Világgazdaság, 1988. április (20. évfolyam, 63/4812-83/4832. szám)
1988-04-01 / 63. (4812.) szám
1988. Április 1. A holland parlament megszavazta Lubbers módosított csomagtervét Lubbers holland miniszterelnöknek sikerült megnyernie a parlamenti csatát, mivel a képviselők többsége szerdán áldását adta a kormányzó gazdasági csomagtervére. Igaz, ehhez Lubbersnek kompromisszumokat kellett kötnie: kigyomlálta tervének legnépszerűtlenebb elemeit, és a liberálisoknak engedve nem emeli jövőre a hadikiadásokat. A kormányfő kényes egyensúlyozó mutatványt hajtott végre, hogy átmentse a csomagterv fő elemeit, de végül is sikerült neki. 1988 októberétől a vállalati adók 42 százalékról 35 százalékra csökkennek a parlamenti szavazás eredményeként, a jövedelemadók legmagasabb kulcsa pedig 1990-től 72 százalékról 60 százalékra csökken. A kisebbik kormánypárt, a liberálisok óhajának megfelelően a költségvetési kiadások csökkentését is legnagyobbrészt végrehajtják. Ami a részleteket illeti: a kabinet elejtette azt a tervét, hogy 12 hónapról 6 hónapra szűkíti azt az időt, amikor a munkanélküliek megkapják a maximális segélyt, azaz korábbi jövedelmük 70 százalékát. Arról a tervről is lemondtak, hogy 23 évről 27 évre emelik a kötelező minimális bér folyósításának alsó korhatárát. Ehelyett mintegy 25 százalékkal csökkentik a 18—27 év közöttieknek folyósított munkanélküli segélyt, akiknek 3 évnél kevesebb a munkaviszonyuk. A miniszterelnök ígéretet tett rá, hogy az adóreformok és megszorítások nyomán nem fog csökkenni az alacsony jövedelműek vásárlóereje, a leggazdagabbak pedig lényegében ugyanennyi adót fizetnek, mint eddig, mert az adócsökkentést számos adókedvezmény megvonása ellentételezi majd. A csomagterv összeállítói azzal érveltek a változtatások mellett, hogy ezek révén a holland adórendszer jobban fog hasonlítani a többi nyugat-európai országban kialakult szisztémához, a vállalati adótehercsökkentések javítják a holland cégek nemzetközi versenyképességét, a minimális bérek kötelező folyósításával kapcsolatos szigorítások pedig szerintük lehetővé tette volna több fiatal munkavállaló alkalmazását, a munkanélküliségi gondok enyhítésére. A kiadások visszafogása így is javít majd az államháztartás helyzetén. A költségvetési kiadásokat 1989-ben és 1990-ben összesen 3,4 milliárd holland forinttal mérséklik, mindenekelőtt a vállalatoknak nyújtott állami támogatások radikális csökkentésével. (Reuter) HATÁROZAT A SZOVJET KÖNNYŰIPAR KORSZERŰSÍTÉSÉRŐL Moszkvai tudósítónktól Az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa határozatot hozott a könnyűipar 1988 és 1995 közötti korszerűsítéséhez szükséges intézkedésekről. A Szocialisztyicseszkaja Indusztrija című napilap ezzel kapcsolatos szerdai cikkében arra emlékeztet, hogy már eddig is több pártdokumentum sürgette a fogyasztási cikkellátás gyors javítását. Ehhez a könnyűipar kiemelt fejlesztésére van szükség. A könnyűipari minisztérium és az állami Tervbizottság a határozat meghozatalával egyidőben beterjesztette javaslatát a könnyűipari termelés 1990—95 közötti alakításáról. Ezen belül különösen nagy figyelmet szentelnének a cipő, a ruházati, a kötszövött, valamint a harisnya- és zoknitermékek gyártásának. Az előterjesztés szerint e cikkekből 1995-re már „ésszerű”, vagy legalábbis azt megközelítő szintre kívánják emelni az ellátást. A párt- és kormányhatározat hangsúlyozza, hogy javítani kell a kibocsátott termékek minőségét. A dokumentum szerint mostantól a jövő évtized közepéig a jó minőségű szövetek, ruhatermékek és cipők termelését a duplájára, a divatcikkekét pedig a háromszorosára kellene növelni. A Goszplan (az Állami Tervbizottság) és a könnyűipari minisztérium megbízást kapott a párt- és az állami vezetéstől, hogy munkálja ki egy 6,5—6,9 milliárd rubeles központi tőkeberuházás programját. Ebből 387 könnyűipari objektum, köztük 33 moszkvai vállalat rekonstrukcióját végeznék el. A LEMP Politikai Bizottsága előtt a lengyel egészségügy helyzete (Folytatás az 1. oldalról) Pelős érdeklődéssel fogadták Jaruzelski március 21-i bejelentését, amely szerint szükség esetén rendkívüli hatáskörrel ruházzák fel a kormányt az infláció megfékezése és a reform meggyorsítása céljából A szakszervezetek azonban kikötik a kormány esetleges rendkívüli felhatalmazása nem sértheti a szakszervezetek törvényes jogait és a vállalatok önállóságát. A hivatalos szakszervezeti szövetség, az OPZZ vezetőinek tanácskozásáról kiadott közleményből kiderül: az infláció megfékezésén túl azt várják az esetleges rendkívüli intézkedésektől, hogy emelkedjen a dolgozók reáljövedelme is, és javuljon az ellátás. A kormány viszont az esetleges rendkívüli felhatalmazást éppen a terven felüli béremelések megakadályozására kívánja felhasználni, és fel akar lépni az olyan vállalati vezetők ellen, akik a dolgozók béremelési követeléseinek engedve, az előírások megszegésével emelik a béreket. (VILÁGGAZDASÁG, 1988. március 10., 2. o.) A szakszervezeti vezetők, leszögezve, hogy továbbra is a dolgozók életszínvonalának megőrzését tekintik a szakszervezetek alapvető feladatának, megállapították, hogy az első hónapok tapasztalatai szerint az idén nem sikerül az inflációt a tervezett keretek között tartani. Ezért javasolták, hogy negyedévenként elemezzék a megélhetési költségek alakulását, és a kormány ennek figyelembevételével hajtson srerbo Ir n i Abb af ( A/I T 7? Ok fov ) rn. Szovjet tudósok egy csoportja nyílt levélben szólította fel az ország párt- és állami vezetését hogy állítsák le a Kaszpi-mélyföldön létesítendő Volga—Csograj öntözőcsatorna építését. A tudósok szerint a 353 kilométeresre tervezett csatorna építésére fordított 2 milliárd rubel kidobott pénz lenne, mivel a beruházás megbontja a környék vízháztartási egyensúlyát, romlana a talaj minősége, s végső soron haszon helyett súlyos kár érné a mezőgazdaságot. Bolíviában szerdán 29-50 százalékos üzemanyag-áremelést jelentettek be. Eddig a környező országokénál jóval olcsóbb volt a benzin és a dízelolaj, s ezért e termékeket nagyban külföldre csempészték, így rendszeressé vált a hiány e cikkekből. Ám: A British Telecommunication Plc. bejelentette, hogy a tavaly augusztus óta érvényben levő, az alapszolgáltatásaira vonatkozó árbefagyasztást november helyett jövő március végéig fenntartja. A szolgáltatások színvonala miatt erős kritikák érik a BT-t, az árbefagyasztást ezért vezették be. A BT érvelése szerint a hosszabbításra azért került sor, mert a szolgáltatások minőségének megjavítása hosszabb ideig tart. aW® jelenti Román intézkedések az ipar teljesítményének növelésére A román parlament szerdán több törvényt fogadott el az ipari termelés és az exportfokozása érdekében. Ezt megelőzően az RKP KB foglalkozott a gazdaság helyzetével (VILÁGGAZDASÁG, 1988. március 31., 2. oldal). Az április 15-én hatályba lépő intézkedések fizetési és nyereségösztönzőket tartalmaznak, amelyek célja a nyugati országokba irányuló export növelése és az ipar hatékonyságának fokozása, a pazarló gazdálkodás csökkentésével. Az Agerpres román távirati iroda jelentése szerint az új rendelkezések értelmében maximált termelői árakat fognak megállapítani az idei évre a tervezett termelési költségek alapján. (AP—DJ) A fejlődők multilaterális kereskedelmi egyezménye „Global System of Trade Preferences" (GSTP), azaz a világméretekben nyújtott kereskedelmi kedvezmények rendszere nevet viseli az a szerződéstervezet, amelyet várhatóan április közepén Belgrádban írnak alá a fejlődő országok. Az egyezmény értelmében a fejlődő országok egymás közötti kereskedelme élénkítésének céljából egységes kedvezményrendszert vezetnének be, a jelenlegi kétoldalú egyezményeket váltva fel ezzel. Ez elősegítheti annak az évtizedes múltra visszatekintő harmadik világbeli törekvésnek a megvalósulását, hogy a jelenleg uralkodó nyugati,fejlődő kereskedelmi pályákat a fejlődő országok egymás közti kereskedelme váltsa fel. A GSTP megkötésére a 77-ek csoportja, a ma már több mint 80 fejlődő országot tömörítő csoportosulás belgrádi tanácskozása alkalmával kerül sor — jelentik a hírügynökségek a Tanjug csütörtöki közleményére hivatkozva. Az egész rendszernek a kidolgozását is e csoportosulás kezdeményezte még 1979-ben, s az elképzeléseket a 77-ek éves vezetői értekezletein azóta is rendszeresen továbbfejlesztették. (Reuter) IFC-adatbank a harmadik világ értéktőzsdéiről A Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC), a Világbank leányvállalata felmérést végez 19 fejlődő országban, azt vizsgálva, hogyan működnek a harmadik világ értéktőzsdéi. A nemzetközi intézmény most azt fontolgatja, hogy az így felgyűlt adatokat szolgáltatásként eladja különböző cégeknek. David GUI, az IFC tőkepiaci osztályának vezetője elmondta, hogy a fejlődő országokban egyre nagyobb az igény az értékpapírpiac bővítésére, mindenekelőtt a külföldi tőke odacsalogatása érdekében. Gill szerirnt az adósságválságot nem lehet újabb adósságokkal megoldani, hanem kevesebb kölcsön, viszont több értékpapír kellene. Az IFC ennek elősegítésére szánja adatbankját, amelyben a szóban forgó 19 fejlődő ország 400 tőzsdén bejegyzett vállalatának legfontosabb adatait rögzítik. Az adatbankra támaszkodó átfogó piacelemzési tanulmányokat a nyugdíjalapok, beruházási bankok, befektetési társaságok informálására szánják. A szolgáltatáshoz való csatlakozás alapdíja 15 ezer dollár, az éves előfizetési díj 6 ezer dollár. Eddig már féltucat amerikai és brit bank jelezte érdeklődését — tette hozzá a tisztviselő. A Világbank leányvállalatának számítása szerint a vizsgált 19 ország tőkepiacán a forgalom tavaly 187,9 milliárd dollárra nőtt, az 1986. évi 134,6 milliárdról. Közülük Tajvanon, Dél-Koreában, Indiában, Malaysiában, Brazíliában és Mexikóban található a legélénkebb papírpiacok. (AP—DJ, MTI) JUGOSZLÁVIÁBAN IS GOND AZ ATOMHULLADÉK ELHELYEZÉSE Az északnyugat-boszniai Bihács város és vidéke lakóinak körében nagy nyugtalanságot keltett az a hír, hogy ezen a környéken fogják elhelyezni a krskói (Szlovénia) atomerőmű hulladékanyagát — jelentette a zágrábi Vjesnik. Az utóbbi hónapokban még hat olyan körzetet (Bihács, Viszoko, Szlovenj Gradec, Glina, Lopar és Prokuplja) emlegettek, amely a biztonságos hulladékőrző megépítésének helyeként szóba jöhet, most azonban úgy tűnik, hogy véglegesen a bihácsi mellett döntöttek. Máris több környezetvédő csoport tiltakozott a döntés ellen. Nikola Majsztrovics, a bihácsi városi körzeti tanács elnöke kijelentette, hogy az ügyben sürgős tájékoztatást és állásfoglalást kérnek a bosznia-hercegovinai köztársasági képviselőháztól, mert eddig még semmiféle értesítést nem kaptak. (MTI) VILAGGAZDASAG AMERIKAI VEGYESVÁLLALATI AJÁNLAT SZOVJET SZÖVETKEZETNEK Moszkvai tudósítónktól: Az amerikai Ralex cég arra tett ajánlatot a Takt nevű szovjet kisszövetkezetnek, hogy hozzanak létre közösen egy személyi számítógépes szolgáltató vállalkozást — írja a Moszkovszkije Novosztyi legújabb száma. A szóban forgó szövetkezet tavaly alakult a Szovjetunióban. Fő tevékenységének a személyi számítógépek karbantartását, a programozást és a számítógép-kezelés elemi ismereteinek megtanítását, valamint a felhasználói programok készítését választotta. Az amerikai cég ajánlata most még jobb szolgáltatásokkal kecsegteti a szovjet felhasználókat. A Ralex ugyanis azt javasolta, hogy a közös vállalkozás keretében külföldről szerezzenek be alkatrészeket és gépeket a számítógép-kezelők betanítására, és együtt dolgozzanak ki számítógépes programokat. A nyereséget a felek tőkehozzájárulásuk arányában osztanák szét. A külföldről származó berendezések kemény valuta-ellenértékét a vegyesvállalat úgy tudná kitermelni, hogy a kifejlesztett szovjet felhasználói programokat Nyugaton értékesítenék. Az amerikai fél nem csak az eladást, hanem a piackutatás feladatait is vállalná. A cikk további része azt is sejtetni engedi, hogy a Ralex mögött orosz származású amerikai üzletemberek állnak. Alexander Ruszinov, a Ralex elnöke ugyanis elmondotta, a cég jól ismeri a szovjet viszonyokat, magyarán, a „született” amerikai üzletemberekkel ellentétben , kiismerik magukat a szovjet bürokrácia útvesztőiben. Heimer György EXPORTÖSZTÖNZÉS ÉS IMPORTLIBERALIZÁLÁS INDIÁBAN Az indiai gazdaság korszerűsítésének, technológiai fejlesztésének, exporttörekvéseinek igényeit szem előtt tartva a kormány újabb ösztönzőket és könnyítéseket jelentett be külkereskedelmi politikájában a következő három évre. Az ezzel kapcsolatos részleteket Tivari pénzügyminiszter ismertette a parlamentben. Az április elsején életbe lépő intézkedések célja, hogy csökkenjen a kereskedelmi deficit, növekedjen a kivitel, ugyanakkor könnyebb legyen a legkorszerűbb technológia és a beruházási cikkek bevitele. India kereskedelmi mérlegének deficitje az 1987/88-as pénzügyi év első 10 hónapjában 7 százalékkal, 54,25 milliárd rúpiára (4,1 milliárd dollár) csökkent az egy évvel korábbihoz képest, mert az export 25 százalékkal nőtt, és ez ellensúlyozni tudta a megnövekedett olajköltségeket. A csökkenés ellenére az országnak változatlanul komoly gondokat okoz a külkereskedelmi mérleg állandósult hiánya — mondta a pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az 1986—87-es pénzügyi évben 75,17 milliárd rúpia volt a hiány az egy évvel korábbi 87,63 milliárdot követően. India legfontosabb kereskedelmi partnerei az ázsiai és a csendesóceáni országok. Utánuk következnek a nyugat-európai országok, majd az Egyesült Államok. Az európai szocialista országok az indiai kivitelből 17,7 százalékkal, a bevitelből 8,5 százalékkal részesednek. Tivari pénzügyminiszter egyszersmind bejelentette, hogy további 745-tel növelik azoknak a termékeknek a számát, amelyek importja esetén az exportorientált vállalatoknak nem kell külön engedélyt kérniük, így ezeknek a termékeknek a száma közel 2500-ra emelkedett. A pénzügyminiszter anyagi ösztönzést helyezett kilátásba azoknak a beszállítóknak, akik az exportorientált cégeknek adják el termékeiket. (Reuter, MTI) INDONÉZIÁBAN LIBERALIZÁLJÁK az állami megrendeléseket Indonéziában az átalakított kormány fel kívánja oszlatni azt a nyolc évvel ezelőtt létrehozott szakértői csoportot, amelynek az a feladata, hogy ellenőrizze és jóváhagyja az átszámítva 300 ezer dolláron felüli értékű állami megrendeléseket. Ebben az erősen központosított és bürokratikus rendszerben az állami megrendeléseket teljesítő vállalatoknak gyakorta veszteségeket kellett elkönyvelniük az alacsony árak miatt, és egyesek szerint a bizottság erős részrehajlást mutatott az üzleti élet bizonyos csoportjai iránt. A bizottságot egyébként 1980-ban elnöki dekrétummal hozták létre, mert az egyes minisztériumok és kormányhivatalok a 70-es évek olajipari fellendülése idején nyakló nélkül költekeztek. A szakértői csoport feloszlatása összhangban van a kormány deregulációs törekvéseivel; az új rendszerben a minisztériumok és kormányhivatalok önállóan dönthetnek vásárlásaikról, s csak a 3 milliárd rúpiát (1 dollár , 1660 rúpia) meghaladó vásárlások esetén kell a gazdasági, pénzügyi, ipari és fejlesztési kérdésekben illetékes miniszter jóváhagyását kérni. (Reuter, AP—DJ) Jugoszlávia megegyezett az IMF-fel A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) és Jugoszlávia kidolgozta az egy évre szóló áthidaló kölcsönre vonatkozó tervezetet — jelentette be Janez Zemljanics miniszterelnök-helyettes Belgrádban. A felek — mint ismeretes — csak a harmadik tárgyalási fordulón jutottak egyezségre, ez még a múlt héten kezdődött meg (VILÁGGAZDASÁG, 1988 március 29., 1. oldal). A Tanjug hírügynökség jelentésében úgy tudja, hogy a hitelmegállapodás május közepén — a jugoszláv és az IMF- ratifikálás után — léphet életbe, de összeget nem közölt. Belgrád már kötött egy áthidaló kölcsönről szóló megállapodást a pénzintézettel, ez 1986-ban járt le. A mostani tárgyalássorozat kiváltó oka az volt, hogy Jugoszlávia tavaly júniusban elmulasztotta törleszteni ö1 milliárd dolláros adósságállományának egy esedékes kisebb hányadát (245 millió dollárt). Zemljanics a belgrádi parlament előtt úgy nyilatkozott, hogy a létrejött megállapodás nem csak az idén esedékes törlesztések refinanszírozását teszi lehetővé, hanem hosszabb távra is megoldást nyújt. A miniszterelnök-helyettes szerint a történtek megkönnyíthetik a nyugati hitelező országok nemhivatalos tömörülésével, az úgynevezett Párizsi Klubbal folytatandó hasonló egyezkedést is. A mostani megállapodás állítólag megfelel Belgrád inflációellenes pénzügyi politikájának. Az IMF ugyanis gazdasági ajánlásokat is belevett az egyezménybe, aminek betartását ellenőrizni fogja, ha Belgrád le akar hívni pénzeket az IMF bármilyen alapjából. (Reuter) A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 227958 Kiadja a Magyar Gazdasági Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest XIII., Lehel u. 10 a. - 1900 közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. 88.3102 04-101-3266-3 — Szedte Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148