Világgazdaság, 1989. április (21. évfolyam, 62/5068-80/5086. szám)
1989-04-01 / 62. (5068.) szám
1989. április 1. NYITOTT KÉRDÉSEK Túlkínálat lesz 1992 után a fuvarpiacon Tudósítónktól: Mi várható 1992 után az Európai Közösség és a közösségen kívül maradt országok közúti fuvarozási kapcsolatában, mire kell felkészülni, hogyan alakul a piac a közösségen belül, milyen hatása lesz ennek a nemzetközi közúti fuvarozásban részt vevő vállalatokra, szövetkezetekre? Ezekről a kérdésekről tanácskoztak két napig a magyar közúti fuvarozók és az Európai Közösség meghívott szakemberei. Az egységes belső ■ piac kialakulása jelentős hatással lesz a nem 111 tagországokkal kialak 1t91ított közlekedési kapcsolatokra. Az 1992 után bevezetés ' ' re kerülő részletes, kiegészítő szabályozórendszerek még nem alakultak ki, annyi azonban már most látszik, hogy a közlekedésben feltétlenül változni fognak a járművek méret- és súlyelőírásai, a határformaságok és vámelőírások; az útadók és az illetékek elve, formái és mértéke; a piaci szabályok. Lőrincze Péter, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkára hangsúlyozta: a tanácskozáson alapvető érdekünk, hogy a magyar vállalatok közelebb kerüljenek a külpiachoz. A létrejövő nyugat-európai belső piachoz mindenképpen nekünk kell alkalmazkodnunk, s ennek a keretét a kormányszintű döntések adják meg, de a siker a vállalatoknál dől el. A közlekedésben is fontos szerepet játszik az emberi tényező, éppen ezért fejleszteni kell a szakképzést. Ezt a gondolatot erősítette meg dr. Berényi János, a Raabersped igazgatója is, aki szerint Magyarországon szűk a nemzetközi szállítmányozásban dolgozó szakemberek köre, s a szakmai képzés évek óta nem tud lépést tartani a megnövekedett igényekkel. Az Európai Közösség belső piaca a szakma elitjét, nyelveket beszélő, jól felkészült szakembereket igényel. "Hazánk földrajzi fekvése kedvez a tranzitjelleg erősítésének. Ebben azonban jelentős akadályt jelent a fejletlen úthálózat, infrastruktúra. Minél előbb megfelelő úthálózatot kell kiépíteni ahhoz, hogy ne kerüljék el hazánkat, s a mi szolgáltatásainkat vegyék igénybe a külföldi fuvarozók, szállítmányozók. A Hungarocamionnak vannak jól működő márkaszervizei, melyek kedvezővé teszik hazánkat a külföldi kamionosok körében. A Magyarországon átmenő nemzetközi forgalmat növelhetné az is, ha a határátlépéseket meggyorsítanák. A szállítmányozási tevékenység fejlődéséhez, a versenyben maradás esélyéhez elengedhetetlen a logisztikai módszerek bevezetése. Dr. Werner Fuchs, az Adekra ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a megbízók logisztikai csomagterveket várnak el a szállítmányozóktól. Csak azok a szállítmányozók maradhatnak versenyben, akik munkájuk során eredményesen alkalmazzák a számítógépeket, megfelelő hírközlő hálózattal rendelkeznek. Érdekességként megemlítette a „Just in time” szállítási módszert, amelynek révén nincs szükség a raktározásra, a termelésbe azonnal beépíthető a helyszínre szállított anyag. Balázs Péter, a Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője megállapította, hogy a magyar közúti fuvarozókat az egységes európai belső piac általában hátrányosan érinti, a belső verseny élesedésével kell számolni. Túlkínálati helyzet áll elő. A minisztérium a maga eszközeivel segíti a magyar fuvarozókat, szállítmányozókat, többek között magyar nyelven megjelentették a közös piaci dokumentumokat, melyeket a kamara terjeszt. A magyar közúti fuvarozók esélyeit nagymértékben befolyásolja az engedélykontingensek mennyisége. A tanácskozáson nem kaptak választ arra, hogy mennyi fuvarengedéllyel rendelkeznek majd 1992 után, s ezeket meghatározott országokban vagy az egész piac területén felhasználhatják-e? Nyitott kérdés maradt az is, hogy milyen sors vár a bilaterális szerződésekre. Kivel kell majd tárgyalni 1992 után? Továbbra is a nemzetközi fuvarozókkal kötnek-e szerződést a magyar fuvarozók, szállítmányozók, vagy az Európai Közösség lesz az illetékes ezekben az esetekben? A tanácskozáson többen is kifejezték reményüket, hogy a kialakuló egységes belpiac nem válik Európa elődjévé, hanem a szabad kereskedelem területe lesz. P. K. E. 3r0®f©T| VILAGGAZDASAG MAGYAR GAZDASAG Azbesztmentes fékbetét GÉPKOCSI-ÖSSZESZERELŐ ÜZEM HELYETT? Nyolcmillió forintos alaptőkével, 35 százalékos külföldi részesedéssel megalakult a Róna Kft., amelynek idén máris 50 millió forintos megrendelése van 1 millió darab azbesztmentes fékbetét gyártására. A vállalkozásban 4 százalékkal a svéd Silico konzultáns, tanácsadó cég, 31 százalékkal a közlekedési kutatásokkal, alkatrészek fejlesztésével foglalkozó luxemburgi Transron cég, 65 százalékkal Róna Tamás kisiparos, feltaláló vesz részt, aki 25 esztendeje foglalkozik azbeszthelyettesítő anyag kifejlesztésével. A kisiparra vonatkozó korlátozásoktól az új társasági formában megszabadulva, a kapacitás fejlesztése a piaci igényekhez igazodhat az új telephelyen. Az azbeszt fékbetétekben történő használatát rákkeltő és a környezetre ártalmas hatása miatt az NSZK-ban már tavaly betiltották, több fejlett országban hasonló korlátozások bevezetését fontolgatják. A kft. a külföldön ismert azbeszthelyettesítő anyagoknál lényegesen olcsóbb — hulladékanyagokból, többek között fémforgácsból és gumihulladékból készülő , súrlódó anyagot kínál, így, ha a világ egyik legnagyobb minőségtanúsító intézete, a svéd Swedcontrol a várhatóan idén lezáródó alapos vizsgálat után megfelelő minőségi bizonylatot állít ki, a külföldi megrendelések felfutása várható. (Erre az is reményt ad, hogy a Silico tulajdonosa a Swedcontrolban is érdekelt.) A tervek szerint az export az értékesítésen belül legalább azt a 35 százalékos arányt eléri, amennyi a külföldi részesedés aránya. A jelentős tőkés autógyárak az azbeszthelyettesítők kifejlesztésére tetemes összegeket költöttek, s a magyar termék olcsósága miatt alighanem nagyon is versenyképes lesz. Mint a tegnapi sajtótájékoztatón a Bajcsy-Zsilinszky úti Nemzetközi Kereskedelmi Központban elhangzott, a Mogürt tárgyalásokat folytat külföldi autógyártókkal az azbesztmentes tárcsafék értékesítéséről. A hazai szakemberek egy részének véleménye szerint személygépkocsi-ellátottságunk színvonalát aligha egy drága és netán kifutó típust összeszerelő üzem javítaná. Hanem például versenyképes áron kínált korszerű alkatrészekért, részegységekért cserébe hasonlóan korszerű személyautókat vehetnénk a túlkínálattal küszködő gyártóktól, így csak csodálkozni lehet azon, hogy a Mogürt vagy az Ipari Minisztérium illetékesei nem használták föl az alkalmat a bizonyára ígéretes együttműködési elképzelések ismertetésére. Remélhetőleg vannak ilyenek. Szabó Gábor Válságmenedzselést tanulhatunk A Saar-vidék bemutatkozása Munkatársunktól: Március utolsó két napján Budapesten tartózkodott az NSZK legkisebb, alig 1 millió lakosú, de a legnyugatabbra fekvő, erős francia és páneurópai hatás alatt álló Saar-vidék üzletember-küldöttsége. Hajo Hoffmann, a tartomány gazdasági minisztere a Forum Szállóban tartott üzletember-találkozó előtt mondott beszédében arra hívta föl a magyar vállalati szakemberek figyelmét, hogy a mostani egyszeri kontaktustól ne várjanak gyors, átütő sikert. Nem kétséges ennek ellenére, hogy a mostani, a Saar-vidéki Regionális Gazdasági Kamara és a Magyar Gazdasági Kamara által megszervezett tárgyalási lehetőség, amelyet egyébként már számos találkozó előzött meg, újabb értékes alkalmat kínált a további ismerkedésre. Van ugyanis mit tanulnia a magyar gazdaságnak a Saar-vidéki válságmenedzseléstől. E tájat 15-20 éve még a Ruhr-vidékkel együtt mint krónikus válságövezetet emlegették Nyugat-Európában, s az itteni túlsúlyos bányászkodás és nehézipar felszámolása s helyére a mai csúcstechnológiák betelepítése nem csekély pénzébe, no meg szakértő törődésébe került nemcsak a tartományi kormánynak, hanem az NSZK országos vezetésének, sőt másának az EK-nak is. A sikeres gazdasági struktúraátalakítás mára vitathatatlan tény, akárcsak az is, hogy ennek ára a jelentős Saar-vidéki adósságállomány. Ott azonban — szemben a magyarországi helyzettel — a tetemes adósságok törlesztése nem okoz gondot, hiszen a Saar-vidéken a felvett hiteleket valóban arra költötték el, amire kellett, azaz a gazdasági szerkezet átalakítására. Kérdés persze, hogy a jó borok és a francia—német kultúra kettős vonzásában prosperáló Saar-vidéki receptúrák nálunk mennyire alkalmazhatók. Feltehetően erről, valamint vélhetően újabb hitelekről is szó eshetett Nyers Rezső és Bartha Ferenc, illetve Hajo Hoffmann megbeszélésein. Az, hogy a Forum szállóbeli üzletember-megbeszélések szolgáltak-e kísérő eseményként a magas szintű tárgyalásokhoz, vagy fordítva, a későbbiekben várhatóan kiderül. Talán abból, hogy a következő napokban elhangzik-e valamilyen bejelentés újabb nagy összegű nyugatnémet—magyar bankkölcsönügyletről. Ha valóban így történne, akkor csak azt remélhetjük, hogy a pénz mellé a Saar-vidéki válságmenedzselésből, azaz a hitelpénz értelmes elköltéséből is sikerült végre valamit eltanulni. L. Z. Kincstárjegypótaukció Munkatársunktól Tekintettel az előző heti MNB kincstárjegy-aukción tapasztalható, meglepően nagy érdeklődésre, a Magyar Nemzeti Bank pénteken újból lehetővé tette, hogy a befektetők újabb 1 milliárd forint értékű kincstárjegyre licitálhassanak. Ezt meg is tették, összesen 68 ajánlat érkezett, ebből 30 volt sikeres. Ez persze nem azt jelenti, hogy számszerint ennyi befektető lett volna jelen. Mint ismeretes, a licitálók több ajánlatot is tehetnek hozamsávok szerint, s ezek a sávok külön ajánlatnak számítanak. A Pénzügyminisztérium által megszabott legalacsonyabb elfogadható ár ezúttal a névérték 95,3 százaléka volt az egy héttel korábbi 95,2 százalékkal szemben. Ez 20 százalékos éves hozamnak felel meg. Az alkudozás során ezúttal kiegyensúlyozottabb hozamok alakultak ki: a maximális hozam 18,89, legutóbb 20; a minimális hozam 12,54, múltkor 16,02; az átlagos hozam pedig 18,25 százalék volt, azaz jóval alacsonyabb, mint az előző alkalommal kialakult 19 százalék. Ugyanezek diszkontláb formájában kifejezve: a maximális diszkontláb 4,45 (4,70), a minimális 3,00 (3,80), az átlagos pedig 4,31 (4,48). A licitálók egyébként öszesen 2,5 milliárd forintot szerettek volna nem kamatozó kincstárjegyekbe fektetni, vagyis ezúttal is nagy volt az állampapírok iránti kereslet. Ezt látva a PM további fél milliárd forintnyi kincstárjegyet volt hajlandó elárverezni, ennek 90 százalékát azonnal meg is vásárolták. Na de ekkora különbséget? Kiváncsiak voltunk: megéri-e még a magyar turistának a külföldi bevásárlás a legújabb vámszigorítás után, amelynek következtében 45 százalékosra nő a magánimportban behozott cikkek vámja. Vizsgálódásunk tárgyául a képmagnót választottuk. Az egyik nyugati szaklap éppen e heti legfrissebb számában adott hírt a Ravill Kereskedelmi Vállalat közelmúlt videoimportjáról. A Business Eastern Europe jelentése szerint a magyar kereskedelmi vállalat az idén az NSZK-beli Grundig leányvállalatától, a Grundig Kontex (Austria) cégtől vásárolt ötezer darab VS 5oo típusú videokészüléket. A VILÁGGAZDASÁG érdeklődésére válaszolva a Ravillnál elmondták, hogy az ötezer videokészülékből 2500 darab már beérkezett Magyarországra és el is kelt. Még 2500-3500 darab beérkezése várható, az összimport tehát várhatóan öt-hatezer darab képmagnó lesz. A Business Eastern Europe szerint a 34 500 forintos magyar kiskereskedelmi ár 12,1 százalékos vámot, 2 százalékos vámkezelési költséget, 4 százalékos behozatali és statisztikai illetéket, 1 százalékos, devizában felmerült fuvart, 6,5 százalékos nagykereskedelmi és 6 százalékos kiskereskedelmi árrést, valamint 25 százalékos ÁFA-t foglal magában, összesen tehát 56,6 százalékot. A Ravillnál a nyugati szaklap által közölt kalkulációt megerősítették azzal a pontosítással, hogy a szorosan kalkulált nagy- és kiskereskedelmi árrés összesen 13 százalék, a bolti ár ezenkívül még 2,5 százalékos bizományi jutalékot is magában foglal az importot lebonyolító külkereskedelmi vállalat részére, továbbá 6,5-7 százalékos költséget garanciális a javítások fedezetére, összesen tehát 66,1-66,6 százalékot. Az említett — egyébként igen jó minőségű — Grundig képmagnó kiskereskedelmi ára az NSZK-ban — mint a Ravillnál elmondták —1100 márka körül van. Ha ezt az árat vesszük figyelembe— eltekintve a tranzakció tényleges árától, levonva a visszatérítendő többletértékadót, de hozzáadva a magyar turista kiutazásával járó költségeket , akkor könnyen kiszámítható, hogy a forint újabb leértékelése és a vám kirovása után a legálisan vásárolt valutáért külföldön beszerzett és magánforgalomban behozott ilyen videokészülék ára Magyarországon — ahogy a Ravillnál számítják — akár 38 000 forintra is kijön, garancia nélkül, vagyis a Ravill Kereskedelmi Vállalat 34 500 forintos jelenlegi bolti ára — olcsóbb. A 45 százalékosra felsrófolt vám után pedig okvetlenül, persze csak addig, amíg ez a hazai boltár marad(hat). Mégis méregdrága ez a videokészülék egy magyar átlagkeresőnek, aki több havi nettó bérét lenne kénytelen áldozni idehaza ahhoz, hogy ilyen videokészülékhez jusson, ha akar, míg az NSZK- ban erre egy szakmunkás félhavi bére is elegendő. Ekkora különbséget a hozzáférhetőségben talán még a két ország egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) közötti eltérés sem indokol. Különösen most nem... Bányai Gyula * Az Indiában működő kalkuttai kereskedelmi alkirendeltségünk telex hívószáma megváltozott. Az új szám: 21- 5986 HUTRIN. * Március 14-étől új importszabályokat vezettek be Venezuelában: megszűnt a RECADI (Importengedélyezési Hatóság), és eltörölték az előzetes behozatali engedélyt (conformidad de importación). Ezentúl magánimport esetén nem szükséges a nemzetközi minőség-ellenőrző intézet bizonyítványának a beszerzése sem (certificado de calitad). Eltörölték a kettős árfolyamot, az import szabadon mozgó dollár/bolivár árfolyamon történik. A kormány intézkedést hozott a vámrendszer egyszerűsítésére. Az importált árut a kereskedelmi számlán feltüntetett valutaösszeg alapján vámolják. A számlán feltüntetett összeget — az elvámolás napján érvényes árfolyamon — átszámolják bolivárra, és erre szabják ki az ad valorem vámot, ami valószínűleg az érték 30 százaléka körül lesz. ---------_ — -------- ---- — - ------------------Kamarai eseménynaptár ........................ —— ——— ----------------------------_ — — —....—, —--------------------------------- Április 4—7.: Jugoszláv mezőgazdasági delegáció látogat Magyarországra a mezőgazdasági repülőgépes szolgálat és a folyékony műtrágyázás módszereinek tanulmányozása céljából. Tájékoztatást ad: Szili Lászlóné Április 5.: A mezőgazdasági és élelmiszeripari tagozat elnökségi ülést tart. Napirend: 1. ) Az agrárpolitika megújítására vonatkozó koncepció megtárgyalása. 2. ) A mezőgazdaság és az élelmiszeripar 1989. évi pénzügyi helyzete, a gazdálkodás feszültségei, a piaci alkalmazkodás problémái c. tagozati öszeállítás szempontjainak megbeszélése. Tájékoztatást ad: Pénzes Bethenné Április 5.: Az MGK észak-magyarországi területi bizottságának elnöke. Drótos László és a bizottság titkára Ungváron tárgyalást folytat az Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara vezetőivel a májusban esedékes kijevi árubemutató előkészítéséről. Tájékoztatást ad: Bihall Tamás, tel.: 46-16-484 Április 5—6.: A Magyar Gazdasági Kamara és a KOPINT-DATORG Multinacionális Információs Központ konferenciát rendez „A multinacionális vállalatok és üzleti kapcsolataik magyar partnerekkel” témakörben az International Trade Centerben. A konferencián az MGK részéről előadást tart Zányi Jenő alelnök. Tájékoztatást ad: Nanovfszky György Április 5—7.: Magyarországon tartózkodik Thomas Schreiber, a Francia Rádió nemzetközi rovatának vezetője. Tájékoztatást ad: Ráczné Vadász Margit Április 5—8.: Belgiumban és Luxemburgban tárgyal Lőrincze Péter, az MGK főtitkára. Megbeszélést folytat az Eurochambres főtitkárával a két kamara közötti együttműködés lehetőségeiről. A Belga Külkereskedelmi Hivatal vezérigazgatójával, a Belga Vegyipari Szövetség és a Luxemburgi Kamara főtitkárával a magyar-belga kamarai kapcsolatokról, a közös akciókról és az ágazati szövetségek 1992-es előkészületeiről tárgyal. Fogadja őt a flamand és a vallon régió elnöksége is. Tájékoztatást ad: Dvorák Éva Április 5—9.: A Szovjetunió Kereskedelmi és Ipari Kamarája magyar tagozatának és a Magyar Gazdasági Kamara szovjet tagozatának elnökségei közös tanácskozásukat tartják Budapesten. A tanácskozás résztvevői tájékoztatást hallgatnak meg a Szovjetunióban április elsejével életbe lépő új, a vállalatok külgazdasági tevékenységét szabályozó minisztertanácsi rendeletről, valamint a tervkoordinációs tárgyalások állásáról, a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok jövőbeni várható alakulásáról. Tájékoztatást ad: Földvári András Április 6.: A Moszkvai Napok Budapesten /április 3-8./ c. rendezvénysorozat keretében a Moszkvai és a Budapesti Pártbizottság a két kamara közreműködésével április 6-án és 7-én szemináriumot rendez az új gazdasági együttműködési formák fejlesztéséről. A plenáris- és szekcióülésekből álló szemináriumon a kamarát Tóth Imre, a Budapest-Pest Megyei Területi Bizottság elnöke, a Fémmunkás Vállalat vezérigazgatója képviseli. A megnyitó plenáris ülés megkezdése előtt Gábor András, a kamara elnöke fogadja az elnökség tagjait. Tájékoztatást ad: Földvári András Április 6. 14.00 óra (A Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének székháza. Bp., VIII. Köztársaság tér 4. Lem.): A közlekedési tagozat elnöksége és a Szakszervezetek Szövetsége vezetőségének közös, kötetlen konzultatív tanácskozása. Tájékoztatást ad: Koji László Április 6.: Debrecen, Hajdúböszörmény, Püspökladány, Nyíregyháza, Szolnok városok tanácselnökei tartanak megbeszélést az MGK észak-alföldi bizottságánál. A tanácselnökök megtárgyalják a finn testvérvárosokkal meglévő kapcsolatok gazdasági téren való bővítésének lehetőségét. Ennek érdekében meg kívánják hívni a kapcsolódó finn városok polgármestereit és kamarai elnökeit. Tájékoztatást ad: Siklői Tamás, tel.: 52-13-053