Világgazdaság, 1986. november (18. évfolyam, 212/4462-230/4480. szám)
1986-11-22 / 225. (4475.) szám
MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA Vasárnap fejeződik be a Magyar Hét Változó tunéziai gazdaságpolitika - szűkülő exportlehetőségek? Tudósítónktól: Tunézia fejlődő országbeli külkereskedelmi partnereink sorában csak a 20. hely körül áll (ötödik legfontosab külkereskedelmi partnerünk Afrikában), itt az utóbbi másfél évtizedben mindig aktívumot tudtunk elérni. (Tavaly 1,1 milliárd forintos exporttal 153 milliós import állt szemben). Dr. Bakonyi Imre kereskedelmi tanácsos elmondta: Tunézia növekvő gazdasági és devizális nehézségei arra kényszerítik a kormányzatot, hogy erőteljesen mérsékelje a bevitelt, és a korábbinál határozottabban lépjen fel a viszontvásárlásos üzletkötések érdekében. Az importot évek óta csökkentik. Tavaly 10 százalékkal fogták vissza, és egyre nagyobb nyomást fejtenek ki azokra az országok, köztük Magyarországra is, amelyekkel szemben erőteljes volt a tunéziai passzívum. A magyar vállalatok beszerzései nagyrészt a tunéziai szállítások előnytelen kereskedelmi feltételei, főként árai miatt hiúsultak meg. Túl drága például az igen jó minőségű maltaise narancs. A szuperfoszfátot átlagos minőségben tudják szállítani, az ára viszont a konkurens eladókhoz képest magas. A tanácsos kifejtette: a tunéziai exportösztönzési rendszer módosításától (adókedvezmények, dinárleértékelés) várható, hogy javul a tunéziai szállítók versenyképessége. Importőreinknek az elfogadható árú és minőségű mandula, halkonzerv, festőbor, lábbeli, textília körében kellene keresniük a beszerzési lehetős°veket. Ha ugyanis az évi 2—3 millió dolláros szinten stagnáló importot sikerül néhány millió dollárral növelni, akkor ezzel azonos mennyiségben növelhetnék a kivitelt is. A Hongexpo és a Magyar Kereskedelmi Kamara e héten szervezett rendezvénysorozatán a mezőgazdaság állt a középpontban, hiszen a jövő évben induló tunéziai ötéves terv beruházásra szánt összegéből ez az ágazat mintegy 20 százalékkal részesedik, és a fejlesztéshez mennyiségben növelhet elénk akivitel vesz a Világbanktól, valamint különböző regionális fejlesztési intézményektől. A tanácsos azt is elmondta, hogy a tunéziai beruházási programokban részt vevő Agrober, Ganz-MÁVAG, Nikex mellett az előző évtizedben sikerrel dolgozó Terimpexnek, Medimpexnek, Mogüznek, Ferumionnak, Tungsramnak is a piacon kellene maradnia. A magyar gazdasági hét azt is célozta, hogy új vállalatok is megvessék a lábukat a piacon, olyanok, amelyek kevésbé függenek a beruházási programok ingadozásaitól és így stabilizálhatják a szállításainkat. A tanácsos fehívta a figyelmet arra, hogy nagyszabású szanálási programot hajt végre az ország, 1991-ig akarja liberalizálni a bevitelt, csökkenteni a vámokat és felszabadítani az árakat a kompetitív szférában. A versenyképesség növelése végett az 550 állami vállalatból 330-et magánkézbe akarnak adni. A kivitelben 70, a bevitelben 30 százalékos jelenleg az állami szektor aránya, ami lényegesen módosul majd — mérséklődik az állam közvetlen befolyása. A gazdasági kiigazítási program tehát minden bizonnyal munkaigényesebbé teszi majd a piac megdolgozását, a vállalatok szélesebb körével kell majd kapcsolatokat kiépíteni, és erősíteni kell a helyi piaci jelenlétet is. — marton — Pályázati felhívás A Közlekedési Minisztérium nyilvános pályázatot hirdet ágazati kutatási-fejlesztési feladatainak megoldására. A részletes pályázati kiírás a Közlekedési Közlöny november 23-i számában olvasható. Az űrlapok a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) Kutatáskoadinériós Főosztályán (Budapest XI., Thán Károly u. 3—5. III. 309. Postacím: 1502. Pf. 107) szerezhetők be. A nevezési díj témánként 5000 Ft. A pályázatokat 1986. december 31 ig kell a fenti címre eljuttatni. Érdeklődni a 850-311/382 telefonon lehet. A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA JÖVŐ HETI ESEMÉNYEI November 24. A kamara észak-dunántúli bizottságának a közgazdasági állandó bizottsága ülést tart Győrött. Napirend: Konzultáció az 1987. évi szabályozórendszer várható hatásairól. A bizottság 1987. évi munkatervének, feladatainak, munkamódszerének megbeszélése. November 24. 14 órakor 633. terem Az elektrotechnikai tagozat elnöksége kibővített ülést tart. Napirend: Az 1987. évi export növelésének lehetőségei. Piaci jelzések és belföldi nehézségek. November 24—25. International Joint Venture szemináriumot rendez a kamara vállalati tanácsadó testülete 50 vállalat részvételével. Előadók az Arnold and Porter washingtoni cég nemzetközi gyakorlatú szakértői, James Dobkin és Jeffrey Burt. A kétnapos szemináriumot november 26-án Nyerges János elnöki tanácsadó vezetésével konzultáció követi. November 24—28. Kamarai delegáció tartózkodik Madridban, ahol közös tagozati elnökségi ülést tartanak, valamint a magyar műszaki szemináriumon hét előadás hangzik el. (Tájékoztatást ad Teschler Mátyás) November 25. A Magyar Kereskedelmi Kamara ügyvezetősége, valamint dr. Tétényi Pál, az OMFB elnöke és vezető munkatársai megbeszélést tartanak. Áttekintik a műszaki fejlesztés legfontosabb kérdéseit, valamint az MKK és az OMFB további együttműködésének legfontosabb teendőit. November 25. A fővállalkozói tagozat internet munkabizottság megbeszélést tart. Napirend: Tájékoztató a Znojmóban tartott szemináriumról. Az 1987 tavaszán megrendezendő magyarországi szeminárium előkészítése. November 25. Az északmagyarországi területi bizottság kisvállalatok részére megbeszélést tart, amelyen Simsa Péter, a tagozat elnöke, és Tamás József, a tagozat titkára tart tájékoztatót a tagozat munkájáról. November 25. A Budapest-Pest megyei bizottság szűk körű elnökségi ülés keretében vitatja meg a vezetői érdekképviseleti tevékenységet, valamint egy közgazdasági állandó munkabizottság felállítását. November 25. Az észak-dunántúli bizottság építőipari állandó bizottsága alakuló ülést tart. Napirend: A munkagazdaságtan aktuális kérdései az építőiparban (keresetszabályozás, munkafegyelem várható rendelkezései). Előadó Szalai Sándor, az ÉVM közgazdasági főosztályának helyettes vezetője. Az állandó bizottság 1987. évi munkatervének és módszereinek meghatározása. A DUNACOOP gazdasági társaság bérelne kezüsét illetve gazdálkodó szervezet irodaházából 300 m feletti irodarészt telefon, ill. telex lehetőséggel. DUNACOOP Gazdasági Társaság 1025 Bp. Vend u. 9. Telefon: 163-319 Telex: 22-4557 A MŰSZAKI FEJLESZTÉSBEN IS SZELEKTIVITÁSRA VAN SZÜKSÉG A textil- és textilruházati tagozat kibővített elnökségi ülése Nemzeti jövedelmünk alakulásától függ továbbra is, hogy mennyit fordíthatunk a VII. ötéves terv során műszaki fejlesztésre — hívta fel a figyelmet dr. Geleji Frigyes, az OMFB elnökhelyettese, a kamara textil- és textilruházati tagozatának legutóbbi kibővített elnökségi ülésén. Célszerű tehát élni a szelekció lehetőségével, azokra a területekre koncentrálni az erőforrásokat, amelyek a gazdaság többi szférájára is gyógyítólag hatnak, többek között az infrastruktúrára. — Sokan és sokat hangoztatják, hogy ha eladásra szánt termékeink minőségén nem javítunk sürgősen, versenyképességünk látja majd kára — fejtegette az OMFB elnökhelyettese. Ám nívós áru előállításához korszerű, megbízható gépek is kellenek, jobb munkaszervezéssel párosítva. S mivel azt nem engedhetjük meg magunknak, hogy túlnyomórészt határainkon túlról szerezzük be a máshol már bevált gépsorokat, technológiákat, saját műszaki fejlesztési apparátusunkat kell lépéstartásra ösztönözni, megteremtve ehhez a feltételeket. Nemcsak a legtöbb vállalat műszaki fejlesztéssel foglalkozó részlegei, hanem a műszaki kutató-fejlesztő intézetek felszereltsége is egyre jobban elmarad a nemzetközi átlagszínvonaltól — hangsúlyozta dr. Geleji Frigyes. Célszerű tehát a nemzeti jövedelemnek azt a 3 százalékát, amelyet — akárcsak az évtized első felében — műszaki fejlesztésre szán a kormány, elsősorban a fejlesztési munka alapjainak megerősítésére fordítani. Korábban ugyanis inkább a termelő fejlesztések szívták magukba ezt az összeget, s így a műszaki fejlesztéssel foglalkozó intézetek eszköztárának modernizálása, elektronizálása még várat magára. Ehhez nyújt támogatást az OKKFT (Országos Középtávú Kutatás-Fejlesztési Terv), amely a VII. ötéves tervidőszak gazdaságpolitikai és tudománypolitikai célkitűzéseit foglalja magában. A nemzeti jövedelem 3 százalékának egynegyede fordítható az OKKFT- programokra, ehhez kapcsolódnak a vállalatok műszaki fejlesztési alapjai, valamint a költségvetési juttatások. A középtávú programokon kívül a központi műszakifejlesztési alap felhasználásával az egyes minisztériumok úgynevezett tárcaprogramokat indítottak. Az Ipari Minisztérium például a körülbelül 330 millió forint értékű könnyűipari műszakifejlesztési program gazdája. Ennek keretében többek között a könyűipari minőségellenőrző intézetek műszerállományának korszerűsítésére kerül sor. Az OMF 3 — vetett egy pillantást saját háza tájára dr. Geleji Frigyes — Az anyagmozgatás automatikus folyamatirányítása, minőségjavítás a csomagolásban című tárcaprogram gazdája, amelyhez 110 millió forintnyi központi műszaki fejlesztési alapot vesz igénybe. A szervezet Könynyűipari és Szolgáltatási Szaktitkárságának 1986—90. közötti terve ugyanakkor 300 millió forint központi alap felhasználását teszi lehetővé. Mint az érdekeltek már tudják, a központi és az egyéb programokban is általában nyilvánosan meghirdetett pályázatok útján lehet részt venni. Alapelv, hogy a beruházás felét a vállalat finanszírozza. Ha saját forrásaiból erre nem futja, a kisbankhoz is fordulhat, amely a műszaki fejlesztésekhez nyújt kölcsönt változó mértékű, átlagosan 7,8 százalékos kamat felszámításával. Dr. Geleji Frigyes előadásából kitűnt, hogy a fejlesztési támogatások is mindinkább hitel jelleget öltenek, mivel visszatérítés formájában jutnak el a vállalatokhoz. Tapasztalatokról is igyekezett számot adni az OMFB elnökhelyettese, bár alig több mint fél éve zárultak le a pályázati jelentkezések. A programok pedig gyakorlatilag csak júniusban indultak meg érdemben, mivel a műszaki tanácsok és a programtanácsok munkája elhúzódott. Az OKKFT három programjában a könnyűipari vállalatok és kutatóintézetek összesen 51 millió forinttal vesznek részt az idén. Érdeklődés tehát van, de leginkább az igen nagy preferenciát élvező exportárualap-bővítéshez kapcsolódó pályázatok iránt. Ez utóbbiak keretén belül külön központi műszaki-fejlesztési alapra is kérelmet lehetett benyújtani, ám az exportbővítő hitel megítélése nem jelenti a műszaki fejlesztési alapjuttatás automatikus megadását is. Ezt előzetesen az Ipari Minisztériummal, illetve az OMFB-vel tisztázzák a vállalatok — hívta fel a hallgatóság figyelmét dr. Geleji Frigyes. Az előadást követően napi témákkal foglalkozott az elnökség. Beck Tamás tagozati elnök előterjesztését, miszerint a Konsumex számottevő textil- és textilruházati kereskedelme miatt indokolt dr. Sivó Róbert kereskedelmi igazgató részvétele az elnökség soraiban, elfogadták a jelenlevők, a kooptálás tehát megtörtént. K. A. KÉSZLETHEGYEK UTÁN HIÁNY? Piaci egyensúlyt jósol a SOFA Győri tudósítónktól. Az év elején még azért tett nem csekély erőfeszítéseket a Soproni Faipari Vállalat (SOFA), hogy megszabaduljon hatalmas eladatlan készleteitől. Az utóbbi hetekben viszont immár az okozott gondot a SOFA Therm ablakok gyártójának, hogy eleget tudjon tenni a rendkívüli módon megnövekedett keresletnek, nehogy termékei hiánya tegye semmissé a vállalat nehezen kivívott piaci jóhírét. A piaci fordulat okairól, illetve a kereslet maradéktalan kielégítésnek lehetőségeiről Németh Lászlót, a SOFA igazgatóját kérdeztük. — Természetesen hittünk benne, hogy nem lesz hiábavaló az a piaci offenzíva, amelyet termékeink népszerűsítéséért indítottunk — mondta a soproni ablakgyár igazgatója. Termékeink minősége és ára már akkor is állta az elméleti összehasonlítás próbáját a hazai versenytársakéval, amikor csaknem 80 millió forint értékű eladatlan árukészletünk halmozódott fel. A korábbinál jóval szigorúbb energetikai szabványok érvényesítése mellett a hatékony reklám és az intenzív értékesítési módszerek eredménye, hogy korábban csak elméletben kimutatott versenyképességünk végül a valós piaci körülmények között is érvényesült. Tavalyi 10 százalékos piaci részesedését 20 százalékra növelte a SOFA, sőt néhány körzetben — például a főváros és Győr térségében — minden harmadik eladott ablak a soproni üzemből került ki. Novemberre nem csupán a korábbi készlethegyek tűntek el a SOFA raktáraiból, hanem a napi termelési terveket is egyre gyakrabban jelentős terméktöbblettel bővítették. Az év elején 60 ezer ablak gyártására kapott megrendelést a vállalat — a pótrendelések nyomán végül is mintegy 140 ezer ablak hagyja el év végéig a gyárat. A jelentékeny többlet ellenére is előfordult azonban, hogy egyik-másik kereskedelmi telephelyen hiába keresték a SOFA gyártmányait az építkezők. — Feltételezem, hogy csak átmenetileg, s csak néhány helyen fordulhatott elő termékeinkből hiány — vélekedik a SOFA igazgatója. — Hiszen több mint kétszer annyi ablakot szállítottunk az üzletekbe, mint amennyit a kereskedelem előzetesen megrendelt, s a szerződésen felüli rendeléseknek is eleget tettünk. Néhány sajátos lélektani körülménnyel magyarázható, ha a kínálat átmenetileg nem tudott lépést tartani a kereslettel. A hazai építtető, ha kedvezőnek ítél egy terméket, hajlamos feltételezni, hogy az áru hiánycikk, de legalábbis drágább lesz. Sokan előzetesen szereztek be a SOFA Therm ablakokból is, akik majd csak jövőre kívánnak építkezni. S váratlanul érte a kereskedelmet, hogy a hagyományos építési idény végén szökött fel a vásárlási láz. A SOFA igazgatója mindenesetre fontosnak tartotta kijelenteni, hogy az élénk kereslet ellenére sem terveznek beátható időn belül árat emelni, jövőre is az ideivel azonos árakon szállítják termékeiket. Lényegesen meghaladja viszont az ideit az eladásra kínált ablakok mennyisége: az idei 140 ezerrel szemben jövőre 200 ezer SOFA Therm ablak kerül a hazai üzletekbe. A vállalat igazgatója szerint azonban már az idén egyensúlyba kerül a SOFA Therm ablakok kereslete, illetve kínálata, hiszen ezúttal teljes kapacitással dolgoznak a máskor eleve holtidénynek tervezett utolsó negyedévben is. És immár a kereskedők is bátrabban, nagyobb tételekben fogadják raktáraikba a soproni gyár termékeit. P. L. mrimmfBEK 22. Divatcikkel foglalkozó induló belvárosi külkereskedelmi közös vállalat jól képzett, ambiciózus, önálló munkát igénylő szakelőadók jelentkezését várja az alábbi munkakörökre külkereskedelmi gyakorlattal: számviteli diszponens, pénzügyi diszponens, szállítmányozási diszponens, ez esetben részmunkaidőben is. Fizetés megegyezés szerint. Nyelvismeret nem feltétel, de előny. önéletrajzzal jelentkezéseket kérjük: 111-225 telefonon. W(^3 Hannoveri vasárnaptár 87 Munkatársunktól Bevált a Hannoveri Vásárigazgatóság új koncepciója, amely szerint az idei rendezvények általános árubemutató jellegét felcserélte a szakvásárok koncentrált árubemutatójára — hangsúlyozta W. Hackman, a Hannoveri Vásárok Szövetségének elnöke a Duna Intercontinentalban tartott tegnapi sajtótájékoztatóján. Az eredmények és az új koncepció nyomán jövőre 13 vásárt és kiállítást rendeznek Hannoverben. A legtöbb látogatóra tavasszal számít a vásárváros, amikor március 4—11. között az irodatechnika, az információközlés és a telekommunikáció nemzetközi képviselőit fogadja. Három héttel később a Hannoveri Ipari Vásár ad otthont a kiállítóknak. Az 1987. évi Hannoveri Ipari Vásár szervezői az ipari automatizálást helyezték előtérbe. Kína kapta ezúttal a megtisztelő „társország” címet, így a kínai kínálattal mélyebben ismerkedhet majd meg április 1—8. között a több mint 400 ezer főnyire becsült látogatósereg. A Vitamin Porta arculata Munkatársunktól. A Design Center A—Z-ig című kiállítássorozatának második rendezvénye ismét a kulisszák mögé invitálja az érdeklődőket. Révész Anna, a Skála-Coop szervezési és beruházási igazgatója a tegnapi sajtótájékoztatón elmondotta: a január 2-i nyitva tartó kiállítással azt próbálják bemutatni, milyen úton jár a Skála-Coop az eleinte Frutta Portának, majd Vitamin Portává változtatott zöldséghálózatának létrehozatalakor. Augusztus óta 22 Vitamin Porta nyílt ugyanis a fővárosban. S mivel Magyarországon eddig a zöldség és gyümölcs árusításának nemigen volt kialakult kultúrája, a Skála-Coop azt kívánta elérni, hogy a zöldség vásárlásakor a háziasszonyok kulturált környezetbe kerüljenek. wmmmm eovibsm ** A magyar licencek külföldi értékesítése minden évben bővül, az idén már meghaladja a 800 millió forintot. A licencek több mint 85 százalékát a tőkés országokban értékesítik a magyar vállalatok.