Világgazdaság, 1986. július (18. évfolyam, 125/4375-147/4397. szám)

1986-07-01 / 125. (4375.) szám

2 W Cf 1— JÚLIUS L Euréka-értekezlet Londonban A jósolt költségplafon 6 milliárd dollár A nyugat-európai technikai-tech­nológiai együttműködés felgyorsítá­sáról, több új közös vállalkozás terveiről kezdődött hétfőn Euréka­­értekezlet Londonban. Mint ismere­tes, a nyugat-európai szellemi, tu­dományos és kutatási potenciál ös­- szevonását, csúcstechnológiák kifej­lesztését és nemzetközi hasznosítá­sát célzó programot Mitterrand francia köztársasági elnök kezde­­m­ényezte tavaly áprilisban. Célja, hogy a nyugat-európai vállalatok fel tudják venni a versenyt ame­rikai és japán társaikkal. A mostani megbeszéléseken leg­előbb 100 új együttműködési javas­latot terjeszt elő az Euréka-prog­­ramhoz csatlakozott 18 ország 40 minisztere, és ebből jó néhányat valószínűleg el is fogadnak majd. Várhatóan döntenek arról is, hogy luxembourgi székhellyel 12 tagú Euréka-titkárságot hoznak létre, s napirendre kerül Jugoszlávia és Iz­­land csatlakozási kérelmének elbí­rálása is. Az Euréka-hoz eddig a 12 közös piaci ország, valamint Ausztria, Finnország, Norvégia, Svédország, Svájc és Törökország csatlakozott, tagságot kért Kanada és néhány szocialista ország is ér­deklődést mutatott. A tavaly no­vemberben Hannoverben megtartott miniszteri szintű tanácskozás óta 26 közös tudományos-technikai program indult be, elsősorban a tö­megkommunikáció és a biotechnika, valamint különböző ipari gyártási technológiák és új anyagok kuta­tása terén. Az ambiciózus tervek megvalósí­tásához azonban eddig csupán 1 milliárd francia frank (141 millió dollár) áll a program rendelkezésé­re, amit a francia kormány adott. Az Egyesült Államok csillagháborús programjára a tervek szerint 26 milliárd dollárt költenek, a nyugat­európai országok ellenben a legop­timistább jóslatok szerint is mind­össze 6 milliárd dollárt tudnak csak az Eurékára szánni. 1972 óta Nyugat-Európában éven­te kevesebb, mint 5 százalékkal nö­vekedett a legkorszerűbb technoló­giát megtestesítő termékek gyártá­sa, míg az Egyesült Államokban 7,6 százalékkal, Japánban pedig 14 százalékkal. (Reuter, MTI) Eredménytelenül végződött az OPEC konferenciája A várakozásoknak megfelelően nem történt előrelépés az OPEC olajminisztereinek hétfőn befejező­dött konferenciáján az olajpiac sta­bilizálását célzó termelési megálla­podás felé. A megbeszélések után kiadott közleményben nem esik szó sem termelési plafonról, sem árak­ról, sem pedig az egyes országok termelési kvótáiról. A tárgyalásokat tulajdonképpen nem is tekintik be­fejezettnek, hiszen a miniszterek megállapodtak: július 28-án újra ta­lálkoznak Genfben. A korábbiakhoz hasonlóan a mos­tani megbeszéléseken is két tábor­ra szakadtak a résztvevők: azokra, akik a piac elárasztásának a hívei, és azokra, akik a drasztikus terme­léscsökkentés mellett kardoskodnak. A 43 OPEC-tagország­­közül kilenc ■ olajminisztere megegyezett­­ abban, hogy a korábbi napi 16 millió bar­reles plafonhoz képest napi 1,8 mil­lió barrellel emelik a termelési kor­látot, s így a harmadik negyedév­ben napi 17,4 millió barrel, a ne­gyedik negyedévben napi 17,9 mil­lió barrel, éves szinten pedig napi 17,6 millió barrel a termelési maxi­mum. Ezzel a jelenlegi 11,50 dollár helyett 17—19 dolláros árat akarnak megcélozni. A drasztikus termelés­csökkentés hívei, Irán, Algéria és Líbia — valamint a két tábor kö­zött ingadozó Gabon — viszont azt a javaslatot tették, hogy a terme­lés naponta legfeljebb 14—16 millió barrel legyen, szerintük ezáltal az árak 28 dollár körüli szintre emel­hetők. Mivel az összesített termelés nagyságában sem tudtak a minisz­terek közös nevezőre jutni, az egyes országokra vonatkozó kvóták meg­határozásáról komolytalan lett volna beszélni — mondta a gaboni olaj­miniszter, aki még a tárgyalások befejezése előtt elhagyta a jugoszlá­viai Brioni szigetét. Az iráni olaj­miniszter pedig úgy nyilatkozott, hogy nem tekinti magára nézve kötelezőnek az OPEC kvótáit, ak­kor, ha azok megállapításánál po­litikai vagy egyéb irracionális szempontok játszanak közre. Egy­szersmind megismételte azt a kö­vetelését, hogy Irán számára két­szer akkora kvótaemelést hagyja­nak jóvá, mint Iraknak. (AP—DJ, Reuter) MUNKANÉLKÜLISÉGI ADATOK AZ EGK-BAN Szezonális kiigazítások nélkül számolva, májusban áprilishoz ké­pest 2,4 százalékkal, 15,6 millió fő­re csökkent a hivatalosan bejelen­tett munkanélküliek száma a Kö­zös Piac országaiban — jelenti az AFP az Eu­rostatnak, az EGK sta­tisztikai hivatalának hétfői közle­ménye alapján. A szezonális kiiga­zítást figyelembe véve, ez gyakor­latilag az áprilisi szinten való stag­nálást jelent. A 25 év alatti mun­kaképes kordáknak összesen 37 százaléka volt májusban munka­­ nélkül. Az országonkénti eltérés itt­­jelentős: Spanyolországban például a fiatalok 52 százaléka, Olaszor­szágban 51 százaléka, míg az NSZK-ban és Dániában „csak” 25 —25 százaléka volt májusban mun­ka nélkül. Az EGK tagországainak adatai (zárójelben a változás áp­rilisról májusra százalékban): NSZK 2,1 millió fő (—4,8 száza­lék); Franciaország 2,3 millió fő (—2,3 százalék); Nagy-Britannia 3,2 millió fő (—1,6 százalék); Spanyol­­ország 2,7 millió fő (—2,6 száza­lék); Hollandia 685 ezer fő (—1,7 százalék); Belgium 481 ezer fő (—1,8 százalék); Luxemburg 2,1 ezer fő (—5 százalék); Írország 230 ezer fő (—0,8 százalék); Dánia 188 ezer fő (—11,8 százalék); Portugália 372 ezer fő (—0,2 százalék); Görög­ország 94 ezer fő (—18,4 százalék); EGK összesen: 15,6 millió fő (—2,4 százalék). (AFP) MEGHÍVÓ A Sztank­oisoport Összövetségi Egyesülés tisztelettel meghívja síkköszörű és élező szerszámgépeiket bemutató speciális kiállítására. A kiállítás megtekinthető július 8-től 11-ig, naponta 9-17 óra között a Traktoroexport Műszaki Központjában Cím: Budapest, XV., (Újpalota), Cservenka Miklós u. 100-162. 77, 177-es busszal. Álami kézbe vették a Fü­löp-szigtek második legnagyobb bankját Állami ellenőrzés alá került a Fülöp-szigetek második legnagyobb bankja. Tegnap a „tiszta kormány­zás bizottsága” lefoglalta a bank tőkéjének 25 százalékát, és új igazgatókat nevezett ki a pénzin­tézet élére. Az intézkedést azzal in­dokolták, hogy a United Coconut Planter’s Bank Marcos elnök vagy az ő köreinek ez ellenőrzése alatt áll, illetve, hogy visszaéléseket sej­tenek a bank által kezelt állami pénzeknél. A határozatok közlésére a rész­vényesek dühödten reagáltak. A bank elnöke, Em­ile hadügyminisz­ter visszautasította Aquino elnök­asszony kérését, hogy a vizsgálat lezártáig tartsa meg posztját. Em­­ile szerint a legfoglalt tőke döntő része kókusztermelő gazdáké, és a bank az ország legjobban vezetett pénzintézeteinek egyike. (Reuter) A szovjet agráripari állami bizottság elnöke N N Nsgy-Britanniában Murahovszkij szovjet első minisz­terelnök-helyettes, a nemrég létre­hozott agráripari állami bizottság elnöke vasárnap egyhetes látogatás­ra Nagy-Britanniába érkezett. Brit hivatalos források szerint Jopling brit mezőgazdasági minisz­ter még nem döntötte el, hogy va­jon felveti-e a brit gazdákat a ra­dioaktív sugárzás miatt ért veszte­ségek kárpótlásának kérdését. Amennyiben ugyanis kiderülne — jelentette ki még a múlt héten Jop­ling —, hogy a sugárzás nem a csernobili balesetből ered, hanem Nagy-Britanniában van a forrása, a kártérítést a szennyeződést okozó brit vállalatoknak kell fizetnie.­­A csernobili baleset után Nagy-Britan­nia egyes részein erős sugárszeny­­nyezést mértek az állatokon, és emiatt Párizs egy időre megtiltotta a brit bárányok importját. A gaz­dák emiatt kártérítést követelnek.) Murahovszkij a héten ellátogat aCenilworthbe, s megtekinti a sziget­­ország mezőgazdaságában a legna­gyobb eseménynek számító vásárt, továbbá tárgyal Paul Chav­non ipari és kereskedelmi miniszterrel. (Reu­ter) Visszaesés Ausztria első öthavi külkereskedelméért Az idei első öt hónapban mind az osztrák export (4 százalékkal 142 milliárd schillingre), mind az im­port (5,6 százalékkal 167,7 milliárd schillingre) erősen visszaesett 1985 azonos időszakához képest — jelenti az APA hírügynökség az osztrák központi statisztikai hivatal közle­ménye alapján. Ugyanakkor csök­kent (13,4 százalékkal 25,7 milliárd schillingre) a külkereskedelem pasz­­szívuma is. Éves összevetésben a május volt a legkritikusabb hónap: ekkor a kivitel 13,8 százalékkal 26,3 milliárd schillingre, a behozatal pe­dig 9,7 százalékkal 32,2 milliárd schillingre esett vissza. A májusi passzívum a tavalyi májushoz ké­pest jelentősen, 14 százalékkal, 5,9 milliárd schillingre nőtt. Az export gyengesége visszahatott az ipari termelés alakulására. Csak a belső piacra támaszkodó energia­­termelés és­ a tartós fogya­sztási cikkek termelése nőtt erősebben. A beruházási javak gyártása csak cse­kély élénkülést mutatott, ennek fő oka az eddigi nagy vevő OPEC- országcsoport lecsökkent vásárló­ereje. (APA) Tom Clausen után Barber, Co­­nable lett a Világbank elnöke. Co­­nable 20 évi amerikai kongresszu­si tagság után tavaly vonult vissza a politikai élettől. *9 A második világháború óta har­madszor látogat nyugatnémet ál­lamfő Nagy-Britanniába. Diploma­ták Weizsäcker útját a két ország kapcsolatai csúcspontjának nevezik, mivel az EGK-tagság, a közös ka­tonai célok s a közös álláspont a kelet-nyugati kapcsolatok, vala­­mint a Dél-Afrika elleni szankciók ellenzése kérdésében szorosabbra fűzik a két ország­­viszonyát. és Branko Mikulics jugoszláv mi­niszterelnök háromnapos hivatalos látogatásra Algériába érkezett, hogy a kétoldalú kapcsolatokról, vala­mint az el nem kötelezett országok augusztus—szeptember táján Hara­­réban (Zimbabwe) sorra kerülő csúcstalálkozójáról tárgyaljon. VILÁGGAZDAS­ JUGOSZLÁVIÁBAN KAMATCSÖKKENTÉSSEL AKARJÁK FELVENNI A HARCOT AZ INFLÁCIÓ ELLEN Szokatlan inflációellenes lépésre szánta el magát a belgrádi kor­mány: közölte, hogy keddtől drasz­tikusan csökkentik a betéti kamat­lábakat. Eddig a kétéves betétek kamata 78 százalék volt, ezentúl 59 százalék lesz. A bejelentés szerint az intézkedés célja a áremelkedés lelassítása. A inflációs ráta Jugo­szláviában jelenleg évi 85 százalék. A kormány azt reméli, hogy az in­tézkedések révén az év végéig akár 20 százalékponttal is mérsé­kelheti a drágulást. Az új jugoszláv kamatrendelet némi megütközést keltett az ország pénzügyi szakértői között. A jugo­szláv elemzők arra hívták fel a fi­gyelmet, hogy azok, akik eddig a bankban tartották a pénzüket, keddtől pánikszerűen visszaveszik, és valószínűleg el fogják költeni. Ez újabb drágulást szülhet. Erre a belgrádi kormány is gondolt, s az árfelhajtó hatást azzal próbálja csillapítani, hogy részleges érbefa­gyasztást rendelt el. A termékek árszínvonala nem lehet magasabb a márciusinál. Nyugati közgazdászok szintén szkeptikusan nyilatkoznak az ügy­ben. Közülük nem sokan hisznek abban, hogy a kamatcsökkentés fé­kezőleg hat az inflációra. A tapasz­talatok ugyanis az ellenkezőjét mu­tatják, s a kormányok általában kamatemeléssel szoktak védekezni az infláció ellen. Branko Mikulics jugoszláv mi­niszterelnök a kamatcsökkent* *" egyéb intézkedésekkel egészíti ki. Többek között megszünteti mezőgazdasági hitelek, és a kit­féle exporttranzakciók finanszí­rásához folyósítandó kölcsönök ko­látozását. A cél a termelékeny.-..-, javítása, és az export felfuttatása. Ez utóbbit célozta egyébként a di­nár múlt heti 10 százalékos leérté­kelése is. (Reuter) EGYIPTOM EGYRE INKÁBB ELMARAD KÜLFÖLDI ADÓSSÁGAINAK TÖRLESZTÉSÉBEN Hét napon át tárgyalt a Ganzouri miniszterelnök-helyettes vezette egyiptomi küldöttség Washington­ban, s annyit sikerült elérnie, hogy Kairó 110 millió dolláros segélyt kap Washingtontól, méghozzá olyan pénzt, amelynek folyósítása gazda­sági reformintézkedések megtételé­hez van kötve. Abba azonban az amerikai fél nem ment bele, hogy elengedje azt az idén esedékes 550 millió dolláros kamatterhet vagy annak egy részét, amely az egyipto­mi fegyvervásárlásokhoz nyújtott korábbi hitelek után jár. Arra sem adta áldását, hogy a fejlesztési cé­lokra szánt 500 millió dolláros se­gélyét készpénztámogatássá változ­tassa. A tárgyalásokon, amelyek egyébként hamarosan Kairóban foly­tatódnak, az egyiptomi küldöttség állítólag széles körű reformtervek­kel állt elő. Pillanatnyilag azonban az a hely­zet, hogy a valutahiánytól és­ az egyre mélyülő gazdasági'' válságtól szenvedő Egyiptom­­közel 1 milliárd dollárral elmaradt esedékes külföl­di tartozásainak törlesztésében — mondják pénzügyi és diplomáciai körök. Azon az 500 millió dolláron felül, amellyel az Egyesült Álla­mokkal szemben fennálló mintegy 5 milliárd dolláros katonai adós­ságának visszafizetésében késik. Fő­ként európai kormányoknak tarto­zik, amelyek vagy hitelt folyósítot­tak, vagy garanciát adtak fegyve­rek és egyéb cikkek vásárlásának finanszírozásához. A külföldi adós­ság és a kamatok törlesztése Egyip­tom jelenlegi valutabevételeinek 40 százalékát szívja föl. A Nemzetközi Valuta Alap becslése szerint Egyip­tom adósságszolgálati kötelezettsége a júniussal zárult pénzügyi évben 3,4 milliárd dollár, a következő 12 hónapban pedig 3,7 milliárd dollár. A bankárok töbségének az a véle­ménye, hogy Kairó kénytelen lesz adósságaira globális átütemezést kérni, de ezt egyoldalúan nem te­heti meg, csak nemzetközi tárgya­lások nyomán. Gazdasági szakértők azt mondják, hogy az ország valutaterhein eny­híteni lehetne, ha az importbeszer­zés felelősségét a kormány egyes élelmiszerek és tőkejavak esetében átadná a magánszektornak. Azt is mondják azonban, hogy a gazdasági problémákat mindaddig nem lehet megoldani, amíg érintetlenek ma­radnak a szubvenciók. A hosszú távú gondot pedig az okozza, hogy rendkívül gyorsan nő a népesség, évi 2,7 százalékos tempóban. Az IMF tavaly úgy becsülte, hogy a nemzeti össztermék 7 szá­zaléka közvetlen állami szubven­ciókra megy el, legfőképpen az élelmiszerárak támogatására. Tisz­tában van ezzel Mubarak kormá­nya, de mégsem mer a szubven­ciókhoz nyúlni, emlékezve a közel­múlt ezzel kapcsolatos véres meg­mozdulásaira. A szubvencióktól függetlenül is sürgetik a szakértők, hogy adjanak nagyobb szerepet a gazdaságban a magánszektornak, és szüntessék meg a költségvetési de­ficitet, (amely nem kis részben ép­pen a tetemes szubvenció következ­ménye). A kormány a támogatáso­­­kat Az - 'állami/' bankoktól fölvett " ’k­ölcsönfékb­ől­ ’févezi,‘:%z®tal ő idézi elő a­ mintegy 20 ‘százalék körüli inflációt, gyorsítja a szabadpiacon az­­egyiptomi valuta elértéktelene­dését, és ily módon a szegények­nek árt leginkább, akiket pedig a szubvencióval védeni szeretne. Tetézi a gondokat az olajárak esése, és az a tény, hogy a terro­rizmustól való félelelm távoltartja a turistákat. A legutóbbi becslések szerint az 1935—86-os pénzügyi év­ben a kivitel 3,5 milliárd dollárra csökkent az előző évi 3,9 milliárd­­ról, az olaj részesedése pedig az exportban 2,1 m­illiárdra a korábbi 2,8 milliárdról. A hét végén az egyiptomi légi­erő megkapta az első négy Mira­­ge—2000-es harci repülőgépet, az első tételt abból a húszból, ame­lyet milliárd dolláros szerződés ke­retében Franciaországból vásá­rolt Kairó. Egyiptom még 1982-ben adta fel a megrendelést, és a fran­cia kormány áruhitelt nyújtott a vásárláshoz. Állítólag további repü­lőgépek vásárlásáról folynak a tár­gyalások. Megjegyzendő, hogy az egyiptomi hadügyminiszter Wa­shingtonban és Londonban is ta­nácskozásokat folytatott, s nemcsak katonai segélyekről. (Reuter, AP— DJ) BOLÍVIA FIZETÉSI HALADÉKOT KAP A PÁRIZSI KLUBTÓL Bolívia fizetési haladékot kap a Párizsi Klubba tömörült fejlett tő­késországok kormányaitól — jelen­tették be Párizsban. Az összeg ép­pen a fele annak, amekkorát a bo­líviai kormány át szeretett volna ütemeztetni, az eredeti tervekben 1,1 milliárd dollár szerepelt. A hiteltár­gyalásokon elnöklő francia pénzügy­miniszter nem volt hajlandó nyilat­kozni a részletekről. Megfigyelők megjegyzik, nem biztos, hogy Bolí­via belemegy ebbe az egyezségbe, sőt inkább az a valószínű, hogy újabb megbeszélésre kéri fel partne­reit. Argentína képviselője nem vett részt az eszmecserén, noha Brazíliá­val együtt Bolívia legfontosabb hi­telezője. Távolról azonban beleegye­zését adta a tartozások átütemezésé­be. (Reuter) ICI©rfla a M­lgyar^ Kereskedalmi Kamera Felelő*^ kiadót ^Werthaimer Andor Igazgató 1177 « ftiTSTt Elfiíltetési díj évi 5400 Ft ff I ElSfbrathetS bármely hírlapk­ésbesítő posta­" hivatalnál, a hírlapkézbeziteknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és A MAGYAR KERESKEDAMI KAMARA Lapellátási Irodánál CHELIR) Budapest V., MAPI KIADVÁNYA József nádor tér 1. - 1900 - kö­vette-Meg­jelenik hetenként SzszSr nQI vacIV postautalványon, valamint át-Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN WzSsVám ". H­UR 21S_M162 DANKÓ,ADAMV9"e'' VAJNA MNOS *’ OS - Szedte Zrínyi Nyomda. Bőért Szerkesztőség: Bp. VI­., Wesselényi „. 57. ^e‘e'3" *•"*' V,6q4 S4r,d°'n* PncwiTM. n. Pf 1VVJ Nyomtat Szikra lapnyomda, Budapest Postacím: Budapest. Pf. 534. 097 Felelős vezeti: Csöndes Zoltán Telefon: 278 014 Telex: 227958 ISSN 0042-5143

Next