Világgazdaság, 1991. június (23. évfolyam, 104/5610-124/5630. szám)

1991-06-25 / 120. (5626.) szám

1991. június 25 Költe­nének, ha tudnák, mire A vendég tanácstalan Az idegenforgalom nyilvánvaló üzleti célja, hogy minél több turista minél több pénzt hozzon, és hagyjon itt az országban. Sőt, ha lehet, még többet, mint eddig. A külföldiekben van is erre némi hajlandóság, bár keve­sebb, mint korábban, de azért jönnek és költenének. Csak nem mindig tudják, hogy mire érdemes. A Magyaror­szág iránt érdeklődők egyik leggyakoribb panasza a kielégítő, alapos információk hiánya. Az országban csupán egyetlen olyan iroda működik, amely az egész magyar idegenforgalomról képes szakmai információkkal szol­gálni. Budapesten, a Tourinform Sütő utcai irodájában — ame­lyet a fővárosi térképek jó része csak S. utcaként jelez — az év minden napján 12 órán át, öt nyelven adnak választ a világ minden sarkából érkezett turis­ták legkülönbözőbb kérdéseire. Naponta rendszerint félezren jönnek be személyesen, és 250-300-an telefonon érdeklőd­nek Az utóbbi időben jelentő­sen megnőtt az egyéni utasok száma, akik - különösen ha először járnak hazánkban - nagyon igénylik ezt a fajta segítséget. Egyre többen jönnek Spanyolországból, Görögország­ból, Franciaországból, Olaszor­szágból és más olyan tájakról, ahonnan korábban sokkal ritkább volt a vendég, s akik jöttek, jobbára azok is csoportosan utaztak, mert úgy kényelmesebb­nek és biztonságosabbnak tűnt számukra. Az egyéni utasok számának növekedése egyúttal azt is jelzi, hogy egyre több kérdésre kell tudni válaszolni. Az iroda sziszifuszi munká­val saját adatbázist teremtett, egyfelől azt dolgozva fel, amit szaknyelven idegenforgalmi vonzerőnek hívnak. Részletesen nyilvántartják a múzeumok, a műemlékek, a tájvédelmi körze­tek, a gyógyfürdők, az uszodák, a vízi sportok, a kulturális és szakmai események, valamint a kongresszusok adatait: mit, mikor, hol érdemes keresni, és mi mennyibe kerül. Másfelől számon tartják a turisták foga­dásának felételeit, a szálláshe­lyektől a szolgáltatásokig, a közlekedési lehetőségektől az árakig szinte mindazt, amire a vendégeknek szükségük lehet. Mindez magától értetődő, ele­mi szolgáltatás, ám az, hogy az adatokért szinte küzdeniük kell, már nem olyan természetes. E percben talán náluk van az egyetlen, viszonylag megbízha­tó összeállítás a magyar utazá­si irodákról. Legalábbis azok­ról, amelyeknek a működését az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium engedélyezte, tehát ame­lyek nemzetközi tevékenység folyatatására is vállalkoztak. Azok azonban, amelyek csak belföldön kívánnak működni, akár önkormányzati engedél­lyel is dolgozhatnak, így az ő nyilvántartásuk teljességgel megoldhatatlannak látszik. De a többieké is kétes, mert mint­egy 1300 utazási irodai egység­től kértek tájékoztatást a műkö­désükről, ám sokan még csak nem is válaszoltak. Június 7-i adataik szerint 804 utazási iroda tevékenykedik az országban, közülük 445 Buda­pesten. Hogy melyikük mit csinál, mit ajánl és milyen feltételekkel, azt egy 80 kérdést tartalmazó kérdőív segítségével igyekeznek megismerni. Egy­­egy szállodáról is 30-40 adatot tárolnak az adatbankban, hogy bármikor a legmegfelelőbbet tudják ajánlani. Az ország mintegy 2000 vendéglősétől is kértek információkat, de csak 1300 válaszolt. Nem kevésbé bonyolult nap­rakész adatokat gyűjteni a múzeumokról, amelyek száma 700 körül van, s a róluk ké­szült országos összesítés legalább ötéves. Ezért mindenhová külön-külön kérdőíveket küldtek, hogy megtudják, melyik mikor tart nyitva, és mit kínál a láto­gatóknak. Az Országos Műem­léki Felügyelőség lajstroma mintegy 10 ezer műemléket tart számon, de azt sehol nem közlik, hogy a nagyközönség ezek közül melyiket látogathatja. A Tourin­form a plébániáktól a szociális otthonokon át az önkormányza­tokig a legkülönbözőbb szerve­zetekkel rendszeres levelezés­ben áll, hogy naprakész adato­kat szerezhessenek és adhassa­nak ügyfeleiknek. Ez is magától értetődő tevé­kenység, csak éppen az a bök­kenő, hogy a teljes munkát ugyanaz a 13 fős stáb végzi, amely a 12 órás ötnyelvű szol­gálatot is adja, s amelybe már a takarítónő is bennefoglaltatik, aki történetesen szintén tud németül. Ezekre az adatokra viszont szükség van, a pult előtt állók nem azt kérdezik, hogy mit honnan tudnak, ők csak a választ várják. Mint ahogy a külföldi útikönyvek szerzői is egyre jobban építenek a Tourin­form adataira. Eddig a Központi Statisztikai Hivatalban gyűlt össze a leg­több idegenforgalommal kap­csolatos adat, a számok azon­ban nem jeleztek semmit a minőségből. Azt, hogy hol milyen szállodát, vendéglőt, kempinget érdemes ajánlani, a helyszínen lehet legjobban megítélni. Ezért az adatok össze­gyűjtésében nagy szerep juthat­na a megyei idegenforgalmi hivataloknak, ám ezek sorsa manapság meglehetősen borot­vaélen táncol. A nagyvilágban a turisták ahhoz szoktak, hogy a nap bármely szakában még a leg­kisebb településen is találnak olyan információs pontot, ahol minden fontosat megtudhatnak. Előbb-utóbb Magyarországon is - kivált ha még világkiállítás is lesz - létre kellene hozni egy országos számítógépes információs bázist, amelyhez a helyi adatbázisok csatlakoztat­hatók, és naprakészen rendelke­zésre állhatna mindenhol a szükséges információ. Mindez nyilván nagy kiadás lenne, de egy olyan ágazat, amely milli­­árdokat hoz az országnak, meg kell hogy érje a befektetést. Ennél jóval olcsóbb lenne az­­a megoldás, amit a Tourinform már két éve próbál megvalósí­tani a fővárosban, de eddig valahonnan mindig lepattant a javaslat. Arra gondoltak, hogy a turisták körében a legnépsze­rűbb helyeken - a Vörösmarty téren, a Hősök terén, a Szent­­háromság téren és a Belváros­ban a Ferenciek terén - felállí­tanának egy-egy helyhez illő stílusú információs pavilont, ahol a turisták több nyelven is tájékoztatást kaphatnának, pénzt válthatnának és jegyet vehetné­nek a kulturális programokra. Mert úgy gondolják, a legtöbb hasznot akkor hozza az infor­máció, ha azok közelében van, akiknek szükségük van rá. Egyébként a tájékoztatás kétirányú is lehetne, hiszen a Tourinform rengeteg olyan tapasztalatra tesz szert a vendé­gek kérdései alapján, ami orien­tálhatná a szakmát és a vállal­kozókat is. Meg lehet tudni például azt, mit keres leginkább és mit keres hiába a külföldi. Sokan igénylik a középkategó­riás szállodákat a fővárosban, és a fiataloknak való olcsó szálláshelyeket. Keresik a vege­táriánus étteremeket, amelyek­ből már akad egy-kettő Buda­pesten. Nincs viszont csomag­­megőrző a Belvárosban és nincs elég illemhely. Hiányoznak a külföldieknek a kerékpárköl­csönzők, az olcsóbb gyorski­szolgáló éttermek és a gyalo­gos városnéző séták. És az olyan színvonalú tájékoztatás is hi­ányzik, ami pedig egy ország propagandájához nélkülözhetetlen. IPARI INGATLAN TULAJDONJOGA (42-es övezetben) Budapest XI., Prielle Kornélia u. 17. sz. alatt ELADÓ. Világkiállítási terület közvetlen szomszédságában. Összterület: 8100 m2 Beépítettség: 30 százalék (műhelyek, raktárak, iroda, szociális helyiség) Egyben, de szükség esetén megosztva is. Érdeklődni a fenti címen, vagy a 161-0018-as telefon/telefaxon lehet. IDEGENFORGALOM A SZALDÓ Kft. budapesti, telefonos, összkomfortos lakásokat kínál iroda céljára. Érdeklődni lehet 10-16 óra között a 132-0633-as telefonszámon. Felemás az osztrák mérleg Dacára az Öböl-háborúnak - amely jelentős mértékben vissza­vetette az idegenforgalmat -, pozitívan alakult az idei év első negyedében Ausztria idegenfor­galmi mérlege. A nemzetközi turizmusból származó bevételek az előző év azonos időszaká­hoz képest 16 százalékkal - 5,6 milliárd schillinggel - nőttek, és elérték a 41 milliárd schil­­linget. Az osztrák turisták kül­földi kiadásainak stagnálása miatt a fizetési mérleg aktívu­ma ezen a részterületen 27 milliárd schillingre em­elkedett - hangzott az Osztrák Nemzeti Bank közleménye. Az Ausztriába utazó külföldi turisták számának növekedését az év első két hónapjában első­sorban a kedvező hóviszonyok­ra vezetik vissza. Ugyanakkor természetesen az Öböl-háború hatására visszaesés is tapasztal­ható főként a repülőutaknál. Az idei év első negyedévének 29 millió vendégéjszakájával csak­nem sikerült elérni az 1989-es év első negyedének színvona­lát. Az előző év azonos idősza­kához viszonyítva 2,6 millióval nőttek a külföldiek vendégéj­szakái. Teljesen különböző fejlődési irányt vett ezen belül a városi és a „vidéki” turizmus: a váro­si turizmus keretében 200 ezer­rel csökkent a vendégéjszakák száma, aminek Bécs volt az elsődleges kárvallottja. Ezzel szemben a vidéki vendégéjsza­kák száma 2,8 millióval emel­kedett. Az osztrák fővárosból elsősorban az olasz, a japán és az amerikai látogatók maradtak el, az egész ország adatait fi­gyelembe véve pedig a Nagy- Britanniából, az USA-ból és a Japánból érkező vendégek köré­ben lehetett visszaesést tapasz­talni. Jelentősen nőtt viszont a francia, a jugoszláv, az NSZK- beli és a holland turisták érdek­lődése. Az osztrákok külföldi utazá­sainak száma január és február folyamán a tavalyinak csaknem egynegyedével emelkedett, és elérte az 1,7 milliót. A nem­zetközi tendenciákat követve az osztrák turisták esetében is az egynapos utazások nőttek a legnagyobb mértékben (40 százalékkal), ezzel szemben 6 százalékos visszaesés követke­zett be a jóval költségesebb, több éjszakát magukban foglaló utak­nál. Mindezt tekintetbe véve az osztrák turisták kiadásának szín­vonala nem változott az előző év azonos időszakához képest. Az év első két hónapjában Ausztria hat szomszédjára esett az osztrák polgárok utazásainak 95 százaléka. Az osztrákok meg­erősödött utazási kedve első­sorban a Magyarországra, Cseh­szlovákiába és az Olaszországba irányuló utazásokra kon­centrálódott. Valamivel gyen­gébb volt az emelkedés a német és a svájci utaknál, míg a jugo­szláviai utazások jelentős mér­tékben visszaestek. (Der Standard) Horvát turistatoborzó Bizonytalan Jugoszlávia idegenforgalmá­nak 80 százaléka nem más, mint Horvátország idegenforgalma, hiszen a turisták döntő többsé­ge az Adriára utazik. Már amikor utazik, hiszen az utóbbi idők politikai fejleményei katasztro­fálisan érintették az országot. „Az idén az idegenforgalom politikai kérdés, pedig ez az az üzletág, amelynek teljesen depolitizáltnak kellene lennie” - jelentette ki Mladen Simunics, a Horvát Köztársaság idegen­­forgalmi miniszterhelyettese azon a sajtóértekezleten, ame­lyet nemrégiben tartottak Buda­pesten. A miniszterhelyettes egy szakmai delegáció élén azzal a nem titkolt céllal látogatott Magyarországra, hogy meg­győzze a magyar turistákat: országa veszélytelen. „Az Adri­ai-tenger horvát része tökélete­sen biztonságos, eddig egyetlen turistának sem volt semmilyen kellemetlensége, s meggyőződé­sünk, hogy ezután sem lesz” - nyilatkozta Simunics. A Horvát Köztársaság számá­ra az idegenforgalom különle­gesen fontos, hiszen az abból­­ származó bevételei másfélszer magasabbak, mint az összes többi ágazaté együttvéve. Ezért minden lehetőséget megragad­ biztonságban­ nak arra, hogy a turizmust támogassák, a potenciális láto­gatókat pedig meggyőzzék ar­ról, hogy érdemes odautazniuk. Rendszeresen tájékoztatást adnak például arról, hogy az Adria melyik útvonalakon közelíthe­tő meg a legveszélytelenebbül. Igyekeznek a turistákat az árak mérséklésével is megnyerni, bár ezzel a módszerrel nem min­denütt élnek. Rendkívül visszaesett az idén az idegenforgalom, de a magyar turisták még a többiekhez ké­pest is kisebb számban keresik fel az országot. A csökkenés azonban már tavaly is észlelhe­tő volt, amikor 120 ezer ma­gyar üdült az Adrián, 25 szá­zalékkal kevesebb, mint 1989- ben. A magyarok egyébként Horvátország idegenforgalmában a 9. helyen állnak, a legtöbb vendég az NSZK-ból, Olaszor­szágból, Ausztriából és Nagy- Britanniából érkezett általában. Amikor a horvát idegenfor­galmi miniszterhelyettest arról kérdezték az újságírók, hogy vajon a turisták biztonságára nézve milyen garanciákat tud­nak nyújtani, ő azt válaszolta: ugyanolyat, mint Görögország, Írország vagy amilyet a basz­kok adnak. A köztársaság parlamentje nemrégiben törvényt fogadott el az idegenforgalom fejlesztésé­ről, emellett egy új koncepciót is kidolgoztak, amely az egyé­ni turizmust igyekszik a cso­portos turizmus helyébe állíta­ni; ennek megfelelően a szállo­daépítéseknél felhagynak a monumentális, ezerszemélyes hotelek építésével. A horvát idegenforgalom vezetői abban reménykednek, hogy a politikai viszonyok hamarosan rendeződnek, s akkor már nemcsak a tengerpartra lesznek kíváncsiak a külföldi­ek. Az ország belső területei­nek idegenforgalmát is szeret­nék fejleszteni, annál is inkább, mert Zágráb 80 kilométeres körzetében 74 középkori kastély van, amelyek közül 52 kis beruházással is jó állapotba hozható, kilencet pedig már teljesen felújítottak. BUDA-IMMOBILIA KFT. értékesíti új, reprezentatív kivitelezésű, Rózsadomb, Csatárka u. 45. szám alatti ingatlanát 60 000 000 Ft irányárért. Lízingkonstrukciós lehetőség is! 1118 Budapest XI., Köbölkút u. 39. Telefon: 185-0776, 111-1288 Telefax: 185-0776 A németek nyarainak ára Sok német család számára drágább lesz az idei nyári sza­badság mint a tavalyi volt, sőt számos kedvelt célországban - így Spanyolországban és Auszt­riában - a németeknek több pénzt kell majd kiadniuk, mint­ha otthon üdülnének, hasonló kategóriájú nyaralóhelyeken. Amint azt a Német Bankok Szövetségi Egyesülése Kölnben tudtul adta, a S­panyolország­­ban üdülő német vendég egy márkájáért - átszámítva - mindössze 80 pfennig értékű árut vásárolhat, Ausztriában pedig ugyanez a pénz csak 90 pfenni­get ért. A legkisebb ellenérté­ket a skandináv országokban adják a német márkáért: Finn­országban például alig 66 pfen­nig értékű árut lehet érte kap­ni. Olcsóbb viszont a németek számára a nyári szabadság Törökországban, ahol megbe­csült márkájuk ellenértéke 1,30 DM, de még az Egyesült Álla­mokban (1,12 DM) és Görögor­szágban (1,10 DM) is általában kevesebb pénzt kell kiadniuk az üdülő németeknek, mintha ott­hon nyaralnának. A költségek szempontjából a németországi­val nagyjából megegyezik a hollandiai, a portugáliai, az olaszországi, a franciaországi, a kanadai és a belgiumi nyaralás. (Frankfurter Allgemeine Zei­tung) Golfpálya épül Nyugat-Európában több mint 30 százalékkal nőtt a golf irán­ti érdeklődés, Ausztriában pár év alatt megduplázódott a golf­pályák száma, s a mostani 50 helyett öt éven belül már 100 várja a sportolni vágyókat. Ennek ismeretében aligha meglepő, hogy a minőségi tu­rizmus fejlesztése jegyében a Danubius Hotels a nyugati határhoz közeli Bükfürdőn a Thermál Szálló mellett vegyes vállalat keretében létrehozta az ország első nemzetközi szín­vonalú golfpályáját. A most megalakult Birdland Golf & Country Club tulajdo­nosai, az NCC AB svéd építő­ipari vállalat osztrák leányvál­lalata, a Savaria Golfplatz Pla­­nungs und Betriebsgesellschaft GmbH, amely 57,8 százalékkal, a Danubius Hotels, amely 22,2 százalékkal és a Bük Mgtsz, amely 20 százalékkal részese­dik az üzletből. A 96 hektáros pálya kivitele­zési munkálatait másfél éve kezdték el, jelenleg 85-90 százalékos a készültségi foka, s a befejezéséig várhatóan Bükön 100-110 millió schillinget fognak költeni rá. Az építést az NCC AB végzi, amely eddig már 35 pályát épített a világ külön­böző pontjain. A vegyes vállalat vezetői arra számítanak, hogy mintegy 4 év alatt sikerül elérniük azt a 800-1000-es taglétszámot, ami mellett a beruházás megtérülé­se 4-6 év alatt várható. A klubban egyébként egy évre a tagsági díj 45 000 schilling, amelyet a vállalkozás vezetői a hasonló nyugati pályák áraihoz képest mérsékeltnek tartanak. A Danubius Hotels azt terve­zi, hogy a gyógyszálló mellett, a golfpálya közvetlen közelében egy 200 szobás golf- és sport­szállót épít. A pálya közelében egy faházakból álló falut kíván­nak építeni, amelyet száz 70 négyzetméter alapterületű épü­let alkot majd. írta és összeállította: Peredi Ágnes ni

Next