Világgazdaság, 1990. április (22. évfolyam, 63/5321-80/5338. szám)
1990-04-07 / 67. (5325.) szám
2 KÜLGAZDASÁG VILAGGAZDASAG HARMADSZORI NEKIFUTÁS Gazdasági problémák a görög választások előtt Nincs könnyű dolguk a görög választóknak: 10 hónapon belül immár harmadszor járulnak a szavazóurnák elé, április 8-án. A közvéleménykutatások eredményei azonban azt mutatják, hogy ezúttal sem sikerül kilábalni a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) tavalyi választási veresége után kialakult politikai válságból, egyik párt sem éri el az abszolút többséget a 300 fős parlamentben. Leginkább az üzleti körök várják türelmetlenül a vasárnapi görögországi választásokat. Nem is annyira a szavazás kimenetele izgatja őket, hanem inkább az, hogy vége szakadjon a hosszú hónapok óta tartó politikai bizonytalanságnak és az egyre sürgetőbb gazdasági teendők halogatásának. Tavaly júniusban az Andreasz Papandreu által vezetett kormánypárt, a PASZOK nyolcéves kormányzás után vereséget szenvedett a váratlanul összekovácsolódott konzervatív-baloldali szövetségtől. A vereségben és az utána kialakult hatalmi válságban nagy szerepe volt a Papandreu által bevezetett új választási törvénynek, amelynek értelmében egy pártnak legalább a szavazatok 48 százalékát meg kell szereznie az abszolút parlamenti többség eléréséhez. Azóta Görögországban egymást váltották a gyenge koalíciók: először Konsztantin Micotakisz vezetésével a konzervatív Új Demokrácia Párt (NDP) és a kommunista részvételű Baloldali Blokk próbálkozott meg közös kormányalakítással. A súlyosbodó gazdasági helyzet is közrejátszott abban, hogy a novemberi - szintén sikertelen - választások után a három legerősebb párt ideiglenesen félretette ellentéteit, és egységkormányt hozott létre. Mint kiderült, ez a felállás sem bizonyult tartósnak. Az egységkormány idei februári szétesése a pártok belső torzsalkodásainak ismeretében aligha volt meglepő. Szakértők szerint az görög átlagpolgár igen szkeptikusan vélekedik a mostani választások kimeneteléről. A lakosság többsége az eddigiek alapján amúgy is alkalmatlannak tartja a politikusokat az ország gazdasági bajainak orvoslására. A legfrissebb előrejelzések szerint a legtöbb szavazatot most is a konzervatívok fogják elnyerni, 44,4 százalékkal. A PASZOK és a kommunisták 38,2, illetve 10 százalékot szerezhetnek. Mivel stabil, erős kormány létrejöttéhez még a nem egészen 45 százalék sem elégséges, ezért újra a Baloldali Blokk lesz a mérleg nyelve. Máris megindultak a spekulációk az újabb koalíciós kormány lehetséges összetételéről. Megfigyelők lehetségesnek tartanak egy PASZOK-baloldali koalíció együttműködést, habár a kommunisták Papandreu személye miatt eddig elzárkóztak a tárgyalásoktól. Igaz, a szocialisták és a kommunisták a konzervatív győzelem megakadályozása végett most öt választási körzetben is közös jelöltet indítanak, de ebből még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. A másik lehetőséget - ezt a Közös Piac is szívesen látná - a konzervatív PASZOK „nagykoalíció” jelentené. Ez a fajta felállás tartósabbnak bizonyulhat, mint az előzőek, de a két párt irányvonala elég markánsan eltér egymástól. A nagykoalíció nem minden esetben jelent stabil kormányzást, a részt vevő pártok nézetkülönbségei megbéníthatják a kormány működését, és hiányzik az erős, kormányképes ellenzék mint a gazdasági problémák gyors megoldására ösztönző tényező. A görög példa mindenesetre tanulságos lehet a demokrácia útját kereső volt középkelet-európai szocialista országok számára. A választási kampány talán legnagyobb meglepetése Papandreu visszatérése a politikai porondra. (A múlt évben megvesztegetési ügyek és lehallgatási botrányok kapcsán vád alá helyezték.) Papandreu választási beszédeiben hangsúlyozta: a Konsztantin Micotakisz által hirdetett szabadpiaci gazdasági reformok valójában szigorú takarékossági programot jelentenek, drákói intézkedéseket, valamint tömeges elbocsátást. A „görög thatcherizmussal” szemben ő jóléti államot ígér választóinak. Papandreu saját abszolút győzelmét hirdeti, de ennek valószínűsége elenyésző. Igazi célja inkább az lehet, hogy megakadályozza az NDP-t az abszolút többség megszerzésében. A gazdasági mutatók egyértelműen jelzik, hogy csak szigorú intézkedésekkel lehet elkerülni a gazdasági válságot. Tavaly az inflációs ráta 14,8 százalék volt, ami háromszorosa a közös piaci átlagnak. A teljes államadósság összegét 54 milliárd dollárra becsülik, és ez meghaladja az éves bruttó hazai termék (GDP) értékét. A folyó fizetési mérleg deficitje a múlt évben elérte a 2,5 milliárd dollárt. A politikai bizonytalanság miatt a külföldi befektetők egyelőre távol tartják magukat az országtól. A drachma leértékelésétől való félelem pedig az importőröket arra ösztönzi, hogy minél több árut halmozzanak fel. Tavaly az állami szektor hiteligénye a GDP 22 százaléka volt. 1988-ban a gazdasági növekedés üteme még elérte a 4,3 százalékot, de 1989-re ez lecsökkent 2,4 százalékra, idén pedig mindössze 2 százalékos lesz. A politikai patthelyzet és a szaporodó gazdasági bajok nemcsak a görögöket nyugtalanítják. Jacques Delors, az Európai Közösség (EK) brüsszeli bizottságának elnöke Xenofón Zolotasz ügyvivő kormányfőnek címzett levelében kifejtette, hogy a statisztikai adatok és a nemrég Görögországban járt bizottság által gyűjtött információk szerint a „a gazdasági helyzet igen aggasztóvá vált”. Delors figyelmeztetett rá, hogy a Görögország és a többi EK-ország közötti, amúgy is jelentős gazdasági különbségek az utóbbi időben elmélyültek, és ez veszélyezteti az ország jövőjét a gazdasági és monetáris unió felé haladó EK- ban. (Reuter, AP-DJ, MTI, The Economist, The Wall Street Journal) Románia pénzigénye Romániának évi 1,5-2 milliárd dollárnyi külföldi segélyre és beruházásra lesz szüksége a következő évek során - jelentette ki a román kormány gazdasági tervbizottságának vezetője. Dijmanescu hozzátette, hogy ezzel Románia valószínűleg ismét külföldi hitelek felvételére kényszerül. A szakértő szükségesnek tartja a külföldi tőke bevonását is, amire egyelőre még nincs példa, a nyugati vállalatok csak a piaci lehetőségek felmérésénél tartanak. (Reuter) A VILÁGGAZDASAGI JELENTI * Jordánia megkapta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jóváhagyását a 77 millió dolláros készenléti hitel második, 44 millió dolláros részletének lehívására, miután a nemzetközi pénzügyi szervezet megfelelőnek tartotta az egyéves gazdasági reformprogramban elért eredményeket. Az IMF döntése megnyitja az utat a Világbank, valamint a japán és a nyugatnémet kormány összesen 325 millió dolláros hitele előtt is. A Nicaragua és Panama azzal a kéréssel fordult az Amerikaközi Fejlesztési Bankhoz (IADB), hogy tartozási hátralékuk ellenére tegye lehetővé új hitelek folyósítását, melyek nélkül képtelenek helyreállítani tönkrement gazdaságukat. Hátraléka miatt egyik ország sem kapott hitelt a banktól 1989-ben. Több milliárd koronás támogatásleépítés Csehszlovákiában Csehszlovákiában idén drasztikusan csökkentik a fémkohászat és a nehézipar állami támogatását, s a ráfizetéses termelés leállítására ösztönzik az elektronikai és elektrotechnikai vállalatokat. Ugyanakkor külföldi partnerek bevonásával kiemelten fejlesztik az autógyártást - jelentette be Slavomir Stracar kohászati, gépipari és elektrotechnikai miniszter. A miniszter elmondta, hogy a támogatásleépítés keretében csökkentik a bányák és a kohászati üzemek szubvencióját - a minisztérium alá tartozó iparvállalatok a kért 4 milliárd korona helyett csupán 1 milliárd korona állami támogatást kapnak, s ennek jelentős része is a Mlada Boleslav-i Skoda gyár fejlesztését szolgálja, továbbá törölték az észak-morvaországi Bruntálban tervezett kohászati kombinát felépítéséhez ígért állami támogatást is. A csehszlovák kohászati és gépipari szektor összadóssága 9 milliárd korona. Csehszlovákia ugyanakkor külföldi partnerek bevonásával gyorsan kívánja fejleszteni autóiparát - közölte a miniszter. Több autógyárral is folynak tárgyalások, így a Volkswagennal, a Forddal, a General Motorsszal és a Citroennel, de megállapodás még egyikkel sem jött lére. A Skoda gyár termelését a jelenlegi évi 190 ezerről 1995-ig a kétszeresére növelik, de fejleszteni akarják a pozsonyi BAZ gyárat, valamint a ZTS Martin szlovákiai vállalat járműgyártását is. Az elektronikai és elektrotechnikai vállalatoknak be kell szüntetniük az olyan termékek gyártását, amelyek nem hoznak hasznot, és egy-egy sikert ígérő cikkre kell összpontosítaniuk, mint például a televíziókészülékek, a szerszámgépek elektronikai rendszerei vagy az automatikák. (MTI) Pakisztán három és fél milliárd dollár segélyre számít Pakisztánnak 3,57 milliárd dollár külföldi segélyre lesz szüksége a július 1-jén kezdődő, 1990/91-es költségvetési évben, ha fenn akarja tartani a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalék feletti növekedési ütemét - jelentette a Reuter hírügynökség kormányforrásokra hivatkozva. Benazir Bhutto miniszterelnök asszony kormánya, egy, a Világbank vezette konzorciumtól 3,288 milliárd - a tavalyi 3,408 milliárdnál valamivel kevesebb -, más forrásokból pedig 282 millió dollárthoz szeretne hozzájutni. Pakisztáni várakozások szerint az 1990/ 91-es költségvetési évben a GDP 5,5 százalékkal, a folyó évre várt 5,3 százaléknál némileg gyorsabban fog nőni. Az 1989/90-es évre eredetileg 5,8 százalékos növekedést jósoltak, a mezőgazdaságban, az építőiparban és a szolgáltatásokban bekövetkezett visszaesés miatt azonban ezt nem sikerült elérni. A Világbank vezette konzorciumtól - amely hét európai tőkés országot, Kanadát, az USA-t, Japánt, a brüsszeli bizottságot, a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), a Nemzetközi Pénzügyi Társaságot (IFC), valamint az ENSZ Fejlesztési Programját tömöríti - a folyó évi 2,97 milliárd után 2,37 milliárd dollárt várnak létesítményhez kötött segélyként, létesítményhez nem kötött segélyként az eddigi 526 millió helyett 835 milliót. További 82 millió dollárt remélnek élelmiszersegély formájában, s egy nagyobb összeget pedig a fizetésimérleg-nehézségek áthidalására akarnak fordítani. Ettől az összegtől függetlenül segélyt fognak kérni a Pakisztánban élő több mint 3 millió afgán menekült támogatására. A Reuter megemlíti, hogy a folyó költségvetési évre ígért 3,408 milliárd dollárból eddig 1,5 milliárd dollár került kifizetésre. (Reuter) A Nemzetközi Menedzser Központ programajánlata Az alkalmazott innovációs gondolkodás módszere 1996. május 9-11. Érdeklődés, jelentkezés: 1775 Budafok, Pf. 113. Telefon: 138-5128, 173-0755 Lassul a nyugat-európai integráció? Az EFTA keresi a helyét Megkongatta a vészharangot a Közös Piac brüsszeli bizottsága a nyugat-európai integráció kilátásait illetően. „Fordulóponthoz érkezett a közösség, az idén fog eldőlni, hogy sikerül-e megvalósítani az egységes piac kialakítására vonatkozó terveket” - állapítja meg a bizottság Bonnban közzétett jelentésében. Az EK bizottsága - amely nem döntéshozó szerv - a maga részéről megtett minden tőle telhetőt: gyakorlatilag készen van az egységes piac megteremtését célzó valamennyi javaslattal, s ezeket a miniszteri tanácsnak, az EK legfőbb döntéshozatali szervének kellene jóváhagynia, az egyes országoknak pedig át kellene ültetniük a gyakorlatba. A miniszteri tanács és a tagjai mögött álló egyes kormányok azonban mintha a legfontosabb kérdésekben visszatáncolnának, vonakodnának alávetni magukat a közösségi rendelkezéseknek - írja a brüsszeli jelentés. Az Európa Tanács - amelynek az egyes tagországok szakminiszterei, illetve azok megbízottjai a tagjai - 139 olyan javaslatot kapott a brüsszeli bizottságtól, amelyek alapvetőek lennének az áruk, a szolgáltatások, a tőke, a személyek szabad mozgásához. A javaslatok legalább 23 százalékát egyhangú szavazással kellene jóváhagyni, ez azonban nagyon nehézkesen megy. Azokban a kérdésekben viszont, amelyekben elegendő az egyszerű többség, határozott előrehaladás mutatkozik. Pillanatnyilag a legkritikusabb terület az állategészségügy, a növényvédelem, illetve az adórendszer összehangolása. Brüsszel azt javasolta, hogy a hozzáadottérték-adó sávja 14-20 százalék között mozogjon. Ebből azonban konkrét döntés híján egyelőre csak az a szándék maradt meg, hogy az egyes tagországok, ha egyáltalán megváltoztatják a hozzáadottérték-adó kulcsát, akkor ehhez a sávhoz igyekszenek majd közeledni, s nem távolodni tőle. Az adórendszer összehangolásában mutatkozó késedelem azonban nem veszélyeztetheti az integrációs terveket - figyelmeztet a bizottság. Brüsszel szerint aggodalomra ad okot az is, hogy igen vontatottan halad a közösségi jog átültetése az egyes közös piaci országok jogrendszerébe; különösen Olaszország van lemaradva e téren. Változatlanul lassú a vámellenőrzés leépítése az EK-ban. Ez elsősorban az áruforgalmat érinti hátrányosan, s főként az az oka, hogy még nem hangolták össze a közvetett adókat. A személyforgalomban pedig azért nem sikerült eddig jelentősen előrelépni az ellenőrzés liberalizálásában, mert nincs az egész közösségre vonatkozó megállapodás a menedékjogról és az EK külső határain való ellenőrzésről. Ugyanakkor a közös piaci gazdaság már teljes fegyverzettel felsorakozott az integrációs elképzelések mögött: tavaly a bruttó beruházások értéke átlagosan 6,9 százalékkal, 1988-ban pedig 8,3 százalékkal növekedett. A vállalatok ugyanis az egységes belső piacra való felkészülés jegyében előrehozták beruházásaikat. Nyilvánvalóan lassítja az integrációs folyamatot az is, hogy a tervekből nem lehet kihagyni az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) országait sem, s a megváltozott helyzetben valamilyen formában számolni kell a kelet-európai országokkal is* * Az EK és az EFTA (Ausztria, Finnország, Izland, Norvégia, Svájc, Svédország) már régóta tárgyal az együttműködés kibővítésének, az úgynevezett összeurópai gazdasági térség kialakításának a lehetőségeiről, s a napokban megtartott sokadik előkészítő tárgyaláson megállapodtak: most már hivatalos formában is hozzálátnak a széles körű együttműködés szerződéses feltételeinek kidolgozásához (jelenleg szabadkereskedelmi megállapodás van érvényben az EK és az EFTA között, de az EFTA- tagországok ennél lényegesen összetettebb együttműködést akarnak). Az előrelépésnek változatlanul kerékkötője, hogy az EFTA beleszólási jogot akar kapni az EK döntéshozatalába, és általában minden téren egyenrangú fél akar lenni, ugyanakkor meg akar tartani egyfajta szuverenitást - például a harmadik országokkal való kapcsolatait illetően -, ami az EFTA főtitkárának, Georg Reischnek a szavai szerint kizárja például a vámunió lehetőségét. Külön problémát vet fel az, hogy az EFTA miként „viszi be” szocialista kapcsolatait az EK-ba. Jelenleg más és más szinten vannak ezek a kapcsolatok: az EFTA Magyarországgal áll a legszorosabb viszonyban - mondja a főtitkár -, de jók a kapcsolatok Lengyelországgal és Csehszlovákiával is. Reisch azonban ismét megerősítette: az EFTA nem akar „előszoba lenni” a kelet-európai országok számára a közösséghez való felzárkózás folyamatában, miként azt Brüsszelben szeretnék. K. K. Amerikai vádak Dél-Korea fegyvereladásai miatt Dél-Korea túlságosan lazán értelmezi az általa gyártott, amerikai eredetű hadiipari cikkek értékesítési lehetőségeit. Az amerikai képviselőház katonai ügyekkel foglalkozó bizottságának egyik albizottsága jutott erre a megállapításra, amikor véleményezte a Bush-adminisztrációnak azt a tervét, hogy engedélyezi az ázsiai ország számára F-1 8-as vadászgépek részegységeinek gyártását, illetve e gépek összeszerelését. Az albizottság aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Dél-Korea a harci gépek elemeit esetleg Iránnak adja el, mert a múltban már előfordult ilyesmi: dél-koreai cégek az együttműködési szerződésben kikötött határozott tilalom ellenére közelebbről meg nem nevezett „ellenséges” országoknak adtak el M-16 jelzésű kézifegyvereket. Az albizottság közleménye nem részletezi, kik számítanak pillanatnyilag Amerikában „ellenséges országnak”, de idéz egy oldalt a Daewoo csoport 1988. évi jelentéséből, rámutatva, hogy a társaságnak Líbiában, Iránban és Irakban vannak értékesítéssel foglalkozó irodái. A szerződésszegésekkel szemben az albizottság elnöke szigorú óvintézkedéseket, fokozott ellenőrzést sürgetett. (AP-DJ) 1990. április 7. A VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: ATKÁRI JÁNOS BORONKAY TAMÁS KOCSI ILONA Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 122-8014 Telex: 22-7958 Telefax: 122-2927 Kiadja: Computerworld Informatika Kft. Felelős kiadó: FUTÁSZ DEZSŐ ügyvezető Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A - 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj évi 5400 Ft. ISSN 0042-6148 A grafikai tördelés Apple® MacintoshTM gépen készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Bp. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán swj Cégvezető: OLÁH LÁSZLÓ Műszaki vezető: Varga Borbála Budapest VII., Rákóczi út 16. Telefon: 111-7917 Telex: 22-6307 cwi . Telefax: 142-3965 Postacím: 1536 Budapest, Pf. 386. Hirdetések: CWI Kereskedelmi Iroda Poór Ernőné irodavezető Megrendelések felvétele a szerkesztőség címén. Képviselők: Hudák Éva, Csefkó Zoltán, Varjas Ildikó * A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni, írásokat újraközölni kizárólag a kiadó írásos hozzájárulásával lehet.