Világgazdaság, 1986. augusztus (18. évfolyam, 148/4398-167/4417. szám)

1986-08-01 / 148. (4398.) szám

1986. AUGUSZTUS 1. Az SZKP KB Politikai Bizottsága konkrét utasításokkal segíti a szovjet—bolgár szerszámgép-egyesülést A közelmúltban a szovjet sajtó hírül adta, hogy az SZKP KB Po­litikai Bizottsága meghallgatta és megvitatta a megmunkálóközponto­kat, valamint rugalmas gyártómo­­dulokat és rendszereket kidolgozó és fejlesztő szovjet—bolgár tudomá­nyos-termelési egyesülés vezérigaz­gatójának, V. A. Kabaidzének a tá­jékoztatóját. Az ülésen lezajlottak­ról és a vállalat helyzetéről Ka­­baidze az APN szovjet hírügynök­ségnek nyilatkozatot adott, ezt az alábbiakban közöljük. A tudományos-termelési egyesü­lés megszervezéséről szóló kor­mányközi megállapodást nyolc hó­nappal korábban írták alá. Meg­alakították a vállalat vezetőségét, kidolgozták és jóváhagyták az 1886- os tervet, valamint a tervezői és a kutatómunka tervét. A jelek szerint a párt központi bizottsága és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa a lehető legszélesebb jogkört adta meg. Jogok voltak ugyan, de meghatalmazás nem volt. Az történt, hogy egy merőben új strukturális képződményt elavult utasításokba akartak erőszakosan beszorítani. „A két kormány például pénz­ügyi­ alapot létesített, de a felhasz­­nálás rendje a régi maradt! Minden pénzigénylésünk elintézése hóna­pokba került. Vagy például feljo­gosítottak, hogy saját belátásom szerint küldjem külföldi kiküldetés­re a szakembereket. De nekem, egy nemzetközi vállalat igazgatójá­nak sem kiküldetési, sem utazta­­­­tási alapom nincs. Lassan egy éve csak ígéreteket kapunk, hogy meg­oldják..., hogy kiutalnak..., hogy számlát nyitnak nekünk a külke­reskedelmi bankban” — mondotta a vezérigazgató. „Próbáltam megváltoztatni az ügyiratok szolgálati útját is. Én mint vezérigazgató dönthetek, jó­váhagyhatok. Az nem úgy van — mondják. Minden iratot legalább­­miniszterhelyettesnek kell láttamoz­­­­nia. De M. miniszterhely­ettes néni' ' nézhet meg minden irka-firkát. Csi­nálom hát a magam feje szerint. Akkor viszont előírásokat kapok.” — folytatta. A Politikai Bizottság most konk­rét utasítást adott az illetékes mi­nisztériumoknak és hatóságoknak, hogy hozzák meg a szükséges in­tézkedéseket az új együttműködési forma kibővülésének, a szocialista gazdasági integrációs folyamat meggyorsulásának elősegítésére. „Tájékoztatómat hallgatva Mihail Gorbacsov rákérdezett, valóban igaz-e, hogy a szocialista integrá­ció és a tudományos-termelési egyesülési forma már a tizen­kettedik ötéves tervben két és félszer több megmunkáló köz­pont előállítását teszi lehetővé. Ez valóban így lesz — feleltem. Most olyan szerszámgépeket fejlesztünk ki terven kívül, amelyeket a szo­cialista országokban egyelőre nem gyártanak. Például aggregátorközpon­tokat, köszörűs megmunkáló, lézeres, famegmunkáló és sajtolóformákat előállító központokat. Szerény számí­tásaink szerint 1987-ben hétmillió aranyrubelt takarítunk meg ál­lamunk számára. A KB Politikai Bizottsága legme­részebb terveinket is támogatásáról biztosította. De a fő következtetés, amit az ülésről magammal hoztam, hogy az idő nem ad haladékot. Mindent meg kell tenni, hogy még jobban felgyorsítsuk az üzemet. De miként érjük ezt el? Pontosan erről beszéltünk az üzemi aktíva ülésén. Egyesülésünk keretében két új gyár épül. Nekünk most jogunkban áll ön­állóan, az állam teljes bizalmával gazdálkodni. A vezérigazgatónak joga van külföldön, saját valutáért vásárolni berendezéseket. Az eladott szerszámgépeinkért kapott valuta 30 százalékát saját belátásunk sze­rint használhatjuk fel. Ma kétmil­lió aranyrut­elünk van. Ezt úgy kell felhasználnunk, hogy ne csak költ­­sük, hanem gyarapítsuk is. A nem­zetközi integráció nemcsak műszaki tervezői újító szellemet igényel, ha­nem magasabb szintű termelési kul­túrát is. E téren minőségileg új kategóriába kell lépnünk” — fe­dezte be nyilatkozatát, hozzátéve, ■r"hogy Mifiárcsán" egyéb szocialista országok is hozna­k létre tudomá­nyos-termelési egyesüléseket, és nemcsak két-, hanem három oldalú megállapodások alapján is. (Szov­­jetszkaja Rosszija, APN) ItBV -112 INDIA VISSZAUTASÍTJA A VILÁGBANK KÖLCSÖNFELTÉTELÉT India, a Világbank-kölcsönök leg­nagyobb felvevője mindaddig visz­­szautasítja a pénzintézet 150 millió dolláros kölcsönét, amíg a Világ­bank fenntartja azt a feltételt, hogy vonják be a magánszektort is az olajipari beruházásokba — jelen­tette be egy vezető indiai kormány­tisztviselő. A 150 milliós kölcsönajánlat fel­tétele, hogy Új-Delhi könnyítse meg ■a magánszektornak az olajiparba­­való behatolást. Ez az első alkalom, hogy a Világbank a szerződésben részt vevőkkel kapcsolatos feltételt­­szabott Indiának a hitel fejében. A mostani kölcsön annak az egy­­milliárd dolláros kormányprogram­énak a része, amelynek alapján kő­olajkutatásokat folytatnak majd a Bangladessel szomszédos Asszam és a Kínával határos Arunachal Pra­­■desh államban a stagnáló olajkiter­melés fellendítése céljából. (Külföl­diek egyik államba sem tehetik be a lábukat engedély nélkül.) A kormány nem ellenzi, hogy in­diai vagy külföldi magáncégek is részt vegyenek a kormány kőolaj­feltárási vagy más programjaiban, de ennek eldöntését saját jogának tartja. (India olajipara — a feltá­rás, a kitermelés, a finomítás — hagyományosan majdnem kizárólag az állam­i vállalatok kezében van.) A márciusban véget ért gazdasági esztendőben megkettőződött India nettó olajbevitele, s elérte a 14,61 millió tonnát. Ez is hozzájárult, hogy az ország fizetési mérlegének hiánya 2,97 milliárd dollárra emel­kedett az előző évi 1,9 milliárdról. India — főként partmenti — olaj­kitermelése jelenleg a belföldi szükségletek 70 százalékát fedezi, de már 10 éve nem tártak fel je­lentős olajmezőt, s ez kétségbevon­ja, hogy 1990-ig sikerülhet elérni az önellátás szintjét. A Világbank szóvivője szerint még folynak a tárgyalások Indiával. Új-Delhi tavaly összesen 1,67 mil­liárd dolláros kölcsönt vett fel a Világbanktól. (Reuter) Új külföldi beruházást Portugáliában az engedélyezési eljárás könnyítésével liberalizálták a külföldi beruházásokra vonatkozó törvényeket. Hosszas huzavona után életbe lépett az új beruházási­ kó­dex, amelynek értelmében a kül­földi beruházási intézet (IFI) a jö­vőben már nem ülhet évekig az előterjesztett beruházási javaslato­kon. Ezután az intézet elé terjesz­tett javaslatok automatikusan en­gedélyt kapnak, ha az IFI 60 napon belül nem emel ellenük kifogást. Az új törvénnyel Portugália köze­lebb kerül az EGK-nak a szabad tőkemozgásra vonatkozó rendszabá­lyaihoz, bár a tőkeáramlást csak hét éven belül kell teljesen felsza­badítania. Az is jelentős könnyítés, hogy ezután külföldi vállalatok va­lamely portugál vállalat részvényei­nek 20 százalékát megvásárolhatják anélkül, hogy erre előzetes enge­ kódex Portugáliában helyt kellene kérniük a központi hatóságoktól, mint eddig. Ezt a részleges korlátozást is folyamato­san oldják majd fel. Portugáliában tanulmányozzák az államosított bankok feletti közvet­len állami ellenőrzés lazításának le­hetőségeit is. Az elképzelések sze­rint a 12 állami kézben lévő bank felénél engedélyezik, hogy más por­tugál állami intézmény vásárolhas­son részvényeikből. Lisszabonban cáfolták viszont azokat a sajtóérte­süléseket, amelyek szerint a terve­zett lépések a bankrendszer teljes denacionalizálása felé vinnének, azt hangoztatva, hogy nincs szó a ma­gántőke bevonásáról. Ezt egyébként a portugál alkotmány tiltaná. A portugál bankrendszert 1974 után államosították, de ez a lépés sokak szerint erősen rontotta a bankrend­szer hatékonyságát. (Reuter) Ai EGK sürgeti 82 egységes nukleázes szabványok bevezetését A Közös Piac szerdán felszólította tagállamait, hogy vezessék be az atomerőművekre vonatkozó, már el­fogadott biztonsági szabványokat. Stanley Clinton Davies, a brüsz­­szeli bizottság környezetvédelmi ügyekért felelős tagja közös­ akciót sürgetett, hogy helyreállítsák az atomerőművek iránt a csernobili baleset miatt megrendült bizalmat. Sajtóértekezletén elmondta, hogy csupán négy tagország — Nagy- Britannia, Franciaország, Dánia és Görögország — hozott törvényt az áprilisi határidőig az EGK atom­energiára vonatkozó közös döntésé­nek megfelelően. (A 12 ország kö­zül Dániában, Portugáliában, Íror­szágban, Görögországban és Luxem­burgban nem termelnek nukleáris energiát, de a többi államban 50 atomerőmű működik, s majdnem egymillió alkalmazottat kell rend­szeresen sugárellenőrzésre küldeni.) Clinton Davies körvonalazta a bi­zottságnak az információs rendszer­nek és az atomerőművek biztonsá­gának a javítására vonatkozó ja­vaslatát is. Kifejtette, hogy a közös piaci kormányoknak egységesebben és hatékonyabban kell alkalmazniuk az 1958-ban, az Euratom egyez­ményben jóváhagyott alapszabvá­nyokat, az atomerőművekben dol­gozóknak és a lakosságnak a foko­zott védelme céljából. „Célunk nem az, hogy ujjal mutogassunk az atomenergiaiparra, de vitathatatlan, hogy a lakosságot mindenről­ tájé­koztatni kell. Az iparág csak akkor teljesítheti feladatát, ha helyreáll a közvélemény bizalma” — érvelt Clinton Davies. Az esetleg bekövetkező nukleáris balesetekre, veszélyekre utalva sür­gette, hogy hozzanak létre egy rendkívül gyors és állandóan mű­ködő riadóláncrendszert. A bizott­ság egyúttal javaslatot dolgoz ki az élelmiszerek megengedhető sugár­­fertőzöttségére. (Reuter) Szigorú deviza- és importkorlátozások Peruban A perui kormány szerdán szigorú devizakorlátozásokat léptetett élet­be és importellenőrzést vezetett be. Az El Peruano című hivatalos lap­ban megjelent rendeletek értelmé­ben a kormány két évre felfüggesz­ti a perui és az ott működő kül­földi vállalatoknak azt a jogát, hogy amortizációs költségekre, adósságtörlesztésre, kamat-, oszta­lék- és profitkifizetésre, találmányi díjként és járadékként külföldi de­vizát utaljanak ki az országból. Is­meretes, hogy Alan García elnök hétfői évfordulós beszédében közöl­te, hogy szigorúan korlátozni fog­ják az ilyen devizaátutalásokat. Elrendelték, hogy az állami és a magánvállalatoknak tíz munkana­pon belül el kell adniuk a náluk lévő külföldi valutát a központi banknak. A közép és hosszú lejá­ratú külföldi tartozású vállalatok­nak ezután az esedékes átutalásaik­nak megfelelő összeget helyi valu­tában el kell helyezniük a közpon­ti banknál, s majd a bank intézi a­­devizaátutalásokat. Arról nincs hír, hogyan fizetik a rövid lejáratú tar­tozásokat. A kifizetéseket majd a gazdasági minisztérium által össze­állított ütemterv szerint eszközük az ország devizahelyzetétől függően. Ismeretes, hogy az elnök említett hétfői beszédében kijelentette: Pe­ru továbbra is exportbevételei 10 százalékában maximálja a 12 mil­liárd dolláros hivatalos adósság tör­lesztésére fordítható összeget. Az új fejlemény, hogy a 2 milliárd dol­lárra tehető magántartozások kifi­zetését is korlátozták, a magán­­szektor eddig rendben törlesztette tartozásait. A perui gazdasági miniszterhe­lyettes egyben bejelentette, hogy a kormány szeptember harmadik he­tében találkozik az ország magán­­hitelezőit képviselő, a Citibank ve­zette 12 tagú bankbizottsággal, és új átütemezési programra tesz javaslatot. A miniszter helyettese szerint ennek lényege, hogy a ma­gánhitelezőkkel szembeni mintegy 4 milliárd dolláros tartozás tőke- és kamattörlesztését legfeljebb három évre terjedő időszakra leállítják. Az egyik szerdán nyilvános­ságra hozott rendelet szerint 50 ezer dolláros érték felett a jö­vőben a gazdasági minisztériummal kell engedélyeztetni mind a ma­gán, mind az állami vállalatok áru­importját. Alan García ez ügyben hangoztatta: Peru üdvözli és vé­delmezi az országba települő kül­földi tőkét, de egyben úgy gondol­ja, hogy minden Peruban működő cégnek részt kell vállalnia az or­szág gazdasági helyzetéből adódó terhekből. (Reuter, AP—DJ) VILAGGazdasÁG Az USA is átütemezte a lengyel hátralékokat Varsóban szerdán megállapodás jött létre az USA és Lengyelország között, amelynek értelmében a wa­shingtoni kormány haladékot ad annak az 1,7 milliárd dollárnak a megfizetésére, amelyet Varsónak 1982—1934-es időszakban kellett volna törlesztenie. Ismeretes, hogy Lengyelország és a fejlett tőkésor­szágok egy része között megromlott a viszony a szükségállapot 1981 végi kihirdetését követően, s a var­sói kormány új hitelek híján kény­telen volt befagyasztani a törlesz­téseket, s jelentős hátralékba ke­rült. A nyugati kormányhitelezőket tömörítő Párizsi Klub — éppen a amerikaiak nehezen megszületett hozzájárulása után — tavaly jú­liusban hagyott jóvá egy átüteme­zési keretmegállapodást, amelyet Lengyelországnak­.bilaterális szerző­désekkel kell konkretizálnia az egyes hitelező kormányokkal. A nyugat-európai államokkal már ko­rábban létrejöttek ezek a szerződé­sek, s némelyikük — Ausztria, az NSZK, Franciaország és Nagy-Bri­­tannia — ígéretet tett az új hitelek nyújtására vonatkozó lengyel kérés teljesítésére. Az amerikai—lengyel egyezményt John Davis, az USA varsói ügyvi­vője, illetve Z­bigniew Kar­ez, az át­ütemezési tárgyalásokat vezető len­gyel kormányhivatalnok írta alá. Az átütemezés­ részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra. A meg­figyelők nem tartják valószínűnek, hogy az USA is új hiteleket aján­lana fel, hiszen a szükségállapot nyomán Lengyelországgal szemben elrendelt amerikai szankciók egy része még mindig érvényben van, így például Varsó nem kapta visz­­sza a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény szerinti elbírálást. Lengyelország egyébként összesen 2,7 milliárd dollárral tartozik ame­rikai hitelezőknek, teljes külföldi adósságállománya pedig 31 milliárd dollár körül jár. (Reuter, AP—DJ) Új-Zélandban közzétették a jövő évi költségvetés tervezetét Az új-zélandi munkáspárti kor­mány David Lange vezérletével immár három éve van hatalmon, ám még mindig viseli azokat a tér­é­beket, amelyeket az előző kabinet akasztott a nyakába. A konzervatív Mulroon-kormány annak idején energiagazdálkodási programokat in­dított be, amelyekhez hitelbe vásá­rolt felszereléseket és gépeket, s az ország energiaszerkezetének átfor­málásával jelentős megtakarítást kívánt elérni. Az előző kormány gazdaságpoli­tikai irányvonalát 1983-ban mone­­tarista gazdaságpolitika váltotta fel, s ezt eddig olyan intézkedések kí­sérték, mint a devizagazdálkodás és a pénzpiac ellenőrzésének, illetve részleges szabályozottságának felol­dása, a védvámrendszer és az álla­mi támogatások fokozatos leépítése és a kormányhivatalok átformálása önelszámoló gazdasági­ szervekké. A kőolajáresés miatt a­zonban a cé­lul kitűzött megtakarítás messze el­maradt a tervezett mértéktől, az adósságállomány pedig megnőtt. A növekedés lelassult, s az 1984/ 85-ös 5 százalék körüli csúcstelje­sítménnyel szemben az idén mind­össze 1 százalékos volt a gyarapo­dás. Az infláció azonban, — amely­nek üteme Új-Zélandban mindig is gyors volt — a június 30-ával zá­ruló pénzügyi évben végre a szo­kásos 15—17 százalékról 10,4 szá­zalékra mérséklődött. Egyesek sze­rint most kérdéses, hogy vajon a jövő évi költségvetésbe beépített jövedelemadó-csökkentési előirány­zatok nem gyorsítják-e fel az ár­emelkedést a költségvetési hiány növelése révén. A folyó fizetési mérleg deficitje a tavalyi 2,82 milliárd új-zélandi dollárról 2,87 milliárdra emelkedett, s ezt a tetemes hiányt a szakértők a szigetország gazdaságában az egyik legneuralgikusabb pontnak tartják. Douglas­­ pénzügyminiszter által adott tájékoztatás szerint a költségvetési kiadási többlete 1,8 milliárd dollár volt az előző pénz­ügyi évben, ezt egyes szakértők azonban kétségbe vonják, s 2,3 mil­liárdra becsülik a mérleghiány ér­tékét. A pénzügyminiszter nyilvánosság­ra hozta a jövő évi költségvetés tervezetét, s bejelentette, hogy az ez évi kiadásokból 900 millió új­­zélandi dollárt átvisznek a követ­kező évre, ezzel a jövő évi kiadások 1,2 milliárdra emelkednek. Tájékoztatása szerint az 1980/ 87-es költségvetés legfontosabb ele­me az adóreform. Októberben 10 százalékos több­letérték-adót vezet­nek be a fogyasztási cikkekre, és a szolgáltatásokra, 48 százalékra mér­séklik a maximálisan kiszabható jövedelemadó arányát, hogy az megfeleljen a vállalati­ adó mérté­kének. Az adóügyi.... rendelkezések várhatóan 1,06 milliárd új-zélandi dollárba kerülnek, s­­őt a bevételi kiesés szakértők szerint sehogy sem egyeztethető össze a kormány defi­citcsökkentésre vonatkozó elképze­léseivel. A kabinet egyik gazdasági ta­nácsadója szerint azért kellett az adórendszer megreformálásának eszközéhez nyúlni, mert az egész­ségügyre, a társadalombiztosításra és a közoktatásra fordított összegek, azaz a közkiadások megnyirbálásá­val belpolitikai feszültségeket kel­tettek volna. Douglas azt is elmondta, hogy a kabinet úgy tervezi, hogy állami pénzintézetek nem szavazóképes részvényeinek eladásával szerez pénzt a magánszektortól. E priva­tizációs jellegű intézkedés lehetővé tenné a kormány számára, hogy a befolyt összeget a pénzügyi gondok­kal küszködő olaj-, erdőgazdálko­­­dási és vendéglátóipari vállalatok, valamint az állami légitársaság, az Air New Zealand megsegítésére fordítsa. (Reuter, AP—DJ) AUSZTRÁL TANULMÁNY AZ ORSZÁG VÁRHATÓ GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSÉRŐL Az ausztrál országos gazdaság- és iparkutató intézet minap köz­zétett tanulmánya szerint a június 30-ával záruló pénzügyi évben a becslések alapján 4,1 százalékos volt a gazdasági növekedés. A ta­nulmány úgy véli, hogy a követ­kező évben a gazdaság gyarapodá­sa 1,9 százalékos lesz, ez elma­rad majd a 2,8—2,9 százalékra prognosztizált világátlagtól. Az elő­ző év költségvetési deficitjének ér­tékét 5,74 milliárd ausztrál dollár­ra becsülte a tanulmány, míg 1986/ 87-ben a költségvetés kiadási több­lete várhatóan 5,24 milliárd auszt­rál dollárra mérséklődik. A kormány szigorúra szabott költségvetéssel igyekszik kilábalni a recesszióból, s e szándék tegnap­előtti­­kinyilvánítása (VILÁGGAZ­DASÁG 1986. július 30.) bizonyo­san összefügg az ausztrál intézet meglehetősen optimista előrejelzé­sével. A válságellenes tervben is­mertetett belgazdasági intézkedések­kel egyidejűleg a kabinet úgy ter­vezi, hogy mérsékli az importot. (Reuter) ­MG­AZM­AS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő*: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bd VII., Wesselényi U. 57. Postacím* Budapest, PL 534 1397 Telefon: 223 014 Telex: 227958 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából*, a Magyar* Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor Igazgató Kiadóhivatal* Bp. I., Fém u. 5-7, Postacím: Pf 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 F­t Előfizethető bármely hírlapkézbesítő posta­­hivatalnál, a hírlapkézbesítőknél a Posta hírlapüzleteiben és a Hílapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest V.­ József nadv­­tér 1.­­ 1900 - közvetle­nül, vagy postautalványon, valamint át­utalással e HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra: 86.3102/9­07 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető*/ Végő Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148

Next