Világgazdaság, 1988. július (20. évfolyam, 128/4877-149/4898. szám)

1988-07-01 / 128. (4877.) szám

2 1988. JÚLIUS 1. KB-ÜLÉS A REFORMPROGRAMRÓL JUGOSZLÁVIÁBAN A keményebb vonal kivé lett a JKSZ elnöke Változatlanul feszült helyzetben, sztrájkok és tüntetések köze­pette került sor a JKSZ Központi Bizottságának hétfőről szerdára ha­lasztott ülésére, amelyen a tagok kézhez kapták a gazdasági reform operatív programjának javaslatát. Az ülés megválasztotta a párt el­nökségének új elnökét, megvitatta a politikai rendszer megváltoztatá­sának szükségességét, és szó volt a párt káderpolitikai hiányosságairól is. A párton belüli keményebb vonal előretörésének tulajdonítják, hogy a JKSZ KB Elnökségének új elnökévé a horvát nemzetiségű Sztipe Suvart választották meg, miután Bosko Krunics egyéves mandátuma lejárt. A szavazásra a hagyományos rotá­ciós rendszer alapján került sor, de ez volt az első alkalom, hogy titkos szavazással két jelölt közül válasz­tottak. Az 52 éves, jogász végzettsé­gű Suvar a szintén horvát, liberális­ként ismert Ivica Racsannal szem­ben kapott több szavazatot. Suvart úgy ismerik, mint aki a párttagoktól elvárja, hogy szigorúan kövessék a párt politikáját. Szülő­hazájában, Horvátországban 1974 és 1982 között oktatási és kulturális miniszter volt, és az utóbbi években élesen kritizálták a nevével fémjel­zett 70-es évekbeli oktatási reform kudarca miatt. Az új elnök megválasztása mellett a KB tagjai megvitatták a JKSZ májusi értekezletén hozott határoza­tok megvalósításának operatív prog­ramját, amelynek 31 pontja konkrét időpontokhoz köti a párt feladatait a társadalmi-gazdasági válság le­küzdésében. Az operatív programjavaslat első része a gazdasági reformmal, az új kormányintézkedésekkel és az azok következtében jelentkezett társadal­mi elégedetlenséggel foglalkozik. A második feladatcsoportba a politikai rendszer megváltoztatását sorolták, beleértve a nemzetiségi problémák rendezését. A harmadik témakör ma­gának a pártnak az eszmei tevé­kenysége, a káderkérdés és a párt felelőssége. A felelősség kérdésével kapcsola­tos az a hír is, hogy a KB egyik tag­ja, Radomir Radonics lemondott tag­ságáról, mert úgy érezte, személy szerint is része van abban, hogy a pártnak nem sikerült megoldást ta­lálnia a gazdasági válságra. Rado­nics kijelentette, hogy a reformot csak új, arra alkalmas emberek tudják végrehajtani. A személyi változások követelése állt — a bérreformmal szembeni elé­gedetlenség mellett — több utcai tüntetés, felvonulás és sztrájk hát­terében is. A sztrájkoló és tüntető munkások elmondták, hogy nem a szocializmus és nem a reformok el­len vannak, de az egész munkásság nevében szólnak az igazságért és a régóta követelt új szociális törvé­nyekért. Branko Mikulics miniszter­­elnöknek azt üzenték, hogy „a sztrájkhullám a munkásosztály utol­só figyelmeztetése”. A társadalmi elégedetlenség láttán Sztane Dolanc, a köztársaság alel­­nöke kijelentette, hogy a munkás­­osztállyal való összeütközéstől tart, mert a sztrájkok és tüntetések már nemcsak gazdasági célokért folynak, hanem egyre inkább politikai jelle­gűek. Politikai és gazdasági jellegű az az évforduló is, amelyről hivatalo­san nem emlékeztek meg ugyan, de a sajtóban sok szó esett róla. 40 éve annak ,hogy Jugoszlávia a Sztálin­nal szembeforduló Joszip Broz Tito vezetésével a szocializmus önigazga­tó útjára lépett, ami azt is maga után vonta, hogy az 1948. június 28-i bukaresti értekezleten kirekesztet­ték a szocialista országok táborából). Kétségtelen, hogy a mai évfordulón voltaképpen nincs sok ünnepelni­­való, hiszen éppen az önigazgatás­nak a piacgazdasággal való felvál­tása áll a reformtervek középpontjá­ban. A június 27-én Belgrádban rende­zett 15. „önigazgatói napon” a meg­­emlékezők mindenesetre egyetértet­tek abban, hogy a piacgazdaságnak is helyet kell adni, de határozottan kijelentették azt is, hogy az ország gazdaságának a leromlásáért nem az önigazgatás elve a hibás, hanem a felelőtlen irányítás, az önigazgatás mozgásterét leszűkítő adminisztratív­­állami intézkedések. V. P. MATOL GÖRÖGORSZÁG AZ EGK ELNÖKE (Folytatás az 1. oldalról.) Athéni vélemény szerint viszont a belső piac létrehozatalával párhu­zamosan erősíteni kell a szociális téren való konvergenciát. A mun­kavállalók szempontjait ugyanis ed­dig kevéssé vették figyelembe. Ami a részleteket illeti — írja a DP­A athéni tudósítója —, a görögök fog­lalkozni akarnak a munkavállalók védelmével, biztonságával, egészsé­gével, a szociális partnerek közötti párbeszéd intézményesítésével, a munkanélküliség elleni küzdelem­mel, társadalombiztosítási és köz­egészségügyi problémákkal. Különö­sen az AIDS, a rák és a kábítósze­rek fenyegetésével szemben akar­ják a harcot fölvenni. A nők teljes egyenjogúságának megvalósítása is része a szociális dimenziónak. Jó példával akarnak elöljárni: 1989-től nőt ültetnek a brüsszeli bizottság egyik székébe, Vasszo Papandreu jelenlegi kereskedelmi miniszterhe­lyettes személyében. Görögország nagy igyekezettel lát hozzá az Európai Közösség külkap­­csolatainak továbbfejlesztéséhez. Pa­pandreu tervei között szerepel egy új európai kezdeményezés az iraki— iráni háború befejezésének elősegí­tésére, gazdasági közeledés a latin­amerikai országokhoz, új próbálko­zás a közel-keleti viszály rendezé­sére, valamint az eddigieknél jelen­tősebb európai hozzájárulás a ke­let-nyugati megértés erősítéséhez. Az EGK és a KGST keretegyez­ménye kínálta új lehetőségeket At­hén ki akarja használni. Prioritás­nak tekinti az együttműködés szoro­sabbra fűzését Magyarországgal, Csehszlovákiával, a Szovjetunióval. Elképzelései közé tartozik egy Pa­pandreu—Zsivkov találkozó is. Zsiv­­kov az egyik KGST-ország vezetője, s Papandreu utal a személyes ba­rátságra, ami Todor Zsivkovhoz fűzi. A most kezdődő félévben három társulási tanács ülésezik: az EGK— Algéria, az EGK—Ciprus, meg az EGK—Jugoszlávia tanács. Törökor­szággal — függetlenül a két ország közötti közeledés kezdeteitől — nem akarnak foglalkozni. Ankara — ér­velnek Athénban — meghiúsította a legutóbbi tanácsülést, hogy ne kell­jen meghallania a bírálatokat Cip­rus északi részének folytatódó meg­szállása miatt. A következő ülés ösz­­szehívását Ankarának kell kérnie. Ám addigra Athénről Madridra száll át az elnökség. Görögország láthatóan nagy kedv­vel és lendülettel lát hozzá az el­­nököléshez. De ez sem oszlathatta el az aggályokat, hogy a legfonto­sabb feladatot, a teljes belső piac felé való továbbhaladást — ami olyan jól ment a nyugatnémet el­nökség idején —, nem fogják a kí­vánt eredménnyel megoldani. Igaz, Papandreu Hannoverben megígérte: nem feledkezik meg 1992-ről, köze­lebb hozza a megoldáshoz a pénz­ügyi szolgáltatások liberalizálását, a kereskedelem technikai akadályai­nak, továbbá az adóren­dszerek és adókulcsok eltérő voltából eredő torzulásainak fölszámolását. De így is félő, hogy midőn a decemberben tartandó rodoszi csúcs áttekinti a görögök hat hónapjában végzett munkát, az eredményt nem fogja kielégítőnek találni. Mindenesetre biztató, hogy a görög közvélemény, amely kezdetben nem nagyon he­­vült az integrációért, most lelkese­dik az európai egyesülésért. (AP— DJ, DPA) Növelje vállalata nyereségét! Betéti ajánlatunk: 6 napraévi 3,5% 30 napraévi 12,5% 60 napraévi 12,50/­ 90 napraévi 13,0% 180 napraévi 14,0% 270 napraévi 15,0% 360 napraévi 15,5% 370 napraévi 16,0% kamatot fizet a Befektetési Bank. Munkatársaink a 171-850, 171-906, 175-722-es telefonszámo­kon vagy a 26947 befek­ő telexen kötik a betétüzleteket. A Bundesbank fölemelte a leszámítolási kamatlábat A piacok várakozásának megfe­lelően a Bundesbank fölemelte — 0,5 százalékponttal, 3 százalékra — a leszámítolási kamatlábat. A lépést követte az osztrák nemzeti bank, amely ugyancsak 0,5 százalékpont­tal, 3,5 százalékra emelte a leszá­mítolási kamatlábat. A lombard ka­matlábat azonban mindkét pénzin­tézet érintetlenül hagyta. Ezt a ka­matlábat viszont a svájci nemzeti bank emelte 4,5 százalékra az eddigi 4 százalékról. A svájci leszámítolá­si kamatláb változatlanul 2,5 száza­lék. A nyugatnémet jegybank tanácsa, amely csütörtökönként ülésezik, köz­leményében kifejti: aggodalmakat okozott a tőkekiáramlás meg a már­ka gyengülése a dollár viszonylatá­ban, ami az importárak emelkedé­sének veszélyével fenyeget, és fokoz­za az inflációs nyomást. A maga­sabb kamatláb vonzóbbá teszi a márkát, fékezi a kiáramlást, és erő­síti a nyugatnémet valutát. Cam­dessus, a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) vezérigazgatója, aki Bonnban tartózkodik, józan lépésnek nevezte a központi bankok intézkedését. Ez gátat emelhet a kialakuló inflációs veszéllyel szemben — jelentette ki. A hírügynökségek a koncentrált akció előzményeinek taglalásakor megállapítják: a dollár erősödését nem tudták megállítani a jegyban­kok intervenciói. Az intervenció ha­tározottabb volt az európai bankok részéről; az Egyesült Államok és Japán kevésbé ellenzi a dollár emel­kedését, mint az európai jegybankok. A nyugatnémet kamatlábemelés nem állította meg a dollárt. Csütör­tökön Európában nyitáskor 1 dollár 1,8145 márkát ért. De napközben az árfolyam följebb ment, és ez a Bun­desbank közleményének nyilvános­ságra kerülése után is folytatódott. Kora délután — jelenti a Reuter — a dollár ára 1,820 márka körül mo­zog. (Reuter, AP—DJ) ­ A Közös Piac környezetvédelmi miniszterei szerdai ülésükön azon­nali hatállyal megtiltották a mér­gező hulladékok szállítását a har­madik világ országaiba. • Spanyolország több mint 1 mil­liárd dollár értékű gazdasági támo­gatást nyújt a következő öt évben Marokkónak. Ebből 410 millió dol­lár áruvásárlási, 656 millió dollár pedig szabadon felhasználható pénz­ügyi hitel.­­ Algériában és Líbiában szeptem­berben népszavazást tartanak a két ország államszövetségének kérdésé­ről — derül ki abból a közlemény­ből, amelyet Dzsallád, Líbia máso­dik számú vezetője e heti algériai látogatásának végén írtak alá. • Jugoszláv—albán megállapodást kötöttek a héten a határ menti ke­reskedelemről. Az okmány 5,5 mil­lió dollár értékű ilyen forgalmat irá­nyoz elő a két ország között. A megállapodást Titográdban írta alá Krekics jugoszláv külgazdasági mi­niszter és Korbeci albán külkeres­kedelmi miniszter. a WCB JELENTI # Franciaországban 5,5 százalék­ra csökkentik az alkoholmentes ita­lok hozzáadott értékadóját az eddi­gi 18,6 százalékról. Az intézkedést az alkoholizmus elleni harccal összhangban hozták, és ezzel az évi adóbevételek mintegy 2 milliárd francia frankkal csökkennek. VILÁGGAZDASÁG Finnország nem tart az integrált Közös Piactól „Négy és fél évünk van még ad­dig, amíg az EGK valóban létrehoz­za integrált piacát. Ettől nem tar­tunk, még akkor sem, ha Finnország gyakorlatilag kívül is maradna a vi­lág legnagyobb egységes gazdasági tömbjén” — jelentette ki Pertti Sa­­lolainen finn külkereskedelmi mi­niszter a svájci SDA hírügynökség­nek adott nyilatkozatában. Mint mondta, Koivisto elnök és a finn kormány nem azt tekinti alapvető kérdésnek, hogy Finnország EGK- taggá váljon, hanem azt tartja va­lóban fontosnak, hogy gazdasági tel­jesítménye minden piacon verseny­­képesnek számítson. A finnek optimizmusa gazdaságuk elmúlt évtizedének sikereiből táp­lálkozik. Ez alatt az idő alatt Finn­ország alapvető iparágait a legkor­szerűbb műszaki színvonalra emel­te. A miniszter most kijelentette: Helsinki nem tart attól, hogy az EGK protekcionista intézkedéseket vezetne be. Véleménye szerint to­vábbra is fenn fog maradni a finn gazdaság gyors növekedése, és e di­namizmusát megőrzi 1992 után is. A finn gazdaság 1983 és 1987 kö­zött évente átlagosan 3,1 százalékos ütemben növekedett, s ez idő alatt az infláció csökkenő tendenciája át­lagosan évi 5,7 százalék volt. Gyor­san visszaszorult a munkanélküli­ség is, a finn munkanélküliségi ráta tavaly már csak 5,2 százalékos volt, s idén további, 4 százalékosra való mérséklődésével számolnak. (APA, Reuter) AZ EGYSÉGES PIAC HATÁSA AZ EGK-N KÍVÜLI CÉGEKRE Az 1992-től megvalósítani terve­zett egységes nyugat-európai Közös Piac minden esetben, amikor az oda importált áru nem közösségi ország­ból érkezik, az import csökkenésé­hez fog vezetni — derül ki a két brit közgazdász által a közelmúlt­ban készített tanulmányból, az úgy­nevezett Cecc­iini-jelentésből. A ku­tatók szerint enyhébb esetben a nem közös piaci tagországok cégeinek el­adásai az egységes EGK-piacon 6— 7, rosszabb esetben 23—24 százalék­kal visszaeshetnek. A tanulmány öt-öt közöspiaci tag­ország tíz sajátos szempont alapján kiválasztott iparágának felmérése alapján készült. Az enyhébb válto­zat szerint a kutatók azzal számol­tak, hogy az integrált piacot alkotó országok között csak az úgynevezett nem vámjellegű akadályokat bont­ják le. A kedvezőtlenebb variánsnál viszont abból indultak ki, hogy az EGK-szinten működő cégek a ki­alakuló teljes verseny körülményei között a jövőben nem fognak dif­ferenciált árpolitikát követni. Ma ugyanis e cégek anyaországukban magasabb, a többi országban pedig — a vámterhek ellensúlyozására — alacsonyabb áron kínálják termékei­ket. Ennek az árkiegyenlítő mechaniz­musnak a megszűnése azzal a ha­tással járhat, hogy például az elektromos háztartási gépek terüle­tén a hazai piacon olcsóbbá válnak a hazai termékek; ez viszont meg­növeli irántuk a lakossági fogyasz­tást (várhatóan a fogyasztási növek­mény 3,8 százalékos lesz). Az EGK-n belüli ez irányú kereskedelem így 23 százalékkal csökkenhet, míg a nem EGK-tagországokból származó áruké 23—24 százalékkal. Számolni lehet azzal, hogy a hazai cégek ki­vételével valamennyi versenyben maradó cég profitja erősen csökken. Ennek hatására várható, hogy az érintett cégek 40 százaléka felhagy majd a termeléssel. A Cecchini-jelentést most a WIFO, a bécsi gazdaságkutató intézet egyik szakértője kritikával illette. Szerin­te a megjósolt csődök száma eltúl­zott. Az osztrák szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a valós élet mindig eltér a modellszámításoktól. (APA) EMELIK A MEZŐGAZDASÁGI FELVÁSÁRLÁSI ÁRAKAT LENGYELORSZÁGBAN Július elsejétől átlag 14,5 százalék­kal emelik Lengyelországban a me­zőgazdasági felvásárlási árakat. Leg­jobban — 17—19 százalékkal — a marhahús és a tej felvásárlási ára nő. A mostani áremelés — amely a második az idén — nem szerepelt az éves tervben, de 1988 eddig el­telt öt hónapjában a mezőgazdaság­ban felhasznált ipari eredetű ter­mékek és a fogyasztási cikkek ár­emelkedése is meghaladta az elő­irányzatot, ami veszélyeztette a me­zőgazdasági termelés jövedelmezősé­gét. A mezőgazdasági magánterme­lők és a népgazdaság más szektorai­ban foglalkoztatottaik jövedelmi ará­nya az áremelés után is csak 92:100 lesz. A felvásárlási árak emelését nem követi a fogyasztói árak növelése, vagyis az állami költségvetés vállal­ja át a többletkiadásokat, ártámo­gatás formájában, aminek viszont kedvezőtlen hatása lesz az állam­­háztartás tervezett egyensúlyára. Korábban Zbigniew Messner mi­niszterelnök is arra figyelmeztetett, hogy a felvásárlási árak emelése le­hetetlenné teszi a dotációkra fordí­tott eszközök csökkentését, az ál­lamháztartás egyensúlyának helyre­­állítását. Ezzel szemben a magán-, az állami és a szövetkezeti mezőgaz­dasági termelőket tömörítő szövetsé­gek egy héttel ezelőtt visszautasítot­ták az átlag 14,5 százalékos áremelé­si javaslatot, mert az szerintük nem fedezi a termelők megnövekedett költségeit. A kormány tehát egyol­dalúan döntött, erre lehetősége van, hiszen nem köteles figyelembe ven­ni az említett szervezetek ellen ja­vaslatát. (MTI) VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA TAG­VÁLLALATAINAK GAZDASÁGI NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 22-7958 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő pos­tahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Pos­ta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest XIII., Lehel u. 10/a. - 1900­­, közvet­lenül vagy postautalványon, valamint át­utalással a HELIR 215-96162 pénzforgal­mi jelzőszámra. A lapot előállította Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148 Helyreigazítás Lapunk június 22-i számának 1. oldalán az AP—DJ hírügynökség tudósítása alapján Olasz bank ré­szesedése a Közép-európai Hitel­bank Rt.-ben címmel közöltünk egy hírt. A hírügynökségtől átvett ér­tesülés — mint erről a CIB vezér­­igazgatója beszámolt — pontatlan­ságokat és tévedéseket tartalmazott. Nevezetesen: a Banca Commerciale Italiana részesedése a Közép-európai Hitelbank Rt.-ben csak 1,188 szá­zalék, ellentétben a tudósításban megjelent 11,4 százalékkal. A CIB tőkéje 20 millió USA-dollár, a tar­talékai további 26 millió USA- dollárra rúgnak, szemben az AP- DJ hírében szereplő 539 millió USA- dollárral. Ezenfelül­ a Közép-euró­­pai Hitelbank Rt.-nek a Magyar Nemzeti Bank nem részvényese, jegybanki státusa ezt nem is teszi lehetővé.

Next