Világgazdaság, 1986. augusztus (18. évfolyam, 148/4398-167/4417. szám)
1986-08-01 / 148. (4398.) szám
1986. AUGUSZTUS 1. Az SZKP KB Politikai Bizottsága konkrét utasításokkal segíti a szovjet—bolgár szerszámgép-egyesülést A közelmúltban a szovjet sajtó hírül adta, hogy az SZKP KB Politikai Bizottsága meghallgatta és megvitatta a megmunkálóközpontokat, valamint rugalmas gyártómodulokat és rendszereket kidolgozó és fejlesztő szovjet—bolgár tudományos-termelési egyesülés vezérigazgatójának, V. A. Kabaidzének a tájékoztatóját. Az ülésen lezajlottakról és a vállalat helyzetéről Kabaidze az APN szovjet hírügynökségnek nyilatkozatot adott, ezt az alábbiakban közöljük. A tudományos-termelési egyesülés megszervezéséről szóló kormányközi megállapodást nyolc hónappal korábban írták alá. Megalakították a vállalat vezetőségét, kidolgozták és jóváhagyták az 1886- os tervet, valamint a tervezői és a kutatómunka tervét. A jelek szerint a párt központi bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa a lehető legszélesebb jogkört adta meg. Jogok voltak ugyan, de meghatalmazás nem volt. Az történt, hogy egy merőben új strukturális képződményt elavult utasításokba akartak erőszakosan beszorítani. „A két kormány például pénzügyi alapot létesített, de a felhasználás rendje a régi maradt! Minden pénzigénylésünk elintézése hónapokba került. Vagy például feljogosítottak, hogy saját belátásom szerint küldjem külföldi kiküldetésre a szakembereket. De nekem, egy nemzetközi vállalat igazgatójának sem kiküldetési, sem utaztatási alapom nincs. Lassan egy éve csak ígéreteket kapunk, hogy megoldják..., hogy kiutalnak..., hogy számlát nyitnak nekünk a külkereskedelmi bankban” — mondotta a vezérigazgató. „Próbáltam megváltoztatni az ügyiratok szolgálati útját is. Én mint vezérigazgató dönthetek, jóváhagyhatok. Az nem úgy van — mondják. Minden iratot legalábbminiszterhelyettesnek kell láttamoznia. De M. miniszterhelyettes néni' ' nézhet meg minden irka-firkát. Csinálom hát a magam feje szerint. Akkor viszont előírásokat kapok.” — folytatta. A Politikai Bizottság most konkrét utasítást adott az illetékes minisztériumoknak és hatóságoknak, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket az új együttműködési forma kibővülésének, a szocialista gazdasági integrációs folyamat meggyorsulásának elősegítésére. „Tájékoztatómat hallgatva Mihail Gorbacsov rákérdezett, valóban igaz-e, hogy a szocialista integráció és a tudományos-termelési egyesülési forma már a tizenkettedik ötéves tervben két és félszer több megmunkáló központ előállítását teszi lehetővé. Ez valóban így lesz — feleltem. Most olyan szerszámgépeket fejlesztünk ki terven kívül, amelyeket a szocialista országokban egyelőre nem gyártanak. Például aggregátorközpontokat, köszörűs megmunkáló, lézeres, famegmunkáló és sajtolóformákat előállító központokat. Szerény számításaink szerint 1987-ben hétmillió aranyrubelt takarítunk meg államunk számára. A KB Politikai Bizottsága legmerészebb terveinket is támogatásáról biztosította. De a fő következtetés, amit az ülésről magammal hoztam, hogy az idő nem ad haladékot. Mindent meg kell tenni, hogy még jobban felgyorsítsuk az üzemet. De miként érjük ezt el? Pontosan erről beszéltünk az üzemi aktíva ülésén. Egyesülésünk keretében két új gyár épül. Nekünk most jogunkban áll önállóan, az állam teljes bizalmával gazdálkodni. A vezérigazgatónak joga van külföldön, saját valutáért vásárolni berendezéseket. Az eladott szerszámgépeinkért kapott valuta 30 százalékát saját belátásunk szerint használhatjuk fel. Ma kétmillió aranyrutelünk van. Ezt úgy kell felhasználnunk, hogy ne csak költsük, hanem gyarapítsuk is. A nemzetközi integráció nemcsak műszaki tervezői újító szellemet igényel, hanem magasabb szintű termelési kultúrát is. E téren minőségileg új kategóriába kell lépnünk” — fedezte be nyilatkozatát, hozzátéve, ■r"hogy Mifiárcsán" egyéb szocialista országok is hoznak létre tudományos-termelési egyesüléseket, és nemcsak két-, hanem három oldalú megállapodások alapján is. (Szovjetszkaja Rosszija, APN) ItBV -112 INDIA VISSZAUTASÍTJA A VILÁGBANK KÖLCSÖNFELTÉTELÉT India, a Világbank-kölcsönök legnagyobb felvevője mindaddig viszszautasítja a pénzintézet 150 millió dolláros kölcsönét, amíg a Világbank fenntartja azt a feltételt, hogy vonják be a magánszektort is az olajipari beruházásokba — jelentette be egy vezető indiai kormánytisztviselő. A 150 milliós kölcsönajánlat feltétele, hogy Új-Delhi könnyítse meg ■a magánszektornak az olajiparbavaló behatolást. Ez az első alkalom, hogy a Világbank a szerződésben részt vevőkkel kapcsolatos feltételtszabott Indiának a hitel fejében. A mostani kölcsön annak az egymilliárd dolláros kormányprograménak a része, amelynek alapján kőolajkutatásokat folytatnak majd a Bangladessel szomszédos Asszam és a Kínával határos Arunachal Pra■desh államban a stagnáló olajkitermelés fellendítése céljából. (Külföldiek egyik államba sem tehetik be a lábukat engedély nélkül.) A kormány nem ellenzi, hogy indiai vagy külföldi magáncégek is részt vegyenek a kormány kőolajfeltárási vagy más programjaiban, de ennek eldöntését saját jogának tartja. (India olajipara — a feltárás, a kitermelés, a finomítás — hagyományosan majdnem kizárólag az állami vállalatok kezében van.) A márciusban véget ért gazdasági esztendőben megkettőződött India nettó olajbevitele, s elérte a 14,61 millió tonnát. Ez is hozzájárult, hogy az ország fizetési mérlegének hiánya 2,97 milliárd dollárra emelkedett az előző évi 1,9 milliárdról. India — főként partmenti — olajkitermelése jelenleg a belföldi szükségletek 70 százalékát fedezi, de már 10 éve nem tártak fel jelentős olajmezőt, s ez kétségbevonja, hogy 1990-ig sikerülhet elérni az önellátás szintjét. A Világbank szóvivője szerint még folynak a tárgyalások Indiával. Új-Delhi tavaly összesen 1,67 milliárd dolláros kölcsönt vett fel a Világbanktól. (Reuter) Új külföldi beruházást Portugáliában az engedélyezési eljárás könnyítésével liberalizálták a külföldi beruházásokra vonatkozó törvényeket. Hosszas huzavona után életbe lépett az új beruházási kódex, amelynek értelmében a külföldi beruházási intézet (IFI) a jövőben már nem ülhet évekig az előterjesztett beruházási javaslatokon. Ezután az intézet elé terjesztett javaslatok automatikusan engedélyt kapnak, ha az IFI 60 napon belül nem emel ellenük kifogást. Az új törvénnyel Portugália közelebb kerül az EGK-nak a szabad tőkemozgásra vonatkozó rendszabályaihoz, bár a tőkeáramlást csak hét éven belül kell teljesen felszabadítania. Az is jelentős könnyítés, hogy ezután külföldi vállalatok valamely portugál vállalat részvényeinek 20 százalékát megvásárolhatják anélkül, hogy erre előzetes enge kódex Portugáliában helyt kellene kérniük a központi hatóságoktól, mint eddig. Ezt a részleges korlátozást is folyamatosan oldják majd fel. Portugáliában tanulmányozzák az államosított bankok feletti közvetlen állami ellenőrzés lazításának lehetőségeit is. Az elképzelések szerint a 12 állami kézben lévő bank felénél engedélyezik, hogy más portugál állami intézmény vásárolhasson részvényeikből. Lisszabonban cáfolták viszont azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a tervezett lépések a bankrendszer teljes denacionalizálása felé vinnének, azt hangoztatva, hogy nincs szó a magántőke bevonásáról. Ezt egyébként a portugál alkotmány tiltaná. A portugál bankrendszert 1974 után államosították, de ez a lépés sokak szerint erősen rontotta a bankrendszer hatékonyságát. (Reuter) Ai EGK sürgeti 82 egységes nukleázes szabványok bevezetését A Közös Piac szerdán felszólította tagállamait, hogy vezessék be az atomerőművekre vonatkozó, már elfogadott biztonsági szabványokat. Stanley Clinton Davies, a brüszszeli bizottság környezetvédelmi ügyekért felelős tagja közös akciót sürgetett, hogy helyreállítsák az atomerőművek iránt a csernobili baleset miatt megrendült bizalmat. Sajtóértekezletén elmondta, hogy csupán négy tagország — Nagy- Britannia, Franciaország, Dánia és Görögország — hozott törvényt az áprilisi határidőig az EGK atomenergiára vonatkozó közös döntésének megfelelően. (A 12 ország közül Dániában, Portugáliában, Írországban, Görögországban és Luxemburgban nem termelnek nukleáris energiát, de a többi államban 50 atomerőmű működik, s majdnem egymillió alkalmazottat kell rendszeresen sugárellenőrzésre küldeni.) Clinton Davies körvonalazta a bizottságnak az információs rendszernek és az atomerőművek biztonságának a javítására vonatkozó javaslatát is. Kifejtette, hogy a közös piaci kormányoknak egységesebben és hatékonyabban kell alkalmazniuk az 1958-ban, az Euratom egyezményben jóváhagyott alapszabványokat, az atomerőművekben dolgozóknak és a lakosságnak a fokozott védelme céljából. „Célunk nem az, hogy ujjal mutogassunk az atomenergiaiparra, de vitathatatlan, hogy a lakosságot mindenről tájékoztatni kell. Az iparág csak akkor teljesítheti feladatát, ha helyreáll a közvélemény bizalma” — érvelt Clinton Davies. Az esetleg bekövetkező nukleáris balesetekre, veszélyekre utalva sürgette, hogy hozzanak létre egy rendkívül gyors és állandóan működő riadóláncrendszert. A bizottság egyúttal javaslatot dolgoz ki az élelmiszerek megengedhető sugárfertőzöttségére. (Reuter) Szigorú deviza- és importkorlátozások Peruban A perui kormány szerdán szigorú devizakorlátozásokat léptetett életbe és importellenőrzést vezetett be. Az El Peruano című hivatalos lapban megjelent rendeletek értelmében a kormány két évre felfüggeszti a perui és az ott működő külföldi vállalatoknak azt a jogát, hogy amortizációs költségekre, adósságtörlesztésre, kamat-, osztalék- és profitkifizetésre, találmányi díjként és járadékként külföldi devizát utaljanak ki az országból. Ismeretes, hogy Alan García elnök hétfői évfordulós beszédében közölte, hogy szigorúan korlátozni fogják az ilyen devizaátutalásokat. Elrendelték, hogy az állami és a magánvállalatoknak tíz munkanapon belül el kell adniuk a náluk lévő külföldi valutát a központi banknak. A közép és hosszú lejáratú külföldi tartozású vállalatoknak ezután az esedékes átutalásaiknak megfelelő összeget helyi valutában el kell helyezniük a központi banknál, s majd a bank intézi adevizaátutalásokat. Arról nincs hír, hogyan fizetik a rövid lejáratú tartozásokat. A kifizetéseket majd a gazdasági minisztérium által összeállított ütemterv szerint eszközük az ország devizahelyzetétől függően. Ismeretes, hogy az elnök említett hétfői beszédében kijelentette: Peru továbbra is exportbevételei 10 százalékában maximálja a 12 milliárd dolláros hivatalos adósság törlesztésére fordítható összeget. Az új fejlemény, hogy a 2 milliárd dollárra tehető magántartozások kifizetését is korlátozták, a magánszektor eddig rendben törlesztette tartozásait. A perui gazdasági miniszterhelyettes egyben bejelentette, hogy a kormány szeptember harmadik hetében találkozik az ország magánhitelezőit képviselő, a Citibank vezette 12 tagú bankbizottsággal, és új átütemezési programra tesz javaslatot. A miniszter helyettese szerint ennek lényege, hogy a magánhitelezőkkel szembeni mintegy 4 milliárd dolláros tartozás tőke- és kamattörlesztését legfeljebb három évre terjedő időszakra leállítják. Az egyik szerdán nyilvánosságra hozott rendelet szerint 50 ezer dolláros érték felett a jövőben a gazdasági minisztériummal kell engedélyeztetni mind a magán, mind az állami vállalatok áruimportját. Alan García ez ügyben hangoztatta: Peru üdvözli és védelmezi az országba települő külföldi tőkét, de egyben úgy gondolja, hogy minden Peruban működő cégnek részt kell vállalnia az ország gazdasági helyzetéből adódó terhekből. (Reuter, AP—DJ) VILAGGazdasÁG Az USA is átütemezte a lengyel hátralékokat Varsóban szerdán megállapodás jött létre az USA és Lengyelország között, amelynek értelmében a washingtoni kormány haladékot ad annak az 1,7 milliárd dollárnak a megfizetésére, amelyet Varsónak 1982—1934-es időszakban kellett volna törlesztenie. Ismeretes, hogy Lengyelország és a fejlett tőkésországok egy része között megromlott a viszony a szükségállapot 1981 végi kihirdetését követően, s a varsói kormány új hitelek híján kénytelen volt befagyasztani a törlesztéseket, s jelentős hátralékba került. A nyugati kormányhitelezőket tömörítő Párizsi Klub — éppen a amerikaiak nehezen megszületett hozzájárulása után — tavaly júliusban hagyott jóvá egy átütemezési keretmegállapodást, amelyet Lengyelországnak.bilaterális szerződésekkel kell konkretizálnia az egyes hitelező kormányokkal. A nyugat-európai államokkal már korábban létrejöttek ezek a szerződések, s némelyikük — Ausztria, az NSZK, Franciaország és Nagy-Britannia — ígéretet tett az új hitelek nyújtására vonatkozó lengyel kérés teljesítésére. Az amerikai—lengyel egyezményt John Davis, az USA varsói ügyvivője, illetve Zbigniew Karez, az átütemezési tárgyalásokat vezető lengyel kormányhivatalnok írta alá. Az átütemezés részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra. A megfigyelők nem tartják valószínűnek, hogy az USA is új hiteleket ajánlana fel, hiszen a szükségállapot nyomán Lengyelországgal szemben elrendelt amerikai szankciók egy része még mindig érvényben van, így például Varsó nem kapta viszsza a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény szerinti elbírálást. Lengyelország egyébként összesen 2,7 milliárd dollárral tartozik amerikai hitelezőknek, teljes külföldi adósságállománya pedig 31 milliárd dollár körül jár. (Reuter, AP—DJ) Új-Zélandban közzétették a jövő évi költségvetés tervezetét Az új-zélandi munkáspárti kormány David Lange vezérletével immár három éve van hatalmon, ám még mindig viseli azokat a térébeket, amelyeket az előző kabinet akasztott a nyakába. A konzervatív Mulroon-kormány annak idején energiagazdálkodási programokat indított be, amelyekhez hitelbe vásárolt felszereléseket és gépeket, s az ország energiaszerkezetének átformálásával jelentős megtakarítást kívánt elérni. Az előző kormány gazdaságpolitikai irányvonalát 1983-ban monetarista gazdaságpolitika váltotta fel, s ezt eddig olyan intézkedések kísérték, mint a devizagazdálkodás és a pénzpiac ellenőrzésének, illetve részleges szabályozottságának feloldása, a védvámrendszer és az állami támogatások fokozatos leépítése és a kormányhivatalok átformálása önelszámoló gazdasági szervekké. A kőolajáresés miatt azonban a célul kitűzött megtakarítás messze elmaradt a tervezett mértéktől, az adósságállomány pedig megnőtt. A növekedés lelassult, s az 1984/ 85-ös 5 százalék körüli csúcsteljesítménnyel szemben az idén mindössze 1 százalékos volt a gyarapodás. Az infláció azonban, — amelynek üteme Új-Zélandban mindig is gyors volt — a június 30-ával záruló pénzügyi évben végre a szokásos 15—17 százalékról 10,4 százalékra mérséklődött. Egyesek szerint most kérdéses, hogy vajon a jövő évi költségvetésbe beépített jövedelemadó-csökkentési előirányzatok nem gyorsítják-e fel az áremelkedést a költségvetési hiány növelése révén. A folyó fizetési mérleg deficitje a tavalyi 2,82 milliárd új-zélandi dollárról 2,87 milliárdra emelkedett, s ezt a tetemes hiányt a szakértők a szigetország gazdaságában az egyik legneuralgikusabb pontnak tartják. Douglas pénzügyminiszter által adott tájékoztatás szerint a költségvetési kiadási többlete 1,8 milliárd dollár volt az előző pénzügyi évben, ezt egyes szakértők azonban kétségbe vonják, s 2,3 milliárdra becsülik a mérleghiány értékét. A pénzügyminiszter nyilvánosságra hozta a jövő évi költségvetés tervezetét, s bejelentette, hogy az ez évi kiadásokból 900 millió újzélandi dollárt átvisznek a következő évre, ezzel a jövő évi kiadások 1,2 milliárdra emelkednek. Tájékoztatása szerint az 1980/ 87-es költségvetés legfontosabb eleme az adóreform. Októberben 10 százalékos többletérték-adót vezetnek be a fogyasztási cikkekre, és a szolgáltatásokra, 48 százalékra mérséklik a maximálisan kiszabható jövedelemadó arányát, hogy az megfeleljen a vállalati adó mértékének. Az adóügyi.... rendelkezések várhatóan 1,06 milliárd új-zélandi dollárba kerülnek, sőt a bevételi kiesés szakértők szerint sehogy sem egyeztethető össze a kormány deficitcsökkentésre vonatkozó elképzeléseivel. A kabinet egyik gazdasági tanácsadója szerint azért kellett az adórendszer megreformálásának eszközéhez nyúlni, mert az egészségügyre, a társadalombiztosításra és a közoktatásra fordított összegek, azaz a közkiadások megnyirbálásával belpolitikai feszültségeket keltettek volna. Douglas azt is elmondta, hogy a kabinet úgy tervezi, hogy állami pénzintézetek nem szavazóképes részvényeinek eladásával szerez pénzt a magánszektortól. E privatizációs jellegű intézkedés lehetővé tenné a kormány számára, hogy a befolyt összeget a pénzügyi gondokkal küszködő olaj-, erdőgazdálkodási és vendéglátóipari vállalatok, valamint az állami légitársaság, az Air New Zealand megsegítésére fordítsa. (Reuter, AP—DJ) AUSZTRÁL TANULMÁNY AZ ORSZÁG VÁRHATÓ GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSÉRŐL Az ausztrál országos gazdaság- és iparkutató intézet minap közzétett tanulmánya szerint a június 30-ával záruló pénzügyi évben a becslések alapján 4,1 százalékos volt a gazdasági növekedés. A tanulmány úgy véli, hogy a következő évben a gazdaság gyarapodása 1,9 százalékos lesz, ez elmarad majd a 2,8—2,9 százalékra prognosztizált világátlagtól. Az előző év költségvetési deficitjének értékét 5,74 milliárd ausztrál dollárra becsülte a tanulmány, míg 1986/ 87-ben a költségvetés kiadási többlete várhatóan 5,24 milliárd ausztrál dollárra mérséklődik. A kormány szigorúra szabott költségvetéssel igyekszik kilábalni a recesszióból, s e szándék tegnapelőttikinyilvánítása (VILÁGGAZDASÁG 1986. július 30.) bizonyosan összefügg az ausztrál intézet meglehetősen optimista előrejelzésével. A válságellenes tervben ismertetett belgazdasági intézkedésekkel egyidejűleg a kabinet úgy tervezi, hogy mérsékli az importot. (Reuter) MGAZMAS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő*: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bd VII., Wesselényi U. 57. Postacím* Budapest, PL 534 1397 Telefon: 223 014 Telex: 227958 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából*, a Magyar* Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor Igazgató Kiadóhivatal* Bp. I., Fém u. 5-7, Postacím: Pf 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél a Posta hírlapüzleteiben és a Hílapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest V. József nadvtér 1. 1900 - közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással e HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra: 86.3102/907 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető*/ Végő Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148