Világgazdaság, 1986. szeptember (18. évfolyam, 168/4418-188/4438. szám)

1986-09-02 / 168. (4418.) szám

a . (­ 1986. SZEPTEMBER 2. Lipcsei nyitány Tudósítónktól: összesen 400 millió rubeles üzletkötés reményével vágtak, neki a magyar vállalatok a vasárnap megnyílt lipcsei őszi vásárnak. Az NDK-beli cégekkel tervezett megállapodások döntő része már a következő évre vonatkozik, mindössze 30—40 millió rubel körül várható azoknak az egyezményeknek az értéke, amelyek alapján még az idén lebonyolódik a szállítás. Az viszont már bizonyosnak látszik, hogy ez az év jelentős magyar kiviteli többlettel zárul. Tavaly a kétoldalú forgalom ér­téke 1,9 milliárd rubel volt. Jövőre a magyar exportban 935 millió ru­belt, az importban pedig 1033 mil­lió rubelt irányoztak elő. A vásá­ron különben a Hungexpo szerve­zésében 39 magyar cég vesz részt összesen 3 ezer négyzetméteren. A vásárnyitás kapcsán meg kell említeni a szovjet delegáció vezető­jének beszédét. Kolesznyikov elekt­ronikai ipari miniszter Erich Ho­­necker jelenlétében a vállalatok, a gazdasági intézmények és kombiná­tok közti közvetlen kapcsolatok át­fogó­ fejlesztését minősítette az el­következő idők legfőbb feladatának. Érdekes különben, és ez valószí­nűleg az NDK-pártfőtitkár és ál­lamfő októberi pekingi útjára ve­zethető vissza, hogy Kína először küldött árut a lipcsei őszi vásárra. Hagyományos körútján Erich Ho­­necker a Német Szövetségi Köztár­saság cégei közül 11 év után is­mét a BHSF standját kereste fel. Az eseményre ezúttal nem érke­zett magas rangú bonni politikus, s ezt csak részben magyarázza a ko­rán megkezdődött nyugatnémet vá­lasztási versenyfutás. Valószínűbb­nek látszik, hogy a Kohl-kabinet nem akart a találkozó kapcsán politikai súlyt adni a kiállításnak. Így a­ hivatásos és kormánytisztvi­selők közül csak Brautigam, az NSZK állandó berlini képviseleté­nek vezetője üdvözölte az NSZEP odaérkező főtitkárát. A diplomata többek között elmondta, hogy az első félév alapján , visszaesett az egymás közti árucsere, mivel az olajárak zuhanása negatívan befo­lyásolja a Szovjetunióból származó és az NDK-ban feldolgozott szén­­hidrogének szállításait is. Erich Honecker a jövő és a jó kapcsolatok szempontjából a folya­matosság jelentőségét emelte ki az NDK és az NSZK viszonyában. Je­lezte, hogy az NDK iparkorszerűsí­tési programjában szerephez juthat­nak a BHSF által szállítandó gépek is. Meglepő, hogy Ausztria milyen nagy fontosságot tulajdonít a vásár­nak. A megnyitóra két miniszter, Streicher, a gazdasági és Schmidt, a mezőgazdasági tárca vezetője, va­lamint Sall­inger, a szövetségi ipar­kamara elnöke, továbbá Bauer ke­reskedelmi minisztériumi államtit­kár jött el. Erich Honecker egy rö­vid beszélgetésre be is tért a stand­ra. Az NDK-vezető kiemelte, hogy országa a­­ jövőben is kész újabb specializált osztrák középvállalato­kat bevonni az együttműködésbe. Szelestey Lajos DEVALVÁLTÁK AZ ARGENTIN VALUTÁT Új megszorító intézkedéseket rendelt el a Buenos Aires-i kor­mány. Az inflációellenes harc je­gyében 3 százalékkal leértékelték az ország új valutáját, az austrált, 1 százalékkal csökkentették a ka­matszintet, és újabb korlátokat ál­lítottak az ipari termékek áremel­kedése elé. Matt Sourrouille gazda­sági miniszter a nemzethez intézett beszédében közölte, hogy az új ren­deletek célja az inflációellenes harc megerősítése. A több mint­­egy éve indított in­flációellenes program során látvá­nyos eredményeket értek el, hiszen a drágulás évi ütemét 50 százalék­ra csökkentették a korábbi 1228 százalékról. Az új rendeletet azért hozták, mert júliusban újra gyor­sabb lett a drágulás, egy hónap alatt elérte a 6,8 százalékot is. Az infláció nekilendülését az idézte elő, hogy áprilisban enyhítettek az elrendelt ár- és bérellenőrzésen. A dráguláshoz hozzájárult még, hogy Argentína átmeneti élelmiszerellá­tási problémák közé került, továbbá hogy lazítottak a monetáris politi­ka szigorán. Azóta leváltották az ezért felelő jegybankelököt (VILÁGGAZDA­SÁG, 1986. augusztus 26., 2. oldal), utódja pedig visszaállította a ko­rábbi deflációs politikát. Az argen­tin gazdasági miniszter szerint egyébként az ipari árakat 3 száza­lékkal engedik emelkedni, decembe­rig pedig havi 2,2 százalékkal. Buefros-Aires hama­rosan tárgya­lásokat kezd a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) képviselőivel, azt kö­vetően pedig az országnak hitelező magánbankokkal. A cél Argentína 50 milliárd dolláros külföldi tar­tozásainak átütemezése. Ez lesz az első eset, hogy az argentin felek tiszta lappá indulnak a megbeszé­lésekre, anélkül, hogy hátralékaik lennének. Ezen az alapon Argentí­nában sokéves haladékot szeretné­nek kicsikarni a bankárokból. Az argentinok arra fogják felkérni a kereskedelmi bankokat, hogy csök­kentsék kamatfeláraikat és folyósít­sanak újabb kölcsönöket is. (Reuter) A laniusi ANGOL NYELVISKOLA SCHOOL OF ENGLISH 1936 szeptemberétől a következő ANGOL nyelvtanfolyamokra várja az Önök jelentkezését: újrakezdő, középhaladó, januári középfokú nyelvvizsgára előkészítő, felsőfokú nyelvvizsgára előkészítő délutáni, valamint délelőtti újrakezdő tanfolyamokra, heti 2X3 órás kiscsoportos foglalkozásokra. A tanítás változatosságát és színvonalát egyetemi és anyanyelvi oktatók biztosítják. Budapesti és vidéki kihelyezett vállalati tanfolyamok szervezését is vállaljuk. Jelentkezés és szintfelmérés: szept. 3-án, 4 én és 5-én 17.30-19 óráig Részletes tájékoztatót postán is küldünk. Budapest III., Lajos u. 142. VI. em. tel.: 353-460. Nem okozott komoly kárt a földrengés a román kőolajiparban A hétvégi romániai földrengés a Ploiesti környékén koncentrálódó kőolajiparban alapvető károkat nem idézett elő, csupán néhány épület sérült meg. A helyi szakér­tők azonnal hozzáláttak a térség­ben lévő mintegy hetven olajipari üzem berendezéseinek átvizsgálásá­hoz, s az első eredmények azt mu­tatják, hogy a berendezések a ko­rábbi termelékenységgel működnek. A kőolajipar az utóbbi évek nehéz gazdasági helyzetében továbbra is a román ipar egyik tartópillére ma­radt, noha az olaj olcsóbbodása jócskán visszavetette az onnan származó exportbevételeket. (Reu­ter) A Vnyestorgbnk 150 millió font hitelt vesz fel Véglegesen döntött a Vnyestorg­­bank, hogy csak 50 millió­­ font sterlinges­ túljegyzést fogad el, azaz az eredetileg 100 millió font ster­linges, bankári elfogadványként kért közvetett kölcsön helyett Végül is 150 millió font sterlinget fog fölvenni jelentette be pénteken Londonban az ügyletet szervező Lloyd’s bankház­a, noha a hitel­­kínálat nagyobb volt. (VILÁG­­GAZDASÁG, 1986. augusztus 26., 2. oldal) (Reuter) Török cég hitelfelvételi szándéka csehszlovák garanciával A török állami tulajdonú T­ürkiye Elektrik Kurumu 115­­ millió dollá­ros, hétéves futamidejű hitelt sze­retne felvenni a First Chicago bankház által szervezett és vezetett bankkonzorciumtól. Az ügylet kere­tében kibocsátott részvényekért a Ceskoslovenska Obhodni Banka (Csehszlovákia külkereskedelmi bankja) vállalna garanciát. A hitelből fedezné a török­ cég a csehszlovák Skodaexport által épí­tendő két széntüzelésű erőmű be­ruházási költségeit. A hitelt a Türkiye Elektrik Ku­rumu négyéves türelmi idő után, a LIBOR (a londoni bankközi ka­m­at­­láb) feletti 5/16 százalékos kamato­zással kezdené törleszteni. (Reuter) Nigéria átütemezési tárgyalásokat kezd a hitelező magánbankokkal Nigéria szeptember 11—12-én Londonban fog tárgyalni középtávú tartozásai átütemezéséről a neki hi­telező magánbankokkal — jelentet­te be a magánbankokat képviselő Barclay’s londoni bankház a hét végén. A hitelező magánbankok az át­ütemezést a Párizsi­ Klubban tö­mörült hitelező országok által nyúj­tott kormányszintű hitelek átüte­mezéséhez kötik. A Párizsi Klub pedig csak akkor kezd átütemezési tárgyalásokat egy-egy adós ország­gal, ha az eleget tesz az IMF (Nem­zetközi Valuta Alap) által részére javasolt gazdasági programnak. IMF-küldöttségek nemrég látogat­tak Nigériába. Az országnak 20 milliárd dollár adóssága van. A kö­zép-afrikai olajország a közelmúlt­ban új, kétszintes árfolyamrendszert vezetett be. Nemzeti fizetőeszközé­nek, a Kairónak a leértékelését (ezt javasolja az IMF) azonban elutasí­totta a Babangida tábornok irányí­totta katonai kormány. (Reuter) Orakvá­ség Kenyában Arap Moi kenyai elnök felhívta a helyi pénzintézetek betéttulajdo­nosait, hogy ne essenek pánikba, a kenyai kormány, biztosítani fogja mindazon állami tulajdonú bankok megbízható működését, amelyek túlélték az­­ országban az utóbbi két hónapban keletkezett pénzügyi vál­ságot. Júliusban a Continental Bank of Kenya, augusztus elején a Union Bank of Kenya került csőd­­gondnokság alá, s ezzel több mil­lió dollár értékű betétet zároltak. Az utóbbi három napban a Pioneer Building Societyből kezdték a be­téttulajdonosok pánikszerűen ki­vonni tőkéjüket. Arap Moi most hangoztatta, hogy a bankcsődök so­rán kárt szenvedett kis betéttulaj­­donosokat a kormány hozzásegíti, hogy visszakapják pénzüket. (Reu­ter) VILÁG­GAZDASÁG Hu Jap-pang a reform ellenzőiről OKTÓBERTŐL MUNKAÜGYI VÁLTOZÁSOK KÍNÁBAN Reformellenes középvezetőket bírált a KKP főtitk­ aki egy­szersmind síkraszállt a tartományi önállóság növelése mellett. Meg­ütköznek egymással a csődtörvény vitájában is a reform hívei és ellenzői, méghozzá szokatlanul élesen. Októbertől életbe lép a mun­kaügyi reform, ennek fényében érdemes olvasni a kínai szakszerve­zeti lapnak az elbocsátott dolgozókról szóló írását. Tartományi vezetőket és közép­szintű hivatalnokokat bírált Hu Jao-pang, az KKP főtitkára, mond­ván, hogy csak vonakodva hajtják végr­e a párt és a kormány által elhatározott változtatásokat. Az em­lített vezetők lassítják , a reform kibontakozását. Megemlítette,­ hogy szembeszálltak például a miniszter­­elnöknek azzal a rendeletével, hogy kisebb üzleteket adjanak bérbe magánvállalkozóknak. E probléma ellenére Hu szükségesnek tartotta, hogy több adminisztratív hatalmat­­juttassanak a tartományi tisztvise­lőknek, hiszen a túlcentralizálás el­lentétes a reform szellemével. Akadnak, akik nem osztják a fő­titkár álláspontját,­ mert úgy vélik, hogy a tartományi önállósággal a korrupciónak, a kapitalizmusnak teremtenek melegágyat. Megfigyelők a kínai vezetésen be­lüli szokatlanul nyílt konfliktus­ként értékelik a csődtörvényről fo­lyó parlamenti vitát. Ebben, mint ismeretes, a reform ellenzőinek az a véleményük, hogy a szocializmus és a csőd egymással ellentétes fo­galmak, továbbá hogy állami válla­latról lévén szó, elvileg nehéz tisz­tázni, hogy ki kinek fizeti ki a tartozást. Mások pedig­ arra mutat­nak rá, hogy a vállalatvezetők nem­ tehetők maradéktalanul felelőssé veszteségükért, illetve nyereségü­kért, arról nem is beszélve, hogy a veszteséges vállalatok változtathat­nak termelési profiljukon, összeol­vadhatnak más vállalatokkal, ter­melésüket is leállíthatják anélkül, hogy csődbe jutottá kellene őket nyilvánítani. Egy kínai tisztviselő a Reuter tudósítójának kifejtette: szinte példátlan, hogy a nyilvános­ság előtt ennyire nyílt vita zajlik ilyen jelentős kérdésben. Az Új Kína hírügynökség közlése szerint még az idén országos szer­ződéses rendszert építenek ki a dol­gozók számára, hogy összekapcsol­ják a teljesítményt,­­ a személyes hasznot és a nyereséget. Mind kül­földön, mind belföldön azt mond­ják, hogy nagy jelentőségű lépésről van szó, amelyet azonban igen ne­héz lesz a­ gyakorlatban megvaló­sítani. Már csak azért is, mert gyökeresen ellentétes az előző több ■mint 30 év foglalkoztatási gyakor­latával. A pekingi munkaügyi hivatal nem kevesebbet állít, mint azt, hogy­­ a kínai fővárosban megszűnt a munkanélküliség. Az angol nyel­vű China Daily a hivatal igazgató­ját idézi, aki szerint Pekingben ösz­­szesen 1600 munkanélküli van, és ez a 3,3 millió munkaképes korú­ lakosból kerül ki, azaz a munka­nélküliségi ráta 0,04 százalékos. A hivatalos kínai adatok a városok­ban 1,8 százalékra teszik a mun­kanélküliségi rátát. A hivatal sze­rint a munkanélküliek száma októ­ber 1. után némileg növekedhet, ek­kor v­ezetik be ugyanis a város­ban a foglalkoztatási reformot, amely megengedi a vállalatoknak, hogy elbocsássák dolgozóikat, ha azok megsértik a gyári rendelete­ket, balesetet okoznak, vagy nem végzik el­ munkájukat. A reform véget vet az életreszóló, garantált állásoknak, bátorítja a szerződéses rendszert, hogy mind a munkálta­tók, mind a munkavállalók nagyobb mobilitáshoz jussanak. Érdemes idézni a kínai szakszer­vezetek lapját, amely arról ír, mi­ként gondoskodnak azokról a dol­gozókról, akiknek már felmondtak valamelyik kínai vállalatnál. A sencseni különleges gazdasági öve­zetben megszokott gyakorlattá vált a szerződésben foglalkoztatott dol­gozók munkahely-változtatása, a lap szerint 1981 óta dolgozók szá­zainak szüntették meg a munkavi­szonyát.­­Az ok: egy-egy iparág pan­gása vagy a dolgozók hanyagsága volt. Az övezet ipari központjában a munkahelyüket elveszítő dolgozók rög­tön átképző tanfolyamon vehet­nek részt. A munkások többsége — írja a lap — az átképzés után rö­viddel új munkahelyet talált magá­nak.­ A kínai rendeletek egyébként szavatolják, hogy­­a dolgozók a vál­lalati döntés ellen panaszt emel­hetnek a városi közigazgatásnál, a vállalatokat pedig kötelezik szak­mai tanfolyamok indítására,­ továb­bá arra, hogy a felmondási szán­dékról a dolgozót a felmondás­­ előtt legalább egy hónappal* értesítsék.­­ Végezetül a kormány' szombati 'jelentése: az ipari termelés „július­­­ban az álazps, vállalatoknál 5 szá­zalékkal növ­­edett, de a gazdaság­talan vállalatok vesztesége 58,8 szá­zalékkal nagyob­b volt,­mint­­ a múlt év azonos időszakában. F Zs. A ZLOTY LEÉRTÉKELÉSÉNEK HATÁSA A LENGYEL KÜLKERESKEDELEMRE­­ A zloty leértékelése a dollárhoz képest várhatóan javítja majd az export versenyképességét, ésszerű irányba tereli az importot, és hoz­zásegít Lengyelország külkereske­delmi mérlegének a javításához — írja a­­ lengyel. PAp hírügynökség, a kormány, vasárnap esti bejelenté­sét­­kommentálva. A lengyel kor­mány ugyanis az idén már másod­ízben, 17,6 százalékkal leértékelte a zlotyt a dollárhoz és más nyugati valutákhoz képest. A hétfőtől ér­vényes intézkedés értelmében 1 dollár ezentúl 200 zlotyt ér a ko­rábbi 170 zlotyval szemben (a fe­ketepiacon egy dollárért 700 zlotyt adnak). A kormány közleménye szerint 4,4 százalékkal leértékelték a zlotyt a transzferábilis rubellel szemben is, ezentúl egy transzferá­bilis rubel 95 zlotyt ér. Az intézkedést egyebek mellett az export ösztönzése végett hozták, augusztus­ elején látott ugyanis napvilágot a kormány jelentése, amely szerint az idei év első hét hónapjában 5,3 százalékkal csök­kent Lengyelországnak a tőkésor­szágokba irányuló kivitele az egy évvel korábbihoz képest, az import pedig 1,2 százalékkal emelkedett ugyanebben az időszakban. A Len­gyel .­Nemzeti Bank elnökének köz­lése szerint a kormány azt is ter­vezi, hogy Lengyelországban beve­zetik a lebegő árfolyamok rendsze­rét. Korábban ugyanis az­­volt a gyakorlat, hogy évente kétszer — általában hathavonként — módosí­tották az árfolyamokat. (AP—DJ) VIGGAZMSOG •A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik, hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADAM Szerkesztőség t Bp. VII., Wesselényi u. Sz. Postacím: Budapest, Pf. 534 1397. Telefon: 228 014 Telek! 227953 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor Igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5—7, Postacím: ,Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft. Előfizethető, bármely hírlapkézbesítő pos­tahivatalnál,­ a hírlapkézbesítőknél, a Pos­ta hi lap üzleteiben és a HMopelőfizetési 63 tápellátási irodánál (HELIR) Budapest V.. József nádor tér 1.­­.1900 közvet­lenül, vagy postautalványon, valamint át­utalással a HELIR 215—96162 pénzforgal­­mi jelzőszám­l­a: 86.3102/9-09 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra lapnyomda, Budapest •Felelős vezető: Csöndes • Zoltán ISSN 0042-6143 JEIBESTI Belgrádi lapjelentések szerint Jugoszlávia Új-Zélandon is piacot keres­ az USA-ban népszerű Jugo kiskocsijainak. Az USA-beli 50 ezer­­Tugót akar eladni idén, s Új-Zé­­lan­d felé is már behajóztak 100 da­rabot.

Next