Világgazdaság, 1989. július (21. évfolyam, 124/5130-144/5150. szám)

1989-07-01 / 124. (5130.) szám

2 KÜLGAZDASÁG VILAGGAZDASAG Hetente ismétlődő sztrájkra szavaztak a brit vasutasok A hetente - szerdánként - ismétlődő, egynapos sztrájkok folytatására szavaz­tak a brit vasutasok szakszervezetük (M­R’s) éves közgyűlésén. Margaret Thatcher miniszterelnök - aki jobbol­dali konzervatív kollégáinak fokozódó nyomása ellenére sem hajlandó a közel­jövőben magánkézbe adni az országos méretű British Rail vasúttársaságot - miniszteri bizottságot állított fel a munkabeszüntetések okozta nehézségek megoldására. Ismeretes, hogy a vasutasok magasabb bérért harcolnak, illetve azért tiltakoz­nak, mert a British Rail meg akarja szüntetni az országos szintű bértárgyalá­sok jelenlegi rendszerét. A vasutasok június 21-én, illetve június 28-án tartott két sztrájkjához (VILÁGGAZDASÁG, 1989. június 22., 1 oldal.) csatlakoztak a londoni tömegközlekedés dolgozói is - teljes forgalmi káoszt okozva a fővá­rosban. A helyzetet nehezíti a dokk­munkások szakszervezetének július 8- ra hirdetett sztrájkja: a kikötői alkalma­zottak a 40 éve érvényben lévő, a nyug­díjaskorig munkát garantáló rendszer eltörlése ellen tiltakoznak. (Reuter) Nem várható kamatemelés az USA-ban A nyugat-európai kamatemelési hul­lám nem lesz hatással az amerikai jegy­bank hitelpolitikájára - állapították meg amerikai közgazdászok. Ha Nyugat- Európában drágítják a hiteleket, általá­ban Amerikában is hasonló lépéstől tartanak. Eddig ugyanis a Fed is kamat­emelésre kényszerült ilyen esetekben a dollár védelmében. Most azonban a dollár viszonylag erős, sőt az USA-nak és szövetségeseinek inkább a dollár ereje okoz főfájást. Ebből a szempontból nem kell tartani az amerikai kamatok emelé­sétől. De van még egy indok, ami miatt valószínűtlen, hogy a Fed követné nyugat­európai társait. Amerikában ugyanis megtorpant a gazdasági növekedés, s most a Fed feladata, hogy megpróbálja elhá­rítani a recesszió veszélyét. Az USA- ban egyébként üdvözölték a nyugat­európai kamatemelést, mondván, hogy az az egész világgazdaság szempontjá­ból előnyös, ha Európában nem túlfű­tött a gazdaság. Mint ismeretes, csütör­tökön az NSZK jegybankjának vezeté­sével hat nyugat-európai országban drágították a hiteleket (VILÁGGAZ­DASÁG, 1989. június 30., 1. oldal). A Wall Streeten tovább estek a rész­vényjegyzések az európai kamatemelés hírére. Az sem tett jót a befektetők bizalmának, hogy a legújabb amerikai statisztikai adatok szerint májusban a vártnál jobban, 1,2 százalékkal vissze­sett a legfontosabb amerikai gazdasági mutatók mozgását leíró index. (Reuter) AZ OECD GAZDASÁGI MUTATÓI (Százalékos változás az előző időszakhoz képest) REÁLIS GNP/GDP Egyesült Államok Japán NSZK Franciaország Olaszország Nagy-Britannia Kanada OECD/Európa OECD/összes 1988 2 1989 1 2 1990 1 2 2.6 4.5 2.5 2.9 2.0 1.6 3.5 2.9 3.1 3.75 4.75 3.50 3.25 4 2.75 3.75 3.25 3.75 2 4.25 2.25 3 3.50 2.25 3­ 2.75 2.75 2.25 4.25 3.25 2.50 3.25 2 2.50 2.75 2.75 2.25 4 2.75 2.50 3 2 2.50 2.50 2.75 REÁLIS TELJES BELFÖLDI KERESLET Egyesült Államok 2,4 3,25 1,34 2 2,25 Japán 5,25 4,504 4 NSZK 2.7 2,752 3 2,75 Franciaország 4.6­­ 2,75 2.75 2,50 2,50 Olaszország 4,7 1 3,50 3.50 3,50 3,25 Nagy-Britannia 5.6 2,50 1,75 2,252 Kanada 5.7 , 4,50 2,50 2,75 2,75 OECD/Európa 3,93 2,75 2,75 2,50 OECD/összes 3,7 3,50 2,75 2,75 2,75 FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG (milliárd dollárban) Egyesült Államok — 129,0 — 125 — 120 —118 — 115 Japán +81,1 +81 +80 +82 +84 NSZK +48,2 +47 +49 +51 +54 Franciaország —9,9 —5 ,—5 —4 —5 Olaszország —4,9 —8 —9 —9 —10 Nagy-Britannia —31,3 —29 —26 —27 —29 Kanada — 10,6 —10 — 10 —11 — 12 OECD/Európa —2,3 —3 —1 — 1 —1 OECD/összes —69,4 —71 —65 —60 —53 MUNKANÉLKÜLISÉG A MUNKAERŐ SZÁZALÉKÁBAN Egyesült Államok 5,4 5,25 5,50 5,25 5,75 Japán 2.5 2,25 2,25 2,25 2,25 NSZK 7.9 7,50 7.257 7 Franciaország 10,1 10 10 10 10,25 Olaszország 11,0 11 11,25 11,25 11,50 Nagy-Britannia 7.6 7,257 7,25 7,50 Kanada 7.9 7,75 7,75 7,75 7,75 OECD/Európa 10,0 9,75 9,75 9,75 9,75 OECD/összes 7.27 7 7 7,25 INFLÁCIÓ (GNP—GDP DEFLÁTOR) Egyesült Államok 5,0 4,755 5,25 5,25 Japán 1,3 1,502 2,25 2,25 NSZK 1,73 2,50 2,25 2,25 Franciaország 3,4 3,25 3,25 2,75 2,75 Olaszország 5,8 5,50 5,255 4,75 Nagy-Britannia 8,8 6,256 6 5,75 Kanada 4,6 4,755 4,25 4,25 OECD/Európa 5,3 5,255 4,75 4,50 OECD összes 4,5 4,25 4,50 4,50 4,25 Az MNB hivatalos ÉRVÉNYBEN: DEVIZÁK 1989. devizaárfolyamai 1989. július 1­ 3. (Tőzsdei jegyzés alapján) június 30. D­e­v­i­z­a n­em Vételi árf. Közép Eladási 100 egységre Ft-ban USA-dollár az egyes országok pénznemében Angol font 9587.18 9596.78 9606.38 London* 1.5490-1.5500 Ausztrál dollár 4674.13 4678.81 4683.49 Sydney 1.3236-1.3248 Belga frank 151.20 151.35 151.50 Brüsszel 40.82-41.00 Dán korona 813.63 814.44 815.25 Koppenhága 7.5930 Finn márka 1403.82 1405.23 1406.64 Helsinki 4.396-4.412 Francia frank 932.58 933.51 934.44 Párizs 6.6300-6.6420 Holland forint 2809.19 2812.00 2814.81 Amszterdam 2.2020 ír font 8425.66 8434.09 8442.52 Dublin* 1.3605-1.3620 Japán jen (1000) 429.74 430.17 430.60 Tokió 143.95-144.00 Kanadai dollár 5175.15 5180.33 5185.51 Torontó 1.1976-1.1981 Kuvaiti dinár 20875.15 20896.05 20916.95 Kuvait- Norvég korona 866.81 867.68 868.55 Oslo 7.1325-7.1375 NSZK-márka 3165.98 3169.15 3172.32 Frankfurt 1.9485-1.9565 Olasz líra (1000) 43.77 43.81 43.85 Milánó 1413.00 Osztrák schilling 449.54 449.99 450.44 Bécs 13.74-13.75 Portugál escudo 37.83 37.87 37.91 Lisszabon 163.114-163.768 Spanyol peseta 49.73 49.70 49.83 Madrid 124.173-124.483 Svájci frank 3698.53 3702.23 3705.93 Zürich 1.6710 1 .6720 Svéd korona 930.61 931.54 932.47 Stockholm 6.6400-6.6550 Tr. és kr.-rubel 2897.10 2900.00 2902.90 USA-dollár 6189.48 6195.68 6201.88 ECU (Közös Piac)6543.49 6550.04 6556.59­­ SDR USA-dollárban 1,24639 . 1 ECU USA-dollárban 1,05900 A tr. és kr.-rubel árfolyama 1989. január 1 -jétől érvényes. *1 1 font USA-dollárban Nemzetközi arany dollár/finom uncia London,­­ Zürich Devizatáblázatunkban a nyugati tőzsdék délutáni jegyzéseit adjuk meg. Az MNB a forintárfolyamok kialakításakor nem ezeket, hanem a reggeli jegyzéseket veszi alapul. Osztrák bankok a Szovjetunióban Az osztrák Landerbank valószínűleg még az idén kiterjeszti tevékenységét a KGST-térségben. Képviseletet akar nyitni Moszkvában és Prágában, vegyes válla­latot alapítani Budapesten - jelenti az APA osztrák hírügynökség. A tervezett bővítéshez a bank vezeté­se már megkapta a szükséges felhatal­mazást. Moszkvában jelenleg két oszt­rák pénzintézet tevékenykedik, a Credi­­tanstalt-Bankverein (CA) és a Zentral­sparkasse. Mindketten még 1987 végén kapták meg a működési engedélyt. A CÁ részt vesz több szovjet vállalkozás finanszírozásában. Például meghitelezi az osztrák közreműködéssel megvalósuló zslobini kohóbővítési munkálatokat, finanszírozza a Voest-Alpine csőszállí­tásait és az ÖSWAG szovjet hajóex­portját. Közreműködik egy tbiliszi szál­lodaépítkezés finanszírozásában is. Arról is szó van, hogy a Club Méditerranée­­val együtt finanszírozza egy szállodahá­lózat kiépítését Üzbegisztániban, a törté­nelmi selyemút mentén. A CA 12 százalékos tőkerészesedés­sel részt vesz az első szovjet vegyes­bank, az International Moscow Bank megalapításában is. A pénzintézet alap­tőkéje 100 millió rubel. A bankban társtulajdonos a Banca Commerciale Italiana, a Bayerische Vereinsbank, a Crédit Lyonnais és a finn Kansallis-Osake-Pankki. (A bankban a teljes nyugati részesedés eléri az alap­tőke 60 százalékát.) A CA szerint jövőre új lehetőségek kínálkoznak a külföldi pénzintézetek számára, tekintettel arra, hogy egyes szovjet köztársaságok átállnak az önfi­nanszírozásra. (APA) 1989. július 1. Amerikai közgazdász az argentin elnök tanácsadói között A vezető amerikai közgazdászok fiatal nemzedékének egyik legis­mertebb képviselője, Jeffrey Sachs tanácsadóként szerepel majd a leendő argentin elnök, Carlos Saul Menem oldalán. A Harvardon végzett 34 éves közgazda nevé­hez fűződik Bolívia gazdasági talpraállítása, az, hogy az 1985- ben még 8170 százalékos infláci­ót két év alatt 11 százalékra szo­rították le. A tervezési miniszternek jelölt Moi­­ses Ikonicoff tájékoztatása szerint Sachs tanácsaival segíti majd a tervezési­­ minisztérium munkáját, és részt vesz a közmunkák és a népjóléti intézkedések kidolgozásában is. Sachs mindjárt egy meglepő kijelen­téssel kezdte tanácsadói szereplését: véleménye szerint Argentínának nem szabad törlesztenie a külföldi hiteleket, sőt a következő évig még tárgyalásokba sem kell bocsátkoznia a hitelező ban­kokkal, mert az ország gazdasági hely­zete ezt nem engedi meg. Az amerikai szakember szerint az új kabinetnek erős, átfogó intézkedéseket kell hoznia a költségvetési deficit megszüntetése érdekében. Óva intette Menemet attól, hogy újabb bankjegye­ket nyomasson. Sachs meghívása, valamint több - nem a peronisták soraiból választott, sőt egyes esetekben a peronista nézetekkel szem­ben ellenséges - személy kinevezése magas, többek között miniszteri posz­tokra, kettős hatással volt az argentin belpolitikai életre. Számos peronista elv­barátja elfordult Menemtől, de a peronista politika ellenzői közül legalább annyian csatlakoztak a Menem által meghirdetett szigorú gazdaságpolitikához. Támogatásáról biztosította az új gaz­dasági terveket - melyeket a peronisták által megvetett oligarchia egyik szim­bólumának tartott Bunge y Bem cég élén állt közgazdász, a leendő gazdasági miniszter, Miguel Roig dolgozott ki­­ az argentin gyáriparosok szövetségének elnöke, Gilberto Montagna is. Peronista körökben ellenérzést váltott ki, hogy Menem az állami telefonvál­lalat, az Entel igazgatójának Maria Ju­lia Alsogarayt nevezete ki, akinek fela­data az lesz, hogy levezesse a cég pri­vatizálását. A részvények belföldi és külföldi befektetőknek való kiárusítását már Alfonsín elnök tervbe vette, de az értékpapírok 40 százalékának a spanyol Telefonica tulajdonába kerülését annak idején éppen a peronisták tiltakozása hiúsította meg. Alsogaray - akinek apja, Alvaro Alsogaray, ez a korábban élesen anti­­peronista elveket hangoztató politikus, egykor tagja a Perón Argentínába való visszatérését megtagadó kormánynak, szintén bekerült Menem tanácsadóinak csapatába - kijelentette, hogy az Entel privatizálását a lehető leggyorsabban végre kell hajtani. (Reuter) Az NDK terroristákat támogatott nyugati hitelből? Az NDK Líbia közvetítésével külön­böző terrorista szervezetekhez juttatta el annak a 600 millió dolláros hitelnek egy részét, a­m­elyet számára 1985-ben a First National Bank of Chicago és az Inter­national Bank of Japan hozott tető alá, mintegy 50 nyugati bank részvételével - állította egy július 12-én - két nappal a párizsi csúcsértekezlet előtt - adásba kerülő televíziós műsorban Norman A. Bailey, aki az amerikai nemzetbizton­sági tanácsban a nemzetbiztonsági ter­vezésért volt felelős 1981-től 1983-ig, ám kapcsolatai folytán mind a mai napig hozzáfér a bizalmas kormányzati anya­gokhoz. „Végig tudjuk követni a pénz útját, amelynek végén a nyugat-berlini disz­kóklubban megölt amerikai tengerész­­gyalogosokhoz s az amerikai bombázás líbiai áldozataihoz jutunk” - jelentette ki a már elkészült műsorban Bailey. (Az USA az 1986. április 5-én, egy nyugat­berlini diszkóklubban elkövetett bomba­­merénylet miatti megtorlásként is bom­bázta még abban az évben a líbiai fővá­rost.) A volt nemzetbiztonsági tisztviselő azt állítja, hogy a kölcsönből 60 millió dollárt egyenlő részletekre osztottak a nyugat­német terroristák, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) ideiglenes szárnya és a kolumbiai M-19-es gerillacsoport között. Bailey szerint a pénz útjának lenyo­­mozását az tette lehetővé, hogy minden nagyobb pénzátutalás Nyugatról három nagy klíringházon keresztül bonyolódik le. Az ügyet az amerikai nemzetbizton­sági ügynökségnek (NSA) a nemzetkö­zi kommunikációt lehallgató, szigorúan titkos szervezete derítette ki. Az NSA szóvivője egyelőre nem kommentálta Bailey kijelentéseit. Alan Delp, a First National Bank of Chicago nemzetközi bankügyekért fele­lős elnökhelyettese telefoninterjújában azt mondta, „nagyon meg lenne lepve”, ha az NDK-nak nyújtott hitel végül Líbiá­ban kötött volna ki, s ezt az NDK részé­ről „nagy őrültségnek” tartaná. A műsorban szerepel William Odom altábornagy is, aki az NSA igazgatója volt 1985 és 1988 között, de ő az ügyet közvetlenül nem kommentálta. Elmond­ta azonban, hogy „ez a fajta pénzügyi út nem szokatlan a keleti tömb államainak a harmadik világot támogató gyakorla­tában”. (AP-DJ) A ciprusi parlament az EK-tagság mellett A ciprusi parlament felszólította a kormányt, kezdeményezze még az idén az ország közös piaci felvételét - kö­zölte pénteken a nicosiai kormány szó­vivője. A lépés pártolói úgy vélik, hogy a csatlakozás elősegíthetné az 1974 óta megosztott szigetország újraegyesítését. Áprilisban Jakovu külügyminiszter madridi látogatása során már felvetette országa csatlakozási szándékát. A ké­relmet akkor Denktas ciprusi török vezető nem támogatta. (Reuter) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS kereskedőházi tevékenységre feljogosított külkereskedelmi vállalat felvételt hirdet SZÁMÍTÁSTECHNIKAI - RENDSZERSZERVEZŐ VEZETŐ FŐMUNKATÁRS munkakör betöltésére. A vállalat teljes tevékenységének számítástechnikai rendszertervére épülő fejlesztés koordinálására és felügyeletére. A munkakör betöltésének feltételei: - felsőfokú szakirányú végzettség, - külkereskedelmi szakmai gyakorlat (minimum 3 év), illetve alapos témaismeret - referencián alapuló készség az átfogó vállalati szintű tevékenység ellátásához - feladat megvalósítását segítő, igénybevehető szakmai kapcsolatok - vezetői gyakorlat A pályázatot részletes szakmai önéletrajzzal „Belváros 3723” jeligére a Felszabadulás téri Hirdetőbe kérjük és bizalmasan kezeljük. Benyújtási határidő : 1989. augusztus 1. Szovjet-kuvaiti olajkutatási együttműködés Szerdán írták alá azt a szovjet-kuvaiti gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési szerződést, amelyben az is szerepel, hogy a két ország részt vesz egymás kőolajkutatásának segítésében. Nyugati diplomaták megjegyzik, hogy a két ország olajkutatási potenciálja sok szempontból kiegészíti egymást, és mind Kuvait, mind a Szovjetunió szívesen próbálja ki tudását az eddigitől eltérő területen. Oleg Lazarev szovjet kereskedelmi szakértő elmondta, hogy a Szovjetunió a Kuvait városától északra elterülő, 1956- ban felfedezett Bahra kőolajmező fel­tárásában vesz részt, s a kuvaitiak már készítik a szovjetek számára a költség- meghatározáshoz szükséges műszaki­­i felméréseket. A feltárást természetesen a kuvaitiak finanszírozzák. A szovjet mérnökök három hónapon belül érkez­nek a helyszínre,­ s az év végéig meg­kezdik a kutatófúrásokat. A Szovjetunió a kuvaitiaknak nyolc kőolajmezőt ajánlott feltárásra, hatot az ország északi, kettőt a középső részén. A kuvaitiak az utóbbi kettőből egyik hónapon belül választanak egyet, maj­g októberben küldenek delegációt a Szo­jetunióba a megegyezés formába önje végett. A szovjetunióbeli kőolajkut, vegyesvállalati keretben fog történn?-­­szt. szovjet kormány és a Kuwait For 1 1S Petroleum Exploration Company I­­PA) vételével. (Reuter)N i i fi i­­VILAGGAZDAS­g A MAGYAR GAZDASÁGI KAM­ NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 228-014; telex:22-7958 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató. Budapest I. Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Budapest Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELÍR), Budapest XIII., Lehel utca 10/a - 1900­­, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELÍR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. A grafikai tördelés Apple* MacintoshTM gépen az MTI-ben készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Bp Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0042-6148

Next