Világgazdaság, 1990. november (22. évfolyam, 209/5467-230/5488. szám)

1990-11-09 / 215. (5473.) szám

A ‡H||iß JELENTI NÉMETORSZÁG A KELET ÜGYVÉDJE kíván lenni, s a konk­rét segítségnyújtáson kívül a térség érdekében eljár a nemzetközi gaz­dasági és pénzügyi szervezetekben is. Ezt kívánja nyomatékosítani Kohl kancellár a Gorbacsovval tartandó mai tárgyalásain, melyek középpont­jában a két ország közti barátsági és együttműködési szerződés aláírá­sa áll. A NICARAGUAI KONTRÁK ÚTBLOKÁDOT emeltek a fővá­rosba vezető egyik úton, így tilta­kozva az ellen, hogy a kormány nem tett eleget ígéreteinek, melyek kö­zött szerepelt a földosztás, valamint élelmiszer- és gyógyszersegély osztása. A kontrák a sandinista hadsereg és rendőrség zaklatásaira panaszkodva követelik a két szer­vezet feloszlatását. Követelésükhöz a helyi lakosok többsége is csatla­kozott. FELOLDOTTÁK A SZÜK­SÉGÁLLAPOTOT PAKISZTÁN­BAN az új miniszterelnök rendele­tére. A kedden hivatalba lépett Navaz Sarif ugyanakkor kijelentette, hogy a három hónappal ezelőtt menesz­tett Bhutto-kormány és a választáso­kon vereséget szenvedett néppárt vezetői - köztük Benazir Bhutto - ell­en folytatódnak a „felelősségre­­vonási eljárások”. A BUDAPEST-BÉCS VILÁGKIÁLLÍTÁSSAL összefüg­gő magyarországi infrastrukturális és­ idegenforgalmi fejlesztések finan­szírozására eddig 25 országból 200 szándéknyilatkozat érkezett, amely összesen 7,5 milliárd dolláros aján­latot tartalmaz - nyilatkozta Baráth Etele kormánybiztos. A NIHON KEIZAI SHIMBUN BUDAPESTEN TUDÓSÍTÓI IRODÁT nyitott tegnap. A japán gazdasági napilap a világ legnagyobb példányszámú ilyen jellegű sajtóter­méke. DÉL-KOREA JUGOSZLÁVIA SEGÍTSÉGÉT KÉRTE az ENSZ- hez való csatlakozásában. Ro Te Vu elnök és Boriszav Jovics államfő szöuli tárgyalásain gazdasági kérdé­sekről is szó esett, többek között vegyes vállalatok alakításáról. AZ EK-TAGSÁG JELENLEG NEM ELÉRHETŐ A KELET­EURÓPAI országok számára - jelentette ki Rocard francia külügy­miniszter a „Terv és piac” elneve­zésű tegnap kezdődött kétnapos párizsi értekezleten. A kelet-euró­pai országok gazdasági szakértőinek, valamint a nagy nemzetközi pénz­ügyi szervezetek képviselőinek je­lenlétében tartott fórum a térség országainak a piacgazdaságra való áttérési esélyeit vizsgálja. WALESA LEMOND A SZOLI­DARITÁS VEZETÉSÉRŐL, HA VESZÍT az elnökválasztásért folyó küzdelemben. Egyesek szerint a politikus kijelentése csak politikai fogás, mások szerint zsarolás a Szolidaritás szakszervezeti szárnyá­val szemben. ÁLTALÁNOS SZTRÁJKOT HIRDETETT A SZOLIDARITÁS az összes lengyel bányában novem­ber 20-ára, öt nappal az elnökválasz­tás időpontja előttre. A bányászok béremelést, valamint a szén árának felszabadítását követelik. A ROMÁN GAZDASÁG felél­esztésére legalábbb 3­0 milliárd dol­lárnyi nyugati hitelre lenne szükség - nyilatkozta Petre Roman minisz­terelnök, s közölte, a lakossági elégedetlenség ellenére folytatja a reformok végrehajtását. A SZOVJET-MONGOL SZERZŐDÉSEK ÚJRAFO­GALMAZÁSRA szorulnak a mind­két országban zajló reformok kö­vetkeztében - véli az ulánbátori szovjet nagykövet. Az Unen című mongol lapnak adott nyilatkozatá­ban nem említi, hogy mely szerző­désekre gondol, de elemzők szerint a bányászatot és a kereskedelmet érintő megállapodásokról van szó. ÍRORSZÁGNAK NŐI MINISZ­TERELNÖKE LESZ a tegnapi választási eredmények alapján. Az esélyes a baloldali Mary Robinson, aki a szavazatok 39 százalékát szerezte meg, míg vetélytársa, Br­­ian Lenihan 44 százalékot kapott. A posztról a következő forduló dönt­­ kettőjük között, ahol Robinson várhatóan megszerzi a most 17 százalékot elnyert Austin Currie szavazatait. RADZSIV GANDHI VISSZA­UTASÍTOTTA A KORMÁNY­ALAKÍTÁSI felkérést. Az indiai politikus ezt azzal indokolta, hogy pártjának nincs megfelelő mandátu­ma, hiszen vereséget szenvedett az egy évvel ezelőtti választásokon. Gandhi a szocialista Csandra Sek­­hart fogja támogatni. MAGYARORSZÁGNAK KÖRÜLBELÜL EGY ÉVRE VAN SZÜKSÉGE a piacgazdaság felté­teleinek megteremtéséhez - nyilat­kozta a Liberation című francia lapnak Rabár Ferenc pénzügyminisz­ter. A nyilatkozatban elhangzott az is, hogy a magyar gazdaság, nem igényel sokkterápiát mivel a szük­séges átalakítás számos lépésén túl van már a gazdaságirányítás. NÓGRÁD MEGYÉBEN áttér­tek a hivatásos határőrizetre. A hírhez kapcsolódva a határőrség szóvivő­je elmondta, hogy 1993 végéig az egész országban szeretnék átszervez­ni ezt a tevékenységet. A foglalkoz­tatott létszám így 22 ezerről kilenc­ezerre csökkenne. A HORVÁT KORMÁNY TAGJAINAK ALKALMAT­LANSÁGA miatt harmadszor ala­kul át öt hónapos fennállása, óta. Ezúttal leváltották a miniszterelnök helyettesét, a külügyminisztert és 11 miniszterhelyettest. ALBÁNIÁBAN SZABAD LESZ A VALLÁSGYAKORLÁS, és felgyorsítják a reformalkotás folya­matát. A párt központi bizottságá­nak kétnapos ülésén Ramiz Alia erélyesen bírálta a reformokkal szembeni ellenállást, a súlyos gaz­dasági problémákat, a múlt hibáit és a munkahelyeken kialakult anar­chiát. Az államfő sürgette az alkot­mány módosítását is. NEM AKAR PIACGAZDASÁ­GOT A DÉL-AFRIKAI KOM­MUNISTA PÁRT, de a társadalmi tulajdonra épülő gazdaság kialaku­lásáig elfogadja a vegyes gazdasá­got. Ebben állapodtak meg a párt képviselői az ország üzleti életének vezetőivel folytatott tárgyalások során. POZSONYBAN A BŐSI VÍZ­LÉPCSŐ környezeti kárairól és gazdasági következményeiről kez­dődött tegnap kétnapos konferencia. A rendezők amerikai, osztrák, német és magyar vendégeket hívtak meg, valamint a vízlépcsőrendszer építé­sének csehszlovák kormánybiztosát. AZ ADÓS ÉS A HITELEZŐK CSŐDÜLETE Az új csődtörvény szerint a tulajdonos nem kérhet öncsődöt, csak a menedzser. 3. oldal NÉMET AUTÓIPAR - EGYESÜLT ERŐVEL A Mercedes részt vállal egy új teherautógyár létesítésében Kelet-Németországban. 7. oldal Patthelyzetben a Videoton Elengednek-e 1,5 milliárdos tartozást? Csalódottan távoztak a Videoton dolgozói arról a keddi munkásgyűlésről, amelytől azt várták, hogy a vállalat­­csoport privatizációjáról kaphatnak friss információkat dr. Gulácsi Gábor közigazgatási államtitkár és Bátori László révén, aki a Vagyonügynökséget képviselte. In­formációkat vártak, amelyekből következtethettek vol­na - legalább néhány hónapos távlatban - saját jövő­jükre is. Az információk helyett azon­ban csak ismétlésekre futotta az előadóktól - igaz, a korábbinál magasabb színvonalon. Ha eddig pontosan nem tudtuk, most megtudhattuk, hogy a vállalat jelenlegi helyzetében a legkriti­kusabb pont a likviditási gond. A Videoton középlejáratú hite­lállománya 3,35 milliárd forint. Rövid lejáratú tartozása 3,85 milliárd forint. Ezekhez az ügyletekhez a bank 3,5 milli­árd forint értékben vállalt ga­ranciát. A vállalatcsoport anya­gi helyzetét tovább gyöngíti, hogy év végére a speciális (hadiipari) szállítások leállása és egyéb problémák miatt az inkurrens készlet el fogja érni a 2,5 milliárd forintot. Az is közismert tény, hogy a Vide­otont is erőteljesen érinti a sorban állás, a szállítói és a vevői állomány több milliárd forintos, s hogy a vevői állomány­­ egy részének rövid időn belül törté­nő behajtása végérvényesen bizonytalanná vált. Az új vezetés - dr. Garami László vállalati biztos és Ber­zéthy Pál, a Videoton Ipari Rt. (VIRT) elnök-vezérigazgatója - a következő megoldási javaslatot terjeszti a minisztérium elé: Az állam engedjen el 1,5 milliárd forint katonai profilú tartozást. A fő finanszírozó bank, az MHB a majdani holding részvényei fejében vegyen át 1,9 milliárd értékű hiteltartozást. A Videoton vagyonából, illetve üzletrészeiből adjon el közel 2 milliárd forint értékűt, s vége­zetül a VIRT készletében sze­replő 2,5 milliárd forint inkur­­renciát az átalakuláskor az álló­eszközök felértékelésével párhu­zamosan lehessen leírni. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy e program koncepciójában csak annyiban tér el attól, amellyel Kázsmér János és csapata a tavalyi év vége óta bombázta a minisztériumot és az akkori kormmányzatot, amennyire a mára kialakult helyzethez kel­lett alakítani a régi koncepciót. A leírandó és átvállalandó milliárdok az idő előrehaladtá­val csak nőttek.) (Folytatás a 3. oldalon) Magyar kamatemelések A kormány tegnapi rendelete szerint a lakossági beté­tek kamatának felső határa november 20-tól az egy éven belüli lejáratú, előre meghatározott időre lekötött betétek­nél 4 százalékponttal, 22-ről 26 százalékra, az egy évnél hosszabbra, de három éven belül lekötött betéteknél ugyanennyivel, 26-ról 30 százalékra nő. A látra szóló betétek kamata 14-ről 17 százalékra emelkedik. A gazdálkodó szervezetek egymás közti viszonyában a késedelmi kamat a kormányrendelet szerint ezután a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese. Ettől azt várják, hogy a sorban állások megszüntetésére ösztönöz. (MTI) Kétmilliárd dollárért kizárólagos jogokat követel a FIAT Lengyelországban Az olasz FIAT cég ismét tárgyalásokat folytat Lengyelor­szággal egy nagy összegű autó­ipari beruházásról. A torinói nagyvállalat állítólag hajlandó lenne közel kétmilliárd dollár­nak megfelelő összegű lengyel­­országi befektetésre, ha cseré­be - az APA hírügynökség szerint - biztosítékokat kapna arra, hogy más cég nem fog az országban autógyártásra beren­dezkedni. A kizárólagos autó­gyártási jogra vonatkozó javas­latot állítólag azokon a titkos tárgyalásokon terjesztették elő az olaszok, amelyeket a lengyel ipari miniszterrel, valamint az érintett FSO és FSM autógyá­rakkal folytattak. A megbeszé­lések tényéről a varsói kormány egyik képviselője adott tájékoz­tatást. A FIAT delegációja állítólag egy 15 éves futamidejű terv végrehajtására tett javaslatot. Ennek keretében az olasz kon­szern vegyes vállalatok egész sorának megalapítását kezde­ményezte, úgy, hogy önmagá­nak lényegében mindegyiknél többségi részesedést tartana fenn. A nagy horderejű terv előirányozná a FIAT Tipónak, valamint egy, eddig csak „X” belső típusmegjelöléssel ellátott kisautónak gyártását. Ezen túl­menően szó van egy, ma még nem teljesen kifejlesztett, köze­pes kategóriájú személygépko­csi gyártásáról. A megbeszélések tényéről tájékoztatást adó tisztviselő szerint a FIAT­­ a közel két­milliárd dollár összegű beruhá­zás ellenében - a varsói kor­mány kötelezettségvállalásán kívül a Világbanktól is szeret­ne arra vonatkozó biztosítéko­kat kapni, hogy más autógyár nem fog személygépkocsikat gyártani az országban. Ezzel az elvárással kapcso­latban az FSO autógyár egyik képviselője is nyilatkozott, aki szerint valószínűtlen, hogy a lengyel kormány hajlandó len­ne ilyen exkluzív jogok mega­dására. Az olasz autógyár Var­sóban tartózkodó képviselői nem nyilatkoztak erről. A FIAT előterjesztése szerint Lengyelországban a különböző típusokból együttesen kellene 340 ezer autót gyártani évente. Hírek szerint ez az elképzelés heves ellenállásba ütközött az FSM autógyár képviselőinél, ők ugyanis azt szeretnék, ha egye­dül az „X” típusú személyautó­ból 350 ezer darabot gyártaná­nak az FSM szerelősorain. (APA) Az NSZK lengyel adósságokat engedett el Mazowiecki és Kohl csütörtöki találkozójának előestéjén hozták nyilvánosságra Varsóban, hogy az NSZK és Lengyel­­ország megállapodást írt alá egy 1975-ből származó, 760 millió márkás kölcsön elengedéséről. A hírt a lengyel pénzügymi­nisztérium egyik illetékese azzal kommentálta: reméli, ez precedens lesz, s hazája többi hitelezője is követi a németek példáját. A felek megállapodtak egyébként a vízumkorláto­­zásoknak enyhítéséről és a határokról szóló egyezmény közeli aláírásában is. Mára Lengyelország a Pári­zsi Klubba tömörült kormányok­nak összesen mintegy 30 milli­árd dollárral tartozik, magán­bankoknak pedig további 8-9 milliárddal. A kétféle adóssá­got Varsó egyformán kezeli, amennyiben egyoldalú döntés­sel ez év februárjától egyik után sem fizet kamatokat. De míg a nyugati kormányok tapintatosan beleegyeztek abba, hogy Varsó csak 1991 második negyedévé­ben újítsa fel fizetési kötelezett­ségét, a hoppon maradt magán­bankok képviselői október utol­só hetében Bécsben találkozó­ra hívták lengyel partnereiket, hogy rávegyék őket a középle­járatú hiteleik utáni kamattör­lesztés folytatására. E tárgyalásokat azonban a felek közös megegyezéssel elnapolták, mondván, inkább megvárják a lengyel elnökvá­lasztások eredményét. Egy bankár a halasztás ésszerűségét így magyarázta: majd meglát­juk, ugyanazt a lengyel delegá­ciót látjuk-e viszont néhány hét múlva, mint amelyikkel most megszakadtak a megbeszélések. A lengyelekkel tárgyaló ban­károk nem vették jó néven, hogy partnereik oldalán Bécsben feltűntek az eladósodott orszá­goknak nyújtott tanácsadásairól ismert „trojka” képviselői. A három beruházási bank - a Lehman Brothers International, a Warburg­­Investment Bank és a Lazard Freres - lengyel fel­kérésre vállalta a segítséget az adósságcsökkentésre irányuló tárgyalásokon. A magánhitelezőkkel megsza­kadt megbeszélések egyik részt­vevője kijelentette: attól tart, Lengyelország a bankokat faltö­rő kosként akarja felhasználni a Párizsi Klub tagjaival folyta­tandó alkujához. Aggodalma nem alaptalan. Varsó nem kevesebbet kér, mint adósságai 80 százalékának elen­gedését. Indoka, hogy a nagy­szabású lengyel gazdasági re­formok megvalósításához bel­földön van szükség tőkére. A hitelezők ezt nem vonják két­ségbe, de mind a kormányok, mind a magánbankok elzárkóz­nak a nagyvonalú gesztustól - attól félnek, amiben a legutób­bi német lépést követően Var­sóban reménykednek: a prece­densteremtéstől. Ezért is feltűnő, hogy Né­metország (Varsó legnagyobb hitelezője) engedményekre szánta el magát. Bonn nemcsak a már említett 760 millió már­ka törléséről döntött, hanem további 560 millió márkányi tartozás visszafizetésére is fel­tűnően kedvező feltételeket adott. Lengyelországnak ez utóbbi összeget 10 év leforgá­sa alatt kell befizetnie egy olyan együttműködési alapba, amely­ből a két ország által közösen kiválasztott programokat és beruházásokat finanszírozzák. A már novemberben esedékes első részletből Martin Swiecicki külkereskedelmi miniszter köz­lése szerint infrastrukturális fejlesztéseket, diákcseréket és lengyelországi német műemlé­kek helyreállítását fedezik majd. Ez utóbbi mozzanat Varsó németekkel folytatott alkujának egy egészen sajátos vonulatát fedi fel. Erwin Huber, a CSU főtitkára a Kohl-Mazowiecki találkozó előtt egy rádióinterjú­ban azt sürgette, hogy a Szilé­ziában maradt németek mielőbb kapjanak kulturális intézménye­ket, jussanak német vállalatok beruházási lehetőségekhez az iparvidéken. Kijelentette: elvár­ja, hogy az iskolákban német nyelvet tanítsanak, s hozzáfér­hetőek legyenek a német sajtó­termékek. Meglehet, ez magyarázza Swiecicki megjegyzését, misze­rint Lengyelország a csaknem 1 milliárd márkás német hitel­elengedéssel, illetve egy részük visszafizetésére adott könnyíté­sekkel n­pi mindig elégedetlen, s további jelentős engedménye­ket vár Németországtól. H. L. Harcias nyilatkozatok - mérsékelt olajpiaci reakció Amíg nem lőnek, a mostanra kialakult 30-36 dolláros sávban mozognak az olajárak - vonták le a szakértők a következtetést abból, hogy Thatcher háborúval fenyege­tő nyilatkozata is csak átmeneti drágulást okozott. Hasonló kijelentések néhány hete még 40 dollár fölé verték fel az árakat. Lapzártáig nem okozott heves áremelkedést az sem, hogy Szaddám Huszein azzal fenyegetett: ha Irakot támadás éri, a földdel teszi egyenlővé az Arab-félszige­tet - Mekka és Medina kivételével. A részvénypiacok már idege­sebben reagáltak azokra a jelek­re, hogy a háború küszöbön áll. A szerdai 1,78 százalékos New York-i árfolyamesést csütörtö­kön Tokióban a Nikkei index 2,26 százalékos csökkenése követte, s Európában is estek, de már kisebb mértékben, a részvényárak. A jó ideje gyen­gélkedő dollár árfolyama viszont többnyire a szerdai szint fölött zárt. Szerdán ugyan New Yorkban újra 35 dollár fölé szöktek az árak (az irányadó fajtáé decem­beri szállításra 2,68 dollárral, 35,31 dollárra emelkedett), de csütörtök reggel Ázsiából már csak 30 cent körüli drágulást jelentettek, Londonban pedig késő délutánra 86 centtel, 33,95-re ment vissza az északi-tenge­ri Brent barrelja. Nyugtatóként hatott, hogy a szaúdi olajat kitermelő Aram­­co közölte: ha kitör is a hábo­rú, a szaúdi­ termelést és expor­tot nem állítják le, csak azokat a kutakat zárják le, amelyeket találat ér. Varzi, az egyik legte­kintélyesebb olajszakértő azt jósolta, hogy a háború sem veri fel tartósan 40 dollár fölé az árakat, s Irak feltehetően nem képes súlyos kárt okozni a szaúdi kitermelőhelyekben. Csütörtök­re fontolóra vették az Ameri­can Petroleum Institute szerdán kevés figyelmet kapott jelenté­sét is, amely szerint a kőolaj­­készletek, a korábbi informáci­ókkal szemben, növekednek. (Folytatás a 2. oldalon)

Next