Világgazdaság, 1989. február (21. évfolyam, 22/5028-41/5047. szám)

1989-02-01 / 22. (5028.) szám

2 VILÁGGAZDASÁG Napirenden az állami tulajdon átértékelése Kínában A gazdasági problémák elmélyülésé­vel Kínában napirendre került az állami tulajdonformák reformja is - idéz kínai gazdasági köröket az Asian Wall Street Journal. Emlékeztet arra, hogy Kínában több mint 30 százalékos az infláció, ter­jed a korrupció, több alapvető árucikk­ből hiányos az ellátás, folyamatosan romlik a gyárak és üzemek nyereségessége, az állami vállalatok egyharmada vesztesé­ges, egyharmada éppenhogy egyensúly­ban van, a veszteségek igen megterhelik az államkasszát. Az ipari termelés 60 százalékát az állami vállalatok tartják kézben, a többit a sok­kal rugalmasabb és nyereségesebb, szö­vetkezeti tulajdonban lévő vállalatok. Az állami cégeknél közel 100 millióan dol­goznak, ez a munkaerő-állomány - a mezőgazdaságban dolgozókat leszámítva - 70 százaléka. Mindezek alapján Kínában egyre erő­södnek azok a hangok, amelyek az ál­lami tulajdonról alkotott elképzelések reformját sürgetik. Ezzel kapcsolatos javaslataikat az ország vezető közgazdá­szai eljuttatták az államtanácshoz is, amely komolyan foglalkozik a kérdéssel. A javaslatok szerint Kínában a következő évek során széles körben be kellene vezetni azt, hogy a munkások megvásárolhassák az adott vállalat részvényeinek egy ré­szét. Ettől a szakemberek azt várják, hogy sikerül jobban mozgósítani a magántő­két, s javulni fog a vállalatok nyeresé­gessége a tulajdonosi érdekeltség révén. Egyelőre azonban hatalmas ideológiai akadályok tornyosulnak ezeknek az el­képzeléseknek a megvalósítása elé - jegyzi meg a lap cikkírója. Az a legfőbb ag­godalom, hogy a munkások részvényvá­sárlásával könnyen kicsúszhat az ellen­őrzés az állam kezéből, fokozatosan magánkézbe kerül valamennyi állami vállalat, s akkor már nem lehet szocializmusról beszélni. A részvényeladás nem új gondolat a kínai gazdaságpolitikában; eddig több mint 6 ezer állami vállalat adott el részvényeket, illetve bocsátott ki kötvényeket, mintegy 6 milliárd jüan értékben. Az akció azon­ban csak néhány kiemelt körzetben va­lósult meg, s ott is csak korlátozott mértékben. Gátja a részvényeladások bővítésének az is, hogy a kínai tőzsdék még emb­rionális állapotban vannak, s nem elég erős a magántőke sem. Az egyes válla­latokon belül folyó hatalmi harcok is lassítják a folyamatot. Mindamellett bármilyen nehézkesen halad is előre a részvényeladási akció, min­denképpen megéri a fáradságot, mert csak így lehet megreformálni az elavult vál­lalati szerződéses rendszert - írja a lap. Ennek a rendszernek az a lényege, hogy a vállalatok évente előre meghatározott nyereséget fizetnek be az államkasszába, s ezért cserébe szabad kezet kapnak a vállalatirányításban. Mégsem lettek azon­ban nyereségesek a vállalatok: 1987-ben a szerződéses rendszerben dolgozó állami vállalatok átlagosan 20 jüan nyereségre tettek szert minden 100 jüanos beruházás után, míg 1979-ben ez a nyereség 25 jüan volt. (AP-DJ) A Zastava egyedül próbálkozik a Yugo amerikai eladásával Csődbe ment az importőr Csődeljárást kért maga ellen a hét elején a jugoszláviai Zastava autógyár Yugo nevű kiskocsiját importáló amerikai cég, a Global Motors Inc. - jelenti a Reuter hírügynökség. Az MTI washingtoni tudósítója úgy tudja, hogy egy másik importőr vállalat is hasonló lépést jelentett be, és ez alighanem a szóban forgó márka pályafutásának végét jelenti az USA piacán. A Global vezetője mindazonáltal arról tájékoztatott, hogy értesülése szerint a Zastava átveszi tőlük ezt a tevékenységet, és folytatni kívánja az amerikai értékesítést. A jugoszláv kiskocsi forgalma ígéretesen indult az USA-ban az 1985 augusztusában megkezdett szállítások után. A 3995 dolláros ár legalább 2 ezer dollárral kisebb volt bármelyik hasonló kategóriájú modelléhez képest az ottani piacon. A szokatlanul szerény árszabást az amerikaihoz képest jóval olcsóbb jugoszláv munkaerő tette lehetővé: az összeszerelést végző munkások órabére állítólag 60 dollárcenttel volt egyenlő. Az olcsó kiskocsi minőségi és részben esztétikai fogyatékosságai miatt a forgalom a második teljes üzleti évben - 1987-ben - nem lépte túl az 50 ezret, és eddig az USA-ban mindössze 120 ezer példány talált csak gazdára. Ráadásul a Yugót rendkívül nagyvonalú garanciafeltételekkel kínálták - még a kisebb karbantartási munkákat is garanciálisan végezték­­, és ezek a költségek aláásták a viszonteladók nyereségét. A Global most 2,5 millió dollárral tartozik a kiskereskedőknek, ami az árengedmények visszatérítési kötelezettségéből adódik.­­Az importőr vállalat teljes adósságát nem hozták nyilvánosságra. A Global 97 százalékkal részesedik a kiskocsi amerikai forgalmazására három évvel ezelőtt alakult Yugo America Inc. cég tulajdonából, ez kerül majd a Zastava birtokába. Az „átszervezés” címén folyó csődeljárás ideje alatt a Globalnak nem kell törlesztenie adósságait. A Yugo kudarcában nagy szerep jutott az időközben megerősödött konkurenciának. A fő vetélytárs a dél-koreai Hyundai, amely a japán Mitsubishi technológiájával és gépein gyártott Excel nevű kiskocsiját tömegesen adja el az USA-ban. Az Excel valamivel drágább ugyan a Yugónál, de méretben, esztétikumban és főként minőségben állítólag lényegesen fölülmúlja. Nagyjából hasonló eredményt hoz az összevetés az amerikai, illetve a japán kiskocsikkal is, mely utóbbiak 5-7 ezer dolláros árukkal szintre elárasztják az autószalonokat. (Reuter, MTI) Amerikai vélemény a GATT életképtelenségéről „A GATT halott” - hangzott el a davosi világgazdasági fórum egyik előadásában, és a kijelentés alaposan megrázta a sváj­ci kisvárosba sereglett gazdasági és po­litikai vezetőket. A szabadkereskedelemről az utóbbi években folytatott tárgyalások szellemével és a gazdasági szakértők által hangoztatott liberalizációs törekvésekkel ellentétes kijelentést Lester Thurow amerikai közgazdász, a Massachusettes Institute of Technology egyetem tanára tette. Thurow szerint a világgazdaságban éppen a szabadkereskedelemmel ellentétes irányzatok és magatartás figyelhető meg. Példaként említette a világ három keres­kedelmi zónára szakadásának folyamatát: Észak-Amerikát egységbe foglalja az Egyesült Államok és Kanada által kötött szabad­kereskedelmi megállapodás; az Európai Közösség 1992-től integrált piaccá válik, a csendes-óceáni térség kereskedelmét pedig Japán uralja. A GATT uruguayi fordulójának a kereskedelem liberalizációja jegyében 1986 óta rendezett tárgyalásairól Thurow egy­szerűen kijelentette, hogy szerinte jobb lenne abbahagyni a megbeszéléseket, mert azok nem vezetnek sehova, csak egymásra haragítják a tárgyalófeleket. Az amerikai közgazdász nem mulasz­totta el leszögezni, hogy kijelentése nem vágyait tükrözik, ő maga is a szabad és korlátoktól mentes kereskedelem híve. Csakhogy szerinte reálisan kell nézni a világgazdaság kilátásait. Üzletemberekkel és kormánytisztviselőkkel nemrég foly­tatott megbeszélései éppen arról győzték meg, hogy a hangzatos kijelentések el­lenére a világban a protekcionizmus és a nemzeti vagy regionális érdekek védel­me erősödik. „Európában mindenhol azt hallottam: nem engedjük meg a japánoknak, hogy azt csinálják Európában, mint az Egyesült Államokban". „1989 a váratlanul éles kereskedelmi viták éve lesz” - jósolta Thurow, utalva arra, hogy az Egyesült Államok keres­kedelmi mérleghiánya lassan kezelhetetlenné válik, a folyamatosan növekvő japán és nyugatnémet többlet pedig legalább olyan problémát okoz. Nem hagyta említés nélkül a KGST- tagországokat sem, amelyek a peresztrojka előrehaladásával egyre nehezebben egyez­tetik programjaikat, a világpiacokon pedig az általuk kínált áruk gyenge minősége miatt képtelenek lesznek megfelelni az igényeknek. Thurow egyedül Kínának jósolt biztató jövőt, azzal érvelve, hogy Kína máris képes olcsón előállítani a nyugati minőségi követelményeknek megfelelő textilipari termékeket és lábbeliket. (Reuter) Argentína újra egyezkedni próbál az IMF-fel Argentína felhagyott azzal a reménnyel, hogy májusig kiegyezzen a Nemzetközi Valuta Alappal (IMF) egy új készenléti­­hitel-keret megnyitásáról. Mint ismeretes, május 14-én tartják Argentínában az ál­talános választásokat. Addig is tenni kell azonban valamit - mondják Buenos Aires­ben, épp ezért megpróbálják rábeszélni a Nemzetközi Valuta Alapot: tegyen egy nyilatkozatot arról, hogy támogatná, ha a nemzetközi kereskedelmi bankok fenn­tartanák a párbeszédet Argentínával. Az IMF-fel kötött megállapodás nélkül ugyanis a bankok általában nem hajlandók tár­gyalóasztalhoz ülni az argentin vezetőkkel. A Világbank pedig nem szívesen folyó­sítaná a tavaly novemberben jóváhagyott 1,25 milliárd dolláros kölcsönének hát­ralevő, 700 millió dolláros részletét. Az argentin központi bank elnöke, José Luis Machinez néhány napja közölte, hogy ő még bízik benne: február közepéig sikerül kiegyezni az IMF-fel. Daniel Marx, aki Argentína fő tárgyaló képviselője a hi­teltárgyalásokon is azt mondta, hogy február közepe reális határidő lehet. Hozzáfűzte, hogy Buenos Aires nemcsak jóindulatú nyilatkozatokat vár az IMF-től, hanem pénzt, de legalábbis olyan ígéretet, hogy belát­ható időn belül folyósítani fog némi kölcsönt Argentínának. Az argentin pénzügyi vezetők egyelő­re nem hajlandók többet elárulni arról, hogy egészen pontosan milyen megál­lapodásra készülnek az IMF-fel, csak annyit állítottak, hogy még egy készenléti hitel­keret sincs kizárva. Az argentin szándékokat azonban ke­resztezheti, hogy Camdessus, az IMF vezérigazgatója a májusi választásokig nem akar lépni, mivel nem lehet előre látni, milyen politikát folytat majd a következő elnök. A helyzetet nehezíti, hogy az előjelek szerint nagy eséllyel indul a választásokon a radikális nézeteiről ismert peronista párt jelöltje. Márpedig ha végül is nyerne, akkor nem elképzelhetetlen, hogy az új elnök megtagadja az esedékes tartozások tör­lesztését. , Argentína már több mint egy éve szeretne 1,22 milliárd dolláros készenlétihitel-kerethez jutni a Nemzetközi Valuta Alapnál. A próbálkozások azonban kudarcba fulladtak, mert az IMF szakértői nem voltak elégedettek Buenos Aires jelenlegi gazdaságpolitikájával. (Reuter) JELENTI * * * Az Olasz Kommunista Párt egyik vezetőségi tagja kijelentette, hogy az Európai Gazdasági Közösségben 1992-re kitűzött piacegyesítés mellett meg kell teremteni a közösség pénzügyi, tudományos kuta­tási-fejlesztési, környezetvédelmi és szo­ciális egységét is, azonos jogokat és alkupozíciót teremtve minden munkavállaló dolgozónak az EGK-ban. Az Olasz Kommunista Párt az olasz és a nyugat­európai baloldal közös akcióját tervezi a „szociális Nyugat-Európa” megvalósítása érdekében. * Irán állami tulajdonban lévő tankhajó­vállalata más öböl menti országokkal közös tankhajóflotta létrehozására tett javasla­tot. Egy magas rangú iráni vezető szerint Irán 28 hajóból álló, több mint 5,5 millió tonna összkapacitású flottája a harmadik legnagyobb a világon, és emellett szá­mos külföldről bérelt hajót is működtet. MIT MUTATNAK A SZOVJET STATISZTIKAI ADATOK? Pozitív képet fest az illetékes a Pravdában Moszkvai tudósítónktól. Bár az elmúlt három évben a tervekhez képest - értékben számolva - 25,4 mil­liárd rubellel (ebből 1988-ban 13,3 mil­liárd rubellel) kevesebb volt a nemzeti jövedelem termelése, a szovjet gazdaságban pozitív elmozdulások mentek végbe - állítja M. A Koroljov, az állami statisztikai bizottság elnöke, a szovjet statisztikai adatszámítás néhány módszertani kérdését elemző hétfői Pravda-cikkében. Az írás láthatóan vá­lasz a nyugati és a szovjet közgazdászok azon állításaira, amelyek szerint a hiva­talos adatok torzak, nem adnak pontos képet a szovjet gazdaság valódi teljesít­ményéről. Koroljov elöljáróban elmondta, hogy tavaly a bruttó nemzeti termék (GNP) 5 százalékkal nőtt az előző évhez viszo­nyítva, 1985-höz képest pedig 90 mil­liárd rubellel, azaz 13,3 százalékkal bővült. A nemzeti jövedelem tavaly 4,4 száza­lékkal, az előző ötéves tervidőszak utol­só évéhez, 1985-höz képest pedig 11 százalékkal növekedett. (A nemzeti jö­vedelemben nem vesznek számításba bizonyos szolgáltatásokat.) Mindezeket a mutatószámokat változatlan árakon ha­sonlítják össze, nem veszik figyelembe az árarányok deformációit, amelyek mindenekelőtt az utóbbi évek folyamán a szeszes italok forgalmi adójának nö­vekedésében és az olajtermékek valuta­­bevételeiben jelentkeztek. A bővített újratermelés folyamatainak pontos értékeléséhez a vállalatok tiszta jövedelmét kell számításba venni - írja Koroljov. Ennek alapján az anyagi ter­melés szférájában a vállalatok tiszta jövedelmeinek éves növekedési üteme a IX. ötéves tervidőszakban 5,4 százalék­kal nőtt, a X. ötéves tervében viszont 3,4, a XI. ötéves tervidőszakban 3 százalék­kal csökkent. Az 1986 és 1988-as évek­ben a hanyatló tendenciát nemcsak megállították, hanem sikerült növekedéssé átfordítani, ugyanis az ütem 4,7 százalé­kos értéket mutat. Koroljov ezért is ál­lítja, hogy a makroszférában már mutat­kozik némi javulás, és ezt egyes ágaza­tok naturális mutatószámai is alátámasztják. A statisztikai szakember adatai szerint a lakosság pénzjövedelmei tavaly 8,5 százalékkal, az elmúlt három évben 16,7 százalékkal növekedtek. Ezzel párhuza­mosan a fogyasztási cikkek termelése évente 18 százalékkal (50 milliárd rubel) nőtt. A keresletet azonban e bővülés ellenére sem sikerült kielégíteni; ebben az is szerepet játszott, hogy a tervekkel ellentétben 43 milliárd rubellel kevesebb tartós fogyasztási cikk került forgalomba. A fogyasztási piac feszültségeit az is élezi, hogy a lakosság pénzjövedelmeinek növekedése kétszerese a tervezettnek. Koroljov ezután részletesen kifejti, hogy a szovjet statisztika gyakorlatában az általános mutatók dinamikájának kiszámítása so­rán mindig állandó árakat használnak. Erre azért van szükség, hogy kiküszöböljék a nagykereskedelmi árakban, az építési munkák és a szolgáltatások árjegyzéki áraiban bekövetkező változások hatását. Vállala­ti szinten a naturális mutatókat összeha­sonlítható árakra számolják át. Ezeket az adatokat a statisztikai hivatal ágazaton­ként összegzi, és így használják fel a népgazdasági mutatók kiszámításához. Az árindex számítási módszere - állít­ja a statisztikai bizottság elnöke - telje­sen megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, és lehetőséget nyújt arra, hogy kimutas­sák: az egyes áruk árváltozása miképpen befolyásolja az átlagos árszínvonalat. Az elnök ebben a vonatkozásban nem említ konkrét számadatokat, csupán azt fejte­geti, hogy e módszer esetében nem ér­tékelik kellőképpen a burkolt inflációt, ami egyrészt az olcsó áruk eltűnésével kapcsolatos, másrészt azzal, hogy az árjegyzéki árak növekedése nem mindig felel meg az áruk minőségének. A szovjet statisztikai hivatal figyelemmel kíséri a termékek kis- és nagykereske­delmi árának átlagos változását, amelyre hatást gyakorol a hivatalos árjegyzékváltozás, a termelés, az értékesítés szerkezetének módosítása, valamint az áruk minősége. Ez utóbbi közvetlen hatását meglehető­sen bonyolult kimutatni az árindexekben. Koroljov szerint e feladatot még a kül­földi statisztikai gyakorlatban sem tud­ták megoldani, és sok országban lemondtak arról, hogy ennek megfelelően korrigál­ják az árindexet. Heimer György Chile bővíti kereskedelmét a szocialista országokkal Tavaly 100 százalékkal emelkedett Chile kivitele a kelet-európai szocialista országokba, hivatalos adatok szerint 70 millió dollárra rúgott, az egy évvel korábbi 34,3 millió dollárt követően. A diplomáciai kapcsolatok, mint ismeretes, 1973-ban Pinochet hatalomra kerülése után megszakadtak Chile és a szocialista or­szágok között, csupán Kína és Románia tartotta fenn kapcsolatait. Ennélfogva 1988- ban is Kína volt Chile legnagyobb ke­reskedelmi partnere a szocialista országok között. Az oda irányuló kivitel tavaly 88,8 millió dollárt tett ki. Chile második legfontosabb kereske­delmi partnere a szocialista országok között az NDK, s első számú partnere a kelet­európai szocialista országok között A tavalyi év első 10 hónapjában 152,4 százalékkal emelkedett az NDK-ba irányuló chilei kivitel az egy évvel korábbihoz képest. Élénkül Chile kereskedelmi forgalma a Szovjetunióval is, a legjelentősebb a Lada személygépkocsik importja A santiagói központi bank adatai szerint az 1987-ben a Szovjetunió 657 ezer dollár értékben exportált személygépkocsit, nikkelt és órákat Chilébe, s onnan szőlőt, valamint köz­vetett úton rezet vásárolt. A tavaly október 5-én megtartott népszavazást követően a chilei kereske­dőházak újabb rohamra indultak a szocialista piacok meghódításáért. A chilei kereskedelmi kamara kooperációs megállapodást kötött például Lengyelországgal, miután hasonló szerződést írt alá Romániával is. Emelkedett tavaly Chilének a kelet-európai országokból származó importja is, 12 százalékkal, 26,9 millió dollárra, Kínától 48,2 millió dollár értékben vásárolt Chi­le, ez 33 százalékkal haladja meg az 1987. évit. (Blick durch die Wirtschaft) KORSZERŰ PÉNZGAZDÁLKODÁS • MAGASABB NYERESÉG ! Befektethető pénzeszközeire az alábbi kedvező kamatokat fizetjük: 1- 2 hónapra év­i 14.0 %e. plusz I % kamatprémium 3- 5 Hónapra évi 15.0%. plusz 1 % kamatprémium 6 hónapra évi 15.5 %. plusz I % kamatprémium 7- II hónapra év­i 16.0 %, plusz 1 % kamatprémium 12 hónapra évi 16,5 %. plusz 1 % kamatprémium 13-18 hónapra évi 17,0%. plusz 1 % kamatprémium Munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére a 382-384 telefonon vagy 22-3183 telexszámon. KÖZÉP-EURÓPAI HITELBANK RT. (A CIB forintszférában működő pénzintézete) 1989. február 1. A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS Szerkesztőség: Budapest, Pf. 534 1397 Telefon: 228-014 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató. Budapest I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Budapest Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/a - 1900­­, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Szedés és grafikai tördelés Apple® MacintoshTM gépen az MTI-ben készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán

Next