Világgazdaság, 1987. október (19. évfolyam, 188/4687-210/4709. szám)
1987-10-01 / 188. (4687.) szám
2 Wd 1937. OKTÓBER 1. Gazdasági kérdések Sevardnadze dél-ameikai útjának napirendjén Sevardnadze külügyminiszter mostani, és az SZKP főtitkárának tervezett dél-amerikai látogatása kapcsán számos elemzés foglalkozik a Szovjetunió és a térség gazdasági kapcsolataival. A legtöbb értékelés kiemeli, hogy Moszkva szeretné legalább a külügyminiszter által meglátogatott országokkal szemben csökkenteni a tetemes kereskedelmi deficitet. Brazíliában a kulturális egyezményen túl megkötöttek egy gazdasági-, ipari-, műszaki-tudományos megállapodást is. Ezzel kapcsolatban egyes hírforrások arra emlékeztetnek, hogy a Szovjetunió számára előnyöket hozhat a virágzó, s az Egyesült Államoktól független brazil számítástechnikai iparral való együttműködés. A szorosabb értelemben vett kereskedelmi kapcsolatok széles körében is előrelépést várnak. A külügyminiszteri utat elemző kommentárok szerint várható, hogy a Szovjetunió jelentősen növelni fogja mangánérc-vásárlását és felfuttatja néhány fogyasztási cikk, így például a cipők importját. A nagymértékű brazil aktívum csökkentése végett Brazília a jövőben valószínűleg a korábbinál több műtrágyát és gépi berendezést vásárol. Ez utóbbi cikkcsoportban elsősorban öntözési és erősáramú berendezések jöhetnek szóba. Brazília tavaly 265 millió dollár értékben exportált a Szovjetunióba, ez elenyésző az USA-ba irányuló 6,3 milliárd dolláros, illetve a Japánba irányuló 1,6 milliárdos kivitelhez képest. A dél-amerikai ország vásárlásai mindössze 45 millió dollár körüli összeget érnek el, ebben is a legnagyobb hányadot az olaj képviseli. A mostani gazdasági megállapodások során várható, hogy jelentős együttműködés bontakozik ki a gyümölcslevek előállítása és exportja területén. Brazília évente mintegy másfél milliárd dollárért értékesít külföldön fagyasztott narancslevet. Legutóbb brazil vállalatok megállapodtak a Szovjetunióval, hogy egy almalé-sűrítményt készítő üzemet építenek Moszkvától 500 kilométerre délre. A helyi gyümölcsöt feldolgozó üzem termékeit Nyugaton értékesítik, az ellenérték fejében pedig brazil narancslevet fognak szállítani a Szovjetunióba. Brazília után a szovjet külügyminiszter felkeresi Uruguayt és Argentínát is. Az előbbi helyen egy halászati egyezményről és közvetlen légiforgalmi kapcsolatokról kíván tárgyalni. Argentínában valószínűleg szembe kell néznie Sevardnadzénak azokkal a követelésekkel, hogy a Szovjetunió ne csökkentse tovább a gabonavásárlásokat. (The Economist, IHT, Financial Times) Bővül a külföldi bankok mozgástere a francia kötvénypiacon A francia kormány a jövőben engedélyezi külföldi bankok franciaországi fiókjainak, hogy vezető szerepet vállaljanak olyan bankkonzorciumokban, amelyek kötvényeket helyeznek el a francia tőkepiacon — jelentette be Washingtonban Balladur francia gazdasági miniszter. Csupán az a feltétel, hogy a szóban forgó bankok „valóságosan jelen legyenek” Franciaországban, és képesek legyenek megszervezni az illető kötvények másodlagos piacát. Fanciaország elvárja, hogy viszonossági alapon más országok is megadják a lehetőséget a francia bankoknak, hogy hasonló szerepet tölthessenek be a helyi tőkepiacon. Balladur a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) közgyűlése alkalmából tartózkodik Washingtonban. Kijelentése azon az ünnepségen hangzott el, amelyet az Euromoney című pénzügyi folyóirat rendezett abból az alkalomból, hogy Balladur elnyerte „az év pénzügyminisztere” címet. (AP—DJ) Négymilliárd dolláros japán Síudojánht Közép-Amerikainak Japán anyagi támogatással kíván hozzájárulni a közép-amerikai országok békemegállapodásának végrehajtásához — nyilatkozta kedden Guatemalában Kurmari Tadasi külügyminiszter, aki előzőleg a Dominikai Köztársaságban és Venezuelában járt. A miniszter 4 milliárd dolláros, feltételhez nem kötött hitelt ajánlott fel az érintett országoknak és 400 ösztöndíjas műszaki továbbképzésére tett javaslatot. Megfigyelők rámutatnak: Japán egy héten belül már a második regionális segélyprogramját jelenti be, nyilván, hogy csökkentse a külkereskedelmi aktívuma keltette feszültségét. (Thaiföldön Nakaszone miniszterelnök a múlt héten 2 milliárd dolláros külön alapot ajánlott fel az ASEAN-országok magánvállalatainak támogatására.) Mint emlékezetes, a velencei tőkés csúcstalálkozón a japán kormányfő bejelentette, hogy az ország tőkefeleslegéből 20 milliárd dollárt (hitel formájában) visszaáramoltat az eladósodott fejlődő országokba. (MTI) • Újabb tajvani vámmérséklés A tajpeji kormány 50 százalékig terjedő vámmérséklést tervez bevezetni, ezúttal 3400 importtermékre. Tajvan idén január és június között már mintegy 2900 féle importterméknél hajtott végre 50 százalékos vámcsökkentést. Az újabb csökkentés személygépkocsikra, gépekre, vegyianyagokra és alapanyagokra is vonatkozik. A tajvaniak szerint a korábbi vámcsökkentésből elsősorban japán és dél-koreai exportőrök profitáltak, amerikai szállítók csak kevéssé. Egy minisztériumi illetékes a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy a mostani vámcsökkentés hatálya több mint 200 olyan árucikkre is kiterjed, amelyeket külön az amerikai és a nyugateurópai eladók kívánságára vettek fel a listára. Tajvan külkereskedelmi többlete az USA-val szemben az év végéig elérheti a 16 milliárd dolláros rekordszintet, tavaly a többlet 13,6 milliárd dollár volt. Nőni fog a többlet Nyugat-Európával szemben is, a tavalyi 1,53 milliárd dollárról az idén mintegy 2,5 milliárd dollárra. (Reuter) ÁTTÖRÉS AZ ÁRFOLYAMSTABILIS IRÁNYÁBAN? (Folytatás az 1. oldalról) milliárdról 9 milliárd dollárra való feltöltése azonban megrekedt, noha általános az egyetértés, hogy erre égető szükség van. Egyelőre azonban csak Franciaország és Kanada ígért pénzt, Washington a fizetési mérlegtöbblettel rendelkezőktől várja az áldozatvállalást. Fekete-Afrika talán mindenkinél csalódottabb, a legszegényebb országok joggal érezhetik úgy, hogy a konferencia még figyelmet sem szentelt nekik, nemhogy érdemben könnyítettek volna reménytelen helyzetükön. A hitelezőkkel folytatott alkudozásban főszerepet játszó Latin- Amerika a jelek szerint ezúttal sem tudta meggyőzni a Nyugatot, hogy az adósságválság megoldásához nem elegendő a gazdaságkiigazító programok erőltetése. A latinamerikai országok szerint a hitelezőknek végre be kellene látniuk, hogy követeléseik kevesebbet érnek a kezükben levő papírok névértékénél, mint ahogyan azt a piac már elismerte: a latin-amerikai követeléseket a piacon átlagosan a névérték feléért adják-veszik. A piaci értékítéletnek, azaz a realitás elismerésének a kamatok csökkentésében kell megnyilvánulnia — mondta felszólalásában a Latin- Amerika nevében beszélő costa rica-i pénzügyminiszter. A nemzetközi adósságválság enyhítésére nem született ugyan átfogó, a két évvel ezelőtti Baker-tervhez hasonló javaslat, de mindenképpen említést érdemel egy japán indítvány, már csak azért is, mert az a hírek szerint sem a hitelezőnek, sem az adósoknak, nincs ellenére. Tokió lényegében egy olyan nemzetközi alap felállítását szorgalmazza, amely a fejlődő országoknak nyújtott magánbankkölcsönöket biztosítaná nem kereskedelmi jellegű kockázatokkal szemben, így a magánbankok bátrsabban kölcsönöznének a harmadik világnak. A japán javaslat tulajdonképpen azért nem váltott ki igazán nagy visszhangot, mert se nem elég konkrét, se nem igazán új. Elvileg mindenki üdvösnek tartaná a kölcsönök garanciáját, de kérdés, hogy ez a garanciavállalás miként történne. V. K. Bécs alpolgármestere a Bujtapest-Bécs világkiállításról „Szinte biztosra vehető az 1995- ös világkiállításra egy magyar— osztrák közös jelentkezés kedvező fogadtatása, a világkiállításokat szervező, párizsi székhelyű Bureau International des Expositions du Monde titkárságához ugyanis eddig még egyetlen más konkurens helyszín ajánlata sem futott be” — nyilatkozta szerdán Hans Mayr, Bécs alpolgármestere az APA osztrák hírügynökségnek. Ismeretes, hogy a budapesti látogatáson tartózkodó Vranitzky osztrák kancellár és tárgyalópartnere, Grósz Károly, a magyar kormány elnöke előzetes megállapodásra jutott: megvizsgálják az 1995-ös világkiállítás megrendezésére a közös jelentkezés lehetőségét. Mayr szerint mindenképpen szükséges lesz egy Budapestet és Bécset összekötő új autópálya megépítése. Itt szerinte úthasználati díjat kellene szedni, s a befolyó pénzből lehetne majd visszafizetni az építéséhez felvett bankhitelt. Az alpolgármester szavai szerint az autópálya-építés ügye jelenleg megvitatás alatt áll a magyar fél képviselőivel. Az új autópálya osztrák várakozások szerint jelentősen felélénkítené a térség gazdasági életét. Mayr elmondta: Bécs városában a helyszín is már konkrét vizsgálatok tárgyát képezi, hol legyen a bécsi világkiállítási események színhelye. Az a legvalószínűbb, hogy a már most is üzemelő első bécsi UNOCity, azaz a bécsi ENSZ épületkomplexum közelében építenének fel egy újabb, ahhoz hasonló épületegyüttest, amely a világkiállítás után 1 schillinges jelképes összegért kerülne az ENSZ birtokába, s így tovább bővülhetne a világszervezet bécsi jelenléte. A különböző beruházási költségkihatásokról konkrét adatokat nem közölt Mayr, azonban kijelentette, hogy a bankok számára a beruházások, különösképpen pedig az új autópálya beruházásához nyújtott kölcsönök csekély rizikót jelentenének, tekintettel a,, kedvezőnek ígérkező nemzetközi légkörre. (APA) Migfúziós kísérleti reaktor kelet-nyugati összefogással ? Az IAEA, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségi múlt heti jubileumi közgyűlése után hétfőn kezdődött az ötnapos IAEA-konferencia, amelynek legfontosabb napirendi pontja az úgynevezett ITSR-program megvitatása. Az ITER (nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor) a maghasadás elve alapján üzemelő mai atomerőművek helyett a magfúzió elvén alapuló új atomerőmű-generációnak az USA, a Szovjetunió, az EGK és Japán összefogásával kifejlesztendő kísérleti berendezése lenne. Szakértők szerint — amennyiben a mostani tanácskozás alapján az érintett országok politikai vezetése is jóváhagyja az ITER megépítésének tervét — az évtized fordulójára készülhetne el az objektum tervdokumentációja (már ennek költségeit mintegy 200 millió dollárra teszik), magát az ITER-t pedig 15—20 éven belül lehetne megépíteni és üzembehelyezni, várhatóan többmilliárd dolláros ráfordítással. A kísérleti magfúziós reaktor működtetéséből nyert tapasztalatok alapján lehetne azután a jövő században az új, magfúziós elven alapuló atomerőművi technikát világszerte elterjeszteni. A program jelentősége az, hogy míg a jelenlegi atomreaktorokban urániumot használnak el, amelyet csak a Föld néhány országában, igen nagy költségráfordítással bányásznak, addig a fúziós erőművekhez szükséges nehézhidrogént viszont tengervízből lehetne kinyerni. A fúziós atomreaktoroknál nem léphetne fel a környezet nukleáris elszennyeződésének lehetősége, s ezért a biztonsági beruházások óriási költségeit meg lehetne takarítani, s nem keletkezne plutónium, azaz az atombomba alapanyaga sem. Hosszabb távon, mutatnak rá a szakértők, csakis ennek a reaktortípusnak a kifejlesztesztésével lehet megoldani az emberiség mind jobban növekvő energiaínségét. A kísérleti magfúziós reaktor színhelyeként Bécs, München és Los Angeles merült fel. A Die Presse szerint a Szovjetunió Bécset pártolná. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG Felelősségre vonások a román energiaszektor irányításában Az áramfogyasztás jobban nőtt a termelésnél A Román Kommunista Párt politikai végrehajtó bizottsága nem megfelelő munkája miatt leváltotta tisztségéről Petrescu miniszterelnök-helyettest és Avram villamosenergia-ügyi minisztert. Mindkettőjüket eltávolították az RKP Központi Bizottságából is. A bukaresti rádió szerint a leváltásoknak az az oka, hogy a rodinari és turceni erőmű karbantartásánál, illetve átadásánál súlyos hiányosságokra derült fény. Az erőművek irányításában és a villamosenergia-ügyi minisztériumban is többeket leváltottak, őket bíróság elé állítják. Nyugati kommentárok szerint az intézkedések azt sejtetik, hogy a román energiagazdaságban továbbra is feszült a helyzet, az országra ismét nehéz tél vár. Ismeretes, hogy Románia évek óta komoly energiazavarokkal küszködik, amiért elsősorban a gazdálkodási hiányosságokat teszi a vezetés felelőssé. A helyzeten az sem változtatott, hogy 1935. év őszén Ceausescu pártfőtitkár és elnök szükségállapotot rendelt el az energiaiparban, s az energiaüzemeket katonai ellenőrzés alá helyezte. Ceausescu egyébként nemrég kijelentette: az energiagazdaság a román gazdaságnak leggyengébben fejlett ága. Ismertek a múlt téli újabb drasztikus energiatakarékossági intézkedések, amelyek elsősorban a lakosságot sújtották (a magánautó-forgalom időszakos leállítása már évek óta szokásos, további 20 százalékkal csökkentették a már korábban is megkurtított lakossági áram- és gázfelhasználási kvótákat, emelték az energiahordozók árát). Az iparra nehezedő takarékossági kényszer jóval enyhébb volt, holott a hivatalos adatok szerint az ipar 91,5 százalékkal részesedik a teljes energiafelhasználásából. Részben az elavult berendezések miatt, Romániában az ipar egységnyi termelésre jutó energiafelhasználása 20—50 százalékkal nagyobb a fejlett országokénál. Különösen igaz ez a vas- és acélgyártásra, de áll a petrolkémiai iparra is. A takarékoskodás így nem ért célt: Románia energiafelhasználása tavaly is gyorsabban nőtt, mint energiatermelése. Súlyosbította a helyzetet a kemény hideg, télen a román vízierőművek kapacitáskihasználtsága csak 82 százalékos volt. Ennél jóval rosszabb a helyzet a szénerőműveknél, amelyek az utóbbi teleken 8 ezer megawattos összkapacitásuk mindössze 40 százalékán termeltek, részben a szénhiány, részben a szén rossz minősége, részben a berendezések gyenge színvonala miatt is. Tavaly ősszel a korábbi évekhez hasonlóan jóval a tervezett alatt volt az erőművek széntartaléka, holott a széntermelés 2 százalékkal nőtt. A földgáz- és olajtüzelésű erőműveknél (összkapacitásuk 7200 megawatt) valamivel jobb volt a helyzet. Tavaly télen nyugati becslések szerint a 20 ezer megawattos teljes román erőművi kapacitás csak mintegy 70 százalékos kihasználtsággal működött. Az energiahiányt az egész gazdaság megszenvedi. Tavaly az áramtermelés 5 százalékkal nőtt ugyan, de így is 2,6 százalékkal elmaradt a tervtől. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a nemzeti jövedelem változó becslések szerint 2,7—4,7 százalékkal volt kevesebb az előirányzottnál. Az energiaszűke enyhítésére Románia több lépést tett. A Feketetengeren új tengeri olaj- és földgáz kitermelő kutakat nyitottak, a földgáztermelés ugyanis tavaly tovább csökkent, az 1985-ös 27,2 milliárd köbméterről 26,8 milliárdra. A termeléscsökkenés ellensúlyozására, a korábban kiépített olaj- és gázipar ellátásának biztosítására tavaly Románia hosszú lejáratú olajvásárlási egyezményt kötött a Szovjetunióval. A Pravda szerint a Szovjetunió már tavaly megháromszorozta kőolajszállításait, nyugati becslések szerint 6,4 millió tonnára. Emellett egyharmaddal, 3 milliárd köbméterre emelte a földgáz-, ugyanilyen arányban 3,3 milliárd kilowattórára áramszállításait és 4 millió torma szenet is szállított. Ezenfelül 1989-től egy új földgázvezetéken keresztül további 6 milliárd köbméter gáz érkezik. Románia az energiahordozókért ipari és mezőgazdasági termékeket ad. Emellett részt vesz a Szovjetunióban megvalósuló energetikai beruházásokban, így egy ukrajnai atomerőmű, a jamburgi földgázvezeték és egy gázkondenzátum-állomás építésében. Gorbacsov pártfőtitkár májusi bukaresti látogatásán szó volt az energetikai együttműködés további bővítéséről is. Hosszabb távon, 1995-re Romániában az áramellátás bővítését tűzték ki célul. 1990-ig új szén- és olajpala tüzelésű hőerőműveknek, 1995-ig új vízierőműveknek kell elkészülniük. Az előbbieknek 2000-re 33 milliárd kilowattóra áramot kell termelniük, az építés alatt álló atomerőműveknek pedig 21—22milliárd kilowattórát. A csernobili baleset után Romániában is bejelentették ugyan, hogy felülvizsgálják az atomenergia-programot és javítják a biztonság színvonalát, de e téren lényeges változtatásra a szorító energiahelyzet miatt aligha lehet számítani. A program eddig nem haladt terv szerint. A kanadai segítséggel épülő cernavodai 3500 megawattos erőmű (nyugati szakemberek kifogásolják, hogy Constantától csupán 50, Bukaresttől 150 kilométerre épül) az eredeti határidő: 1978 helyett várhatóan csak 1993—94-ben lép üzembe. A moldáviai Piatra-Neantban szovjet tervek alapján és szovjet segítséggel készül egy másik atomerőmű, s egy harmadikat is terveznek Brassóban, nyugati közreműködéssel. Ezenfelül a tervezetben Szó van alternatív energiaforrások, így a szél-, a talajhő, a biogáz és a biomassza-, valamint a napenergia erőteljes bevonásáról. Az energiatervek megvalósítását jórészt belföldi berendezésekkel tervezik. Az iparosítás időszakában Romániában jelentős energetikai berendezésgyártó ágazat fejlődött ki. Az utóbbi 20 évben épült vízierőművek például már szinte mind hazai turbinával működnek, s román energetikai berendezéseket a fejlődő országok is vásárolnak. (Reuter, BIAjNfA) A brazil—paraguayi határon épülő Itaipu vízerőműnél, amely a világ legnagyobb ilyen létesítménye, vasárnap óta bérkövetelő sztrájkot folytatnak a munkások. Hírügynökségi jelentések szerint Brazília katonákat vetett be a sztrájk letörésére. A VMIMT, Kína és Csehszlovákia főként az energetikában, a gáz-, az autó-, a textil- és a gépiparban fejleszti együttműködését — állapodott meg a csehszlovák külkereskedelmi és a kínai vízgazdálkodási és energiaügyi miniszter a napokban véget ért prágai tárgyalásaik során. fim: vlsel wMsmmm A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPIKIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 227958 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Werthesner Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5—7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben ésa Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (N.ELIR) - Budapest V., József nádor tér 1. - 1900 .közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. 87.3102/9 09 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6143