Világgazdaság, 1991. november (23. évfolyam, 210/5716-230/5737. szám)

1991-11-06 / 213. (5719.) szám

2 A General Motors többet ruház be Magyarországon (Folytatás az 1. oldalról) Az Astrát a szentgotthárdi gyár ötajtós és kombi változatban fog­ja gyártani, GL és Club felszerelt­séggel, de megvásárolható lesz Ma­gyarországon a sportos csúcsmo­dell, a 16 szelepes Astra GSi is. A modellt négyfajta katalizátoros mo­torral kínálják majd. Ezek: az 1,4 és 1,6 literes benzinüzemű, az 1,7 literes dízel, illetve a kétliteres, 16 szelepes benzinüzemű az Ast­ra GSi-hez. Az Astra árusításának megkez­­dését jövő márciusra tervezi a cég, amikor a gépkocsi már elérhető lesz Szentgotthárdról. Miközben Nyugat-Európában jelenleg na­gyobb a kereslet, mint amennyit a GM gyártani képes, a szentgott­hárdi üzemnek köszönhetően a ma­gyar vásárlók szinte azonnali szál­lítással vehetnek majd Astrát. A gépkocsik értékesítését a GM azon a kereskedelmi szervezeten keresztül végzi majd, amelynek kiépítésést tavaly áprilisban kezd­ték meg. A céget idén januárban 10 kereskedővel jegyezték be, szá­muk azóta 23-ra nőtt. A dealerek, akik az új Opelek eladása és szer­vízelése mellett a használt model­lek felértékelésével és visszavá­sárlásával is foglalkoznak, már megtalálhatók az ország fontosabb pontjain. A GM szeretné elérni, hogy minden jelentősebb város­ban legyen Opel-márkakereske­­dés. A General Motors lengyelor­szági autógyártást is tervez. A kül­földi befektetéseket koordináló len­gyel állami ügynökség vezetője ezzel kapcsolatban azt mondta, Lengyelország várhatóan rövide­sen dönteni fog az FSO autógyár rekonstrukciójában való nyugati részvételről. Zbignew Piotrowski cáfolta azokat a vádakat, hogy a döntéshozatal hónapok óta külö­nösebb indok nélkül késik. A var­sói kormány jelenleg két ajánlatot vizsgál, a General Motors-ét és a Citroenét. A hét elején az előbbi cég képviselői tárgyaltak Varsó­ban, de a megbeszélésekről rész­leteket nem tettek közzé. Lengyel sajtójelentések szerint a General Motors az Opel Astra és Vectra típusok gyártására tett aján­latot. Az összeszerelést valami­kor a jövő évben kezdenék el a varsói autógyárban, amelyben az említett nyugati partner mintegy 70 százalékos részesedéshez sze­retne jutni. Az említett Opel már­kák sikeres lengyelországi piaci startjához védővámok bevezeté­sét kéri a General Motors. A cég képviselői szerint a varsói kor­mány immár megkapta azokat a javaslatokat, amelyek alapján dön­teni tud arról, hogy melyik ajánlat előnyösebb Lengyelországnak. Hó­napok óta folynak megbeszélések a General Motorsszal, a Citroen­nel és a Fiattal, amelyek célja a bekapcsolódás az FSO autógyár korszerűsítésébe. A GM Nyugat-Európában már tavaly is rekordeladásokat köny­velhetett el. Ez év első kilenc hó­napjában pedig további 6 száza­lékkal - 75 ezer kocsival - növel­te értékesítését e régióban, mi­közben e piac átlagosan csak két százalékkal bővült. Az amerikai autógyár piaci részesedése Nyu­gat-Európában ezzel kilenc hónap alatt 11,3 százalékról 11,8 száza­lékra nőtt. A GM vezetői azt re­mélik, hogy év végéig 1,6 millió gépkocsival új rekordot ér el, mi­közben a teljes nyugat-európai pi­ac tovább bővül és elérheti a 13,5 milliót. Világbank-támogatás a Szovjetuniónak om­ r.orusi­i. u­i • a­v- ve­l Technikai együttműködésről szó­ló megállapodást írt alá Mihail Gorbacsov szovjet államfő és Le­wis Preston, a Világbank új elnö­ke Moszkvában. A megállapodás értelmében a Világbank nemzet­közi szakértői küldöttséget me­neszt a Szovjetunióba, hogy is­mertessék a piacgazdaság beve­zetésével kapcsolatos technikai jel­legű kérdéseket, támogassák az átmenetet a Szovjetunióban. A nemzetközi pénzügyi szerve­zet 30 millió dollárt szán erre a célra, s ragaszkodik ahhoz, hogy a központon kívül az egyes köztár­saságok is szabadon hozzájussa­nak a külföldi szakértők szolgál­tatásaihoz - hangzott el Moszkv­­ban. A megállapodás előkészíti a ta­lajt a Szovjetunió teljes jogú Vi­­lágstó pofttjgsága számára. Erre még legalább egy évig várni kell - hang­súlyozta a nemzetközi pénzügyi szervezet Szovjetunióval foglal­kozó részlegének igazgatója. Ezt követően megnyílnak a Világbank pénzügyi csatornái a szovjet beru­házások számára is. A külföldi szakértők egyelőre egy három hónapra szóló akció­tervvel érkeznek Moszkvába, de a 30 millió dollár legalább két évig fedezi a tanácsadás költségeit. Az első feladatok között szerepel a központi tervezés rendszerének megreformálása, a mezőgazdaság, az energetikai szektor, a társada­lombiztosítás átalakítása, a szak­emberképzés korszerűsítése. (Reuter) Nemzetközi időjárás­­////// nov. 5-én Prognózis nov. 6-ra Óra C" Időkép C" Időkép Európa Amszterdam 137 zápor8 zápor Athén 13 2» napos 17 felhős Bécs 14 12 napos9 felhős Belgrád 13. 10 esős 12 napos Berlin 137 felhős6 szeles Bonn 138 esős9 zápor Brüsszel 136 esős7 változó Budapest 13 11 felhős 10 változó Bukarest 14 11 felhős 10 esős Dublin 126 napos7 változó Genf 138 felhős7 zápor Helsinki 141 borult6 változó Isztambul 15 16 napos 15 felhős Koppenhága 137 felhős7 szeles Lisszabon 12 16 felhős 17 napos London 126 változó felhős változó Luxemburg 136 szeles7 zápor Madrid 13 12 derült 16 derült Moszkva 143 borult4 borult Oslo 134 esős6 változó Párizs 137 felhős9 változó­ Prága 137 szeles7 felhős Reykjavik 124 esős5 felhős Róma 13 17 napos 18 változó Szófia 14 11 felhős 10 esős Stockholm 137 esős6 esős Varsó 13 10 változó felhős8 változó Zürich 137 felhős 7 zápor Európán kívül min. max. Buenos Aires 12 23 felhős / Forrás: Jeruzsálem 15 20 felhős Kuala Lumpur 23 30 zápor / Országos Lima 16 22 borult / Meteorológiai Los Angeles Nairobi 13 12 29 27 derült, szeles napos l^J Szolgálat: New York4­8 borult, szeles / Központi Peking5 8 esős11/ Előrejelző Tokió Újdelhi 126 15 29 szeles derült Ír Intézet NEMZETKÖZI GAZDASÁG Jürgen Möllemann német gaz­dasági miniszter kedden a német­kínai gazdasági kapcsolatokról kez­dett tárgyalásokat Pekingben, de a megbeszéléseken szóba kerülnek a kínai emberi jogok kérdései és a Tajvannak szánt német hadihajók ügye is. Ami a gazdasági témákat illeti, Möllemann a környezetvé­delmi, gép- és járműipari, vala­mint az elektrotechnikai, acél- és vegyipari együttműködés kérdé­seiről tárgyal majd a kínai veze­tőkkel, többek között Li Peng mi­niszterelnökkel. Német statisztikák szerint 1990 januárja óta Kína 14 milliárd már­ka értékben szállított árut Német­országba, ami több mint kétszere­sen haladja meg a Kínának szánt német szállítások értékét. Az 1989-es pekingi felkelés leverése utáni nemzetközi elszigeteltségből ki­szabaduló Kína hangsúlyozni igyekszik Möllemann látogatásá­nak jelentőségét, s ennek megfe­lelően a pekingi lapok kiemelik, hogy Németország a legnagyobb európai befektető Kínában a maga 1,1 milliárd dollár összértékű, 111 jelentős befektetést tartalmazó programjával. Mint ismeretes, Möllemann után nem sokkal James Baker amerikai külügyminiszter utazik Kínába. Ba­ker - gazdasági témákat is érintő - tárgyalásainak bejelentése után a kínai külügyminisztérium közle­ményt adott ki, amelyben hagsú­­lyozza, hogy a látogatás bizonyít­ja, hogy a kínai-amerikai viszony megindult a normalizálódás út­ján. (Reuter) 1991. november 6. Möllemann Kínában tárgyal Áttörés a kínai-vietnami kapcsolatokban Kedden Kínába érkezett Do Muoi, a Vietnami Kommunista Párt főtitkára és Vo Van Kiét mi­niszterelnök, hogy a kínai veze­tőkkel megegyezzenek a két or­szág közötti viszony helyreállítá­sának részletkérdéseiben. A legu­tóbbi vietnami kormányküldött­ség 1977-ben látogatott Peking­­be, két évvel azelőtt, hogy a két ország többször kiújuló határhá­borúba keveredett egymással. Ter­vek szerint a kínai és a szomszé­dos országokkal a békülést kereső vietnami vezetők megállapodáso­kat írnak alá a gazdasági, közleke­dési, és távközlési kapcsolatok nor­malizálásáról is. A javulás tavaly kezdődött egy vietnami küldöttség félig-meddig titkos csengtui látogatásával. Foly­tatódott idén augusztusban az 1979- es háború utolsó hadifoglyainak szabadon bocsájtásával. Ezt kö­vette szeptemberben a pekingi kü­lügyminiszteri találkozó. A mos­tani legmagasabb szintű látogatás hivatott betetőzni a kibékülés fo­lyamatát. Mi vetett véget a két ország re­gionális nagyhatalmi vetélkedé­sének? A legfőbb ok alighanem a kommunista vezetésű egypártrend­­szerek gyors és sorozatos összeom­lása. A megmaradónak összetart­ása logikus fejlemény. További fontos ok, hogy Vietnam gyors gazdasági segítségre szorul. Most, hogy elszakadt a gazdaságát élet­ben tartó köldökzsinór közte és a Szovjetunió között, nincs más vá­lasztása, mint a korábbi ellenség, Kína, amelynek gazdasága a re­form és a nyitás politikájának kö­szönhetően imponáló ütemben fej­lődik, és a szocialista hiánygaz­dálkodáshoz szokott szemnek káp­rázatos árubőséget tud felmutat­ni. Milyen következményekkel jár­hat a két ország összemelegedés­­e? Egy kézzelfogható eredménye máris van: a kambodzsai polgár­­háború lezárása, a békefolyamat megkezdése elképzelhetetlen lett volna nélküle. További következ­ménye lehet, hogy a nehézkesen bontakozó vietnami gazdasági re­form felgyorsul, ha erősebb szá­lak szövődnek a két ország gazda­sága között. A dél-ázsiai nem-kommunista országokat tömörítő ASEAN ta­gállamai üdvözlik Vietnam nyi­tottabbá válását, azonban hangsú­lyozzák, hogy az ASEAN-tagság megszerzése előtt az országnak jelentős változtatásokat kell vég­rehajtania gazdasági szerkezeté­ben. Egy dél-ázsiai diplomata ez­zel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az ASEAN-tagok hasonló dilemma előtt állnak, mint a ke­let-európai országok csatlakozási kérelmét latolgató EK-tagál­lam­ok. (Reuter, AP-DJ) Szerbia ismét elutasította az EK béketervét Szerbia tegnap harmadszor is elutasította az Európai Közösség rendezési tervét a hajdani Jugosz­lávia területén létrehozandó laza államszövetségről. A keddi hágai tanácskozás előtt Milosevics szerb és Bulatovics Crna Gora-i elnök kijelentette, hogy lényegbevágó változtatásokat kell végrehajtani a tizenkettek javaslatán. A köve­telések szerint a horvátországi szerb kisebbségnek jogot kellett volna kapnia arra, hogy az általa lakott területekkel együtt csatlakozhas­son azokhoz a köztársaságokhoz, amelyek valamilyen formában együtt kívánnak maradni. A hágai tanácskozás kedden fél kettőkor félbeszakadt, miután a hat köztársaság és a kollektív ál­lamelnökség képviselőinek nem sikerült megállapodniuk egy min­denki számára elfogadható for­mulában. A vita végére Szerbia magára maradt, így azzal a vesz­éllyel kell szembenéznie, hogy élet­be léptetik azokat a szankciókat, amelyeket az EU tagországok kül­ügyminiszterei még a hétfői nap folyamán állapítottak meg. A szi­gorú rendszabályok bejelentését előzetesen a NATO hétvégi római értekezletére időzítették. A büntetőintézkedések sorában szerepel a közösséggel kötött gaz­dasági együttműködési megálla­podás felmondása, a kedvezmé­nyes kereskedelmi elbánás vissza­vonása, a textilvásárlások csök­kentése és Szerbia kizárása a ke­let-európai országok megsegíté­sére kidolgozott segélyprogramok­ból. Felmerült az olajembargó és végső soron egy teljes kereske­delmi zárlat elrendelése is, ha Belg­rád nem változtat álláspontján. Ez utóbbi intézkedések életbelépte­tése azonban nyilvánvalóan felté­telezi az ENSZ fórumain való jó­váhagyatást. A szankciók hatásosságában azonban a vezető politikusok is alig hisznek. Lord Carrington volt brit külügyminiszter, az EK kü­lönleges meghatalmazottja kije­lentette, hogy lényegében semmi­lyen eszköz nem áll a közösség rendelkezésére, amivel meggátol­hatnák a további vérontást. A gaz­dasági szankcióknak önmagukban azért nem lehet foganatjuk, mert az ipari tevékenység lényegében megbénult, a lepusztult ország­ban harcoló csapatoknál pedig je­lenleg sokadrangú szempont az, hogy mi lesz az együttműködési megállapodások és a kedvezmé­nyes közös piaci elbánás sorsa. (Reuter) ✓ Árfelszabadítás és sztrájkok Albániában Az albán pénzügyminisztérium közölte, hogy számos termék és szolgáltatás árát felszabadítja. A lépésre a piacgazdaság kialakítá­sát célzó reformok keretében ke­rül sor. A jövőben csak az alapve­tő nyersanyagok (olaj, gáz, ce­ment stb.) és élelmiszerek (ke­nyér, cukor, vaj, rizs stb.) árát vonják ki a liberalizálás hatálya alól. A tervek szerint egy ideig még az elektromos energia és a közlekedés is állami szabályozás alá esik. Az árak felszabadítására vonat­kozó intézkedést széles körű tár­sadalmi nyugtalanság közepette hozták meg. Az olajipari munká­sok, továbbá a vas- és krómbányá­szok máris sztájkba léptek, egy rézbányászati körzet pedig már csaknem teljesen megbénult. A koalíciós kormány megalapozat­lannak minősítette a sztrájkolók követeléseit és arra figyelmezte­tett, hogy az akciók folytatódása esetén általános káosz lesz úrrá a gazdaságban. (Reuter) Röviden :Jugoszláviában leértékelik a dinárt, november 11-én közel 100 szá­zalékkal. Ezt követően egy német márka a jövőben 13 dinár helyett 25,62 dinárt ér majd. A feketepiacon a német márka már eddig is 40 dinárt ért. A Kuvaitnak eddig több mint 2 milliárd dollárjába került az égő olaj­kutak kioltása, mindamellett a környezeti katasztrófa felszámolásának költségei jóval kisebbek, mint amire számítottak. Ennek egyik oka, hogy a szakemberek a tervezettnél jóval rövidebb idő alatt fejezik be a tűzoltási munkálatokat. * A brit cégek bizakodóan ítélik meg kelet-európai befektetési kilá­tásaikat. A brit gyáriparosok szövetségének felmérése szerint a meg­kérdezett vállalatok több mint háromnegyede derűlátó hosszútávú ke­let-európai befektetéseit illetően, mert a korábbihoz képest jóval ke­vesebb kockázatot látnak. * Új Zéland szívesen fogadja a szakképzett bevándorlókat. A hama­rosan életbe lépő új bevándorlási előírások értelmében évente 25 ezer, magasan képzett, 35 év alatti külföldi szakembernek terveznek mun­kát adni. * Növekszik a munkanélküliség Ausztriában: idén októberben 176 ezren voltak állás nélkül, 12 ezerrel többen, mint egy évvel korábban, a ráta 5,5 százalékos. * Etiópiát még legalább egy évtizedig fenyegeti az éhínség, annak ellenére, hogy megszűnt a belső csatározás. Egyes jelentések szerint az afrikai állam 51 millió lakosából jelenleg több mint 8 millió éhezik. A német vagyonügynökség jogilag konszern A német vagyonügynökség, a Treuhandanstalt ugyan önálló jo­gi egységekre darabolta szét az egykori NDK kombinátjait, az így keletkező vállalatokat azonban - legyenek akár részvénytársaságok, akár korlátolt felelősségű társasá­gok - konszernként igazgatja. Nem ad nekik igazi vállalati szabadsá­got, hanem központi ellenőrzés alatt igyekszik tartani üzletpoliti­kájukat. Megteheti, mivel a né­met vállalati jog lehetővé teszi ezt a konszernek számára. Ennek kö­vetkeztében a vállalatoknak köz­ponti engedélyre van szükségük leányvállalatok eladásához vagy vásárlásához; újfajta tevékenysé­gek elkezdéséhez vagy régiek el­hagyásához; külön telephelyek lé­tesítéséhez; ingatlanvásárláshoz vagy -eladáshoz; az egy évnél hos­­­szabb lejáratú és 100 ezer márká­nál nagyobb értékű szerződések megkötéséhez, hosszúlejáratú hi­telügyletekhez, licencszerződések­hez, ha az két évnél hosszabb, be­ruházásokhoz a jóváhagyott finan­szírozási terven kívül stb. A vagyonügynökség ezenkívül kezesként szerepel a leányválla­latoknak nyújtott likviditási hite­leknél, és dönt ezek fenntartása, szanálása vagy privatizálása fel­ett. Ilyen széleskörű funciók lát­tán érthető, hogy a szakszerveze­tek és a szociáldemokraták a struk­túra és az iparpolitika eszközét szeretnék látni a Treuhandanstalt­­ban. (Handelsblatt) Romániában a hadsereg takarít be Romániában a hadsereget is igénybe veszik a betakarítás meg­gyorsítására - jelentette az AFP a román kormány utasítására hi­vatkozva. Bukarest azért folya­modott ehhez az eszközhöz, mert a betakarítással lemaradtak és az őszi vetés fele is hátra van még. A hadsereget azzal a feladattal bízták meg, hogy segítsen a be­vetendő földek kijelölésében és a mezőgazdasági gépek, valamint az üzemanyag elosztásában. A román kormány különleges bi­zottságokat is felállított, hogy öt napon belül kibocsássák az új tu­lajdoni jogcímeket a februárban hozott földprivatizálási törvény végrehajtásaként. A szóban forgó törvény értel­mében Romániában magánkézbe adják az 1962-ben szövetkezeti tulajdonba került földeket, még­pedig a kollektivizálás előtti álla­potnak megfelelően. A föld egy­­harmada azonban állami tulaj­donban marad az úgynevezett ke­reskedelmi társaságok révén. (MTI) Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás .VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Gyulai István A lap munkatársai: Ajtai Anikó, Balázs Erzsébet, Bányai Gyula, Barcsai Ildikó, Barna Zsuzsa, Báti Júlia. Boronkay Tamás, Csefkó Zoltán. Dombi Margit, Fabók­y Margit. Facsinay Kinga, Fekete Klára, Fisch Judit. G. Barta Ágnes, Gémes Gábor. Gilyén Ágnes, Gyécsi László. Hargitai Éva, Horváth László. Horváth Lilla, Inkovics Andrea. Kaltenecker Ferenc, Kele Csilla, Kolozs Krisztina, Kovács Andrea, Kovács Péter, Kozma Géza, Krekó László, Kvassinger Klára, Lendvai Emil, Mádl József, Mentusz Károly. M. Vadas Zsuzsa, Németh j Géza, Pásztiné Scheller Valéria, Pekár Erzsébet. Posta Ágnes, Rákóczi Gabriella, Róna Judit, Sági Gyöngyi, Sárkány Györgyné, Szarka Rozália, Tatai Miklós, Tóth Brigitta, Vámos Éva. Vitéz Ibolya Szerkesztőség és Kiadóhivatal:­­ Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1426 Bp.. Pf. 3. Telefon: 175-6722 (MTI) 11-30. 11-34. 11-36. 11-42. 11-49 mellék. Telefax: 1754-191 ' Kiadó: Forka Kft. Ügyvezető: Forró Tamás A lap a Business Press Ltd. gondozásában készül. Felelős: Farkas János A hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Telefon: 175-6722/11-45 Rádiótelefon: 06-6014813 Képviselők: Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina ' Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, s a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A, 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt.­­ 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. ISSN-0042-6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető:­­ dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely­­ részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva.­­ A lapból értesüléseket átvenni csak­­ a VILÁGGAZDASÁG-ra való­­ hivatkozással lehet. i

Next