Világgazdaság, 1988. október (20. évfolyam, 194/4943-214/4963. szám)
1988-10-01 / 194. (4943.) szám
MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA ígéretes kanadai tárgyalások Tudósítónk jelenti Montreálból: A kanadai magyar napok második állomása Ontario állam fővárosa, Toronto, ahol most közel kétszáz magyar és kanadai üzletember tanácskozik a kapcsolatok bővítéséről. A montreali napok várakozáson felüli sikerrel zárultak. Bár konkrét üzleti eredményekről nem számoltak be a résztvevők, az már kiderült, hogy elsősorban a könnyűipar, a fogyasztásicikk-ipar és az idegenforgalom területén indultak meg ígéretes tárgyalások. A torontói események megnyitójára a Hotel Royal York British Columbia termében került sor, amely kicsinek bizonyult a közel 120—140 üzletembernek, akik meg kívánták hallgatni Peter Dawesnak, a Kanadai Importszövetség vezetőjének beszédét, amelyet Lőrincze Péter kamarai főtitkár megnyitója és előadása követett. Az előadást követően a jelenlevők kérdéseire az MGK főtitkárán kívül a küldöttség vezetője, Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal államtitkára válaszolt. Ontario állam kivételezett helyet foglal el a magyar—kanadai kapcsolatokban; a teljes exportimportforgalom több mint a felét ez a tartomány fogadja, illetve indítja. Még az olyan hagyományosan nagy és erős iparágakban, mint az alumíniumipar is van „keresnivalója” hazánknak. A Hungalu az idén 7 millió USA-dollár értékű exportot teljesít majd. Most szállítottak az Unifin nevű cégnek 150 tonna bordáscsövet, s ugyanezzel a céggel írtak alá egy szerződést bordáscsőgyártó gépek lízingjéről. Kemenes Ernő, aki Montreal és Toronto között rövid ottawai látogatást tett, elmondta, hogy a fővárosban megkezdődtek a tárgyalások a kettős adóztatás megszüntetéséről, s mivel a kanadai kormány is üdvözli a magyar kezdeményezést, várhatóan rövid időn belül megállapodás várható. A szeptember 30-án záródó torontói tárgyalásokat követően egynapos calgaryi bemutatkozással ér véget a magyar napok programja. Szakonyi Péter WTCN-üzleti lehetőségek Az alábbi ajánlatok a Világikereskedelmi Központi Szövetsége számítógépes rendszerén keresztül érkeztek a kamarába. Kereslet: cukor, arany, alumíniumfólia, hajó, cirkóniumszilikát, búza, cement, vas, cinkoxid, metanol, polipropilén, vegyszerek, acéllemezek és acélcső, riasztóberendezések, textil, cigaretta, öngyújtó, dízelgenerátor, használt tehergépkocsi, alumíniumhulladék, elektronikus alkatrészek és félvezetők. Kínálat: fürdőszoba-berendezések, latex, kórházi berendezések, mérőberendezések, szállítószalag, textil, PVC, rozsdamentes acél, telefon, datolya, fagyasztott, illetve szárított zöldségfélék. További részletes felvilágosítást Félegyházi András ad. Telefon: 533-333,373-as mellék. (MGK) MAGYAR-SVÁJCI VEGYESVÁLLALAT KÖTŐELEMEK GYÁRTÁSÁRA Munkatársunktól: Idén októberben kezdi meg üzleti tevékenységét a Würth Szereléstechnikai Kft. Az óbudai telephelyű magyar—svájci vegyesvállalat, ahová szerdán, magyarországi látogatása során dr. Philipp Jenninger, a bonni parlament (Bundestag) elnöke is ellátogatott, kötőelemeket és egyéb szereléstechnikai cikkeket gyárt és gyártat, túlnyomórészt konvertibilis exportra, de a tervei szerint a későbbiekben részt vállal a hazai igények kielégítéséből is. A vegyesvállalatot az NSZK-beli Adolf Würth GmbH, und Co. KG öt svájci vállalata közül az egyik, a Reca Union GmbH, továbbá a Csavaripari Vállalat és a Spirál Autójavító Vállalat hozta létre. A jelenlegi állapot szerint a svájci bejegyzésű cég tulajdoni részesedése a 25,5 millió forintos alaptőkéből 65 százalékos, míg a Csavaripari Vállalaté 30, a Spirál Autójavító Vállalaté pedig 5 százalékos. A VILÁGGAZDASÁG kérdésére válaszolva Borosnyay Gábor, a Würth Szereléstechnikai Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a magyar— svájci vegyesvállalat jövőre 13 millió forint értékű termelést tervez megvalósítani, s a konvertibilis relációba kivitt termékek fejében mód nyílik a magyar népgazdaság számára szükséges Würth-termékek — kötőelemek és szerszámok — importjára. Az NSZK-beli Künzelsau székhelyű Adolf Würth GmbH. und Co. KG-nak 21 külföldi országban van saját vállalata, az Egyesült Államoktól kezdve Dél-Afriikán és Japánon át Svédországig. A szocialista országok közül Magyarországon létesített elsőnek vegyesvállalatot a svájci cégen keresztül. A konszern teljes forgalma tavaly 13 százalékkal, 1,339 milliárd márkára nőtt az előző évi 1,179 milliárdról. Ezen belül különösen erőteljesen — 15,5 százalékkal — bővült külföldi forgalma: tavaly 725 millió márkára az előző évi 627 millióról. A Würth Szereléstechnika Kft. a tulajdoni hányad arányában osztja fel ugyan a nyereséget, de a Würth NSZK-beli konszern tulajdonosa vállalta, hogy a Magyarországon elért nyereséget tíz éven át befekteti a magyar—svájci vegyesvállalatba, hogy fejlessze tevékenységét. B. Gy. MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI FIZETÉSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA millió $ 1987. 1987. január 1988. —július 161,4 —152,6 254,9 60,1 —235,3 181,4 101,3 82,7 73,5 —584,9 —726,4 —432,2 1. Fizetési mérleg Kereskedelmi mérleg Konvertibilis Nem konvertibilis Folyó fizetési mérleg Konvertibilis Nem konvertibilis 2. Adósságállomány Bruttó adósságállomány Konvertibilis Ebből: rövid lejáratú középlejáratú Nem konvertibilis Ebből: rövid lejáratú középlejáratú követelésállomány Konvertibilis Ebből: rövid lejáratú középlejáratú Nem konvertibilis Ebből: rövid lejáratú középlejáratú Nettó adósságállomány Konvertibilis Ebből: rövid lejáratú középlejáratú Nem konvertibilis Ebből: rövid lejáratú középlejáratú 2. Nemzetközi tartalékok Konvertibilis Ebből: arany devizatartalékok Nem konvertibilis összesen: —846,5 —855,5 —540,4 261,6 129,1 106,2 1987. 1987. 1988. dec. július július 18 764,6 16 687,6 17 234,1 17 738,9 15 689,7 16 497,7 1 954,4 2 298,6 2 003,9 15 784,5 13 391,1 14 493,8 1 025,7 997,9 736,5 262.7 238,8 233,6 763,0 759,1 502,8 7 651,7 7 049,3 6 923,0 6 834,5 6 379,7 6 254,6 5 085,6 4 702,1 4 526,9 1 748,9 1 677,7 1 727,7 817,2 669,6 668,4 370,4 311,7 254,4 446,9 357,9 414,0 — 11 112,9 —9 638,3 — 10 311,1 — 10 904,4 —9 310,0—10 243,1 3 131,2 2 403,4 2 523,1 — 14 035,7— 11 713,4—12 766,1 208,4 —328,3 —68,0 107,7 72,9 20,8 —316,1 —401,2 —88,8 2 478,0 2 404,7 2104,8 525,1 647,8 505,0 1 952,9 1 756,9 1 599,8 318,7 225,0 203,5 2 796,8 2 630,4 2 308,3 Kiszolgáltatott igazgatók „Munkaharc" törvényes eszközökkel A Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár (MOFÉM) vállalati tanácsa szeptember 29-én felmentette tisztségéből a vállalat vezérigazgatóját, dr. Takács Imrét. A 21 szavazótt-tagból mindössze ketten álltak ki a vezérigazgató mellett, a többiek menesztését kívánták. Vajon jogszerűen jártak-e el, egyáltalán mi a módja egy igazgató leváltásának? — kérdeztük dr. Komáromi Pétertől, a vállalati vezetők érdekvédelmét is ellátó Magyar Gazdasági Kamara titkársági és jogi főosztályának vezetőjétől. — Áttekinthető, világos tulajdonviszonyok közepette a tulajdonos gyakorolja a munkáltatói jogokat, azaz ő jogosult az igazgató, a menedzser felmentésére is. Vajon mi a helyzet ma állami vállalatainknál, amikor alig tehető fel nehezebb kérdés, mint az, hogy kié a gyár? — Ez a vállalati irányítástól függ: az államigazgatási felügyelet alatt működő vállalatoknál a munkáltatói jogokat az alapító szerv, leggyakrabban valamelyik minisztérium gyakorolja. A közgyűlés vagy vállalati tanács vezette cégeknél viszont a dolgozóknak ez a döntéshozatali testülete határoz a legfelső vezető kinevezéséről, felmentéséről is. — A MOFÉM-ügyben a vt szavazását még megelőzte az, hogy az ipari miniszter előzetes hozzájárulását adta az igazgató felmentéséhez. Erre miért volt szükség? — Mert a vállalati törvény előírásai szerint az igazgató kinevezéséhez, illetve felmentéséhez út vezette vállalatok esetében is szükség van az alapító szerv előzetes egyetértésére Ennek hiányában a vállalati tanács érvényes döntést nem hozhat, tehát például ebben az esetben az ipari miniszternek gyakorlatilag vétójoga lett volna. Még egy szerv szerepe rendkívül érdekes ebben az ügyben, ugyanis a híradások szerint a vezérigazgató elmozdításának közvetlen oka az volt, hogy a városi pártbizottság megvonta dr. Takács Imrétől a politikai bizalmat. A pártszervezetek milyen formális, tehát jogszabályban rögzített vállalatirányítási jogokkal bírnak? — Gyakorlatilag semmilyennel, a jogi szabályozás nem tér ki a párt gazdasági vagy vállalatirányítási jogkörére. E kérdésekkel a párt belső előírásai foglalkoznak és tudomásom szerint ezek lényege is az, hogy a párt irányító szerepét tagjain keresztül gyakorolja. Tehát a „politikai bizalom megvonása” helyett például a párt a vb-ben helyet foglaló tagjait utasíthatta volna arra, hogy a vezérigazgató ellen szavazzanak. Bár meg kell mondanom, ennek indokát éppúgy nem érteném, mint a politikai bizalom megvonásáét. Ugyanis tudomásom szerint dr. Takács Imre ellen pártfegyelmi nem indult, a városi pártbizottságnak továbbra is tagja. Sőt nézze meg, milyen jellemzést adott a vállalati párt- és szakszervezeti bizottság még márciusban dr. Takács Imréről: „Vállalatunk a saját maga elé kitűzött 1987. évi célkitűzéseket nem mindenben tudta megvalósítani. A nehezedő külső feltételek ellenére a hatékonyabb munkára való törekvés volt a jellemző. Az eredményes munkában a vezérigazgató elvtársnak jelentős érdemei vannak. A jelenlegi hangulatot legjobban befolyásoló tényező a vállalat bérhelyzete. Igaz, hogy az elmúlt években összességében fejlődött, de a vélemények szerint nincs összhangban a termelés és az eredményesség növekedésével. Ezért elvárás, hogy az érdekeltségi és ösztönzési rendszer és a teljesítményelv összhangjának megteremtésében vállaljon fokozottabb szerepet. Az eredményes vállalati munka egyik fő tényezője az export. Az üzletkötések előkészítése során körültekintőbb, a műszaki, termelési és közgazdasági feltételeket jobban figyelembe vevő döntést és időbeni információt várunk a jövőben.” „A demokratikus fórumok, a testületek munkáját aktívan segítette, ezt elvárta a különböző szinteken dolgozó gazdasági vezetőitől is. A vitákra, eszmecserékre felkészül és sokat ad arra, hogy a legkényesebb kérdések ne maradjanak válasz nélkül. A párt- és tömegszervezetekkel kapcsolata megfelelő, politikailag felkészült, a rendezvényeken aktív. Az üzemi demokrácia érvényesülését segíti. A hatás- és jogköröket tiszteletben tartja. A beszámolási kötelezettségeknek eleget tesz.” De a vállalati tanács véleménye sem volt rosszabb a vezérigazgatóról: „Vállalatunk a nehezedő külső gazdasági feltételek ellenére 1987- ben eredményes évet zárt. Ezen eredmény elsősorban Takács elvtárs céltudatos, irányító tevékenységének, mindenkor a fejlődés lehetőségét kereső munkájának köszönhető. Törekvései, szándékai a kibontakozási programot illetően egyértelműek, dicséretes a termékszerkezetkorszerűsítési tevékenysége, amit alá kell, hogy támasszon a folyó beruházás kapcsán biztosított technikai háttér is. Vezetési módszerére a megfelelő rugalmasság és megújítási készség jellemző. ■Nagy figyelmet fordít Takács elvtárs a demokratikus fórumok működésére, melyet elvár a különböző szinteken dolgozó gazdasági vezetőitől is, viták, eszmecserék kapcsán számára kényes kérdések nincsenek. A vállalati tanács eredményes munkájához aktívan hozzájárul, a vt-üléseken napirendi ponton kívül korrektül tájékoztatja a vt-tagságot az éppen aktuális vállalati témákról, illetve problémákról. A városi PB és a gazdaságpolitikai munkabizottság tagja, ezen rendezvényeken aktív, mindig lehet rá számítani. Munkája során tiszta kezű, nem elkötelezett.” Most pedig ugyanezen szervek jelentették ki, hogy nem hajlandók együttműködni vele. De még ha el is fogadnánk ezt az érvelést, a felmondáshoz valós indok kell, a vállalat vezetőjének a felmentéséhez pedig hatályos jogszabályaink szerint vagy a vezetőnek a szakmai alkalmatlanságát kell bizonyítani, vagy azt, hogy a számára kifejezetten kitűzött feladatokat nem teljesítette. Tehát a politikai bizalom megvonása egyszerűen nem szolgálhat a felmondás alapjául. Ezen az egy eseten túltekintve rendkívül károsnak, veszélyesnek tartja a kamara azt a gyakorlatot, hogy bírósági, jogi útra tartozó kérdésekben a dolgozók, a közvélemény nyomása kényszeríthessen ki politikai döntést. Egy igazgató alkalmatlanságáról kizárólag a munkaügyi bíróság hivatott dönteni és nem a sztrájkoló munkások. Ezt azért is fontosnak tartom hangsúlyozni, mivel Magyarország egyik fő vonzereje a külföldi tőke számára éppen politikai stabilitása. Ma, amikor minden eddiginél nagyobb szükségünk van a külföldi tőkebefektetésekre, nem engedhetjük meg magunknak, hogy ilyen és hasonló esetek megrendítsék a bizalmat. Nem hiszem, hogy ebben az adott ügyben mi itt Budapesten igazságot tudnánk szolgáltatni. Viszont az MGK, mint az igazgatók érdekvédelmi szerve levont e a MOFÉM-ügyből valamilyen általánosítható tapasztalatot, tesz-e javaslatot a gazdasági vezetők védelme érdekében? — Az igazgatóknak nem mint egyéneknek, hanem mint rétegnek vállaljuk az érdekképviseletét és védelmét. Ez az eset, úgy érezzük, precedens lehet, tehát a gazdasági vezetők általános helyzetét érinti. Épp ezért az MGK elnöke felkérte a legfőbb ügyészt, hogy tartson törvényességi vizsgálatot ez ügyben. Ami az általános tapasztalatokat illeti, a „munkaharc”, az „Arbeitskampf” alapfeltétele, hogy mindkét fél rendelkezzen megfelelő eszközökkel, ma viszont úgy véljük, hogy a munkaadók, az igazgatók nálunk kiszolgáltatott helyzetben vannak. Legalább két dolgot kellene elérnünk. Az egyik, mint már említettem, az lenne, hogy a munkaügyi viták a bíróság előtt folyjanak, a jog döntsön és ne a politikai nyomás. A másik, hogy a sztrájkjogot, annak terjedelmét és korlátait is törvénybe kell foglalni. Talán az egész világon egyedülálló az a gyakorlat, hogy Magyarországon sztrájkolni lehet ugyan, de a törvényes sztrájk nem különböztethető meg a jogellenestől, a vadsztrájktól. Márpedig erre, éppen a politikai stabilitás érdekében, feltétlen és sürgős szükség van, hiszen a vadsztrájkokat a felelősen gondolkodó szakszervezetek sem támogathatják. Faludi Gergely A Magyar Gazdasági Kamara jövő heti eseményeiből Október 3. A kormány képviselői és a Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége munkatalálkozón egyezteti a kormány és a gazdálkodó szervek álláspontját az 1989. évi teljesítménynövelés feltételeiről és lehetőségeiről. Október 3. Az MGK jogi tagozata kibővített elnökségi ülést tart, melyen Famio Koma, a Komatsu and Partners japán ügyvédi iroda társtulajdonosa „A japán üzleti élet jogi normái” címmel tart előadást. Október 3. Dr. Tóth József vezérigazgató, az MGK alelnöke védnökségével, az osztrák tagozat szervezésében „Magyar nap” megrendezésére kerül sor az Őszi Grazi Vásáron. Tájékoztatást ad: Gilyánné Szabó Júlia. Hirdetmény A Skála-Coop Kereskedelmi és Ipari Részvénytársaság alakuló közgyűlését 1988. október 18-án 11 órai kezdettel tartja a Skála Metro Áruház tanácstermében. Napirend: 1. A közgyűlés elnökének megválasztása. 2. A részvényjegyzés eredményének ismertetése, a társaság alaptőkéjének megállapítása. 3. A társaság alapszabályainak megállapítása. 4. Döntés a társaság megalakulásáról és az alapítók felelősségéről. 5. A társaság vezérigazgatójának megválasztása. 6. Az igazgatóság megválasztása. 7. A felügyelőbizottság megválasztása. 8. Döntés a különböző sorozatú részvények közötti csere tárgyában. 9. Döntés az alaptőke-emelés kérdésében. 1988. OKTÓBER 1.3 Hírek a kamarából Szeptember 30-án Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke fogadta és megbeszéléseket folytatott Baroness Trumpington brit mezőgazdasági parlamenti államtitkárral és a kíséretében levő L. Appleyarddal, Nagy-Britannia magyarországi nagykövetével. A találkozón Beck Tamás ismertette a Magyar Gazdasági Kamarának a gazdasági életben betöltött helyét és szerepét, valamint közös vállalatok alapításának magyarországi feltételeit. A megbeszélésen felmerült brit—magyar vegyesvállalatok létrehozásának a lehetősége az élelmiszeripar területén.* A hét elején a kamara brit tagozatának szervezésében a Duna Intercontinental Hotel báltermében angol és magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari szakemberek tanácskoztak az együttműködés lehetőségeiről. A delegációt, amely 13 jelentős brit céget képviselt, például British Aerospace-t, a Shell International Petroleum Co. Ltd.-t, a Massey Ferguson Manufacturing Ltd.-t stb., Sir Ronald McIntosh, az APV multinacionális élelmiszergép- és biotechnológiai nagyvállalat elnöke vezette. Az angol partnerek hangsúlyozták, hogy ilyen összetételű küldöttség most járt először hazánkban, és fő céljuk az előzetes piacfeltárás. Tanulmányozzák, hogyan tudnák termékeiket a magyar piacon értékesíteni és vegyesvállalatokat alapítani. Az első angol—magyar vegyesvállalat 1985-ben alakult APV-Ungaro Kft. néven. Az APV magyar partnerei a Tatabányai Szénbányák Vállalat, a GÉPSZER és a Komplex. A vegyesvállalat termelőtevékenységet eddig nem folytatott. Szerdán az alapítók aláírták azt az alapokmányt, mely üdítőitalok és élelmiszer-ipari alkotórészek magyarországi gyártására vonatkozik. Az ÁPV ezeknek a termékeknek nyugati piacon való értékesítését vállalta fel. Szó van arról is, hogy a közeljövőben a Ross Breeders Ltd. a hernádi termelőszövetkezettel világbanki kölcsön igénybevételével alapít vegyesvállalatot. (MGK)