Világgazdaság, 1988. április (20. évfolyam, 63/4812-83/4832. szám)

1988-04-01 / 63. (4812.) szám

1988. Április 1. A holland parlament megszavazta Lubbers módosított csomagtervét Lubbers holland miniszterelnöknek sikerült megnyernie a parla­menti csatát, mivel a képviselők többsége szerdán áldását adta a kormányzó gazdasági csomagtervére. Igaz, ehhez Lubbersnek komp­romisszumokat kellett kötnie: kigyomlálta tervének legnépszerűt­lenebb elemeit, és a liberálisoknak engedve nem emeli jövőre a hadikiadásokat. A kormányfő kényes egyensúlyo­zó mutatványt hajtott végre, hogy átmentse a csomagterv fő elemeit, de végül is sikerült neki. 1988 októ­berétől a vállalati adók 42 száza­lékról 35 százalékra csökkennek a parlamenti szavazás eredménye­ként, a jövedelemadók legmagasabb kulcsa pedig 1990-től 72 százalékról 60 százalékra csökken. A kisebbik kormánypárt, a liberálisok óhajának megfelelően a költségvetési kiadá­sok csökkentését is legnagyobbrészt végrehajtják. Ami a részleteket illeti: a kabi­net elejtette azt a tervét, hogy 12 hónapról 6 hónapra szűkíti azt az időt, amikor a munkanélküliek megkapják a maximális segélyt, az­az korábbi jövedelmük 70 százalé­kát. Arról a tervről is lemondtak, hogy 23 évről 27 évre emelik a kö­telező minimális bér folyósításának alsó korhatárát. Ehelyett mintegy 25 százalékkal csökkentik a 18—27 év közöttieknek folyósított munka­­nélküli segélyt, akiknek 3 évnél ke­vesebb a munkaviszonyuk. A miniszterelnök ígéretet tett rá, hogy az adóreformok és megszorí­tások nyomán nem fog csökkenni az alacsony jövedelműek vásárló­ereje, a leggazdagabbak pedig lé­nyegében ugyanennyi adót fizetnek, mint eddig, mert az adócsökkentést számos adókedvezmény megvonása ellentételezi majd. A csomagterv összeállítói azzal érveltek a változtatások mellett, hogy ezek révén a holland adórend­szer jobban fog hasonlítani a többi nyugat-európai országban kialakult szisztémához, a vállalati adóteher­csökkentések javítják a holland cé­gek nemzetközi versenyképességét, a minimális bérek kötelező folyósí­tásával kapcsolatos szigorítások pe­dig szerintük lehetővé tette volna több fiatal munkavállaló alkalmazá­sát, a munkanélküliségi gondok enyhítésére. A kiadások visszafogása így is javít majd az államháztartás hely­zetén. A költségvetési kiadásokat 1989-ben és 1990-ben összesen 3,4 milliárd holland forinttal mérséklik, mindenekelőtt a vállalatoknak nyújtott állami támogatások radiká­lis csökkentésével. (Reuter) HATÁROZAT A SZOVJET KÖNNYŰIPAR KORSZERŰSÍTÉSÉRŐL Moszkvai tudósítónktól­ Az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa határozatot hozott a könnyűipar 1988 és 1995 közötti korszerűsítéséhez szükséges intézke­désekről. A Szocialisztyicseszkaja Indusztrija című napilap ezzel kap­csolatos szerdai cikkében arra em­lékeztet, hogy már eddig is több pártdokumentum sürgette a fo­gyasztási cikkellátás gyors javítá­sát. Ehhez a könnyűipar kiemelt fejlesztésére van szükség. A könnyűipari minisztérium és az állami Tervbizottság a határozat meghozatalával egyidőben beter­jesztette javaslatát a könnyűipari termelés 1990—95 közötti alakítá­sáról. Ezen belül különösen nagy figyelmet szentelnének a cipő, a ru­házati, a kötszövött, valamint a ha­risnya- és zoknitermékek gyártásá­nak. Az előterjesztés szerint e cik­kekből 1995-re már „ésszerű”, vagy legalábbis azt megközelítő szintre kívánják emelni az ellátást. A párt- és kormányhatározat hangsúlyozza, hogy javítani kell a kibocsátott ter­mékek minőségét. A dokumentum szerint mostantól a jövő évtized kö­zepéig a jó minőségű szövetek, ru­hatermékek és cipők termelését a duplájára, a divatcikkekét pedig a háromszorosára kellene növelni. A Goszplan (az Állami Tervbi­zottság) és a könnyűipari miniszté­rium megbízást kapott a párt- és az állami vezetéstől, hogy munkálja ki egy 6,5—6,9 milliárd rubeles köz­ponti tőkeberuházás programját. Ebből 387 könnyűipari objektum, köztük 33 moszkvai vállalat rekon­strukcióját végeznék el. A LEMP Politikai Bizottsága előtt a lengyel egészségügy helyzete (Folytatás az 1. oldalról) Pelős érdeklődéssel fogadták Jaru­­zelski március 21-i bejelentését, amely szerint szükség esetén rend­kívüli hatáskörrel ruházzák fel a kormányt az infláció megfékezése és a reform meggyorsítása céljából A szakszervezetek azonban kikötik a kormány esetleges rendkívüli fel­hatalmazása nem sértheti a szak­­szervezetek törvényes jogait és a vállalatok önállóságát. A hivatalos szakszervezeti szövet­ség, az OPZZ vezetőinek tanácsko­zásáról kiadott közleményből kide­rül: az infláció megfékezésén túl azt várják az esetleges rendkívüli intézkedésektől, hogy emelkedjen a dolgozók reáljövedelme is, és javul­jon az ellátás. A kormány viszont az esetleges rendkívüli felhatalma­zást éppen a terven felüli béreme­lések megakadályozására kívánja felhasználni, és fel akar lépni az olyan vállalati vezetők ellen, akik a dolgozók béremelési követelései­nek engedve, az előírások megsze­gésével emelik a béreket. (VILÁG­­GAZDASÁG, 1988. március 10., 2. o.) A szakszervezeti vezetők, leszö­gezve, hogy továbbra is a dolgozók életszínvonalának megőrzését tekin­tik a szakszervezetek alapvető fel­adatának, megállapították, hogy az első hónapok tapasztalatai szerint az idén nem sikerül az inflációt a tervezett keretek között tartani. Ezért javasolták, hogy negyedéven­ként elemezzék a megélhetési költ­ségek alakulását, és a kormány en­nek figyelembevételével hajtson srerb­o Ir n i Abb a­f ( A/I T 7? Ok­ fov ) rn. Szovjet tudósok egy csoportja nyílt levélben szólította fel az or­szág párt- és állami vezetését hogy állítsák le a Kaszpi-mélyföl­­dön létesítendő Volga—Csograj ön­tözőcsatorna építését. A tudósok szerint a 353 kilométeresre terve­zett csatorna építésére fordított 2 milliárd rubel kidobott pénz len­ne, mivel a beruházás megbontja a környék vízháztartási egyensú­lyát, romlana a talaj minősége, s végső soron haszon helyett súlyos kár érné a mezőgazdaságot. Bolíviában szerdán 29-50 szá­zalékos üzemanyag-áremelést je­lentettek be. Eddig a környező or­szágokénál jóval olcsóbb volt a benzin és a dízelolaj, s ezért e termékeket nagyban külföldre csempészték, így rendszeressé vált a hiány e cikkekből. Ám: A British Telecommunication Plc. bejelentette, hogy a tavaly augusztus óta érvényben levő, az alapszolgáltatásaira vonatkozó ár­befagyasztást november helyett jö­vő március végéig fenntartja. A szolgáltatások színvonala miatt erős kritikák érik a BT-t, az árbefa­gyasztást ezért vezették be. A BT érvelése szerint a hosszabbításra azért került sor, mert a szolgálta­tások minőségének megjavítása hosszabb ideig tart. aW® jelenti Román intézkedések az ipar teljesítményének növelésére A román parlament szerdán több törvényt fogadott el az ipari ter­melés és az export­­fokozása ér­dekében. Ezt megelőzően az RKP KB foglalkozott a gazdaság hely­zetével (VILÁGGAZDASÁG, 1988. március 31., 2. oldal)­. Az április 15-én hatályba lépő intézkedések fizetési és nyereség­ösztönzőket tartalmaznak, amelyek célja a nyugati országokba irá­nyuló export növelése és az ipar hatékonyságának fokozása, a pa­zarló gazdálkodás csökkentésével. Az Agerpres román távirati iro­da jelentése szerint az új rendel­kezések értelmében maximált ter­melői árakat fognak megállapíta­ni az idei évre a­ tervezett terme­lési költségek alapján. (AP—DJ) A fejlődők multilaterális kereskedelmi egyezménye „Global System of Trade Prefe­­rences" (GSTP), azaz a világmére­tekben nyújtott kereskedelmi ked­vezmények rendszere nevet viseli az a szerződéstervezet, amelyet várhatóan április közepén Belgrád­­ban írnak alá a fejlődő országok. Az egyezmény értelmében a fejlő­dő országok egymás közötti keres­kedelme élénkítésének céljából egységes kedvezményrendszert ve­zetnének be, a jelenlegi kétoldalú egyezményeket váltva fel ezzel. Ez elősegítheti annak az évtizedes múltra visszatekintő harmadik vi­lágbeli törekvésnek a megvalósulá­sát, hogy a jelenleg uralkodó nyu­gati,fejlődő kereskedelmi pályá­kat a fejlődő országok egymás közti kereskedelme váltsa fel. A GSTP megkötésére a 77-e­k csoportja, a ma már több mint 80 fejlődő országot tömörítő csoporto­sulás belgrádi tanácskozása alkal­mával kerül sor — jelentik a hír­­ügynökségek a Tanjug csütörtöki közleményére hivatkozva. Az egész rendszernek a kidolgozását is e csoportosulás kezdeményezte még 1979-ben, s az elképzeléseket a 77-ek éves vezetői értekezletein az­óta is rendszeresen továbbfejlesz­tették. (Reuter) IFC-adatbank a harmadik világ értéktőzsdéiről A Nemzetközi Pénzügyi Társa­ság (IFC), a Világbank leányvál­lalata felmérést végez 19 fejlődő országban, azt vizsgálva, hogyan működnek a harmadik világ érték­tőzsdéi. A nemzetközi intézmény most azt fontolgatja, hogy az így felgyűlt adatokat szolgáltatásként eladja különböző cégeknek. David GUI, az IFC tőkepiaci osz­tályának vezetője elmondta, hogy a fejlődő országokban egyre na­gyobb az igény az értékpapírpiac bővítésére, mindenekelőtt a kül­földi tőke odacsalogatása érdeké­ben. Gill szerirnt az adósságválságot nem lehet újabb adósságokkal megoldani, hanem kevesebb köl­csön, viszont több értékpapír kelle­ne. Az IFC ennek elősegítésére szánja adatbankját, amelyben a szóban forgó 19 fejlődő ország 400 tőzsdén bejegyzett vállalatának legfontosabb adatait rögzítik. Az adatbankra támaszkodó átfo­gó piacelemzési tanulmányokat a nyugdíjalapok, beruházási bankok, befektetési társaságok informálá­sára szánják. A szolgáltatáshoz­ való csatlakozás alapdíja 15 ezer dollár, az éves előfizetési díj 6 ezer dol­lár. Eddig már féltucat amerikai és brit bank jelezte érdeklődését — tette hozzá a tisztviselő. A Világbank leányvállalatának számítása szerint a vizsgált 19 or­szág tőkepiacán a forgalom tavaly 187,9 milliárd dollárra nőtt, az 1986. évi 134,6 milliárdról. Közülük Tajvanon, Dél-Koreában, Indiában, Malaysiában, Brazíliában és Mexi­kóban található a legélénkebb pa­pírpiacok. (AP—DJ, MTI) JUGOSZLÁVIÁBAN IS GOND AZ ATOMHULLADÉK ELHELYEZÉSE Az északnyugat-boszniai Bihács város és vidéke lakóinak körében nagy nyugtalanságot keltett az a hír, hogy ezen a környéken fogják elhelyezni a krskói (Szlovénia) atomerőmű hulladékanyagát — je­lentette a zágrábi Vjesnik. Az utóbbi hónapokban még hat olyan körzetet (Bihács, Viszoko, Szlovenj Gradec, Glina, Lopar és Prokuplja) emlegettek, amely a biztonságos hul­­ladékőrző megépítésének helyeként szóba jöhet, most azonban úgy tű­nik, hogy véglegesen a bihácsi mellett döntöttek. Máris több környezetvédő cso­port tiltakozott a döntés ellen. Ni­­kola Majsztrovics, a bihácsi vá­rosi­ körzeti tanács elnöke kijelen­tette, hogy az ügyben sürgős tá­jékoztatást és állásfoglalást kérnek a bosznia-hercegovinai köztársasági képviselőháztól, mert eddig még semmiféle értesítést nem kaptak. (MTI) VILAGGAZDASAG AMERIKAI VEGYESVÁLLALATI AJÁNLAT SZOVJET SZÖVETKEZETNEK Moszkvai tudósítónktól: Az amerikai Ralex cég arra tett ajánlatot a Takt nevű szovjet kis­szövetkezetnek, hogy hozzanak lét­re közösen egy személyi számítógé­pes szolgáltató vállalkozást — írja a Moszkovszkije Novosztyi legújabb száma. A szóban forgó szövetkezet tavaly alakult a Szovjetunióban. Fő tevé­kenységének a személyi számítógé­pek karbantartását, a programozást és a számítógép-kezelés elemi is­mereteinek megtanítását, valamint a felhasználói programok készítését választotta. Az amerikai cég ajánla­ta most még jobb szolgáltatásokkal kecsegteti a szovjet felhasználókat. A Ralex ugyanis azt javasolta, hogy a közös vállalkozás keretében kül­földről szerezzenek be alkatrésze­ket és gépeket a számítógép-kezelők betanítására, és együtt dolgozzanak ki számítógépes programokat. A nyereséget a felek tőkehozzájá­rulásuk arányában osztanák szét. A külföldről származó berendezések kemény valuta-ellenértékét a ve­gyesvállalat úgy tudná kitermelni, hogy a kifejlesztett szovjet felhasz­nálói programokat Nyugaton érté­kesítenék. Az amerikai fél nem csak az eladást, hanem a piackutatás feladatait is vállalná. A cikk további része azt is sej­tetni engedi, hogy a Ralex mögött orosz származású amerikai üzlet­emberek állnak. Alexander Ruszi­­nov, a Ralex elnöke ugyanis el­mondotta, a cég jól ismeri a szovjet viszonyokat, magyarán, a „szüle­tett” amerikai üzletemberekkel el­lentétben , kiismerik magukat a szovjet bürokrácia útvesztőiben. Heimer György EXPORTÖSZTÖNZÉS ÉS IMPORTLIBERALIZÁLÁS INDIÁBAN Az indiai gazdaság korszerűsíté­sének, technológiai fejlesztésének, exporttörekvéseinek igényeit szem előtt tartva a kormány újabb ösz­tönzőket és könnyítéseket jelentett be külkereskedelmi politikájában a következő három évre. Az ezzel kapcsolatos részleteket Tivari pénz­ügyminiszter ismertette a parla­mentben. Az április elsején életbe lépő in­tézkedések célja, hogy csökkenjen a kereskedelmi deficit, növekedjen a kivitel, ugyanakkor könnyebb le­gyen a legkorszerűbb technológia és a beruházási cikkek bevitele. India kereskedelmi mérlegének deficitje az 1987/88-as pénzügyi év első 10 hónapjában 7 százalékkal, 54,25 milliárd rúpiára (4,1 milliárd dollár) csökkent az egy évvel ko­rábbihoz képest, mert az export 25 százalékkal nőtt, és ez ellensúlyoz­ni tudta a megnövekedett olajkölt­ségeket. A csökkenés ellenére az or­szágnak változatlanul komoly gon­dokat okoz a külkereskedelmi mér­leg állandósult hiánya — mondta a pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az 1986—87-es pénzügyi évben 75,17 milliárd rúpia volt a hiány az egy évvel korábbi 87,63 milliárdot kö­vetően. India legfontosabb kereskedelmi partnerei az ázsiai és a csendes­óceáni országok. Utánuk következ­nek a nyugat-európai országok, majd az Egyesült Államok. Az eu­rópai szocialista országok az indiai kivitelből 17,7 százalékkal, a bevi­telből 8,5 százalékkal részesednek. Tivari pénzügyminiszter egyszer­smind bejelentette, hogy további 745-tel növelik azoknak a termé­keknek a számát, amelyek import­ja esetén az exportorientált vállala­toknak nem kell külön engedélyt kérniük, így ezeknek a termékek­nek a száma közel 2500-ra emelke­dett. A pénzügyminiszter anyagi ösztönzést helyezett kilátásba azok­nak a beszállítóknak, akik az ex­portorientált cégeknek adják el ter­mékeiket. (Reuter, MTI) INDONÉZIÁBAN LIBERALIZÁLJÁK az állami megrendeléseket Indonéziában az átalakított kor­mány fel kívánja oszlatni azt a nyolc évvel ezelőtt létrehozott szak­értői csoportot, amelynek az a fel­adata, hogy ellenőrizze és jóvá­hagyja az átszámítva 300 ezer dol­láron felüli értékű állami megren­deléseket. Ebben az erősen közpon­tosított és bürokratikus rendszer­­ben az állami megrendeléseket tel­jesítő vállalatoknak gyakorta vesz­teségeket kellett elkönyvelniük az alacsony árak miatt, és egyesek szerint a bizottság erős részrehaj­lást mutatott az üzleti élet bizo­nyos­ csoportjai iránt. A bizottságot egyébként 1980-ban elnöki dekré­tummal hozták létre, mert az egyes minisztériumok és kormányhivata­lok a 70-es évek olajipari fellendü­lése idején nyakló nélkül költekez­tek. A szakértői csoport feloszlatása összhangban van a kormány dere­gulációs törekvéseivel; az új rend­szerben a minisztériumok és kor­mányhivatalok önállóan dönthetnek vásárlásaikról, s csak a 3 milliárd rúpiát (1 dollár , 1660 rúpia) meghaladó vásárlások esetén kell a gazdasági, pénzügyi, ipari és fej­lesztési kérdésekben illetékes mi­niszter jóváhagyását kérni. (Reuter, AP—DJ) Jugoszlávia megegyezett az IMF-fel A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) és Jugoszlávia kidolgozta az egy évre szóló áthidaló kölcsönre vo­natkozó tervezetet — jelentette be Janez Zemljanics miniszterelnök-he­lyettes Belgrádban. A felek — mint ismeretes — csak a harmadik tár­gyalási fordulón jutottak egyezség­re, ez még a múlt héten kezdődött meg (VILÁGGAZDASÁG, 1988 március 29., 1. oldal). A Tanjug hírügynökség jelentésében úgy tud­ja, hogy a hitelmegállapodás május közepén — a jugoszláv és az IMF- ratifikálás után — léphet életbe, de összeget nem közölt. Belgrád már kötött egy áthidaló kölcsönről szóló megállapodást a pénzintézettel, ez 1986-ban járt le. A mostani tárgyalássorozat kiváltó oka az volt, hogy Jugoszlávia ta­valy júniusban elmulasztotta tör­leszteni ö1 milliárd dolláros adós­ságállományának egy esedékes ki­sebb hányadát (245 millió dollárt). Zemljanics a belgrádi parlament előtt úgy nyilatkozott, hogy a létre­jött megállapodás nem csak az idén esedékes törlesztések refinanszírozá­sát teszi lehetővé, hanem hosszabb távra is megoldást nyújt. A minisz­terelnök-helyettes szerint a történ­tek megkönnyíthetik a nyugati hi­telező országok nemhivatalos tömö­rülésével, az úgynevezett Párizsi Klubbal folytatandó hasonló egyez­kedést is. A mostani megállapodás állítólag megfelel Belgrád inflációellenes pénzügyi politikájának. Az IMF ugyanis gazdasági ajánlásokat is be­levett az egyezménybe, aminek be­tartását ellenőrizni fogja, ha Belg­rád le akar hívni pénzeket az IMF bármilyen alapjából. (Reuter) A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 22­7958 Kiadja a Magyar Gazdasági Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő pos­tahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Pos­ta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest XIII., Lehel u. 10 a. - 1900 közvet­lenül vagy postautalványon, valamint át­utalással a HELIR 215-96162 pénzforgal­mi jelzőszámra. 88.3102 04-101-32­66-3 — Szedte Zrínyi Nyom­da, Budapest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148

Next