Világgazdaság, 1990. augusztus (22. évfolyam, 145/5403-166/5424. szám)

1990-08-11 / 153. (5411.) szám

Ára: 19,50 Ft VILÁGGAZDASÁG XXII. évfolyam, 153. (5411.) szám ÜZLETI NAPILAP 1990. augusztus­­( szombat A­­fIQ JELENTI A KUVAITI EMÍR PÉNTEK DÉLUTÁN ELTŰNT az Arab Liga kairói tanácskozásának helyszíné­ről, lehet, hogy ellenzi az országa függetlensége feletti alkut. Közben az NSZK kormánya úgy döntött, hogy aknaszedő hajókat és ellátó­hajót küld a Földközi-tenger keleti részébe, hogy az eltávozott ameri­kai hadihajók helyett ezek gondos­kodjanak a nemzetközi hajózás biztonságáról. A NATO külügymi­niszterei Brüsszelben védelmük alá helyezték Törökországot, míg az EK a jövő hétre halasztotta a döntést arról, küldjön-e haditengerészeti egységeket az Öböl térségébe. Moszkva változatlanul diplomáci­ai, nem katonai megoldást sürget. HARMADSZOR TOLDJÁK MEG AZ NSZK KÖLTSÉG­­VETÉSÉT az idén, hogy segítse­nek az NDK pénzügyi gondjain. A pénzügyminisztérium államtitkára szerint most az előző két kiegészí­tés összegét, 12 milliárd márkát különítenek el erre a célra. Waigel pénzügyminiszter ugyanakkor beje­lentette: készül visszavonni az 1991- es költségvetés tervezetét, helyette össznémet pénzügyi törvényterve­zetet állít össze, amelyet a válasz­tások előtt nyilvánosságra hoznak. A MOSZKVAI ÉS A VILNIU­­SI KORMÁNY KÖZÖTTI tár­gyalások litván feltételeit tartalma­zó dokumentumot adott át tegnap Moszkvában egy küldöttség, ezek elfogadásától téve függővé a pár­beszédet. AZ ÚJ IZRAELI KÜLÜGY­MINISZTER AZ NSZK-BA uta­zik először. David Levy elhalasz­tott egyesült államokbeli útja he­lyett érkezik hétfőn Bonnba, ahol az Öböl menti válságról és a palesz­tinkérdésről kíván eszmecserét folytatni. Levy cáfolta, hogy bonni megbeszéléseinek középpontjába a második világháborús német jóvá­tétel kérdését szándékozna állítani. NICARAGUÁBAN A VAGYONELKOBZÁSOK FELÜLVIZSGÁLATÁRA kor­mánybizottság alakult. Az eredeti­leg a Somoza-diktatúra vezetői ellen hozott konfiskálási törvény ugyan érvényben marad, de ellenőrzik a forradalom tíz éve alatti alkalmazá­sának jogosságát. A bizottság csak kirívó jogsértések esetén tervezi a javak visszaadását korábbi tulaj­donosaiknak. KARÉLIA PÉNTEKEN KI­NYILVÁNÍTOTTA ÁLLAMI SZUVERENITÁSÁT, de ez nem jelenti azt, hogy a 700 ezer lakosú autonóm köztársaság ki akarna lépni az OSZSZSZK kötelékéből. A BOLGÁR KORMÁNYFŐ PÁRIZSBAN kezdett pénteken tárgyalásokat. Lukanov Rocard miniszterelnököt és Dumas külügy­minisztert arra igyekszik majd rávenni, hogy segítsenek áthidalni hazája nehézségeit, amelyek az Irak elleni embargó nyomán meghiúsult olajvásárlási bartermegállapodások­­ból adódnak. A NEW YORK-I RÉSZ­VÉNYTŐZSDE ELNÖKÉVÉ W. Donaldsont nevezték ki a nyugdíj­ba készülő J. Phelan helyett. A Wall Street, valamint Donaldson koráb­bi partnerei azt remélik, hogy az új vezető a tőzsde javára kamatoztat­ja Washingtonhoz fűződő politikai kapcsolatait. LAPOT INDÍT NÉHÁNY PARLAMENTEN KÍVÜLI politi­kai szervezet. A Szélrózsa címet viselő lap minden oldalát más más párt szerkeszti. MEGÉLÉNKÜLT AZ IDE­GENFORGALOM A BALATON­NÁL és más turisztikai központok­ban. A szezon eddigi bevételkiesé­se azonban 10-30 százalék, és állí­tólag a hátralévő időszakban már nem pótolható. A nyugati vendég­­forgalom részaránya a tavalyi 33- ról 43 százalékra nőtt, a rubelelszá­molású forgalom 51 százalékkal, a hazai pedig 27 százalékkal csök­kent. SEVARDNADZE ÉSZAK­­KOREÁBA LÁTOGAT szeptem­berben dél-koreai kormányértesülé­sek szerint, hogy nyitottabb politi­kára és reformokra ösztökélje a KNDK vezetőit. INDIA ÉS PAKISZTÁN IS­MÉT KASMÍRRÓL tárgyal. A múlt hónapban a háborús feszült­ség fokozódása nyomán megsza­kadt megbeszélések folytatását diplomáciai körök szerint részint Benazir Bhutto menesztése tette lehetővé. A LUFTHANSA BERLINI JÁRATOKAT kíván szerepeltet­ni téli menetrendjében. Az 51 szá­zalékban állami nyugatnémet légi­­társaság a második világháború vége óta nem repülhet Berlinbe, 1926- os alapítása helyszínének városá­ba. CSERNOBIL KÖVET­KEZMÉNYEIT VIZSGÁLJA Belorusszia területén a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértői csoportja. A MCDONALD’S A VARSÓI VAJDASÁG ILLETÉKESEIVEL tárgyal első lengyelországi éttermei­nek megnyitásáról. Lengyel illeté­kesek szerint az első gyorsbüfé létesítéséig egy-két év is eltelhet, mert a McDonald’s-nak előbb len­gyel vegyesvállalati partnert kell találnia, és gondoskodnia kell be­szállítókról. AZ OSZTRÁK-MAGYAR GAZDASÁGI ÉS ADÓÜGYI TANÁCSADÓ KFT. Pécsett nyitot­ta meg első vidéki képviseletét. A cég egyik társtulajdonosa Hannes Androsch, Ausztria expénzügymi­­nisztere. A tanácsadó kft. a Dél- Dunántúlon főleg a válságba jutott bányavállalatok vagyonának nem­zetközileg hiteles felértékelésével, az átszervezésükhöz szükséges gazdasági tanácsokkal kívánja segíteni a magyar gazdaság megú­jítását. MINTEGY 5 EZER SZOVJET KATONAI FŐISKOLÁST képez­nek ki 1994-ig a drezdai műszaki egyetemen a Der Morgen értesülé­se szerint. A hallgatók itt szerzett tudásukat a polgári életben mérnö­ki pályán kamatoztathatják. KOHL A SZOVJET-NYU­GATNÉMET SZERZŐDÉS ALÁÍRÁSÁNAK 20. ÉVFOR­DULÓJÁN ismét javasolta Gorba­­csovnak, hogy a két ország a német egyesülés után azonnal kössön egymással átfogó együttműködési megállapodást. VÁGTATÓ INFLÁCIÓTÓL NEM KELL TARTANI Megvalósítani az MNB teljes függetlenségét, tiszteletben tartani az IMF-fel kötött egyezményeket s egyelőre nem lazítani a lakossági valutakorlátozásokon - többek között ezeket a célokat fogalmazta meg a jegybank új elnöke, Surányi György. 3. oldal CENTRALIZÁCIÓ VAGY KOORDINÁCIÓ? Ezzel a címmel szól hozzá a lapunkban megjelent vállalkozásbarát támogatási rendszerrel kapcsolatos elképzeléshez Román Zoltán. 6. oldal Moszkva leveszi a kezét Phenjanról Miközben világszerte leáldozóban van a kettéosztott államok kora, a Koreai- félszigeten rendre meghiúsul­nak a megosztottság felszámolására tett kísérletek. A KNDK átlátszó taktikával Szöul minden közeledési kí­sérletére előbb igent mond, majd nemet, s ezzel mindin­kább elszigeteli saját magát - makacsságát már korábbi legfőbb szövetségese, a Szovjetunió is kezdi megelégelni. Míg Phenjan kitart rendíthe­tetlen, a változó világ realitá­sait semmibe vevő­ politikája mellett, addig a Szovjetunió és Dél-Korea kapcsolatai egyre élénkebbek: ezt mutatja, hogy a múlt héten 20 tagú dél-koreai gazdasági delegáció tárgyalt Moszkvában “az együttműködés fejlesztéséről”, megállapodva a megbeszélések folytatásáról. Még augusztusban újabb szak­értői csoportok látogatnak a szovjet fővárosba, hogy előké­szítsék a szovjet kormány első miniszterelnök-helyettesének, Maszljukovnak szeptemberre kitűzött szöuli látogatását. (VILÁGGAZDASÁG, 1990. augusztus 7., 1. oldal) Ezt követte az a bukaresti hír, hogy Románia és Dél-Korea kölcsönös beruházásvédelmi, kereskedelmi és gazdasági, valamint tudományos és műsza­ki megállapodást írt alá. A volt szocialista országokkal egymás után születő dél-koreai egyez­mények mögött a szöuli veze­tésnek az a korántsem titkolt szándéka húzódik meg, hogy Phenjan egykori szövetségeseit “meghódítva” üt rést a félszi­get északi részének rendkívül zárt társadalmán, távlatilag pedig ezáltal éri el a béke megterem­tését a kettészakított­ ország egész területén. Kim Ir Szenre így most visz­­szaüt saját stratégiája - írja a párizsi L’Express - a 78 eszten­dős vezér ugyanis évtizedeken át azon munkálkodott, hogy Dél- Koreát elszigetelje a nemzetkö­zi porondon, manapság viszont saját országának fokozódó elszi­getelődésével kénytelen szem­benézni. A Moszkvát nemrégiben megjárt 20 tagú dél-koreai gazdasági küldöttség utazásában a legérdekesebb nem az volt, hogy konkrét gazdasági kérdé­sek megtárgyalásával adott nyomatékot az 1988. október 15- e óta hivatalosan is fennálló kereskedelmi kapcsolatoknak, hanem az, mikor került rá sor: a Ro Te Vu elnök gazdasági tanácsadója által vezetett dele­gáció csaknem napra pontosan 37 évvel azután indult Szöul­ból a szovjet fővárosba, hogy a 38. szélességi fok körül elhall­gattak a fegyverek. Azóta a fegyverek ugyan nem dörögnek, de békekötésre sem került sor a félsziget két országrésze között, az őket elválasztó demarkációs vonal körüli tér­ségben pedig másfél millió katona ügyel a nyugalomra. A két szomszéd bő három és fél évtizede igyekszik tudomást sem venni a másikról, a közöttük húzódó határt sem vasúti sze­relvények nem szelik át, sem hírközlési vonalak nem keresz­tezik. (Folytatás a 2. oldalon) Vorarlbergi befektető vesz meg három megyei napilapot? Igaz az osztrák Der Standard­ban megjelent hír: a Vorarlber­­ger Nachrichten érdekelt bizo­nyos magyar megyei lapok felvásárlásában. Ezt az osztrák tartományi lap ügyvezető igaz­gatója erősítette meg az oszt­rák rádió és az APA hírügynök­ség kérdésére. Egészen precí­zen nem a lap, hanem egy “hozzá közel álló, önálló jogi személyi­ségű csoport” óhajt tőkerészese­dést szerezni a Standard értesü­lése szerint három - meg nem nevezett - megyei lapunkban. Azt azonban “légből kapott” értesülésnek nevezte az üzletem­ber, hogy 40 millió schilling­­nyi tőkerészesedésre kívánnának szert tenni a hozzá közel álló körök. Egyelőre minden függő­ben van - nyilatkozta. Kereskedelmi egyezmény Dél-Afrikával Feltárul egy zárt piac Dél-Afrika igen mostohán bánik kereskedelmi partnereivel: aki árut szállít Afrika déli csücskébe, 20-40 százalékos pótvámmal találja magát szem­be. A szankció már két éve él “ideiglenesen”, sőt még a GATT is szemet hunyt fölötte, beletö­rődött, hogy ezt az afrikai or­szág fizetési mérlegének nehéz­ségei indokolják. S éppen Magyarország az az ország, amelynek szállítói előtt leom­lottak a pótvám falai! Erről kötött kereskedelmi megállapo­dást Budapesten Ken Durr, Dél- Afrika kereskedelmi, ipari és idegenforgalmi minisztere és Kádár Béla, a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok minisztere. De vajon mit adunk cserébe? Magyarországnak sem volt Dél-Afrika ezidáig szóba jöhe­tő partnere, hiszen kereskedel­mi és pénzügyi embargó alá esett. Ez azzal járt, hogy a magyar vállalatok nem építhet­tek ki közvetlen kapcsolatokat dél-afrikaiakkal, a magyar bankok nem fogadhattak el dél­afrikai hitelleveleket, és magyar szállítóeszközök nem léphettek be a távoli ország földjére. Mindennek egy csapásra véget vetett a tegnap szentesített megállapodás. Az elnyert 20-40 százalékos árelőny szinte versenytárs nél­kül álló preferenciát biztosít számunkra, hiszen eddig csupán Zimbabwe és Malawi részesült hasonló, kedvezményes elbánás­ban. Hogy tudunk-e majd élni vele? Dél-Afrika tág felvevő piaca az autóbuszoknak, televí­zióknak, háztartási gépeknek, orvosi műszereknek, gyógysze­reknek. Csupa olyan termék, amelyre bőven van hazai gyár­tó kapacitás, de amelyek létét veszélybe sodorta a KGST-piac beszűkülése. Persze, Dél-Afri­­ka nem könnyedén megdolgoz­ható piac, bevenni csupán jó minőségű árukkal lehet. A magyar félnek, mint vásár­lónak sem közömbös a kereske­delmi kapcsolatok normális mederbe terelése. Az afrikai ország igen gazdag azokban a nyersanyagokban, amelyeknek a behozatala - a szovjet szállítá­sok akadozása, sőt esetenként elapadása miatt - bizonytalan­ná vált. Dél-Afrika potenciális tőke­befektetőként is szóba jöhet, az ottani üzletemberek érdeklődé­se máris élénk Magyarország iránt. A felek abban is egyez­ségre jutottak, hogy kölcsönö­sen kereskedelmi képviseletet nyitnak Johannesburgban és Budapesten. Mindezeken túl, ez a megál­lapodás illeszkedik a kormány­zat külgazdasági stratégiájába, amely igyekszik elkülöníteni a politikai beállítottságot, illetve a kereskedelmi érdekeket, s ily módon sorra nyitogatja az eddig zárt piacok kapuit. A kérdés már csak az, hogy csupán Magyarország volt-e ilyen sikeres tárgyaló fél, vagy a dél-afrikai kereskedő szellem a többi közép-kelet-európai ország felé is kész nyitni? Egy bizonyos: ha meg akarjuk vet­ni a lábunkat ezen a felkínálko­zó piacon, jobb, ha idejekorán felkészülünk erős versenytársá­ra^____________ GY. Á. SVÁJCI ÉS DÉL-AFRIKAI AJÁNLATOK CSERNOBIL SUGÁRFERTŐTLENÍTÉSÉRE A mindössze 20 főt számláló svájci Recytec és egy közelebbről meg nem nevezett dél-afrikai cég vállalta a csernobili atomerőmű sugárfertőtlenítését. A katasztró­fa sújtotta terület az első számú, élesben működő kísér­leti teleppé lépett elő egy merőben újnak számító tevé­kenység, a fölöslegessé váló atomerőművek leszerelése számára. Az ukrajnai erőműben 1986 áprilisában bekövetkezett robba­nás ezer négyzetkilométernyi területet tett sugárszennyezetté és lakhatatlanná. Most a szov­jet hatóságok le akarják bonta­ni és meg akarják semmisíteni a szerencsétlenül járt negyedik reaktort, valamint két másik reaktort is, amelyek építését a katasztrófa szakította félbe. Miután a Recytec a Szovjet­unióban szabadalmaztatta eljá­rását, a szovjet hatóságok megkeresték a vállalat megbí­zottait. A Recytec vegyes válla­latot hozott létre egy szovjet céggel, és az év végéig egy próbaüzemet állítanak fel, ahol napi öt tonna sugárfertőzött hulladékot fognak fertőtleníte­ni. “Senki a világon nem sugár­fertőtlenített még ilyen mére­tekben, de az orosz mértékek­hez képest a tervezett próbaüzem tényleg nem több, mint kísérle­ti telep” - közölte a Recytec kereskedelmi igazgatója. A próbaüzemben szerzett tapasztalatokat felhasználva építenek fel Csernobil 30 kilo­méteres biztonsági zónájának határán egy napi 100 tonnás kapacitásúra tervezett üzemet. A svájci cég bejelentése szerint az ő eljárásuk nemcsak a leg­tisztább, hanem egyben a leg­olcsóbb is a lehetőségek közül. Az egész kísérleti telep felépí­tésének költsége 750 ezer dol­lár, míg a kereskedelmi igazga­tó elmondása szerint van olyan cég, amely egyetlen tonna acél fertőtlenítésére költött ekkora összeget. Azt is közölte, hogy nem számítanak profitra Csernobil esetében, inkább a területen végezhető kutatások bírnak nagy jelentőséggel. Számításai szerint Nyugaton legalább tíz évbe tellne, míg megkapnák a bele­egyezést, egy, a radioaktivitás kezelésével foglalkozó kutató­­központ létrehozásához. A Recytec becslései szerint 2000- ig körülbelül 100 atomerőmű fog világszerte életpályájának végé­hez érni, és ezek leszerelését és sugárfertőtlenítését is meg kell majd oldani. A jövőben már az atomerőmű építésekor gon­dolni kell a bezárásra, és ez azt jelenti, hogy az építtetők azo­kat a vállalatokat fogják meg­keresni, akik később a leszere­lést és a fertőtlenítést is el tudják végezni. Az új iparágban rejlő lehető­ségek érzékeltetéseként meg­jegyzendő, hogy egy atomerő­mű leszerelése a körülbelül négymilliárd dolláros felépíté­si költségnek a felét is elérheti. A svájci cég ajánlatával egyidőben a szovjetunióbeli látogatásra érkező dél-afrikai gazdasági küldöttség is felaján­lotta részvételét a sugárfertőzött területek helyreállításában, de további részleteket nem közöl­tek erről a hírügynökségi jelen­tések. Csupán annyi vált isme­retessé, hogy a helyszínen is járt küldöttség felajánlotta: dél-afri­kai bankok hitelekkel járulná­nak hozzá a költségek egy részé­nek fedezéséhez. (Reuter) Amerikai költségvetési módosítás Irak miatt Az Öböl menti események közvetlen hatása máris érezhe­tő az amerikai költségvetésben: Bush elnök napokon belül olyan intézkedést ír alá, amellyel a Gramm-Rudman-törvény által elrendelt katonai kiadáscsökken­tésből kivonja az iraki-kuvaiti válság kapcsán a térségbe kül­dött, illetve küldendő egységek költségeit. Nem kis összegről van, becslések szerint napi 10 millió dollárral emelkedik a katonai kiadás. Martin Fitzwa­­ter elnöki szóvivő egyelőre nem tudott pontos adatot mondani az elkülönítendő összegről. A költségvetést érintő másik kérdésben azonban már megol­dás született, Bush aláírásával látta el a szövetségi adósságli­mit 3200 milliárd dollárra való növelését, megmentve ezzel a kormányt attól, hogy augusztus közepére pénz nélkül maradjon. Az eladósodási határt a rende­let 72,3 milliárd dollárral növe­li meg. Az eddig érvényben levő 3122 milliárd dolláros küszö­böt becslések szerint augusztus 15-én lépi át a kormány. (Reu­ter) Oroszország megtiltja a szovjet nyersanyagexportot? Az Oroszországi Köztársaság parlamentjének elnöksége úgy határozott, hogy a köztársaság területén kitermelt “stratégiai nyersanyagok” eladásának joga ezentúl kizárólag a köztársasá­got illeti meg, a központi kor­mány nem rendelkezhet velük. Ezeknek a nyersanyagoknak az exportjához a köztársaság kor­mányának külön engedélye szükséges - határozott a parla­ment, a szuverenitási nyilatko­zatra utalva. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy érvénytele­nek a Szovjetunió azon keres­kedelmi szerződései, amelyek oroszországi nyersanyagokra köttettek - idézi a TASZSZ jelentését az APA moszkvai keltezésű tudósítása. A tilalom a kőolajra és föld­gázra, az uránra, a gyémántra és a nemesfémekre vonatkozik. A Szovjetunió ásványkincsének és energiahordozóinak 80 szá­zaléka található az Oroszorszá­gi Föderációban. (APA)

Next