Világgazdaság, 1988. július (20. évfolyam, 128/4877-149/4898. szám)
1988-07-01 / 128. (4877.) szám
2 1988. JÚLIUS 1. KB-ÜLÉS A REFORMPROGRAMRÓL JUGOSZLÁVIÁBAN A keményebb vonal kivé lett a JKSZ elnöke Változatlanul feszült helyzetben, sztrájkok és tüntetések közepette került sor a JKSZ Központi Bizottságának hétfőről szerdára halasztott ülésére, amelyen a tagok kézhez kapták a gazdasági reform operatív programjának javaslatát. Az ülés megválasztotta a párt elnökségének új elnökét, megvitatta a politikai rendszer megváltoztatásának szükségességét, és szó volt a párt káderpolitikai hiányosságairól is. A párton belüli keményebb vonal előretörésének tulajdonítják, hogy a JKSZ KB Elnökségének új elnökévé a horvát nemzetiségű Sztipe Suvart választották meg, miután Bosko Krunics egyéves mandátuma lejárt. A szavazásra a hagyományos rotációs rendszer alapján került sor, de ez volt az első alkalom, hogy titkos szavazással két jelölt közül választottak. Az 52 éves, jogász végzettségű Suvar a szintén horvát, liberálisként ismert Ivica Racsannal szemben kapott több szavazatot. Suvart úgy ismerik, mint aki a párttagoktól elvárja, hogy szigorúan kövessék a párt politikáját. Szülőhazájában, Horvátországban 1974 és 1982 között oktatási és kulturális miniszter volt, és az utóbbi években élesen kritizálták a nevével fémjelzett 70-es évekbeli oktatási reform kudarca miatt. Az új elnök megválasztása mellett a KB tagjai megvitatták a JKSZ májusi értekezletén hozott határozatok megvalósításának operatív programját, amelynek 31 pontja konkrét időpontokhoz köti a párt feladatait a társadalmi-gazdasági válság leküzdésében. Az operatív programjavaslat első része a gazdasági reformmal, az új kormányintézkedésekkel és az azok következtében jelentkezett társadalmi elégedetlenséggel foglalkozik. A második feladatcsoportba a politikai rendszer megváltoztatását sorolták, beleértve a nemzetiségi problémák rendezését. A harmadik témakör magának a pártnak az eszmei tevékenysége, a káderkérdés és a párt felelőssége. A felelősség kérdésével kapcsolatos az a hír is, hogy a KB egyik tagja, Radomir Radonics lemondott tagságáról, mert úgy érezte, személy szerint is része van abban, hogy a pártnak nem sikerült megoldást találnia a gazdasági válságra. Radonics kijelentette, hogy a reformot csak új, arra alkalmas emberek tudják végrehajtani. A személyi változások követelése állt — a bérreformmal szembeni elégedetlenség mellett — több utcai tüntetés, felvonulás és sztrájk hátterében is. A sztrájkoló és tüntető munkások elmondták, hogy nem a szocializmus és nem a reformok ellen vannak, de az egész munkásság nevében szólnak az igazságért és a régóta követelt új szociális törvényekért. Branko Mikulics miniszterelnöknek azt üzenték, hogy „a sztrájkhullám a munkásosztály utolsó figyelmeztetése”. A társadalmi elégedetlenség láttán Sztane Dolanc, a köztársaság alelnöke kijelentette, hogy a munkásosztállyal való összeütközéstől tart, mert a sztrájkok és tüntetések már nemcsak gazdasági célokért folynak, hanem egyre inkább politikai jellegűek. Politikai és gazdasági jellegű az az évforduló is, amelyről hivatalosan nem emlékeztek meg ugyan, de a sajtóban sok szó esett róla. 40 éve annak ,hogy Jugoszlávia a Sztálinnal szembeforduló Joszip Broz Tito vezetésével a szocializmus önigazgató útjára lépett, ami azt is maga után vonta, hogy az 1948. június 28-i bukaresti értekezleten kirekesztették a szocialista országok táborából). Kétségtelen, hogy a mai évfordulón voltaképpen nincs sok ünnepelnivaló, hiszen éppen az önigazgatásnak a piacgazdasággal való felváltása áll a reformtervek középpontjában. A június 27-én Belgrádban rendezett 15. „önigazgatói napon” a megemlékezők mindenesetre egyetértettek abban, hogy a piacgazdaságnak is helyet kell adni, de határozottan kijelentették azt is, hogy az ország gazdaságának a leromlásáért nem az önigazgatás elve a hibás, hanem a felelőtlen irányítás, az önigazgatás mozgásterét leszűkítő adminisztratívállami intézkedések. V. P. MATOL GÖRÖGORSZÁG AZ EGK ELNÖKE (Folytatás az 1. oldalról.) Athéni vélemény szerint viszont a belső piac létrehozatalával párhuzamosan erősíteni kell a szociális téren való konvergenciát. A munkavállalók szempontjait ugyanis eddig kevéssé vették figyelembe. Ami a részleteket illeti — írja a DPA athéni tudósítója —, a görögök foglalkozni akarnak a munkavállalók védelmével, biztonságával, egészségével, a szociális partnerek közötti párbeszéd intézményesítésével, a munkanélküliség elleni küzdelemmel, társadalombiztosítási és közegészségügyi problémákkal. Különösen az AIDS, a rák és a kábítószerek fenyegetésével szemben akarják a harcot fölvenni. A nők teljes egyenjogúságának megvalósítása is része a szociális dimenziónak. Jó példával akarnak elöljárni: 1989-től nőt ültetnek a brüsszeli bizottság egyik székébe, Vasszo Papandreu jelenlegi kereskedelmi miniszterhelyettes személyében. Görögország nagy igyekezettel lát hozzá az Európai Közösség külkapcsolatainak továbbfejlesztéséhez. Papandreu tervei között szerepel egy új európai kezdeményezés az iraki— iráni háború befejezésének elősegítésére, gazdasági közeledés a latinamerikai országokhoz, új próbálkozás a közel-keleti viszály rendezésére, valamint az eddigieknél jelentősebb európai hozzájárulás a kelet-nyugati megértés erősítéséhez. Az EGK és a KGST keretegyezménye kínálta új lehetőségeket Athén ki akarja használni. Prioritásnak tekinti az együttműködés szorosabbra fűzését Magyarországgal, Csehszlovákiával, a Szovjetunióval. Elképzelései közé tartozik egy Papandreu—Zsivkov találkozó is. Zsivkov az egyik KGST-ország vezetője, s Papandreu utal a személyes barátságra, ami Todor Zsivkovhoz fűzi. A most kezdődő félévben három társulási tanács ülésezik: az EGK— Algéria, az EGK—Ciprus, meg az EGK—Jugoszlávia tanács. Törökországgal — függetlenül a két ország közötti közeledés kezdeteitől — nem akarnak foglalkozni. Ankara — érvelnek Athénban — meghiúsította a legutóbbi tanácsülést, hogy ne kelljen meghallania a bírálatokat Ciprus északi részének folytatódó megszállása miatt. A következő ülés öszszehívását Ankarának kell kérnie. Ám addigra Athénről Madridra száll át az elnökség. Görögország láthatóan nagy kedvvel és lendülettel lát hozzá az elnököléshez. De ez sem oszlathatta el az aggályokat, hogy a legfontosabb feladatot, a teljes belső piac felé való továbbhaladást — ami olyan jól ment a nyugatnémet elnökség idején —, nem fogják a kívánt eredménnyel megoldani. Igaz, Papandreu Hannoverben megígérte: nem feledkezik meg 1992-ről, közelebb hozza a megoldáshoz a pénzügyi szolgáltatások liberalizálását, a kereskedelem technikai akadályainak, továbbá az adórendszerek és adókulcsok eltérő voltából eredő torzulásainak fölszámolását. De így is félő, hogy midőn a decemberben tartandó rodoszi csúcs áttekinti a görögök hat hónapjában végzett munkát, az eredményt nem fogja kielégítőnek találni. Mindenesetre biztató, hogy a görög közvélemény, amely kezdetben nem nagyon hevült az integrációért, most lelkesedik az európai egyesülésért. (AP— DJ, DPA) Növelje vállalata nyereségét! Betéti ajánlatunk: 6 napraévi 3,5% 30 napraévi 12,5% 60 napraévi 12,50/ 90 napraévi 13,0% 180 napraévi 14,0% 270 napraévi 15,0% 360 napraévi 15,5% 370 napraévi 16,0% kamatot fizet a Befektetési Bank. Munkatársaink a 171-850, 171-906, 175-722-es telefonszámokon vagy a 26947 befekő telexen kötik a betétüzleteket. A Bundesbank fölemelte a leszámítolási kamatlábat A piacok várakozásának megfelelően a Bundesbank fölemelte — 0,5 százalékponttal, 3 százalékra — a leszámítolási kamatlábat. A lépést követte az osztrák nemzeti bank, amely ugyancsak 0,5 százalékponttal, 3,5 százalékra emelte a leszámítolási kamatlábat. A lombard kamatlábat azonban mindkét pénzintézet érintetlenül hagyta. Ezt a kamatlábat viszont a svájci nemzeti bank emelte 4,5 százalékra az eddigi 4 százalékról. A svájci leszámítolási kamatláb változatlanul 2,5 százalék. A nyugatnémet jegybank tanácsa, amely csütörtökönként ülésezik, közleményében kifejti: aggodalmakat okozott a tőkekiáramlás meg a márka gyengülése a dollár viszonylatában, ami az importárak emelkedésének veszélyével fenyeget, és fokozza az inflációs nyomást. A magasabb kamatláb vonzóbbá teszi a márkát, fékezi a kiáramlást, és erősíti a nyugatnémet valutát. Camdessus, a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) vezérigazgatója, aki Bonnban tartózkodik, józan lépésnek nevezte a központi bankok intézkedését. Ez gátat emelhet a kialakuló inflációs veszéllyel szemben — jelentette ki. A hírügynökségek a koncentrált akció előzményeinek taglalásakor megállapítják: a dollár erősödését nem tudták megállítani a jegybankok intervenciói. Az intervenció határozottabb volt az európai bankok részéről; az Egyesült Államok és Japán kevésbé ellenzi a dollár emelkedését, mint az európai jegybankok. A nyugatnémet kamatlábemelés nem állította meg a dollárt. Csütörtökön Európában nyitáskor 1 dollár 1,8145 márkát ért. De napközben az árfolyam följebb ment, és ez a Bundesbank közleményének nyilvánosságra kerülése után is folytatódott. Kora délután — jelenti a Reuter — a dollár ára 1,820 márka körül mozog. (Reuter, AP—DJ) A Közös Piac környezetvédelmi miniszterei szerdai ülésükön azonnali hatállyal megtiltották a mérgező hulladékok szállítását a harmadik világ országaiba. • Spanyolország több mint 1 milliárd dollár értékű gazdasági támogatást nyújt a következő öt évben Marokkónak. Ebből 410 millió dollár áruvásárlási, 656 millió dollár pedig szabadon felhasználható pénzügyi hitel. Algériában és Líbiában szeptemberben népszavazást tartanak a két ország államszövetségének kérdéséről — derül ki abból a közleményből, amelyet Dzsallád, Líbia második számú vezetője e heti algériai látogatásának végén írtak alá. • Jugoszláv—albán megállapodást kötöttek a héten a határ menti kereskedelemről. Az okmány 5,5 millió dollár értékű ilyen forgalmat irányoz elő a két ország között. A megállapodást Titográdban írta alá Krekics jugoszláv külgazdasági miniszter és Korbeci albán külkereskedelmi miniszter. a WCB JELENTI # Franciaországban 5,5 százalékra csökkentik az alkoholmentes italok hozzáadott értékadóját az eddigi 18,6 százalékról. Az intézkedést az alkoholizmus elleni harccal összhangban hozták, és ezzel az évi adóbevételek mintegy 2 milliárd francia frankkal csökkennek. VILÁGGAZDASÁG Finnország nem tart az integrált Közös Piactól „Négy és fél évünk van még addig, amíg az EGK valóban létrehozza integrált piacát. Ettől nem tartunk, még akkor sem, ha Finnország gyakorlatilag kívül is maradna a világ legnagyobb egységes gazdasági tömbjén” — jelentette ki Pertti Salolainen finn külkereskedelmi miniszter a svájci SDA hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Mint mondta, Koivisto elnök és a finn kormány nem azt tekinti alapvető kérdésnek, hogy Finnország EGK- taggá váljon, hanem azt tartja valóban fontosnak, hogy gazdasági teljesítménye minden piacon versenyképesnek számítson. A finnek optimizmusa gazdaságuk elmúlt évtizedének sikereiből táplálkozik. Ez alatt az idő alatt Finnország alapvető iparágait a legkorszerűbb műszaki színvonalra emelte. A miniszter most kijelentette: Helsinki nem tart attól, hogy az EGK protekcionista intézkedéseket vezetne be. Véleménye szerint továbbra is fenn fog maradni a finn gazdaság gyors növekedése, és e dinamizmusát megőrzi 1992 után is. A finn gazdaság 1983 és 1987 között évente átlagosan 3,1 százalékos ütemben növekedett, s ez idő alatt az infláció csökkenő tendenciája átlagosan évi 5,7 százalék volt. Gyorsan visszaszorult a munkanélküliség is, a finn munkanélküliségi ráta tavaly már csak 5,2 százalékos volt, s idén további, 4 százalékosra való mérséklődésével számolnak. (APA, Reuter) AZ EGYSÉGES PIAC HATÁSA AZ EGK-N KÍVÜLI CÉGEKRE Az 1992-től megvalósítani tervezett egységes nyugat-európai Közös Piac minden esetben, amikor az oda importált áru nem közösségi országból érkezik, az import csökkenéséhez fog vezetni — derül ki a két brit közgazdász által a közelmúltban készített tanulmányból, az úgynevezett Cecciini-jelentésből. A kutatók szerint enyhébb esetben a nem közös piaci tagországok cégeinek eladásai az egységes EGK-piacon 6— 7, rosszabb esetben 23—24 százalékkal visszaeshetnek. A tanulmány öt-öt közöspiaci tagország tíz sajátos szempont alapján kiválasztott iparágának felmérése alapján készült. Az enyhébb változat szerint a kutatók azzal számoltak, hogy az integrált piacot alkotó országok között csak az úgynevezett nem vámjellegű akadályokat bontják le. A kedvezőtlenebb variánsnál viszont abból indultak ki, hogy az EGK-szinten működő cégek a kialakuló teljes verseny körülményei között a jövőben nem fognak differenciált árpolitikát követni. Ma ugyanis e cégek anyaországukban magasabb, a többi országban pedig — a vámterhek ellensúlyozására — alacsonyabb áron kínálják termékeiket. Ennek az árkiegyenlítő mechanizmusnak a megszűnése azzal a hatással járhat, hogy például az elektromos háztartási gépek területén a hazai piacon olcsóbbá válnak a hazai termékek; ez viszont megnöveli irántuk a lakossági fogyasztást (várhatóan a fogyasztási növekmény 3,8 százalékos lesz). Az EGK-n belüli ez irányú kereskedelem így 23 százalékkal csökkenhet, míg a nem EGK-tagországokból származó áruké 23—24 százalékkal. Számolni lehet azzal, hogy a hazai cégek kivételével valamennyi versenyben maradó cég profitja erősen csökken. Ennek hatására várható, hogy az érintett cégek 40 százaléka felhagy majd a termeléssel. A Cecchini-jelentést most a WIFO, a bécsi gazdaságkutató intézet egyik szakértője kritikával illette. Szerinte a megjósolt csődök száma eltúlzott. Az osztrák szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a valós élet mindig eltér a modellszámításoktól. (APA) EMELIK A MEZŐGAZDASÁGI FELVÁSÁRLÁSI ÁRAKAT LENGYELORSZÁGBAN Július elsejétől átlag 14,5 százalékkal emelik Lengyelországban a mezőgazdasági felvásárlási árakat. Legjobban — 17—19 százalékkal — a marhahús és a tej felvásárlási ára nő. A mostani áremelés — amely a második az idén — nem szerepelt az éves tervben, de 1988 eddig eltelt öt hónapjában a mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű termékek és a fogyasztási cikkek áremelkedése is meghaladta az előirányzatot, ami veszélyeztette a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét. A mezőgazdasági magántermelők és a népgazdaság más szektoraiban foglalkoztatottaik jövedelmi aránya az áremelés után is csak 92:100 lesz. A felvásárlási árak emelését nem követi a fogyasztói árak növelése, vagyis az állami költségvetés vállalja át a többletkiadásokat, ártámogatás formájában, aminek viszont kedvezőtlen hatása lesz az államháztartás tervezett egyensúlyára. Korábban Zbigniew Messner miniszterelnök is arra figyelmeztetett, hogy a felvásárlási árak emelése lehetetlenné teszi a dotációkra fordított eszközök csökkentését, az államháztartás egyensúlyának helyreállítását. Ezzel szemben a magán-, az állami és a szövetkezeti mezőgazdasági termelőket tömörítő szövetségek egy héttel ezelőtt visszautasították az átlag 14,5 százalékos áremelési javaslatot, mert az szerintük nem fedezi a termelők megnövekedett költségeit. A kormány tehát egyoldalúan döntött, erre lehetősége van, hiszen nem köteles figyelembe venni az említett szervezetek ellen javaslatát. (MTI) VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK GAZDASÁGI NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 22-7958 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest XIII., Lehel u. 10/a. - 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. A lapot előállította Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148 Helyreigazítás Lapunk június 22-i számának 1. oldalán az AP—DJ hírügynökség tudósítása alapján Olasz bank részesedése a Közép-európai Hitelbank Rt.-ben címmel közöltünk egy hírt. A hírügynökségtől átvett értesülés — mint erről a CIB vezérigazgatója beszámolt — pontatlanságokat és tévedéseket tartalmazott. Nevezetesen: a Banca Commerciale Italiana részesedése a Közép-európai Hitelbank Rt.-ben csak 1,188 százalék, ellentétben a tudósításban megjelent 11,4 százalékkal. A CIB tőkéje 20 millió USA-dollár, a tartalékai további 26 millió USA- dollárra rúgnak, szemben az AP- DJ hírében szereplő 539 millió USA- dollárral. Ezenfelül a Közép-európai Hitelbank Rt.-nek a Magyar Nemzeti Bank nem részvényese, jegybanki státusa ezt nem is teszi lehetővé.