Világgazdaság, 1988. augusztus (20. évfolyam, 150/4899-171/4920. szám)
1988-08-02 / 150. (4899.) szám
2 1988. AUGUSZTUS 2. Gazdaságpolitikai szigorítás Argentínában Nem nyitottak ki a bankok és pénzváltóirodák tegnap és ma Argentínában, mert a kormány most hirdeti ki antiinflációs csomagtervének legújabb intézkedéseit. Értesülések szerint azintézkedések közt szerepel az árak és a bérek 90 napon át történő ellenőrzése, ennek célja az éves szinten 121,2 százalékosra nőtt infláció leszorítása. Az infláció Argentínában most havi 20—22 százalékos, a kormány ezt 14 százalékosra kívánja visszafogni. A Buenos Aires-i lapokban az ország fizetőeszközének, az austrálnak 10 százalékos leértékeléséről is megjelentek hírek, de ezeket kormánykörök nem erősítették meg. Számítani lehet a közszolgáltatások és a szállítási, közlekedési tarifák 22—26 százalékos emelésére is. Emelik a mezőgazdasági export után fizetendő adót, és valószínűleg megváltoztatják a kétszintű valutarendszert. Tervezik a költségvetési kiadások szigorítását és a beruházások viszszafogását is. A magánszektortól önkéntes árstopot várnak: a kormány azt kéri tőlük, hogy augusztusban ne emelkedjenek hat százaléknál nagyobb mértékben az árak. A kormány az intézkedésekkel a költségvetési deficitet a GDP 3,9 százalékára kívánja leszorítani 1988 végére. (Az előrejelzések 10 százalékot ígértek.) Az árellenőrzésekről elterjedt híresztelések hatására viszont egyestermelők és kereskedők az utolsó pillanatban megemelték áraikat. A liszt és a cukor ára 40, a húsé több, mint 20 százalékkal nőtt a hét utolsó napjaiban. Megfigyelők utalnak arra, hogy a kormány addig várt a végleges csomagterv elkészítésével, amíg vissza nem tért Buenos Airesbe a Nemzetközi Valuta Alappal (IMF) New Yorkban tárgyaló argentin pénzügyminiszter és aközponti bank elnöke. Argentína ugyanis 1,2 milliárd dolláros hitelt szeretnekapni az IMF-től, a szervezet viszont cserébe azt várja az országtól, hogy ellenőrzés alá vonja a gazdaságot. Argentína az IMF áthidaló hitelén kívül további 1,5 milliárd dollár újhitelt vár külföldi magánbankoktól. A hitelek elsősorban az 53 milliárd dolláros külföldi adósság évi 4,9 milliárd dollárnyi törlesztési kötelezettségének teljesítéséhez szükségesek. (Reuter, AP—DJ) EMELKEDIK A REPRIVATIZÁLT FRANCIA CÉGEK RÉSZVÉNYEINEK ÁRFOLYAMA Sok francia nagy meglepetésére szokatlan részvénypiaci élénkséget okozott a francia kormánynak az a terve, hogy erősíti befolyását a reprivatizált cégekben, és szétzúzza a részvényesek „kemény magját”, amely kedvező feltételekkel felvásárolt korábbi állami értékpapírokat, és most ellenőrzése alatt tartja a reprivatizált vállalatokat. Az állam stervek általleginkább veszélyeztetett Société Générale d’Electricité (CGE), továbbá a Havas cég részvényeinek árfolyama erőteljesen emelkedett az utóbbi hetekben a párizsi értéktőzsdén, de más, a magánbefektetőknek kiárusított volt állami cégek részvényei is drágábban kelnek el. A befektetők arra spekulálnak ugyanis, hogy az állami csoportok részvényeket fognak vásárolni, növelve az érintett vállalatokban a kormány befolyását. Az erős részvényesek viszont vissza akarnak vágni, ezért ugyancsak részvényvásárlási akcióba kezdhetnek. Az alkuszok nagy részvénypiaci csatájkraszámítanak, sőt egyesek szerint e csaták máris megkezdődtek. A startlövést állítólag már meg is adta Bérégovoy pénzügyminiszter a tmúlt héten azzal, hogy az állami Xiniem des Assurances de Paris (UAP) biztosítási csoport eddigi elnökét leváltotta egy szocialista párti bankárral. Ezáltal a kormány máris növelte befolyását számos vállalatnál. Az UAP részvényese ugyanis több reprivatizált cégnek, így a Havas csoportnak, a Société Financiere de Paribas-nak és a Société Financiere de Sueznak, valamint a Saint Gobain iparvállalatnak. A kormány által célba vett részvényes csoportokban természetesen állami részvényesek is vannak. Tagjait általában Balladur volt gazdasági miniszter személyesen választotta ki. Ezek a részvényes csoportok a reprivatizált vagy részlegesen reprivatizált cégek részvényeinek több mint 40 százalékát tartják kézben, így szinte teljhatalommal tudják irányítani a szóban forgó vállalatokat. Bérégovoy, az új pénzügyminiszter szeretné, ha a vállalati stratégiát meghatározó részvényesek száma kisebb lenne, de ezek a részvényesek szorosabban kötődnének azokhoz a vállalatokhoz, ahova befektettek. Bérégovoy cáfolja azokat az állításokat, melyek szerint nem csinál mást, mint elüldözi a volt kormányembereit, hogy olyanokkal váltsa fel, akikben jobban megbízik. A részvényesek „kemény magjának” megtöréséhez egyébként a törvény megváltoztatása is szükséges. A törvény kimondja ugyanis, hogy a reprivatizált vállalatnál uralkodó helyzetbe került részvényes csoport két évig nem adhatja el részvényeit, utána pedig három évig elsőbbségi vételi joga van a más privatizált cégek többségi részvényét birtokló csoportoknak. Bérégovoy arra törekszik, hogy a részvények szabadon eladhatók legyenek más részvényeseknek, köztük természetesen állami csoportoknak is. A miniszter így piaci módszerekkel kívánná növelni az állam érdekeltségét a korábban kiárusított vállalatokban. (AP DJ) Ismét megnyílt régi helyén a Hegedűs Gyula u. 25. sz. alatt a PÁTRIA NYOMDA NYOMTATVÁNYELLÁTÓ KIRENDELTSÉG felújított, korszerű NYOMTATVÁNY ÁRUHÁZA Nyitva tartás hétfőtől péntekig 7.30-15.30 óráig Telefon: 200-405 400-505 Az új burmai vezetés engedélyezi a magánvállalkozásokat Az új burmai államelnök, Lein Lwin dekrétumot írt alá, amelynek értelmében ismét engedélyezik a magánvállalatokat. Ezzel érvényét veszti az az 1977-ből származó rendelet, amely korlátozta a magánszektor jogait. Az új államfő, aki a múlt héten került posztjára, a megfigyelők szerint eddig a gazdasági reformok ellenzőjeként volt ismert (VILÁGGAZDASÁG, 1988. július 27., 1—2. oldal.) A rendelet értelmében a magánvállalatok ezentúl egyenrangúak lesznek az állami és szövetkezeti vállalatokkal, jelentős szerep hárul rájuk az ország gazdasági felemelkedésében. Engedélyezni fogják azt is, hogy szövetkezeti vállalatok külföldi cégekkel társuljanak. Sok nyersanyag és termék előállítása azonban továbbra is az állam kezében marad, ezek között van a kőolaj-, a földgázkitermelés, a fegyver- és a lőszergyártás, valamint a távközlési hálózat, a közlekedés, a tömegkommunikáció és a bankszféra. (AFP) Kína aranynagyhatalommá akar válni Kínában a közelmúltban nagyszabású terveket hoztak nyilvánosságra az ország aranytermelésével kapcsolatban. Öt éven belül a jelenlegi szint kétszeresére kívánják felfuttatni a bányászatot. Elismerik ugyanakkor, hogy a cél megvalósítását hátráltatja a meglévő berendezések elavult volta és az érc illegális kereskedelme. Kínában ugyanis az állami aranyfelvásárlási ár rendkívül alacsony, unciánként 324 dollárnak megfelelő összeg — a világpiaci ár több mint 430 dollár. Kína — egyes szakértői becslések szerint — már most is a világ első hét termelőjének sorába tartozik, de gazdag készletei révén elméletileg valóban aranykitermelő nagyhatalommá válhat. A tényleges termelésről konkrét adatok nincsenek, mert ezt a kormány államtitokként kezeli, s csak annyit hoz nyilvánosságra, hogy évente 10 százalékkal nő a felszínre hozott mennyiség. Egyéb iparági szakértők évi 50—65 tonnára teszik a kitermelést. (összehasonlításul: a világ aranytermelése évi 1500 tonna körül mozog.) (Reuter) Gyorsvasút Nyugat-Berlin és az NSZK között A Nyugat-Berlint az NSZK-val összekötő gyorsvasút várhatóan 1996-ra készül el, s hárommilliárd nyugatnémet márkába fog kerülni. A Berliner Morgenpost című nyugat-berlini lap vasárnap közzétett értesülése szerint az NDK és az NSZK illetékeseinek az elmúlt hónapokban folytatott puhatolózó tárgyalásain, valamint a két közlekedési miniszter július elején folytatott megbeszélésein a legtöbb fontos kérdésben már egyetértés van a gyorsvasút tervezett építéséről. Nyugat-Berlin vasúti összeköttetésének javítása immár évek óta az egyik fő téma az NDK és Nyugat- Berlin, valamint az NDK és az NSZK közötti tárgyalásokon. A Berliner Morgenpost szerint az NDK beleegyezett, hogy az Intercity-Express Ice szabványának megfelelően gyorsvasúti pálya épüljön, amelyen kétszáz kilométeres óránkénti sebességgel száguldhatnak a vonatok. Megállapodtak abban is, hogy nem a személyforgalom által jelenleg használt Berlin—Magdeburg-Hannover közötti pályát építik át, hanem az északabbra fekvő, most főleg teherszállításra igénybe vett Berlin—Stendal—Hannover vonalon építik fel az új gyorsvasút pályát. A bonni közlekedési minisztérium illetékeseinek véleménye szerint — írja a nyugat-berlini lap — várhatóan még az idén aláírják az NDK- val a hivatalos megállapodást. (MTI) Külkereskedelmi szervezet azonnali belépésre keres gyakorlott magyar és idegen nyelvű levelezőt (német és angol magas szintű nyelvtudással rendelkezők jelentkezzenek az állás betöltésére). Telefon: 153-671 Romló gazdaság várja az új mexikói elnököt A négy hónapja bevezetett ár- és bérstop, valamint a peso árfolyamának befagyasztása torzulásokat okozott a mexikói gazdaságban, és kockára tette a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek által tavaly decemberben kötött antiinflációs megállapodást. A romló gazdasági mutatók arra kényszeríthetik a következő kormányt, hogy szigorítsa, és egyes pontjaiban meg is változtassa az eddig sikeres gazdaságpolitikát. Az ország múlt hónapban megválasztott és december elsején beiktatandó elnöke, Carlos Salinas de Gortari várhatóan kénytelen lesz gyors béremeléssel eleget tenni az egyre elégedetlenebb szakszervezetek követeléseinek. Az elmúlt hat évben a reálbérek 40 százalékkal csökkentek, míg az árak — minden befagyasztás ellenére — több területen nőttek. A pénzügyminiszter, Gustavo Petricioli Iturbide múlt heti beszéde szerint a kormány folytatni fogja stabilizációs programját, amelynek célja a költségvetési deficit leszorítása, a peso értékének szinten tartása, a magánberuházások ösztönzése és az infláció leszorítása. Az importkorlátok felszámolása és az export visszaesése 45 százalékkal (2 milliárd dollárra) csökkentette a kereskedelmi többletet 1988 első öt hónapjában. A gazdaság liberalizálása túl mély és túl gyors volt — jelentette ki J. S. Herzog, a korábbi pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy a következő két évben Mexikó függővé válhat az importtól, mert az ország ipara rövid távon nem tudja felvenni a versenyt a beáramló olcsó importtal. A leköszönő elnök, Miguel de la Madrid ugyanakkor kijelentette, hogy a külkereskedelem nyitottabbá tétele segítette fenntartani a gazdasági aktivitást, és nem kellett újabb munkahelyeket megszüntetni. Az olajárak esése viszont 1,5 milliárd dollár bevételkiesést okoz, és csökkenti az adóbevételeket is, hozzájárulva a pénzügyi deficit növekedéséhez. Salinas gazdasági tanácsadói az adózás szigorítását helyezik kilátásba, bár utalnak arra, hogy a növekvő társadalmi elégedetlenség a tervek megváltoztatására kényszerítheti az új elnököt. Az eddig tervezési miniszterként dolgozó Salinas nevéhez fűződnek a korábbi nem túl népszerű takarékossági programok is, amelyek a lakosság számára nem hoztak szemmel látható eredményeket. Az új elnök egyik legnehezebb feladata azonban a 100 milliárd dollár feletti külföldi adósságteher kezelése lesz. A mexikói lapok ugyan nemrég tették közzé a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) elismerő jelentését az 1986/87-es időszak mexikói adósságpolitikájáról, szakértők szerint Salinas első feladatainak egyike mégis a tartozások átütemezése lesz. (Reuter, AP—DJ) Jugoszlávia hajlandó bővíteni barterforgalmát Nigériával, hogy ezáltal növekedhessen a kétoldalú árucsere-forgalom. A Lagosban tartózkodó jugoszláv elnök közölte, hogy országa akár kölcsönökkel is segítené a Nigériában működő, és az utóbbi időben halódó jugoszláv—nigériai vegyesvállalatokat. A két ország közötti árucsere-forgalom értéke 1987- ben 26 millió dollár volt. Az NSZK azt tervezi, hogy Mauritánia tartozásaiból 60 millió dollárnyit leír. A mauritániai nyugatnémet nagykövet részleteket nem mondott, csak annyit közölt, hogy ily módon szeretnék segíteni a nyugat-afrikai ország 1984-ben elindított gazdasági reformfolyamatait. Bahreinben már kidolgozták az ország értéktőzsdéjére vonatkozó szabályokat, de a tőzsdét legkorábban csak októberben nyitják meg. A piacon 21 bahreini és 8 vegyesválla jelenti latot jegyeznek. Az Öböl menti arab államok közül csak Kuvaitnak van értéktőzsdéje, tavaly megnyitották ugyan a tőzsdét Szaúd-Arábiában is, de három hét után be kellett zárni. Ő Ecuador átütemezési tárgyalásainak folytatását szeretné elérni. Mint ismeretes, a hitelmegbeszélések július 8-án megszakadtak. Ekkor jelentette be az ország pénzügyminisztere, hogy az ország képtelen az eredeti szerződések szerint törleszteni tőke- és kamattartozásait, Ecuadornak összesen 9,2 milliárd dollár adóssága van. A japán nemzetközi kereskedelmi és ipari minisztérium (MITI) azt tervezi, hogy enyhíti az eladósodott fejlődő országokkal kereskedő japán magánvállalatok kereskedelem-biztosítási előírásait. A cél, hogy ösztönözzék a japán tőke beáramlását a harmadik világ államaiba. VILÁGGAZDASÁG Legyen a vendégünk üzleti partnerével szállodánk '53. Éttermében, ahol hétfőtől péntekig 12 és 15 óra között büféebédet szolgálunk fel 436, - Floos egységáron! "Old Timer BUSINESS LUNCH : az elfoglalt üzletember remek étkezési lehetősége." Asztalfoglalás: a 178-814-es vagy a 383-000/286-os telefonszámon. Cím: Budapest, V., Roosevelt tér 2. ATRIUM HYATTO)BUDAPEST VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK GAZDASÁGI NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 227958 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5—7. Postacím: Pf. 3. 1426 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest XIII., Lehel u. 10/a. — 1900 —, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. A lapot előállította Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148