Világgazdaság, 1991. június (23. évfolyam, 104/5610-124/5630. szám)

1991-06-11 / 110. (5616.) szám

1991. június 11 IDEGENFORGALOM Külföldi munkaerő után kiáll az osztrák idegenforgalom Földvári Zsuzsa jelenti Bécsből: Tízezer főre becsülhető a munkaerőhiány az osztrák ide­genforgalomban. Ha a szociális miniszter nem oldja föl a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó tilalmakat, akkor a nyári szezonban az ágazat összeomlik, avagy feketén alkalmaz munkaerőt - közölte az osztrák gazdasági kamara idegenforgalmi részlegének főnöke, Günther Puttinger. Panaszának ezzel azonban még nem ért a végére. Elmondta azt is, hogy már több vállalkozás bezárt, s újabb tömeges bezárásokra kell számítani, ha a kormány június végéig nem hoz könnyítéseket a foglalkoztatásban. Kormányzati és független szakértői körökben arra gyanakodnak, hogy nincs is szó tényleges munkaerőhiányról, jóval inkább arról, hogy a vendéglátóipar a meglévő bel- és külföldi munkaerőt új, a jelenleginél olcsóbb külföldiekre akarta lecserélni. A Wifo gazdaságkutató intézet szakértője szerint a külföldiek foglalkoztatásának követelése lényegében egy strukturálisan gyenge ágazat szubvenció iránti igényét jelenti. Az osztrák munkaközvetítők jelenleg 25 ezer olyan bel- és külföldi munkanélkülit tartanak nyilván, akik nem kiközvetít­­hetők vagy nem akarnak munkát vállalni. Mindenesetre az építőipar illetékesei közölték, hogy tavaly 6344 munkahely maradt betöltetlenül, 36,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Belügyminiszteri vélemény az önkormányzati vagyonról Dr. Boross Péter belügymi­niszter az elmúlt héten a Gel­­lért Szálló márványtermében találkozott a Magyar Szálloda­­szövetség képviselőivel. A ta­lálkozót a szövetség kezdemé­nyezte, azzal a céllal, hogy tájékoztatást kapjanak hajdani kollégájuktól az őket, s ezen keresztül a hazai idegenforga­lom és a vendéglátás szakem­bereit érintő belügyi vonatkozá­sú problémákról. A szállodavezetők kérdései alapvetően két téma köré cso­portosultak: egyrészt a szállo­dák és környékük közbiztonsá­gával voltak kapcsolatosak, másrészt az önkormányzati vagyon helyzetének a vendég­látóipart érintő vonatkozásai iránt érdeklődtek a szakembe­rek. A miniszter válaszában el­mondta, hogy biztonságának szavatolása érdekében a köz­vélemény egyre inkább meg­követeli a határozott rendőri fellépést. A szállodaipart is érintő bűnözéssel kapcsolatban kifejtette, hogy az elmúlt idő­szakban e területen is sikerült előrelépni, s utalt a Váci utca megtisztítására, illetve a masszázsszalonok elleni akció­ra. Az önkormányzati vagyon elosztásának a vendéglátásra gyakorolt hatásáról válaszolva Boross Péter elmondta, az önkormányzati törvény megal­kotásának körülményei és a módosító javaslatok sokasága nem minden esetben hagyta meg a törvényjavaslat alapkoncep­cióját. Fontos területként emlí­tette a miniszter az önkormány­zatok kezébe kerülő vagyontár­gyak hasznosulását. Miután az önkormányzatok kezébe most hatalmas értékű vagyon kerül, azzal szakértő módon kell gazdálkodniunk. Ez pedig - szerinte - nem minden esetben biztosított, ami elriaszhatja az esetleges befektetőket, lassíthatja a gazdaság talpraállását. Végül Boross Péter határo­zottan kijelentette, hogy a vendéglátásban sem teljesen ismeretlen, rossz emlékű informátorrendszert teljes egészében felszámolták, s ha léteznek is ma ügynökök, azok kizárólag a szervezett bűnözés elleni harcban kapnak szerepet, ők tehát teljesen új személyek, új területen működnek, s egészen más feladatokkal. F. K. Bringóvár a Margitszigeten Új színfolttal gyarapodott a Margitsziget: a Bringóhintó Gmk a napokban a Hajós Alfréd sétányon megnyitotta a Bringóvárat, amely ingyenes turisztikai információs központ­ként működik majd. A faház­ban viszonylag olcsó büfé is lesz, és itt fogják tárolni a gmk használaton kívüli négykerekű, pedálos járműveit, a bringóhin­tókat. A Bringóhintó Gmk egyébként 1984 óta jelentősen hozzájárult a Margitsziget ar­culatának megváltoztatásához. A vállalkozók igen fontosnak tartják a kiszolgálás magas színvonalát: humoros hangvételű magnós idegenvezetést készítet­tek 6 nyelven, a magnót pedig bárki kérésére ingyen felszere­lik a bringahintóra. V. É. Az I­D/Valuation Research Vagyonértékelő és Beruházási Tanácsadó Kft. irodabérleti lehetőséget ajánl fel Önnek. Cím: III. ker., Bécsi út 100. (FESTŐ irodaház). Bérelhető alapterület: 110 m2, 5 telefonvonallal. Beköltözhető: 1991. szeptember 30-án. További információk a 180-5866-os telefonszámon (titkárság). Kevesebb amerikai várható az idén nyáron Európában Az amerikaiak utazási kedve idén sem hagyott alább. Keve­sebben választják azonban úti­célul Európát, s inkább az ol­csóbb hazai, mexikói vagy karibi üdülőhelyeken töltik vakáció­jukat - jelentette a DPA tudó­sítója Washingtonból. Bár az Atlanti-óceán feletti légiforgalom az év eleji átme­neti visszaesés után ismét megélénkült, az utasok inkább európaiak, mint amerikaiak. Az európai utazási irodák egyik szövetségének becslése szerint idén az Egyesült Államokból fél­millióval kevesebben látogatnak Európába, mint a tavalyi rekord­évben, amikor 7,46 millióan érkeztek. Zsúfoltnak ígérkeznek viszont az amerikai belföldi idegenfor­galmi központok, mint például a kaliforniai Yosemite Nemze­ti Park, vagy a virginiai She­­nandoah-völgy. Az olyan híres európai látnivalókat is, mint a párizsi Eiffel-torony, a római Colosseum vagy a müncheni Hofbräuhaus, inkább a sokkal olcsóbban megközelíthető flori­dai Disneyworld parkban cso­dálják meg, még ha csupán műanyag és papírmasé után­zatokról is van szó. Soha nem látott számban özönlenek a külföldi turisták is az Egyesült Államokba. Az amerikai idegenforgalmi hiva­tal idén 41,5 millió külföldi látogatóra számít, ami minden idők legjobb szezonjának ígér­kezik. Az amerikai határ-elle­nőrzési szervek megerősített személyzettel és újonnan fel­szerelt komputerekkel készülnek az utasáradatra. Leginkább a japánok kíván­csiak Amerikára, közülük az idén 3,27 milliót várnak. 2,26 mil­lió látogatóval a britek állnak a második helyen, míg 1,21 millióval a németek a harma­dikak. A legkedveltebb úticél San Francisco, amelyet Las Vegas, Los Angeles, Miami, New York és Washington követ. (MTI) A volt NDK területén döcög a turizmus szekere Helmut Kohl német kancel­lár mintegy 2,5 millió márkás külön alapot hozott létre a gyenge lábakon álló keletnémet turizmus megsegítésére. Az alapot a német turisztikai központ használhatja fel. Kelet- Németországban az idegenfor­galom a kevéssé jövedelmező iparágak közé tartozott, és a német egyesülés óta több volt szocialista utazási iroda a csőd szélére került vagy bedobta a törülközőt. Szakértők szerint a hanyatlás okai nyilvánvalóak. Az idegen­­forgalom infrastruktúrája ren­geteg kívánnivalót hagy maga után, és túlságosan lassú üte­mű a keleti tartományok szál­lodáinak és éttermeinek privati­zációja, miközben a nyugati országokból érkező turisták még telefonálni sem tudnak, ha szobát akarnak foglalni. Ezért hamaro­san nyugati színvonalú iroda nyílik Berlinben, ahol a tele­fonon történő szobafoglalás csak pár percet vesz igénybe s az ott dolgozók bármikor pontos képet kaphatnak a szállodák szabad kapacitásáról. A nagyközönsé­get ezentúl bővebben informál­ják az Elbán túli üdülési lehe­tőségekről is. A másik megoldandó problé­ma a szállodai és éttermi ellá­tás, illetve a kiszolgálás színvo­nala. Csak elvétve akad olyan szálloda, ahol a külföldi ven­dég megközelítően nyugati színvonalú ellátásában részesül, arról nem is beszélve, hogy joggal marasztalják el a kelet­német területeket a környezet szennyezettsége miatt is. Nem véletlen, hogy míg az egykori NSZK területén tavaly 14 mil­lió külföldi turista fordult meg, addig a keleti tartományokban csupán 1 millió. A helyzet javítására, a kelet­német üdülések népszerűsítésé­re a Német Turisztikai Központ (DZT) tervet dolgozott ki, amely főleg a kispénzű egyéni turis­ták számára lehet vonzó. Az utóbbi időben ugyanis a turis­ták előnyben részesítik az úgynevezett „bread and break­fast” túrákat, esetleg nyaraló­kat bérelnek ki. Peter Roth, a DZT piackutatója szerint egy­szerre két lovat kell megülni­ük: egyrészt külföldi kampányt kell folytatniuk üdülőhelyeik népszerűsítésére, másrészt nyugat-európai színvonalra kell emelniük az idegenforgalmi létesítmények ellátását. Ezen túlmenően adatbank létrehozá­sát tervezik, ahol a szakembe­rek mindig hozzájuthatnak a legfrissebb információkhoz. Bár az idén nem várható látványos javulás, jövő évre már megkez­dődhet a fellendülés. Az IPARBANK Rt. értesíti tisztelt kötvénytulajdonosait, hogy a múlt évi sikeres gazdálkodás eredményeként a forgalomban lévő kötvényeire 1991-ben 8 százalék kamatprémiumot fizet. Ezt a Budapest Bank Rt. további 4 százalék kamatprémiummal egészíti ki. A bizalom klubja A Tourinform adatai szerint Magyarországon 865 utazási irodát jegyeztek be, de a való­ságban minden bizonnyal még ennél is több cég és cégecske próbál megélni az idegenfor­galomból. Naponta születnek újak, s tűnnek el korábbiak. Az irodák számát senki nem tudja pontosan, és a működésükről sem állnak rendelkezésre meg­bízható adatok. Tapasztalható viszont, hogy közülük jó néhány messze nem áll hivatása ma­gaslatán, s ténykedésével a megfelelő szakértelemmel, korrektül dolgozó cégek iránt is bizalmatlanságot ébreszt. Az áttekinthetetlen helyzet javítása érdekében, az Osztrák Idegenforgalmi Iroda (VILÁG­­GAZDASÁG, 1991. április 16., 13. old.) kezdeményezésére az év elején létrehozták az Auszt­ria Klubot. A klub érdekvédel­mi szervezet kíván lenni, amely az utasok, valamint a magyar és az osztrák utazási irodák számára is garanciát nyújt a szolgáltatások színvonalára. A magyar tagirodák munka­társai számára az Osztrák Ide­genforgalmi Iroda tanulmány­­utakat szervez, és világszerte működő 96 képviseletük a klub­ba tömörült magyar utazási irodákat ajánlja az osztrák-ma­gyar programok iránt érdek­lődőknek. A klubtagsághoz elemi szak­mai feltételekkel kell rendel­keznie a jelentkezőknek. Elvár­ják többek között, hogy leg­alább 20 millió forintos forgal­mat bonyolítsanak le évente, s osztrák partnerirodáik számláit 30 napon belül kiegyenlítsék. A szervezet egyelőre csak erkölcsi garanciát vállal tagjai­ért, de foglalkoznak a gondo­lattal, hogy idővel anyagi ga­ranciát is nyújtsanak az utasok­nak­. A klubnak 20 tagja van, köztük az IBUSZ, a Coopturist, a Pegazus Rt., az Union Tours, a Cityrama és a Mecsek Tours. A résztvevők többsége a na­gyobb cégek közül került ki, amit az is jelez, hogy tavalyi összforgalmuk 9,5 milliárd forintot­­tett ki. A szervezet azonban nyitott a kis irodák irányába is. Az Ausztria Klub a tagok 10-10 ezer forintos tagdíjából, és a­z osztrák tartomány össze­sen 90 ezer schillinges támo­gatásából tartja fenn magát. P. Á. Az Intercontinentalé lett a moszkvai Metropol szálló­­ A nemrégen felújított s a Vörös térről pár perces sétával megközelíthető moszkvai Metropol szálló az Intercontinental szállodalánc része lett. Az erről szóló megállapodást a szovjet fővárosban írták alá az Inturiszt utazási iroda és az Intercontinental Hotels Group képviselői. A tervek szerint az első nemzetközi szállodaláncot képviselő ötcsillagos szálló nemcsak az üzletemberek kedvenc találkozóhelye lesz, hanem olyan központ is, ahol a szovjetek megtanulhatják, hogyan kell kifogástalanul kiszolgálni a kedves vendéget. A jó vendégfogadóra nagyon nagy szükség van­ a Szovjetunióban, mert - mint azt az Inturiszt vezérigazgatója elmondta - évente 50-70 millió turista jönne az országba, de ebből csak 8-8,5 milliót tudnak fogadni. Jelenleg Moszkvában 20 szálloda építése, illetve felújítása közeledik a befejezéshez, s ezek az európai igényeket is kielégítő szolgáltatásokat nyújtanak majd - állította az illetékes. Az Inturiszt képviselője csak arról nem számolt be, mennyit kérnek majd egy szobáért a Metro­­polban és a többi előkészületben lévő szállodában. Sz. M. Vendégcsalogatóban - Trentinóból Az itáliai idegenforgalomnak az utóbbi egy-két évben már komoly fejfájást okozhat a kelet­európai változások nyomán - az adminisztratív kötöttségek enyhültével, illetve részbeni megszűntével - felduzzadó turistaáradat. A külföldi láto­gatók számának látványos gya­rapodása önmagában még ör­vendetes jelenség lenne, ha nem az amúgy is sűrűn látogatott olaszországi látványosságok - például Velence - köré kon­centrálódna, felemésztvén az ottani kulturált turizmus lehe­tőségét. Vélhetőleg részben ezekkel a tapasztalatokkal, részben a fo­lyamatosan bővülő olasz-magyar turistaforgalommal is összefüg­gésben állhat az itáliai idegen­­forgalmi szakemberek új kez­deményezése. Az utóbbi hóna­pokban egyre több alternatív turisztikai lehetőséget kínálnak fel az eddig kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert olasz tartományokban. A szicíliai Trapani tartomány vezetőinek tavaszi budapesti tájékoztatása után a legutóbb az osztrák-svájci határon fekvő Trentino tartomány idegenfor­galmi szakemberei jöttek el „turistacsalogatóba”. A 6200 négyzetkilométeren elterülő észak-keleti tartomány - az idegenforgalmi szakembe­rek elmondása alapján - a hagyományos itáliai turistahe­lyekhez képest jóval szélesebb választékot kínál. Nemcsak nyaralóhely, hanem 22 síköz­pontjával az észak-olasz hegy­vidék kedvelt téli kirándulóhe­lye is. Termálfürdőhelyei a gyógyturizmust, a tanyák a falusi turizmust hivatottak szolgálni, a kulturturizmus jegyében pe­dig számos zenei esemény kí­séretében az idén rendezik meg harmadik alkalommal, a trenti­nói kastélyok fesztiválját. A hozzávetőlegesen 400 ezer tren­­tinói idegenforgalmi férőhely jelentős része az olcsóbb szál­láshely, kibérelhető apartmanok. A nemzetközi sportvilág is felfigyelt a tartomány természe­ti lehetőségeire és Trentino kapott megbízást az 1993-as kajak-kenu világbajnokság megrendezésére. S. Gy. Újabb látványosságok a Tisza-tónál Újabb idegenforgalmi lát­ványosságokkal bővülnek az egyre több hazai és külföldi vendéget vonzó Tisza-tó víz­közeli települései. Tiszaörsön, a gyógyfürdő melletti hétszáz esztendős kiskápolna tatarozá­sát befejezték. Helyreállítják a stációkat is, a domborműveket Pogány Gábor szobrászművész készíti el. Az ősi kápolnában állandó egyházművészeti kiállí­tást terveznek. Abádszalókon természetvé­delmi programot készítenek elő. A valamikor szőlőkultúrájáról híres településen egy jellegze­tes, mintegy 700 méter hosszú kunyhósor található a határdű­lő két oldalán. A száz kunyhót, amelyet bor, illetve szőlőműve­lő eszközök tárolására is hasz­nálnak, védelem alá helyezik, s javaslatot dolgoztak ki a­­ szőlőkultúra újbóli felvirágozta­tására, a százéves fákkal kör­beültetett nádfedeles kunyhókat pedig az idegenforgalom szol­gálatába kívánják állítani. (MTI) ni Az oldalt összeállította: Facsinay Kinga

Next