Világgazdaság, 1987. december (19. évfolyam, 230/4729-250/4749. szám)
1987-12-01 / 230. (4729.) szám
MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA" Egymilliárd forint alaptőkével MEGALAKULT A GARANCIA Tegnap délután Garancia néven biztosító részvénytársaság alakult, és ezzel háromra növekedett a Magyarországon működő biztosítók száma. Az új társaság ügyvezető igazgatója, Gaál Ottó még az okmányok aláírása előtt adott rövid interjút lapunk számára. — Kik és milyen céllal alapították a Garanciát? — A részvénytársaság 1 milliárd 50 millió forint alaptőkével indul, amelyet a három alapító, a Hungária Biztosító, a Magyar Hitel Bank és az Országos Takarékpénztár egyenlő arányban adott össze. A tényleges munka azonban csak március végén kezdődik. — Értelmezhető ez úgy, hogy a Hungária saját magának teremtett versenytársat? — Nem hinném. A két nagy biztosító, az Állami és a Hungária olyan hatalmas tőkével és olyan jelentős személyi állománnyal rendelkezik, amilyennel semmilyen kisebb biztosító nem versenyezhet. A biztosítási piacon azonban rengeteg fehér folt van, ahol még valóban kiaknázatlanok az üzleti lehetőségek. Mi itt szeretnénk labdába rúgni. Az alapító tagok összetételéből is adódik, hogy elsősorban a lakossági és vállalati hitelekhez kötődő biztosításokkal kívánunk foglalkozni. A személyi hitelekhez kapcsolódóan például hitelfedezeti életbiztosítással, kölcsönfedezeti biztosítással, vagyontárgyak teljes körű biztosításával. Az világos, hogy az új biztosítónak honnan lesz tőkéje, az már kevésbé, hogy honnan lesznek munkatársai? — A részvénytársaság abban is új, hogy míg korábban az Állami Biztosító felosztásával alakult ki a kiét biztosító, addig a részvénytársaság nem vesz át ügyfeleket a régiektől, és nem vesz át állományt sem. A kezdésnél 40—45 munkatárssal indulunk, és megbízottként országos viszonylatban a szervezet két ülésével 600 szakembert foglalkoztat a részvénytársaság. — Mit jelent ez a megbízotti hálózat? — Szeretnénk élni azzal a lehetőséggel, hogy alapítóink közé tartozik az OTP, és az MHB. Ez azt jelenti, hogy az OTP-nél és a hitelbanknál dolgozók a biztosító megbízásából ügyfeleiknek ajánlják majd biztosításainkat. K. É. Mérsékelt ipari teljesítmény Hajdú-Biharban Debreceni tudósítónktól: Ágazat és exportpiac szerint differenciált képet mutat az ipari üzemek teljesítménye az esztendő eddig eltelt időszakában — így summázható a Hajdú-Bihar megyei Területi Ipari Bizottság legutóbbi ülésén elhangzott tájékoztató. A termelés és az értékesítés bővülése összességében kielégítő, azonban a tervezettel ellentétes ágazati átrendeződés indult meg. Növekedett a kőolaj és földgázkitermelés, valamint a villamosenergiaipar súlya a feldolgozó ágazatokkal szemben. Elmaradt a szerkezetátalakítási programban fontos szerepét betöltő gépipar a tervezett fejlődéstől. Ez év első kilenc hónapjában mindöszsze 2 százalékkal ért el nagyobb árbevételt, mint a múlt esztendő azonos időszakában. Ez részben megyei sajátosság: a hazai felvevőpiac, a fejlesztési források alacsony szintje és a gépipar által gyártott gépek, berendezések színvonala miatt a termékeket számottevően növekvő mennyiségben nem lehet eladni. A gépipari vállalatok közül a Magyar Gördülőcsapágy Művek és az előző esztendőben önállósodott Ventifilt tudta eredményességét növelni, piacait bővíteni. Több megyei nagyvállalat a megváltozott gazdasági környezethez és értékesítési lehetőségekhez — az egy-háromnegyedéves adatok alapján — nem tudott eléggé alkalmazkodni. Így például visszaesett a Mezőgép és a Pest-Vidéki Gépgyár biharkeresztesi gyárának értékesítése, jelentősen csökkent a Hajdúsági Iparművek exportja és nyeresége, az Elzett— Berstal pedig háromnegyedéves mérlegében veszteséget mutatott ki. A könnyűipar összesített adatai viszont arra utalnak, hogy a több éve tartó recesszióból kezdenek kilábalni az ágazat gazdálkodó egységei. Lehet, hogy ez csak átmeneti, mert valamennyi ipari üzem vezetője tudja: a belföldi kereslet jövő évtől várható csökkenése a könnyűiparban csak az export további erőteljes bővítésével ellensúlyozható. A megyei iparvállalatok teljes árbevételének 15 százaléka származik az exportból. Ezen a téren örvendetes, hogy a bázishoz viszonyított mintegy 6 százalékos növekedés a tőkésországokba irányuló kivitel bővüléséből származott. A nem rubel elszámolású export 19 százalékos növekedésének értékelésekor azonban figyelembe kell venni az évközi forintleértékelések hatását, örvendetes, hogy a megyében működő ipari ágazatok többsége bővítette tőkés exportját. Különösen a vegyipar, amely csaknem a másfélszeresére növelte korábban sem csekély értékű tőkés kivitelét. Itt továbbra is a Biogal játszik meghatározó szerepet. Figyelemre méltó a könnyűipar konvertibilis exportjának növekedése, ami jelzi, hogy a korábbi hagyományok, a fejlesztések viszonylag alacsony tőkeigénye, valamint a termelés munkaigényessége következtében ez versenyképes ágazat lehet a külpiacon. A megye ipari üzemei az esztendő első kilenc hónapjában 3,2 milliárd forint nyereséget értek el, s ez 13 százalékkal haladja meg a bázisidőszak eredményét. H. I. Magyar-osztrák vegyesvállalat hegesztéstechnológiára INNOWELD Kft. néven magyar— osztrák vegyesvállalat kezdte meg működését Gödöllőn. A harmincmillió forintos alaptőkével létesített hegesztéstechnológiai, korlátolt felelősségű társaságot a gödöllői MÉM Műszaki Intézet, az Agrobank Rt., a Komáromi Mezőgazdasági Kombinát, a Miskolci Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat, valamint az ausztriai Interweld GmbH alapította. A vegyesvállalat tagjai a különleges hő-, korrózió- és kopásálló hegesztőanyagok kutatásában, ipari alkalmazásának kidolgozásában, ezek felhasználásával gépalkatrészek és egységek fejlesztésében, a termékek nyugati piacokon való értékesítésében működnek együtt. Tervbe vették azt is, hogy a gödöllői konstrukciójú mezőgazdasági gépeket, valamint az osztrák licenc alapján gyártandó különleges hegesztőanyagokat tőkés piacokon értékesíti. (MTI) Energotechno Kft. néven új magyar—szovjet közös vállalat alakult, amelynek feladata mérnökiműszaki szolgáltatások, szellemi termékek, eljárások értékesítése. A közös vállalat alaptőkéje meghaladja a 25 millió forintot. Az Energotechnoban kilenc magyar intézmény, valamint a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kutató-fejlesztő Intézete, az IAN vesz részt. A későbbi külkereskedelmi munkába az Intercooperation is bekapcsolódik. A magyar részesedés 51 százalékos. Lehel hűtőszekrényeket gyártó üzem épül Kínában Ningpo városában az Industrialexport és a Jászberényi Hűtőgépgyár vállalka RÖVIDEN zásában. A 10 millió svájci frankot meghaladó értékű üzlet keretében létrehozandó üzem, évente 300 ezer háztartási készüléket gyárt majd a jászberényi üzem dokumentációi alapján. Az új üzemet előreláthatólag 1988 első negyedévében adják át. A magyar—osztrák idegenforgalmi vegyesbizottság adatai szerint az év első tíz hónapjában 700 ezer osztrák turista látogatott Vas megyébe, 41 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A fejlesztés érdekében a Savaria Tourist és a Stájer Információs Központ közös útikalauzt készít. De további együttműködést terveznek gasztronómiai téren is. A kamara elnökének előadása Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke előadást tartott a Politikai Főiskola hallgatói részére az 1987. évi népgazdasági terv várható teljesítéséről, valamint az ebből fakadó feladatokról. (MKKI A tagozati ülés próbálkozása ellenére A BÚTORIPAR NEM TALÁL KÖZÖS NEVEZŐT Nemigen jutottak, azaz juthattak közös nevezőre a kamara bútoripari tagozatának legutóbbi elnökségi ülésén a faipar és a bútoripar képviselői. Mivel az iparág legfontosabb alapanyagszállítója feltehetően a jövőben is a faipar marad, így a faárak alakulása ezután is meghatározza a bútoripar teljesítőképességét, fejlesztési lehetőségeit. A jelenlegi főpiaci árkövetés módszere nem ösztönöz a bútoripari termékek exportjára, a fagazdaságuk ugyanis inkább az alacsonyabb feldolgozottsági fokú rönkfűrészáru és fagyártmány kivitelében érdekeltek. Az általános forgalmi adó jövő évi bevezetésével a hazai kereslet visszaesésére lehet számítani, vetették fel többen, ugyanakkor a szocialista országok bútorgyártói is kezdik kiszorítani a magyar árukat a tőkés piacokról. A szocialista országokban pedig az olcsóbb belföldi árak miatt szintén egyre nehezebbek az értékesítési feltételek. A mostani árrendszer alapelveit még 1979-ben alakították ki, ekkor írták elő ugyanis a kijelölt főpiacok árkövetésének módszerét a faipari alapanyagoknál. Az így kialakított árrendszer a gyakorlatban nem vált be, s a korábbi feszültségeket a két ágazat között csak tovább mélyítette. Ezt az utóbbi évek adatai is bizonyítják, a faipar exportja ugyanis meglódult, a magyar bútoripar konvertibilis exportnövekedése viszont elmaradt a többi szocialista ország 37—58 százalékos növekedési ütemétől. (Itt meg kell jegyezni, hogy a szocialista országok közül egyik sem alkalmazza a főpiaci árkövetés módszerét.) Ráadásul az exportösztönzési pályázati rendszer előnyei a faiparban éreztették inkább a hatásukat. A főpiaci árkövetés hosszú átfutása sem kedvez a bútorexportőröknek, hiszen időközben sokszor a világpiaci árváltozásokkal ellentétes tendenciák érvényesülnek. Nemegyszer előfordult, hogy amikor a világpiacon egyes termékek árai csökkentek, nálunk áremelés történt, árcsökkenésre viszont alig volt példa. Ahogy az elnökségi ülésen is többen felvetették, a főpiacok kijelölése önkényes, és nem tükrözi a legfontosabb piacok ármozgásait. És ahogy a bútoripari tagozat által készített tanulmány is megjegyzi, az ármozgások figyelésre alkalmas információs források csupán részterületekre (NSZK, Franciaország) érvényesek. A műszaki, a szabvány és a minőségi kérdésekben a hazaiés a főpiaci' meghatározások" sok tekintetben eltérnek. A tanulmány azt is felveti, hogy a Mezőgazdasági ész Élelmezésügyi Minisztérium árhatósági jogkörével és az ármunkát végző szakapparátussal szembena bútoriparnak nincsen sem egységes érdekképviselete, sem megfelelő hatásköre. Vajon változik-e a helyzet 1988. január elsejével? Ahogy a felszólalásokból és a tanulmányokból egyértelműen kitűnik az új szabályozás megmerevíti a jelenlegi egyenlőtlen érdekviszonyokat, s akár az egész bútoripari szakágazat veszteségessé válhat. Jelenleg ugyanis semmiféle garancia nincs arra, hogy a faipari alapanyagok áremeléseit a bútoripar a jövőben is tovább háríthassa. (Ennek elsősorban a kereslet szab gátat.) A feszültségeket előidéző szakágazati érdeksérelmeket a fa-árrendszer korszerűsítésével valahogy orvosolni lehetne. A bútoripar megtette javaslatát, jóllehet az a faipari vállalatok elképzeléseivel feltehetően nem egyezik. A bútorosok egy része azt javasolja, hogy január elsejétől a kitermelő és alapanyaggyártó ágazatokhoz hasonlóan a legfontosabb faipari alapanyagok ára is kötött árrendszerbe tartozzék. (Holott a faipar éppen a szabadárakért száll síkra.) Ez az induló áraknál feltehetően biztosítaná az esélyegyenlőséget, mind a szakágazatok között, mind a szakágazaton belül. A bútorosok azt is szorgalmazzák, hogy a január elsején életbe lépő árakat a faipar mindaddig ne emelhesse, amíg megegyezésre nem jut a felhasználó szakágazatokkal. Sőt, javasolják, hogy az Országos Anyag- és Árhivatal segítségével a bútoripar hozzon létre egy olyan szervezetet, amely az árrendszernek és végrehajtási módszereinek kialakításában a MÉM szakhatóságának egyenrangú partnere lehetne. Mindez természetesen nem azt jelenti — még a bútorosok szerint sem —, hogy a faárak hosszú távon ne kerülhetnének a szabadárak kategóriájába. A gyártók csupán olyan átmeneti időszakot sürgetnek, amely lehetővé tenné a , a fa,vagyon jobb hasznosítását, az ágazatok műszaki fejlesztéséhez elegendő, nyereséget, a piaci értékítéletek érvényesítését, illetve a magasabb feldolgozottsági fokú termékek konvertibilis kivitelének fokozását. Mindezt a hatósági beavatkozás fokozatos megszüntetésével képzelik el. Nehéz viszont bútort gyártani, sőt exportálni, amikor a fatermékek dollárkitermelési mutatója 30—40 forint, ugyanakkor a bútoripar ennél jóval kedvezőtlenebb mutatót hoz ki — vetette fel a Nyugatmagyarországi Fakombinát osztályvezetője. Pedig bizonyára lenne néhány módszer olyasfajta együttműködésre, amely mind a faiparnak, mind a bútoriparnak megérné. A Balaton Bútorgyár és az MN Erdő- A FAIPARRAL gazdaság Veszprém például közös érdekeltségen alapuló együttműködést dolgozott ki. A legkézenfekvőbb a szállítók és a gyártók között talán a részvénytársaságok alapítása lenne, ha a gyártók megfelelő tőkével beszállnának. Feltehetően így magasabb feldolgozottsági fokú termékek kerülnének ki alkatrészgyártó bázisok jöhetnének létre. Valahogyan tehát meg kellene teremteni az egész fafeldolgozó vertikum érdekeltségét — hangzottak el a különféle észrevételek , hogy a magyar bútoripar részére megfelelő alapanyagot legyen érdemes szállítania. Amíg dúl a harc a faipar és a bútoripar között, addig is készülnek a jövő éviszabályozóváltozásra. Galli Péter, a Tisza Bútoripari Vállalat vezérigazgató-helyettese vállalatának főbb átárazott mutatóin keresztül próbálta érzékeltetni, milyen változásokra számíthat az iparág. Míg a bútoripari termelői áraknál 92,8 százalékos induló árindexet határoztak meg, addig az alapanyagok termelői áránál 105,5 százalékosat. Ez mintegy 8,4 százalékkal kevesebb nyereséget tesz lehetővé 1987-ben a vállalatnak. A termelői árak sem egyformán változnak a különféle alapanyagoknál, ha a faárak 6 százalékos áremelkedését vesszük, az a korpusz bútoroknál jelent majd gondot, a szövetek 5 százalékos termelői áremelkedése, vagy a műanyag 40—50 százalékos előrejelzeti árnövekedése feltehetően vagy a bútorkínálatban, vagy az árakban lesz érzékelhető. — Elképzelhető, hogy további áremelkedésekkel meghiúsulhat egykét cég szocialista exportja — vetette fel az Artex vezérigazgatónője, Csáki Tiborné. Az pedig nem megoldás, hogy ezeket az árukat majd tőkés országokban adjuk el, hiszen a többi szocialista ország jóval kisebb árai versenyképességünket máris meglehetősen rontják. Az egyik kiút ebből a helyzetből, ha az alapanyaggyártók és a bútorgyártók egy kerítésen belül játszanak — jegyezte meg Kovács Pál, az Ipari Minisztérium, osztályvezetőjét --, ésa'nyérefeájjen is közösen osztoznak. Egyelőre viszont erre nincs ki más, TeS'á fébbiS ' addig, ameddig jóval jövedelmezőbb a fagazdaságoknak a feldolgozatlan termék exportja, mintsem a belföldi gyártók ellátása alapanyaggal. A magyar bútoripari termékek választékának bővítésére, exportképességének fokozására egyébként ötletpályázatot hirdet a most megalakuló bútoripari tervbank. Ez utóbbit az MKK bútoripari tagozata, az Ipari Formatervezési Tájékoztató Központ, az Ipari Minisztérium és az OMFB hozza létre, mintegy 1 millió forintos alaptőkével. Az ötlettervek díjazására miintegy 500 ezer forintot szánnak. Bútoriparunk arculata ettől bizonyára nem változik meg egyik napról a másikra, de talán közelebb viheti az iparágat a tőkés vevők ízlésbeli és minőségi követelményeihez. L. J. ADLER-MÁRKABOLT A BELVÁROSBAN Munkatársunktól: Eddig az Adler szó hallatán az irodagéptechnika fogalma „ugrott be” a gazdasági kérdésekkel foglalkozó olvasónak, a héten viszont a belvárosban ugyanezzel a névvel egy divatáru márkaüzlet nyílik. A tegnap rendezett sajtótájékoztatón megtudhattuk, hogy az NSZK egyik legnagyobb, diszkont-kereskedelemmel foglalkozó áruháza is Adler névre hallgat, s a Skála-Texszel közösen nyitja meg eme bizonyos üzletet a napokban, Budapest belvárosában, a Kristóf téren. Az Adler cég az NSZK egyik legnagyobb kereskedelmi hálózatához, az Asco-csoporthoz tartozik, — mondta Axel Müller, az Adler cég igazgatója a tájékoztatón. Az Asco 10,5 milliárd márka forgalmat ért el tavaly, ennek 80 százalékát az NSZK-ban, 15 százalékát az USA-ban, a többit főleg a Közös Piac országaiban. A legfontosabb részleg foglalkozik az úgynevezett diszkont-kereskedelemmel — itt önkiszolgáló alapon válogathatnak a vevők —, ezenkívül barkácsáruházakat, textiláruházakat és bútoráruházakat üzemeltet az Asco-csoport. E két utóbbi kategóriában érdekelt az Adler, amelynek évi forgalma mind a felsőruházatnál, mind a bútornál megközelíti az 1—1 milliárd márkát. A közvetítő szerepet ennél a konstrukciónál a Generalimpex vállalta magára, amely — mint azt Nagy László vezérigazgató kifejtette — már a negyedik márkabolt megnyitásában működik közre. Budapesten és Szegeden ugyanis az osztrák Kludi céggel hoztak létre közös üzletet, egy évvel ezelőtt pedig a Sanyoval került sor közös üzlet nyitására, a szórakoztató elektronika területén. Ezek a konstrukciók általában nullszaldós vagy exporttöbblettel járó kereskedelmi forgalom mellett valósulnak meg. Az Adler cégtől például jövőre 3 millió dollár értékű árut vásárolunk, ezzel szemben 4 millió dollár értékű magyar export áll. A Generalimpex idei teljesítményéről szólva Nagy László elmondta, hogy mind az export, mind az import 40 millió dollár körül fog alakulni, némi exporttúlsúly mellett. Most már csak az a kérdés, hogy az NSZK-ban a közép- vagy annál valamivel olcsóbb kategóriába számító Adler-termékek milyen áron kerülnek majd forgalomba Magyarországon. Ezzel kapcsolatban Kézdi György, a Skála-Tex igazgatója arra utalt, hogy az Adler termékekkel tőkés importot kívánnak helyettesíteni, így az árfekvés a közepesnél magasabb lesz. Mind a Skála- Tex igazgatója, mind az Adler vezetője ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a két cég közötti kereskedelmi kooperációt később termelési kooperáció is követni fogja, sőt az sincs kizárva, hogy az Adler Magyarországon egy termelő vegyesvállalatban vesz részt. Ez a vegyesvállalat az Adler technológiája és szabásmintái alapján készíthetne felsőruházati cikkeket a magyar piacra, és az Adler saját piacaira egyaránt. 1987. DECEMBER 1. Wd3 A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA HETI ESEMÉNYEIRŐL December 1. Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke hivatalában fogadja Philippe Lévy nagykövetet, a svájci—magyar vegyesbizottság társelnökét. December 1. 10.00 óra 635. sz. terem A kamara bútoripari tagozata és a MTESZ Faipari Tudományos Egyesület Bútoripari Szakosztálya közös rendezvényt tart Napirend: 1. Értékelemzés és vállalati innováció a gyakorlatban. Előadó: Dr. Papp Ottó egy. adjunktus, BME. 2. Formatervezés Összehangolása a funkcióval és a konstrukcióval, az értékelemzés módszereivel. Előadó: Dr. Hegedűs József, titk. vez. Formatervezési Tanács Ttitkárság. 3. Egy kárpitozott bútor továbbfejlesztése értékelemzés segítségével. Előadó: Matlák Zoltán gyártmányfeji. irodavezető, BUBIV. December 1. A kamara győri székházában ülést tart az észak-dunántúli területi bizottság építésügyi munkabizottsága. Az ülés témája előzetes helyzetértékelés az 1988. évi szabályozás tükrében.