Világgazdaság, 1988. november (20. évfolyam, 215/4964-235/4984. szám)

1988-11-01 / 215. (4964.) szám

, 1988. NOVEMBER 1. Thatcher holnap érkezik Lengyelországba (Folytatás az 1. oldalról.) Jaruzelski hangoztatta, hogy nincs „megoldhatatlan konfliktus” a len­gyel vezetés és a Szolidaritás kö­zött, és reményét fejezte ki, hogy a párbeszéd folytatódni fog. Hangsú­lyozta, hogy Lengyelország problé­májának nem is annyira a Szolida­ritás újraengedélyezését tartja, ha­nem „a partnerek megbízhatóságá­ra vonatkozó alapvető garanciák megteremtését”. A lengyel államfő nem zárta ki a szakszervezeti pluralizmust, megis­mételte azonban, hogy a Szolidari­tás legalizálása nem lehet a kerek­­asztal-megbeszélések előfeltétele. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a „lé­tező szakszervezetek megmutatták függetlenségüket azzal, hogy vezető szerepet játszottak az előző kormány megbuktatásában”. Végül kijelentette, hogy kész az el­lenzék bevonásával a politikai ha­talommegosztásra, valamint a gazda­ság liberalizálására, mindezekhez azonban idő szükséges, mivel „a négy évtized alatt kialakult struk­túrák, mechanizmusok és szokások megváltoztatása nem lehetséges egyik napról a másikra”. A várakozások szerint a lengyel vezetés Thatcher látogatását arra is szeretné fölhasználni, hogy megsze­rezze a brit miniszterelnök támoga­tását a Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) meggyőzésére: adjanak újabb hiteleket Lengyelor­szágnak. Rakowski a Financial Ti­­mesnak adott interjújában arra fi­gyelmeztetett, hogy az adósságszol­gálat nagysága (évi átlagban 1,5 mil­liárd dollár) veszélyezteti a lengyel gazdaság növekedését, és „ha nem kapnak új hiteleket a gazdaság ru­galmasabbá tételére, akkor Lengyel­­országban olyan takarékossági kor­szak várható, amely még csak nem is kecsegtet az életszínvonal növe­kedésével”. A lengyel miniszterelnök a gazda­sági napilapnak elmondta még, hogy keresi a lehetőséget az ország kato­nai kiadásainak csökkentésére is, ez azonban egyelőre ellenzékre talál, igaz, nem a Varsói Szerződés más országaiban, hanem a lengyel hadi­iparban. Rakowiaki hangsúlyozta, hogy kormánya elkötelezte magát a veszteséges gyárak bezárása mellett, még ha az a sztrájkok veszélyével jár is. Ugyanerről szólt Rakowski pénte­ken újságírók előtt: elmondta, követ­ni szeretné Thatcher haj­thatatlan­­­ságát és keménységét a veszteséges vállalatok felszámolásában. A brit miniszterelnök sztrájkok elleni fel­lépését kommentálva, kijelentette: „szeretnék olyan higgadtan fellépni a munkabeszüntetésekkel szemben, mint azt Thatcher tette az egy évig tartó bányászsztrájk idején. Ehhez azonban nem vagyok elég higgadt, és nincsenek meg azok a forrásaim, amelyekkel a brit gazdaság rendel­kezik.” Úgy látszik, a lengyel kormány már el is kezdte alkalmazni, a Tha­­tcher-módszert­ hétfőn bejelentették, december 1-jén bezárják és az év végéig fokozatosa­n felszámolják a gdanski Lenin-hajógyárat. A gyár — a Szolidaritás szülőhelye — felszámo­lásáról hozott döntés nem politikai, hanem kizárólag gazdasági alapú el­határozás volt — hangsúlyozzák. A megszűnő hajógyár gépeinek, be­rendezéseinek és munkásainak egy része a tengermellék másik három hajógyárához kerül. Az üzem épüle­teit, egyes berendezéseit, gépeit a tervek szerint más termelő tevékeny­ségre próbálják adaptálni. A 11 ezer munkás számára a gdanski vajda­ságban hivatalos vélemények szerint 30 ezer álláslehetőség van. Az október 29-én hozott döntést Walesa „Rakowski személyes provo­kációjának” nevezte a Szolidaritás szülőhelye ellen, és válaszul kijelen­tette: a Szolidaritás hajlandó átven­ni és nyereségesen üzemeltetni a hajógyárat. Thatcher tehát olyan időszakban érkezik Lengyelországba, amikor az ellentétek a vezetés és az ellenzék között újra éleződni látszanak A ter­vezett kerekasztal-megbeszéléseket újra — ezúttal bizonytalan időre — elhalasztották, Jaruzelski pedig az utóbbi idők békülékenyebb hangne­me utáni nemrég keményebb hangot ütött­­ meg (VILÁGGAZDASÁG, 1988. október 26., 1. oldal). Most Ra­kowski mondta a kerekasztal-meg­­beszélésekről, azoknál jobban érdek­li őt, hogy a munkásoknak megfele­lő bért fizessenek és emeljék az életszínvonalat. Kijelentette: nem gondolkodott túl sokat azon, hogyan lehetne fölszámolni a megbeszélések útjában tornyosuló akadályokat. N. G. Kínai—nyugatnémet együttműködési megállapodások Telefonközpontok, szélenergia-konverterek, repülőgépek A hivatalos pekingi látogatáson tartózkodó Genscher, nyugatnémet külügyminiszter jelenlétében három kínai—nyugatnémet együttműködési megállapodást írtak alá. Az egyiket a Siemens AG kötötte, amely az évek óta tartó tárgyalássorozat vé­gére pontot téve, vegyesvállalatot alapított a pekingi Wire Com­munication Plant (BWCP) válla­lattal digitális telefonközpontok kö­zös gyártására. A vállalkozásban a Siemens részesedése 42 százalékos, s első lépcsőben 62 millió dollárt fektet be. A gyártást jövőre kez­dik meg, s kezdetben évi 300 ezer állomásnyi kapacitású központot gyártanak. Az ügylethez kapcsoló­dóan több mint száz kínai szők­emért képeznek ki az NSZK-ban, Pekingben megépítik a Siemens technológiai központját is, ahol évente 500-600 kínai szakembert ké­peznek majd. A másik két megállapodást a Messerschmitt-Bölkow-Blohm (MBB), légtechnikával foglalkozó konszern kötötte a China National Aero-Technology Import and Export Corp. (CATIC) céggel. Az egyik szerint egy személyszállító repülő­gép közös gyártása céljából. Vegyes­vállalatot hoznak létre, a székhelye Hamburg lesz, 80 százalék van az MBB és 20 százalék, a kínai part­ner tulajdonában. A körülbelül 80 üléses gép előreláthatólag 1994-ben indul első útjára. Az MBB a szélenergia hasznosítá­sa terén is együttműködik a CATIC- cal, Kína 1,5 millió nyugatnémet márka értékben kap konvertereket szélenergia hasznosítására az NSZK- tól. Ezt követően fokozatosan ki­építik majd a részelemek közös gyártását. A kereskedelmi kapcsolatok bő­vítésére törekszik Kína Szaúd- Arábiával is, evégett előreláthatólag a jövő év elején ker­eskedelmi iro­dát nyit az ország fővárosában. A diplomáciai kapcsolatok felvételére azonban, diplomáciai körök vélemé­nye szerint még évekig várni kell, Rijadban most is működik tajvani nagykövetség. Szaúd-Arábia az egyetlen arab ország, amelynek szé­les körű kapcsolatai vannak Taj­vannal, beleértve a hadiipari együtt­működést is. (Reuter, DP­A) worldwide EXPRESS OLVASTA?? „Hacsak lehetséges, használj telexet, vagy ha hosszabb iratokról van szó expressz futárpostai szolgáltatást (mint például a DHL!) Az amerikai piac meghódításának „húszparancsolata" (VG. 1988. aug. 24.) Lehetséges! Budapesti irodánkat megnyitottuk! Önnek adjuk az időt! DHL Budapest Csomagküldő Kft. 1095. Budapest Soroksári út 38/40. T: 341-190, 341-196, 341-197, 341-198- Telex: 226434 A lakosság tiltakozására nem épül meg a Jenyiszejen az óriás erőmű A szovjet hatóságok törölték a Jenyiszej folyón Turuhanszknál épí­tendő vízi erőmű tervét, amely a világ legnagyobb ilyen létesítménye lett volna — jelentette a TASZSZ hírügynökség. A 20 ezer megawat­tosra tervezett vízi erőmű tározója több falvat és nagy legelőterülete­ket árasztott volna el. Az ott­ élő evenkek tiltakozása miatt mondtak le a tervről. Alternatív lehetőségként egyelő­re vizsgálják az eredetileg tervezett 200 méteres gát helyett egy kisebb, 140 méteres építésének lehetőségét, de a TASZSZ szerint a felmerülő különböző környezeti problémák miatt várhatóan ennek megvalósí­tására sem kerül sor. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy Gorbacsov főtitkár nemrégi­ben megkérdőjelezte az óriás vízi erőművek építési programjának he­lyességét, és hangsúlyozta: olyan fajta erőművekre van szükség, ame­lyek a folyók természetes adottsá­gait használják ki. A turuhanszki erőművet 1981-ben tervezték, az első olyan szovjet ví­zi erőműnek készült, amely egyen­ként 1000 megawattos turbinákkal működik. A megvalósíthatósági ta­nulmányt 1983-ban fejezték be, ek­kor jelölték­­ki a pontos helyszínt is, de a munkálatokat nem kezdték el. (Reuter) Nagy lapáremelés Bulgáriában A jövő évben 40—100 százalékkal drágulnak a bolgár sajtótermékek, s emellett január 1-jétől megváltozik a sajtó szerkezete és bizonyos érte­lemben a tevékenysége is. Számos lapot megszüntetnek, a fennmaradó lapok és folyóiratok viszont a pár­tok és tömegszervezetek orgánumai lesznek, nem pedig azok vezetőié, mint eddig, sőt bírálhatják az adott szervezet vezetőségét. Ez a BKP lapjára, a Rabotnicseszko Delóra is vonatkozik. A szerkesztőségek mun­kája az önigazgatásra és önfenntar­tásra épül majd, s az újságárak emelése mellett ez megkövetel nye­reséges vállalkozásokat is, például a hirdetések nagyobb terjedelemben való közlését. Bulgáriában jelenleg 375 lap — ebből 65 központi —, 239 folyóirat és 600 különféle bulletin jelenik meg. Ezek közül több tucatot — fő­ként a perifériális jellegűeket — el­sősorban papírtakarékosságból meg­szüntetnek, másokat összevonnak, ismét mások profilját megváltoztat­ják. Ugyanakkor új kiadványok is születnek majd, de várhatóan szük­ség lesz a munkatársi gárda csök­kentésére is. (MTI) A második legnagyobb vállalatösszeolvadás az USA-ban Az USA-ben­ Philip Morris válla­latcsoport a hét végén megegyezett a szintén amerikai Kraft Inc. cég­gel ,az utóbbi beolvadásáról, ezzel­­a világ legnagyobb élelmiszer-ipari vállalata jöhet létre. A Philip Morris 13,1 milliárd dollárt fizet a Kraft részvényeiért. Ez a legnagyobb nem olajipari vállalatfelvásárlási tranz­akció az USA-ban, értékben eddig csak a Chevron 13,3 milliárd dollá­ros ügylete múlta felül, amellyel a Gulf Oil céget szerezte meg. A Philip Morris az utóbbi három évben most szerez meg másodízben élelmiszer-ipari céget. Célja egyebek közt a pillanatnyilag világelső Uni­lever felülmúlása: a Krafttal együtt forgalma 1987-ben már 37,6 milliárd dollárra rúgott. Iparági szakértők felhívják a figyelmet, hogy a Philip Morrisnak — más rivális dohány­ipari világcéghez hasonlóan — tete­mes forgótőkéje halmozódott föl alaptevékenysége révén. A Kraft „megkörnyékezése” a hó­nap közepén kezdődött, de az akko­ri ajánlatot a cég vezetősége eluta­sította. A felek­­kapcsolatfelvétele után a Philip Morris „emelt a té­ten”, és így egyeztek meg az emlí­tett összegről. Az ügylet létrejötté­hez még­­számos feltételt teljesíteni kell, egyebek között meg kell felel­nie a trösztellenes törvény előírá­sainak is. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG» Latin-Amerika új adósságstratégiája Megalakult a „riói csoport" Hét latin-amerikai ország elnöke a múlt héten jelezte Washington­nak, hogy új, a többi hitelező orszá­géhoz hasonló magatartást várnak a következő amerikai elnöktől. Az el­nökök Punta del Este uruguayi üdü­lőhelyen tartott háromnapos csúcs­­értkezletén arra a következtetésre jutottak, hogy a hatéves adósságvál­ság új szakaszba lépett, noha az idén­ kevés előrehaladást tapasztal­tak. Argentína, Brazília, Kolumbia, Mexikó, Peru, Uruguay és Venezue­la elnöke annak ellenére vonta le ezt a következtetést, hogy a Világ­bank épp tárgyalásaik kezdetekor jelentette be, 1,25 milliárd dolláros hitelt nyújt Argentínának, Vene­zuela pedig — a válságba került adós országok közül 1982 óta első­ként — 100 millió márkányi euro­­kötvé­nyt bocsátott ki. A tönk szé­lén álló Bolívia abban reményke­dik, hogy a Párizsi Klub keretében az Egyesült Államok támogatni fog­ja adósságai kedvezményes átüte­mezését, Ecuador meg azt tervezi, hogy 870 millió dollárt kölcsönöz a Világbanktól és az A­meri­kaközi Fej­lesztési Banktól. A hitelező országok — látván, hogy a térség egy főre eső hazai összterméke (GDP) idén esett, a 420 milliárd dolláros adósságot pedig magasabb kamatláb terheli — olyan új intézkedéseket javasoltak, ame­lyek azt mutatják, hogy végre egyet­értésre juthatnak az adósságcsök­kentés kérdésében. Az elnökök, abban a meggyőző­désben, hogy elérkezett a politikai dialógus ideje, megalakították az úgynevezett „riói csoportot”, amely­nek az feladata, hogy formálisan javasolja az ipari országoknak az adósságról, a kereskedeleimről és az elmaradottságról folytatandó politi­kai szintű tárgyalást. A csúcstalálkozón elhatározták, hogy a részt vevő országok pénz­ügyminiszterei még az idén találkoz­nak Rio de Janeiróban, ahol tervet fogadnak el az adósság összegének és az adósságszolgálatnak a csök­kentéséről, továbbá a térség orszá­gai egymás közötti adósságának részleges leírásáról. Larney brazil elnök hangsúlyozta, hogy a csoport megalakítása nem a konfrontáció kifejezése, és Wa­shington — ellentétben, a tavaly no­vemberi első csúcstalálkozójukkal — már nem látja annak a csoport meg­alakulását. A találkozó résztvevői kerülték az éles kifejezéseket. Fel­tűnő volt, hogy García, perui elnök nem ismételte meg tavalyi támadá­sát a hitelező országok ellen. Barco kolumbiai elnök kijelen­tette: ma a hét vezető tőkésország is elfogadja azt a latin-amerikai té­telt, hogy a hitelezők és az adósok egyaránt felelősök az adósságprob­léma kezeléséért. Egyre erősödik kö­rükben az a meggyőződés, hogy cső­döt mondtak az adósság kezelésé­nek és a protekcionizmusnak a ha­gyományos eszközei — mondotta. Az elnökök azt is javasolták, ta­nulmányozni kell, miként lehet eny­híteni azokat a törvényes előíráso­­kat, amelyek jelenleg nehezítik, hogy a bankok csökkentsék a kül­földi adósságokat. Több amerikai és európai bank már leírta ugyan a harmadik világ adósságainak egy részét, de ha részt vennének egy na­gyobb adósságkönnyítő akcióban, ez újabb veszteségeket okozna nekik. Az értekezlet után Nobrega bra­zil pénzügyminiszter megerősítette, hogy a riói csoport kerülni fogja a konfrontációt, elfogadja a hitel­kérdés esetről esetre való megoldá­sának módszerét, de újabb eszközöket fog keresni az adósságteher köny­­nyítése céljából. Hozzátette, hogy nincs szó az adósok kartelljének megalapításáról. (Reuter) Svédország és a KNDK átütemezési tárgyalásai A Koreai NDK vezető banki ille­tékesei még az idén Svédországba utaznak, hogy az országuk által még 1976-ban felvett közel 130 millió dollár értékű hitel sorsáról tár­gyaljanak — közölte pénteken a svéd külügyminisztérium. Szóvivője szerint a tárgyalásokra Stockholm­ban, a KNDK kérésére kerül sor. Az ezzel kapcsolatos jelentés em­lékeztet azokra a márciusi svéd saj­tóközlésekre, amelyek szerint Svéd­ország phenjani nagykövetségének bezárását fontolgatta, mivel a KNDK nem teljesítette a hitel visszafizeté­sét. Stockholm még függőben tartja képviseletének ügyét, bár a terve­zett kétoldalú tárgyalások témájáról semmit nem közöltek. A KNDK-nak nyújtott kölcsön törlesztését Svéd­ország már több ízben átütemezte. (MTI) Csomagolási gondja van? Kérjük, forduljon hozzánk! Csomagolását megtervezzük, kivitelezzük HULLÁMLEMEZDOBOZBA Előnyei: - kiváló áruvédelem, - laposan szállítható és tárolható, - kézi és gépi csomagolásra egyaránt alkalmas, - jó információ- és reklámhordozó, - környezetbarát csomagolóeszköz. Csomagolástervezés, kivitelezés: Papíripari Vállalat Gyártmánytervezési Részlege Budapest, VI., Hajós u. 25. Telefon: 328-377 Hullámdobozrendelés-felvétel, szaktanácsadás: Papíripari Vállalat Kereskedelmi Igazgatósága Budapest, V., Alkotmány u. 4. Telefon: 127-410 VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA TAG­VÁLLALATAINAK GAZDASÁGI NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. VII., W­esselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 22­7958 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5—7. Postacím: Pf. 3. 1426 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő posta­­hivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel u. 10/a — 1900 —, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. A lapot előállította a Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148

Next