Világgazdaság, 1988. december (20. évfolyam, 236/4985-257/5006. szám)
1988-12-01 / 236. (4985.) szám
, 1988. DECEMBER 1. Erőpróba a francia kormány számára A katonaság tartja fenn a párizsi tömegközlekedést Tovább terjed a francia sztrájkmozgalom. Ebben az évtizedben először a kormány a hadsereget veszi igénybe a tömegközlekedés működtetéséhez, mivel a párizsi közlekedési vállalat (RATP) dolgozói folytatják munkabeszüntetésüket. Sok más közalkalmazott csoport is sztrájkol, ami kényes helyzetbe hozza a szocialista kormányt. Mintegy 360 katonai teherautó bonyolítja le szerdától a párizsi közlekedés egy részét, tekiintettel arra, hogy a kommunistákhoz közel álló CGT szervezte munkabeszüntetés továbbra is megbénítja a metrót. A metrósok 1000 frankos fizetésemelést követelnek, a metró vezetése ezzel szemben csak 150 frankos emelést kínál, és további 600 frankos különprémium kifizetésére hajlandó. Ezek ugyan anyagi követelések, de a szakértők egyetértenek abban, hogy elsősorban politikai sztrájkról van szó. Jövő tavasszal községtanácsi választásokat tartanak, és a Francia Kommunista Párt feltehetően jobb kiindulási helyzetet akar teremteni magának a közös listák felállításakor. Egyébként nem dolgoztak tegnap a vámosok, a tanárok és sok újságíró sem, emellett az Air France légitársaság sok légijáratát is törölték. Több gáz- és atomerőműben is állt a munka, a postások forgósztrájkot tartanak, csütörtökön pedig a kórházi alkalmazottak szerveznek egynapos országos munkabeszüntetést. Mitterrand elnök keddi televíziós nyilatkozatában, támogatta az erélyesen fellépő Rocard-kormányt. A többi nagy párt, az FKP kivételével, nyíltan rokonszenvezik a sztrájk kemény kezelésével. A nyilvános állásfoglalások színfala mögött azonban a szocialista párton belül komoly ellentétek vannak. A párt balszárnya szorosabban akar együttműködni a kommunistákkal, míg a jobb szárny jobbra akar nyitni. A szövetkezésnek fontos szerepe lesz a községtanácsi választásokon, hiszen nem mindegy, hogy a kétfordulós választások második fordulójában a szocialista politikusok helyi szinten kikkel kötnek paktumot. Nagy kérdés, hogy a sztrájkok végül is kinek ártanak. Vannak, akik azt állítják, hogy inkább a CGT-nek és az őt támogató kommunistáknak, mások viszont azt vallják, hogy inkább a szocialisták önmeghasonlását erősíthetik. Ami a munkabeszüntetések gazdasági oldalát illeti, a kormány azért ragaszkodik ahhoz, hogy csak az infláció arányában, azaz 2,2 százalékkal emelje a közalkalmazottak bérét, mivel az áremelkedés felerősödésétől tart. Ha nagyvonalúbb a közalkalmazottakkal, a közületi szektorban érvényesített bérek óhatatlanul magukkal húznák a magánszektor béreit is. (DPA, AFP, Reuter) Politikai reformokat fogadott el az algériai pártkongresszus Algéria egyetlen pártja, a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) hétfőn este befejeződött hatodik kongresszusán ismét Sadli Bendzsedidet jelölte a december 22-én megtartandó elnökválasztásra. Az államfő ötéves mandátuma jövő februárban járna le, s a mostani döntés után gyakorlatilag biztosra vehető, hogy harmadszor is megszerzi az elnöki bársonyszéket. Az államfőt egyben megválasztották az FLN elnökének is. E tisztség bevezetéséről a kongresszus döntött, kimondva, hogy a főtitkárt a jövőben a párt központi bizottsága választja meg a pártelnök javaslatára. Sadli eddig pártfőtitkári funkciót töltött be. Az eredetileg decemberben megtartandó kongresszusra két hónappal azután került sor, hogy Algériában mintegy 200 halálos áldozatot követelő véres zavargások törtek ki a kormány gazdaságszigorító intézkedései miatt. Az elnök csak komoly politikai reformígéretekkel tudott véget vetni a kritikussá váló helyzetnek, s november 5-ére népszavazást hirdetett meg, amely megerősítette a reformok szükségességét. (VILÁGGAZDASÁG, 1988. november 15., 5. oldal). Az elnök a politikai rendszer liberalizálására korábban a következő javaslatokat tette: a jövőben független jelöltek is induljanak a választásokon; a párton belül több politikai irányzat is hallathassa hangját; lazítani kell a kormány és a párt szoros kapcsolatát; meg kell szüntetni a szakszervezetek, a szakmai szervezetek és más testületek közvetlen pártirányítását; végül minden szinten megfelelő időközönként választásokat kell tartani. Az első két javaslatot előzetes bizottsági jóváhagyás után a pártkongresszus elfogadta, de az elnök beszédében hangsúlyozta: a többpártrendszer bevezetése még túl korai lenne. A kongresszuson elfogadott politikai határozat pedig leszögezi: a többpártrendszer esetleges bevezetése veszélyeztetné a nemzeti egységet. A dokumentum szerint az FLN a jövőben nem pártként, hanem „más politikai áramlatokkal szemben is nyitott frontként” működik majd, s kijelenti, az FLN tömöríti a nemzet mindazon erőit, amelyek az algériai intézmények „népi jellegének megóvásáért munkálkodnak”. A demokratizálódás jele az is, hogy a jövőben az FLN minden tisztsége választott funkció lesz. (Reuter, APA, MTI) Túljegyezték az osztrák elektromos művek részvényeit Ausztria eddig állami kézben lévő áramszolgáltató vállalata lett az ország legnagyobb részvénytársasága 93 000 részvényessel. Mint ismeretes, a privatizálási program keretében az elektromos műveket is részben kiárusítják. A részvényeket máris túljegyezték, de azok, akik legfeljebb csak 200 részvényre tartottak igényt, megvásárolhatják az összes előjegyzett értékpapírt, összesen 15 millió részvényt bocsátottak ki, egyenként 100 schilling névértékben — ez a vállalat alaptőkéjének 49 százaléka —, és a részvényeket darabonként 365 shillingért, tehát a névérték majdnem négyszereséért értékesítik a magánbefektetőknek. A 15 millió részvény megvásárlásáért 73 ezer belföldi és 20 külföldi befektető jelentkezett, és összesen 21,7 millió értékpapír vásárlására jelentett be igényt. A túljegyzés miatt a külföldiek egy részét vissza kellett utasítani. Az érdeklődő külföldiek 38 százaléka brit, 17 százaléka a svájci, 13 százaléka nyugatnémet és 10 százaléka amerikai állampolgár volt. Egy-egy osztrák kisbefektető átlagosan 120 részvényt vásárolt 43 800 schilling értékben. Az elektromos művek 5000 dolgozója is vett részvényeket. Ez volt egyébként a bécsi értéktőzsde legnagyobb részvénykibocsátása. (APA) mirn . Akormány szakszervezeti politikájának bírálata miatt Papandreu görög miniszterelnök menesztette kormányából a művelődés- és vallásügyi minisztert és helyettesét. • Chile az év első nyolc hónapjában 1,51 milliárd dolláros, rekordnagyságú aktívummal zárta kereskedelmi mérlegét. Az idei teljes mérlegtöbbletét 1,99 milliárd dollárra tervezik, s jövőre 1,64 milliárd dollár aktívára számítanak. • Az EFTA és az EK tagországai genfi megbeszélésükön úgy döntöttek, hogy bővítik az együttműködést az iparcikkek kereskedelmében. Célként tűzték ki, hogy az egységes belső európai piac kifejlesztésével párhuzamosan fejlődjenek az EK és az EFIA kapcsolatai. A jelenleg érvényben lévő és 1990-ben lejáró ötödik loméi egyezmény keretében az EK a közeljövőben 84 millió ECU (101 millió dollár) segélyt fizet tíz afrikai, Karibtengeri és csendes-óceáni ACP-országnak. A mostani egyezmény alapján ezek az országok összesen 8,5 milliárd ECU (10,2 milliárd dollár) segélyt kapnak az EK-tól. TÖRÖKORSZÁG EGYRE VONZÓBB A KÜLFÖLDI TŐKE SZÁMÁRA Annak ellenére, hogy egyre súlyosbodnak a gazdasági problémák Törökországban, egyre több külföldi tőke áramlik az országba. Ez az örvendetes jelenség azzal is magyarázható, hogy ebben az évtizedben a politikai légkör kiegyensúlyozottnak volt mondható, s az ország nemzetközi tekintélyének megszilárdulásához az Európai Közösségbe való felvételi kérelem is hozzájárult. A fő ok azonban az, hogy Törökország a világ egyik legliberálisabb államává vált a külföldi befektetők számára. A jelentősebb ösztönzők közé sorolható a vállalati nyereségadókedvezmény, az importvámok megszüntetése, s legfőképpen az, hogy 100 százalékos külföldi tulajdonú törökországi vállalatok alapítására is van lehetőség. A vállalati nyereség minden korlátozás nélkül kivihető az országból. Újabban az amerikai befektetők tanúsítják a legnagyobb érdeklődést Törökország iránt, azzal az indokkal, hogy az a világ legígéretesebb piacai közé tartozik. A gazdaság növekedési üteme 1980 óta évente elérte az átlagos 6 százalékot, ez a leggyorsabb növekedési ráta a Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) országaiban. A jelenleg 55 milliós lélekszám is elég széles lehetőségeket ígér, sőt az előrejelzések szerint a lakosság száma 2000-re mintegy 70 millióra nő. Az amerikai üzletemberek azért az aggodalomra is látnak okot, mondván, hogy amikor döntöttek a török tőkebefektetésekről — vagyis legalább két évvel ezelőtt — még nem lehetett látni, hogy az infláció ebben az évben már 86 százalékos lesz, abankkölcsönök kamata 150 százalékra emelkedik, és a költségvetési deficit eléri a 2,4 milliárd dollárt. Ilyen körülmények között — állítják — szinte lehetetlen előre tervezni és vállalati költségvetéseket készíteni. A külföldi tőke bevonásával Törökország azt reméli, hogy sikerül visszaszorítania az importot, s fejleszteni tudja iparát és infrastruktúráját anélkül, hogy növelnie kellene 44 milliárd dolláros adósságállományát. Az állami tervhivatal (SPO) adatai szerint 1988 júniusáig a teljes, nem olajipari beruházások értéke elérte a 2,6 milliárd dollárt. Ebből a legnagyobb arányban a szolgáltatások és az ipari termelés részesedett. Az olajipari beruházások nagysága 94 millió dollár volt. (AP—DJ) Tűz- és behatolásvédelmi kompletszolgáltatás. Közületek és magánszemélyek részére, épülő és meglévő objektumoknál vállaljuk szaktanácsadás, tervezés, minősítés, engedélyeztetés, kivitelezői jegyzék, szakvélemény készítése, lángmentesítés, égéskésleltetés. VILÁGGAZDASÁG Lengyel tervek a devizaforgalom lényeges liberalizálására Lengyelországban jövőre radikálisan szakítanak a devizaelosztás eddigi módszerével — közölte Andrzej Wojcik kereskedelmi államtitkár londoni nyilatkozatában. A kormány több mint kétmilliárd dollárnak megfelelő devizát fog elárverezni a lengyel cégek között, és növekszik a különleges devizaszámlán tartott vállalati pénzek mennyisége is. Ez azt jelenti, hogy a devizabevételeknek csak mintegy 30 százalékát osztja el az állam központi előírások alapján, a fennmaradó 70 százalék azé lesz, aki a legtöbb pénzt kínálja a devizáért. (Az idén ez az arány éppen ennek a fordítottja volt.)Az államtitkár a Londoni Kereskedelmi Kamarában nyilatkozott. Elmondta, hogy az 1986 végén bevezetett rendszernek, amely szerint az exportőrök devizabevételeik egy részét megtarthatják, jelentős része volt abban, hogy Lengyelország az utóbbi két évben évenként több mint 20 százalékkal fokozni tudta keményvalutás kivitelét. A lengyel vállalatok az idén körülbelül 2 milliárd dollárnak megfelelő devizát helyezhettek el különleges devizaszámlára. Ez az összeg jövőre növekszik és emelkedik az elárverezett deviza mennyisége is. Így mintegy 5 milliárd dollárnak megfelelő valuta piaci úton jut a vállalatokhoz. A valutaforgalom liberalizálása része a Világbank ajánlásainak — mondta Wojcik. Az állam a központi devizakeretből néhány létfontosságú árucikket importál, többek között gyógyszereket. Korlátozza ezenkívül a fogyasztási cikkek importjára elkölthető valuta mennyiségét. Az államtitkár reméli, hogy a szabadpiaci zlotyárfolyam nem lesz sokkal gyengébb a hivatalosnál. (Jelenleg a zloty hivatalos dollárárfolyama 490, a feketepiacon 2700 zlotyt is adnak egy dollárért.) Néhány éven belül egységes árfolyamokat akarnak megvalósítani; ez lesz az első lépés a valutakonvertibiilitás útján. Kérdés, hogyan tudnak majd megbirkózni a feketepiaccal. (Financial Times) Lawson kitart eddigi politikája mellett A brit alsóház tegnap este befejezte általános gazdaságpolitikai vitáját, amelynek során kiderült: megingott a bizalom a brit gazdasági csodában, sőt megkérdőjeleződött a nemrégiben még briliánsnak kikiáltott Nigel Laxson politikai jövője is. A pénzügyminiszter az előre várt rosszindulatú kérdésekre voltaképpen semmi újdonsággal nem rukkolt ki. Közölte, hogy nem lesz változás a kormánypolitikában. Heath volt miniszterelnök bírálatára, amely szerint butaság, hogy az infláció ellen csupán a bankkamatláb emelésének eszközével hadakozik ahelyett, hogy elismerné, komplex hitelszűkítő politikára lenne szükség, Lawson leszögezte: „kizárólag az infláció lehet veszélyes a gazdaságra”. Ez azt jelenti, hogy a hitelszűkítés nem elfogadható eszköze az áremelkedés elleni küzdelemnek — tette hozzá. Az utolsó, amit szeretnénk, az a receszszió — mondotta a brit kabinet alsóházában a pénzügyminiszter. Nagy-Britannia külgazdasági mérlegeinek helyzetére áttérve Lawson közölte, hogy a fizetési mérleg hiányának jelenlegi mértéke hosszú távon fenntartható. Ha sikerül növelni a lakossági megtakarításokat, akkor a hiány még csökkenhet is. Ez a bejelentés ellentétes az egyik független gazdaságkutató intézet, az SBE jelentésével, amely szerint a fizetési mérleg folyó tételeinek passzívuma 1989 és 1998 között évente legkevesebb átlagosan 8 milliárd font sterlinggel fog gyarapodni. Az SBE arra hivatkozik, hogy Nagy-Britannia igen erősen függ a félkész- és a késztermékek importjától. (Reuter, AP— DJ, MTI) ARGENTÍNA ÉS BRAZÍLIA LATIN-AMERIKAI KÖZÖS PIACOT TERVEZ Alfonsín argentin és Larney brazil elnök hétfőn Buenos Airesben háromnapos tanácskozást kezdett, amelynek végén megállapodtak a latin-amerikai Közös Piac alapjainak lerakásáról. Az ezzel kapcsolatos egyezségről hamarosan a két parlament is dönteni fog. Az aláírási ceremóniát követő sajtótájékoztatón Argentína elnöke elmondta: azt remélik, hogy a többi latin-amerikai állam is képes lesz csatlakozni az integrációs megállapodáshoz. „Ez lesz az első alkalom a térségben, hogy két latin-amerikai ország ilyen fontos és politikailag jelentőségteljes programot indít” —tette hozzá Alfonsín. A latin-amerikai mini csúcsértekezlethez a hét közepén csatlakozott Sanguinetti, urugayi elnök is. Argentína eközben sikeres megállapodást kötött a Világbankkal két, összesen 420 millió dolláros kölcsönről. A nemzetközi pénzintézet részt vesz Argentína alacsony költségű lakásépítkezéseiben, és az ország déli részének fejlesztési programjaiban. Állítólag januárban írják alá azt a 400 millió dolláros hitelegyezményt, amellyel a Világbank az argentin bankreformot finanszírozza. Nem ilyen zökkenőmentesek a Brazília és a Világbank közötti tárgyalások, miután a megbeszélések az utóbbi időben zsákutcába kerültek, az Eletrobras, a brazil állami elektromos társaság az országnak hitelező magánbankokkal tárgyal 100—150 millió dolláros áthidaló kölcsön folyósításáról. Az Eletrobras eredetileg 500 millió dollár kölcsönt szeretett volna felvenni a Világbanktól. A megbeszélések megszakadása világosan jelzi a Brazília és a Világbank közötti kapcsolatok romlását.(A mostani vita a körül zajlott, hogy a pénzintézet nem akart új atomerőmű-programokat finanszírozni. Ami a brazil gazdasági helyzetet illeti, a külföldi és a belföldi elemzők által szkeptikusan fogadott, úgynevezett szociális paktum — meglepetésre — mégis eredményt hozott. Novemberben a brazil megélhetési költségek csak 26,92 százalékkal emelkedtek, vagyis jóval lassabban, mint az előző hónapban. (Reuter, AP—DJ) JORDÁNIA ADÓSSÁGGONDJAI A jordán gazdaság alapvetően egészségesen fejlődött, de további szükségintézkedések kellenek ahhoz, hogy az ország a következő négy évben megbirkózhasson külföldi adósságainak finanszírozásával — mondotta Zaid Rifai miniszterelnök. Cáfolta viszont azokat az értesüléseket, amelyek szerint a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) konfliktusba került Jordániával, ezért a PFSZ külföldi támogatói visszavontak nagyobb összegeket az országból és ezzel gyengítették Jordánia valutáját, a dinárt. Egyetlen nagy valódi problémánk, hogy az utóbbi tíz évben jelentős mennyiségű kölcsönt vettünk fel abban a hiszemben, hogy az arab államok tartják magukat a bagdadi csúcstalálkozón elhatározott kötelezettségeikhez — állapította meg az ammani kormányfő. Tíz év alatt mindössze egyszer, 1978-ban fordult elő, hogy az arab országok ígéretükhöz híven egy év alatt 1,2 milliárd dollárt folyósítottak Jordániának. Csak Szaúd-Arábia tartja magát a szavához: évente 360 millió dollárt utal át a románnak. Jordánia összes külföldi adóssága egyébként közel 6 milliárd dollár, az adósságszolgálat összege a következő négy évben évi 900 millió dollár lesz. (AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK GAZDASÁGI NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 22-7958 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel u. 10/a - 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. A lapot előállította a Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148