Világgazdaság, 1989. február (21. évfolyam, 22/5028-41/5047. szám)
1989-02-01 / 22. (5028.) szám
2 VILÁGGAZDASÁG Napirenden az állami tulajdon átértékelése Kínában A gazdasági problémák elmélyülésével Kínában napirendre került az állami tulajdonformák reformja is - idéz kínai gazdasági köröket az Asian Wall Street Journal. Emlékeztet arra, hogy Kínában több mint 30 százalékos az infláció, terjed a korrupció, több alapvető árucikkből hiányos az ellátás, folyamatosan romlik a gyárak és üzemek nyereségessége, az állami vállalatok egyharmada veszteséges, egyharmada éppenhogy egyensúlyban van, a veszteségek igen megterhelik az államkasszát. Az ipari termelés 60 százalékát az állami vállalatok tartják kézben, a többit a sokkal rugalmasabb és nyereségesebb, szövetkezeti tulajdonban lévő vállalatok. Az állami cégeknél közel 100 millióan dolgoznak, ez a munkaerő-állomány - a mezőgazdaságban dolgozókat leszámítva - 70 százaléka. Mindezek alapján Kínában egyre erősödnek azok a hangok, amelyek az állami tulajdonról alkotott elképzelések reformját sürgetik. Ezzel kapcsolatos javaslataikat az ország vezető közgazdászai eljuttatták az államtanácshoz is, amely komolyan foglalkozik a kérdéssel. A javaslatok szerint Kínában a következő évek során széles körben be kellene vezetni azt, hogy a munkások megvásárolhassák az adott vállalat részvényeinek egy részét. Ettől a szakemberek azt várják, hogy sikerül jobban mozgósítani a magántőkét, s javulni fog a vállalatok nyereségessége a tulajdonosi érdekeltség révén. Egyelőre azonban hatalmas ideológiai akadályok tornyosulnak ezeknek az elképzeléseknek a megvalósítása elé - jegyzi meg a lap cikkírója. Az a legfőbb aggodalom, hogy a munkások részvényvásárlásával könnyen kicsúszhat az ellenőrzés az állam kezéből, fokozatosan magánkézbe kerül valamennyi állami vállalat, s akkor már nem lehet szocializmusról beszélni. A részvényeladás nem új gondolat a kínai gazdaságpolitikában; eddig több mint 6 ezer állami vállalat adott el részvényeket, illetve bocsátott ki kötvényeket, mintegy 6 milliárd jüan értékben. Az akció azonban csak néhány kiemelt körzetben valósult meg, s ott is csak korlátozott mértékben. Gátja a részvényeladások bővítésének az is, hogy a kínai tőzsdék még embrionális állapotban vannak, s nem elég erős a magántőke sem. Az egyes vállalatokon belül folyó hatalmi harcok is lassítják a folyamatot. Mindamellett bármilyen nehézkesen halad is előre a részvényeladási akció, mindenképpen megéri a fáradságot, mert csak így lehet megreformálni az elavult vállalati szerződéses rendszert - írja a lap. Ennek a rendszernek az a lényege, hogy a vállalatok évente előre meghatározott nyereséget fizetnek be az államkasszába, s ezért cserébe szabad kezet kapnak a vállalatirányításban. Mégsem lettek azonban nyereségesek a vállalatok: 1987-ben a szerződéses rendszerben dolgozó állami vállalatok átlagosan 20 jüan nyereségre tettek szert minden 100 jüanos beruházás után, míg 1979-ben ez a nyereség 25 jüan volt. (AP-DJ) A Zastava egyedül próbálkozik a Yugo amerikai eladásával Csődbe ment az importőr Csődeljárást kért maga ellen a hét elején a jugoszláviai Zastava autógyár Yugo nevű kiskocsiját importáló amerikai cég, a Global Motors Inc. - jelenti a Reuter hírügynökség. Az MTI washingtoni tudósítója úgy tudja, hogy egy másik importőr vállalat is hasonló lépést jelentett be, és ez alighanem a szóban forgó márka pályafutásának végét jelenti az USA piacán. A Global vezetője mindazonáltal arról tájékoztatott, hogy értesülése szerint a Zastava átveszi tőlük ezt a tevékenységet, és folytatni kívánja az amerikai értékesítést. A jugoszláv kiskocsi forgalma ígéretesen indult az USA-ban az 1985 augusztusában megkezdett szállítások után. A 3995 dolláros ár legalább 2 ezer dollárral kisebb volt bármelyik hasonló kategóriájú modelléhez képest az ottani piacon. A szokatlanul szerény árszabást az amerikaihoz képest jóval olcsóbb jugoszláv munkaerő tette lehetővé: az összeszerelést végző munkások órabére állítólag 60 dollárcenttel volt egyenlő. Az olcsó kiskocsi minőségi és részben esztétikai fogyatékosságai miatt a forgalom a második teljes üzleti évben - 1987-ben - nem lépte túl az 50 ezret, és eddig az USA-ban mindössze 120 ezer példány talált csak gazdára. Ráadásul a Yugót rendkívül nagyvonalú garanciafeltételekkel kínálták - még a kisebb karbantartási munkákat is garanciálisan végezték, és ezek a költségek aláásták a viszonteladók nyereségét. A Global most 2,5 millió dollárral tartozik a kiskereskedőknek, ami az árengedmények visszatérítési kötelezettségéből adódik.Az importőr vállalat teljes adósságát nem hozták nyilvánosságra. A Global 97 százalékkal részesedik a kiskocsi amerikai forgalmazására három évvel ezelőtt alakult Yugo America Inc. cég tulajdonából, ez kerül majd a Zastava birtokába. Az „átszervezés” címén folyó csődeljárás ideje alatt a Globalnak nem kell törlesztenie adósságait. A Yugo kudarcában nagy szerep jutott az időközben megerősödött konkurenciának. A fő vetélytárs a dél-koreai Hyundai, amely a japán Mitsubishi technológiájával és gépein gyártott Excel nevű kiskocsiját tömegesen adja el az USA-ban. Az Excel valamivel drágább ugyan a Yugónál, de méretben, esztétikumban és főként minőségben állítólag lényegesen fölülmúlja. Nagyjából hasonló eredményt hoz az összevetés az amerikai, illetve a japán kiskocsikkal is, mely utóbbiak 5-7 ezer dolláros árukkal szintre elárasztják az autószalonokat. (Reuter, MTI) Amerikai vélemény a GATT életképtelenségéről „A GATT halott” - hangzott el a davosi világgazdasági fórum egyik előadásában, és a kijelentés alaposan megrázta a svájci kisvárosba sereglett gazdasági és politikai vezetőket. A szabadkereskedelemről az utóbbi években folytatott tárgyalások szellemével és a gazdasági szakértők által hangoztatott liberalizációs törekvésekkel ellentétes kijelentést Lester Thurow amerikai közgazdász, a Massachusettes Institute of Technology egyetem tanára tette. Thurow szerint a világgazdaságban éppen a szabadkereskedelemmel ellentétes irányzatok és magatartás figyelhető meg. Példaként említette a világ három kereskedelmi zónára szakadásának folyamatát: Észak-Amerikát egységbe foglalja az Egyesült Államok és Kanada által kötött szabadkereskedelmi megállapodás; az Európai Közösség 1992-től integrált piaccá válik, a csendes-óceáni térség kereskedelmét pedig Japán uralja. A GATT uruguayi fordulójának a kereskedelem liberalizációja jegyében 1986 óta rendezett tárgyalásairól Thurow egyszerűen kijelentette, hogy szerinte jobb lenne abbahagyni a megbeszéléseket, mert azok nem vezetnek sehova, csak egymásra haragítják a tárgyalófeleket. Az amerikai közgazdász nem mulasztotta el leszögezni, hogy kijelentése nem vágyait tükrözik, ő maga is a szabad és korlátoktól mentes kereskedelem híve. Csakhogy szerinte reálisan kell nézni a világgazdaság kilátásait. Üzletemberekkel és kormánytisztviselőkkel nemrég folytatott megbeszélései éppen arról győzték meg, hogy a hangzatos kijelentések ellenére a világban a protekcionizmus és a nemzeti vagy regionális érdekek védelme erősödik. „Európában mindenhol azt hallottam: nem engedjük meg a japánoknak, hogy azt csinálják Európában, mint az Egyesült Államokban". „1989 a váratlanul éles kereskedelmi viták éve lesz” - jósolta Thurow, utalva arra, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi mérleghiánya lassan kezelhetetlenné válik, a folyamatosan növekvő japán és nyugatnémet többlet pedig legalább olyan problémát okoz. Nem hagyta említés nélkül a KGST- tagországokat sem, amelyek a peresztrojka előrehaladásával egyre nehezebben egyeztetik programjaikat, a világpiacokon pedig az általuk kínált áruk gyenge minősége miatt képtelenek lesznek megfelelni az igényeknek. Thurow egyedül Kínának jósolt biztató jövőt, azzal érvelve, hogy Kína máris képes olcsón előállítani a nyugati minőségi követelményeknek megfelelő textilipari termékeket és lábbeliket. (Reuter) Argentína újra egyezkedni próbál az IMF-fel Argentína felhagyott azzal a reménnyel, hogy májusig kiegyezzen a Nemzetközi Valuta Alappal (IMF) egy új készenlétihitel-keret megnyitásáról. Mint ismeretes, május 14-én tartják Argentínában az általános választásokat. Addig is tenni kell azonban valamit - mondják Buenos Airesben, épp ezért megpróbálják rábeszélni a Nemzetközi Valuta Alapot: tegyen egy nyilatkozatot arról, hogy támogatná, ha a nemzetközi kereskedelmi bankok fenntartanák a párbeszédet Argentínával. Az IMF-fel kötött megállapodás nélkül ugyanis a bankok általában nem hajlandók tárgyalóasztalhoz ülni az argentin vezetőkkel. A Világbank pedig nem szívesen folyósítaná a tavaly novemberben jóváhagyott 1,25 milliárd dolláros kölcsönének hátralevő, 700 millió dolláros részletét. Az argentin központi bank elnöke, José Luis Machinez néhány napja közölte, hogy ő még bízik benne: február közepéig sikerül kiegyezni az IMF-fel. Daniel Marx, aki Argentína fő tárgyaló képviselője a hiteltárgyalásokon is azt mondta, hogy február közepe reális határidő lehet. Hozzáfűzte, hogy Buenos Aires nemcsak jóindulatú nyilatkozatokat vár az IMF-től, hanem pénzt, de legalábbis olyan ígéretet, hogy belátható időn belül folyósítani fog némi kölcsönt Argentínának. Az argentin pénzügyi vezetők egyelőre nem hajlandók többet elárulni arról, hogy egészen pontosan milyen megállapodásra készülnek az IMF-fel, csak annyit állítottak, hogy még egy készenléti hitelkeret sincs kizárva. Az argentin szándékokat azonban keresztezheti, hogy Camdessus, az IMF vezérigazgatója a májusi választásokig nem akar lépni, mivel nem lehet előre látni, milyen politikát folytat majd a következő elnök. A helyzetet nehezíti, hogy az előjelek szerint nagy eséllyel indul a választásokon a radikális nézeteiről ismert peronista párt jelöltje. Márpedig ha végül is nyerne, akkor nem elképzelhetetlen, hogy az új elnök megtagadja az esedékes tartozások törlesztését. , Argentína már több mint egy éve szeretne 1,22 milliárd dolláros készenlétihitel-kerethez jutni a Nemzetközi Valuta Alapnál. A próbálkozások azonban kudarcba fulladtak, mert az IMF szakértői nem voltak elégedettek Buenos Aires jelenlegi gazdaságpolitikájával. (Reuter) JELENTI * * * Az Olasz Kommunista Párt egyik vezetőségi tagja kijelentette, hogy az Európai Gazdasági Közösségben 1992-re kitűzött piacegyesítés mellett meg kell teremteni a közösség pénzügyi, tudományos kutatási-fejlesztési, környezetvédelmi és szociális egységét is, azonos jogokat és alkupozíciót teremtve minden munkavállaló dolgozónak az EGK-ban. Az Olasz Kommunista Párt az olasz és a nyugateurópai baloldal közös akcióját tervezi a „szociális Nyugat-Európa” megvalósítása érdekében. * Irán állami tulajdonban lévő tankhajóvállalata más öböl menti országokkal közös tankhajóflotta létrehozására tett javaslatot. Egy magas rangú iráni vezető szerint Irán 28 hajóból álló, több mint 5,5 millió tonna összkapacitású flottája a harmadik legnagyobb a világon, és emellett számos külföldről bérelt hajót is működtet. MIT MUTATNAK A SZOVJET STATISZTIKAI ADATOK? Pozitív képet fest az illetékes a Pravdában Moszkvai tudósítónktól. Bár az elmúlt három évben a tervekhez képest - értékben számolva - 25,4 milliárd rubellel (ebből 1988-ban 13,3 milliárd rubellel) kevesebb volt a nemzeti jövedelem termelése, a szovjet gazdaságban pozitív elmozdulások mentek végbe - állítja M. A Koroljov, az állami statisztikai bizottság elnöke, a szovjet statisztikai adatszámítás néhány módszertani kérdését elemző hétfői Pravda-cikkében. Az írás láthatóan válasz a nyugati és a szovjet közgazdászok azon állításaira, amelyek szerint a hivatalos adatok torzak, nem adnak pontos képet a szovjet gazdaság valódi teljesítményéről. Koroljov elöljáróban elmondta, hogy tavaly a bruttó nemzeti termék (GNP) 5 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva, 1985-höz képest pedig 90 milliárd rubellel, azaz 13,3 százalékkal bővült. A nemzeti jövedelem tavaly 4,4 százalékkal, az előző ötéves tervidőszak utolsó évéhez, 1985-höz képest pedig 11 százalékkal növekedett. (A nemzeti jövedelemben nem vesznek számításba bizonyos szolgáltatásokat.) Mindezeket a mutatószámokat változatlan árakon hasonlítják össze, nem veszik figyelembe az árarányok deformációit, amelyek mindenekelőtt az utóbbi évek folyamán a szeszes italok forgalmi adójának növekedésében és az olajtermékek valutabevételeiben jelentkeztek. A bővített újratermelés folyamatainak pontos értékeléséhez a vállalatok tiszta jövedelmét kell számításba venni - írja Koroljov. Ennek alapján az anyagi termelés szférájában a vállalatok tiszta jövedelmeinek éves növekedési üteme a IX. ötéves tervidőszakban 5,4 százalékkal nőtt, a X. ötéves tervében viszont 3,4, a XI. ötéves tervidőszakban 3 százalékkal csökkent. Az 1986 és 1988-as években a hanyatló tendenciát nemcsak megállították, hanem sikerült növekedéssé átfordítani, ugyanis az ütem 4,7 százalékos értéket mutat. Koroljov ezért is állítja, hogy a makroszférában már mutatkozik némi javulás, és ezt egyes ágazatok naturális mutatószámai is alátámasztják. A statisztikai szakember adatai szerint a lakosság pénzjövedelmei tavaly 8,5 százalékkal, az elmúlt három évben 16,7 százalékkal növekedtek. Ezzel párhuzamosan a fogyasztási cikkek termelése évente 18 százalékkal (50 milliárd rubel) nőtt. A keresletet azonban e bővülés ellenére sem sikerült kielégíteni; ebben az is szerepet játszott, hogy a tervekkel ellentétben 43 milliárd rubellel kevesebb tartós fogyasztási cikk került forgalomba. A fogyasztási piac feszültségeit az is élezi, hogy a lakosság pénzjövedelmeinek növekedése kétszerese a tervezettnek. Koroljov ezután részletesen kifejti, hogy a szovjet statisztika gyakorlatában az általános mutatók dinamikájának kiszámítása során mindig állandó árakat használnak. Erre azért van szükség, hogy kiküszöböljék a nagykereskedelmi árakban, az építési munkák és a szolgáltatások árjegyzéki áraiban bekövetkező változások hatását. Vállalati szinten a naturális mutatókat összehasonlítható árakra számolják át. Ezeket az adatokat a statisztikai hivatal ágazatonként összegzi, és így használják fel a népgazdasági mutatók kiszámításához. Az árindex számítási módszere - állítja a statisztikai bizottság elnöke - teljesen megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, és lehetőséget nyújt arra, hogy kimutassák: az egyes áruk árváltozása miképpen befolyásolja az átlagos árszínvonalat. Az elnök ebben a vonatkozásban nem említ konkrét számadatokat, csupán azt fejtegeti, hogy e módszer esetében nem értékelik kellőképpen a burkolt inflációt, ami egyrészt az olcsó áruk eltűnésével kapcsolatos, másrészt azzal, hogy az árjegyzéki árak növekedése nem mindig felel meg az áruk minőségének. A szovjet statisztikai hivatal figyelemmel kíséri a termékek kis- és nagykereskedelmi árának átlagos változását, amelyre hatást gyakorol a hivatalos árjegyzékváltozás, a termelés, az értékesítés szerkezetének módosítása, valamint az áruk minősége. Ez utóbbi közvetlen hatását meglehetősen bonyolult kimutatni az árindexekben. Koroljov szerint e feladatot még a külföldi statisztikai gyakorlatban sem tudták megoldani, és sok országban lemondtak arról, hogy ennek megfelelően korrigálják az árindexet. Heimer György Chile bővíti kereskedelmét a szocialista országokkal Tavaly 100 százalékkal emelkedett Chile kivitele a kelet-európai szocialista országokba, hivatalos adatok szerint 70 millió dollárra rúgott, az egy évvel korábbi 34,3 millió dollárt követően. A diplomáciai kapcsolatok, mint ismeretes, 1973-ban Pinochet hatalomra kerülése után megszakadtak Chile és a szocialista országok között, csupán Kína és Románia tartotta fenn kapcsolatait. Ennélfogva 1988- ban is Kína volt Chile legnagyobb kereskedelmi partnere a szocialista országok között. Az oda irányuló kivitel tavaly 88,8 millió dollárt tett ki. Chile második legfontosabb kereskedelmi partnere a szocialista országok között az NDK, s első számú partnere a keleteurópai szocialista országok között A tavalyi év első 10 hónapjában 152,4 százalékkal emelkedett az NDK-ba irányuló chilei kivitel az egy évvel korábbihoz képest. Élénkül Chile kereskedelmi forgalma a Szovjetunióval is, a legjelentősebb a Lada személygépkocsik importja A santiagói központi bank adatai szerint az 1987-ben a Szovjetunió 657 ezer dollár értékben exportált személygépkocsit, nikkelt és órákat Chilébe, s onnan szőlőt, valamint közvetett úton rezet vásárolt. A tavaly október 5-én megtartott népszavazást követően a chilei kereskedőházak újabb rohamra indultak a szocialista piacok meghódításáért. A chilei kereskedelmi kamara kooperációs megállapodást kötött például Lengyelországgal, miután hasonló szerződést írt alá Romániával is. Emelkedett tavaly Chilének a kelet-európai országokból származó importja is, 12 százalékkal, 26,9 millió dollárra, Kínától 48,2 millió dollár értékben vásárolt Chile, ez 33 százalékkal haladja meg az 1987. évit. (Blick durch die Wirtschaft) KORSZERŰ PÉNZGAZDÁLKODÁS • MAGASABB NYERESÉG ! Befektethető pénzeszközeire az alábbi kedvező kamatokat fizetjük: 1- 2 hónapra évi 14.0 %e. plusz I % kamatprémium 3- 5 Hónapra évi 15.0%. plusz 1 % kamatprémium 6 hónapra évi 15.5 %. plusz I % kamatprémium 7- II hónapra évi 16.0 %, plusz 1 % kamatprémium 12 hónapra évi 16,5 %. plusz 1 % kamatprémium 13-18 hónapra évi 17,0%. plusz 1 % kamatprémium Munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére a 382-384 telefonon vagy 22-3183 telexszámon. KÖZÉP-EURÓPAI HITELBANK RT. (A CIB forintszférában működő pénzintézete) 1989. február 1. A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS Szerkesztőség: Budapest, Pf. 534 1397 Telefon: 228-014 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató. Budapest I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Budapest Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/a - 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Szedés és grafikai tördelés Apple® MacintoshTM gépen az MTI-ben készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán