Világgazdaság, 1988. október (20. évfolyam, 194/4943-214/4963. szám)

1988-10-01 / 194. (4943.) szám

MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA ígéretes kanadai tárgyalások Tudósítónk jelenti Montreálból: A kanadai magyar napok máso­dik állomása Ontario állam fővá­rosa, Toronto, ahol most közel két­száz magyar és kanadai üzletember tanácskozik a kapcsolatok bővítésé­ről. A montreali napok várakozáson felüli sikerrel zárultak. Bár konkrét üzleti eredményekről nem számol­tak be a résztvevők, az már kide­rült, hogy elsősorban a könnyűipar, a fogyasztásicikk-ipar és az idegen­­forgalom területén indultak meg ígéretes tárgyalások. A torontói események megnyitó­jára a Hotel Royal York British Co­lumbia termében került sor, amely kicsinek bizonyult a közel 120—140 üzletembernek, akik meg kívánták hallgatni Peter Dawesnak, a Kana­dai Importszövetség vezetőjének be­szédét, amelyet Lőrincze Péter ka­marai főtitkár megnyitója és elő­adása követett. Az előadást követően a jelenle­vők kérdéseire az MGK főtitkárán kívül a küldöttség vezetője, Keme­­nes Ernő, az Országos Tervhivatal államtitkára válaszolt. Ontario állam kivételezett helyet foglal el a magyar—kanadai kapcso­latokban; a teljes exportimport­forgalom több mint a felét ez a tartomány fogadja, illetve indítja. Még az olyan hagyományosan nagy és erős iparágakban, mint az alu­míniumipar is van „keresnivalója” hazánknak. A Hungalu az idén 7 millió USA-dollár értékű exportot teljesít majd. Most szállítottak az Unifin nevű cégnek 150 tonna bor­dáscsövet, s ugyanezzel a céggel ír­tak alá egy szerződést bordáscső­gyártó gépek lízingjéről. Kemenes Ernő, aki Montreal és Toronto között rövid ottawai láto­gatást tett, elmondta, hogy a fővá­rosban megkezdődtek a tárgyalások a kettős adóztatás megszüntetésé­ről, s mivel a kanadai kormány is üdvözli a magyar kezdeményezést, várhatóan rövid időn belül megálla­podás várható. A szeptember 30-án záródó toron­tói tárgyalásokat követően egynapos calgaryi bemutatkozással ér véget a magyar napok programja. Szakonyi Péter WTCN-üzleti lehetőségek Az alábbi ajánlatok a Világike­reskedelmi Központi Szövetsége szá­mítógépes rendszerén keresztül ér­keztek a kamarába. Kereslet: cukor, arany, alumínium­fólia, hajó, cirkóniumszilikát, búza, cement, vas, cinkoxid, metanol, po­lipropilén, vegyszerek, acéllemezek és acélcső, riasztóberendezések, tex­til, cigaretta, öngyújtó, dízelgene­rátor, használt tehergépkocsi, alu­míniumhulladék, elektronikus al­katrészek és félvezetők. Kínálat: fürdőszoba-berendezések, latex, kórházi berendezések, mérő­­berendezések, szállítószalag, textil, PVC, rozsdamentes acél, telefon, da­tolya, fagyasztott, illetve szárított zöldségfélék. További részletes felvilágosítást Félegyházi András ad. Telefon: 533-333,373-as mellék. (MGK) MAGYAR-SVÁJCI VEGYESVÁLLALAT KÖTŐELEMEK GYÁRTÁSÁRA Munkatársunktól: Idén októberben kezdi meg üzleti tevékenységét a Würth Szereléstech­nikai Kft. Az óbudai telephelyű magyar—svájci vegyesvállalat, aho­vá szerdán, magyarországi látogatá­sa során dr. Philipp Jenninger, a bonni parlament (Bundestag) elnö­ke is ellátogatott, kötőelemeket és egyéb szereléstechnikai cikkeket gyárt és gyártat, túlnyomórészt kon­vertibilis exportra, de a tervei sze­rint a későbbiekben részt vállal a hazai igények kielégítéséből is. A vegyesvállalatot az NSZK-beli Adolf Würth GmbH, und Co. KG öt sváj­ci vállalata közül az egyik, a Reca Union GmbH, továbbá a Csavar­ipari Vállalat és a Spirál Autójaví­tó Vállalat hozta létre. A jelenlegi állapot szerint a svájci bejegyzésű cég tulajdoni részesedése a 25,5 millió forintos alaptőkéből 65 szá­zalékos, míg a Csavaripari Vállalaté 30, a Spirál Autójavító Vállalaté pe­dig 5 százalékos. A VILÁGGAZDASÁG kérdésére válaszolva Borosnyay Gábor, a Würth Szereléstechnikai Kft. ügy­vezetője elmondta, hogy a magyar— svájci vegyesvállalat jövőre 13 mil­lió forint értékű termelést tervez megvalósítani, s a konvertibilis re­lációba kivitt termékek fejében mód nyílik a magyar népgazdaság számára szükséges Würth-termékek — kötőelemek és szerszámok — im­portjára. Az NSZK-beli Künzelsau székhe­lyű Adolf Würth GmbH. und Co. KG-nak 21 külföldi országban van saját vállalata, az Egyesült Államok­tól kezdve Dél-Afriikán és Japánon át Svédországig. A szocialista orszá­gok közül Magyarországon létesített elsőnek vegyesvállalatot a svájci cé­gen keresztül. A konszern teljes for­galma tavaly 13 százalékkal, 1,339 milliárd márkára nőtt az előző évi 1,179 milliárdról. Ezen belül külö­nösen erőteljesen — 15,5 százalék­kal — bővült külföldi forgalma: ta­valy 725 millió márkára az előző évi 627 millióról. A Würth Szereléstechnika Kft. a tulajdoni hányad arányában osztja fel ugyan a nyereséget, de a Würth NSZK-beli konszern tulajdonosa vállalta, hogy a Magyarországon el­ért nyereséget tíz éven át befekteti a magyar—svájci vegyesvállalatba, hogy fejlessze tevékenységét. B. Gy. MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI FIZETÉSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA millió $ 1987. 1987. január­ 1988. —július 161,4 —152,6 254,9 60,1 —235,3 181,4 101,3 82,7 73,5 —584,9 —726,4 —432,2 1. Fizetési mérleg Kereskedelmi mérleg Konvertibilis Nem konvertibilis Folyó fizetési mérleg Konvertibilis Nem konvertibilis 2. Adósságállomány Bruttó adósságállomány Konvertibilis Ebből: rövid lejáratú középlejáratú Nem konvertibilis Ebből: rövid lejáratú középlejáratú követelésállomány Konvertibilis Ebből: rövid lejáratú középlejáratú Nem konvertibilis Ebből: rövid lejáratú középlejáratú Nettó adósságállomány Konvertibilis Ebből: rövid lejáratú középlejáratú Nem konvertibilis Ebből: rövid lejáratú középlejáratú 2. Nemzetközi tartalékok Konvertibilis Ebből: arany devizatartalékok Nem konvertibilis összesen: —846,5 —855,5 —540,4 261,6 129,1 106,2 1987. 1987. 1988. dec. július július 18 764,6 16 687,6 17 234,1 17 738,9 15 689,7 16 497,7 1 954,4 2 298,6 2 003,9 15 784,5 13 391,1 14 493,8 1 025,7 997,9 736,5 262.7 238,8 233,6 763,0 759,1 502,8 7 651,7 7 049,3 6 923,0 6 834,5 6 379,7 6 254,6 5 085,6 4 702,1 4 526,9 1 748,9 1 677,7 1 727,7 817,2 669,6 668,4 370,4 311,7 254,4 446,9 357,9 414,0 — 11 112,9 —9 638,3 — 10 311,1 — 10 904,4 —9 310,0—10 243,1 3 131,2 2 403,4 2 523,1 — 14 035,7— 11 713,4—12 766,1 208,4 —328,3 —68,0 107,7 72,9 20,8 —316,1 —401,2 —88,8 2 478,0 2 404,7 2104,8 525,1 647,8 505,0 1 952,9 1 756,9 1 599,8 318,7 225,0 203,5 2 796,8 2 630,4 2 308,3 Kiszolgáltatott igazgatók „Munkaharc" törvényes eszközökkel A Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár (MOFÉM) vállalati ta­nácsa szeptember 29-én felmentette tisztségéből a vállalat vezérigaz­gatóját, dr. Takács Imrét. A 21 szavazó­tt-tagból mindössze ketten álltak ki a vezérigazgató mellett, a többiek menesztését kívánták. Vajon jogszerűen jártak-e el, egyáltalán mi a módja egy igazgató le­váltásának? — kérdeztük dr. Komáromi Pétertől, a vállalati vezetők érdekvédelmét is ellátó Magyar Gazdasági Kamara titkársági és jogi főosztályának vezetőjétől. — Áttekinthető, világos tulajdon­­viszonyok közepette a tulajdonos gyakorolja a munkáltatói jogokat, azaz ő jogosult az igazgató, a me­nedzser felmentésére is. Vajon mi a helyzet ma állami vállalatainknál, amikor alig tehető fel nehezebb kér­dés, mint az, hogy kié a gyár? — Ez a vállalati irányítástól függ: az államigazgatási felügyelet alatt működő vállalatoknál a munkálta­tói jogokat az alapító szerv, leg­gyakrabban valamelyik miniszté­rium gyakorolja. A közgyűlés vagy vállalati tanács vezette cégeknél vi­szont a dolgozóknak ez a döntésho­zatali testülete határoz a legfelső vezető kinevezéséről, felmentéséről is. — A MOFÉM-ügyben a vt sza­vazását még megelőzte az, hogy az ipari miniszter előzetes hozzájáru­lását adta az igazgató felmentésé­hez. Erre miért volt szükség? — Mert a vállalati törvény elő­írásai szerint az igazgató kinevezé­séhez, illetve felmentéséhez út ve­zette vállalatok esetében is szükség van az alapító szerv előzetes egyet­értésére Ennek hiányában a válla­lati tanács érvényes döntést nem hozhat, tehát például ebben az eset­ben az ipari miniszternek gyakor­latilag vétójoga lett volna.­­ Még egy szerv szerepe rend­kívül érdekes ebben az ügyben, ugyanis a híradások szerint a vezér­­igazgató elmozdításának közvetlen oka az volt, hogy a városi pártbi­zottság megvonta dr. Takács Imré­től a politikai bizalmat. A pártszer­vezetek milyen formális, tehát jog­szabályban rögzített vállalatirányí­tási jogokkal bírnak? — Gyakorlatilag semmilyennel, a jogi szabályozás nem tér ki a párt gazdasági vagy vállalatirányítási jogkörére. E kérdésekkel a párt bel­ső előírásai foglalkoznak és tudo­másom szerint ezek lényege is az, hogy a párt irányító szerepét tag­jain keresztül gyakorolja. Tehát a „politikai bizalom megvonása” he­lyett például a párt a vb-ben he­lyet foglaló tagjait utasíthatta vol­na arra, hogy a vezérigazgató ellen szavazzanak. Bár meg kell monda­nom, ennek indokát éppúgy nem érteném, mint a politikai bizalom megvonásáét. Ugyanis tudomásom szerint dr. Takács Imre ellen párt­fegyelmi nem indult, a városi párt­­bizottságnak továbbra is tagja. Sőt nézze meg, milyen jellemzést adott a vállalati párt- és szakszervezeti bizottság még márciusban dr. Ta­kács Imréről: „Vállalatunk a saját maga elé ki­tűzött 1987. évi célkitűzéseket nem mindenben tudta megvalósítani. A nehezedő külső feltételek ellenére a hatékonyabb munkára való törek­vés volt a jellemző. Az eredményes munkában a vezérigazgató elvtárs­nak jelentős érdemei vannak. A jelenlegi hangulatot legjobban befolyásoló tényező a vállalat bér­helyzete. Igaz, hogy az elmúlt évek­ben összességében fejlődött, de a vélemények szerint nincs összhang­ban a termelés és az eredményesség növekedésével. Ezért elvárás, hogy az érdekeltségi és ösztönzési rend­szer és a teljesítményelv összhang­jának megteremtésében vállaljon fokozottabb szerepet. Az eredményes vállalati munka egyik fő tényezője az export. Az üzletkötések előkészítése során kö­rültekintőbb, a műszaki, termelési és közgazdasági feltételeket jobban figyelembe vevő döntést és időbeni információt várunk a jövőben.” „A demokratikus fórumok, a tes­tületek munkáját aktívan segítette, ezt elvárta a különböző szinteken dolgozó gazdasági vezetőitől is. A vitákra, eszmecserékre felkészül és sokat ad arra, hogy a legkényesebb kérdések ne maradjanak válasz nél­kül. A párt- és tömegszervezetekkel kapcsolata megfelelő, politikailag felkészült, a rendezvényeken aktív. Az üzemi demokrácia érvényesü­lését segíti. A hatás- és jogköröket tiszteletben tartja. A beszámolási kötelezettségeknek eleget tesz.” De a vállalati tanács véleménye sem volt rosszabb a vezérigazgató­ról: „Vállalatunk a nehezedő külső gazdasági feltételek ellenére 1987- ben eredményes évet zárt. Ezen eredmény elsősorban Takács elvtárs céltudatos, irányító tevékenységé­nek, mindenkor a fejlődés lehető­ségét kereső munkájának köszönhe­tő. Törekvései, szándékai a kibonta­kozási programot illetően egyértel­műek, dicséretes a termékszerkezet­­korszerűsítési tevékenysége, amit alá kell, hogy támasszon a folyó be­ruházás kapcsán biztosított techni­kai háttér is. Vezetési módszerére a megfelelő rugalmasság és megújí­tási készség jellemző. ■Nagy figyelmet fordít Takács elv­társ a demokratikus fórumok műkö­désére, melyet elvár a különböző szinteken dolgozó gazdasági veze­tőitől is, viták, eszmecserék kap­csán számára kényes kérdések nin­csenek. A vállalati tanács eredményes munkájához aktívan hozzájárul, a vt-üléseken napirendi ponton kívül korrektül tájékoztatja a vt-­tagságot az éppen aktuális vállalati témák­ról, illetve problémákról. A városi PB és a gazdaságpoliti­kai munkabizottság tagja, ezen ren­dezvényeken aktív, mindig lehet rá számítani. Munkája során tiszta kezű, nem elkötelezett.” Most pedig ugyanezen szervek je­lentették ki, hogy nem hajlandók együttműködni vele. De még ha el is fogadnánk ezt az érvelést, a felmondáshoz valós in­dok kell, a vállalat vezetőjének a felmentéséhez pedig hatályos jog­szabályaink szerint vagy a veze­tőnek a szakmai alkalmatlanságát kell bizonyítani, vagy azt, hogy a számára kifejezetten kitűzött fel­adatokat nem teljesítette. Tehát a politikai bizalom megvonása egysze­rűen nem szolgálhat a felmondás alapjául. Ezen az egy eseten túltekintve rendkívül károsnak, veszélyesnek tartja a kamara azt a gyakorlatot, hogy bírósági, jogi útra tartozó kér­désekben a dolgozók, a közvélemény nyomása kényszeríthessen ki politi­kai döntést. Egy igazgató alkalmat­lanságáról kizárólag a munkaügyi bíróság hivatott dönteni és nem a sztrájkoló munkások. Ezt azért is fontosnak tartom hangsúlyozni, mi­vel Magyarország egyik fő vonzere­je a külföldi tőke számára éppen politikai stabilitása. Ma, amikor minden eddiginél nagyobb szüksé­günk van a külföldi tőkebefekteté­sekre, nem engedhetjük meg ma­gunknak, hogy ilyen és hasonló ese­tek megrendítsék a bizalmat.­­ Nem hiszem, hogy ebben az adott ügyben mi itt Budapesten igazságot tudnánk szolgáltatni. Vi­szont az MGK, mint az igazgatók érdekvédelmi szerve levont­ e a MOFÉM-ügyből valamilyen általá­nosítható tapasztalatot, tesz-e javas­latot a gazdasági vezetők védelme érdekében? — Az igazgatóknak nem mint egyéneknek, hanem mint rétegnek vállaljuk az érdekképviseletét és vé­delmét. Ez az eset, úgy érezzük, pre­cedens lehet, tehát a gazdasági ve­zetők általános helyzetét érinti. Épp ezért az MGK elnöke felkérte a leg­főbb ügyészt, hogy tartson törvé­nyességi vizsgálatot ez ügyben. Ami az általános tapasztalatokat illeti, a „munkaharc”, az „Arbeits­kampf” alapfeltétele, hogy mind­két fél rendelkezzen megfelelő esz­közökkel, ma viszont úgy véljük, hogy a munkaadók, az igazgatók nálunk kiszolgáltatott helyzetben vannak. Legalább két dolgot kel­lene elérnünk. Az egyik, mint már említettem, az lenne, hogy a mun­kaügyi viták a bíróság előtt folyja­nak, a jog döntsön és ne a politikai nyomás. A másik, hogy a sztrájk­jogot, annak terjedelmét és korlá­tait is törvénybe kell foglalni. Ta­lán az egész világon egyedülálló az a gyakorlat, hogy Magyarorszá­gon sztrájkolni lehet ugyan, de a törvényes sztrájk nem különböztet­hető meg a jogellenestől, a vad­sztrájktól. Márpedig erre, éppen a politikai stabilitás érdekében, fel­tétlen és sürgős szükség van, hiszen a vadsztrájkokat a felelősen gondol­kodó szakszervezetek sem támogat­hatják. Faludi Gergely A Magyar Gazdasági Kamara jövő heti eseményeiből Október 3. A kormány képviselői és a Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége munkatalálkozón egyezteti a kor­mány és a gazdálkodó szervek ál­láspontját az 1989. évi teljesít­ménynövelés feltételeiről és lehe­tőség­eiről. Október 3. Az MGK jogi tagozata kibővített elnökségi ülést tart, melyen Fa­­mio Koma, a Komatsu and Part­ners japán ügyvédi iroda társtu­lajdonosa „A japán üzleti élet jo­gi normái” címmel tart előadást. Október 3. Dr. Tóth József vezérigazgató, az MGK alelnöke védnökségével, az osztrák tagozat szervezésében „Magyar nap” megrendezésére ke­rül sor az Őszi Grazi Vásáron. Tájékoztatást ad: Gilyánné Szabó Júlia. Hirdetmény A Skála-Coop Kereskedelmi és Ipari Részvénytársaság ala­kuló közgyűlését 1988. október 18-án 11 órai kezdettel tartja a Skála Metro Áruház tanács­termében. Napirend: 1. A közgyűlés elnökének meg­választása. 2. A részvényjegyzés eredmé­nyének ismertetése, a tár­saság alaptőkéjének megál­lapítása. 3. A társaság alapszabályai­nak megállapítása. 4. Döntés a társaság megala­kulásáról és az alapítók fe­lelősségéről. 5. A társaság vezérigazgató­jának megválasztása. 6. Az igazgatóság megválasz­tása. 7. A felü­gyelőbizottság meg­választása. 8. Döntés a különböző soroza­tú részvények közötti csere tárgyában. 9. Döntés az alaptőke-emelés kérdésében. 1988. OKTÓBER 1.­3 Hírek a kamarából Szeptember 30-án Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke fogadta és megbeszéléseket folyta­tott Baroness Trumpington brit me­zőgazdasági parlamenti államtitkár­ral és a kíséretében levő L. Apple­­yarddal, Nagy-Britannia magyaror­szági nagykövetével. A találkozón Beck Tamás ismertette a Magyar Gazdasági Kamarának a gazdasági életben betöltött helyét és szerepét, valamint közös vállalatok alapításá­nak magyarországi feltételeit. A megbeszélésen felmerült brit—ma­gyar vegyesvállalatok létrehozásá­nak a lehetősége az élelmiszeripar területén.* A hét elején a kamara brit ta­gozatának szervezésében a Duna Intercontinental Hotel báltermében angol és magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari szakemberek tanács­koztak az együttműködés lehetősé­geiről. A delegációt, amely 13 jelen­tős brit céget képviselt, például Bri­tish­ Aerospace-t, a Shell Interna­tional Petroleum Co. Ltd.-t, a Mas­sey Ferguson Manufacturing Ltd.-t stb., Sir Ronald McIntosh, az APV multinacionális élelmiszergép- és biotechnológiai nagyvállalat elnöke vezette. Az angol partnerek hang­súlyozták, hogy ilyen összetételű küldöttség most járt először hazánk­ban, és fő céljuk az előzetes piac­­feltárás. Tanulmányozzák, hogyan tudnák termékeiket a magyar pia­con értékesíteni és vegyesvállalato­kat alapítani. Az első angol—ma­gyar vegyesvállalat 1985-ben alakult APV-Ungaro Kft. néven. Az APV magyar partnerei a Tatabányai Szénbányák Vállalat, a GÉPSZER és a Komplex. A vegyesvállalat terme­lőtevékenységet eddig nem folyta­tott. Szerdán az alapítók aláírták azt az alapokmányt, mely üdítőitalok és élelmiszer-ipari alkotórészek ma­gyarországi gyártására vonatkozik. Az ÁPV ezeknek a termékeknek nyugati piacon való értékesítését vállalta fel. Szó van arról is, hogy a közeljö­vőben a Ross Breeders Ltd. a her­nádi termelőszövetkezettel világban­ki kölcsön igénybevételével alapít vegyesvállalatot. (MGK)

Next