Világgazdaság, 1989. június (21. évfolyam, 102/5108-123/5129. szám)

1989-06-01 / 102. (5108.) szám

2 KÜLGAZDASÁG VILAGGAZDASAG A hatalomátadást sürgeti a gazdasági és társadalmi válság Argentínában Holtponton a jugoszláv-osztrák autópálya-építési tárgyalások A gazdasági válság kirobbantotta éhséglázadás miatt elrendelt szük­ségállapot ellenére egyre hevesebbek az összetűzések Argentínában. A helyzet láttán mind nagyobb a nyomás avégett, hogy Alfonsín távozzék és új, a lakosság bizalmát élvező kormányt válasszanak meg. Wa­shington a közös kiútkeresésre szólította fel Menemet és Alfonsínt, akik újabb találkozón vitatják meg a hatalomátadás kérdését A leendő elnök máris kijelölte gazdasági miniszterét, és napvilágot látott egy biztató gazdasági programjavaslat is. A külföld azonban még mindig bizalmatlan: a másodlagos piacokon szünetel az Argentínával szem­beni követelések adásvétele. Alig két héten belül másodszor állt le az argentin adósságok vásárlása a má­sodlagos piacokon. Először a peronis­ták május 14-i választási győzelmének hírére esett nullára a kereslet, majd rövid fellendülés után a szükségállapot hétfői bevezetése vette el a befektetők bizal­mát az argentin értékpapíroktól. Európai bankkörök véleménye szerint három-négy hétig nem is várható, hogy újabb üzletkötésre sor kerül. Az argen­tin adósságokat már az év elején is csak névértékük 20 százalékán jegyezték, a A VILÁGGAZDASÁG JELENTI * A kínai földművesek az év első negyedében 30 százalékkal többet kerestek, mint az előző év hasonló időszakában. A legnagyobb bevételre a Sanghaj környéki parasztok tettek szert, jövedelmük majdnem tízszerese az or­szág legszegényebb térségében, Kang­­szuban élőkének. * A malaysiai légitársaság 16 Boeing repülőgépet vásárol, hogy lecserélje a jelenleg használt Boeing gépeket. Az 510 millió dolláros szerződés alapján a szál­lításokra 1992 és 1994 között kerül sor. A légitársaság a DC-10-esek és az Air­­busok helyett is új gépeket készül vásá­rolni a következő években, mintegy 2 milliárd dollár értékben. * A burmai katonai kormány a szep­temberi hatalomátvétel óta másodszor döntött az ország hivatalos nevének megváltoztatása mellett. A korábbi „Burmai Unió Szocialista Köztársaság” nevet először „Burmai Unióra”, most pedig „Myanma Unióra” változtatták, hogy ezzel is kifejezzék: az országban nem csak burmaiak élnek. A főváros neve ezentúl Rangoon helyett Yangon lesz. * Kuvait korszerű fegyverek vásárlá­sáról írt alá szerződést Jugoszláviával, de a kuvaiti hadügyminisztérium tájékozta­tójában nem szerepel sem a fegyverek fajtája, sem az ügylet értéke. Ismeretes, hogy Kuvait rendszeresen vásárol fegy­vereket a szocialista országoktól, 1987- ben például 325 millió dollár értékű szerződést kötött a Szovjetunióval, SAM-7 típusú kézi irányítású, hordozható raké­ták és csapatszállító járművek szállításá­ról. * A tajvani parlament jóváhagyta Li Huan veterán politikus miniszterelnöki kinevezését, akit a gazdasági és politi­kai reformokhoz való túlzottan lassú közeledéssel vádolt Ju Kuo-hua helyére választottak. Az új kormány névsorának közzététele e hétre várható, de értesü­lések szerint az összetételben nem sok változás lesz, múlt pénteki utolsó üzleteket pedig 13-13,5 százalékos értékkel kötötték. A Buenos Airesből származó jelen­tések arról számolnak be, hogy a szük­ségállapot hétfői elrendelését követően tovább fokozódtak az összetűzések, a halottak száma meghaladja a tízet. Egyre több rendőrt vezényelnek a vidéki nagy­városokba és a főváros munkáskerüle­teibe. A gyakran fegyverrel felszerelt lázadók már nem csak üzleteket fosz­togatnak, hanem magánházakba is be­hatolnak, és állami intézményekben hajtanak végre robbantásokat. Pugliese belügyminiszter egyelőre bízik abban, hogy a hadsereg bevetésére nem kerül sor; a televíziónak adott nyilat­kozatában arról beszélt, hogy a bizton­sági erők meg tudnak birkózni a fel­adatokkal, még kézben tartják a hely­zetet. Csillapíthatja a kedélyeket a kormány, az üzleti körök, valamint a szakszerve­zetek képviselőinek keddi megegyezése a minimálbérek felemeléséről. Az ed­dig 4 ezer australos havi alapbért most 8700 australra (körülbelül 50 dollár) növelték, kompenzálva ezzel a reálbé­rek értékének csökkenését. Megnyíltak a már több mint egy hete zárva tartó bankok és pénzváltók is. A pénzváltók azonban nem hajlandók a hivatalos árfolyamon dollárt eladni, mert úgy vélik, hogy a 175 australos árfo­lyam elfogadhatatlanul alacsony. A bankok csak korlátozott szolgáltatáso­kat nyújtanak, a betétek felvételét 40 ezer austrálban (körülbelül 200 dollárban) maximálták. Szakszervezeti vezetők és az üzleti élet képviselői egyre nagyobb nyomást gyakorolnak Raúl Alfonsín elnökre, hogy mielőbb adja át a hatalmat Carlos Saúl Menem megválasztott elnöknek. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma pedig arra szólította fel a két politikust, hogy újból kíséreljenek meg egyezség­re jutni a válságból kivezető gazdasági program kérdésében. A külső és belső nyomás láttán Alfonsín és Menem újabb találkozót tart a hatalomátadás kérdéséről. Menem La Rioja tartománybeli szék­helyén adott nyilatkozatában megnevezte leendő kormányának gazdasági minisz­terét. A poszt várományosa Miguel Roig üzletember, aki 1988-ig a brazil-argentin multinacionális cég, a Bunge y Bom alelnöke volt, majd a Latin-amerikai Gazdasági Kutatóintézet élén állt. A Bunge­y Bom cég egyébként nemrég adta át Menemnek a gazdasági programra vonatkozó javaslatát, melyet a Nobel­­díjas Lawrence Klein amerikai közgaz­dász tanulmánya alapján készítettek. A terv 18 hónapon belül a bruttó nemzeti termék (GDP) 7,5 százalékos növeke­dését irányozza elő, az infláció 12 szá­zalékra való leszorítása mellett. A ja­vaslat készítői elengedhetetlennek tart­ják 3,5 milliárd dollárnyi hitel felvéte­lét, melyet gabonakereskedők és olaj­­vállalatok nyújtanának. (Reuter, AP-DJ) Nyugatnémet atomreaktor az NDK-nak Nyugatnémet nukleáris technológia átadását ajánlotta föl az NDK-nak Heinz Riesenhuber, az NSZK kutatásügyi minisztere. Mint azt NDK-beli látoga­tását befejező sajtóértekezletén elmond­ta, javaslatot tett egy nyugatnémet re­aktor elhelyezésére valamelyik NDK-beli atomerőműben. A javaslatot még nem vitatták meg konkrétan, ám Riesenhu­­ber hangsúlyozta, hogy a nyugatnémet reaktorok igen magas biztonsági köve­telményeknek felelnek meg, és szerinte az NDK energiaellátási terveiben még nagy szerepe lesz a nukleáris energiá­nak. (MTI) Az MNB hivatalos ÉRVÉNYBEN: DEVIZÁK 1989. devizaárfolyamai 1989. június 1. (Tőzsdei jegyzés alapján) május 31. Devizanem Vételi árf. Közép 100 egységre Eladási Ft-ban USA dollár az egyes országok pénznemében Angol font 9841,91 9851,76 9861,61 London* * * 1,5677-1,5687 Ausztrál dollár 4699,63 4704.33 4709.03 Sydney 1,3307-1.3324 Belga frank 149.94 150.09 150.24 Brüsszel 41.59-41.62 Dán korona 806,41 807.22 808.03 Koppenhága 7,7460 Finn márka 1411,64 1413.05 1414.46 Helsinki 4,4340 Francia frank 926.06 926.99 927.92 Párizs 6,7400-6,7500 Holland forint 2786.08 2788.87 2791.66 Amszterdam­­2,2410 ír font 8393.05 8401.45 8409.85 Dublin* 1.3460-1.3475 Japán jen (1000) 437.58 438.02 438.46 Tokió 142.50-142.60 Kanadai dollár 5178.71 5183.89 5189.07 Torontó 1,2050-1.2060 Kuvaiti dinár 21067.51 21088.60 21109.69 Kuvait 0.29604-0.29628 Norvég korona 870.71 871.58 872.45 Oslo 7.1810 NSZK-márka 3139.23 3142.37 3145.51 Frankfurt 1.9873-1.9883 Olasz líra (1000) 43.33 43.37 43.41 Milánó 1439.50 Osztrák schilling 446.17 446.62 447.07 Bécs 13.98-13.99 Portugál escudo 37.85 37.89 37.93 Lisszabon 140.466-165.126 Spanyol peseta 49.11 49.16 49.21 Madrid 126.894-127.212 Svájci frank 3612.96 3616.58 3620.20 Zürich 1.7165-1.7175 Svéd korona Tr. és Ir.-rubel USA-dollár 93.3.19 2897.10 6248.63 934.12 2900.00 6254.88 935.05 2902.90 6261.13 Stockholm 6.6930-6.6960 ECU (Közös Piac) 6520.53 6527.06 6533.59 1 SDR USA-dollárban X 1 ECU USA-dollárban 1.04471 A tr. és kr.-rubel árfolyama 1989. január 1-jétől érvényes. *­1 font USA-dollárban Nemzetközi arany dollár/finom uncia London: 361.80 1 Zürich 362.00-365.00 Devizatáblázatunkban a nyugati tőzsdék délutáni jegyzéseit adjuk meg. Az MNB a forintárfolyamok kialakításakor nem ezeket, hanem a reggeli jegyzéseket veszi alapul. Az osztrák bankok egyelőre nem hajlandók finanszírozni a jugoszláv autópálya-építéseket - jelenti az APA osztrák hírügynökség. A Spiel­feld—Maribor—Zágráb autópálya-szakasz 115 kilométer hosszú, és megépítése egy jugoszláv tanulmány szerint 760 millió dollárba kerülne. Az érdekelt osztrák bankok kétkednek, mennyire megala­pozott a megvalósíthatósági tanulmány, amelynek egyébként csak egyes részei vannak németre és angolra lefordítva. Fontos kérdésekre a tanulmány nem ad választ. Az osztrák pénzintézetek részéről a CA, a Länderbank, a Zentralsparkasse és az Adria Bank foglalkozik az autó­pálya-építési kölcsön gondolatával. Túlzottnak tartják a 760 millió dollárt, hiszen a költségek egy része konvertibilis valutát nem igénylő telekmegváltás; az osztrákok számításai szerint a pályaépítés devizavonzata legfeljebb 300 millió dollár. Az osztrákok nem kaptak meggyőző számokat arra vonatkozóan, mennyi pénz folyhat be az autópályadíjakból. Jugo­szláv tervek szerint minden megtett autópálya-kilométer után járműkategó­riától függően 6-24 dollárcent díjat kellene fizetni. Spielfeld és Zágráb között jelenleg naponta 6-13 ezer jármű közlekedik, a csúcsforgalmi napokon pedig 27-30 ezer. A megvalósíthatósági tanulmány szerint az ezredforduló táján napi 57-80 ezer járművel lehet számolni. Az osztrákok a becslést túlságosan nagyvonalúnak tartják, nem közömbös ugyanis, hogy a forgalom évi növekedése 6, 5 vagy esetleg 4 százalékos lesz. Ha az osztrák pénz­intézetek nem segítenek, attól Jugoszlávia nem kereskedelmi alapon még kaphat autópálya-építési kölcsönt, például az Európai Közösség bankjától (az EIB-től). Osztrák részről hangoztatják, hogy a vita nem befolyásolja a két ország között kialakult jó viszonyt. A kérdésről jelenleg ugyanis elsősorban nem politikusok, hanem magáncégek és magánbankok tárgyalnak. Politikai szinten a legfon­tosabb interveniálás eddig a szlovén és a horvát kormány kérése volt március végén Mock alkancellárhoz, hogy a bécsi kormány is nyújtson segítséget a pálya megépítéséhez, amely lényegében az osztrák A9 jelű autópálya meghosszab­bítása volna. (APA) Tovább erősödnek a részvényárfolyamok a bécsi tőzsdén Kiszámíthatatlanok a kisbefektetők Bécsi tudósítónktól. Rövid, szaknyelven szólva: korrekciós fázist követően újabb fel­lendülési szakasz következett be a múlt héten a bécsi tőzsdén. Heti összehasonlításban az összesített index több mint 3 százalékot emel­kedett, s újabb történelmi magasságokba hágott Bécsi befektetési terveit jelentette be a héten az amerikai Alliance Group, illusztrálva, hogy a külföld kezdi komolyan venni az osztrák tőzsdét. Növekvő az osztrák részvényvásárlások száma is. Egyre többen teszik fel a kérdést, meddig tart még a tőzsdei hossz. Jelenleg Ausztriában egyre újabb vásárlórétegek érdeklődnek az értékpa­pírok iránt, a bővülő vevőkör automa­tikusan növeli az árfolyamokat. Ma mintegy 200 ezer osztrák tulajdonában van részvény, s mint az egyik bécsi lap fogalmaz, az AUA légitársaság, az ÖMV ásványolaj-ipari vállalat, az elektromos művek nagy garral beharangozott pri­vatizálási akciói gondoskodnak arról, hogy Herr­ Frau Österreicher nyerjen a részvénybefektetéseken. A részvény-újgazdagságnak persze veszélyei is vannak. A járatlan részvé­nyesek ugyanis egészen másképp rea­gálnak az árfolyammozgásokra, mint a tapasztalt rókák. A legkisebb visszaeséstől megriadnak, rögtön piacra dobják ér­tékpapírjaikat, és persze lehetőleg egy­szerre. A múlt héten a Lenzing-részvények, a számos nemzetközi piacon sikeres vegyipari vállalat értékpapírjai, amelyeket a bécsi tőzsde klasszikus blue chipjei közé sorolnak (így nevezik a különösen szilárd értékű papírokat), 1100 schilling körül álltak. A kisbefektetők, akiknek általában nincs módjuk hazardírozni, ha az árfolyamok gyengülnek, amikor a Lenzing-részvények 1000 schillingnél tartottak, eladásra adtak utasítást. A jobban informált nagybefektetők, akik tudták, hogy a gyengülés csak technikai korrekció következménye, 1000 schil­lingnél minden Lenzing-részvényt fel­vásároltak. Értékük még aznap 1035 schillingre nőtt, egy héttel később már 1135-re. Látni való - írja a Die Presse -, hogy a kisrészvényesek bizonyos mértékig ki vannak szolgáltatva a nagyoknak, akik a bécsi börzén példátlan túlsúlyban vannak. A világ egyetlen tőzsdéjén sem olyan erős a bankok dominanciája, mint éppen itt. Ők azok, akik részesei szá­mos, tőzsdén is jegyzett nagyvállalat­nak; ők azok, akik patronálókként ott állnak a tőzsdén bejegyzett magánvál­lalatok mögött, de ők azok is, akik tanácsokkal látják el a kisbefektetőket. A bécsi tőzsde egyébként nemzetközi összehasonlításban továbbra is a kicsik közé számít, még akkor is, ha forgalma az elmúlt esztendőben megsokszorozó­dott: tavaly már jónak számított a napi 30 millió schilling, most a 300 millió sem ritka. A megnövekedett érdeklődés a tőzsdei infrastruktúra határait fesze­geti, a bankok és a tőzsdei ügynökök viszont örülnek, egyre több illetéket vághatnak ugyanis zsebre. (A részvé­nyeseknek minden vétel és eladás után 1,25 százalékos illetéket kell fizetniük Ausztriában, beleértve már a tőzsdei forgalmi adót is.) A kicsik persze sebezhetők, az igaz­ság azonban az, hogy egyelőre a leg­több befektető jól jár. A pénzintézetek­nek az az egyöntetű véleménye, hogy az idei árfolyamkilátások mindenképpen kedvezőek. Az igazi kérdés az, hogy a befektetők középtávon is kitartanak-e a részvények mellett. f. Zs. LÍZING MÁR 130% ALATT IS! Gyors, rugalmas partnerként kínálja szolgáltatásait a CÉLPONT Kisszövetkezet és a CÉL-LÍZ Kft. Mi biztosan megtaláljuk az Önnek legmegfelelőbb megoldást. Részletes információ: telefon: 767-526, 767-341 telefax: 767-885 1021. Budapest Budakeszi út 55/d. A +M±M-Mmmr 1989. június 1. OECD- tanácskozás a világgazdasági aránytalanságokról (Folytatás az 1. oldalról) az első alkalom, hogy a kérdésről magas szinten tárgyalnak. Carla Hills, az USA különleges kereskedelmi megbízottja, Brady pénzügyminiszter, valamint a japán külkereskedelmi és ipari, illetve pénz­ügyminiszter. Tokió állítólag arra készül, hogy kemény szavakkal ítélje el egyes ipari­lag fejlett tőkésországok protekcionista törekvéseit. Hills azonban védelmébe fogja venni Washington lépését, mond­ván: az amerikai kormánynak joga van arra, hogy a rendelkezésére álló vala­mennyi eszközzel igyekezzék liberali­zálni a világkereskedelmet. „Amerika nemcsak saját maga számára akar piaco­kat, hanem korlátozásoktól mentes ke­reskedelmet szeretne az egész világon” - hangoztatta Hills. Az OECD-tanácskozáson első ízben kerülnek terítékre környezetvédelmi kérdések is. A vezetők áttekintik a környezetvédelem gazdasági szempont­jait, a költségeket, a rendelkezésre álló erőforrásokat, hogy ne pusztán szigorú központi előírásokkal, hanem gazdasá­gi ösztönzőkkel bátorítsák a környezet védelmét. (AP-DJ, Reuter) VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím:1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 228-014; telex:22-7958 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató. Budapest I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Budapest Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/a - 1900­­, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. A grafikai tördelés Apple® MacintoshTM gépen az MTI-ben készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Bp Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0042-6148 V 1

Next