Világgazdaság, 1986. november (18. évfolyam, 212/4462-230/4480. szám)

1986-11-01 / 212. (4462.) szám

1938. NOVEMBER 1. Az USA és az EGK ellenzi Bulgária felvételét a GATT-ba Az Általános Vámtarifa és Ke­reskedelmi Egyezményhez, a GATT-hoz való bolgár csatlakozási kérelem ellenállásba ütközött az USA és a Közös Piac részéről a nemzetközi kereskedelmi szervezet tanácsának hétfői ülésén (VILÁG­GAZDASÁG, 1986. október 28., 1. oldal). Sem Washington, sem a nyugat-európai gazdasági közösség nem tartotta elfogadhatónak azt a bolgár kérést, hogy a GATT fej­lődő országként kezelje Bulgáriát,­­ hogy alakuljon meg egy GATT- bizottság, amely ilyen kiindulópont­ról vizsgálja a bolgár felvételi ké­relmet. A közös piaci érvelés szerint a GATT-nak szakítania kell eddigi nyitott Icánus tagfelvételi politiká­jával. A jövőben a szervezet egé­szének érdekeit, a kereskedelem szabaddá tételének célkitűzését kell szem előtt tartania a GATT-nak, nem pedig a belépni szándékozó országok érdekeit. Bulgáriának mindenképpen le kell mondania arról az igényéről, hogy fejlődő or­szágnak minősítsék. Amennyiben ezt megteszi, úgy más megvilágí­tásba kerül kérelme, s esetleg ked­vezőbb fogadtatásra talál. Az amerikai álláspont szerint a nem piacgazdálkodást követő álla­mok eleve nem illeszkedhetnek be a GATT-ba, így Washington Bul­gária esetében is kétli, hogy képes lenne eleget tenni a szervezeti tag­ságból adódó kötelezettségeknek. Az USA kézzelfogható reformokat sze­retne látni a bolgár gazdaságban a csatlakozás jóváhagyása előtt. A hétfői genfi megbeszélésen je­lenlevő bolgár kormánytisztviselő, Atanasz Paparizov — a külkeres­kedelmi minisztérium főosztályve­zetője — ezzel kapcsolatban kifej­tette, hogy Bulgária kész bővíteni kereskedelmét a tőkésországokkal, s szívesen látna területén tőkés résztulajdonú vegyesvállalatokat is. (Financial Times, 1988. október 29.) Várják a külföldi közreműködőket ÁTSZERVEZÉS ELŐTT A KÍNAI JÁRMŰGYÁRTÁS A kínai járműipar teljesítményé­nek fokozása céljából átszervezik az iparágat: a kormány jóváha­gyása után az ország 39 jármű­gyártó üzeméből 24 üzem három önálló vállalatot fog alkotni, a fennmaradó 15 üzem pedig a he­lyi kormányzat felügyelete alá ke­rül — jelentette a járműipari tröszt elnökére hivatkozva, a China Daily angol nyelvű lap. A lapjelentés szerint a három önálló vállalat maga fogja megha­tározni termelési tervét, maga lesz felelős a fejlesztésért és a terme­lésért, amelynek a helyi piaci igé­nyekhez kell igazodnia. A kidolgozott átszervezés célja, hogy a járműkibocsátást a tavalyi 400 ezerről 2 millióra emeljék. Az idén a termelés 350 ezerre csök­kenhet, és a gondokat csak tetézi, hogy a gyártás szerkezete jelentő­sen eltér az igényektől. A terme­lés 98 százaléka teherautó. A ke­reslet szerkezeti átalakulása foly­tán a tavaly megtermelt járművek egy része eladhatatlannak bizonyult. Az igényekhez igazodó gyártás célját kitűzve, a nyolctonnás vagy nagyobb teherautók részarányát az eddigi 5 százalékról 10 százalékra akarják növelni, míg a közepes tel­jesítményű, 5—8 tonnások arányát 51 százalékról 20 százalékra kí­vánják csökkenteni. A könnyű te­herautók hányada így 70 százalék­ra emelkedhetne. A China Daily szerint a kínai járműgyártás nagy lemaradással küszködik, alig-alig képes új mo­delleket kifejleszteni. Kínában el­engedhetetlennek tartják a korsze­rű külföldi gyártósorok, techno­lógiák és menedzsment-módszerek meghonosítását. Néhány külföldi járműgyártó már megvetette lábát Kínában: az American Motors Co. dzsipeket gyárt Pekingben, a Volkswwngen Sanghajban gyárt vegyes vállalko­zásban szmélygépkocsit, a Peugeot pedig Kantonban létesít vegyesvál­lalatot. (AP—DJ) Az osztrák külügyminiszter az EGK-hoz fűződő viszony elmélyítéséről Ausztriának intenzíven be kell kapcsolódnia a nyugat-európai in­tegrációs törekvésekbe — mondta Jankowitsch osztrák külügymi­niszter, Ausztriának az EGK-hoz fűződő kapcsolatairól szólva. A Nyugat-Európa vérkeringésébe va­ló bekapcsolódás azért fontos Ausztriának — folytatta —, mert így lépést tud tartani a gazdasági fejlődéssel, és hozzá tud jutni a legkorszerűbb technikai vívmá­nyokhoz. Ausztria, az EGK tagországainak egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, az utóbbi időben tetemes passzívumot halmozott fel az EGK tagországaival szemben. Ám rajta keresztül bonyolódik le a Közös Piac tranzitforgalmának jókora hányada, ennélfogva nagyobb bele­szólási jogot kér magának az EGK döntéshozatalába. Ennek azonban egyebek mellett az a feltétele — hívta fel a figyelmet Jankowitsch —, hogy Ausztria erősebben be­kapcsolódjon az egyes EGK-prog­­ramok finanszírozásába. Az osztrák külügyminiszter szerint a kutatási és a technológiai együttműködés­ben Ausztria csak akkor számít­hat előrelépésre, ha részt vesz az ezzel kapcsolatos programok finan­szírozásában. A mezőgazdaságról szólva, a kül­ügyminiszter megállapította, hogy teljesen új alapokra kell helyezni az EGK és Ausztria közötti mező­­gazdasági kapcsolatokat. Spanyol­­ország és Portugália közös piaci csatlakozásával ugyanis gyakorla­tilag Ausztria az egyetlen olyan európai tőkésország, amely jelentős mennyiségben szállít agrárterméket az EGK-ba. (APA) Az Agrimpex Mezőgazdasági Külkereskedelmi Vállalat alkalmaz munkatársakat a következő munkakörökbe: Pénzügyi és Számviteli Főiskolát (lehetőleg Külkereskedelmi Szakon) végzett fiatalokat számviteli, pénzügyi területre Külkereskedelmi Főiskola idegen nyelvű tagozatán végzett levelezőt német/angol nyelvvizsgával Szakközépiskolai érettségivel rendelkező fiatalokat számviteli területre, valamint gépi adatfeldolgozói munkakörbe Szakirányú végzettséggel rendelkező tűzvédelmi előadót, a rendészt, aki a munkavédelmi és polgári védelmi feladatokat is ellátja Érdeklődni lehet a személyzeti osztályon Bp. V. Münnich F. u. 22.1. em. Il­, vagy a 113-674 sz. telefonszámon. Kedvezőtlen jelek az IATA közgyűlése előtt A terrorizmus és a többek között ebből is fakadó pénzügyi problémák fognak az IATA (Nemzetközi Pol­gári Légiforgalmi Szövetség) hétfőn kezdődő éves közgyűlésén fő té­mákként szerepelni. A Genfi-tó partján fekvő Montreux-ben meg­rendezett kétnapos tanácskozáson a 147 IATA-tag légitársaság képvi­selői előreláthatóan részletesen is megvitatják az idén várható defi­cit kialakulásának okait. Az IATA- tagok tavaly 41 milliárd dolláros bevétel mellett 200 millió dollár nyereséget könyvelhettek el, most azonban általános a borúlátás szak­mai körökben. Úgy vélik, hogy az idei lesz a legrosszabb év 1982 óta. Az idei gyengébb üzletmenet okát megfigyelők abban látják, hogy ár­háború dúl az USA piacán, s a terrorizmustól való félsz alaposan megcsappantotta a transzatlanti utasok számát (ez idén szeptember végén éves összevetésben 8 száza­lékkal maradt a tavaly szeptem­ber végi éves összesítő adat alatt). Az, hogy az IATA-tagok összesített éves forgalma ennek ellenére mégis csekély 2 százalékkal több lesz, mint tavaly, az az ázsiai személy­­forgalom 6, illetve az ausztráliai személyforgalom 11 százalékos emel­kedésének köszönhető. Ez a 2 szá­zalékos forgalombővülés éppen a fele lesz annak, mint amit az­ IATA ez évben eredetileg várt. (A jelen­tésből nem derül ki, hogy miben mérik a forgalmat.) Nyilván szó esik majd a kedve­ző jelenségekről is, azaz az ol­csóbbá vált üzemanyagról és a lé­gi katasztrófák jelentős ritkulásáról is. (Reuter) Az első bérletbe adott kínai középüzem A vuhani autógyár öt évre bérbe adta autómotorgyártó , részlegét egy tíztagú kollektívának. Ez az­ első eset Kínában, hogy állami tulajdon­ban lévő középnagyságú gyárat ma­gánszemélyek kollektívájának ad­tak bérbe. Az ügylet érdekessége, hogy a bérlők a motorgyárban dol­gozó 1400 munkás és alkalmazott közül verbuválódtak, vagyis saját gyárukat vették bérbe. A részleg állóeszközeinek értéke 16 millió jüan. Az év első kilenc hónapjában vesztesége megközelí­tette az 1 millió jüant. Ez késztet­te arra az anyavállalatot, hogy bér­be adja az üzemet. . A bérleti szerződés részletei még nem ismeretesek. A kínai sajtó csu­pán annyit közölt, hogy az ötéves szerződést aláíró tíztagú kollektíva 45 ezer jüan biztosítékot helyezett letétbe a vállalat vezetőségénél. Mint emlékezetes, Csao Ce-jang miniszterelnök a kínai parlament ülésén 1984-ben jelentette be, hogy a kormány hajlandó magánszemé­lyeknek, illetve kollektíváknak hosz­­szabb időre bérbe adni kisebb ipari és kereskedelmi vállalatokat. Jelen­leg körülbelül 7000-re tehető a ma­gánszemélyek által bérbe vett kis­vállalatok száma. A vuhani bér­bevétel azonban az első olyan eset, amikor közepes méretű állami tu­lajdonban lévő ipari üzem lelt új, magánosokból álló kollektív gaz­dára. S mivel Kínában az állami tulajdonban és kezelésben lévő, kü­lönböző méretű vállalatok több mint 20 százaléka működik veszte­ségesen, várható, hogy az elkövet­kező hónapokban gyakorlattá vá­lik a közepes méretű állami válla­latok bérbeadása is. A bérbevétel után az ilyen vál­lalatok esetében nem változik meg a tulajdonjog. A dolgozók megma­radnak a munkahelyükön, s nem csökken a bérbe vett vállalat álla­mi adója sem. Az állami vállala­tok vezetőinél azonban nagyobb és szívesebb döntési jogkörrel rendel­keznek a bérlők. Maguk jelölik ki a gyár vezetőségét, dönthetnek a foglalkoztatásról, a termelés meg­szervezéséről és a termékek értéke­sítéséről — természetesen a vonat­kozó általános szabályok betartásá­val. (MTI) JK­EMTI Oi Madagaszkár 2,5 milliárd dollá­ros hiteltartozásait átütemezik — döntött a héten a hitelezőket tö­mörítő Párizsi Klub. Az így átüte­mezett tartozásokat 5 éves türelmi időszak után 10 év alatt kell majd visszafizetni. A francia olajimport értéke a idei első kilenc hónap alatt 48,8 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest, ugyanakkor idén 9,3 száza­lékkal több olaj került az országba, mint tavaly január és szeptember között. VILÁGGAZDASÁG Az OPEC árbizottságának összehívása a piaci stabilitás fennmaradását valószínűsíti Az új szaúdi olajügyi miniszter felhívást intézett a Kőolajexpor­táló Országok Szervezetének három tagból álló miniszteri árbizottsá­gához, hogy sürgősen üljön össze, s tegyen ajánlásokat, miként lehet­ne 18—20 dollár körüli szintre nö­velni a világpiaci olajárakat. Hi­­sám Nazir ezzel a lépéssel egye­lőre azokat a jóslatokat támasztot­ta alá, amelyek szerint Jamani leváltásával a szaúdi vezetés a ter­melésvisszafogás és az ettől remélt árnövekedés mellett foglalt állást a Jamani nevével fémjelzett ko­rábbi piacelárasztásos politikával szemben. Továbbra sem árt azonban az óvatosság a szaúdi irányvonallal kapcsolatos találgatásokat illetően. Emlékeztetni kell például arra, hogy az álbizottság ülése már ko­rábban napirenden volt: az októ­ber 23-án végződött genfi minisz­teri konferencián a tagállamok úgy határoztak, hogy a következő, december 11-re kitűzött értekezle­tig tartó időszakban a bizottság — a szintén legutóbb életre hívott kvótabizottsággal együtt — folytas­sa munkáját. Az árakkal foglalkozó testületet a kuvaiti olajügyi minisz­ter vezeti, mellette a líbiai és az ecuadori miniszter kapott helyet a bizottságban. Ali Kalifa el-Szabah, Kuvait olajügyi minisztere a hír­­ügynökségi jelentések szerint máris felvette a kapcsolatot kollégáival, hogy talán már a jövő hét elején, de legkésőbb november 10-ig talál­kozzanak. Olyan értesülések is ke­ringenek - s az adott helyzet­ben nem meglepő -, hogy ezen a tanácskozáson más tagországok képviselői is jelen lesznek, minde­nekelőtt a szaúdiak. A szakértők azonban továbbra is kérdésesnek tartják, hogy a kitű­zött cél, a jelenleginél mintegy 5 dollárral magasabb árszint elérhe­tő-e. Az OPEC részéről nehezen képzelhető el a mostaninál is drasz­tikusabb termelésvisszafogás, hiszen a tagállamok többsége már hosz­­szabb ideje a kibocsátás növeléséért harcol, s a jelenlegi kvótákat ideig­lenes­en maximális engedményként fogja föl. A korábbi magas­­olajárak idején a felhasználó fejlett tőkés­­országok komoly eredményeket ér­tek el az olajjal való takarékosság terén, a termelés (új exportőrök léptek színre) és a felhasználás szerkezetében olyan átalakulás ment végbe, amely nagyon megne­hezíti, hogy a kínálat rövid távú szűkítésével robbanásszerű áremel­kedést lehessen elérni. Ezt figye­lembe véve, valószínű, hogy az OPEC kénytelen lesz nagyjából vál­tozatlanul hagyni az olajtermelés jelenleg érvényben lévő elosztását, de így is csak abban reménykedhet, hogy ennek hatására lassan elkez­denek felfelé kúszni az árak. Szó van arról is, hogy a kartell vissza­tér a hetvenes évek elejétől a múlt év végéig alkalmazott kötött árak rendszeréhez, amelyben a szaúdi könnyűolaj volt az árcentrum, s a többi olajfajta árát minőségüktől függően ahhoz viszonyítva differen­­ciálták. Állítólag a szaúdiak kar­doskodnak a szisztéma visszaállítá­sa mellett, ez azonban nem változ­tat azon, hogy az OPEC az ármeg­határozásnál kénytelen figyelembe venni a világméretű keresleti—kí­nálati helyzetet, legfeljebb a kartel­­len belüli árverseny felszámolását segítheti elő. A szaúdi minisztercserét követően a szabadpiaci árak először estek, azután megerősödtek, s pénteken körülbelül 50 centtel haladták meg egy nappal korábbi szintjüket. A legnagyobb izgalom a New York-i árutőzsdén volt tapasztalható, még­pedig a határidős üzleteknél. Csü­törtökön rekordmennyiségű olaj „cserélt gazdát” a tőzsdén, az árak pedig 1 dollárral emelkedtek, de azért csak ennyivel, mert a határ­idős tőzsde szabályai szerint egy nap alatt ez a legnagyobb megen­gedett árváltozás. Hozzá kell azonban tenni, hogy ezzel együtt is csak 15 dollárra nőtt a decemberi szállításra kínált olaj barrelenkénti ára, tehát a határidős árak eddig a napi (spot) árak alatt voltak, vagyis a piac résztvevői eddig in­kább árcsökkenést vártak az év hátralévő részében. Árnyalja a ké­pet a csütörtökön bejelentett egyip­tomi árcsökkentés is — Kairó 1,30 dollárral tette olcsóbbá könnyűola­­jait —, amiben az a figyelemre méltó, hogy az intézkedés az ed­digi gyakorlattól eltérően nem egy hónapra szól, hanem mindössze no­vember első öt napjára. L. K. Ankara a bankszektor megreformálására készül Felduzzadt a folyó fizetési mérleghiány Privatizálással és átszervezéssel akarja Ankara hatékonyabbá tenni a török bankrendszert — jelentette ki Bükent Semn­er, az Anadolu Bankasi A. S. állami bank elnöke, Turgut Özal török kormányfő ta­nácsadója. A bankvezető azonban nem tudott pontos menetrendet mondani a tervbe vett privatizálás végrehajtásáról, és arról sem nyi­latkozott, hogy az átszervezés, az öszevonás pontosan melyik állami bankokat fogja érinteni. Az elképzelések szerint a 12 leg­nagyobb állami bank közül néhány­ból összeolvasztással új bankcso­portot hoznának létre. A tőketulaj­don jogából nem zárnák ki a kül­földi befektetőket sem. A török bankszektor életereje miatt a bankvezető szerint az or­szágnak elég lenne 3­ 4 állami bank. Jelenleg a török pénzpiac 60 százalékát az állami bankok ural­ják. Törökország 1980-ban engedélyez­te a külföldi pénzintézetek betele­pedését. A kibontakozó verseny te­temesen hozzájárult a török ma­gánbankok tevékenységének haté­konyabbá válásához. Semn­er meg­ítélése szerint az állami bankok ke­vésbé kényszerültek versenyképes­ségük fokozására, így ma már nem felelnek meg az üzleti világ elvá­rásainak. A több állami bank fúziójával lét­rehozandó új pénzintézet egyik fő feladata az lenne, hogy egy az ex­port fellendítését célzó exportbizto­sítási rendszert dolgozzon ki. A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) szakértői Ankarában tárgyalnak az ország fizetési mérlegének alakulá­sáról — jelentette a török pénz­ügyminisztérium. Törökország 1980 óta az IMF által inspirált szükség­program végrehajtásával próbálja hatékonyabbá tenni gazdaságát. No­ha tavaly Ankara már nem újította meg a készenléti hitelmegállapo­dást a nemzetközi pénzintézettel, török kérésre az IMF továbbra is figyelemmel kíséri, és tanácsokkal segíti az ország gazdaságfejlesztését. A mostani megbeszéléseken An­kara értesítette az IMF-et a várt­nál nagyobb folyó fizetési mérleg­hiány legfőbb okairól: a Közel-Ke­letre irányuló kivitel visszaesése és a turizmusból származó bevételek megcsappanása miatt az idén a de­ficit az előirányzott 695 millió dol­lárral szemben 1,3 milliárd dollár lesz. A jövő évet illetően a megbe­szélések tárgya az volt, hogy 1987- ben miként lehetne a folyó fizeté­si mérleghiányt 975 millió dollár alatt tartani, illetve hogy milyen intézkedésekkel lehetne előmozdíta­ni az export növelését. (Reuter) 1M0011IILÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADAM Szerkesztéség: Bp. VII., Wesselényi u. BT. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon* 228 014 Telex* 22 7958 Kiadta a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásábólt a Maavar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Werthelmer Andor Igazgató Kiadóhivatal, Bp. I. Fém­a. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 756 722 Törjeszti a Maavar­ Posta Előfizetés! díj évi 5400 ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő pos­tahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Pos­ta hírlapüzleteiben és a HMapelőfizetési és Lapellátési Irodánál (HFOR) Budapest V.. József nádor tér 1. - 1900 —, közvet­­lenöl, vag­y postautalványon, valamint át­utalással a HELIR 215—96162 pénzforgal­­mi jelzőszámla 86.3102/9-10 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpett Felelős vezető: Váné Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148

Next