Világgazdaság, 1988. június (20. évfolyam, 105/4854-127/4876. szám)

1988-06-01 / 105. (4854.) szám

2 1988. JÚNIUS 1. Fizetési gondokkal küszködnek a csehszlovák vállalatok Átszervezik a bankrendszert Rosszabbodott a csehszlovák vál­lalatok pénzügyi helyzete: az első negyedév végén 44,8 milliárd koro­na adósságuk volt. A hosszabb ide­je gazdálkodási gondokkal küzdő vállalatoknál konszolidációs prog­ramot vezetnek be. Az új gazdasági mechanizmus részeként átszervezik a csehszlovák állami bankot — egyebek mellett erről volt szó a bank vezérigazgatójának hétfői sajtóértekezletén Prágában. A tájékoztatón elhangzottak sze­rint a vállalatoknak az első ne­gyedév végén kétszer annyi adós­ságuk volt, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. Az ország 6850 gazdasági egységéből 2600 fizetés­­képtelen, köztük van a Mladá Bo­­leslav-i Skoda autógyár is. A helyzet javítására számos in­tézkedést hoztak. Azoknál a válla­latoknál, amelyeknél hosszú távon kedvezőtlenül alakul a készletgaz­dálkodás, kevesebb pénzt engedé­lyeznek a bérekre. A harminc leg­­eladósodottabb vállalatnál vizsgála­tot indítanak, hogy kiderítsék: mi az oka a fizetésképtelenségnek. Jól A sajtóértekezleten szó volt az­is, hogy különválasztják csehszlovák állami bank pénzki­a­bocsátó és kereskedelmihitel-tevé­­kenységét. A tervek szerint köz­ponti állami bankot hoznak létre, amely a pénz- és devizapolitikáért felel majd, a két tagköztársaságban hitelbankokat állítanak fel. Ezek­nek a fiókjai vállalkozókként nyúj­tanak hiteleket a gazdasági egysé­geknek, törekedve a pénz hatékony felhasználására, illetve mielőbbi megtérülésére. Csehszlovákiában tervezik a beruházási bank hatás­körének bővítését is. Ez főleg hos­­­szú távú beruházási hiteleket fog nyújtani, és kiemelt beruházásokat finanszíroz, illetve ellenőriz majd. (MTI) Ausztria Áramellátása és A KÖZÖS PIAC Nem lesz szükség az új vízerőművekre ? Ha Ausztria csatlakozik a Közös Piachoz, nehéz helyzetbe ke­rülhet az osztrák elektromos ipar — hangoztatta Walter Fremuth, az osztrák elektromos művek vezetője. A francia áram ugyanis jó­val olcsóbb az osztrákoknál. Fremuth az Áramtermelők és El­osztók Nemzetközi Szövetségének (UNIPEDE) Sorrentóban tartott­t kongresszusa kapcsán nyilatkozott az APA osztrák hírügynökség tudó­sítójának. Szerinte a közös piaci belépés nemcsak az osztrák szénbá­nyászatot, hanem az alternatív energia, sőt a vízenergia hasznosí­tására vonatkozó terveket is tönk­retenné. Megszűnne az osztrák elektromos művek export- és im­portmonopóliuma, valamint az egyes szövetségi tartományokban működő áramtermelő cégek területi kiváltsága. Az importfüggőség nö­vekedése veszélyeztetheti Ausztria biztonságos elektromosáram-ellátá­­sát — aggódik Fremuth. Az Európai Közösség brüsszeli bizottsága most tárgyalja a közös­ség áramellátásának egységesítésé­ra vonatkozó terveket. Arról van szó, hogy teljesen összeolvasztanák a tagországok elektromosáram-há­­lózatát. A tervet Fremuth szerint a legtöbb nyugat-európai termelő el­lenzi, de Franciaország makacsul kitart mellette, mivel tetemes áramfölöslege van a belföldi ter­melésből, amelynek 70 százalékát az atomenergia adja. Ausztria áramtermelésének szerkezete ettől gyökeresen eltér, az osztrák áram 70 százaléka vízenergiából szárma­zik. Fremuth szerint a közösségi „árampiac” egységesítése az atom­energia győzelmét eredményezné Ez nehéz helyzetbe hozná a víz­energiával előállított áram terme­lőit, szél- és napenergia előállításá­ba pedig senki sem ruházna be. A sorrentói kongresszuson el­hangzott előrejelzése szerint a világ áramfogyasztása a következő évek­ben évi 4,5 százalékkal emelke­dik, Nyugat-Európában telítődik a piac. 1987-ben a szövetség adatai szerint 10 ezer milliárd kilowattóra volt a világon előállított elektromos áram mennyisége. A termelők egy­re inkább az atomenergiára tá­maszkodnak, ezen Csernobil sem változtat. A kongresszus által elfogadott közös nyilatkozat megállapítja: ép­pen a világ legnagyobb áramfo­gyasztó országaiban vannak törek­vések az erőmű-építkezések feltar­tóztatására. Az áramtermelők sze­rint ez azzal magyarázható, hogy az ellenzők „hamisan értelmezett környezetvédelmi érdekekkel” ér­velnek. Középtávon egyes országok­ban áramhiány léphet fel. Ausztriában az áramfogyasztás a következő években a különféle prognózisok szerint évi 2—2,5 szá­zalékkal élénkül majd. Új beruhá­zások híján 10 év múlva az Auszt­riában felhasznált áram negyedré­szét importálni kellene. (APA) Felhatalmazták a norvég kormányt az olajlelőhelyek privatizálására A norvég parlament, a starting felhatalmazta a kormányt arra, hogy a magánvállalatoknak eladja az állami részesedést az ország kő­olaj- és földgázlelőhelyeiben. Mivel a döntés nem jelent kötelező ki­árusítást, a kormányzó munkáspárt képviselői is a felhatalmazás mel­lett szavaztak, annak ellenére, hogy az eredetileg a konzervatív ellen­zék indítványa volt. A privatizálás­ról egyébként már korábban meg­kezdődtek a találgatások (VILÁG­­GAZDASÁG, 1988. május 27., 2. oldal). Az új rendelkezés értelmében a kormány eladhatja közvetlen ré­szesedését az északi-tengeri olaj­lelőhelyekben, ez azonban nem vo­natkozik az állami kézben lévő Statoil részesedésére. A privatizá­lási felhatalmazás az 1973 óta foly­tatott norvég olajpolitika jelentős megváltoztatása, eddig ugyanis a kormánynak többséggel kellett rendelkeznie az olaj­mezők tulaj­do­­donában, akár közvetlenül, akár a Statoilon keresztül. A parlament olajmező-kiaknázá­­si programot is elfogadott, ennek költségei azonban kiváltották né­hány képviselő ellenkezését. Becs­lések szerint 30 milliárd norvég ko­ronába kerülne (1 dollár , 6,18 korona) a mintegy 148,66 millió köbméter olajkincset rejtő mező kiaknázása, amely azonban csak akkor hozhat nyereséget, ha az olaj­árak elérik a barrelenkénti 22 dol­lárt. (AP—DJ) AJÁNLATI FELHÍVÁS (IFB) Kffi IFB szám: 8 Sertéstelepi rekonstrukció 1. Az MNB a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (IBRD) köl­csönt kapott az Integrált Állattenyésztési Program finanszírozására (2510­ Hu számú kölcsön), és a kölcsön egy részét telepek, berende­zések és mobil gépek beszerzésének finanszírozására kívánják fordíta­ni sertéstelepi rekonstrukció céljára Magyarországon. 2. Az Agrotek Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat zárt ajánlatokat kér — nedves takarmány keverő kiosztó berendezés, — sertés önitató, — kis kapacitású önjáró rakodó, — nagy kapacitású önjáró rakodó, — hígtrágya szivattyú és hígtrágya öntöző berendezés,­­szellőző berendezés szállítására a szükséges alkatrészekkel és szolgáltatásokkal együtt. 3. A felhívás nyílt az IBRD „Beszerzési útmutató" szerint alkalmas orszá­gok mindazon szállítói részére, akik megvették az ajánlati okmányokat. Az ajánlattevők ajánlataikat egy vagy több tételre vonatkozólag nyújt­hatják be, de az egy tételre követelményként kiszabott mennyiségnél kevesebbet magába foglaló összes ajánlatot visszautasítják. Az aján­latok kiértékelése és összehasonlítása tételenként történik. 4. Az érdeklődő alkalmas ajánlattevők további információkat szerezhet­nek be és megtekinthetik az ajánlati okmányokat az Agrotek Mezőgaz­dasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalatnál. H-1065 Budapest VI., Bajcsy-Zsilinszky út 57. Telefon: 530-555 Telex: 22-5651 ,vagy 22-6703 ügyintéző: Fát­ n K. 5. Az ajánlati okmányokat bármelyik érdeklődő megfelelő ajánlattevő száz USD (100 USD) összegért vagy azzal egyenértékű konvertibilis va­lutáért megveheti. Magyar ajánlattevők az ajánlati dokumentációt 5000 Ft (azaz ötezer forint) befizetése ellenében kaphatják meg. Az átuta­lásokat az MNB-n keresztül kérjük az Agroteknek az Országos Keres­kedelmi és Hitelbanknál Budapesten vezetett 216-55-076 számú szám­lájára. Csekkel való fizetést elfogadunk, és az okmányokat ajánlva postán küldjük meg. Az expressz szállítási szolgáltatásért további nyolcvan (80) USA-dollár szükséges. Az Agrotek irodájába kérjük eljuttatni 1988. július 18-án reggel 10 óráig az ajánlatokat, amelyeket azután azonnal felbontunk. Az ajánlati okmányokat az Agrotektől szerezhetik be, 1988. június 2-ától kezdve. fijta tárgyal az IMF és Egyiptom Az egyiptomi kormány és a Nem­zetközi Valuta Alap (IMF) megbí­zottai folytatják tavasszal megsza­kadt tárgyalásaikat — közölték jól­értesült kairói források. A cél az, hogy további átütemezésekben egyezzenek meg az egyiptomi tarto­zások ügyében. Egyiptom nyugati adósságállo­mányát 40 milliárd dollárra becsü­lik, s a kívánt átütemezéshez el­engedhetetlennek látszik az IMF-fel való előzetes megállapodás. Ez áp­rilisban nem jött létre, de ha a jö­vőben sikerülne tető alá hozni, az — lélektani hatásán kívül — az­zal a kedvezménnyel is járna, hogy az IMF felszabadítaná 320 millió dolláros készenléti hitelét, amely­ből eddig a devizahiányban szen­vedő Egyiptom csak 150 milliót kapott meg. Kairó az úgynevezett Párizsi Klubba tömörült nyugati kor­mány hitelezőivel már egyezségre ju­tott a kért átütemezésről, amely tartozásainak mintegy egynegyedét érinti.­­ Az IMF feltételeiből — amelyek nagyarányú állami szubvenciók eltörlését irányozták elő — a kai­rói kormány néhányat már elfoga­dott. Ennek eredményeként május közepén jelentősen, 33—40 száza­lékkal emelték az üzemanyagok és 18—23 százalékkal a dohány árát. A szegény tömegekre viszont elvi­selhetetlen terheket róna az olyan alapvető cikkek ártámogatásának megvonása, mint a kenyér, a liszt, az étolaj, a cukor és a tea. (MTI) JELENTI • Vasárnap újjáválasztották Finn KP Politikai Bizottságát azt a követően, hogy az előző testület le­mondott a nemrég kirobbant pénz­ügyi botrány miatt. A párt új elnö­ke Jarmo Wahlström, főtitkára Helja Tammisola lett. Wahlström a KB ülésén a rossz beruházási döntések miatt keletkezett veszte­séget már 30 millió finn márkára (7,5 millió dollár) becsülte, és hi­vatalos vélemény szerint további 10 millió márkára van szükség az esedékes hitelek visszafizetésére. • Az Amerikaközi Fejlesztési Bank (IADB) kész új hiteleket nyújtani Perunak, bár konkrét ös­­­szeget nem hoztak nyilvánosságra. Alan García kormányának hitel­visszafizetési politikája miatt az IMF és a Világbank megvonta ked­vezményeit az összesen 14,9 mil­liárd dolláros adóssággal küzdő or­szágtól. Peru valutatartalékai jelen­leg háromhavi import fedezetére elegendőek, és az ország magánvál­lalatainak egy része már kénytelen barteregyezményeket kötni, hogy a szükséges gépekhez és alkatré­szekhez hozzájuthasson. VILÁGGAZDASÁG Fokozódik az indonéz gazdaság függése Japántól Japán azon törekvésével össz­hangban, hogy az eddiginél jóval nagyobb szerepet játsszon a délke­let-ázsiai térségben (VILÁGGAZ­DASÁG, 1988. április 14., 7. oldal), egyre nagyobb támogatást nyújt az indonéz gazdaságnak. Az április el­sejével kezdődő pénzügyi év során Japán majdnem megduplázza, 1,23 milliárdról 2,3 milliárdra növeli az Indonéziának nyújtandó gazdasági segély összegét. Ez az összeg In­donézia 7,8 milliárd dolláros külső finanszírozási szükségletének mint­egy 30 százalékát jelenti. Az indonéz exportban, mindenek­előtt az olaj- és nyersanyagszállí­tások terén is igen jelentős Japán szerepe. Indonézia 1987-ben az elő­ző évi 6,6 milliárd dollárt követően 7,39 milliárd dollárért exportált Ja­pánba, miközben a teljes indonéz export 14 milliárdról 17,1 milliárd dollárra emelkedett ugyanezen idő alatt. Japánba irányul az indonéz olaj­export mintegy fele, é és a legtöbb nem olajipari befektetést japán be­ruházók végzik Indonéziában. Indo­nézia ezenkívül jelentős mennyiség­ben ad el nyersgumit, pálmaolajat, ónt és kávét Japánnak, az indonéz réz- és nikkelexport pedig majd­nem teljes egészében Japánba irá­nyul. Indonézia 47,3 milliárd dolláros adósságállományának mintegy egy­­harmada jenben halmozódott fel, s így az olajárak esése és a jen ár­folyam-emelkedése következtében Indonézia még inkább kénytelen volt a japán segítségre hagyatkoz­ni. A Világbank becslései szerint Indonézia adósságszolgálati rátája a tavalyi 34,7 százalék után az idén 39,9 százalék lesz. Június közepén Hágában találko­zik az Indonéziát segélyező 14 or­szág. A Világbank azt javasolta, hogy az előző pénzügyi év 3,19 mil­liárd dollárja után az 1988/89-es pénzügyi évben 3,6 milliárd dollár­nyi segélyt és kedvezményes hitelt nyújtsanak az országnak. Japán eb­ből 1,4 milliárd dollárt állna, s ez­zel Indonézia legnagyobb segélye­zőjévé válik. Ezt a pénzt a tervek szerint gyors megtérülésű progra­mokra fordítják majd, ami előnyös Indonézia számára, hiszen az or­szágban (mindenekelőtt a városok­ban) nő a munkanélküliség, és a kormány a gazdasági növekedés ütemének fenntartásával reméli el­kerülni a társadalmi feszültségek kiéleződését. A nagyarányú japán gazdasági segítség egyre szorosabb szálakkal köti az indonéz gazdaságot Japán­hoz, annak ellenére, hogy az or­szágnak az Egyesült Államokkal, Nyugat-Európával vagy a délke­let-ázsiai térség többi országával fenntartott kereskedelmi kapcsola­tai ugyancsak erősek. Japánnak azonban amellett, hogy elmélyíti gazdasági kapcsola­tait Indonéziával, nem szabad meg­feledkeznie a politikai nehézségek­ről sem — figyelmeztetnek nyuga­ti megfigyelők. A politikai ellen­érzések Indonéziában részben ab­ból erednek, hogy Japán a máso­dik világháború alatt elfoglalta az országot. 1974-ben, Tanaka Kakuei japán miniszterelnök látogatása alatt japánellenes zavargások is voltak Indonéziában. Tavaly augusztusban az akkori indonéz külügyminiszter, Mochtar Kusu­­maatmadja üdvözölte Japán növek­vő szerepét a délkelet-ázsiai régió­ban, hozzátette azonban, hogy kapcsolatoknak kiegyensúlyozottab­ a­baknak kellene lenniük. (Reuter) POLITIKAI VÁLSÁG PAKISZTÁNBAN • STABILIZÁLÁSI SZÁNDÉKKAL Mohammed Ziaul Hak, pakisztá­ni államfő vasárnap váratlanul fel­oszlatta a központi és a négy tar­tományi parlamentet, és visszavon­ta az általa 1984-ben kinevezett, Dzsunedzso miniszterelnök által ve­zetett kormány mandátumát. A jelentés magát a miniszterel­nököt is váratlanul érte. Egyhetes délkelet-ázsiai látogatásáról vissza­térve újságírók előtt kijelentette, hogy Ziaul Hak önkényesen dön­tött így, és az intézkedés ellenté­tes a kormány által megindított demokratizálódási folyamattal. Ziaul Hak azzal indokolta beje­lentését, hogy a kormány nem tel­jesítette a kinevezésekor rábízott feladatokat, engedte elterjedni a korrupciót, és tönkretette a gaz­a­daságot. Az államfő — az alkot­mány előírásainak megfelelően — ígéretet tett arra, hogy három hó­napon belül általános választásokat tartanak, amelyeken az engedélye­zett politikai pártok is indulhatnak. A közbeeső időszakra ideiglenes kormányt nevez ki, amelytől az iszlám törvények szigorúbb meg­tartását várja. Az intézkedés a szakértőket is meglepte. A bejelentés hátterében többek szerint az áll, hogy az ál­lamfő, aki egyúttal a katonai ta­nács vezetője is, attól tart, hogy a szovjet csapatok Afganisztánból való kivonulása miatt a térségben megváltoznak az erőviszonyok és felélednek az India és Pakisztán közti nézeteltérések. Ilyen körül­mények között pedig stabil gazda­sági és politikai helyzet és a ka­tonai vezetés szerepének fokozása szükséges. Más megfigyelők utalnak arra, hogy Ziaul Hak és Dzsunedzso kö­zött az utóbbi időben egyre több ellentét merült fel, bár az elnök eddig nyilvánosan mindig dicsérő­­leg szólt a kormány munkájáról. Az ellenzéki pártok elégedetten fo­gadták a kilátásba helyezett vá­lasztásokat, de megkérdőjelezték az elnök szavahihetőségét. A Pakisztá­ni Demokrata Párt elnöke kétség­be vonta, hogy 90 napon belül vá­lasztásokat lehetne rendezni az or­szágban, hiszen az államfő válasz­tási főmegbízottja szerint a szerve­zési munkálatokhoz legalább egy év szükséges. (Reuter, AP—DJ, MTI) KÖZÖS PIACOT TERVEZNEK AZ ÖBÖL MENTI ORSZÁGOK Két-h három éven belül egységes piacot fognak teremteni az öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) tagjai, és mintegy tíz éven belül meg fogják változtatni a te­rület gazdasági képét — mondotta rijádi sajtóértekezletén Abdullah Bishara, a GCC főtitkára. (A GCC tagjai: Bahrein, Szaúd-Arábia, Ku­­vait, az Egyesült Arab Emírségek, Katar és Omán. 1982-ben írták alá a gazdasági együttműködés alapító okmányát.) A tervekben az EGK-hoz hasonló közös piac megteremtése szerepel. A főtitkár nyilatkozata szerint tár­gyalások folynak arról hogy leépít­sék az országok között fennálló ke­reskedelmi akadályokat, és egy olyan rendszert kívánnak létrehoz­ni, amely a nem tagországokból származó importtól megvédi a bel­ső ipart. A főtitkár beszámolt arról, hogy már a legkülönbözőbb területeken növekszik a gazdasági együttműkö­dés, ebbe beleértendő az is, hogy döntés született az integráción belül saját hadiipar megteremtésre. (AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG A MAOTAR GAZDASÁGI KAMARA TAG­VÁLLALATAINAK GAZDASÁGI NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 22-7958 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal: Bp. I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő pos­tahivatalnál a hírlapkézbesítőknél, a Pos­ta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest XIII., Lehel u. 10 a.­­ 1900 -, közvet­lenül vagy postautalványon, valamint át­utalással a HELIR 215-96162 pénzforgal­mi jelzőszámra. 88.3102 05-66-02 — Szedte Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomda: Szikra Lapnyomda, Felelős vezető: Csöndes Zoltán Budapest ISSN 0042-6148

Next