Világgazdaság, 1987. április (19. évfolyam, 63/4562-82/4581. szám)

1987-04-01 / 63. (4562.) szám

1987. ÁPRILIS 1. Vita Lengyelországban az áremelésekről Gazdasági egyensúly és életszínvonal A lengyel pénzügyminisztérium képviselői és a kormány más tagjai hétfőn este a televízióban nyilat­koztak a gazdasági reformfolyamat­ról és a hét végén bevezetett ár­emelésekről, amelyek bírálatot vál­tottak ki a közvéleményből. A vita­­műsorban munkások és szakszerve­zeti funkcionáriusok is részt vettek. A kormány képviselői megismétel­ték azt a hivatalos álláspontot, hogy a szigorú intézkedések,­­ köztük a bérkorlátozások kulcsfontosságúak a gazdasági válság megoldásában. A műsor házigazdája a nézők telefon­hívásait ismertetve elmondta: sokan helytelenítették, hogy az áremelése­ket egyszerűen százalékban adták meg, így a drágulás tényleges mér­tékéről nincs fogalmuk. Ismeretes, hogy az élelmiszerek 9,6 százalékos, a földgáz, a benzin és az áram 25 százalékos, a szén 50 százalékos emelését jelentették be szombaton, következő lépésként pedig a hús­árak 10 százalékos, és a tömeg­­közlekedés 30 százalékos emelését. „A társadalom belefáradt a ga­loppozó inflációba, és áremelkedé­sekbe. Meddig kell várnunk, amíg a dolgok javulnak? Az emberek a reformot az árak szemüvegén ke­resztül látják” — hangoztatta egy munkás, aki Lengyelország legis­mertebb csokoládégyárából, a We­­delből érkezett. Hétfőn egyébként a lengyel ró­mai katolikus egyház csatlakozott a szakszervezeti szövetségnek az árakkal kapcsolatos állásfoglalásá­hoz, mondván, a hatóságoknak nem szabad eltávolodniuk a társadalom­tól, hanem a gazdaság megújítása végett bizalmat kell kelteniük te­vékenységük iránt. Az országos szakszervezeti szö­vetség, az OPZ­Z elnökhelyettese, Jerzy Uzieblo kijelentette, hogy a szakszervezetek nem örülnek az élelmiszerek és a fűtőanyagok ár­emelésének, és csupán részeredmé­nyeket értek el, amikor igyekeztek arra rávenni a kormányt, hogy kor­látozza a tervezett áremeléseket. A szakszervezeti vezető kijelentette, hogy természetesen az OPSZ igyek­szik tárgyalásos úton megoldani a problémát, de ha ez nem sikerül, a dolgozókat támogatja, lévén azok képviselője. A kormány több ízben kijelentette, hogy az árak ésszerű­sítése és a költségvetési kiadások közel felét fölemésztő szubvenciók csökkentése döntő fontosságú a gazdaság kiegyensúlyozásához. (Reuter) AZ AMERIKAI KÉPVISELŐHÁZ ELŐTT REAGAN KÜLFÖLDI SEGÉLYPROGRAMJA Reagan elnök külföldi segély­­programja, amely sohasem ment át könnyen a törvényhozáson, az idén a szokásosnál is nagyobb ellenál­lásba ütközhet a kongresszusban, és várhatóan megnyirbálják, noha az elnök az idén is kérte a hon­atyákat, hogy ne nyúljanak az ösz­­szeghez. Mindig is megoszlanak a nézetek, hogy a katonai vagy a gazdasági érdekek-e az elsőbbren­­dűek, s hogy a segítségnyújtás szempontjából mely ország a leg­fontosabb. Ám az idén ehhez még új megfontolások társulnak: csök­kenteni kell az amerikai költségve­tés hiányát, de Reagan elnök az adóemelésekről hallani sem akar. A demokraták azt mondják Reagannek: ha több pénzt akar külföldi segélyekre, akkor azt te­remtse elő, Reagan pedig azzal vág vissza, hogy az adók emeléséről szó sem lehet, a pénzt a belföldi prog­ramokból kell lecsípni. Az elnök 15,2 milliárd dollárt kér 1988-as külföldi segélyköltségvetéséhez, a teljes költségvetés 2 százalékát. Az idei segélyprogram összege 13,6 milliárd dollár. A képviselőház külügyi bizottsá­ga ezen a héten kezdi tanulmá­nyozni a javaslatokat. Schultz kül­ügyminiszter ismételten figyelmez­tette a honatyákat, Reagan javas­latainak megnyirbálásával az ame­rikai nemzeti érdekeket veszélyez­tetik. (Az utóbbi két évben a tör­vényhozás mindig kisebb összeget szavazott meg a kertnél.) Az 1988-as költségvetésnek a fe­le néhány nagyobb kötelezettség teljesítésére van szánva. Izrael és Egyiptom segélyei 5,3 milliárd dol­láros tételt jelentenek, az összes külföldi segély 35 százalékát. Ta­lálgatások terjedtek el, hogy az amerikai—izraeli kapcsolatok rom­lásával Izrael kisebb segélyt kap, de végül 3 milliárd dolláros összeg szerepel katonai és gazdasági se­gély gyanánt, akkora, mint tavaly. Nem valószínű, hogy a törvény­­hozás hozzányúl az izraeli pénz­hez, annak viszont komoly esélye van, hogy a honatyák elutasítják a nicaraguai kontráknak szánt összeget. Csökken a kongresszus­ban a kontrák támogatóinak tábo­ra, így alaposan megcsappanhat a legjobb esetben 125 millió dollá­ros összeg, növekedhet viszont a Nicaragua szomszédainak szánt tá­mogatások összege. Ami Reagan egyéb javaslatait il­leti, 2,1 milliárd dollárt szeretne folyósítani Spanyolországnak, Por­tugáliának, Görögországnak, Tö­rökországnak és a Fülöp-szigetek­­nek, 1,4 milliárd dollár jutna Kö­­zép-Amerikának és a karibi-tér­ségnek, 1,2 milliárd Pakisztánnak, Thaiföldnek, Kenyának, Szomáliá­nak, Ománnak, Tunéziának, Jordá­niának és Marokkónak, 230 millió dolláros gazdasági segély Dél-Ko­­reának. Évek óta ez lenne az első alkalom, hogy Szöul egyetlen kato­nai dollárt se kapna. A javaslatok közül feltehetően a legnagyobb vi­hart a Pakisztánnak folyósítandó segély fogja kavarni. (Reuter) Az „A” kategóriás egyházaskozári HALADÁS MGTSZ pályázatot hirdet szakirányú felsőfokú végzettségű és legalább 5 éves szakmai gyakorlatú szakember részére főkönyvelői állás betöltésére. Ugyancsak pályázatot hirdet a tsz, a mázaszászvári faipari üzemvezetői állás betöltésére. Várjuk szakirányú (erdész vagy faipari) 5 éves szakmai gyakorlatú mérnök vagy 10 éves szakmai gyakorlatú technikus jelentkezését. Mindkét szak­ember részére a bér az érvényes jogszabály alap­ján, megegyezés szerint. Lakást biztosítunk, jelentkezni lehet írásban vagy előre jelzett időben személyesen a tsz elnökénél. Egyházaskozár, Béke u. 20. 7347 Jugoszlávia részt vesz a szovjet repülőgéppark fejlesztésében Jugoszlávia bekapcsolódik az új szovjet .­repülőgéptípus, az Ilju­sin 114-es gyártásába — jelenti belgrádi keltezésű tudósításában az AP—DJ hírügynökség, sajtóérte­sülésre hivatkozva. A lap közlése szerint a jugoszláv részvételről a szocialista országoknak a műszaki együttműködésről Kubában meg­tartott megbeszélései során álla­podtak meg. Az elképzelések szerint a jugo­szláv fél gyártaná az új repülőgép nagyobb részegységeit, köztük az alsó vázat. Az együttműködéssel kapcsolatban a Tanjug hírügynök­ség arra is emlékeztet, hogy Jugo­szlávia szeretne bekapcsolódni a nyugat-európai repülőgéppark fej­lesztésébe is, illetve más nyugat­európai műszaki fejlesztési progra­mokba, így például az Eurékába is. (Reuter, AP—DJ) Pekingben irodát nyit A Közös Piac Kína és a Közös Piac képviselői megállapodtak, hogy az EGK irodát létesít Pekingben. Az egyezményt Csu Nan kínai külügyminiszter-he­­lyettes és Willy de Clercq írta alá, nyugat-európai források szerint az iroda az év második felében nyílik meg. Tavaly a Közös Piac volt Kína legnagyobb kereskedelmi part­nere, a kínai kivitel 2,6 milliárd dollárnak felelt meg, a bevitel pe­dig 5,7 milliárdnak. A China Dai­­lyn­ak adott nyilatkozatában a brüsszeli vezető hangoztatta, több vegyesvállalatot kell létesíteni Kí­nában, ez egy módja lehet a kínai kereskedelmi hiány csökkentésének. (Reuter) Brazil-kuvaiti olajszállítási megállapodás Az olajtermelő országok kedvező szállítási ajánlatokkal bombázzák Brazíliát, annak ellenére, hogy a dél-amerikai ország súlyos adósság­gondokkal küszködik. A brazil ál­lami olajtársaság, a Petrobras épp a napokban írt alá egy szerződést Kuvaittal 30 ezer barrel kőolaj szállításáról. Az árról Brazíliában nem adtak felvilágosítást, csak annyit mondtak, hogy Kuvait igen kedvező szállítási feltételeket aján­lott fel. Brazíliának ugyanis az olajszállítmány megérkezése után 90 nappal kell csak fizetnie a ha­sonló típusú szerződésekben szoká­sos 30 nap helyett. A kuvaiti—brazil olajegyezmény két héttel azután született, hogy Szaúd-Arábia különleges feltételek­hez kötötte a Brazíliának való szál­lításokat. Rijád csak abban az eset­ben lett volna hajlandó kőolajat szállítani Brazíliának, ha a fizeté­sért külföldi bankok vállalnak ke­zességet. A Petrobras eredetileg 40 millió dolláros szerződést kötött Szaúd-Arábiával, de erre csak a brazil jegybank vállal garanciát Emiatt törölték a szerződést. Brazília egyébként naponta 60 ezer barrel kőolajat importál és körülbelül ugyanennyit termel. (AP—DJ) Nem haladnak az argentin hiteltárgyalások Egy helyben topognak Argen­tína hiteltárgyalásai. A feleknek eddig még nem sikerült megálla­podniuk a kamatfeltételekben. Ar­gentína azt szeretné, ha csak 0,8125 százalékpontos felárat kellene fizet­nie a mindenkori londoni bankközi kamatláb, a LIBOR fölött. Ez gya­korlatilag ugyanakkora kamatfelár, amekkorát Mexikónak kell fizetnie a legutóbbi átütemezési megállapo­dások során. Az Argentínának hite­lező bankárok viszont nem akar­nak ebbe belemenni. A megbeszé­lések és a viták tovább folytatód­nak New Yorkban, noha Broder­­sohn argentin pénzügyminiszter már visszatért Buenos Airesbe, hogy Alfonsín elnökkel konzultáljon. Mivel a Mexikónak szánt 7,7 mil­liárd dolláros új kölcsöncsomagot is alig tudták összehozni a banká­rok, többségük úgy vélekedik, hogy Argentínának legkevesebb 0,875 szá­zalékos LIBOR feletti kamatot kell fizetnie. Ennyit fizet Venezuela és a Fülöp-szigetek is. Argentína egyébként azt szeretné elérni, hogy a bankok az esedékes állami tartozások törlesztésére 19 éves haladékot adjanak, és további 13 éves lejáratú kölcsönt vár a ma­gánbankoktól. Az ország idei hitel­­szükséglete a számítások szerint 2,15 milliárd dollár. (Reuter) VILAGGAZDASAG Francia vélemény az árfolyamok stabilitásának lehetőségéről A vezető tőkésországoknak új mechanizmust kell felállítaniuk a szélsőséges árfolyammozgások lecsil­lapítására — mondotta Chirac francia miniszterelnök New York­ban üzletemberek és bankárok ta­lálkozóján. Csakis a pénzügyi stabi­litás teheti újra egészségessé a vi­lág pénzügyi rendszerét — tette hozzá. A fejlett tőkésországoknak együtt kell működniük abban, hogy újra szilárddá tegyék a pénzügyi rendszert, egyben kellőképpen ru­galmassá is ahhoz, hogy alkalmaz­kodni tudjon a folyamatosan válto­zó körülményekhez. Ehhez azonban­ elengedhetetlenül szükséges a jegy­zések tüzetes vizsgálata, továbbá az árfolyamrendszerbe egy olyan jel­zőrendszer beépítése, amely révén elegendő idő marad korrekcióra. A francia kormányfő szerint a fejlett tőkésországok február 22-i úgynevezett Louvre-megállapodása alapja lehet az új árfolyam-­ és pénzügyi mechanizmus felállításá­nak. Mint ismeretes, Párizsban az USA, Nagy-Britannia, Franciaor­szág, az NSZK és Japán egyezséget kötött: minden tőlük telhetetőt megtesznek az árfolyamok megszi­lárdításáért. Ezzel együtt nem si­került megakadályozniuk a dollár mélyrepülését. Pedig az eszközök meglennének, csak a politikai aka­rat hiányzik — mondotta végül New York-i beszédében a francia miniszterelnök. (Reuter) Szigorú költségvetés Írországban Haughey, új ír miniszterelnök ki­sebbségi kormánya szigorú takaré­kos költségvetést nyújt be kedden, amely bizonyára megszerzi az el­lenzék támogatását is, ha az adós­ságoktól sújtott gazdaság helyze­tének javítását tűzi ki célul. Haughey, aki harmadszor került kormányra — ezúttal abszolút többség nélkül — azt ígérte, hogy a költségvetés szinte valamennyi kiadási tételét lefaragja és szigorú korlátozásokat léptet életbe. A pénzpiacok megítélésének be­folyásolása és a magas kamatláb leszorítása céljából hangsúlyozta, hogy „minden attól függ, meny­nyire sikerül összhangba hozni a kormány kiadásait a bevételeivel”. Írország államadóssága az utóbbi 4 év alatt megkétszereződött, a munkanélküliek aránya 20 százalék körül van, ezrek állnak sorban ki­­vándorlási papírokért, és a kor­mány nem tud megbirkózni a nép­jóléti rendszer nagy terheivel, amelyeket a gazdasági növekedés nem tud finanszírozni. A pénzügyminisztérium megígér­te a közalkalmazottak létszámának csökkentését, a magas állású közal­kalmazottak bérének befagyasztá­sát és kemény kézzel behajtja az állami vállalatok adótartozásait. A miniszterelnök szigorú költség­­vetéséhez igyekszik megszerezni a fő ellenzéki párt támogatását, ame­lyet Fitzgerald, volt miniszterelnök helyett most Alan Dukes, a Fine Gael párt új vezetője irányít. Tá­mogatja a nadrágszíj-szorító intéz­kedéseket a Haladó Demokrata Párt is, amely a kormánypárttól szakadt el. Haughey, aki a választási kam­pányban eltitkolta gazdasági politi­kájának konkrétumait, végül is ke­ményebb költségvetést terjeszt elő, mint amely megbuktatta elődjét. (Reuter) DOLLÁRBAN SZÁMOLVA, CSÖKKEN A JUGOSZLÁV EXPORT Jugoszlávia és a Párizsi Klubba tömörült hitelezők közötti tárgya­lások megkezdésével egyidőben Belgrádban bejelentették: az IMF ajánlásaival összhangban április 1-jétől emelik a lakossági takarék­­betétek kamatait. Az intézkedéssel elsősorban az a kormány célja, hogy takarékosságra buzdítsa a la­kosságot, s egyszersmind a kiadá­sok mérséklésére ösztönözzön a je­lenleg közel 100 százalékos inflá­ció megfékezése céljából. A jugo­szláv bankok szövetségének tájé­koztatása szerint a jelenleg 51,66 százalékos kamatok a lejárati idő­től függően 81—88 százalékra emelkednek­. A kamatok emelését az IMF és a Jugoszláviának hitelező külföldi országok már régóta sürgették, mondván: Belgrádnak meg kell mutatnia, hogy komolyan veszi az IMF-nek a jugoszláv gazdaságpo­litikában foganatosítandó változá­sokra tett ajánlásait. A jugoszláv gazdasági vezetés ígéretet is tett, hogy olyan intézkedéseket hoz, amelyek nyomán csökkennek a fo­gyasztói kiadások és növekszik az export. A jugoszláv gazdaságban tapasz­talt jelenségekből ennek ellenkező­jére lehet következtetni. A belg­rádi statisztikai hivatal (FSO) most közzétett jelentése szerint az idén dollárban számolva jelentősen csökkenni fog Jugoszlávia külke­­reskdelmi forgalma. Az FSO ada­tai szerint január 1. és március 23. között az export 875,59 milliárd dinárra rúgott az egy évvel koráb­bi 667,18 milliárd dinárt követően, ez, dollárban számolva, 12,5 szá­zalékos csökkenésnek felel meg. Ennek hátterében az árfolyamin­gadozások állnak, s az, hogy az eddigi rögzített árfolyam helyett állandóan módosított dollárárfolya­mot vesznek figyelembe a külke­reskedelmi üzleteknél. A dinár so­kat veszített értékéből az utóbbi évben. (Most 546 dinár ér 1 dollárt.) A bérek befagyasztását követő árbefagyasztás feltételezett antiinf­lációs hatását is szkeptikusan ítéli meg a jugoszláv közvélemény. Ez­­­zel kapcsolatban a Reuter belgrádi keltezésű tudósításában idézi az egyik legnépszerűbb jugoszláv pa­­pnapot, a Vecsernje Novostit. A lap szerint az eddigi tapasztalatok alapján a visszamenőleg érvénye­sített árbefagyasztás hiányt okoz­hat az érintett termékekből, s ez amellett, hogy rontja a közhangu­latot, felszíthatja az inflációt. A jugoszláv kormány által a par­lamentben benyújtott törvénykiegé­­szítés értelmében változtatást ter­veznek a bérek befagyasztásában is. Mint ismeretes, a kormány által február végén életbe léptetett , in­tervenciós törvényekkel meg akar­ják akadályozni, hogy a vállalatok dolgozóik személyi jövedelmét a termelés, illetve a termelékenység növekedésénél nagyobb mértékben emeljék. A kormány által ,­most ja­vasolt kiegészítések bizonyos köny­­nyítéseket tartalmaznak erre vonat­kozóan, az idényjelleggel vagy hosszabb termelési ciklussal műkö­dő üzemek — például a cukorgyá­rak —, valamint a tavaly jól gaz­dálkodó és a jövedelemelosztás tör­vényes előírásait betartó munka­szervezetek számára. A most kezdődött párizsi átüte­mezési tárgyalásokon Jugoszlávia azt szeretné elérni, hogy hitelezői haladékot adjanak 2 miliárd dollár visszafizetésére. Belgrádi hivatalos tájékoztatás szerint Jugoszlávia, ed­dig 640 millió dollár tőketartozást és 325 millió dollár kamattartozást fizetett meg az idén, tavaly pedig összesen 5,97 milliárd dollárt, s a Jugoszláviának hitelező 16 ország­gal sikerült megállapodásra jutnia, hogy az 1986 májusa és 1988 áprili­sa között esedékes 1,4 milliárd dol­láros tartozás 85 százalékának visz­­szafizetését 9 évre elhalasztják. (Reuter, MTI) VILÁGGAZDASÁG A­­MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPJ­A KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 22-7958 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Werthe­mtz Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5-7. Postacím:. Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő pos­tahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Pos­ta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HEUR) Budapest V., József nádor tér 1. — 1900 közvet­lenül vagy postautalványon, valamint át­utalással a HEUR 215-96162 pénzforgal­mi jelzőszámra: 87.3102/9-03 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpast Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148

Next