Világgazdaság, 1988. június (20. évfolyam, 105/4854-127/4876. szám)
1988-06-01 / 105. (4854.) szám
2 1988. JÚNIUS 1. Fizetési gondokkal küszködnek a csehszlovák vállalatok Átszervezik a bankrendszert Rosszabbodott a csehszlovák vállalatok pénzügyi helyzete: az első negyedév végén 44,8 milliárd korona adósságuk volt. A hosszabb ideje gazdálkodási gondokkal küzdő vállalatoknál konszolidációs programot vezetnek be. Az új gazdasági mechanizmus részeként átszervezik a csehszlovák állami bankot — egyebek mellett erről volt szó a bank vezérigazgatójának hétfői sajtóértekezletén Prágában. A tájékoztatón elhangzottak szerint a vállalatoknak az első negyedév végén kétszer annyi adósságuk volt, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az ország 6850 gazdasági egységéből 2600 fizetésképtelen, köztük van a Mladá Boleslav-i Skoda autógyár is. A helyzet javítására számos intézkedést hoztak. Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél hosszú távon kedvezőtlenül alakul a készletgazdálkodás, kevesebb pénzt engedélyeznek a bérekre. A harminc legeladósodottabb vállalatnál vizsgálatot indítanak, hogy kiderítsék: mi az oka a fizetésképtelenségnek. Jól A sajtóértekezleten szó volt azis, hogy különválasztják csehszlovák állami bank pénzkiabocsátó és kereskedelmihitel-tevékenységét. A tervek szerint központi állami bankot hoznak létre, amely a pénz- és devizapolitikáért felel majd, a két tagköztársaságban hitelbankokat állítanak fel. Ezeknek a fiókjai vállalkozókként nyújtanak hiteleket a gazdasági egységeknek, törekedve a pénz hatékony felhasználására, illetve mielőbbi megtérülésére. Csehszlovákiában tervezik a beruházási bank hatáskörének bővítését is. Ez főleg hosszú távú beruházási hiteleket fog nyújtani, és kiemelt beruházásokat finanszíroz, illetve ellenőriz majd. (MTI) Ausztria Áramellátása és A KÖZÖS PIAC Nem lesz szükség az új vízerőművekre ? Ha Ausztria csatlakozik a Közös Piachoz, nehéz helyzetbe kerülhet az osztrák elektromos ipar — hangoztatta Walter Fremuth, az osztrák elektromos művek vezetője. A francia áram ugyanis jóval olcsóbb az osztrákoknál. Fremuth az Áramtermelők és Elosztók Nemzetközi Szövetségének (UNIPEDE) Sorrentóban tartottt kongresszusa kapcsán nyilatkozott az APA osztrák hírügynökség tudósítójának. Szerinte a közös piaci belépés nemcsak az osztrák szénbányászatot, hanem az alternatív energia, sőt a vízenergia hasznosítására vonatkozó terveket is tönkretenné. Megszűnne az osztrák elektromos művek export- és importmonopóliuma, valamint az egyes szövetségi tartományokban működő áramtermelő cégek területi kiváltsága. Az importfüggőség növekedése veszélyeztetheti Ausztria biztonságos elektromosáram-ellátását — aggódik Fremuth. Az Európai Közösség brüsszeli bizottsága most tárgyalja a közösség áramellátásának egységesítéséra vonatkozó terveket. Arról van szó, hogy teljesen összeolvasztanák a tagországok elektromosáram-hálózatát. A tervet Fremuth szerint a legtöbb nyugat-európai termelő ellenzi, de Franciaország makacsul kitart mellette, mivel tetemes áramfölöslege van a belföldi termelésből, amelynek 70 százalékát az atomenergia adja. Ausztria áramtermelésének szerkezete ettől gyökeresen eltér, az osztrák áram 70 százaléka vízenergiából származik. Fremuth szerint a közösségi „árampiac” egységesítése az atomenergia győzelmét eredményezné Ez nehéz helyzetbe hozná a vízenergiával előállított áram termelőit, szél- és napenergia előállításába pedig senki sem ruházna be. A sorrentói kongresszuson elhangzott előrejelzése szerint a világ áramfogyasztása a következő években évi 4,5 százalékkal emelkedik, Nyugat-Európában telítődik a piac. 1987-ben a szövetség adatai szerint 10 ezer milliárd kilowattóra volt a világon előállított elektromos áram mennyisége. A termelők egyre inkább az atomenergiára támaszkodnak, ezen Csernobil sem változtat. A kongresszus által elfogadott közös nyilatkozat megállapítja: éppen a világ legnagyobb áramfogyasztó országaiban vannak törekvések az erőmű-építkezések feltartóztatására. Az áramtermelők szerint ez azzal magyarázható, hogy az ellenzők „hamisan értelmezett környezetvédelmi érdekekkel” érvelnek. Középtávon egyes országokban áramhiány léphet fel. Ausztriában az áramfogyasztás a következő években a különféle prognózisok szerint évi 2—2,5 százalékkal élénkül majd. Új beruházások híján 10 év múlva az Ausztriában felhasznált áram negyedrészét importálni kellene. (APA) Felhatalmazták a norvég kormányt az olajlelőhelyek privatizálására A norvég parlament, a starting felhatalmazta a kormányt arra, hogy a magánvállalatoknak eladja az állami részesedést az ország kőolaj- és földgázlelőhelyeiben. Mivel a döntés nem jelent kötelező kiárusítást, a kormányzó munkáspárt képviselői is a felhatalmazás mellett szavaztak, annak ellenére, hogy az eredetileg a konzervatív ellenzék indítványa volt. A privatizálásról egyébként már korábban megkezdődtek a találgatások (VILÁGGAZDASÁG, 1988. május 27., 2. oldal). Az új rendelkezés értelmében a kormány eladhatja közvetlen részesedését az északi-tengeri olajlelőhelyekben, ez azonban nem vonatkozik az állami kézben lévő Statoil részesedésére. A privatizálási felhatalmazás az 1973 óta folytatott norvég olajpolitika jelentős megváltoztatása, eddig ugyanis a kormánynak többséggel kellett rendelkeznie az olajmezők tulajdodonában, akár közvetlenül, akár a Statoilon keresztül. A parlament olajmező-kiaknázási programot is elfogadott, ennek költségei azonban kiváltották néhány képviselő ellenkezését. Becslések szerint 30 milliárd norvég koronába kerülne (1 dollár , 6,18 korona) a mintegy 148,66 millió köbméter olajkincset rejtő mező kiaknázása, amely azonban csak akkor hozhat nyereséget, ha az olajárak elérik a barrelenkénti 22 dollárt. (AP—DJ) AJÁNLATI FELHÍVÁS (IFB) Kffi IFB szám: 8 Sertéstelepi rekonstrukció 1. Az MNB a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (IBRD) kölcsönt kapott az Integrált Állattenyésztési Program finanszírozására (2510 Hu számú kölcsön), és a kölcsön egy részét telepek, berendezések és mobil gépek beszerzésének finanszírozására kívánják fordítani sertéstelepi rekonstrukció céljára Magyarországon. 2. Az Agrotek Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat zárt ajánlatokat kér — nedves takarmány keverő kiosztó berendezés, — sertés önitató, — kis kapacitású önjáró rakodó, — nagy kapacitású önjáró rakodó, — hígtrágya szivattyú és hígtrágya öntöző berendezés,szellőző berendezés szállítására a szükséges alkatrészekkel és szolgáltatásokkal együtt. 3. A felhívás nyílt az IBRD „Beszerzési útmutató" szerint alkalmas országok mindazon szállítói részére, akik megvették az ajánlati okmányokat. Az ajánlattevők ajánlataikat egy vagy több tételre vonatkozólag nyújthatják be, de az egy tételre követelményként kiszabott mennyiségnél kevesebbet magába foglaló összes ajánlatot visszautasítják. Az ajánlatok kiértékelése és összehasonlítása tételenként történik. 4. Az érdeklődő alkalmas ajánlattevők további információkat szerezhetnek be és megtekinthetik az ajánlati okmányokat az Agrotek Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalatnál. H-1065 Budapest VI., Bajcsy-Zsilinszky út 57. Telefon: 530-555 Telex: 22-5651 ,vagy 22-6703 ügyintéző: Fát n K. 5. Az ajánlati okmányokat bármelyik érdeklődő megfelelő ajánlattevő száz USD (100 USD) összegért vagy azzal egyenértékű konvertibilis valutáért megveheti. Magyar ajánlattevők az ajánlati dokumentációt 5000 Ft (azaz ötezer forint) befizetése ellenében kaphatják meg. Az átutalásokat az MNB-n keresztül kérjük az Agroteknek az Országos Kereskedelmi és Hitelbanknál Budapesten vezetett 216-55-076 számú számlájára. Csekkel való fizetést elfogadunk, és az okmányokat ajánlva postán küldjük meg. Az expressz szállítási szolgáltatásért további nyolcvan (80) USA-dollár szükséges. Az Agrotek irodájába kérjük eljuttatni 1988. július 18-án reggel 10 óráig az ajánlatokat, amelyeket azután azonnal felbontunk. Az ajánlati okmányokat az Agrotektől szerezhetik be, 1988. június 2-ától kezdve. fijta tárgyal az IMF és Egyiptom Az egyiptomi kormány és a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) megbízottai folytatják tavasszal megszakadt tárgyalásaikat — közölték jólértesült kairói források. A cél az, hogy további átütemezésekben egyezzenek meg az egyiptomi tartozások ügyében. Egyiptom nyugati adósságállományát 40 milliárd dollárra becsülik, s a kívánt átütemezéshez elengedhetetlennek látszik az IMF-fel való előzetes megállapodás. Ez áprilisban nem jött létre, de ha a jövőben sikerülne tető alá hozni, az — lélektani hatásán kívül — azzal a kedvezménnyel is járna, hogy az IMF felszabadítaná 320 millió dolláros készenléti hitelét, amelyből eddig a devizahiányban szenvedő Egyiptom csak 150 milliót kapott meg. Kairó az úgynevezett Párizsi Klubba tömörült nyugati kormány hitelezőivel már egyezségre jutott a kért átütemezésről, amely tartozásainak mintegy egynegyedét érinti. Az IMF feltételeiből — amelyek nagyarányú állami szubvenciók eltörlését irányozták elő — a kairói kormány néhányat már elfogadott. Ennek eredményeként május közepén jelentősen, 33—40 százalékkal emelték az üzemanyagok és 18—23 százalékkal a dohány árát. A szegény tömegekre viszont elviselhetetlen terheket róna az olyan alapvető cikkek ártámogatásának megvonása, mint a kenyér, a liszt, az étolaj, a cukor és a tea. (MTI) JELENTI • Vasárnap újjáválasztották Finn KP Politikai Bizottságát azt a követően, hogy az előző testület lemondott a nemrég kirobbant pénzügyi botrány miatt. A párt új elnöke Jarmo Wahlström, főtitkára Helja Tammisola lett. Wahlström a KB ülésén a rossz beruházási döntések miatt keletkezett veszteséget már 30 millió finn márkára (7,5 millió dollár) becsülte, és hivatalos vélemény szerint további 10 millió márkára van szükség az esedékes hitelek visszafizetésére. • Az Amerikaközi Fejlesztési Bank (IADB) kész új hiteleket nyújtani Perunak, bár konkrét összeget nem hoztak nyilvánosságra. Alan García kormányának hitelvisszafizetési politikája miatt az IMF és a Világbank megvonta kedvezményeit az összesen 14,9 milliárd dolláros adóssággal küzdő országtól. Peru valutatartalékai jelenleg háromhavi import fedezetére elegendőek, és az ország magánvállalatainak egy része már kénytelen barteregyezményeket kötni, hogy a szükséges gépekhez és alkatrészekhez hozzájuthasson. VILÁGGAZDASÁG Fokozódik az indonéz gazdaság függése Japántól Japán azon törekvésével összhangban, hogy az eddiginél jóval nagyobb szerepet játsszon a délkelet-ázsiai térségben (VILÁGGAZDASÁG, 1988. április 14., 7. oldal), egyre nagyobb támogatást nyújt az indonéz gazdaságnak. Az április elsejével kezdődő pénzügyi év során Japán majdnem megduplázza, 1,23 milliárdról 2,3 milliárdra növeli az Indonéziának nyújtandó gazdasági segély összegét. Ez az összeg Indonézia 7,8 milliárd dolláros külső finanszírozási szükségletének mintegy 30 százalékát jelenti. Az indonéz exportban, mindenekelőtt az olaj- és nyersanyagszállítások terén is igen jelentős Japán szerepe. Indonézia 1987-ben az előző évi 6,6 milliárd dollárt követően 7,39 milliárd dollárért exportált Japánba, miközben a teljes indonéz export 14 milliárdról 17,1 milliárd dollárra emelkedett ugyanezen idő alatt. Japánba irányul az indonéz olajexport mintegy fele, é és a legtöbb nem olajipari befektetést japán beruházók végzik Indonéziában. Indonézia ezenkívül jelentős mennyiségben ad el nyersgumit, pálmaolajat, ónt és kávét Japánnak, az indonéz réz- és nikkelexport pedig majdnem teljes egészében Japánba irányul. Indonézia 47,3 milliárd dolláros adósságállományának mintegy egyharmada jenben halmozódott fel, s így az olajárak esése és a jen árfolyam-emelkedése következtében Indonézia még inkább kénytelen volt a japán segítségre hagyatkozni. A Világbank becslései szerint Indonézia adósságszolgálati rátája a tavalyi 34,7 százalék után az idén 39,9 százalék lesz. Június közepén Hágában találkozik az Indonéziát segélyező 14 ország. A Világbank azt javasolta, hogy az előző pénzügyi év 3,19 milliárd dollárja után az 1988/89-es pénzügyi évben 3,6 milliárd dollárnyi segélyt és kedvezményes hitelt nyújtsanak az országnak. Japán ebből 1,4 milliárd dollárt állna, s ezzel Indonézia legnagyobb segélyezőjévé válik. Ezt a pénzt a tervek szerint gyors megtérülésű programokra fordítják majd, ami előnyös Indonézia számára, hiszen az országban (mindenekelőtt a városokban) nő a munkanélküliség, és a kormány a gazdasági növekedés ütemének fenntartásával reméli elkerülni a társadalmi feszültségek kiéleződését. A nagyarányú japán gazdasági segítség egyre szorosabb szálakkal köti az indonéz gazdaságot Japánhoz, annak ellenére, hogy az országnak az Egyesült Államokkal, Nyugat-Európával vagy a délkelet-ázsiai térség többi országával fenntartott kereskedelmi kapcsolatai ugyancsak erősek. Japánnak azonban amellett, hogy elmélyíti gazdasági kapcsolatait Indonéziával, nem szabad megfeledkeznie a politikai nehézségekről sem — figyelmeztetnek nyugati megfigyelők. A politikai ellenérzések Indonéziában részben abból erednek, hogy Japán a második világháború alatt elfoglalta az országot. 1974-ben, Tanaka Kakuei japán miniszterelnök látogatása alatt japánellenes zavargások is voltak Indonéziában. Tavaly augusztusban az akkori indonéz külügyminiszter, Mochtar Kusumaatmadja üdvözölte Japán növekvő szerepét a délkelet-ázsiai régióban, hozzátette azonban, hogy kapcsolatoknak kiegyensúlyozottab abaknak kellene lenniük. (Reuter) POLITIKAI VÁLSÁG PAKISZTÁNBAN • STABILIZÁLÁSI SZÁNDÉKKAL Mohammed Ziaul Hak, pakisztáni államfő vasárnap váratlanul feloszlatta a központi és a négy tartományi parlamentet, és visszavonta az általa 1984-ben kinevezett, Dzsunedzso miniszterelnök által vezetett kormány mandátumát. A jelentés magát a miniszterelnököt is váratlanul érte. Egyhetes délkelet-ázsiai látogatásáról visszatérve újságírók előtt kijelentette, hogy Ziaul Hak önkényesen döntött így, és az intézkedés ellentétes a kormány által megindított demokratizálódási folyamattal. Ziaul Hak azzal indokolta bejelentését, hogy a kormány nem teljesítette a kinevezésekor rábízott feladatokat, engedte elterjedni a korrupciót, és tönkretette a gazadaságot. Az államfő — az alkotmány előírásainak megfelelően — ígéretet tett arra, hogy három hónapon belül általános választásokat tartanak, amelyeken az engedélyezett politikai pártok is indulhatnak. A közbeeső időszakra ideiglenes kormányt nevez ki, amelytől az iszlám törvények szigorúbb megtartását várja. Az intézkedés a szakértőket is meglepte. A bejelentés hátterében többek szerint az áll, hogy az államfő, aki egyúttal a katonai tanács vezetője is, attól tart, hogy a szovjet csapatok Afganisztánból való kivonulása miatt a térségben megváltoznak az erőviszonyok és felélednek az India és Pakisztán közti nézeteltérések. Ilyen körülmények között pedig stabil gazdasági és politikai helyzet és a katonai vezetés szerepének fokozása szükséges. Más megfigyelők utalnak arra, hogy Ziaul Hak és Dzsunedzso között az utóbbi időben egyre több ellentét merült fel, bár az elnök eddig nyilvánosan mindig dicsérőleg szólt a kormány munkájáról. Az ellenzéki pártok elégedetten fogadták a kilátásba helyezett választásokat, de megkérdőjelezték az elnök szavahihetőségét. A Pakisztáni Demokrata Párt elnöke kétségbe vonta, hogy 90 napon belül választásokat lehetne rendezni az országban, hiszen az államfő választási főmegbízottja szerint a szervezési munkálatokhoz legalább egy év szükséges. (Reuter, AP—DJ, MTI) KÖZÖS PIACOT TERVEZNEK AZ ÖBÖL MENTI ORSZÁGOK Két-h három éven belül egységes piacot fognak teremteni az öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) tagjai, és mintegy tíz éven belül meg fogják változtatni a terület gazdasági képét — mondotta rijádi sajtóértekezletén Abdullah Bishara, a GCC főtitkára. (A GCC tagjai: Bahrein, Szaúd-Arábia, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Katar és Omán. 1982-ben írták alá a gazdasági együttműködés alapító okmányát.) A tervekben az EGK-hoz hasonló közös piac megteremtése szerepel. A főtitkár nyilatkozata szerint tárgyalások folynak arról hogy leépítsék az országok között fennálló kereskedelmi akadályokat, és egy olyan rendszert kívánnak létrehozni, amely a nem tagországokból származó importtól megvédi a belső ipart. A főtitkár beszámolt arról, hogy már a legkülönbözőbb területeken növekszik a gazdasági együttműködés, ebbe beleértendő az is, hogy döntés született az integráción belül saját hadiipar megteremtésre. (AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG A MAOTAR GAZDASÁGI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK GAZDASÁGI NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 22-7958 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal: Bp. I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest XIII., Lehel u. 10 a. 1900 -, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. 88.3102 05-66-02 — Szedte Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomda: Szikra Lapnyomda, Felelős vezető: Csöndes Zoltán Budapest ISSN 0042-6148