Világgazdaság, 1986. november (18. évfolyam, 212/4462-230/4480. szám)
1986-11-01 / 212. (4462.) szám
1938. NOVEMBER 1. Az USA és az EGK ellenzi Bulgária felvételét a GATT-ba Az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményhez, a GATT-hoz való bolgár csatlakozási kérelem ellenállásba ütközött az USA és a Közös Piac részéről a nemzetközi kereskedelmi szervezet tanácsának hétfői ülésén (VILÁGGAZDASÁG, 1986. október 28., 1. oldal). Sem Washington, sem a nyugat-európai gazdasági közösség nem tartotta elfogadhatónak azt a bolgár kérést, hogy a GATT fejlődő országként kezelje Bulgáriát, hogy alakuljon meg egy GATT- bizottság, amely ilyen kiindulópontról vizsgálja a bolgár felvételi kérelmet. A közös piaci érvelés szerint a GATT-nak szakítania kell eddigi nyitott Icánus tagfelvételi politikájával. A jövőben a szervezet egészének érdekeit, a kereskedelem szabaddá tételének célkitűzését kell szem előtt tartania a GATT-nak, nem pedig a belépni szándékozó országok érdekeit. Bulgáriának mindenképpen le kell mondania arról az igényéről, hogy fejlődő országnak minősítsék. Amennyiben ezt megteszi, úgy más megvilágításba kerül kérelme, s esetleg kedvezőbb fogadtatásra talál. Az amerikai álláspont szerint a nem piacgazdálkodást követő államok eleve nem illeszkedhetnek be a GATT-ba, így Washington Bulgária esetében is kétli, hogy képes lenne eleget tenni a szervezeti tagságból adódó kötelezettségeknek. Az USA kézzelfogható reformokat szeretne látni a bolgár gazdaságban a csatlakozás jóváhagyása előtt. A hétfői genfi megbeszélésen jelenlevő bolgár kormánytisztviselő, Atanasz Paparizov — a külkereskedelmi minisztérium főosztályvezetője — ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy Bulgária kész bővíteni kereskedelmét a tőkésországokkal, s szívesen látna területén tőkés résztulajdonú vegyesvállalatokat is. (Financial Times, 1988. október 29.) Várják a külföldi közreműködőket ÁTSZERVEZÉS ELŐTT A KÍNAI JÁRMŰGYÁRTÁS A kínai járműipar teljesítményének fokozása céljából átszervezik az iparágat: a kormány jóváhagyása után az ország 39 járműgyártó üzeméből 24 üzem három önálló vállalatot fog alkotni, a fennmaradó 15 üzem pedig a helyi kormányzat felügyelete alá kerül — jelentette a járműipari tröszt elnökére hivatkozva, a China Daily angol nyelvű lap. A lapjelentés szerint a három önálló vállalat maga fogja meghatározni termelési tervét, maga lesz felelős a fejlesztésért és a termelésért, amelynek a helyi piaci igényekhez kell igazodnia. A kidolgozott átszervezés célja, hogy a járműkibocsátást a tavalyi 400 ezerről 2 millióra emeljék. Az idén a termelés 350 ezerre csökkenhet, és a gondokat csak tetézi, hogy a gyártás szerkezete jelentősen eltér az igényektől. A termelés 98 százaléka teherautó. A kereslet szerkezeti átalakulása folytán a tavaly megtermelt járművek egy része eladhatatlannak bizonyult. Az igényekhez igazodó gyártás célját kitűzve, a nyolctonnás vagy nagyobb teherautók részarányát az eddigi 5 százalékról 10 százalékra akarják növelni, míg a közepes teljesítményű, 5—8 tonnások arányát 51 százalékról 20 százalékra kívánják csökkenteni. A könnyű teherautók hányada így 70 százalékra emelkedhetne. A China Daily szerint a kínai járműgyártás nagy lemaradással küszködik, alig-alig képes új modelleket kifejleszteni. Kínában elengedhetetlennek tartják a korszerű külföldi gyártósorok, technológiák és menedzsment-módszerek meghonosítását. Néhány külföldi járműgyártó már megvetette lábát Kínában: az American Motors Co. dzsipeket gyárt Pekingben, a Volkswwngen Sanghajban gyárt vegyes vállalkozásban szmélygépkocsit, a Peugeot pedig Kantonban létesít vegyesvállalatot. (AP—DJ) Az osztrák külügyminiszter az EGK-hoz fűződő viszony elmélyítéséről Ausztriának intenzíven be kell kapcsolódnia a nyugat-európai integrációs törekvésekbe — mondta Jankowitsch osztrák külügyminiszter, Ausztriának az EGK-hoz fűződő kapcsolatairól szólva. A Nyugat-Európa vérkeringésébe való bekapcsolódás azért fontos Ausztriának — folytatta —, mert így lépést tud tartani a gazdasági fejlődéssel, és hozzá tud jutni a legkorszerűbb technikai vívmányokhoz. Ausztria, az EGK tagországainak egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, az utóbbi időben tetemes passzívumot halmozott fel az EGK tagországaival szemben. Ám rajta keresztül bonyolódik le a Közös Piac tranzitforgalmának jókora hányada, ennélfogva nagyobb beleszólási jogot kér magának az EGK döntéshozatalába. Ennek azonban egyebek mellett az a feltétele — hívta fel a figyelmet Jankowitsch —, hogy Ausztria erősebben bekapcsolódjon az egyes EGK-programok finanszírozásába. Az osztrák külügyminiszter szerint a kutatási és a technológiai együttműködésben Ausztria csak akkor számíthat előrelépésre, ha részt vesz az ezzel kapcsolatos programok finanszírozásában. A mezőgazdaságról szólva, a külügyminiszter megállapította, hogy teljesen új alapokra kell helyezni az EGK és Ausztria közötti mezőgazdasági kapcsolatokat. Spanyolország és Portugália közös piaci csatlakozásával ugyanis gyakorlatilag Ausztria az egyetlen olyan európai tőkésország, amely jelentős mennyiségben szállít agrárterméket az EGK-ba. (APA) Az Agrimpex Mezőgazdasági Külkereskedelmi Vállalat alkalmaz munkatársakat a következő munkakörökbe: Pénzügyi és Számviteli Főiskolát (lehetőleg Külkereskedelmi Szakon) végzett fiatalokat számviteli, pénzügyi területre Külkereskedelmi Főiskola idegen nyelvű tagozatán végzett levelezőt német/angol nyelvvizsgával Szakközépiskolai érettségivel rendelkező fiatalokat számviteli területre, valamint gépi adatfeldolgozói munkakörbe Szakirányú végzettséggel rendelkező tűzvédelmi előadót, a rendészt, aki a munkavédelmi és polgári védelmi feladatokat is ellátja Érdeklődni lehet a személyzeti osztályon Bp. V. Münnich F. u. 22.1. em. Il, vagy a 113-674 sz. telefonszámon. Kedvezőtlen jelek az IATA közgyűlése előtt A terrorizmus és a többek között ebből is fakadó pénzügyi problémák fognak az IATA (Nemzetközi Polgári Légiforgalmi Szövetség) hétfőn kezdődő éves közgyűlésén fő témákként szerepelni. A Genfi-tó partján fekvő Montreux-ben megrendezett kétnapos tanácskozáson a 147 IATA-tag légitársaság képviselői előreláthatóan részletesen is megvitatják az idén várható deficit kialakulásának okait. Az IATA- tagok tavaly 41 milliárd dolláros bevétel mellett 200 millió dollár nyereséget könyvelhettek el, most azonban általános a borúlátás szakmai körökben. Úgy vélik, hogy az idei lesz a legrosszabb év 1982 óta. Az idei gyengébb üzletmenet okát megfigyelők abban látják, hogy árháború dúl az USA piacán, s a terrorizmustól való félsz alaposan megcsappantotta a transzatlanti utasok számát (ez idén szeptember végén éves összevetésben 8 százalékkal maradt a tavaly szeptember végi éves összesítő adat alatt). Az, hogy az IATA-tagok összesített éves forgalma ennek ellenére mégis csekély 2 százalékkal több lesz, mint tavaly, az az ázsiai személyforgalom 6, illetve az ausztráliai személyforgalom 11 százalékos emelkedésének köszönhető. Ez a 2 százalékos forgalombővülés éppen a fele lesz annak, mint amit az IATA ez évben eredetileg várt. (A jelentésből nem derül ki, hogy miben mérik a forgalmat.) Nyilván szó esik majd a kedvező jelenségekről is, azaz az olcsóbbá vált üzemanyagról és a légi katasztrófák jelentős ritkulásáról is. (Reuter) Az első bérletbe adott kínai középüzem A vuhani autógyár öt évre bérbe adta autómotorgyártó , részlegét egy tíztagú kollektívának. Ez az első eset Kínában, hogy állami tulajdonban lévő középnagyságú gyárat magánszemélyek kollektívájának adtak bérbe. Az ügylet érdekessége, hogy a bérlők a motorgyárban dolgozó 1400 munkás és alkalmazott közül verbuválódtak, vagyis saját gyárukat vették bérbe. A részleg állóeszközeinek értéke 16 millió jüan. Az év első kilenc hónapjában vesztesége megközelítette az 1 millió jüant. Ez késztette arra az anyavállalatot, hogy bérbe adja az üzemet. . A bérleti szerződés részletei még nem ismeretesek. A kínai sajtó csupán annyit közölt, hogy az ötéves szerződést aláíró tíztagú kollektíva 45 ezer jüan biztosítékot helyezett letétbe a vállalat vezetőségénél. Mint emlékezetes, Csao Ce-jang miniszterelnök a kínai parlament ülésén 1984-ben jelentette be, hogy a kormány hajlandó magánszemélyeknek, illetve kollektíváknak hoszszabb időre bérbe adni kisebb ipari és kereskedelmi vállalatokat. Jelenleg körülbelül 7000-re tehető a magánszemélyek által bérbe vett kisvállalatok száma. A vuhani bérbevétel azonban az első olyan eset, amikor közepes méretű állami tulajdonban lévő ipari üzem lelt új, magánosokból álló kollektív gazdára. S mivel Kínában az állami tulajdonban és kezelésben lévő, különböző méretű vállalatok több mint 20 százaléka működik veszteségesen, várható, hogy az elkövetkező hónapokban gyakorlattá válik a közepes méretű állami vállalatok bérbeadása is. A bérbevétel után az ilyen vállalatok esetében nem változik meg a tulajdonjog. A dolgozók megmaradnak a munkahelyükön, s nem csökken a bérbe vett vállalat állami adója sem. Az állami vállalatok vezetőinél azonban nagyobb és szívesebb döntési jogkörrel rendelkeznek a bérlők. Maguk jelölik ki a gyár vezetőségét, dönthetnek a foglalkoztatásról, a termelés megszervezéséről és a termékek értékesítéséről — természetesen a vonatkozó általános szabályok betartásával. (MTI) JKEMTI Oi Madagaszkár 2,5 milliárd dolláros hiteltartozásait átütemezik — döntött a héten a hitelezőket tömörítő Párizsi Klub. Az így átütemezett tartozásokat 5 éves türelmi időszak után 10 év alatt kell majd visszafizetni. A francia olajimport értéke a idei első kilenc hónap alatt 48,8 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest, ugyanakkor idén 9,3 százalékkal több olaj került az országba, mint tavaly január és szeptember között. VILÁGGAZDASÁG Az OPEC árbizottságának összehívása a piaci stabilitás fennmaradását valószínűsíti Az új szaúdi olajügyi miniszter felhívást intézett a Kőolajexportáló Országok Szervezetének három tagból álló miniszteri árbizottságához, hogy sürgősen üljön össze, s tegyen ajánlásokat, miként lehetne 18—20 dollár körüli szintre növelni a világpiaci olajárakat. Hisám Nazir ezzel a lépéssel egyelőre azokat a jóslatokat támasztotta alá, amelyek szerint Jamani leváltásával a szaúdi vezetés a termelésvisszafogás és az ettől remélt árnövekedés mellett foglalt állást a Jamani nevével fémjelzett korábbi piacelárasztásos politikával szemben. Továbbra sem árt azonban az óvatosság a szaúdi irányvonallal kapcsolatos találgatásokat illetően. Emlékeztetni kell például arra, hogy az álbizottság ülése már korábban napirenden volt: az október 23-án végződött genfi miniszteri konferencián a tagállamok úgy határoztak, hogy a következő, december 11-re kitűzött értekezletig tartó időszakban a bizottság — a szintén legutóbb életre hívott kvótabizottsággal együtt — folytassa munkáját. Az árakkal foglalkozó testületet a kuvaiti olajügyi miniszter vezeti, mellette a líbiai és az ecuadori miniszter kapott helyet a bizottságban. Ali Kalifa el-Szabah, Kuvait olajügyi minisztere a hírügynökségi jelentések szerint máris felvette a kapcsolatot kollégáival, hogy talán már a jövő hét elején, de legkésőbb november 10-ig találkozzanak. Olyan értesülések is keringenek - s az adott helyzetben nem meglepő -, hogy ezen a tanácskozáson más tagországok képviselői is jelen lesznek, mindenekelőtt a szaúdiak. A szakértők azonban továbbra is kérdésesnek tartják, hogy a kitűzött cél, a jelenleginél mintegy 5 dollárral magasabb árszint elérhető-e. Az OPEC részéről nehezen képzelhető el a mostaninál is drasztikusabb termelésvisszafogás, hiszen a tagállamok többsége már hoszszabb ideje a kibocsátás növeléséért harcol, s a jelenlegi kvótákat ideiglenesen maximális engedményként fogja föl. A korábbi magasolajárak idején a felhasználó fejlett tőkésországok komoly eredményeket értek el az olajjal való takarékosság terén, a termelés (új exportőrök léptek színre) és a felhasználás szerkezetében olyan átalakulás ment végbe, amely nagyon megnehezíti, hogy a kínálat rövid távú szűkítésével robbanásszerű áremelkedést lehessen elérni. Ezt figyelembe véve, valószínű, hogy az OPEC kénytelen lesz nagyjából változatlanul hagyni az olajtermelés jelenleg érvényben lévő elosztását, de így is csak abban reménykedhet, hogy ennek hatására lassan elkezdenek felfelé kúszni az árak. Szó van arról is, hogy a kartell visszatér a hetvenes évek elejétől a múlt év végéig alkalmazott kötött árak rendszeréhez, amelyben a szaúdi könnyűolaj volt az árcentrum, s a többi olajfajta árát minőségüktől függően ahhoz viszonyítva differenciálták. Állítólag a szaúdiak kardoskodnak a szisztéma visszaállítása mellett, ez azonban nem változtat azon, hogy az OPEC az ármeghatározásnál kénytelen figyelembe venni a világméretű keresleti—kínálati helyzetet, legfeljebb a kartellen belüli árverseny felszámolását segítheti elő. A szaúdi minisztercserét követően a szabadpiaci árak először estek, azután megerősödtek, s pénteken körülbelül 50 centtel haladták meg egy nappal korábbi szintjüket. A legnagyobb izgalom a New York-i árutőzsdén volt tapasztalható, mégpedig a határidős üzleteknél. Csütörtökön rekordmennyiségű olaj „cserélt gazdát” a tőzsdén, az árak pedig 1 dollárral emelkedtek, de azért csak ennyivel, mert a határidős tőzsde szabályai szerint egy nap alatt ez a legnagyobb megengedett árváltozás. Hozzá kell azonban tenni, hogy ezzel együtt is csak 15 dollárra nőtt a decemberi szállításra kínált olaj barrelenkénti ára, tehát a határidős árak eddig a napi (spot) árak alatt voltak, vagyis a piac résztvevői eddig inkább árcsökkenést vártak az év hátralévő részében. Árnyalja a képet a csütörtökön bejelentett egyiptomi árcsökkentés is — Kairó 1,30 dollárral tette olcsóbbá könnyűolajait —, amiben az a figyelemre méltó, hogy az intézkedés az eddigi gyakorlattól eltérően nem egy hónapra szól, hanem mindössze november első öt napjára. L. K. Ankara a bankszektor megreformálására készül Felduzzadt a folyó fizetési mérleghiány Privatizálással és átszervezéssel akarja Ankara hatékonyabbá tenni a török bankrendszert — jelentette ki Bükent Semner, az Anadolu Bankasi A. S. állami bank elnöke, Turgut Özal török kormányfő tanácsadója. A bankvezető azonban nem tudott pontos menetrendet mondani a tervbe vett privatizálás végrehajtásáról, és arról sem nyilatkozott, hogy az átszervezés, az öszevonás pontosan melyik állami bankokat fogja érinteni. Az elképzelések szerint a 12 legnagyobb állami bank közül néhányból összeolvasztással új bankcsoportot hoznának létre. A tőketulajdon jogából nem zárnák ki a külföldi befektetőket sem. A török bankszektor életereje miatt a bankvezető szerint az országnak elég lenne 3 4 állami bank. Jelenleg a török pénzpiac 60 százalékát az állami bankok uralják. Törökország 1980-ban engedélyezte a külföldi pénzintézetek betelepedését. A kibontakozó verseny tetemesen hozzájárult a török magánbankok tevékenységének hatékonyabbá válásához. Semner megítélése szerint az állami bankok kevésbé kényszerültek versenyképességük fokozására, így ma már nem felelnek meg az üzleti világ elvárásainak. A több állami bank fúziójával létrehozandó új pénzintézet egyik fő feladata az lenne, hogy egy az export fellendítését célzó exportbiztosítási rendszert dolgozzon ki. A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) szakértői Ankarában tárgyalnak az ország fizetési mérlegének alakulásáról — jelentette a török pénzügyminisztérium. Törökország 1980 óta az IMF által inspirált szükségprogram végrehajtásával próbálja hatékonyabbá tenni gazdaságát. Noha tavaly Ankara már nem újította meg a készenléti hitelmegállapodást a nemzetközi pénzintézettel, török kérésre az IMF továbbra is figyelemmel kíséri, és tanácsokkal segíti az ország gazdaságfejlesztését. A mostani megbeszéléseken Ankara értesítette az IMF-et a vártnál nagyobb folyó fizetési mérleghiány legfőbb okairól: a Közel-Keletre irányuló kivitel visszaesése és a turizmusból származó bevételek megcsappanása miatt az idén a deficit az előirányzott 695 millió dollárral szemben 1,3 milliárd dollár lesz. A jövő évet illetően a megbeszélések tárgya az volt, hogy 1987- ben miként lehetne a folyó fizetési mérleghiányt 975 millió dollár alatt tartani, illetve hogy milyen intézkedésekkel lehetne előmozdítani az export növelését. (Reuter) 1M0011IILÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADAM Szerkesztéség: Bp. VII., Wesselényi u. BT. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon* 228 014 Telex* 22 7958 Kiadta a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásábólt a Maavar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Werthelmer Andor Igazgató Kiadóhivatal, Bp. I. Féma. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 756 722 Törjeszti a Maavar Posta Előfizetés! díj évi 5400 ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a HMapelőfizetési és Lapellátési Irodánál (HFOR) Budapest V.. József nádor tér 1. - 1900 —, közvetlenöl, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámla 86.3102/9-10 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpett Felelős vezető: Váné Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148