Világgazdaság, 1986. november (18. évfolyam, 212/4462-230/4480. szám)

1986-11-22 / 225. (4475.) szám

MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA Vasárnap fejeződik be a Magyar Hét Változó tunéziai gazdaságpolitika - szűkülő exportlehetőségek? Tudósítónktól: Tunézia fejlődő országbeli kül­kereskedelmi partnereink sorá­ban csak a 20. hely körül áll (ötö­dik legfontosab külkereskedelmi partnerünk Afrikában), itt az utób­bi másfél évtizedben mindig aktívu­mot tudtunk elérni. (Tavaly 1,1 mil­liárd forintos exporttal 153 milliós import állt szemben). Dr. Bakonyi Imre kereskedelmi tanácsos elmond­ta: Tunézia növekvő gazdasági és devizális nehézségei arra kény­­szerítik a kormányzatot, hogy erő­teljesen mérsékelje a bevitelt, és a korábbinál határozottabban lépjen fel a viszontvásárlásos üzletkötések érdekében. Az importot évek óta csökkentik. Tavaly 10 százalékkal fogták vissza, és egyre nagyobb nyo­mást fejtenek ki azokra az orszá­gok, köztük Magyarországra is, ame­lyekkel szemben erőteljes volt a tu­néziai passzívum. A magyar vállalatok beszerzései nagyrészt a tunéziai szállítások előnytelen kereskedelmi feltételei, főként árai miatt hiúsultak meg. Túl drága például az igen jó minő­ségű maltaise narancs. A szuper­foszfátot átlagos minőségben tudják szállítani, az ára viszont a konkurens eladókhoz képest ma­gas. A tanácsos kifejtette: a tunéziai exportösztönzési rendszer módosítá­sától (adókedvezmények, dinárleér­tékelés) várható, hogy javul a tu­néziai szállítók versenyképessége. Importőreinknek az elfogadható árú és minőségű mandula, halkonzerv, festőbor, lábbeli, textília körében kellene keresniük a beszerzési lehe­­tős°veket. Ha ugyanis az évi 2—3 millió dolláros szinten stagnáló im­portot sikerül néhány millió dollár­ral növelni, akkor ezzel azonos mennyiségben növelhetnék a kivi­telt is. A Hongexpo és a Magyar Keres­kedelmi Kamara e héten szervezett rendezvénysorozatán a mezőgazda­ság állt a középpontban, hiszen a jövő évben induló tunéziai ötéves terv­ beruházásra szánt összegéből ez az ágazat mintegy 20 százalék­kal részesedik, és a fejlesztéshez mennyiségben növelhet elénk a­­­kivi­tel vesz a Világbanktól, valamint különböző regionális fejlesztési in­tézményektől. A tanácsos azt is elmondta, hogy a tunéziai beruházási programokban részt vevő Agrober, Ganz-MÁVAG, Nikex mellett az előző évtizedben sikerrel dolgozó Terimpexnek, Med­­impexnek, Mogüznek, Ferumionnak, Tungsramnak is a piacon kellene maradnia. A magyar gazdasági hét azt is célozta, hogy új vállalatok is megvessék a lábukat a piacon, olya­nok, amelyek kevésbé függenek a beruházási programok ingadozásai­tól és így stabilizálhatják a szállí­tásainkat. A tanácsos fehívta a figyelmet ar­ra, hogy nagyszabású szanálási programot hajt végre az ország, 1991-ig akarja liberalizálni a bevi­telt, csökkenteni a vámokat és fel­szabadítani az árakat a kompetitív szférában. A versenyképesség növe­lése végett az 550 állami vállalat­ból 330-et magánkézbe akarnak ad­ni. A kivitelben 70, a bevitelben 30 százalékos jelenleg az állami szektor aránya, ami lényegesen mó­dosul majd — mérséklődik az ál­lam közvetlen befolyása. A gazda­sági kiigazítási program tehát min­den bizonnyal munkaigényesebbé teszi majd a piac megdolgozását, a vállalatok szélesebb körével kell majd kapcsolatokat kiépíteni, és erősíteni kell a helyi piaci jelenlé­tet is. — marton — Pályázati felhívás A Közlekedési Minisztérium nyil­vános pályázatot hirdet ágazati ku­tatási-fejlesztési feladatainak meg­oldására. A részletes pályázati kiírás a Köz­lekedési Közlöny november 23-i számában olvasható. Az űrlapok a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) Kuta­táskoa­d­iné­ri­ós Főosztá­lyán (Budapest XI., Thán Károly u. 3—5. III. 309. Postacím: 1502.­ Pf. 107) szerezhetők be. A nevezési díj témánként 5000 Ft. A pályázatokat 1986. december 31 ig kell a fenti címre eljuttatni. Ér­deklődni a 850-311/382 telefonon le­het. A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA JÖVŐ HETI ESEMÉNYEI November 24. A kamara észak-dunántúli bi­zottságának a közgazdasági állan­dó bizottsága ülést tart Győrött. Napirend: Konzultáció az 1987. évi szabályozórendszer várható hatásairól. A bizottság 1987. évi munkatervének, feladatainak, munkamódszerének megbeszélése. November 24. 14 órakor 633. terem Az elektrotechnikai tagozat el­nöksége kibővített ülést tart. Na­pirend: Az 1987. évi export nö­velésének lehetőségei. Piaci jel­zések és belföldi nehézségek. November 24—25. International Joint Venture sze­mináriumot rendez a kamara vállalati tanácsadó testülete 50 vállalat részvételével. Előadók az Arnold and Porter washingtoni cég nemzetközi gyakorlatú szak­értői, James Dobkin és Jeffrey Burt. A kétnapos szemináriumot november 26-án Nyerges János elnöki tanácsadó vezetésével kon­zultáció követi. November 24—28. Kamarai delegáció tartózkodik Madridban, ahol közös tagozati elnökségi ülést tartanak, valamint a magyar műszaki szemináriu­mon h­ét előadás hangzik el. (Tá­jékoztatást ad Teschler Mátyás) November 25. A Magyar Kereskedelmi Kamara ügyvezetősége, valamint dr. Té­tényi Pál, az OMFB elnöke és vezető munkatársai megbeszélést tartanak. Áttekintik a műszaki fejlesztés legfontosabb kérdéseit, valamint az MKK és az OMFB további együttműködésének leg­fontosabb teendőit. November 25. A fővállalkozói tagozat internet munkabizottság megbeszélést tart. Napirend: Tájékoztató a Znojmó­­ban tartott szemináriumról. Az 1987 tavaszán megrendezendő ma­gyarországi szeminárium előké­szítése. November 25. Az északmagyarországi területi bizottság kisvállalatok részére megbeszélést tart, amelyen Simsa Péter, a tagozat elnöke, és Tamás József, a tagozat titkára tart tá­jékoztatót a tagozat munkájáról. November 25. A Budapest-Pest megyei bizott­ság szűk körű elnökségi ülés ke­retében vitatja meg a vezetői ér­dekképviseleti tevékenységet, va­lamint egy közgazdasági állandó munkabizottság felállítását. November 25. Az észak-dunántúli bizottság épí­tőipari állandó bizottsága alakuló ülést tart. Napirend: A munka­­gazdaságtan aktuális kérdései az építőiparban (keresetszabályozás, munkafegyelem várható rendelke­zései). Előadó Szalai Sándor, az ÉVM közgazdasági főosztályának helyettes vezetője. Az állandó bi­zottság 1987. évi munkatervének és módszereinek meghatározása. A DUNACOOP gazdasági társaság bérelne kezüsét illetve gazdálkodó szervezet irodaházából 300 m­ feletti irodarészt telefon, ill. telex lehetőséggel. DUNACOOP Gazdasági Társaság 1025 Bp. Vend u. 9. Telefon: 163-319 Telex: 22-4557 A MŰSZAKI FEJLESZTÉSBEN IS SZELEKTIVITÁSRA VAN SZÜKSÉG A textil- és textilruházati tagozat kibővített elnökségi ülése Nemzeti jövedelmünk alakulásától függ továbbra is, hogy mennyit fordíthatunk a VII. ötéves terv során műszaki fejlesztésre — hívta fel a figyelmet dr. Geleji Frigyes, az OMFB elnökhelyet­tese, a kamara textil- és textilruházati tagozatának legutóbbi kibő­vített elnökségi ülésén. Célszerű tehát élni a szelekció lehetőségé­vel, azokra a területekre koncentrálni az erőforrásokat, amelyek a gazdaság többi szférájára is gyógyítólag hatnak, többek között az infrastruktúrára. — Sokan és sokat hangoztatják, hogy ha eladásra szánt termékeink minőségén nem javítunk sürgősen, versenyképességünk látja majd ká­­ra — fejtegette az OMFB elnök­­helyettese. Ám nívós áru előállítá­sához korszerű, megbízható gépek is kellenek, jobb munkaszervezés­sel párosítva. S mivel azt nem en­gedhetjük meg magunknak, hogy túlnyomórészt határainkon túlról szerezzük be a máshol már bevált gépsorokat, technológiákat, saját műszaki fejlesztési apparátusunkat kell lépéstartásra ösztönözni, meg­teremtve ehhez a feltételeket. Nemcsak a legtöbb vállalat mű­szaki fejlesztéssel foglalkozó részle­gei, hanem a műszaki kutató-fej­lesztő intézetek felszereltsége is egyre jobban elmarad a nemzetközi átlagszínvonaltól — hangsúlyozta dr. Geleji Frigyes. Célszerű tehát a nemzeti jövedelemnek azt a 3 szá­zalékát, amelyet — akárcsak az év­tized első felében — műszaki fej­lesztésre szán a kormány, elsősor­ban a fejlesztési munka alapjainak megerősítésére fordítani. Korábban ugyanis inkább a termelő fejleszté­sek szívták magukba ezt az össze­get, s így a műszaki fejlesztéssel foglalkozó intézetek eszköztárának modernizálása, elektronizálása még várat magára. Ehhez nyújt támogatást az OKKFT (Országos Középtávú Ku­tatás-Fejlesztési Terv), amely a VII. ötéves tervidőszak gazdaság­­politikai és tudománypolitikai cél­kitűzéseit foglalja magában. A nemzeti jövedelem 3 százalékának egynegyede fordítható az OKKFT- programokra, ehhez kapcsolódnak a vállalatok műszaki fejlesztési alap­jai, valamint a költségvetési jutta­tások. A középtávú programokon kívül a központi műszaki­­fejlesztési alap felhasználásával az egyes miniszté­riumok úgynevezett tárcaprogramo­kat indítottak. Az Ipari Minisztéri­um például a körülbelül 330 millió forint értékű könnyűipari műszaki­fejlesztési program gazdája. Ennek keretében többek között a könyű­­ipari minőségellenőrző intézetek műszerállományának korszerűsítésé­re kerül sor. Az OMF 3 — vetett egy pillantást saját háza tájára dr. Geleji Frigyes — Az anyagmozgatás automatikus folyamatirányítása, minőségjavítás a csomagolásban című tárcaprogram gazdája, amelyhez 110 millió forint­nyi központi műszaki fejlesztési ala­pot vesz igénybe. A szervezet Köny­­nyűipari és Szolgáltatási Szaktitkár­ságának 1986—90. közötti terve ugyanakkor 300 millió forint köz­ponti alap felhasználását teszi lehe­tővé. Mint az érdekeltek már tudják, a központi és az egyéb programokban is általában nyilvánosan meghirde­tett pályázatok útján lehet részt venni. Alapelv, hogy a beruházás felét a vállalat finanszírozza. Ha saját forrásaiból erre nem futja, a kisbankhoz is fordulhat, amely a műszaki fejlesztésekhez nyújt köl­csönt változó mértékű, átlagosan 7,8 százalékos kamat felszámításá­val. Dr. Geleji Frigyes előadásából ki­tűnt, hogy a fejlesztési támogatások is mindinkább hitel jelleget öltenek, mivel visszatérítés formájában jut­nak el a vállalatokhoz. Tapasztalatokról is igyekezett számot adni az OMFB elnökhelyet­tese, bár alig több mint fél éve zárultak le a pályázati jelentkezé­sek. A programok pedig gyakorla­tilag csak júniusban indultak meg érdemben, mivel a műszaki taná­csok és a programtanácsok­ mun­kája elhúzódott. Az OKKFT három programjában a könnyűipari vállalatok és kutató­­intézetek összesen 51 millió forint­tal vesznek részt az idén. Érdeklő­dés tehát van, de leginkább az igen nagy preferenciát élvező ex­portárualap-bővítéshez kapcsolódó pályázatok iránt. Ez utóbbiak ke­retén belül külön központi műsza­ki-fejlesztési alapra is kérelmet le­hetett benyújtani, ám az exportbő­vítő hitel megítélése nem jelenti a műszaki fejlesztési alapjuttatás automatikus megadását is. Ezt elő­zetesen az Ipari Minisztériummal, illetve az OMFB-vel tisztázzák a vállalatok — hívta fel a hallgató­ság figyelmét dr. Geleji Frigyes. Az előadást követően napi té­mákkal foglalkozott az elnökség. Beck Tamás tagozati elnök előter­jesztését, miszerint a Konsumex számottevő textil- és textilruházati kereskedelme miatt indokolt dr. Sivó Róbert kereskedelmi igazgató részvétele az elnökség soraiban, el­fogadták a jelenlevők, a kooptálás tehát megtörtént. K. A. KÉSZLETHEGYEK UTÁN HIÁNY? Piaci egyensúlyt jósol a SOFA Győri tudósítónktól. Az év elején még azért tett nem csekély erőfeszítéseket a Sop­roni Faipari Vállalat (SOFA), hogy megszabaduljon hatalmas el­adatlan készleteitől. Az utóbbi hetekben viszont immár az okozott gondot a SOFA Therm ablakok gyártójának, hogy eleget tudjon tenni a rendkívüli módon megnövekedett keresletnek, nehogy ter­mékei hiánya tegye semmissé a vállalat nehezen kivívott piaci jó­hírét. A piaci fordulat okairól, illetve a kereslet maradéktalan ki­elégítésnek lehetőségeiről Németh Lászlót, a SOFA igazgatóját kér­deztük. — Természetesen hittünk benne, hogy nem lesz hiábavaló az a pia­ci offenzíva, amelyet termékeink népszerűsítéséért indítottunk — mondta a soproni ablakgyár igaz­gatója. Termékeink minősége és ára már akkor is állta az elméleti összehasonlítás próbáját a hazai versenytársakéval, amikor csaknem 80 millió forint értékű eladatlan árukészletünk halmozódott fel. A korábbinál jóval szigorúbb energe­tikai szabványok érvényesítése mel­lett a hatékony reklám és az in­tenzív értékesítési módszerek ered­ménye, hogy korábban csak elmé­letben kimutatott versenyképessé­günk végül a valós piaci körül­mények között is érvényesült. Tavalyi 10 százalékos piaci ré­szesedését 20 százalékra növelte a SOFA, sőt néhány körzetben — például a főváros és Győr térsé­gében — minden harmadik eladott ablak a soproni üzemből került ki. Novemberre nem csupán a koráb­bi készlethegyek tűntek el a SOFA raktáraiból, hanem a napi terme­lési terveket is egyre gyakrabban jelentős terméktöbblettel bővítet­ték. Az év elején 60 ezer ablak gyártására kapott megrendelést a vállalat — a pótrendelések nyomán végül is mintegy 140 ezer ablak hagyja el év végéig a gyárat. A jelentékeny többlet ellenére is elő­fordult azonban, hogy egyik-másik kereskedelmi telephelyen hiába ke­resték a SOFA gyártmányait az építkezők. — Feltételezem, hogy csak átme­netileg, s csak néhány helyen for­dulhatott elő termékeinkből hiány — vélekedik a SOFA igazgatója. — Hiszen több mint kétszer annyi ab­lakot szállítottunk az üzletekbe, mint amennyit a kereskedelem elő­zetesen megrendelt, s a szerződésen felüli rendeléseknek is eleget tet­tünk. Néhány sajátos lélektani kö­rülménnyel magyarázható, ha a kí­nálat átmenetileg nem tudott lépést tartani a kereslettel. A hazai épít­tető, ha kedvezőnek ítél egy ter­méket, hajlamos feltételezni, hogy az áru hiánycikk, de legalábbis drágább lesz. Sokan előzetesen sze­reztek be a SOFA Therm ablakok­ból is, akik majd csak jövőre kí­vánnak építkezni. S váratlanul érte a kereskedelmet, hogy a hagyomá­nyos építési idény végén szökött fel a vásárlási láz. A SOFA igazgatója mindenesetre fontosnak tartotta kijelenteni, hogy az élénk kereslet ellenére sem ter­veznek beátható időn belül árat emelni, jövőre is az ideivel azonos árakon szállítják termékeiket. Lé­nyegesen meghaladja viszont az ideit az eladásra kínált ablakok mennyisége: az idei 140 ezerrel szemben jövőre 200 ezer SOFA Therm ablak kerül a hazai üzletek­be. A vállalat igazgatója szerint azonban már az idén egyensúlyba kerül a SOFA Therm ablakok ke­reslete, illetve kínálata, hiszen ez­úttal teljes kapacitással dolgoznak a máskor eleve holtidénynek tervezett utolsó negyedévben is. És immár a kereskedők is bátrabban, nagyobb tételekben fogadják raktáraikba a soproni gyár termékeit. P. L. mrimmfBEK 22. Divatcikkel foglalkozó induló belvárosi külkereskedelmi közös vállalat jól képzett, ambiciózus, önálló munkát igénylő szakelőadók jelentkezését várja az alábbi munkakörökre külkereskedelmi gyakorlattal: számviteli diszponens, pénzügyi diszponens, szállítmányozási diszponens, ez esetben részmunkaidőben is. Fizetés megegyezés szerint. Nyelvismeret nem feltétel, de előny. önéletrajzzal jelentkezéseket kérjük: 111-225 telefonon. W(^3 Hannoveri vasárnaptár 87 Munkatársunktól­ Bevált a Hannoveri Vásárigazga­tóság új koncepciója, amely szerint az idei rendezvények általános árubemutató jellegét felcserélte a szakvásárok koncentrált árubemuta­tójára — hangsúlyozta W. Hack­­man, a Hannoveri Vásárok­ Szövet­ségének elnöke a Duna Interconti­nentalban tartott tegnapi sajtótájé­koztatóján. Az eredmények és az új koncepció nyomán jövőre 13 vásárt­ és kiállítást rendeznek Hannover­ben. A legtöbb látogatóra tavasszal számít a vásárváros, amikor már­cius 4—11. között az irodatechnika, az információközlés és a telekom­munikáció nemzetközi képviselőit fogadja. Három héttel később a Hannoveri Ipari Vásár ad otthont a kiállítók­nak. Az 1987. évi Hannoveri Ipari Vásár szervezői az ipari automati­zálást helyezték előtérbe. Kína kapta ezúttal a megtisztelő „társor­szág” címet, így a kínai kínálattal mélyebben ismerkedhet majd meg április 1—8. között a több mint 400 ezer főnyire becsült látogatósereg. A Vitamin Porta arculata Munkatársunktól. A Design Center A—Z-ig című kiállítássorozatának második ren­dezvénye ismét­ a kulisszák mögé in­vitálja az érdeklődőket. Révész Anna, a Skála-Coop szerve­zési és beruházási igazgatója a teg­napi sajtótájékoztatón elmondotta: a január 2-i nyitva tartó kiállítással azt próbálják bemutatni, milyen úton jár a Skála-Coop az eleinte Frutta Portának, majd Vitamin Por­tává változtatott zöldséghálózatának létrehozatalakor. Augusztus óta 22 Vitamin Porta nyílt ugyanis a fő­városban. S mivel Magyarországon eddig a zöldség és gyümölcs árusí­tásának nemigen volt kialakult kul­túrája, a Skála-Coop azt kívánta el­érni, hogy a zöldség vásárlásakor a háziasszonyok kulturált környezet­be kerüljenek. wmmmm eovibsm­ ­**­ A magyar licencek külföldi ér­tékesítése minden évben bővül, az idén már meghaladja a 800 millió forintot. A licencek több mint 85 százalékát a tőkés országokban ér­tékesítik a magyar vállalatok.

Next