Világgazdaság, 1987. március (19. évfolyam, 42/4541-62/4561. szám)

1987-03-03 / 42. (4541.) szám

2ws 1987. MÁRCIUS 8. ­ ÁZSIA ÚJ MINTAGAZDASÁGA: THAIFÖLD Hétfőn a thaiföldi külügym­iniszterrel tárgyalt Bangkokban Sevardnadze, a szovjet diplomácia vezetője, aki Ausztráliát, az indo­kínai országokat és Indonéziát érintő körutat tesz. A hét végén a thaiföldi kormányfő, Prem Tinszulanond kerekedik fel, Egyiptom­ban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Spanyolországban fog tár­gyalni. E hírek jelzik, hogy megélénkült a nemzetközi érdeklődés Thaiföld iránt. A még néhány éve is gazdasági gondjairól, ingatag politikai rend­szeréről ismert délkelet-ázsiai or­szág, amelyet a hetvenes években az ASEA­N (Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége) leggyengébb láncszeme­ként emlegettek, ma a térség leggyor­sabb növekedési ütemével, s azzal dicsekedhet, hogy , hetedik éve ugyanaz a tábornok a.­ miniszterel­nöke­ A thaiföldi központi bank arra számít, hogy a hazai össztermék nö­vekedési üteme reálértékben az idén 5 százalékra gyorsul a tavalyi 3,8 százalékról, annak ellenére, hogy még mindig nyomottak a nyers­­anyagárak. A magánszektor még de­rűlátóbb: a Siam Commercial Bank a 7,1 százalékos növekedési ütemet is elérhetőnek tartja, és azt gondol­ja, hogy az idei esztendővel arany­korszak veszi kezdetét Thaiföldön. A gazdaság tavaly lábalt ki kétéves, 1984—85-ös recessziójából. A javu­lás részben annak volt köszönhető, hogy látványosan megugrott az ipa­ri kivitel,­ részben annak, hogy az importból beszerzett olaj olcsóbbo­dása tetemes megtakarítást eredmé­nyezett. A központi bank közlése szerint az olajárak összeomlása kulcsszerepet játszott abban, hogy a kereskedelmi deficitet tavaly sike­rült tízéves, 20 milliárd bahtos (1 dollár­o, 25,88 baht) mélypontra le­nyomni, az előző évi 81,7 milliárd­­ról. A teljes import 2,1 százalékkal csökkent tavaly, benne ez olaj ará­nya 12,1 százalékra az előző évi 20,5 százalékról. Ezzel a kedvező folyamattal egybeesett a kivitel 18,9 százalékos felfutása is, amely nem kis részben a thaiföldi valuta leértékelődéséből adódott. Újévi beszédében a tábornok-mi­niszterelnök kifejtette: a tavalyi folyó fizetési mérlegtöbblet, amely húsz év óta az első, bizonyítja, hogy sikeres a thaiföldi növekedé­si stratégia. Ez egyebek között adó­­kedvezményekkel is a munkaigé­nyes és exportorientált ágazatok­­fejlesztését segíti elő. Külföldi szakértők is elismerik az eredm­­ényeket, és reálisnak mondják az idei 5 százalékos nö­vekedési előirányzatot. De hozzáfű­zik, hogy a gazdaság mindaddig nem kapcsolhat nagyobb sebességre, amíg nem javít a mezőgazdaság helyzetén. A munkaerő 65 százalé­kát még mindig az agrárszektor foglalkoztatja, ahol a tavalyi ter­melésnövekedés csak 1,5 százalékos volt az 1985-ös 2,7 százalékosat kö­vetően. Júniusban és júliusban sú­lyos szárazság pusztította a ter­mést, amelyet már amúgy is visz­szavetett, hogy a nyomott világpiaci árak miatt csökkentették az ültet­vények­ számát. A központi bank szerint, ha az időjárás csodát tesz, akkor az idén 3,3 százalékkal nö­vekedhet az agrártermelés. Ezzel szemben a feldolgozóipar tavaly 5 százalékkal növekedett, az ipari szektor egésze pedig 5,5 szá­zalékkal növelte termelését. Az idén valószínűleg fölfutnak a fo­gyasztói kiadások a belföldi kama­tok, leszállítása következtében, és a magánszektor tőkeberuházásai akár 12 százalékkal is növekedhet­nek. Ennek nyomán várhatóan nő az import, de az infláció még így is csupán 2,5 százalékos lesz a ta­valyi 1,9 százalékos rátát követően. Hogy mennyire kedvező helyzet­ben van a thaiföldi gazdaság, azt jelzi a bangkoki kormánynak az a február végi bejelentése, hogy nem veszi igénybe az IMF 1985 közepé­től folyósított készenléti hitelének fennmaradt, 459,8 millió dollárnak megfelelő részét. Bangkok állítólag a pénznek alig több mint a felét használta fel. A döntés okait sokan találgatják. Az egyik bangkoki for­rás vélekedése szerint sikerült el­érni az IMF-fel is egyeztetett nö­vekedési előirányzatokat, megfé­kezni az inflációt, biztonságos valu­tatartalékot felhalmozni, olyan helyzetet teremteni tehát, amely­ben Thaiföld bízvást kaphat kül­földi kölcsönöket, méghozzá előnyö­sebb feltételekkel, mint az IMF át­lagosan 8,5 százalékos kamata. A nemzetközi gazdasági közvéle­mény figyelmére nem csupán a gazdaság rendbetétele tarthat szá­mot, hanem Thaiföld középtávú, 1991-ig szóló növekedési stratégiá­ja is. Bangkok, az exportra épít­ve, átlagosan évi 5 százalékos nö­vekedési ütemet kíván elérni a kö­vetkező öt esztendőben és 3,9 mil­lió új munkahelyet teremteni. Az 1991-es esztendőt újonnan iparoso­dott országként akarja átlépni, de az ebben példának tekintett orszá­gokhoz — Tajvan, Dél-Korea, Hongkong és Szingapúr — képest nem akkora vagy nem olyan kizá­rólagos hangsúlyt kíván helyezni az iparosításra. Anélkül, hogy belemennénk en­nek a programnak a részleteibe, ér­demes két olyan vonását kiemelni, amely alapvetően különbözik a ko­rábbi tervekétől. Az egyik: megkü­lönböztetett jelentőséget tulajdoníta­nak a minőségnek. A másik, hogy az állami szektorral szemben most a magánszektorban jelölik meg a nö­vekedés motorját, az állam szerepét pedig az ellenőrző-szabályozó funk­ció helyett, a támogató-ösztönző teendőkben látják. Viszonylag kevés vitát váltott ki a kormányon belül ez az új prog­ram. A fejlett tőkés világban meg­nyilvánuló protekcionizmus megle­hetősen egyértelművé tette a változ­tatás szükséges irányát. A négypárti polgári koalíciós kormány tagjai között egyébként változatlanul sűrű az összetűzés. Hagyományos thai­földi politikai átokként erőteljes a széthúzás, a személyes rivalizálás, amit­ a pártokon fölül álló katona kormányfő is mind nehezebben tud kordában tartani. Mondják: abban a példátlan si­kerben, hogy Prem hét éve puccs nélkül kormányoz, (puccskísérlet persze volt, de leverték), komoly szerepe volt annak, hogy a hadse­regen belül is nagy volt a széthú­zás. A múlt év májusától azonban erős kezű politikus, Csaovalit tábor­nok áll a hadsereg élén, aki máris helyreállította a fegyelmet. És bár hangoztatja, hogy feltétlen híve a miniszterelnöknek, legalább ennyire elszántan támogatja az egységet és a stabilitást. Thaiföldön a hadsereg hagyomá­nyosan fontos politikai szerepet tölt be, elhivatottnak érzi magát, hogy őrködjön a demokrácia és a gazda­ság fejlesztésén. Csaovalit azt mond­ja, hogy 1988-ig, amíg ő lesz a had­sereg vezetője, nem lesz puccs az országban. Ezt követően azonban állítólag érdeklődik a kormányfői tisztség iránt, s kérdéses, hogy az ország parlamenti rendszere kedvez­­ő ambícióinak. Földvári Zsuzsa Belépőjegyével Ön is nyerhet értékes Pierre Cardin ajándékokat a divatbemutatót követő tombolán. . A Hungarotex és a Medi bemutatja legújabb Pierre Cardin kollekcióját az Átrium Hyatt Szálloda Báltermében 1987. március 17-én 18 és 20 órai kezdettel. Osztrák intézkedés a határon túli bevásárlások ellen Az osztrák vámhatóság igazgatója közölte, hogy hamarosan rendeletet hoznak, amellyel jelentősen csök­kentik az országba bevihető ciga­retta és ital mennyiségét. Az igaz­gató ezt azzal magyarázta, hogy a jugoszláv—osztrák határ jugoszláv oldalán vámmentes üzletek nyíltak, s ennek következtében Ausztria évente legalább 100 millió schillin­ges adóbevételtől esik el. Az új rendszabály értelmében megszűnne az a lehetőség, hogy az osztrák állampolgárok a határ men­ti vámmentes övezetben vásárolja­nak be, ami most tömeges jelenség. A törvény várhatóan a 24 óránál rövidebb ideig tartó utazásokra és Ausztria valamennyi határátkelőhe­lyére vonatkozik. Sokan máris he­vesen tiltakoznak az elképzelés el­len, mivel érvelésük szerint meg­valósítása esetén erősen csökkenne a turistaforgalom. (Magyar Szó, 1987. február 20.) Nő az északi-tengeri olajtermelés Szaúd-Arábia nyersolajtermelése februárban napi 3,5 millió barrelre csökkent a januári 3,8 millióról, s ez egy éven belül a legkevesebbnek számít — jelentik olajipari körök­ből. A csökkenés azonban kisebb volt, mint amire számítottak. Ezt azon is le lehet mérni, hogy feb­ruár utolsó hetében napi 2,5 millió barrelre szökött fel az export a harmadik héten exportált napi 1,2 millió barrelről. A termelés növekedéséről érkezett hír az olajat exportáló északi-ten­geri országokból. Nagy-Britannia és Norvégia együttesen januárban a decemberinél 9,8 százalékkal több kőolajat hozott a felszínre az Északi-tengerből. (AP—DJ, Reuter) A Szovjetunió a legnagyobb ked­vezmény elvét érvényesíti Francia­­országgal folytatott , külkereskedel­mében, míg Párizs ezt távolról sem mindig viszonozza, sőt akadályokat támaszt — írta terjedelmes cikké­ben a hétfői Pravda. (Mint emléke­zetes, a francia kormány szóvivője nemrégiben jelentette be, hogy Jacques Chirac miniszterelnök az év első felében a Szovjetunióba láto­gat.) Az SZKP KB lapja a Le Matin egyik közelmúltbeli cikkét idézte, amely Franciaország gazdasági nyo­mása a Szovjetunióra címmel jelent meg, és amely szerint a francia kor­mány elhatározta, hogy a szovjet kőolajra ismét bevezeti a kontingen­sek rendszerét. Az intézkedés célja nyomást gyakorolni a Szovjetunióra, amelynek Párizs azt hányja a sze­mére, hogy nem vásárol megfelelő mennyiségű francia ipari berende­zést. Ismeretes — mutatott rá a szov­jet lap —, hogy ezeknek a termé­keknek a kereskedelmében bevett szokás, hogy az exportáló fél hitelt nyújt vásárlóinak. A hitelnyújtás költségét a nemzetközi hitelpiacon kialakult kamatszínvonalnak meg­felelően állapítják meg. Franciaor­szág 1982-től kezdődően — a fej­lett ipari országok közül egyedülálló módon — alkalmazta azt az úgyne­vezett „OECD-konzenzus” keretein belül megállapított hitelkamatszin­tet, amelyet valójában az Egyesült Államok diktál. Ez a körülmény, valamint a fran­cia termékek műszaki és kereskedel­mi versenyképtelenségének doku­mentált­ esetei oda vezettek, hogy 1982 és 1988 között a francia ipari­­berendezés-exportőrök több mint­ 18 milliárd frank értékben vesztettek el szovjet megrendeléseket, és előze­tes számítások szerint­­veszteségeik 12 milliárd frankra rúgnak. Mindez ismeretes a francia illetékesek előtt — állapították meg a Pravdában —, mégis megpróbálják figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tényeket, és olyasféle követelésekre korlátoz­zák erőfeszítéseiket, hogy „Moszk­va vásároljon több francia árut”. A szovjet lap végezetül leszögez­te, hogy a Szovjetuniót továbbra is a jó szándék vezérli a szovjet­­francia kereskedelmi-gazdasági kap­csolatokban, és reméli, hogy a józan álláspont kerekedik felül a francia külkereskedelem illetékeseinél is. (MTI) A PRAVDA A SZOVJET-FRANCIA KERESKEDELEMRŐL Szovjet-hoHend légügyi megállapodás Hágában szovjet—holland légügyi megállapodást írtak alá múlt pén­teken. Ennek legfontosabb újdon­sága az, hogy április 1. után a hol­land légitársaságok távol-keleti já­ratai átrepülhetnek Szibéria fölött. Ezenkívül Moszkva után Leningrád is felkerül a KXM-járatok listájá­ra. A magánkézben levő Martinair BV légitársaság április 1. után szintén a Szibéria feletti útvonalon közlekedtetheti délkelet-ázsiai já­ratait. (AP—DJ) VILAGGAZDASAG Közgazdászvélemények a jugoszláviai válság felszámolásáról Jugoszláviában az ország gazda­sági helyzetéről és a most életbe léptetett antiinflációs rendeletek (VILÁGGAZDASÁG, 1987. február 28., 1. oldal) várható hatásáról ren­dezett tanácskozást nyolcvan neves közgazdász részvételével a JKSZ KB elnöksége. A vitában a szak­emberek számos egymástól élesen eltérő véleményt fejtettek ki, azt azonban egyikük sem vitatta, hogy a válságból kivezető útra nem le­het rálépni a termelés és az export növelése, a belső fogyasztásnak a reális lehetőségeknek megfelelő korlátozása és az infláció megféke­zése nélkül. Többen fogalmaztak úgy, hogy a gazdaságon már nem segíthetnek a kisebb kezelések, most már „műtéti beavatkozásra” van szükség. Elhangzott továbbá, hogy a JKSZ KB áprilisra kitűzött ülésén ne az újabb teendők meg­határozásával foglalkozzon, hanem a korábban elfogadott határozatok végrehajtásának számonkérésével. Néhány állásfoglalás a tanácsko­zásról: Stefan Korose­c kifejtette, hogy a jelenlegi nehézségek fő oka az, hogy a politika és gazdaság vi­szonyában évtizedekig a politika élvezett elsőbbséget. Braniszlav Soskics szerint a mai helyzet azért következett be, mert a kormány nem foganatosított megfelelő intéz­kedéseket az 1983-ban meghirde­tett hosszú távú stabilizációs prog­ram végrehajtására. Drazsén Ká­lód­­eva megállapította: véget kell vetni annak az ellentmondásos gyakorlatnak, hogy Jugoszlávia ex­portját az ország lehetőségei hatá­rolják be, importját viszont a szük­ségletei. Az országban továbbra is nagyon gyors ütemű az áremelkedés (ja­nuárban 88 százalékos volt az inflá­ció éves szinten), s nem szűnik a lakosság vásárlási buzgalma. Feb­ruárban 1518 termék drágult meg. A bútorok ára 100—400 százalékkal nőtt, a villamos háztartási cikkek többségének ára megkétszereződött. A hónap végén ismét emelték a tej, a szeszesitalok, a zöldség- és gyümölcsfélék, számos ruházati cikk és lábbeli árát. Branko Mikulics kormányfő a restriktív rendeleteket ismertető hét végi beszédében elmarasztalt számos bankot, amiért nem az elő-­­írásoknak megfelelően finanszíroz­ták a vállalatok gazdálkodását. A Mikulics által ismertetett adatok szerint tavaly 75 bank összesen 51 milliárd dinárt (127,5 millió dol­lárnak megfelelő összeget) hitelezett szabálytalanul. A kormányfő nem részletezte, hogy hová került ez a hatalmas összeg, csak két területet említett meg: az exportszubvenció­kat és a mezőgazdaságot. Ismertet­te továbbá, hogy az egyik tagköz­társaság nemzeti bankja, továbbá két kereskedelmi bank a jugoszláv jegybank devizakészleteiből is sza­bálytalanul használt fel pénzeket. (AP—DJ, MTI) ­ * Átütemezték a venezuelai adósságot A brazil kamatfizetés felfüggesz­tésének bejelentése óta eltelt alig több mint egy hét alatt felgyorsul­tak a fejlődő országok adósságának rendezésére irányuló törekvések. A hitelezők a jelek szerint megértőbb­nek mutatkoznak, egymás után kör­vonalazzák az adósságátütemezési megállapodásokat. A megállapodásos rendezés vágya nyilván szerepet játszott a vene­zuelai adósság sikeres hétvégi át­ütemezésében. A megállapodás ér­telmében a 21 milliárd dolláros banktartozást 14 évre ütemezték át A fizetendő kamatot a londoni bankközi kamatlábat hétnyolcad százalékkal meghaladó szintre csökkentették a korábbi kilencnyol­­cad százalékról. (Ennél kedvezőbb kamatot eddig csak Mexikó kapott.) A megállapodás másik fontos ele­me, hogy az idén, jövőre és 1989-ben esedékes 3,36 milliárd dollárnyi tőketartozást 1,35 milliárdra csök­kentették. A bankárok visszautasí­tották azt a venezuelai követelést, hogy a törlesztést az olajjövedelem­hez kössék. (Venezuela valutabevé­teleinek 90 százaléka az olajexport­ból származik.) A bankárok azt is elutasították, hogy Caracas az idén ne fizessen tőketörlesztést. A Washingtonban tárgyaló brazil pénzügyminiszter és a központi bank elnöke meglehetősen hűvös fogadtatásban részesült. Az ameri­kai pénzügyminiszter, csakúgy, mint a FED elnöke, a Világbank és az IMF vezetője a brazilok tudtára ad­ta: friss kölcsönre csak abban az esetben számíthatnak, ha komoly intézkedéseket hoznak a brazil gaz­dasági bajok orvoslására. (MTI, Reuter) VILISGAZDASIÓ A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI­­KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest. Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 22­7958 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő pos­­tahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Pos­ta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási irodánál (HELIR) Budapest V., József nádor tér 1. — 1900 —, közvet­lenül vagy postautalványon, valamint át­utalással a HELIR 215-96162 pénzforgal­mi jelzőszámra: 87.3102/9­ 03 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148 '­­v . A brit hadügyminisztérium pén­teken bejelentette, hogy Nagy-Bri­tannia megrendelte az amerikai Boeing repülőgépgyárnál azt a hat AWACS radarral felszerelt repülő­gépet, amelyek vásárlásáról szóló korábbi döntés felzúdulást váltott ki. A megrendelés értéke 867 millió font sterling.

Next