Világgazdaság, 1987. november (19. évfolyam, 211/4710-229/4728. szám)

1987-11-03 / 211. (4710.) szám

1987. NOVEMBER 3. JÖVŐRE MEGÉLÉNKÜL A NYUGATNÉMET KONJUNKTÚRA (Folytatás az 1. oldalról) de az ideihez hasonlóan jövőre is csak 3—4 százalékkal nő. A gazdasági növekedés előmozdí­tására a gazdaságkutatók az adó­reform felgyorsítását, az indokolat­lan adókedvezmények bátrabb fel­számolását javasolják a kormánynak. A gazdaságkutatók jelentésére ref­lektálva Bangemann gazdasági mi­niszter egyetértését fejezte ki annak megállapításaival. Megszívlelendő­nek mondta az ötöknek a gazdaság gyorsabb deregulációjára vonatkozó ajánlásait. Az 1990-re tervezett adó­reform javasolt előrehozatalát azon­ban helytelennek tartja a költség­­vetés folyamatban levő konszolidá­lása miatt. A Bonn-nak címzett kül­földi bírálatokra válaszolva Bange­mann visszautasította, hogy az irányadó kamatokat a dollár védel­me vagy akár a belgazdaság élénkí­tése végett felemeljék. Az erre vo­natkozó ingerült amerikai követelést visszautasítva megjegyezte, hogy a szeszélyes dollárpolitikát folytató USA igazán nem bizonyult megfele­lő tanácsadónak. A hét végén a nyugatnémet gaz­daság három legfőbb irányítója, Ban­gemann gazdasági miniszter, Stol­­tenberg pénzügyminiszter és Pohl, a Bundesbank elnöke, egybehang­zóan kijelentette: Bonn nem hajlan­dó a dollár védelmében alapvető változtatásokat végrehajtani gazda­ságpolitikájában. Az AP-DJ a nyi­latkozatokra hivatkozva tudni véli, hogy Bonn inkább hajlandó tudomá­sul venni a dollár lassú leértékelő­dését, semmint hogy csökkentse a kamatot vagy az adókat. Bange­mann ezzel kapcsolatban megjegyez­te, hogy a gyengülő dollár némi al­kalmazkodási nehézséget jelenthet ugyan az exportgazdaságnak, de az olcsó dollár bizonyos szempontból, elsősorban az energiaimportot te­kintve, kedvező hatással is lehet a gazdaságra. A nyugatnémet pénzügyminiszter a hét­ vezető tőkésország pénzügy­­minisztereinek találkozója ellen emelt szót, arra hivatkozva, hogy a jelen helyzetben az eszmecserének nemigen lenne esélye a sikerre. Kijelentésével Stoltenberg szerte­­foszlatta mindazok reményét, akik a dollár értékvesztése miatt aggód­va az árfolyamstabilizálást célzó Louvre-egyezmény megerősítése végett sürgették az úgynevezett GS 7-találkozót. A Louvre-egyezményt a maga módján értelmező NSZK mind­azonáltal kész bizonyos lépéseket tenni a dollár védelmében, a fel­zaklatott tőzsdék megnyugtatására. A hírek szerint a Bundesbank e héten a korábbi 3,8 százalékról 3,6 százalékra csökkenti állampapír­­visszavásárlási kamatlábát, ame­lyet a bankoknak egész rövid idő­re tartalékokat kölcsönöz kötelező tartalékrátájuk fenntartása céljából. Pénzpiaci szakértők szerint a jegy­bank a jövőben rugalmasan fogja alkalmazni e legérzékenyebb pénz­piaci eszközét, de a nyuganémet pénzpiacokon egyelőre valószínűt­lennek tartják, hogy csökkenjenek az irányadó kamatok, így a 3 szá­zalékos viszontleszámítolási kamat­láb vagy az 5 százalékos lombard­­ráta. (Reuter, APA, AP,DJ) OLAJPIACI HÍREK Norvégia továbbra is támogatja a Kőolajexportáló Országok Szer­vezetének (OPEC) politikáját — mondotta háromnapos rijadi láto­gatása végén a norvég olaj­ügyi mi­niszter. Emlékezetes, hogy Norvégia már februárban elhatározta: ön­ként 7,5 százalékkal csökkenti olaj­­termelését, ezzel is segítve az arab olajkartell árpolitikáját. Ennek cél­ja az, hogy a kőolaj barrelenkénti ára ne süllyedjen 18 dollár alá. A norvég önkéntes termelési korláto­zás továbbra is érvényben marad, hacsak az olajpiacon nem történik valami rendkívüli esemény — tette hozzá Arne­rsen. Amíg a norvég kormány úgy érzi, hogy az OPEC méltányos játékszabályok alapján próbálja ellenőrizni a nemzetközi olajpiacot, addig a szervezet szá­míthat Oslo támogatására. A norvég olajügyi miniszter, aki egyébként találkozott szaúdi kollé­gájával, továbbá Szaúd-Arábia gaz­dasági és pénzügyi, valamint kül­ügyminiszterével, úgy vélekedett, hogy a barrelenkénti 18 dolláros ár alapvetően ésszerűnek látszik 1988- ban is. A jelenlegi termelési szint mellett azonban ez az ár aligha tartható. Bár pontos számítások nincsenek, olajipari körökben fel­tételezik, hogy az OPEC napi 2 millió barrellal többet termel, mint a saját maga által előírt napi 16,6 millió barreles plafon. Ennek elle­nére Fahd király kilátásba helyez­te, hogy az OPEC december 9-én rendezendő szokásos félévenkénti értekezletén állítólag áremelésről döntenek. Más források szerint vi­szont a király ellenzi az áremelést, ebben támogatja őt a kuvaiti olaj­ipari miniszter is. A kuvaiti állás­pont ez: nem lenne ésszerű meg­változtatni az árakat, mert a tagok hónapokig tartó huzavona után tudnának csak megállapodni a rá­juk eső termelési kvóta nagyságá­ról. • * • Ugyancsak a legközelebbi OPEC- értekezleten lesz szó arról, hogy a szervezet olajexportját a jövőben nem amerikai dollárban, hanem a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) mesterséges valutájában, SDE-ben számolnák el. Mint ismeretes, az SDR árfolyamát valutakosár alapján számítják ki. A kosárban különbö­ző súllyal szerepel az amerikai dol­lár, a francia frank, a japán jen, a nyugatnémet márka és a font ster­ling. A valutakosár azért vonzó, mert az ily módon kiszámított árfo­lyam kevésbé van kitéve a valuta­piacokon mostanában igencsak jel­lemző ingadozásoknak. Ami azonban ennél is többet nyom a latban, az az, hogy az OPEC bevételei a dollár zuhanása miatt összezsugorodtak. Az ötlet egyébként nem új, az OPEC valamelyik olajügyi minisztere rend­re fölvetette eddig is, ha a dollár leértékelődött. • * • A tokiói kormány egyelőre visz­­szautasította azt az amerikai igényt, hogy a távol-keleti ország vegyen részt a Washington által meghirde­tett Irán-ellenes embargóban. Ezzel együtt Japánban a kereskedőházak már felkészültek rá, hogy kénytele­nek lesznek korlátozni az Iránból érkező importot. Pedig a kereskedő­házaknak olyan szerződésük van, amelynek értelmében naponta 310 ezer barrel kőolajat vásárolnak Irán­tól. (Reuter, AP—DJ) et Ukrajn­a a szakma „szürke eminenciása” ajánlja új szoftvercsaládja tagjait­ .|jjjüp5| olyan zárt, mégis jól áttekinthető főkönyv­­könyvelési rendszer, amely 0 már 40 helyen van használatban. § a PM által bevizsgált, a vállalat éves könyvelését közvetlenül elérhetővé teszi, egy menetben könyveli a költségnemet, az üzemet, a rovatot és az utókalkulációt. £ a karton- és naplóadatok mikrofilmen is archiválhatók. O a rendszer több gépen párhuzamos könyvelést biztosít, 0 az adatok többszörös védelmét garantálja. # . _ szituációérzékeny on-line-help, magyar nyelvű parancs- és hibaüzenet­­kezeléssel rendelkezik. 4 • egyszerűen, gyorsan kezelhető, könnyen megtanulható. AA • az ország bármely pontjára kiterjesztett szoftver támogatja, • az első Kiváló Áruk Fóruma védjegyű szoftver-termék. A kiváló áruk fóruma Forgalmazza a­rra egy munkahelyre vetn» VOLÁN Elek,10n,k3 d­/h, 1113 Budapest, Karolina út 65. bérlet 5000 Fotio Telefon: 666.302 Takarékossági világranglista Tavaly a legtöbb pénzt a japánok halmozták fel a takarékpénztárak­ban, és ezzel a második helyre szo­rították vissza a takarékosságban el­etig élenjáró svájciakat — állapítja meg a 79 ország 3 ezer takarék­­pénztárát összefogó genfi székhelyű ISBI (International Savings Bank Institue) legutóbbi jelentése. 1986 végén a japánoknak átlago­san 27 303 dollárjuk volt takarékban, több mint a kétszerese az egy évvel korábbinak. Minthogy az ISBI ada­tait dollárban tartják nyilván, a ja­pán megtakarításokban tükröződik a jen nagyarányú megerősödése is. A japán megtakarítások azonban jenben kifejezve is imponáló mér­tékben, csaknem kétharmaddal nö­vekedtek. Az „átlag amerikaiaknak” a tavalyi év végén 9733 dollárjuk volt a takarékban, a svájciaknak pedig átlagosan 23 728 dollárnyi. Az élre került japánokat és a második helyre szorított svájciakat a belgák (14 555 dollár), a nyugatnémetek (12 288 dollár), az osztrákok (10 200 dollár), a dánok (10 164 dollár) és végül hetedikként az amerikaiak követték. (Reuter) Megnyílt a bagdadi vásár Vasárnap nyitotta meg kapuit a bagdadi vásár, amelyen 56 ország­ból érkezett 1500 cég állítja ki ter­mékeit. A keleti és nyugati kiállí­tók leginkább nehézipari berende­zéseket, mezőgazdasági gépeket, elektronikai termékeket és építő­ipari berendezéseket, valamint gép­járműveket mutatnak be. Jaszin Ramadan iraki első mi­niszterelnök-helyettes, a vásár megnyitása alkalmával elmondott beszédében kijelentette, hogy az or­szág nemzeti jövedelme az elmúlt 20 évben évente átlagosan 16 szá­zalékkal nőtt. Az egy főre jutó jö­vedelem pedig tavaly elérte a 718 iraki dinárt (2297 dollár), szemben az 1958-as, évi 112 dináros (358 dollár) egy főre jutó nemzeti jöve­delemmel — mondotta. A vásáron hosszabb idő után elő­ször újra kiállítanak líbiai cégek, s új kiállító Thaiföld is. A tavalyi bagdadi vásár során — iraki adatok szerint — több száz millió dollár értékű szerződést kötnek. Közel-keleti ipari és pénzügyi kö­rök véleménye szerint a külföldi cégeknek az irakiakkal való szer­ződéskötéseknél jelenleg eladásaik finanszírozása okozza a fő problé­mát, mivel Irak erősen el van adó­sodva. (Reuter) ­ Élénk a BP-részvények forgalma a londoni tőzsdén A londoni tőzsdén meglehetősen élénk érdeklődés mutatkozik a Bri­tish Petroleum, részvényei iránt. Ezt az is jelzi, hogy a részvények árfo­lyama jóval nagyobb, mint amennyit a Bank of England ígér annak, aki meg akar válni a lejegyezett BP- részvényétől (VILÁGGAZDASÁG, 1987. október 30., 1. oldal). Tőzsdei körök tájékoztatása szerint általá­ban jónevű intézményi beruházók vettek részvényeket a kibocsátás szervezőitől, magánosok pedig eddig nemigen adtak el. (AP—DJ) mENTI Az idei finn állami költségve­tési kiadások összegét 2,92 milliárd finn márkával (1 dollár : 4,366 finn márka) felemelik a kormány­nak a hét végén bejelentett döntése értelmében. Így az idei költségve­tés kiadásai 109,15 milliárd­­finn márkára nőnek, szemben a tavalyi 96,7 milliárd finn márkás tény­­számmal. «$* A szöuli parlament a hét végén elfogadta a jövő évi költségvetési tervet, amely mind a bevételek­nek, mind pedig a kiadásoknak az ez évihez mért 12,2 százalékos nö­vekedését irányozza elő. A jövő évre megszavazott, 17 464,4 mil­liárd vonos (1 dollár ) 804,40 dél-koreai von) kiegyensú­lyozott költségvetés egyébként 77,5 milliárd vonnál kevesebb, mint amennyit a kormány tervként a parlamentnek beterjesztett. A japán vállalatok a jövő év márciusával záruló pénzügyi év­ben 2,1 százalékkal többet ruház­nak be, mint az 1986/87-es pénzügyi évben. A beruházások teljes össze­gét 13 ezer 210 milliárd jenre (1 dollár / 143,72 jen) becsülik. Ezen belül, az ipar külföldre irányuló közvetlen beruházásai a folyó pénzügyi évben várhatóan 13,7 szá­zalékkal nőnek majd. A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) pénteken úgy döntött, hogy a következő 3 évben összesen 88 millió dolláros új hitelt nyújt Tan­zániának, amely ebből fedezheti gazdasági átalakítása költségeinek egy részét. VILÁGGAZDASÁG IJJABB HÍRESZTELÉSEK AZ EMS ÁTRENDEZÉSÉRŐL Minél inkább veszít erejéből a dollár, annál több aggasztó hír ér­kezik a nyugat-európai pénzügyi rendszer, az EMS tagvalutái közép­­árfolyamainak átrendezéséről. Mint ismeretes, a dollár gyengülése rendszerint zavarokat okoz a rend­szerben, mert a „forró” pénzek az amúgy is erős tagvalutákat veszik célba. Így ilyenkor túlságosan meg­erősödik a nyugatnémet márka. Az utóbbi napokban is ez történt, Pá­rizsban már nagyon idegeskedtek a francia frank miatt, amely az utób­bi hónapokban az EMS legerősebb tagja volt. A szakemberek véleménye meg­oszlik a tekintetben, hogy lesz-e át­rendezés vagy sem. Egyesek szerint még érdemes lenne várni, mert nem tudni előre, meddig süllyed a dol­lár. Ha tovább esne, újra kellene kezdeni az egész átrendezési ma­nővert. Mások szerint a középárfolyamok módosítása elkerülhetetlen. Akik ezen az állásponton vannak, azok sem értenek egyet az akció időzí­tésében. Egyesek úgy gondolják, az átrendezés már küszöbön áll, má­sok szerint viszont nem várható 1988 januárja előtt. Ha a Közös Piac pénzügyminiszterei mégiscsak el­szánnák magukat, akkor a szakem­berek becslése szerint a lírát és a belga frankot 3—4, a dán koronát 5 százalékkal devalválnák a már­kához képest. (AP—DJ) TŐZSDEI ÁRESÉSEK A Reuter hírügynökség nyomán pírtőzsdei árfolyamindexeinek vál­­közreadjuk a világ nagy értékpá­­tozását október második felében. A használt indexek: London A­meine Zeitung indexe, Párizs — a Financial Times 100-as részvény- CAC General, Sydney­­ ausztrál indexe, New York == Dow Jones ... „ . . ■ . , 30-as ipari részvényindexe, Tokió Aff­ardmatres részvény-arindex, = a Nikkei 225-ös részvényindexe, Hongkong = Hang Seng 33-as Frankfurt — a Frankfurter Allge­ részvényindexe. (Reuter) Csökkenés A tőzsde Csúcs Október II-i Okt. SO.m­ov neve csúcs “ , 2. zárás ' • 7"' mélypont nov. 2/okt. 14. csúcs) London 2443,4 2322,9 1658,4 1749,8 —24,7 (87. VII. 16.) (87. X. 18.) New York 2722,42 2412,70 1738,41 1993,53 —17,4 (87. VIII. 25.) (87. X. 19.) Tokió 26 646,43 26 646,43 21 910,08 23 358,60 —12,3 (87.X. 14.) (87.X. 20.) Frankfurt 753,9 633,52 468,21 497,05 —21,5 (86. IV. 17.) (87. X.29.) Párizs 460,4 387,2 293.6 311,4 —19,6 (87. III. 26.) (87.X. 29.) Sydney 2312,4 2184.9 1285,0 1359,9 —37,8 (87. IX. 21.) (87.X. 29.) Hongkong 3939,73 3844,48 2203,23 2203,23 —42,7 ____________(87. X. 1.)____________(87. XI, 2.) A részvénypiaci válság h­ozzájárulhat az adósságterhek enyhítéséhez Az adósságproblémákkal küszködő latin-amerikai országoknak semmi­képpen sem szabad önkényes dön­tésre jutniuk, a visszafizetéseket egyeztetniük kell hitelezőiekkel, és bízniuk kell a kamatlábak kedvező alakulásában — jelentette ki Claude Cheysson, a brüsszeli bizottság fejlődő országokkal foglalkozó tag­ja, aki a latin-amerikai államok többségét tömörítő riói csoport talál­kozóján vett részt. Kifejtette, hogy az érintett orszá­gok esetleges egyoldalú elhatározá­sukkal elszakítanák magukat a piac­­gazdaságoktól, ezért reményked­niük kell abban, hogy a részvény­­piaci válságnak és az amerikai üz­leti körök nyomásának a hatására Reagan mégis a deficit leszorításá­ra kényszerül, s a kamatlábak ki­sebbek lesznek. A három legjelentősebb, adósor­szág, Mexikó, Brazília és Argentína összesen mintegy 275 milliárd dol­lárral tartozik hitelezőinek. Egyikük, Mexikó éppen most jelentette be, hogy meghatározatlan időre felfüg­geszti adósságkonví­ziós, program­­ját, amelynek k­ereté­beli tartozásait részvényekre cseréli ki. Mexikói pénzügyi körökben a döntést azzal indokolták, hogy az ország már teljesítette az önmagának megsza­bott 100 millió dolláros havonkénti átalakítást, és a kérelmek elbírálása során elmaradtak a papírmunkával. Mint ismeretes, Mexikóban 1986 májusában kezdtek hozzá az adós­­ságkonverzió megvalósításához, s azóta mintegy 2 milliárd dollárnyi összeg átalakítását hajtották végre. Megfigyelők úgy vélik, hogy a fel­függesztés inkább csak egyes kon­verziós kérelmek visszautasításával jár, de semmiképpen sem jelenti a terv egészének az elvetését. Többen azt is tudni vélik, hogy a döntés valódi oka nem a felgyülemlett pa­pírmunka, hanem inkább az, hogy az ország­­ezzel a lépéssel szeretné hitelezőit rábírni egy 43,7 milliárd dolláros átütemezési megállapodás aláírására. (AP,DJ, Reuter, APA) Szudán az illegális hasadóanyag-kereskedelem központja ? Kartúm, a szudáni főváros a 80- as évek eleje óta egyre inkább a dúsított uránium és plutónium il­legális kereskedelmének nemzet­közi központjává vált — legalábbis ezt állítja a brit televízió egyik pénteki műsora. Az adás szerint az atombomba előállítására is felhasz­nálható hasadóanyagokat a nyugat­európai atomerőművekből lopják el, majd Szudánban izraeli,­­ dél-afri­kai, argentin és pakisztáni vevők­nek adják tovább. A műsor a szu­dáni állambiztonsági szolgálat egyik volt tisztjét is megszólaltatta, aki elmondta, hogy az utolsó nagy üzleteket augusztusiban kötötték, ekkor Irán és Irak vásárolt dúsí­tott urániumot Kartúmban. A hírt közlő Reuter emlékeztet, arra, hogy Szadik al-Mahdi szudáni miniszterelnök augusztus 2-i sajtó­­konferenciáján maga is beismerte, hogy országán keresztül vezet a nemzetközi hasadóanyag-kereskede­lem illegális csempészútja. A mű­sor megszólaltatott egy belga fegy­verkereskedőt is, aki elmondta: a szudáni piac olyannyira kiépült, hogy Dél-Afrika például a felkínált hasadóanyagot először Johannes­burgba viszi megvizsgáltatni, é­s csak azután adja fel a megrende­lést. (Reuter) /azS®#2­1m VIHGGAZMS&G A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI­­KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADAM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest. Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 22­7958 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5—7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő pos­tahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Pos­ta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest V., József nádor tér 1. - 1900­­, közvet­lenül vagy postautalványon, valamint át­utalással a HELIR 215-96162 pénzforgal­mi jelzőszámra. 87.3102/9-11 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148

Next