Világgazdaság, 1988. december (20. évfolyam, 236/4985-257/5006. szám)

1988-12-01 / 236. (4985.) szám

, 1988. DECEMBER 1. Erőpróba a francia kormány számára A katonaság tartja fenn a párizsi tömegközlekedést Tovább terjed a francia sztrájkmozgalom. Ebben az évtizedben először a kormány a hadsereget veszi igénybe a tömegközlekedés mű­ködtetéséhez, mivel a párizsi közlekedési vállalat (RATP) dolgozói folytatják munkabeszüntetésüket. Sok más közalkalmazott­ csoport is sztrájkol, ami kényes helyzetbe hozza a szocialista kormányt. Mintegy 360 katonai teherautó bo­nyolítja le szerdától a párizsi közle­kedés egy részét, tekiintettel arra, hogy a kommunistákhoz közel álló CGT szervezte munkabeszüntetés to­vábbra is megbénítja a metrót. A metrósok 1000 frankos fizetéseme­lést követelnek, a metró vezetése ezzel szemben csak 150 frankos emelést kínál, és további 600 fran­kos különprémium kifizetésére haj­landó. Ezek ugyan anyagi követelések, de a szakértők egyetértenek abban, hogy elsősorban politikai sztrájkról van szó. Jövő tavasszal községtaná­­csi választásokat tartanak, és a Francia Kommunista Párt feltehe­tően jobb kiindulási helyzetet akar teremteni magának a közös listák felállításakor. Egyébként nem dol­goztak tegnap a vámosok, a taná­rok és sok újságíró sem, emellett az Air France légitársaság sok légi­járatát is törölték. Több gáz- és atomerőműben is állt a munka, a postások forgó­­sztrájkot tartanak, csütörtökön pe­dig a kórházi alkalmazottak szer­veznek egynapos országos munka­­beszüntetést. Mitterrand elnök keddi televíziós nyilatkozatában, támogatta az eré­lyesen fellépő Rocard-kormányt. A többi nagy párt, az FKP kivételé­vel, nyíltan rokonszenvezik a sztrájk kemény kezelésével. A nyilvános állásfoglalások szín­fala mögött azonban a szocialista párton belül komoly ellentétek van­nak. A párt balszárnya szorosabban akar együttműködni a kommunis­tákkal, míg a jobb szárny jobbra akar nyitni. A szövetkezésnek fon­tos szerepe lesz a községtanácsi vá­lasztásokon, hiszen nem mindegy, hogy a kétfordulós választások má­sodik fordulójában a szocialista po­litikusok helyi szinten kikkel köt­nek paktumot. Nagy kérdés, hogy a sztrájkok végül is kinek ártanak. Vannak, akik azt állítják, hogy in­kább a CGT-nek és az őt támoga­tó kommunistáknak, mások viszont azt vallják, hogy inkább a szocia­listák önmeghasonlását erősíthetik. Ami a munkabeszüntetések gaz­dasági oldalát illeti, a kormány azért ragaszkodik ahhoz, hogy csak az infláció arányában, azaz 2,2 száza­lékkal emelje a közalkalmazottak bérét, mivel az áremelkedés felerő­södésétől tart. Ha nagyvonalúbb a közalkalmazottakkal, a közületi szek­torban érvényesített bérek óhatat­lanul magukkal húznák a magán­­szektor béreit is. (DPA, AFP, Reu­ter) Politikai reformokat fogadott el az algériai pártkongresszus Algéria egyetlen pártja, a Nemze­ti Felszabadítási Front (FLN) hét­főn este befejeződött hatodik kong­resszusán ismét Sadli Bendzsedidet jelölte a december 22-én megtartan­dó elnökválasztásra. Az államfő öt­éves mandátuma jövő februárban járna le, s a mostani döntés után gyakorlatilag biztosra vehető, hogy harmadszor is megszerzi az elnöki bársonyszéket. Az államfőt egyben megválasztották az FLN elnökének is. E tisztség bevezetéséről a kong­resszus döntött, kimondva, hogy a főtitkárt a jövőben a párt központi bizottsága választja meg a pártel­nök javaslatára. Sadli eddig pártfő­titkári funkciót töltött be. Az eredetileg decemberben meg­tartandó kongresszusra két hónap­pal azután került sor, hogy Algé­riában mintegy 200 halálos áldozatot követelő véres zavargások törtek ki a kormány gazdaságszigorító intéz­kedései miatt. Az elnök csak ko­moly politikai reformígéretekkel tu­dott véget vetni a kritikussá váló helyzetnek, s november 5-ére nép­szavazást hirdetett meg, amely megerősítette a reformok szükséges­ségét. (VILÁGGAZDASÁG, 1988. november 15., 5. oldal). Az elnök a politikai rendszer li­beralizálására korábban a követke­ző javaslatokat tette: a jövőben független jelöltek is induljanak a választásokon; a párton belül több politikai irányzat is hallathassa hangját; lazítani kell a kormány és a párt szoros kapcsolatát; meg kell szüntetni a szakszervezetek, a szak­mai szervezetek és más testületek közvetlen pártirányítását; végül minden szinten megfelelő időközön­ként választásokat kell tartani. Az első két javaslatot előzetes bi­zottsági jóváhagyás után a párt­­kongresszus elfogadta, de az elnök beszédében hangsúlyozta: a több­pártrendszer bevezetése még túl ko­rai lenne. A kongresszuson elfoga­dott politikai határozat pedig leszö­gezi: a többpártrendszer esetleges bevezetése veszélyeztetné a nemzeti egységet. A dokumentum szerint az FLN a jövőben nem pártként, ha­nem „más politikai áramlatokkal szemben is nyitott frontként” műkö­dik majd, s kijelenti, az FLN tömö­ríti a nemzet mindazon erőit, ame­lyek az algériai intézmények „népi jellegének megóvásáért munkálkod­nak”. A demokratizálódás jele az is, hogy a jövőben az FLN minden tisztsége választott funkció lesz. (Reuter, APA, MTI) Túljegyezték az osztrák elektromos művek részvényeit Ausztria eddig állami kézben lévő áramszolgáltató vállalata lett az or­szág legnagyobb részvénytársasága 93 000 részvényessel. Mint ismeretes, a privatizálási program keretében az elektromos műveket is részben kiárusítják. A részvényeket máris túljegyezték, de azok, akik legfeljebb csak 200 részvényre tartottak igényt, megvásárolhatják az összes előjegy­zett értékpapírt, összesen 15 millió részvényt bo­csátottak ki, egyenként 100 schilling névértékben — ez a vállalat alaptő­kéjének 49 százaléka —, és a rész­vényeket darabonként 365 sh­illin­­gért, tehát a névérték majdnem négyszereséért értékesítik a magán­­befektetőknek. A 15 millió részvény megvásárlásáért 73 ezer belföldi és 20 külföldi befektető jelentkezett, és összesen 21,7 millió értékpapír vá­sárlására jelentett be igényt. A túl­jegyzés miatt a külföldiek egy részét vissza kellett utasítani. Az érdeklődő külföldiek 38 száza­léka brit, 17 százaléka a svájci, 13 szá­zaléka nyugatnémet és 10 százaléka amerikai állampolgár volt. Egy-egy osztrák kisbefektető átlagosan 120 részvényt vásárolt 43 800 schilling értékben. Az elektromos művek 5000 dolgozója is vett részvényeket. Ez volt egyébként a bécsi értéktőzsde legnagyobb részvénykibocsátása. (APA) m­i­rn . A­­kormány szakszervezeti poli­tikájának bírálata miatt Papandreu görög miniszterelnök menesztette kormányából a művelődés- és val­lásügyi minisztert és helyettesét. • Chile az év első nyolc hónapjá­ban 1,51 milliárd dolláros, rekord­­nagyságú aktívummal zárta keres­kedelmi mérlegét. Az idei teljes mérlegtöbbletét 1,99 milliárd dollár­ra tervezik, s jövőre 1,64 milliárd dollár aktívára számítanak. • Az EFTA és az EK tagországai genfi megbeszélésükön úgy döntöt­tek, hogy bővítik az együttműködést az iparcikkek kereskedelmében. Célként tűzték ki, hogy az egysé­ges belső európai piac kifejleszté­sével párhuzamosan fejlődjenek az EK és az EFI­A kapcsolatai.­­ A jelenleg érvényben lévő és 1990-­ben lejáró ötödik loméi egyez­mény keretében az EK a közeljövő­ben 84 millió ECU (101 millió dol­lár) segélyt fizet tíz afrikai, Karib­­tengeri és csendes-óceáni ACP-­or­­szágnak. A mostani egyezmény alap­ján ezek az országok összesen 8,5 milliárd ECU (10,2 milliárd dollár) segélyt kapnak az EK-tól. TÖRÖKORSZÁG EGYRE VONZÓBB A KÜLFÖLDI TŐKE SZÁMÁRA Annak ellenére, hogy egyre sú­lyosbodnak a gazdasági problémák Törökországban, egyre több külföl­di tőke áramlik az országba. Ez az örvendetes jelenség azzal is ma­gyarázható, hogy ebben az évtized­ben a politikai légkör kiegyensú­lyozottnak volt mondható, s az or­szág nemzetközi tekintélyének meg­szilárdulásához az Európai Közös­ségbe való felvételi kérelem is hoz­zájárult. A fő ok azonban az, hogy Törökország a világ egyik leglibe­­rálisabb államává vált a külföldi befektetők számára. A jelentősebb ösztönzők közé sorolható a vállala­ti nyereségadókedvezmény, az im­portvámok megszüntetése, s legfő­képpen az, hogy 100 százalékos kül­földi tulajdonú törökországi válla­latok alapítására is van lehetőség. A vállalati nyereség minden kor­látozás nélkül kivihető az ország­ból. Új­abban az amerikai befektetők tanúsítják a legnagyobb érdeklő­dést Törökország iránt, azzal az in­dokkal, hogy az a világ legígérete­sebb piacai közé tartozik. A gazda­ság növekedési üteme 1980 óta éven­te elérte az átlagos 6 százalékot, ez a leggyorsabb növekedési ráta a Gazdasági és Együttműködési Szer­vezet (OECD) országaiban. A je­lenleg 55 milliós lélekszám is elég széles lehetőségeket ígér, sőt az elő­rejelzések szerint a lakosság száma 2000-re mintegy 70 millióra nő. Az amerikai üzletemberek azért az aggodalomra is látnak okot, mondván, hogy amikor döntöttek a török tőkebefektetésekről — vagyis legalább két évvel ezelőtt — még nem lehetett látni, hogy az infláció ebben az évben már 86 százalékos lesz, a­­bankkölcsönök kamata 150 százalékra emelkedik, és a költség­­vetési deficit eléri a 2,4 milliárd dollárt. Ilyen körülmények között — állítják — szinte lehetetlen előre tervezni és vállalati költségvetése­ket készíteni. A külföldi tőke bevonásával Tö­rökország azt reméli, hogy sikerül visszaszorítania az importot, s fej­leszteni tudja iparát és infrastruktú­ráját anélkül, hogy növelnie kelle­ne 44 milliárd dolláros adósságállo­mányát. Az állami tervhivatal (SPO) adatai szerint 1988 júniusáig a tel­jes, nem olajipari beruházások ér­téke elérte a 2,6 milliárd dollárt. Ebből a legnagyobb arányban a szolgáltatások és az ipari termelés részesedett. Az olajipari beruházá­­sok nagysága 94 millió dollár volt. (AP—DJ) Tűz- és behatolásvédelmi komplet­­szolgáltatás. Közületek és magánszemélyek részére, épülő és meglévő objektumoknál vállaljuk szaktanácsadás, tervezés, minősítés, engedélyeztetés, kivitelezői jegyzék, szakvélemény készítése, lángmentesítés, égéskésleltetés. VILÁGGAZDASÁG Lengyel tervek a devizaforgalom lényeges liberalizálására Lengyelországban jövőre radikáli­san szakítanak a devizaelosztás eddi­gi módszerével — közölte Andrzej Wojcik kereskedelmi államtitkár lon­doni nyilatkozatában. A kormány több mint kétmilliárd dollárnak megfelelő devizát fog elárverezni a lengyel cégek között, és növekszik a különleges devizaszámlán tartott vállalati pénzek mennyisége is. Ez azt jelenti, hogy a devizabevételek­nek csak mintegy 30 százalékát oszt­ja el az állam központi előírások alapján, a fennmaradó 70 százalék azé lesz, aki a legtöbb pénzt kínál­ja a devizáért. (Az idén ez az arány éppen ennek a fordítottja volt.)­­Az államtitkár a Londoni Kereske­delmi Kamarában nyilatkozott. El­mondta, hogy az 1986 végén beveze­tett rendszernek, amely szerint az exportőrök devizabevételeik egy ré­szét megtarthatják, jelentős része volt abban, hogy Lengyelország az utóbbi két évben évenként több mint 20 százalékkal fokozni tudta kemény­valutás kivitelét. A lengyel vállalatok az idén kö­rülbelül 2 milliárd dollárnak megfe­lelő devizát helyezhettek el különle­ges devizaszámlára. Ez az összeg jö­vőre növekszik és emelkedik az el­árverezett deviza mennyisége is. Így mintegy 5 milliárd dollárnak megfe­lelő valuta piaci úton jut a vállala­tokhoz. A valutaforgalom liberalizá­lása része a Világbank ajánlásainak — mondta Wojcik. Az állam a központi devizakeret­ből néhány létfontosságú árucikket importál, többek között gyógyszere­ket. Korlátozza ezenkívül a fogyasz­tási cikkek importjára elkölthető va­luta mennyiségét. Az államtitkár re­méli, hogy a szabadpiaci zlotyárfo­­lyam nem lesz sokkal gyengébb a hivatalosnál. (Jelenleg a zloty hiva­talos dollárárfolyama 490, a fekete­piacon 2700 zlotyt is adnak egy dol­lárért.) Néhány éven belül egységes árfo­lyamokat akarnak megvalósítani; ez lesz az első lépés a valutakonverti­­biilitás útján. Kérdés, hogyan tudnak majd megbirkózni a feketepiaccal. (Financial Times) Lawson kitart eddigi politikája mellett A brit alsóház tegnap este befejez­te általános gazdaságpolitikai vitá­ját, amelynek során kiderült: megin­gott a bizalom a brit gazdasági cso­dában, sőt megkérdőjeleződött a nemrégiben még briliánsnak kikiál­tott Nigel Lax­son politikai jövője is. A pénzügyminiszter az előre várt rosszindulatú kérdésekre volta­képpen semmi újdonsággal nem ruk­kolt ki. Közölte, hogy nem lesz vál­tozás a kormánypolitikában. Heath volt miniszterelnök bírálatára, amely szerint butaság, hogy az infláció el­len csupán a bankkamatláb emelésé­nek eszközével hadakozik ahelyett, hogy elismerné, komplex hitelszűkí­tő politikára lenne szükség, Lawson leszögezte: „kizárólag az infláció le­het veszélyes a gazdaságra”. Ez azt jelenti, hogy a hitelszűkítés nem el­fogadható eszköze az áremelkedés el­leni küzdelemnek — tette hozzá. Az utolsó, amit szeretnénk, az a recesz­­szió — mondotta a brit kabinet alsó­házában a pénzügyminiszter. Nagy-Britannia külgazdasági mér­legeinek helyzetére áttérve Lawson közölte, hogy a fizetési mérleg hiá­nyának jelenlegi mértéke hosszú tá­von fenntartható. Ha sikerül növelni a lakossági megtakarításokat, akkor a hiány még csökkenhet is. Ez a be­jelentés ellentétes az egyik független gazdaságkutató intézet, az SBE je­lentésével,­­ amely szerint a fizetési mérleg folyó tételeinek passzívuma 1989 és 1998 között évente legkeve­sebb átlagosan 8 milliárd font ster­linggel fog gyarapodni. Az SBE arra hivatkozik, hogy Nagy-Britannia igen erősen függ a félkész- és a kész­termékek importjától. (Reuter, AP— DJ, MTI) ARGENTÍNA ÉS BRAZÍLIA LATIN-AMERIKAI KÖZÖS PIACOT TERVEZ Alfonsín argentin és Larney bra­zil elnök hétfőn Buenos Airesben há­romnapos tanácskozást kezdett, amelynek végén megállapodtak a la­tin-amerikai Közös Piac alapjainak lerakásáról. Az ezzel kapcsolatos egyezségről hamarosan a két parla­ment is dönteni fog. Az aláírási cere­móniát követő sajtótájékoztatón Ar­gentína elnöke elmondta: azt remé­lik, hogy a többi latin-amerikai ál­lam is képes lesz csatlakozni az in­tegrációs megállapodáshoz. „Ez lesz az első alkalom a térségben, hogy két latin-amerikai ország ilyen fontos és politikailag jelentőségteljes progra­mot indít” —tette hozzá Alfonsín. A latin-amerikai mini csúcsértekezlet­hez a hét közepén csatlakozott San­­guinetti, urugayi elnök is. Argentína eközben sikeres megál­lapodást kötött a Világbankkal két, összesen 420 millió dolláros kölcsön­ről. A nemzetközi pénzintézet részt vesz Argentína alacsony költségű la­kásépítkezéseiben, és az ország déli részének fejlesztési programjaiban. Állítólag januárban írják alá azt a 400 millió dolláros hitelegyezményt, amellyel a Világbank az argentin bankreformot finanszírozza. Nem ilyen zökkenőmentesek a Brazília és a Világbank közötti tár­gyalások, miután a megbeszélések az utóbbi időben zsákutcába kerültek, az Eletrobras, a brazil állami elekt­romos társaság az országnak hitelező magánbankokkal tárgyal 100—150 millió dolláros áthidaló kölcsön fo­lyósításáról. Az Eletrobras eredetileg 500 millió dollár kölcsönt szeretett volna felvenni a Világbanktól. A megbeszélések megszakadása világo­san jelzi a Brazília és a Világbank közötti kapcsolatok romlását.­­(A mostani vita a körül zajlott, hogy a pénzintézet nem akart új atomerő­mű-programokat finanszírozni. Ami a brazil gazdasági helyzetet illeti, a külföldi és a belföldi elem­zők által szkeptikusan fogadott, úgy­nevezett szociális paktum — megle­petésre — mégis eredményt hozott. Novemberben a brazil megélheté­si költségek csak 26,92 százalékkal emelkedtek, vagyis jóval lassabban, mint az előző hónapban. (Reuter, AP—DJ) JORDÁNIA ADÓSSÁGGONDJAI A j­ordán gazdaság alapvetően egészségesen fejlődött, de további szükségintézkedések kellenek ahhoz, hogy az ország a következő négy évben megbirkózhasson külföldi adósságainak finanszírozásával — mondotta Zaid Rifai miniszterelnök. Cáfolta viszont azokat az értesülése­ket, amelyek szerint a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) konfliktusba került Jordániával, ezért a PFSZ külföldi támogatói visszavontak nagyobb összegeket az országból és ezzel gyengítették Jor­dánia valutáját, a dinárt. Egyetlen nagy valódi problémánk, hogy az utóbbi tíz évben jelentős mennyiségű kölcsönt vettünk fel abban a hiszemben, hogy az arab államok tartják magukat a bagdadi csúcstalálkozón elhatározott kötele­zettségeikhez — állapította meg az ammani kormányfő. Tíz év alatt mindössze egyszer, 1978-ban fordult elő, hogy az arab országok ígéretük­höz híven egy év alatt 1,2 milliárd dollárt folyósítottak Jordániának. Csak Szaúd-Arábia tartja magát a szavához: évente 360 millió dollárt utal át a románnak. Jordánia­ összes külföldi adóssága egyébként közel 6 milliárd dollár, az adósságszolgálat összege a kö­vetkező négy évben évi 900 millió dollár lesz. (AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA TAG­VÁLLALATAINAK GAZDASÁGI NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 22-7958 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő posta­­hivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel u. 10/a - 1900­­, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. A lapot előállította a Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148

Next