Világgazdaság, 1987. április (19. évfolyam, 63/4562-82/4581. szám)
1987-04-01 / 63. (4562.) szám
1987. ÁPRILIS 1. Vita Lengyelországban az áremelésekről Gazdasági egyensúly és életszínvonal A lengyel pénzügyminisztérium képviselői és a kormány más tagjai hétfőn este a televízióban nyilatkoztak a gazdasági reformfolyamatról és a hét végén bevezetett áremelésekről, amelyek bírálatot váltottak ki a közvéleményből. A vitaműsorban munkások és szakszervezeti funkcionáriusok is részt vettek. A kormány képviselői megismételték azt a hivatalos álláspontot, hogy a szigorú intézkedések, köztük a bérkorlátozások kulcsfontosságúak a gazdasági válság megoldásában. A műsor házigazdája a nézők telefonhívásait ismertetve elmondta: sokan helytelenítették, hogy az áremeléseket egyszerűen százalékban adták meg, így a drágulás tényleges mértékéről nincs fogalmuk. Ismeretes, hogy az élelmiszerek 9,6 százalékos, a földgáz, a benzin és az áram 25 százalékos, a szén 50 százalékos emelését jelentették be szombaton, következő lépésként pedig a húsárak 10 százalékos, és a tömegközlekedés 30 százalékos emelését. „A társadalom belefáradt a galoppozó inflációba, és áremelkedésekbe. Meddig kell várnunk, amíg a dolgok javulnak? Az emberek a reformot az árak szemüvegén keresztül látják” — hangoztatta egy munkás, aki Lengyelország legismertebb csokoládégyárából, a Wedelből érkezett. Hétfőn egyébként a lengyel római katolikus egyház csatlakozott a szakszervezeti szövetségnek az árakkal kapcsolatos állásfoglalásához, mondván, a hatóságoknak nem szabad eltávolodniuk a társadalomtól, hanem a gazdaság megújítása végett bizalmat kell kelteniük tevékenységük iránt. Az országos szakszervezeti szövetség, az OPZZ elnökhelyettese, Jerzy Uzieblo kijelentette, hogy a szakszervezetek nem örülnek az élelmiszerek és a fűtőanyagok áremelésének, és csupán részeredményeket értek el, amikor igyekeztek arra rávenni a kormányt, hogy korlátozza a tervezett áremeléseket. A szakszervezeti vezető kijelentette, hogy természetesen az OPSZ igyekszik tárgyalásos úton megoldani a problémát, de ha ez nem sikerül, a dolgozókat támogatja, lévén azok képviselője. A kormány több ízben kijelentette, hogy az árak ésszerűsítése és a költségvetési kiadások közel felét fölemésztő szubvenciók csökkentése döntő fontosságú a gazdaság kiegyensúlyozásához. (Reuter) AZ AMERIKAI KÉPVISELŐHÁZ ELŐTT REAGAN KÜLFÖLDI SEGÉLYPROGRAMJA Reagan elnök külföldi segélyprogramja, amely sohasem ment át könnyen a törvényhozáson, az idén a szokásosnál is nagyobb ellenállásba ütközhet a kongresszusban, és várhatóan megnyirbálják, noha az elnök az idén is kérte a honatyákat, hogy ne nyúljanak az öszszeghez. Mindig is megoszlanak a nézetek, hogy a katonai vagy a gazdasági érdekek-e az elsőbbrendűek, s hogy a segítségnyújtás szempontjából mely ország a legfontosabb. Ám az idén ehhez még új megfontolások társulnak: csökkenteni kell az amerikai költségvetés hiányát, de Reagan elnök az adóemelésekről hallani sem akar. A demokraták azt mondják Reagannek: ha több pénzt akar külföldi segélyekre, akkor azt teremtse elő, Reagan pedig azzal vág vissza, hogy az adók emeléséről szó sem lehet, a pénzt a belföldi programokból kell lecsípni. Az elnök 15,2 milliárd dollárt kér 1988-as külföldi segélyköltségvetéséhez, a teljes költségvetés 2 százalékát. Az idei segélyprogram összege 13,6 milliárd dollár. A képviselőház külügyi bizottsága ezen a héten kezdi tanulmányozni a javaslatokat. Schultz külügyminiszter ismételten figyelmeztette a honatyákat, Reagan javaslatainak megnyirbálásával az amerikai nemzeti érdekeket veszélyeztetik. (Az utóbbi két évben a törvényhozás mindig kisebb összeget szavazott meg a kertnél.) Az 1988-as költségvetésnek a fele néhány nagyobb kötelezettség teljesítésére van szánva. Izrael és Egyiptom segélyei 5,3 milliárd dolláros tételt jelentenek, az összes külföldi segély 35 százalékát. Találgatások terjedtek el, hogy az amerikai—izraeli kapcsolatok romlásával Izrael kisebb segélyt kap, de végül 3 milliárd dolláros összeg szerepel katonai és gazdasági segély gyanánt, akkora, mint tavaly. Nem valószínű, hogy a törvényhozás hozzányúl az izraeli pénzhez, annak viszont komoly esélye van, hogy a honatyák elutasítják a nicaraguai kontráknak szánt összeget. Csökken a kongresszusban a kontrák támogatóinak tábora, így alaposan megcsappanhat a legjobb esetben 125 millió dolláros összeg, növekedhet viszont a Nicaragua szomszédainak szánt támogatások összege. Ami Reagan egyéb javaslatait illeti, 2,1 milliárd dollárt szeretne folyósítani Spanyolországnak, Portugáliának, Görögországnak, Törökországnak és a Fülöp-szigeteknek, 1,4 milliárd dollár jutna Közép-Amerikának és a karibi-térségnek, 1,2 milliárd Pakisztánnak, Thaiföldnek, Kenyának, Szomáliának, Ománnak, Tunéziának, Jordániának és Marokkónak, 230 millió dolláros gazdasági segély Dél-Koreának. Évek óta ez lenne az első alkalom, hogy Szöul egyetlen katonai dollárt se kapna. A javaslatok közül feltehetően a legnagyobb vihart a Pakisztánnak folyósítandó segély fogja kavarni. (Reuter) Az „A” kategóriás egyházaskozári HALADÁS MGTSZ pályázatot hirdet szakirányú felsőfokú végzettségű és legalább 5 éves szakmai gyakorlatú szakember részére főkönyvelői állás betöltésére. Ugyancsak pályázatot hirdet a tsz, a mázaszászvári faipari üzemvezetői állás betöltésére. Várjuk szakirányú (erdész vagy faipari) 5 éves szakmai gyakorlatú mérnök vagy 10 éves szakmai gyakorlatú technikus jelentkezését. Mindkét szakember részére a bér az érvényes jogszabály alapján, megegyezés szerint. Lakást biztosítunk, jelentkezni lehet írásban vagy előre jelzett időben személyesen a tsz elnökénél. Egyházaskozár, Béke u. 20. 7347 Jugoszlávia részt vesz a szovjet repülőgéppark fejlesztésében Jugoszlávia bekapcsolódik az új szovjet .repülőgéptípus, az Iljusin 114-es gyártásába — jelenti belgrádi keltezésű tudósításában az AP—DJ hírügynökség, sajtóértesülésre hivatkozva. A lap közlése szerint a jugoszláv részvételről a szocialista országoknak a műszaki együttműködésről Kubában megtartott megbeszélései során állapodtak meg. Az elképzelések szerint a jugoszláv fél gyártaná az új repülőgép nagyobb részegységeit, köztük az alsó vázat. Az együttműködéssel kapcsolatban a Tanjug hírügynökség arra is emlékeztet, hogy Jugoszlávia szeretne bekapcsolódni a nyugat-európai repülőgéppark fejlesztésébe is, illetve más nyugateurópai műszaki fejlesztési programokba, így például az Eurékába is. (Reuter, AP—DJ) Pekingben irodát nyit A Közös Piac Kína és a Közös Piac képviselői megállapodtak, hogy az EGK irodát létesít Pekingben. Az egyezményt Csu Nan kínai külügyminiszter-helyettes és Willy de Clercq írta alá, nyugat-európai források szerint az iroda az év második felében nyílik meg. Tavaly a Közös Piac volt Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, a kínai kivitel 2,6 milliárd dollárnak felelt meg, a bevitel pedig 5,7 milliárdnak. A China Dailynak adott nyilatkozatában a brüsszeli vezető hangoztatta, több vegyesvállalatot kell létesíteni Kínában, ez egy módja lehet a kínai kereskedelmi hiány csökkentésének. (Reuter) Brazil-kuvaiti olajszállítási megállapodás Az olajtermelő országok kedvező szállítási ajánlatokkal bombázzák Brazíliát, annak ellenére, hogy a dél-amerikai ország súlyos adóssággondokkal küszködik. A brazil állami olajtársaság, a Petrobras épp a napokban írt alá egy szerződést Kuvaittal 30 ezer barrel kőolaj szállításáról. Az árról Brazíliában nem adtak felvilágosítást, csak annyit mondtak, hogy Kuvait igen kedvező szállítási feltételeket ajánlott fel. Brazíliának ugyanis az olajszállítmány megérkezése után 90 nappal kell csak fizetnie a hasonló típusú szerződésekben szokásos 30 nap helyett. A kuvaiti—brazil olajegyezmény két héttel azután született, hogy Szaúd-Arábia különleges feltételekhez kötötte a Brazíliának való szállításokat. Rijád csak abban az esetben lett volna hajlandó kőolajat szállítani Brazíliának, ha a fizetésért külföldi bankok vállalnak kezességet. A Petrobras eredetileg 40 millió dolláros szerződést kötött Szaúd-Arábiával, de erre csak a brazil jegybank vállal garanciát Emiatt törölték a szerződést. Brazília egyébként naponta 60 ezer barrel kőolajat importál és körülbelül ugyanennyit termel. (AP—DJ) Nem haladnak az argentin hiteltárgyalások Egy helyben topognak Argentína hiteltárgyalásai. A feleknek eddig még nem sikerült megállapodniuk a kamatfeltételekben. Argentína azt szeretné, ha csak 0,8125 százalékpontos felárat kellene fizetnie a mindenkori londoni bankközi kamatláb, a LIBOR fölött. Ez gyakorlatilag ugyanakkora kamatfelár, amekkorát Mexikónak kell fizetnie a legutóbbi átütemezési megállapodások során. Az Argentínának hitelező bankárok viszont nem akarnak ebbe belemenni. A megbeszélések és a viták tovább folytatódnak New Yorkban, noha Brodersohn argentin pénzügyminiszter már visszatért Buenos Airesbe, hogy Alfonsín elnökkel konzultáljon. Mivel a Mexikónak szánt 7,7 milliárd dolláros új kölcsöncsomagot is alig tudták összehozni a bankárok, többségük úgy vélekedik, hogy Argentínának legkevesebb 0,875 százalékos LIBOR feletti kamatot kell fizetnie. Ennyit fizet Venezuela és a Fülöp-szigetek is. Argentína egyébként azt szeretné elérni, hogy a bankok az esedékes állami tartozások törlesztésére 19 éves haladékot adjanak, és további 13 éves lejáratú kölcsönt vár a magánbankoktól. Az ország idei hitelszükséglete a számítások szerint 2,15 milliárd dollár. (Reuter) VILAGGAZDASAG Francia vélemény az árfolyamok stabilitásának lehetőségéről A vezető tőkésországoknak új mechanizmust kell felállítaniuk a szélsőséges árfolyammozgások lecsillapítására — mondotta Chirac francia miniszterelnök New Yorkban üzletemberek és bankárok találkozóján. Csakis a pénzügyi stabilitás teheti újra egészségessé a világ pénzügyi rendszerét — tette hozzá. A fejlett tőkésországoknak együtt kell működniük abban, hogy újra szilárddá tegyék a pénzügyi rendszert, egyben kellőképpen rugalmassá is ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a folyamatosan változó körülményekhez. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges a jegyzések tüzetes vizsgálata, továbbá az árfolyamrendszerbe egy olyan jelzőrendszer beépítése, amely révén elegendő idő marad korrekcióra. A francia kormányfő szerint a fejlett tőkésországok február 22-i úgynevezett Louvre-megállapodása alapja lehet az új árfolyam- és pénzügyi mechanizmus felállításának. Mint ismeretes, Párizsban az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, az NSZK és Japán egyezséget kötött: minden tőlük telhetetőt megtesznek az árfolyamok megszilárdításáért. Ezzel együtt nem sikerült megakadályozniuk a dollár mélyrepülését. Pedig az eszközök meglennének, csak a politikai akarat hiányzik — mondotta végül New York-i beszédében a francia miniszterelnök. (Reuter) Szigorú költségvetés Írországban Haughey, új ír miniszterelnök kisebbségi kormánya szigorú takarékos költségvetést nyújt be kedden, amely bizonyára megszerzi az ellenzék támogatását is, ha az adósságoktól sújtott gazdaság helyzetének javítását tűzi ki célul. Haughey, aki harmadszor került kormányra — ezúttal abszolút többség nélkül — azt ígérte, hogy a költségvetés szinte valamennyi kiadási tételét lefaragja és szigorú korlátozásokat léptet életbe. A pénzpiacok megítélésének befolyásolása és a magas kamatláb leszorítása céljából hangsúlyozta, hogy „minden attól függ, menynyire sikerül összhangba hozni a kormány kiadásait a bevételeivel”. Írország államadóssága az utóbbi 4 év alatt megkétszereződött, a munkanélküliek aránya 20 százalék körül van, ezrek állnak sorban kivándorlási papírokért, és a kormány nem tud megbirkózni a népjóléti rendszer nagy terheivel, amelyeket a gazdasági növekedés nem tud finanszírozni. A pénzügyminisztérium megígérte a közalkalmazottak létszámának csökkentését, a magas állású közalkalmazottak bérének befagyasztását és kemény kézzel behajtja az állami vállalatok adótartozásait. A miniszterelnök szigorú költségvetéséhez igyekszik megszerezni a fő ellenzéki párt támogatását, amelyet Fitzgerald, volt miniszterelnök helyett most Alan Dukes, a Fine Gael párt új vezetője irányít. Támogatja a nadrágszíj-szorító intézkedéseket a Haladó Demokrata Párt is, amely a kormánypárttól szakadt el. Haughey, aki a választási kampányban eltitkolta gazdasági politikájának konkrétumait, végül is keményebb költségvetést terjeszt elő, mint amely megbuktatta elődjét. (Reuter) DOLLÁRBAN SZÁMOLVA, CSÖKKEN A JUGOSZLÁV EXPORT Jugoszlávia és a Párizsi Klubba tömörült hitelezők közötti tárgyalások megkezdésével egyidőben Belgrádban bejelentették: az IMF ajánlásaival összhangban április 1-jétől emelik a lakossági takarékbetétek kamatait. Az intézkedéssel elsősorban az a kormány célja, hogy takarékosságra buzdítsa a lakosságot, s egyszersmind a kiadások mérséklésére ösztönözzön a jelenleg közel 100 százalékos infláció megfékezése céljából. A jugoszláv bankok szövetségének tájékoztatása szerint a jelenleg 51,66 százalékos kamatok a lejárati időtől függően 81—88 százalékra emelkednek. A kamatok emelését az IMF és a Jugoszláviának hitelező külföldi országok már régóta sürgették, mondván: Belgrádnak meg kell mutatnia, hogy komolyan veszi az IMF-nek a jugoszláv gazdaságpolitikában foganatosítandó változásokra tett ajánlásait. A jugoszláv gazdasági vezetés ígéretet is tett, hogy olyan intézkedéseket hoz, amelyek nyomán csökkennek a fogyasztói kiadások és növekszik az export. A jugoszláv gazdaságban tapasztalt jelenségekből ennek ellenkezőjére lehet következtetni. A belgrádi statisztikai hivatal (FSO) most közzétett jelentése szerint az idén dollárban számolva jelentősen csökkenni fog Jugoszlávia külkereskdelmi forgalma. Az FSO adatai szerint január 1. és március 23. között az export 875,59 milliárd dinárra rúgott az egy évvel korábbi 667,18 milliárd dinárt követően, ez, dollárban számolva, 12,5 százalékos csökkenésnek felel meg. Ennek hátterében az árfolyamingadozások állnak, s az, hogy az eddigi rögzített árfolyam helyett állandóan módosított dollárárfolyamot vesznek figyelembe a külkereskedelmi üzleteknél. A dinár sokat veszített értékéből az utóbbi évben. (Most 546 dinár ér 1 dollárt.) A bérek befagyasztását követő árbefagyasztás feltételezett antiinflációs hatását is szkeptikusan ítéli meg a jugoszláv közvélemény. Ezzel kapcsolatban a Reuter belgrádi keltezésű tudósításában idézi az egyik legnépszerűbb jugoszláv papnapot, a Vecsernje Novostit. A lap szerint az eddigi tapasztalatok alapján a visszamenőleg érvényesített árbefagyasztás hiányt okozhat az érintett termékekből, s ez amellett, hogy rontja a közhangulatot, felszíthatja az inflációt. A jugoszláv kormány által a parlamentben benyújtott törvénykiegészítés értelmében változtatást terveznek a bérek befagyasztásában is. Mint ismeretes, a kormány által február végén életbe léptetett , intervenciós törvényekkel meg akarják akadályozni, hogy a vállalatok dolgozóik személyi jövedelmét a termelés, illetve a termelékenység növekedésénél nagyobb mértékben emeljék. A kormány által ,most javasolt kiegészítések bizonyos könynyítéseket tartalmaznak erre vonatkozóan, az idényjelleggel vagy hosszabb termelési ciklussal működő üzemek — például a cukorgyárak —, valamint a tavaly jól gazdálkodó és a jövedelemelosztás törvényes előírásait betartó munkaszervezetek számára. A most kezdődött párizsi átütemezési tárgyalásokon Jugoszlávia azt szeretné elérni, hogy hitelezői haladékot adjanak 2 miliárd dollár visszafizetésére. Belgrádi hivatalos tájékoztatás szerint Jugoszlávia, eddig 640 millió dollár tőketartozást és 325 millió dollár kamattartozást fizetett meg az idén, tavaly pedig összesen 5,97 milliárd dollárt, s a Jugoszláviának hitelező 16 országgal sikerült megállapodásra jutnia, hogy az 1986 májusa és 1988 áprilisa között esedékes 1,4 milliárd dolláros tartozás 85 százalékának viszszafizetését 9 évre elhalasztják. (Reuter, MTI) VILÁGGAZDASÁG AMAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPJA KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 22-7958 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Werthemtz Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5-7. Postacím:. Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HEUR) Budapest V., József nádor tér 1. — 1900 közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HEUR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra: 87.3102/9-03 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpast Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148