Világgazdaság, 1987. március (19. évfolyam, 42/4541-62/4561. szám)
1987-03-03 / 42. (4541.) szám
2ws 1987. MÁRCIUS 8. ÁZSIA ÚJ MINTAGAZDASÁGA: THAIFÖLD Hétfőn a thaiföldi külügyminiszterrel tárgyalt Bangkokban Sevardnadze, a szovjet diplomácia vezetője, aki Ausztráliát, az indokínai országokat és Indonéziát érintő körutat tesz. A hét végén a thaiföldi kormányfő, Prem Tinszulanond kerekedik fel, Egyiptomban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Spanyolországban fog tárgyalni. E hírek jelzik, hogy megélénkült a nemzetközi érdeklődés Thaiföld iránt. A még néhány éve is gazdasági gondjairól, ingatag politikai rendszeréről ismert délkelet-ázsiai ország, amelyet a hetvenes években az ASEAN (Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége) leggyengébb láncszemeként emlegettek, ma a térség leggyorsabb növekedési ütemével, s azzal dicsekedhet, hogy , hetedik éve ugyanaz a tábornok a. miniszterelnöke A thaiföldi központi bank arra számít, hogy a hazai össztermék növekedési üteme reálértékben az idén 5 százalékra gyorsul a tavalyi 3,8 százalékról, annak ellenére, hogy még mindig nyomottak a nyersanyagárak. A magánszektor még derűlátóbb: a Siam Commercial Bank a 7,1 százalékos növekedési ütemet is elérhetőnek tartja, és azt gondolja, hogy az idei esztendővel aranykorszak veszi kezdetét Thaiföldön. A gazdaság tavaly lábalt ki kétéves, 1984—85-ös recessziójából. A javulás részben annak volt köszönhető, hogy látványosan megugrott az ipari kivitel, részben annak, hogy az importból beszerzett olaj olcsóbbodása tetemes megtakarítást eredményezett. A központi bank közlése szerint az olajárak összeomlása kulcsszerepet játszott abban, hogy a kereskedelmi deficitet tavaly sikerült tízéves, 20 milliárd bahtos (1 dolláro, 25,88 baht) mélypontra lenyomni, az előző évi 81,7 milliárdról. A teljes import 2,1 százalékkal csökkent tavaly, benne ez olaj aránya 12,1 százalékra az előző évi 20,5 százalékról. Ezzel a kedvező folyamattal egybeesett a kivitel 18,9 százalékos felfutása is, amely nem kis részben a thaiföldi valuta leértékelődéséből adódott. Újévi beszédében a tábornok-miniszterelnök kifejtette: a tavalyi folyó fizetési mérlegtöbblet, amely húsz év óta az első, bizonyítja, hogy sikeres a thaiföldi növekedési stratégia. Ez egyebek között adókedvezményekkel is a munkaigényes és exportorientált ágazatokfejlesztését segíti elő. Külföldi szakértők is elismerik az eredményeket, és reálisnak mondják az idei 5 százalékos növekedési előirányzatot. De hozzáfűzik, hogy a gazdaság mindaddig nem kapcsolhat nagyobb sebességre, amíg nem javít a mezőgazdaság helyzetén. A munkaerő 65 százalékát még mindig az agrárszektor foglalkoztatja, ahol a tavalyi termelésnövekedés csak 1,5 százalékos volt az 1985-ös 2,7 százalékosat követően. Júniusban és júliusban súlyos szárazság pusztította a termést, amelyet már amúgy is viszszavetett, hogy a nyomott világpiaci árak miatt csökkentették az ültetvények számát. A központi bank szerint, ha az időjárás csodát tesz, akkor az idén 3,3 százalékkal növekedhet az agrártermelés. Ezzel szemben a feldolgozóipar tavaly 5 százalékkal növekedett, az ipari szektor egésze pedig 5,5 százalékkal növelte termelését. Az idén valószínűleg fölfutnak a fogyasztói kiadások a belföldi kamatok, leszállítása következtében, és a magánszektor tőkeberuházásai akár 12 százalékkal is növekedhetnek. Ennek nyomán várhatóan nő az import, de az infláció még így is csupán 2,5 százalékos lesz a tavalyi 1,9 százalékos rátát követően. Hogy mennyire kedvező helyzetben van a thaiföldi gazdaság, azt jelzi a bangkoki kormánynak az a február végi bejelentése, hogy nem veszi igénybe az IMF 1985 közepétől folyósított készenléti hitelének fennmaradt, 459,8 millió dollárnak megfelelő részét. Bangkok állítólag a pénznek alig több mint a felét használta fel. A döntés okait sokan találgatják. Az egyik bangkoki forrás vélekedése szerint sikerült elérni az IMF-fel is egyeztetett növekedési előirányzatokat, megfékezni az inflációt, biztonságos valutatartalékot felhalmozni, olyan helyzetet teremteni tehát, amelyben Thaiföld bízvást kaphat külföldi kölcsönöket, méghozzá előnyösebb feltételekkel, mint az IMF átlagosan 8,5 százalékos kamata. A nemzetközi gazdasági közvélemény figyelmére nem csupán a gazdaság rendbetétele tarthat számot, hanem Thaiföld középtávú, 1991-ig szóló növekedési stratégiája is. Bangkok, az exportra építve, átlagosan évi 5 százalékos növekedési ütemet kíván elérni a következő öt esztendőben és 3,9 millió új munkahelyet teremteni. Az 1991-es esztendőt újonnan iparosodott országként akarja átlépni, de az ebben példának tekintett országokhoz — Tajvan, Dél-Korea, Hongkong és Szingapúr — képest nem akkora vagy nem olyan kizárólagos hangsúlyt kíván helyezni az iparosításra. Anélkül, hogy belemennénk ennek a programnak a részleteibe, érdemes két olyan vonását kiemelni, amely alapvetően különbözik a korábbi tervekétől. Az egyik: megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítanak a minőségnek. A másik, hogy az állami szektorral szemben most a magánszektorban jelölik meg a növekedés motorját, az állam szerepét pedig az ellenőrző-szabályozó funkció helyett, a támogató-ösztönző teendőkben látják. Viszonylag kevés vitát váltott ki a kormányon belül ez az új program. A fejlett tőkés világban megnyilvánuló protekcionizmus meglehetősen egyértelművé tette a változtatás szükséges irányát. A négypárti polgári koalíciós kormány tagjai között egyébként változatlanul sűrű az összetűzés. Hagyományos thaiföldi politikai átokként erőteljes a széthúzás, a személyes rivalizálás, amit a pártokon fölül álló katona kormányfő is mind nehezebben tud kordában tartani. Mondják: abban a példátlan sikerben, hogy Prem hét éve puccs nélkül kormányoz, (puccskísérlet persze volt, de leverték), komoly szerepe volt annak, hogy a hadseregen belül is nagy volt a széthúzás. A múlt év májusától azonban erős kezű politikus, Csaovalit tábornok áll a hadsereg élén, aki máris helyreállította a fegyelmet. És bár hangoztatja, hogy feltétlen híve a miniszterelnöknek, legalább ennyire elszántan támogatja az egységet és a stabilitást. Thaiföldön a hadsereg hagyományosan fontos politikai szerepet tölt be, elhivatottnak érzi magát, hogy őrködjön a demokrácia és a gazdaság fejlesztésén. Csaovalit azt mondja, hogy 1988-ig, amíg ő lesz a hadsereg vezetője, nem lesz puccs az országban. Ezt követően azonban állítólag érdeklődik a kormányfői tisztség iránt, s kérdéses, hogy az ország parlamenti rendszere kedvező ambícióinak. Földvári Zsuzsa Belépőjegyével Ön is nyerhet értékes Pierre Cardin ajándékokat a divatbemutatót követő tombolán. . A Hungarotex és a Medi bemutatja legújabb Pierre Cardin kollekcióját az Átrium Hyatt Szálloda Báltermében 1987. március 17-én 18 és 20 órai kezdettel. Osztrák intézkedés a határon túli bevásárlások ellen Az osztrák vámhatóság igazgatója közölte, hogy hamarosan rendeletet hoznak, amellyel jelentősen csökkentik az országba bevihető cigaretta és ital mennyiségét. Az igazgató ezt azzal magyarázta, hogy a jugoszláv—osztrák határ jugoszláv oldalán vámmentes üzletek nyíltak, s ennek következtében Ausztria évente legalább 100 millió schillinges adóbevételtől esik el. Az új rendszabály értelmében megszűnne az a lehetőség, hogy az osztrák állampolgárok a határ menti vámmentes övezetben vásároljanak be, ami most tömeges jelenség. A törvény várhatóan a 24 óránál rövidebb ideig tartó utazásokra és Ausztria valamennyi határátkelőhelyére vonatkozik. Sokan máris hevesen tiltakoznak az elképzelés ellen, mivel érvelésük szerint megvalósítása esetén erősen csökkenne a turistaforgalom. (Magyar Szó, 1987. február 20.) Nő az északi-tengeri olajtermelés Szaúd-Arábia nyersolajtermelése februárban napi 3,5 millió barrelre csökkent a januári 3,8 millióról, s ez egy éven belül a legkevesebbnek számít — jelentik olajipari körökből. A csökkenés azonban kisebb volt, mint amire számítottak. Ezt azon is le lehet mérni, hogy február utolsó hetében napi 2,5 millió barrelre szökött fel az export a harmadik héten exportált napi 1,2 millió barrelről. A termelés növekedéséről érkezett hír az olajat exportáló északi-tengeri országokból. Nagy-Britannia és Norvégia együttesen januárban a decemberinél 9,8 százalékkal több kőolajat hozott a felszínre az Északi-tengerből. (AP—DJ, Reuter) A Szovjetunió a legnagyobb kedvezmény elvét érvényesíti Franciaországgal folytatott , külkereskedelmében, míg Párizs ezt távolról sem mindig viszonozza, sőt akadályokat támaszt — írta terjedelmes cikkében a hétfői Pravda. (Mint emlékezetes, a francia kormány szóvivője nemrégiben jelentette be, hogy Jacques Chirac miniszterelnök az év első felében a Szovjetunióba látogat.) Az SZKP KB lapja a Le Matin egyik közelmúltbeli cikkét idézte, amely Franciaország gazdasági nyomása a Szovjetunióra címmel jelent meg, és amely szerint a francia kormány elhatározta, hogy a szovjet kőolajra ismét bevezeti a kontingensek rendszerét. Az intézkedés célja nyomást gyakorolni a Szovjetunióra, amelynek Párizs azt hányja a szemére, hogy nem vásárol megfelelő mennyiségű francia ipari berendezést. Ismeretes — mutatott rá a szovjet lap —, hogy ezeknek a termékeknek a kereskedelmében bevett szokás, hogy az exportáló fél hitelt nyújt vásárlóinak. A hitelnyújtás költségét a nemzetközi hitelpiacon kialakult kamatszínvonalnak megfelelően állapítják meg. Franciaország 1982-től kezdődően — a fejlett ipari országok közül egyedülálló módon — alkalmazta azt az úgynevezett „OECD-konzenzus” keretein belül megállapított hitelkamatszintet, amelyet valójában az Egyesült Államok diktál. Ez a körülmény, valamint a francia termékek műszaki és kereskedelmi versenyképtelenségének dokumentált esetei oda vezettek, hogy 1982 és 1988 között a francia ipariberendezés-exportőrök több mint 18 milliárd frank értékben vesztettek el szovjet megrendeléseket, és előzetes számítások szerintveszteségeik 12 milliárd frankra rúgnak. Mindez ismeretes a francia illetékesek előtt — állapították meg a Pravdában —, mégis megpróbálják figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tényeket, és olyasféle követelésekre korlátozzák erőfeszítéseiket, hogy „Moszkva vásároljon több francia árut”. A szovjet lap végezetül leszögezte, hogy a Szovjetuniót továbbra is a jó szándék vezérli a szovjetfrancia kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokban, és reméli, hogy a józan álláspont kerekedik felül a francia külkereskedelem illetékeseinél is. (MTI) A PRAVDA A SZOVJET-FRANCIA KERESKEDELEMRŐL Szovjet-hoHend légügyi megállapodás Hágában szovjet—holland légügyi megállapodást írtak alá múlt pénteken. Ennek legfontosabb újdonsága az, hogy április 1. után a holland légitársaságok távol-keleti járatai átrepülhetnek Szibéria fölött. Ezenkívül Moszkva után Leningrád is felkerül a KXM-járatok listájára. A magánkézben levő Martinair BV légitársaság április 1. után szintén a Szibéria feletti útvonalon közlekedtetheti délkelet-ázsiai járatait. (AP—DJ) VILAGGAZDASAG Közgazdászvélemények a jugoszláviai válság felszámolásáról Jugoszláviában az ország gazdasági helyzetéről és a most életbe léptetett antiinflációs rendeletek (VILÁGGAZDASÁG, 1987. február 28., 1. oldal) várható hatásáról rendezett tanácskozást nyolcvan neves közgazdász részvételével a JKSZ KB elnöksége. A vitában a szakemberek számos egymástól élesen eltérő véleményt fejtettek ki, azt azonban egyikük sem vitatta, hogy a válságból kivezető útra nem lehet rálépni a termelés és az export növelése, a belső fogyasztásnak a reális lehetőségeknek megfelelő korlátozása és az infláció megfékezése nélkül. Többen fogalmaztak úgy, hogy a gazdaságon már nem segíthetnek a kisebb kezelések, most már „műtéti beavatkozásra” van szükség. Elhangzott továbbá, hogy a JKSZ KB áprilisra kitűzött ülésén ne az újabb teendők meghatározásával foglalkozzon, hanem a korábban elfogadott határozatok végrehajtásának számonkérésével. Néhány állásfoglalás a tanácskozásról: Stefan Korosec kifejtette, hogy a jelenlegi nehézségek fő oka az, hogy a politika és gazdaság viszonyában évtizedekig a politika élvezett elsőbbséget. Braniszlav Soskics szerint a mai helyzet azért következett be, mert a kormány nem foganatosított megfelelő intézkedéseket az 1983-ban meghirdetett hosszú távú stabilizációs program végrehajtására. Drazsén Kálódeva megállapította: véget kell vetni annak az ellentmondásos gyakorlatnak, hogy Jugoszlávia exportját az ország lehetőségei határolják be, importját viszont a szükségletei. Az országban továbbra is nagyon gyors ütemű az áremelkedés (januárban 88 százalékos volt az infláció éves szinten), s nem szűnik a lakosság vásárlási buzgalma. Februárban 1518 termék drágult meg. A bútorok ára 100—400 százalékkal nőtt, a villamos háztartási cikkek többségének ára megkétszereződött. A hónap végén ismét emelték a tej, a szeszesitalok, a zöldség- és gyümölcsfélék, számos ruházati cikk és lábbeli árát. Branko Mikulics kormányfő a restriktív rendeleteket ismertető hét végi beszédében elmarasztalt számos bankot, amiért nem az elő-írásoknak megfelelően finanszírozták a vállalatok gazdálkodását. A Mikulics által ismertetett adatok szerint tavaly 75 bank összesen 51 milliárd dinárt (127,5 millió dollárnak megfelelő összeget) hitelezett szabálytalanul. A kormányfő nem részletezte, hogy hová került ez a hatalmas összeg, csak két területet említett meg: az exportszubvenciókat és a mezőgazdaságot. Ismertette továbbá, hogy az egyik tagköztársaság nemzeti bankja, továbbá két kereskedelmi bank a jugoszláv jegybank devizakészleteiből is szabálytalanul használt fel pénzeket. (AP—DJ, MTI) * Átütemezték a venezuelai adósságot A brazil kamatfizetés felfüggesztésének bejelentése óta eltelt alig több mint egy hét alatt felgyorsultak a fejlődő országok adósságának rendezésére irányuló törekvések. A hitelezők a jelek szerint megértőbbnek mutatkoznak, egymás után körvonalazzák az adósságátütemezési megállapodásokat. A megállapodásos rendezés vágya nyilván szerepet játszott a venezuelai adósság sikeres hétvégi átütemezésében. A megállapodás értelmében a 21 milliárd dolláros banktartozást 14 évre ütemezték át A fizetendő kamatot a londoni bankközi kamatlábat hétnyolcad százalékkal meghaladó szintre csökkentették a korábbi kilencnyolcad százalékról. (Ennél kedvezőbb kamatot eddig csak Mexikó kapott.) A megállapodás másik fontos eleme, hogy az idén, jövőre és 1989-ben esedékes 3,36 milliárd dollárnyi tőketartozást 1,35 milliárdra csökkentették. A bankárok visszautasították azt a venezuelai követelést, hogy a törlesztést az olajjövedelemhez kössék. (Venezuela valutabevételeinek 90 százaléka az olajexportból származik.) A bankárok azt is elutasították, hogy Caracas az idén ne fizessen tőketörlesztést. A Washingtonban tárgyaló brazil pénzügyminiszter és a központi bank elnöke meglehetősen hűvös fogadtatásban részesült. Az amerikai pénzügyminiszter, csakúgy, mint a FED elnöke, a Világbank és az IMF vezetője a brazilok tudtára adta: friss kölcsönre csak abban az esetben számíthatnak, ha komoly intézkedéseket hoznak a brazil gazdasági bajok orvoslására. (MTI, Reuter) VILISGAZDASIÓ A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPIKIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest. Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 227958 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási irodánál (HELIR) Budapest V., József nádor tér 1. — 1900 —, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra: 87.3102/9 03 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148 'v . A brit hadügyminisztérium pénteken bejelentette, hogy Nagy-Britannia megrendelte az amerikai Boeing repülőgépgyárnál azt a hat AWACS radarral felszerelt repülőgépet, amelyek vásárlásáról szóló korábbi döntés felzúdulást váltott ki. A megrendelés értéke 867 millió font sterling.