Világgazdaság, 1987. június (19. évfolyam, 103/4602-123/4622. szám)

1987-06-02 / 103. (4602.) szám

1987. JÚNIUS 2. Számítási hibák a könyvelésben IRREÁLIS BRAZÍLIA IDEI EXPORTTERVE? José Sarney brazil elnök hivata­los vizsgálatot rendelt el annak ki­derítésére, hogy a tavalyi kereske­delmi mérleg kiszámításába hogyan csúszhatott 1,2 milliárd dollár nagy­ságú hiba. A pénzügyminisztérium a tavalyi évre jelentett 9,5 milliárd dolláros aktívumot módosítva a tényleges többletet 8,3 milliárd dol­lárban állapította meg. Megfigyelők az adat módosításából arra követ­keztetnek, hogy a brazil valutatar­talékok valójában sokkal kisebbek a kormány által mondottnál. A kormány még teljesíthetőnek tartja ugyan az idei évre előrejelzett 8 milliárd dolláros exporttöbbletet, a brazil exportőrök egyesülete azon­ban legfeljebb 5,8—6,3 milliárd dol­lár közötti aktívumot tart reális­nak. A brazil pénzügyminisztérium szóvivője kénytelen volt elismerni: könyvelési hibák folytán a tavalyi importot a valóságos 14 milliárd dollár helyett csak 12,8 milliárd dollárnak mutatták ki, ezáltal 1,2 milliárd dollárral túlbecsülték a ke­reskedelmi aktívumot. Az idei első negyedév számításaiba­ is hiba csú­szott, igaz, ellenkező előjelű: az el­ső három hónapban elért export­­többlet 622 millió dollár volt, a ko­rábban jelentett 522 millió helyett. Az adatok korrigálásából a külföldi bankszakemberek arra következtet­nek, hogy a dél-amerikai ország valutatartalékai a hivatalosan kö­zöltnél sokkal kisebbre apadtak le. Amikor Brazília februárban felfüg­gesztette 67 milliárd dollárnyi adós­sága kamatainak a fizetését, arra hivatkozott, hogy valuta- és arany­­tartaléka 3,8 milliárd dollárra zsu­gorodott. Külföldi bankárkörökben most úgy vélik, hogy a készletek valójában már akkor sokkal kiseb­bek voltak. Azóta a tartalékok to­vább apadtak, miként azt Brazília el is ismerte. Megfigyelők valószí­nűnek tartják, hogy e tartalékok ma mindössze 2 milliárd dollárra rúgnak. A bizakodó kormánnyal ellentét­ben a brazil exportőrök lehetetlen­nek tartják, hogy az ország az idén elérheti az előirányzott 8 milliárd dolláros kereskedelmi aktívumot. Az idei első 4 hónapban a többlet mindössze 1,15 milliárd dollár volt. Májusra és júniusra az előzetes számítások 600, illetve 700 millió dolláros aktívumot jeleznek. Ha az ország el akarná érni a 8 milliárd dolláros többletet, akkor a második félév minden hónapjában legalább 900 millió dolláros aktívumot kel­lene elérni, s ez lehetetlen — jelen­tette ki a brazil exportőrök egye­sületének igazgatója. (Reuter, AP— DJ) FRANCIA ADÓNÖVELÉS A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS HIÁNYÁNAK FEDEZÉSÉRE A francia kormány ideiglenes többletadót vet ki mind a bérekre­­és a keresetekre, mind pedig a tőkejövedelmekre, hogy fedezhesse a francia társadalombiztosítási rendszer idén várható 24 milliárd frankos hiányát — jelenti a Reu­ter a Chirac miniszterelnök által szombatra virradóra kiadott ren­deletét ismertetve. Az adóintézkedéstől a kormány összesen 21,3 milliárd frankos többletbevételt vár. Az új forrá­sok a következők: a tőke- és in­gatlanberuházások adójának 1 szá­zalékpontos növelése augusztus 1-jé­től egy éven keresztül, a bérből és fizetésből élők egészségügyi hozzá­járulásának 0,4 százalékos feleme­lése július 1-jétől egy évre, a nyug­díj-hozzájárulás 0,2 százalékos emelése szintén egy évre, vala­mennyi adózó jövedelem további 0,4 százalékos megadóztatása jövő februártól, valamint a dohányáruk­ra kivetett további 2 százalékos adó ez év augusztus 1-jétől. (Reuter) Az exporttöbblet csökkentésére VÁMLESZÁLLÍTÁS DÉL-KOREÁBAN, EXPORTADÓ TAJVANON Az Egyesült Államokkal folyta­tott kereskedelemből származó, szüntelenül növekvő aktívum mér­séklése végett Dél-Korea és Tajvan újabb intézkedéseket jelentett be. Az éleződő kereskedelmi vitát enyhítendő, Szöul további 50 áru­cikk vámjának­­csökkentését jelen­­­­tette be július 1-jei hatállyal. A vámleszállítás átlagosan 9,5 száza­lékos. A legnagyobb arányban a ci­­­garettákra kivetett vámot csökken­tik: elsősorban az amerikai szál­lítók profitálnak majd a 100 szá­zalékosról 70 százalékosra leszállí­­­tandó vámokból. Július 1-jétől ki­­­sebb lesz a fekete-fehér és a szí­nes filmekre, a fotópapírokra ki­vetett vám, és csökken különféle építőipari gépek, eszközök vámja is. Washington 291 áruféleség vám­jának a csökkentését követelte Szöultól. A hétfőn bejelentett intéz­kedéssel 157-re nőtt azon áruk­­ köre, amelyek vámját a dél-koreai­­ kormány az amerikai követelés ha­tására mérsékelte. Dél-Korea tavaly 7,3 milliárd dolláros exportfelesle­get ért el, a többlet zöme az Egye­sült Államokkal folytatott kereske­delemből származik. Az utóbbi hó­napokban Szöul már számos intéz­­ke­dést hozott az amerikai áruk importjának megkönnyítésére. Hasonló „gondokkal” küzd Tajvan is: az idei első négy hónapban a szigetország 5,77 milliárd dolláros kereskedelmi többletet ért el, szem­ben az egy évvel korábbi 4,25 mil­liárdossal. Az erősödő tajvani dol­lár és a növekvő exportfelesleg nagyban hozzájárult a tajvani va­lutatartalékok tetemes felduzzadásá­hoz: 58 milliárd dollárral ma Taj­vannak van a világon a harmadik legnagyobb valutatartaléka. A növekvő passzívum miatt mind türelmetlenebb Washington megnyugtatására Tajpej pénteken bejelentette: 4 százalékról 2 száza­lékra csökkenti az importárukat terhelő kikötői adót, és első ízben legfeljebb 2 százalékos kikötői adót vet ki a tajvani exporttermékekre. A tajvani elektronikai és gépgyár­tó ipar vezetői üdvözölték a lépést: a jelentős részben import alkatré­szekre, részegységekre épülő gyár­tás az adócsökkentés révén ver­senyképesebb lesz. Panaszkodnak viszont a tajvani textilesek, ci­pőgyártók, és játékgyártók, akik amúgy is éles árversenyben állnak dél-koreai, hongkongi és kínai kon­kurenseikkel. Tajvani szakértők sze­rint az új intézkedések hatása az év vége felé, de még inkább jö­vőre lesz majd érezhető. (Reuter, AP—DJ) Izlandon kudarcba fúltak az áprilisi választások óta folyó koa­líciós tárgyalások, mivel a konzer­­vatív Függetlenségi Párt és a Szo­ciáldemokrata­­ Párt­­ elutasította a feminista­ Nőszövetségnek a mini­mális bérek emelésére vonatkozó követelését. •­A jamaicai gazdaság az év első három hónapjában 8 százalékos nö­vekedést mutatott, az év egészére pedig 3,5—4 százalékos ütem vár­ható — jelentette ki Seaga minisz­terelnök.­­ A Jemeni Köztársaság 14 ma­id dolláros hitelért folyamodott a Világbankhoz. Az összegből fedez­nék a fővárost a Vörös-tengerrel összekötő út költségének egy ré­szét. A máltai­ külügyminiszter va­sárnap Brüsszelbe utazott. Útja ré­­ s­zl JELENTÉ­ sze az új máltai kormány azon törekvésének, hogy az ország az EGK tagjává váljon. Az ellenzékbe került szocialisták a máltai ipar védelmére hivatkozva ellenzik a csatlakozást. K* A ciprusi baloldal élénken til­takozik a múlt héten parafált kö­zös piaci-ciprusi társulási szerző­dés ellen, mivel az szerinte hátrá­nyos a mezőgazdaságnak, romboló lesz az ipar számára, munkanélkü­liséget eredményez majd, s letéríti a szigetországot az el nem kötele­zett külpolitika útjáról. Olaszországban az idén nyáron már majdnem 600 benzinkútnál le­het ólommentes benzint tankolni. Közülük 307 (átlagosan 38 kilomé­terenként) az autópályák mellett található, további 280 pedig az al­sóbbrendű útvonalak mentén. Az új finn kormány nem avatkozik a bértárgyalásokba Harri Holkeri, Finnország­ új kon­zervatív miniszterelnöke kijelentet­­te, hogy kormánya nem kíván tevé­keny részt vállalni az új kollektív szerződések létrehozásában, az új szerződéseket a munkáltatóknak és a szakszervezeteknek egymás közt kell kialkudniuk. Holkern szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kormány aktív, részvétele a tárgyalásokon inkább növeli, sem­mint mérsékli a bérköveteléseket. Ezért a kormány legfeljebb arra vállalkozik, hogy segédkezzen a megállapodás végső formába önté­sénél, de semmiképpen nem vesz részt a munkáltatók és munkavál­lalók vitájában. A kormányfő nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az erős finn márka elkötelezett híve. Valószínűt­lennek mondta, hogy már jövőre sikerülne megvalósítani az adóre­formot. (Reuter) Ai Ázsiai országok a védővámok elfogadását javasolják a GATT-nak A Genfben folyó GATT-tanácsko­­záson 5 ázsiai ország javaslatot terjesztett elő: a nemzetközi szer­vezet tegye lehetővé, hogy egyes országok szükség esetén védővámok kivetésével óvják belföldi iparukat a versenytől. Ausztrália, Új-Zéland, Szingapúr és Dél-Korea nevében is Hongkong képviselője kifejtette: a belföldi ipar védelmének eszköze lehet a vám vagy a mennyiségi korlátozás. Ezeket a javaslat sze­rint adott esetben 3—5 évre kelle­ne alkalmazni, majd fokozatosan megszüntetni. A hongkongi képvi­selő nyomatékosan aláhúzta: ezek a védővámok valamennyi GATT- tagországra vonatkoznak és kiveté­sükhöz mindenkinek bizonyítania kellene: a bevitel növekedése árt a belföldi termelőknek. (Reuter) ­ Világbank kész hiteleket nyújtani Lengyelországnak­ ­ A Világbank kész arra, hogy hi­teleket nyújtson Lengyelországnak, és ezzel hozzásegítse nyugati ex­portja növeléséhez —– írja varsói keltezésű tudósításában a Világ­bank és a lengyel kormány közötti tárgyalásokról a Reuter, a PAP len­gyel hírügynökségre hivatkozva. A Világbank elnökhelyettese találko­zott egyebek mellett a lengyel nem­zeti bank vezetőjével, a külkeres­kedelmi miniszterrel, s az expor­tért felelős miniszterelnök-helyet­tessel. A tárgyalások középpontjában Lengyelország 35 milliárd dollárra tehető külföldi adósságának vissza­fizetése körüli problémák álltak. Varsóban elmondták: Lengyelország csak úgy tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, ha a külföldi hi­telezők együttműködnek vele. Ah­hoz, hogy Lengyelország vissza tud­ja fizetni adósságait, korszerűsíte­nie kell iparát — mert így növel­heti exportját —, ehhez viszont újabb nyugati hitelekre van szük­sége. (Reuter) Zavart okoz a kereskedemi embargó a Fidzsi-szigeteken Az ausztrál és az új-zélandi szak­­szervezetek tagjai által folytatott, a Fidzsi-szigetek ellátását megbénító embargó csak a szélsőségeseket erő­sítheti, és a szigetek békés lakos­ságának okozhat problémát — je­lentette ki Canilau, a szigetek brit főkormányzója hétfőn, s egyben sürgette az embargó megszünteté­sét. Szavai szerint az embargó fenntartása veszélyezteti a 714 ezer fős lakosság munkalehetőségeit, és gondokat okoz a gyógyszerellátás­ban is. (Reuter) A BELVÁROSI NYELVISKOLA háromhetes kiscsoportos in­tenzív tanfolyamokat indít jú­­nius 15-től és augusztus 10- től. Tandíj: 3000 Ft. Tananyagot biztosítunk. Beiratkozás és szintfelmérés: május 25-től június 12-ig 15 és 18 óra között. V.. Veres Pálné u 26 II. 13. Telefon: 18­-639 VILAGG­AZD­AS­AG KEVESEBB SZOVJET KŐOLAJ NICARAGUÁNAK A Szovjetunióból származó olaj­import csökkenése miatt megnőttek a nicaraguai gazdaság terhei — mondják managuai diplomáciai kö­rökben. A külföldi kooperációkkal megbízott miniszter, Ruiz tájékozta­tása szerint a Szovjetunió az idén az ország, kőolajigényének mindösz­­sze 40 százalékát elégíti ki, saját ellátási nehézségeire hivatkozva. Korábban Nicaragua szinte teljes egészében a Szovjetunióból szerezte be olajszükségletét. Ruiz elmondása szerint néhány szocialista ország, így például Kuba, Bulgária és az NDK vállalta, hogy pótolja a ki­eső szovjet olajszállítmányok egy ré­szét, de ezek a szállítások is kés­lekednek. Managuai diplomáciai kö­rökből származó értesülések szerint az idén legalább két kelet-európai olajszállítmány érkezett későn, emiatt akadozott az ország egyet­len olajfinomítójának a termelése, s fennakadások voltak a gázellátás­ban. A nicaraguai kormány kéréssel fordult a latin-amerikai kőolajter­melőkhöz, elsősorban Mexikóhoz és Venezuelához, hogy ők szállítsák a hiányzó 200 ezer tonna kőolajat. (Reuter) A Pravda a kubai közös beruházások nehézségeiről Kuba Oriente tartománya szovjet segítséggel megvalósuló beruházá­sánál, az együttműködésben fel­merülő nehézségekről és gondok­ról közölt cikket hétfői számában a moszkvai Pravda. A lap megállapítja, hogy a ku­bai gazdaság szempontjából nagy­­jelentőségű orientes iparosítás szá­mos problémával folyik. A lap tu­dósítója első példaként az évi 30 ezer tonna kapacitásúra tervezett nikkelüzem építését említi, amely tíz éve tart és eddig kétszer kel­lett megváltoztatni a határidőt. Az egyik szovjet szakember szerint ebben szerepe van a berendezések nem kielégítő színvonalának, a terv hiányosságainak, míg a kubai kép­viselő az okok felsorolásakor egye­bek között megemlítette a kubai építők alacsony színvonalú mun­káját. Szovjet segítséggel épült fel egy teherautójavító üzem is, amely évente 4 ezer Zl­ teherautó javí­tására képes. Ez a kapacitás azon­ban jóval meghaladja az igénye­ket. Jelenleg a szerviz 27 százalé­kos kapacitáskihasználással műkö­dik, ezért egy épülőfélben levő ha­sonló rendeltetésű üzemnek meg­változtatják a profilját. Az évek óta működő olguini kombájngyár problémája, hogy a Harkovban gyártott motorok között hibásak vannak, maga a motor sem korszerű. Az új KTP—3 tí­pusra való átálláshoz a szovjet be­szállítások minőségének javítása szükséges — idézi a tudósító a szakembereket. A szovjet újságíró Havannába visszatérve tapasztalatairól a szov­jet kereskedelmi tanácsossal be­szélgetett, aki megállapította: ezek a problémák a fejlődés problémái, de megoldásuk kétségkívül kissé lassan halad. A szovjet-kubai együttműködésnek a jövőben nem­csak méreteiben kell bővülnie, ha­nem kevesebb anyagi ráfordítás mellett a műszaki-tudományos eredmények időben történő beve­zetése és a teljesítmények növelése szükséges — mondotta a szovjet szakember. (MTI) Az izraeli jegybank elnöke a gazdaságról Veszélybe kerülhetnek a kétéves izraeli gazdasági szükségprogram eredményei, ha idő előtti választá­sokat írnak ki az országban — je­lentette ki Michael Brúnó,, az iz­raeli központi bank kormányzója. . Az 1985 júliusában bevezetett restriktív gazdaságpolitika gyors és jelentős eredményt hozott: 15 év után tavaly első ízben sikerült egyensúlyba hozni a költségvetést, és egy év leforgása alatt 400 száza­lékról 20 százalék alá mérséklődött az infláció üteme. Utalva a tavalyi 12 százalékos reálbéremelésre, Brúnó rámutatott, hogy az ilyen nagyarányú bérnövelés megnehezí­ti az infláció leszorítását 10 száza­lékra. A jegybank kormányzója attól tart, hogy az 1988 novemberében esedékes választások előrehozatala vámcsökkentések és ártámogatások ígérgetésére késztetné a választók kegyeiért versengő politikusokat, aláásva az utób­b két évben elért eredményeket. Megfigyelők valószí­nűnek tartják a kormány lemondá­sát a koalíciós partnerek közötti viszály kiéleződése miatt. A jegybank jelentése szerint ta­valy az izraeli hazai össztermék 2,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az­­állami ki­adások 1986-ban 17,7 milliárdr­­ dol­­lárra rúgtak, ez a társadalmi össz­termék 67 százalékának felelt meg. 1985-ben a­ költségvetési kiadások aránya a GNP-hez képest még 72,9 százalékos volt. Az ország­­-kereske­delmi passzívuma tavaly több mint kétszeresére, 1,15 milliárd dollárra duzzadt, de, hála az amerikai se­gélyeknek, tekintélyes, 1,37 mil­liárd dolláros felesleg keletkezett­ a folyó fizetési mérlegben. A bankje­lentés szerint Izrael tavaly 1,15 milliárd dollár értékű katonai fel­szerelést importált. A­ fegyverexport nagyságát Izrael nem teszi közzé, becslések szerint ennek nagysága tavaly 1,1 milliárd dollár körül volt. (Reuter) Vita az ilS/Vban az alaszkai olaj fokozott kiaknázásáról Az Egyesült Államok lényegesen csökkenteni tudná olajfüggőségét, ha a Kongresszus engedélyezné az alaszkai sarkvidéki olajmezők kiak­názására vonatkozó tervet — jelen­tette ki Donald Hodel amerikai belügyminiszter, a képviselőház víz­ügyi és energiaügyi albizottságának meghallgatásán. ..Ha most elkezdenénk a rend­szeres feltáró tevékenységet és ta­lálnánk olajat, jó esélyünk lenne arra, hogy a kitermelést akkor kezdhetnénk el, amikor a Prudhoe­­öbölben lévő lelőhelyek termelése csökkenni kezd” — mondta Hodel. Az alaszkai Prudhoe-öböl az Egye­sült Államok legnagyobb olaj­lelőhe­lye. A környezetvédő csoportok éle­sen tiltakoznak az alaszkai olajki­­termelés bővítése ellen, de Hodel azt mondta, hogy a feltáró tevé­kenység nem károsítaná a környe­zetet. Az alaszkai sarkvidéki, olaj­­mezőkről, ahol 7,6 millió hektáron nemzeti természetvédelmi terület van, szakértők szerint 3,2 milliárd barrel olajat lehetne kitermelni. Hodel utalt arra, hogy a hazai olajkitermelés fokozása, az OPEC- től való függőség mérséklése stra­tégiai kérdés. Az Egyesült Államok tavaly, az olajárak zuhanása nyo­mán már olajszükségletének 39 szá­zalékát fedezte importból, 1985-ben még csak 27 százalékát. A bizonyí­tott amerikai olajkészletek nagysá­ga 1970-ben még 39 milliárd barrel volt, most csak 28 milliárd barrel. Az Egyesült Államokban tavaly valamivel több mint 3 milliárd bar­rel olajat termeltek ki, ennek 20 százalékát a Prudhoe-öböl adta. (Reuter, MTI) . .'a1 mmuMmmm A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacími Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 22-7958 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Weithemner Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5—7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 755-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő pos­tahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Pos­ta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest V., József nádor tér 1.­­.1900 —, közvet­lenül vagy postautalványon, valamint át­utalással a HELIR 215-96162 pénzforgal­mi jelzőszámra: 87.3102/9-06 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-0148

Next