Világgazdaság, 1988. március (20. évfolyam, 41/4790-62/4811. szám)

1988-03-01 / 41. (4790.) szám

W(­ 1988. MÁRCIUS 1. szovjet kamara új alapszabályának részletei (Folytatás az 1. oldalról) ben a kamara feladatául szabják, hogy konzultációs szolgáltatást nyújtson a piackutatás, az ipari tulajdon védelme, az engineering, a marketing és a konjunktúra-tájé­koztatás kérdéseiben. Az alapszabály szerint azért, hogy a Szovjetunió érdekeit kifeje­zésre juttassák a Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezetben, a kamara 1987-ben megbízást kapott, hogy az ILO-ban képviselje a szovjet egye­sülések és szervezetek vezetőit. Azzal, hogy a szovjet szerveze­tek és vállalatok széles körét kül­kereskedelmi joggal ruházták fel, nagy jelentőséget kap e tevékeny­ség összehangolása, tájékoztatásuk különböző kereskedelmi kérdések­ben, az egyeztetett fellépés a kül­piacokon. Ezért a kamarának olyan funkciókat is el kell látnia, mint a vállalatok közötti véleménycse­re megszervezése, a külgazdasági tevékenység kérdéseiben e munka elemzése, gyakorlati megvalósulá­sának tanulmányozása, továbbá a jelenleg érvényben lévő normatív dokumentumok alkalmazása. Ezt a munkát az iparral, a külgazdasági kapcsolatok minisztériumával, és más érdekelt hatóságokkal közö­sen végzik majd. Mindezek ered­ményeként lehetővé válik, hogy jobban figyelembe vegyék az ipar­­vállalatok véleményét, tapasztala­tait a törvényalkotásban és a kül­gazdasági munkában. Az alapszabály végül azt is ki­mondja, hogy a kamara tagjainak több mint felét a külkereskedelem­ben érdekelt szervezetek és válla­latok vezetőinek kell alkotniuk. H. Gy. BELGIUM: VÉGET ÉRT A LOCGEN-ÜGY Több hetes, fordulatokban gaz­dag tárgyalássorozat után hétfőn megegyezés jött létre a belga So­­­ciété Génér­ale irányításáról: az olasz Carlo de Benedetti kezében levő Cerus csoport és két belga cég, a Gevaert és a Cobepa (utób­bi a francia Paribas bank leány­­vállalata) megállapodtak a holding közös irányításáról. A Loegen Belgium legnagyobb érdekeltsége, amely közvetlenül vagy közvetve az ország 487 válla­latát, s ezzel a belga gazdaság egy­­harmadát ellenőrzi. Ezen felül még 67 ország közel ezer vállalata tar­tozik hozzá. Január második felé­ben De Benedetti befektetési vál­lalata, a Cerus felvásárolta részvé­nyeinek tekintélyes részét, heves politikai vitákat váltva ki nem­csak Belgiumban, hanem az akció precedens jellegét azonnal felisme­rő EGK-tagországok szinte mind­egyikében. Az olasz behatolás el­lensúlyozására az André L­eysen vezette belga — pontosabban fla­­mand — Gevaert érdekeltség is gyors ütemű részvényvásárlásba kezdett, de bekapcsolódtak a ver­sengésbe más pénzcsoportok is. (VILÁGGAZ­­ASÁG, 1988. január 21. 2. oldal; február 9. 1. oldal). Hétfőn végül is a legtovább áll­va maradó három cég vezetői be­jelentették: megállapodtak a hol­ding közös irányításában és a bel­ga törvények szerinti működtetésé­ben. Ők hárman összesen 4,5 mil­lió részvényt szereztek meg: az olasz csoport ennek 55 százalékát tartja kezében, a többi 45 százalé­kot pedig a két belga, fele-fele arányban. A holding elnöke De Be­nedetti, alelnöke a két belga cég vezetője lett. (MTI, AP—DJ) NORVÉGIÁBAN BEFAGYASZTJÁK A BÉREKET ÉS AZ OSZTALÉKOKAT A norvég kormány a bérek, va­lamint a részvények után fizetendő osztalékok befagyasztását kívánja elfogadtatni a parlamenttel ezen a héten. Gro Harlem Brundtland mi­niszterelnök szerint az intézkedés ideiglenes jellegű, és a részletek kidolgozása után, várhatóan már­cius közepétől, új jövedelemszabá­lyozó törvény váltja fel. A bérekről szóló új törvénnyel együtt szigorúbb árellenőrzést ve­zetnek be Norvégiában. Ez nem jelenti az árak befagyasztását, de a nem tényleges költségnövekedés­ből eredő áremelések ellen na­gyobb szigorral lépnek fel a jövő­ben. A kormány az intézkedésektől nyugodtabb légkörű bértárgyaláso­kat és a lanyhuló gazdaság felélén­külését reméli. Norvégiában az inf­láció növekedési üteme a térség országaihoz képest igen magas, ta­valy 8,7 százalék volt, 1988-ra 5,7 százalékot jósolnak. Bankkörök véleménye szerint az osztalékok befagyasztása a kormány szándékával ellentétesen, kedvezőt­lenül hathat a gazdaságra, mivel csökkenni a külföldi tőke norvég vállalatokba történő beruházási kedvét. Norvégiában 1988. január 1. óta már érvényben van egy 1 százalékos forgalmi adó, melyet az oslói tőzsdén kötött hazai és kül­földi részvényügyletek, valamint a külföldi tőzsdéken norvég részvé­nyekre kötött ügyletek után vetnek ki. A Norvég Szakszervezeti Szövet­ség a munkaadókkal folytatott tár­gyalásokon vasárnap megállapodott arról, hogy a kormány ajánlásának megfelelően, 5 százalékos béremelé­si határt javasol a tavaszi bértár­gyalásokra. A szakszervezetek a határ betartásának feltételéül a kormány által korábban megígért legfeljebb 5 százalékos inflációt szabták meg. Magasabb inflációs ráta esetén új bértárgyalásokra ke­rül sor. (Reuter, AP—DJ) A BUDAPESTI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR pályázatot hirdet — vidéki munkahelyre — olaj­- és gázipari létesítmények technológiai szerelésében és kivitelezésében jártas szerelési üzemegységvezetői munkakör betöltésére. Az alkalmazás meghatározott időre szól, mely alkalmasság esetén megújítható. Feltétel: műszaki egyetemi végzettség, több éves eredményes középvezetői tevékenység, 45 évesnél fiatalabb életkor. A pályázat tartalmazza: a pályázó munkahelyét, beosztását, munkaköri besorolását és jövedelmét, eddigi munkakörének és tevékenységének felsorolását, részletes szakmai önéletrajzot. Bérezés: ,,B” kategóriájú vállalatok termelésirányítói munkakörre érvényes besorolás alapján, megegyezés szerint. Szerelési pótlékot fizetünk. A pályázatot vállalatunk személyzeti és oktatási osztályára 1988. április 15-ig kérjük beküldeni, vagy személyesen leadni szombat kivételével, naponta 8-14 óra között. Címünk: 1183 Bp. XVIII., Gyömrői út 79—83. Dubrest felülvizsgálja az amerikai cikkekre kirótt vámokat A bukaresti kormány felülvizsgál­ja az amerikai importcikkekre nyúj­tott vámkedvezményeket — jelenti az Agerpres román hírügynökség. A bejelentés előzménye, hogy Wa­shingtonban pénteken közölték: Ro­mánia a továbbiakban nem tart igényt exporttermékeinek legna­gyobb kedvezményes kezelésére, így az év közepétől kezdve a két or­szág kereskedelmében nem érvénye­sülhet a legnagyobb kedvezmény. A DPA washingtoni tudósítója emlékeztet rá, hogy az amerikai szenátus már tavaly júniusban in­dítványozta a legnagyobb kedvez­mény megvonását, az emberi jo­gok megsértésére hivatkozva. Feb­ruár elején Bukarestben tárgyalt Whitehead külügyminiszter-helyet­tes, és megbeszéléseiről negatívan nyilatkozott. Washington állítólag annak a bejelentésére készült, hogy megvonja a legnagyobb kedvez­ményt, amikor befutott a román döntés, hogy Bukarest nem is kéri e kedvezmény meghosszabbítását, mivel szerinte ennek kapcsán az Egyesült Államok „beavatkozik Ro­mánia belügyeibe”. A szakértők szerint a legna­gyobb kedvezmény megvonása nyo­mán Románia évi 250—300 millió dollár exporttól eshet el. 1987-es adatok szerint az Egye­sült Államok 775 millió dollárért vásárolt román árucikkeket. (Reu­ter, DPA) Brazília előzetes megállapodása a hitelező bankokkal Brazília 6,4 milliárd dolláros új hitelcsomagról, és a törlesztések folytatásáról kötött előzetes megál­lapodást bankhiitelezőivel — jelen­tette be Nobrega brazil pénzügy­­miniszter. A megállapodás szerint a magán­bankok 5,8 milliárd dolláros új hi­telt nyújtanak Brazíliának a tavaly esedékessé vált és az 1988 első fel­­ében esedékes kamattartozások ki­fizetésére. Brazília ezért Mexikó­hoz hasonlóan 0,8125 százalékpont­tal fog több kamatot fizetni a LIBOR-nál, a londoni bankközi kamatlábnál. Jelenleg 1,6 százalék­­ponttal fizet többet. Ezenkívül a pénzintézetek 600 millió dolláros rövid távú hitelkeretet is nyitnak számára. A megállapodás szerint Brazília március elején külföldi valutatartalékaiból 700 millió dol­lárt fizet ki a januári és a feb­ruári kamatok fejében. Az idén teljesített töre­sztés ezzel együtt már eléri a 2,7 milliárd dollárt, amiből, több mint 1,7 milliárdot tartalékaiból fizet ki. Mivel még néhány apróbb részletkérdés tisz­tázásra vár, az előzetes megállapo­dás véglegesítésére március végén, aláírására pedig június végén ke­rül sor. A megállapodás jelentős haladás a Brazília és hitelezői közötti kap­csolatok rendezése felé — mondta a brazil pénzügyminiszter. A fej­lődő világ legnagyobb adósának és a hitelezőknek addiig hagyomá­nyosan jó viszonya februárban romlott meg, amikor Brazília egy­oldalúan felfüggesztette 67 mil­liárd dolláros közép- és hosszú le­járatú banktartozásai után a ka­matok fizetését. A bankóik ekkor elzárkóztak hitelkeretek nyújtásá­tól,­és legfeljebb 30 napra hitelez­tek Brazíliának. Brazília február elején felújította a kamatfizetést A dél-amerikai ország külfölddel szembeni teljes adósságállománya 112 milliárd dollár. (MTI, Reuter) A*W(§] JELENTI «. A portugál kormány a szak­szervezetek tiltakozása ellenére jó­váhagyta egy új munkaügyi tör­vény tervezetét, amely­ így hamaro­san a parlament elé kerül megvi­tatásra. A tervezet liberalizálja az 1974 után hozott munkaügyi ren­delkezéseket. MAVAD Vállalat közgazdasági osztálya elemző közgazdászt keres néhány éves gyakorlattal előnyben. Rugalmas munkaidő, Fizetés megegyezés szerint. Érdeklődni lehet a 759-611 telefonon dr. Dobozinénál, vagy személyesen Bp. I., Úri u. 39. VILÁGGAZDASÁG GATT-JELENTÉS 1987-RŐL Az előző évinél és az előre jelzettnél gyorsabb ütemben, meny­­nyiségét tekintve 4 százalékkal bővült 1987-ben a világkereskede­lem, és idén is legalább ilyen ütemű növekedés várható — közöl­te a tavalyi évről készült jelentésében a GATT (Általános Vámta­rifa és Kereskedelmi Egyezmény) titkársága. A GATT szakértői a legutóbbi hónapok irányzataiból arra következtetnek: csökkent an­nak a veszélye, hogy az idén világgazdasági recesszió köszöntsön be. 1987 első felében még csak az 1986-oshoz hasonlóan, 3,5 százalék­kal bővült a világkereskedelem, azonban az év második felében a növekedés 4,5 százalék volt, így az összesített évi 4 százalékos ütem, felülmúlta mind a GATT elmúlt évi előrejelzését, mind a legutóbbi, szeptemberi becslését. A növekedés főként a feldolgozóipari termékek kereskedelmének 5 százalékos (1986-ban 3,5 százalék volt), az ag­rártermékek exportjának 4 száza­lékos emelkedésének köszönhető (utóbbi 1 százalékkal visszaesett 1986-ban). E két tényező bőven el­lensúlyozta a nyersanyag-kereske­delem csökkenését. Az export emel­kedése ellenére, 1950 óta először, mérséklődött a világ mezőgazdasá­gi termelése, mintegy 3 százalék­kal. A mennyiségi növekedés, vala­mint az ár-, illetve árfolyamválto­zások együttes hatására 1987-ben 15,5 százalékkal rekordösszegre, 2,45 billió dollárra emelkedett a világpiacon gazdát cserélt áruk ér­téke. A jelentés külön is megjegy­zi, hogy az október 19-i tőzsde­krach ellenére az utolsó negyedév­ben a világkereskedelem növeke­dése meghaladta az év első 9 hó­napjában elért átlagot. Nyomasztóan hat azonban a vi­lággazdaságra a harmadik világ hatalmas méretű eladósodása, a valutaárfolyamok változékonysága, egyes térségekben a nagyarányú munkanélküliség, a protekcioniz­mus erősödése és a kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozatlansága — állapítja meg a GATT jelentése. A világkereskedelem hajtóereje tavaly is elsősorban a fejlett tő­kés országok vásárlókedve volt, de az 1986-os 8 százalékos visszaesés után a fejlődő országok is 4 szá­zalékkal növelték importjukat. A legnagyobb növekedést a dollárban elszámolt exportban összesítve a fejlődő országok könyvelhették el, amelyek a kőolaj és egyes alap­anyagok — főleg a fémek — árának emelkedését kihasználva 414-ről 489 milliárd dollárra nö­velték bevételüket, és — az egész csoportot tekintve — kereskedelmi mérleghiány­ukat tavaly csekély mértékű többletre változtatták. 1987-ben a 15 leginkább eladó­sodott ország biztatóan, 10 száza­lékkal növelte feldolgozóipari ter­mékeinek exportját, mialatt össze­sített importjuk 7 százalékkal emelkedett. A növekmény azonban csak 4,5 országra jut, s az olaj-, a fémárak emelkedésének, és a brazil és mexikói késztermékexport felszökésének következménye. Az Egyesült Államok külkeres­kedelmi mérlegének hiánya 1987- ben a GATT-jelentés szerint 171 milliárd dollárral rekordmagassá­got ért el, (az amerikai kereske­delmi minisztérium adatait lásd VILÁGGAZDASÁG, 1988. február 26., 1. oldal). A GATT szakértői szerint 1988-ban az Egyesült Álla­mok exportja erősen növekedni fog, mííg Japáné és Nyugat- Európáé továbbra is lassan emel­kedik. A négy gyorsan iparosodó távol­keleti ország (Hongkong, Dél-Ko­­rea, Tajvan és Szingapúr), tavaly 22 százalékkal­ növelte külkereske­delmi forgalmát. Az OPEC-orszá­­gok importja 12 százalékkal vissza­esett, s bár mennyiségét számítva 2 százalékkal csökkent exportjuk is, értékben számolva mégis 39 százalékos növekedést értek el, mi­vel a kőolaj árának emelkedése jócskán ellensúlyozta a mennyiségi visszaesést. Az idei évről szólva a GATT- jelentés az 1987-eshez hasonló nö­vekedést jósol a világkereskede­lemben, és nem számol a pénzpia­cok további forrongásával, vala­mint recesszióval az Egyesült Ál­lamok gazdaságában. (AP—DJ, MTI, Reuter) A HITELEZŐKET AGGASZTJA A PANAMAI BIZONYTALANSÁG A Panamának hitelező bankokat aggasztja, hogy a múlt heti hata­lomváltásnak esetleg súlyos követ­kezményei lehetnek az ország már­is problémákkal terhelt gazdaságá­ra nézve. Egyik fő aggodalmuk, hogy újabb tőkemenekítési hullám indul meg. A tavaly májusi,júniu­si, Noriega tábornok, a panamai fegyveres erők főparancsnoka elleni tüntetésekben kicsúcsosodó meg­mozdulások idején jelentős mennyi­ségű tőke hagyta el az országot, az­óta ennek egy része visszavándo­rolt. A tőkemenekítést, megfelelő belpolitikai stabilitás nélkül, Pana­mában szinte lehetetlen kordában tartani, miután az országnak nincs sem saját valutája (amerikai dol­lárt használnak), sem saját köz­ponti bankja. Washington továbbra is tartja ma­gát ahhoz, hogy nem kíván kato­nailag beavatkozni Panamában, de az amerikai törvényhozásban töb­ben az ország elleni kereskedelmi embargóval akarják kikényszeríte­ni a tábornok távozását. Panamá­val szemben komoly hatása lehetne egy ilyen szankciónak, mondjuk, az ország exportjának 60 százaléka az USA-ba irányul, s amíg az Egye­sült Államok könnyedén pótolhat­ná más forrásból a szállításokat, Panama nehezen találna új piaco­kat 389 millió dollárnyi exportjá­nak. Legalább ilyen érvágás lenne számára a 702 milliós amerikai im­port kiesése. Az embargót pártoló amerikai törvényhozók szerint az intézkedésnek különösen akkor len­ne hatása, ha sikerülne hozzá meg­­szerezni a térség más államainak támogatását. Annyi tény, hogy pénteken a nyolcak csoportja, amelynek Bra­zília, Argentína, Uruguay, Peru, Kolumbia, Venezuela, Mexikó és Panama a tagja, mindaddig kitil­totta tanácskozásairól Panamát, ameddig nem adja világos jelét an­nak, hogy az országban továbbra is működnek a demokratikus intéz­mények. A közép-amerikai békés rendezésen fáradozó csoport kül­ügyminiszterei órákkal Delvalle múlt heti eltávolítása után adták ki fenti döntésükről a közleményt. A Panamának hitelező bankokat az aggasztja, hogy március 11-én lejár a tavaly januárban 431 millió dolláros tartozás továbbgörgetésé­ről kötött egyezmény. Az első tör­lesztések március 15-én esedéke­sek. Eddig, egy év elejei kisebb ké­séstől eltekintve, Panama rendben törlesztette a kamatokat a bankok­nak. A hitelezők szerint nyilvánvaló, hogy Panamának az idén is tör­lesztési gondjai lesznek, de arról nem adtak becslést, hogy menyi új kölcsönre lesz az idén szüksége. Ha Panama újabb átütemezést kér, akkor azt a napokban meg kell tennie — mondják a hitelezők. Egyelőre nem látják, hogy érvény­ben maradtak-e az eddigi vezetés vállalásai, és sürgetik, hogy ha a gazdasági szférában változások lesz­nek, azt hozzák mielőbb tudomá­sukra. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször .Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest. Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex22-7958 Kiadja a Magyar Gazdasági Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal: Bp. I., Fém u. 5—7, Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő pos­tahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Pos­ta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest XIII., Lehel u. 10/a. - 1900­­, közvet­lenül vagy postautalványon, valamint át­utalással a HELIR 215-96162 pénzforgal­mi jelzőszámra: 88.3102­02-101-32/66-3 - Szedte Zrínyi Nyom­­­da, Budapest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148

Next