Világgazdaság, 1988. augusztus (20. évfolyam, 150/4899-171/4920. szám)

1988-08-02 / 150. (4899.) szám

2 1988. AUGUSZTUS 2. Gazdaságpolitikai szigorítás Argentínában Nem nyitottak ki a bankok és pénzváltóirodák tegnap és ma Ar­gentínában, me­rt a kormány most hirdeti ki antiinflációs csomagter­vének legújabb intézkedéseit. Érte­sülések szerint az­­intézkedések közt szerepel az árak és a bérek 90 na­pon át történő ellenőrzése, ennek célja az éves szinten 121,2 száza­lékosra nőtt infláció leszorítása. Az infláció Argentínában most havi 20—22 százalékos, a kormány ezt 14 százalékosra kívánja visszafogni. A Buenos Aires-i lapokban az or­szág fizetőeszközének, az austrálnak 10 százalékos leértékeléséről is meg­jelentek hírek, de ezeket kormány­körök nem erősítették meg. Számí­tani lehet a közszolgáltatások és a szállítási, közlekedési tarifák 22—26 százalékos emelésére is. Emelik a mezőgazdasági export után fizeten­dő adót, és valószínűleg megváltoz­tatják a kétszintű valutarendszert. Tervezik a költségvetési kiadások szigorítását és a beruházások visz­­szafogását is. A magánszektortól önkéntes ár­stopot várna­k: a kormány azt kéri tőlük, hogy augusztusban ne emel­kedjenek hat százaléknál nagyobb mértékben az árak. A kormány az intézkedésekkel a költségvetési deficitet a GDP 3,9 százalékára kívánja leszorítani 1988 végére. (Az előrejelzések 10 száza­lékot ígértek.) Az árellenőrzésekről elterjedt hí­resztelések hatására viszont egyes­­termelők és kereskedők az utolsó pillanatban megemelték áraikat. A liszt és a cukor ára 40, a húsé több, mint 20 százalékkal nőtt a hét utol­só napjaiban. Megfigyelők utalnak arra, hogy a kormány addig várt a végleges cso­magterv elkészítésével, amíg vissza nem tért Buenos Airesbe a Nemzet­közi Valuta Alappal (IMF) New Yorkban tárgyaló argentin pénzügy­miniszter és a­­központi bank elnö­ke. Argentína ugyanis 1,2 milliárd dolláros hitelt szeretne­­kapni az IMF-től, a szervezet viszont cseré­be azt várja az országtól, hogy el­lenőrzés alá vonja a gazdaságot. Argentína az IMF áthidaló hite­lén kívül további 1,5 milliárd dol­lár új­­hitelt vár külföldi magán­bankoktól. A hitelek elsősorban az 53 milliárd dolláros külföldi adós­ság évi­ 4,9 milliárd dollárnyi tör­lesztési kötelezettségének teljesítésé­hez szükségesek. (Reuter, AP—DJ) EMELKEDIK A REPRIVATIZÁLT FRANCIA CÉGEK RÉSZVÉNYEINEK ÁRFOLYAMA Sok francia nagy meglepetésére szokatlan részvénypiaci élénkséget okozott a francia kormánynak az a terve, hogy erősíti­ befolyását a re­privatizált cégekben, és szétzúzza a részvényesek „kemény magját”, amely kedvező fel­tét­el­ek­kel felvá­sárolt korábbi állami értékpapíro­kat, és most ellenőrzése ala­tt tartja a reprivatizált vállalatokat. Az állam­ s­­tervek által­­leginkább veszélyeztetett Société Générale d’Electricité (CGE), továbbá a Ha­vas cég részvényeinek árfolyama erőteljesen emelkedett az utóbbi hetekben­ a párizsi értéktőzsdén, de más, a magánbefektetőknek kiáru­sított volt állami cégek részvényei is drágábban kelnek el. A befektetők arra spekulálnak ugyanis, hogy az állami csoportok részvényeket fognak vásárolni, nö­velve az érintett vállalatokban a kormány befolyását. Az erős rész­vényesek viszont vissza akarnak vágni, ezért ugyancsak részvényvá­sárlási akcióba kezdhetnek. Az alkuszok n­agy részvénypiaci csatájkra­­számítanak, sőt egyesek szerint e csaták máris megkezdőd­tek. A startlövést állítólag már meg i­s adta Bérégovoy pénzügyminiszter a tm­úl­t héten azzal, hogy az állami Xiniem des Assurances de Paris (UAP) biztosítási csoport eddigi el­nökét leváltotta egy szocialista párti bankárral. Ezáltal a kormány már­is növelte befolyását számos válla­latnál. Az UAP részvényese ugyan­is több reprivatizált cégnek, így a Havas csoportnak, a Société Finan­­ciere de Paribas-nak és a Société Financiere de Sueznak, valamint a Saint Gobain iparvállalatnak. A kormány által célba vett rész­vényes csoportokban természetesen állami részvényesek is vannak. Tagjait általában Balladur volt gaz­dasági miniszter személyesen vá­lasztotta ki. Ezek a részvényes cso­portok a reprivatizált vagy részle­gesen reprivatizált cégek részvé­nyeinek több mint 40 százalékát tartják kézben, így szinte teljhata­lommal tudják irányítani a szóban forgó vállalatokat. Bérégovoy, az új pénzügyminisz­ter szeretné, ha a vállalati straté­giát meghatározó részvényesek szá­ma kisebb lenne, de ezek a részvé­nyesek szorosabban kötődnének azokhoz a vállalatokhoz, ahova be­fektettek. Bérégovoy cáfolja azokat az állításokat, melyek szerint nem csinál mást, mint elüldözi a volt kormány­­embereit, hogy olyanok­kal váltsa fel, akikben jobban meg­bízik. A részvényesek „kemény magjá­nak” megtöréséhez egyébként a tör­vény megváltoztatása is szükséges. A törvény kimondja ugyanis, hogy a reprivatizált vállalatnál uralkodó helyzetbe került részvényes csoport két évig nem adhatja el részvé­nyeit, u­tána pedig három évig el­sőbbségi vételi joga van a más pri­vatizált cégek többségi részvényét birtokló csoportoknak. Bérégovoy arra törekszik, hogy a részvények szabadon eladhatók legyenek más részvényeseknek, köztük természe­tesen állami csoportoknak is. A mi­niszter így piaci módszerekkel kí­vánná növelni az állam érdekeltsé­gét a korábban kiárusított vállala­tokban. (AP­ DJ) Ismét megnyílt régi helyén a Hegedűs Gyula u. 25. sz. alatt a PÁTRIA NYOMDA NYOMTATVÁNYELLÁTÓ KIRENDELTSÉG felújított, korszerű NYOMTATVÁNY ÁRUHÁZA Nyitva tartás hétfőtől péntekig 7.30-15.30 óráig Telefon: 200-405 400-505 Az új burmai vezetés engedélyezi a magánvállalkozásokat Az új burmai államelnök, Lein Lwin dekrétumot írt alá, amelynek értelmében ismét engedélyezik a magánvállalatokat. Ezzel érvényét veszti az az 1977-ből származó ren­delet, amely korlátozta a magán­­szektor jogait. Az új államfő, aki a múlt héten került posztjára, a meg­figyelők szerint eddig a gazdasági reformok ellenzőjeként volt ismert (VILÁGGAZDASÁG, 1988. július 27., 1—2. oldal.) A rendelet értelmében a magán­­vállalatok ezentúl egyenrangúak lesznek az állami és szövetkezeti vállalatokkal, jelentős szerep hárul rájuk az ország gazdasági felemel­kedésében. Engedélyezni fogják azt is, hogy szövetkezeti vállalatok kül­földi cégekkel társuljanak. Sok nyersanyag és termék előál­lítása azonban továbbra is az állam kezében marad, ezek között van a kőolaj-, a földgázkitermelés, a fegy­ver- és a lőszergyártás, valamint a távközlési hálózat, a közlekedés, a tömegkommunikáció és a bank­szféra. (AFP) Kína arany­nagyhatalommá akar válni Kínában a közelmúltban nagysza­bású terveket hoztak nyilvánosság­ra az ország aranytermelésével kap­csolatban. Öt éven belül a jelenle­gi szint kétszeresére kívánják fel­futtatni a bányászatot. Elismerik ugyanakkor, hogy a cél megvalósí­tását hátráltatja a meglévő beren­dezések elavult volta és az érc il­legális kereskedelme. Kínában ugyanis az állami aranyfelvásárlási ár rendkívül alacsony, unciánként 324 dollárnak megfelelő összeg — a világpiaci ár több mint 430 dol­lár. Kína — egyes szakértői becslé­sek szerint — már most is a világ első hét termelőjének sorába tarto­zik, de gazdag készletei révén el­méletileg valóban aranykitermelő nagyhatalommá válhat. A tényleges termelésről konkrét adatok nincsenek, mert ezt a kor­mány államtitokként kezeli, s csak annyit hoz nyilvánosságra, hogy évente 10 százalékkal nő a felszín­re hozott mennyiség. Egyéb iparági szakértők évi 50—65 tonnára teszik a kitermelést. (összehasonlításul: a világ aranytermelése évi 1500 ton­na körül mozog.) (Reuter) Gyorsvasút Nyugat-Berlin és az NSZK között A Nyugat-Berlint az NSZK-val összekötő gyorsvasút várhatóan 1996-ra készül el, s hárommilliárd nyugatnémet márkába fog kerülni. A Berliner Morgenpost című nyu­gat-berlini lap vasárnap közzétett értesülése szerint az NDK és az NSZK illetékeseinek az elmúlt hó­napokban folytatott puhatolózó tár­gyalásain, valamint a két közleke­dési miniszter július elején folyta­tott megbeszélésein a legtöbb fon­­tos kérdésben már egyetértés van a gyorsvasút tervezett építéséről. Nyugat-Berlin vasúti összekötteté­sének javítása immár évek óta az egyik fő téma az NDK és Nyugat- Berlin, valamint az NDK és az NSZK közötti tárgyalásokon. A Berliner Morgenpost szerint az NDK beleegyezett, hogy az Inter­city-Express Ice­ szabványának meg­felelően gyorsvasúti pálya épüljön, amelyen kétszáz kilométeres órán­kénti sebességgel száguldhatnak a vonatok. Megállapodtak abban is, hogy nem a személyforgalom által jelenleg használt Berlin—Magde­burg-Hannover közötti pályát épí­tik át, hanem az északabbra fekvő, most főleg teherszállításra igénybe vett Berlin—Stendal—Hannover vo­nalon építik fel az új gyorsvasút pályát. A bonni közlekedési minisztérium illetékeseinek véleménye szerint — írja a nyugat-berlini lap — várha­tóan még az idén aláírják az NDK- val a hivatalos megállapodást. (MTI) Külkereskedelmi szervezet azonnali belépésre keres gyakorlott magyar és idegen nyelvű levelezőt (német és angol magas szintű nyelvtudással rendelkezők jelentkezzenek az állás betöltésére). Telefon: 153-671 Romló gazdaság várja az új mexikói elnököt A négy hónapja bevezetett ár- és bérstop, valamint a peso árfolya­mának befagyasztása torzulásokat okozott a mexikói gazdaságban, és kockára tette a kormány, a munka­adók és a szakszervezetek által ta­valy decemberben kötött antiinflá­ciós megállapodást. A romló gazda­sági mutatók arra kényszeríthetik a következő kormányt, hogy szigorít­sa, és egyes pontjaiban meg is vál­toztassa az eddig sikeres gazdaság­­politikát. Az ország múlt hónapban meg­­választott és december elsején be­iktatandó elnöke, Carlos Salinas de Gortari várhatóan kénytelen lesz gyors béremeléssel eleget tenni az egyre elégedetlenebb szakszerveze­tek követeléseinek. Az elmúlt hat évben a reálbérek 40 százalékkal csökkentek, míg az árak — minden befagyasztás ellenére — több terü­leten nőttek. A pénzügyminiszter, Gustavo Petricioli Iturbide múlt he­ti beszéde szerint a kormány foly­tatni fogja stabilizációs programját, amelynek célja a költségvetési de­ficit leszorítása, a peso értékének szinten tartása, a magánberuházá­sok ösztönzése és az infláció leszo­rítása. Az importkorlátok felszámolása és az export visszaesése 45 százalék­kal (2 milliárd dollárra) csökken­tette a kereskedelmi többletet 1988 első öt hónapjában. A gazdaság liberalizálása túl mély és túl gyors volt — jelentette ki J. S. Herzog, a korábbi pénzügyminiszter, hozzáté­ve, hogy a következő két évben Mexikó függővé válhat az import­tól, mert az ország ipara rövid tá­von nem tudja felvenni a versenyt a beáramló olcsó importtal. A leköszönő elnök, Miguel de la Madrid ugyanakkor kijelentette, hogy a külkereskedelem nyitottab­bá tétele segítette fenntartani a gazdasági aktivitást, és nem kellett újabb munkahelyeket megszüntetni. Az olajárak esése viszont 1,5 mil­liárd dollár bevételkiesést okoz, és csökkenti az adóbevételeket is, hoz­zájárulva a pénzügyi deficit növe­kedéséhez. Salinas gazdasági tanácsadói az adózás szigorítását helyezik kilátás­ba, bár utalnak arra, hogy a nö­vekvő társadalmi elégedetlenség a tervek megváltoztatására kénysze­rítheti az új elnököt. Az eddig ter­vezési miniszterként dolgozó Salinas nevéhez fűződnek a korábbi nem túl népszerű takarékossági progra­mok is, amelyek a lakosság számára nem hoztak szemmel látható ered­ményeket. Az új elnök egyik legnehezebb feladata azonban a 100 milliárd dol­lár feletti külföldi adósságteher ke­zelése lesz. A mexikói lapok ugyan nemrég tették közzé a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) elismerő jelen­tését az 1986/87-es időszak mexikói adósságpolitikájáról, szakértők sze­rint Salinas első feladatainak egyike mégis a tartozások átütemezése lesz. (Reuter, AP—DJ) ­ Jugoszlávia hajlandó bővíteni barterforgalmát Nigériával, hogy ez­által növekedhessen a kétoldalú áru­csere-forgalom. A Lagosban tartóz­kodó jugoszláv elnök közölte, hogy országa akár kölcsönökkel is segíte­né a Nigériában működő, és az utób­bi időben halódó jugoszláv—nigériai vegyesvállalatokat. A két ország kö­zötti árucsere-forgalom értéke 1987- ben 26 millió dollár volt.­­ Az NSZK azt tervezi, hogy Mauritánia tartozásaiból 60 millió dollárnyit leír. A mauritániai nyu­gatnémet nagykövet részleteket nem mondott, csak annyit közölt, hogy ily módon szeretnék segíteni a nyu­gat-afrikai ország 1984-ben elindí­tott gazdasági reformfolyamatait.­­ Bahreinben már kidolgozták az ország értéktőzsdéjére vonatkozó szabályokat, de a tőzsdét legkoráb­ban csak októberben nyitják meg. A piacon 21 bahreini és 8 vegyesválla­ jelenti latot jegyeznek. Az Öböl menti arab államok közül csak Kuvaitnak van értéktőzsdéje, tavaly megnyitották ugyan a tőzsdét Szaúd-Arábiában is, de három hét után be kellett zárni. Ő Ecuador átütemezési tárgyalá­sainak folytatását szeretné elérni. Mint ismeretes, a hitelmegbeszélé­sek július 8-án megszakadtak. Ek­kor jelentette be az ország pénzügy­­minisztere, hogy az ország képtelen az eredeti szerződések szerint tör­leszteni tőke- és kamattartozásait, Ecuadornak összesen 9,2 milliárd dollár adóssága van.­­ A japán nemzetközi kereske­delmi és ipari minisztérium (MITI) azt tervezi, hogy enyhíti az eladó­sodott fejlődő országokkal kereske­dő japán magánvállalatok kereske­delem-biztosítási előírásait. A cél, hogy ösztönözzék a japán tőke be­áramlását a harmadik világ álla­maiba. VILÁGGAZDASÁG Legyen a vendégünk üzleti partnerével szállodánk '53. Éttermében, ahol hétfőtől péntekig 12 és 15 óra között büféebédet szolgálunk fel 436, - Floos egységáron! "Old Timer BUSINESS LUNCH : az elfoglalt üzletember remek étkezési lehetősége." Asztalfoglalás: a 178-814-es vagy a 383-000/286-os telefonszámon. Cím: Budapest, V., Roosevelt tér 2. ATRIUM HYATTO)BUDAPEST VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA TAG­VÁLLALATAINAK GAZDASÁGI NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 22­7958 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5—7. Postacím: Pf. 3. 1426 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő pos­tahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Pos­ta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest XIII., Lehel u. 10/a. — 1900 —, közvet­lenül vagy postautalványon, valamint át­utalással a HELIR 215-96162 pénzforgal­mi jelzőszámra. A lapot előállította Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148

Next