Világgazdaság, 1986. december (18. évfolyam, 231/4481-249/4499. szám)
1986-12-02 / 231. (4481.) szám
and 1986. DECEMBER 2. // •• // BŐVÜLŐ LENGYEL-OLASZ AUTÓGYÁRTÁS Valamennyi lengyel lap beszámolt az olasz Ansa hírügynökség alapján arról, hogy az olasz kormány zöld jelzést adott egy megállapodás megkötéséhez a FIAT és a varsói FSO gyár között. Az olasz cég mintegy 1,7 milliárd dollár értékben gépeket és berendezéseket szállít a lengyel vállalatnák személyautógyártáshoz, amiért az 2000-ig 525 ezer kész járművet fizetne. A több mint félmillió kocsi 75 százalékát Olaszországban, a többit más nyugat-európai országokban értékesítenék. A megállapodás létrejöttéhez a lengyel kormány jóváhagyása is szükséges. A lengyelek éveken keresztül párhuzamosan folytattak tárgyalásokat több nyugat-európai gépkocsigyártóval és a japán Daihatsuval . Az együttműködési megállapodást mindvégig elsősorban a finanszírozás kérdésétől tették függővé. Az olasz kormány most nyilvánosságra hozott döntése azt jelenti, hogy először az olaszok tették le a „garast”. A legtöbb érv eddig is a FIAT mellett szólt. A lengyel—olasz gépkocsigyártási kapcsolatok immár 65 éves múltra tekintenek vissza. Először 1921-ben kezdtek Lengyelországban autókat összeszerelni FIAT-licenc alapján. Az 1965-ben megkötött megállapodás alapján — bár ma már a Fiat név használata nélkül, mert lejárt a licencszerződés — ma is gyártják a Fiat 125-ös modellt. Ennek a modellnek a lecserélését teszi lehetővé a most megkötésre váró szerződés. Az eddigi információk szerint az FSO új gyártmánya, amelyet már 1988-ban piacra szeretnének dobni, középkategóriájú, 3,6—3,9 méter hosszú és 1,7 méter széles lenne, nem azonos a FIAT egyetlen ma gyártott típusával sem. Évente 80 ezret gyártana belőle az FSO úgy, hogy közben folytatná évi mintegy 40 ezres szériában a saját fejlesztésű Polonézek összeszerelését is. Az utóbbi típus jövője még nincs egészen tisztázva, mert vannak olyan hírek is, hogy a varsói gyár saját fejlesztésű Wars nevű kocsijával kívánják néhány év múlva lecserélni. Ellentmondani látszik ennek az FSO elnökének egyik nyilatkozata, amely szerint Lengyelország ma nem képes világszínvonalon álló személyautó önálló kifejlesztésére és gyártásba vételére. A másik lengyel személyautógyár, a bielsko-bialai FSM már tavaly nyáron megállapodott a FIAT-tal a Fiat 126-os gyártási együttműködésének meghosszabbításáról egészen 1991-ig. Ennek értelmében alapvetően korszerűsítik a kis Polskit: új, 703 köbcentis, 28 lóerős motort kap. Az új konstrukciós megoldások lehetővé teszik, hogy bár a motor továbbra is hátul marad, és a hátsó tengelyt hajtja meg, az ülés mögött értékes hely keletkezik a csomagok számára. E szerződés értelmében a FIAT és az FSM külön-külön is értékesíteni fogja majd az új kocsit. (Eddig összesen 600 ezer 126- ost adtak el külföldön.) A lengyel szakemberek gazdaságosnak tartják a gépkocsigyártást. Az FSO fennállásának 35 éve alatt 2 millió gépkocsit gyártott. Ezek exportjából 932 millió rubel és 753 millió dollár bevétele származott. A termelés teljes értéke 615 milliárd zloty volt. Zsebesi Zsolt Argentínában átszervezik az állami szektort Új szakasz kezdődik Argentína gazdasági életében — kommentálták az államosított vállalatok reformját célzó intézkedéseket magas rangú Buenos Aires-i kormányhivatalnokok. Alfonsín elnök ugyanis a múlt hét végén mélyreható változtatásokat jelentett be az állami szektor vállalatainak a talpraállítása céljából. Ezeknek az intézkedéseknek egyikközponti eleme, hogy létrehoznak egy holdingvállalatot, s a jövőben ez fogja irányítani az állami szektor 13 legfontosabb vállalatát. Ezek között a vállalatok között szerepel egyebek mellett a kőolaj- és földgázipari vállalat, a szénbányavállalat, az ország nemzeti légitársasága, az államvasutak, a posta és a távközlés, valamint a fontosabb közszolgáltatások. A változtatásokra azért volt szükség — hangsúlyozta Alfonsín elnöke, mert az állami szektor igen terebélyessé vált, jóformán senki sem képes már kiismerni magát a bürokrácia szövevényében, ráadásul ezek a vállalatok tetemes veszteséggel működtek, s visszahúzó erőt jelentettek a magánvállalatok számára. Az állami vállalatok adják az ország hazai össztermékének, a felét, a 200 legfontosabb vállalat forgalmának 33 százalékát, s több mint 300 ezer embert foglalkoztatnak. Alfonsín elnök tervei között szerepel az is, hogy az államosított vállalatoknál ösztönözni fogják az idő előtt nyugdíjba vonulást, és új bérrendszert kívánnak kidolgozni avégett, hogy meg tudják fizetni a magasan kvalifikált vezető beosztású alkalmazottakat. Nem kíméli az elnök programja az egyes állami intézményeket sem. Az elnök elrendelte, hogy szervezzék át az egyes minisztériumokat, illetve csökkentsék a különböző kormányhivatalok számát. (Reuter, AP—DJ) _________ Újabb bértárgyalások vártak a svéd magánszefítoroa A svéd szakszervezeti szövetség, az LO vezetője szerint kicsi az esély arra, hogy teljesüljön a kormánynak az idei esztendőre előirányzott 3,2 százalékos inflációs terve. Ez esetben újra kell tárgyalni a magánszektor bérmegállapodását — hangoztatta Stig Maim. * Az év első tíz hónapjában a fogyasztói árak 3 százalékkal növekedtek. Ebből is valószínűsíthető, hogy a ráta az év végéig meghaladja a 3,2 százalékot, feljogosítva a magánszektor szakszervezeteit az év elején kialkudott bérmegállapodások újratárgyalására. A svéd PK-Banken előrejelzése szerint az infláció jövőre 5 százalékos lesz, éppen a nagy magánfogyasztás következtében. A fogyasztói kiadások valószínűleg 2 százalékkal élénkülnek jövőre az idei 3 százalékos növekedés után. Az utóbbi két hétben nagymértékben megdrágultak a kamatok a svéd tőkepiacokon, amit szakértők a svéd gazdaság gyengülésével hoznak összefüggésbe, és azt mondják, hogy a következő néhány évben nagymérvű kamatingadozásra kell számítani. (Reuter, AP—DJ) Új szolgáltatásunk a betétgyűjtés! Átmenetileg feleslegessé vált pénzeszközeit rövid és középlejáratú betétként bármely Gazdálkodó szervezet elhelyezheti az ÉPÍTŐIPARI INNOVÁCIÓS BANK Rt.-nél. Kedvező feltételek, rugalmas ügyintézés! Érdeklődni lehet Kovács Lajosnénál. 6! Telefon: 498-592, vagy 490-9701103 melléképítőipari INNOVÁCIÓS BANK RT. 1139 Budapest, Teve u. 8—10. Kilincs megegyezés a francia-norvég gázüügyletről Megállapodás nélkül értek véget francia és norvég tisztviselők egyhetes tárgyalásai a tervezett több milliárd dolláros norvég földgázügyletben való francia részvételről — közölték Oslóban (VILÁGGAZDASÁG, 1986. november 22., 2. oldal). Ismeretes, hogy a franciák eredetileg részt vállaltak a gázvásárlásból a májusban bejelentett megállapodás keretében, de később a francia kormány kikötéseket szabott: ragaszkodott hozzá, hogy Norvégia garantáljon francia cégeknek részt a beszállításból és vállalja, hogy a szállított gáz ellenértékéért francia árukat vesz. Norvég tisztviselők hétfőn azt közölték, hogy ha a francia hatóságok keddig nem mondanak igent a megállapodásra, akkor a gázügylethez kiépítendő két nagy mező közül ejtik a Sleipner lelőhely fejlesztését. Ha a franciák mégis belemennek az ügyletbe, akkor a norvég kormány december 5-én jóváhagyásra a parlament elé terjeszti a mindkét gázmező — a Troli és a Sleipner — kiépítésére szóló, összesen 54 milliárd korona értékű beruházási tervet. (AP—DJ) Kctneda kereskedelmi kápvise’e'et nyit Tsjvrnon Kanada 1970-ben Tajvanról a népi Kína fővárosába, Pekingbe tette át diplomatáinak székhelyét, s most, 16 évvel később kereskedelmi képviseletet létesít Tajvanon. Ennek oka — mint Robert Kelly, a tajvani kanadai kereskedelmi kirendeltség igazgatója a Reuter hírügynökségnek elmondta : az, hogy Tajvan és Kanada kereskedelmi forgalma az elmúlt 16 év alatt megtizennyolcszorozódott, azaz az 1970-es 63 millió dollárról 1,31 milliárd dollárosra nőtt 1985-ben. Az idei első tíz hónapban pedig a kétirányú kereskedelem nagysága már 1,43 milliárd dollárra szökött fel a tavalyi első tíz hónap 1,09 milliárd dolláros teljesítményéről. A szigeten létrehozott, kanadai kereskedelmi képviselet Kelly szavai szerint, elő kívánja mozdítani a Tajvan és Kanada közötti technológiai transzfert, vegyes tőkeérdekeltségű vállalatok alapítását mind Tajvanon, mind Kanadában. Feladatai közé tartozik a kutatás és fejlesztés területein való együttműködés ösztönzése is. Tajvan az USA, Japán és Hongkong után Kanada negyedik legnagyobb szállítója, s tizenötödik legfontosabb exportpiaca. Kelly szavai szerint Kanada a jövőben több tajvani szenet, nikkelt, ónt, rezet és fát kíván venni, s fokozni kívánja a kanadai gáz- és olajexportot Tajvanra. Több berendezést is értékesíteni szeretne a szigetország infrastrukturális és ipari beruházásaihoz. (Reuter) aWS JELENTI . Az indiai autógyártás fejlesztésére egy 6 bankból álló japán konzorcium 5 milliárd jenes, tízéves lejáratú hitelt nyújt a Maruti indiai— japán cégnek — jelentette be hétfőn az indiai iparügyi miniszter. A kamat fél százalékkal a hosszú lejáratú japán kölcsönökre érvényes kamatláb felett lesz. A francia Total—Die Franchise des Petrales multinacionális olajkonszern egy múlt hét végi bejelentés szerint idén 1—1,5 milliárd frankos veszteséget fog elszenvedni, részben a dollár árfolyamának gyengélkedése, részben pedig az olaj világpiaci árának az összeomlása miatt. Tokióba érkezett vasárnap de la Madrid mexikói elnök. Megbeszélései középpontjában a két ország gazdasági kapcsolatai állnak majd, különös tekintettel a jelentős mexikói eladósodásra, ezzel kapcsolatban újabb japán hitelek lehetőségére, valamint az egyre növekvő japán többletre a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokban. Csütörtökön a mexikói elnök Pekingbe utazik tovább. Párizsban hétfőn egy 14 televíziós csatorna vételét biztosító új kábeltelevíziós rendszer kezdett működésbe. A párizsiak eddig csak 6 televíziós csatorna szolgáltatásait élvezhették. A most hozzáférhetővé vált 14 új csatorna többek között lehetővé teszi francia, brit, olasz és luxemburgi adók, egy egész nap sugárzó amerikai és egy kifejezetten a gyermekek számára készült program vételét is. A kábeltelevízió előfizetési díja havi 140 frank. VILAGGazdaság KEDVEZŐBB FELTÉTELEK VÁRNAK A JUGOSZLÁVIAI MAGÁNVÁLLALKOZÁSOKRA Több mint egymillió új munkahely? A magánvállalkozások ösztönzését szolgáló törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé a jugoszláv szövetségi kormány, amely a készülő intézkedésektől több mint egymillió új munkahely létrejöttét reméli. A törvényjavaslat összhangban van azzal a határozattal, amely a júniusi pártkongresszuson született a kis magánvállalkozások támogatásának szükségességéről. A belgrádi kormány a jövőben engedélyezni kívánja, hogy az idegenforgalmat szolgáló bizonyos létesítmények, így hotelek, motelek, szórakozóhelyek, utazási ügynökségek magánvállalkozásként is működhessenek, s ennek előmozdítása végett 5 főről 10-re tervezi növelni a magánvállalkozások által foglalkoztatható alkalmazottak számát. Jugoszláviában jelenleg a munkaképes népesség 10 százalékának, mintegy 600 ezer embernek adnak munkát a szolgáltatásban és a kisiparban működő magáncégek. A készülő változásoktól néhány közgazdász azt várja, hogy 2 millió főre nőhet a magánvállalkozások által foglalkoztatottak száma. Külföldi megfigyelők hozzáteszik, hogy Belgrád nyilvánvalóan azt is reméli az intézkedésektől, hogy a külföldön dolgozó jugoszláv vendégmunkások hajlandók lesznek több pénzt invesztálni a jugoszláv gazdaságba, s kevesebbet tesznek majd külföldi bankbetétekbe. A külföldön elhelyezett betétek összegét 20 milliárd dollárra becsülik, vagyis körülbelül annyira, mint amekkora az ország teljes külföldi adóssága. A belgrádi kormány a közeljövőben készül a törvényhozás elé terjeszteni jövő évi költségvetési tervezetét is. Az ebből ismertté vált részletek szerint 1987-ben 197 milliárd dináros szövetségi kiadással számolnak, 40 százalékkal többel, mint az idén. A kiadások 66 százalékát honvédelmi célokra szánják. A nagy arányik az a magyarázata, hogy Jugoszláviában az állami kiadásokat megosztják a szövetségi tagállamok kormányai között, a katonai kiadások viszont kizárólag Belgrádot terhelik. (Reuter, APA) Éleződő elaszgiaellátási gondok Romániában A román sajtóban az utóbbi napokban olyan hírek jelentek meg, hogy nem lesz elegendő a hőerőművekben télre beraktározott szénmennyiség. Az ország áramtermelésében 20 százalékkal részesedő széntüzelésű hőerőművekben átlagosan csak a szükséges szénmennyiség 60 százaléka van felhalmozva, noha a kormány rendeletileg írta elő, hogy már ősz elején be kell szerezniük a teljes téli szénszükségletüket. A téli áramellátás várható nehézségeire utal az a hír is, hogy a száraz nyarat és őszt követően majdnem üresek a vízerőművek tározói. Az év első kilenc hónapja alatt 62 milliárd kilowatt áramot termeltek Romániában, 3,5 milliárddal többet a tavalyi azonos időszak adatánál. A belföldi termelést a Szovjetunióból származó importtal egészítik ki, ennek mennyisége több mint 2,5 milliárd kilowatt lesz""az idén. A múlt év egészében 72 milliárd kilowatt volt a román áramtermelés, ebből 60 milliárdot hőerőművekben, 12 milliárdot vízerőművekben állítottak elő. Az első hideg napok beálltával a román városokban megkezdődött a korábbi években is alkalmazott gázkikapcsolás. A városok többségében gáztüzelésű erőművek szolgáltatják a távfűtést és a meleg vizet, így a lakosságot érzékenyen érinti a gázkorlátozás. A tavalyi romániai földgázkitermelés 60 milliárd köbméter volt. A belföldi termelés kiegészítésére Románia az idén 2,5 milliárd köbmétert importál a Szovjetuniótól. A nagyobb városokban továbbra is érezhető hiány van folyékony üzemanyagokból, így benzinből is. Romániában 12 millió tonna kőolajat bányásznak évente. Körülbelül ugyanekkora mennyiséget importálnak is, de kizárólag feldolgozás és az azt követő reexport céljából. A Szovjetunió — szovjet hírforrások szerint — az idén 6 millió tonna kőolajat szállít Romániának. (Tanjug) Peru a hitelező magánbankokkal tárgyal Lima pénz helyett áruval akar törleszteni Peru a neki hitelező 280 külföldi magánbank közül több mint hússzal előzetes tárgyalásokat folytat arról, hogy a velük szemben fennálló tartozásait nem pénzben, hanem áruval törlesztené. Ezzel kapcsolatban Gustavo Saberbein perui gazdasági miniszterhelyettes, a perui adósságokkal foglalkozó állami bizottság elnöke arról nyilatkozott a Reuter hírügynökségnek, hogy e bankok között vannak a legnagyobb hitelező magánbankok, egyikük a kaliforniai székhelyű First Interstate. Mint ismeretes, Peru teljes külföldi adósságállománya 14 milliárd dollár, ebből 3,3 milliárdot tesz ki a magánbankokkal szemben fennálló közép- és hosszú lejáratú adósságállomány. Garcia perui elnök hivatalba lépése, azaz tavaly július óta Peru azonban csak 28 millió dollárt fizetett vissza a neki hitelező magánbankoknak, összhangban azzal az általa meghirdetett irányvonallal, hogy Peru keményvaluta-bevételeinek legfeljebb 10 százalékát hajlandó adósságainak visszafizetésére fordítani. Saberbein szavai szerint a jelenlegi perui kormány ösztönzi azt, hogy a magánbankoknak pénz helyett áruval fizessenek, s az ilyen törlesztést nem számítják be a már említett 10 százalékos értékhatárba. A perui miniszterhelyettes közölte, hogy számos bank határozottan érdeklődik a pénz helyett áruval való törlesztés iránt. Peru 1983 óta a Szovjetunióval szemben fennálló 800 millió dolláros adósságából több mint 200 millió dollárt törlesztett a fenti modell szerint, azaz áruval fizetett pénz helyett, például farmernadrágokkal és kávéval. Peru már idén augusztusban tárgyalásokat kezdett 15 amerikai, japán és nyugat-európai bankkal a pénz helyett áruval való fizetésről, közli a Reuter, Pedro Menendez Richter perui kereskedelmi miniszterhelyettesre hivatkozva. A perui országos külkereskedelmi intézet pedig azt jelentette be a napokban, hogy jövőre Peru, mintegy 240 millió dolláros tartozást tervez áruszállításokkal megfizetni. Luis Alba Castro perui miniszterelnök és gazdasági miniszter ugyancsak nemrég azt ajánlotta, hogy országa mintegy 50 millió dollárnyi adósságot törlesztene oly módon, hogy fizetésként 80 ezer külföldi turistát fogadna olcsó, csoportos utakra az országban. (Reuter) MirOulDASIB A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő! GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettest VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség? Bp VII., Wesselényi u. 57. Postacím? Budapest Pf. 534 1397 Telefont 228014 Teles* 22 7958 Eladja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor Igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5—7# Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HFLIR) Budapest.... József nádor tér H. 1900 közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi Jelzőszámra 86.3102/9-12 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148