Világgazdaság, 1992. március (24. évfolyam, 43/5799-63/5819. szám)

1992-03-21 / 57. (5813.) szám

I NEMZETKÖZI HÍREK Bolgár exporttöbblet Tavaly 12,2 milliárd leva többlet halmozódott fel a bolgár külkereskedelmi mérlegben, elsősorban annak köszönhetően, hogy a volt Szovjetunióba, az Egyesült Államokba, valamint Japánba többet exportáltak - főként fogyasztási cikkeket és élelmiszereket mint amennyit onnan importáltak. Az import 60 százaléka tüzelőanyag, ásványi nyersanyag, valamint műtrá­gya, gépekből és berendezésekből egyharmaddal kevesebbet hoztak be tavaly, mint 1990-ben. (WWD) Átfogó amerikai segélyprogram a FÁK-nak A Bush-kormány az egykori Szovjetunió megsegítésére átfogó programtervezetet készül a kongresszus elé terjeszteni. A prog­ram egyes pontjai külön-külön már napirenden vannak - például a rubelstabilizációs alap, áruvásárlási hitelek stb. -, de egyetlen csomagba kötve nagyobb eséllyel pályázhatnak a törvényhozás jóváhagyására. (MTI) Milliárdos károk Dubrovnikban A jugoszláviai polgárháború 845,3 millió márka kárt okozott Dubrovnik gazdaságában, a kiesett bevételt 386,5 millió márkára becsülik. Ebben az összegben nem szerepel a műemlék épületek­ben, a lakásokban, a természeti környezetben keletkezett károk értéke. (Vjesnik) Ukrajnai valutaliberalizálás Az ukrán elnök rendeletben liberalizálta a köztársaság külk­ereskedelmét és devizagazdálkodását. A jelentés szerint a hatósá­gi engedéllyel rendelkező kereskedők ezentúl megkötés nélkül folytathatnak export- és importtevékenységet, szabaddá válik a valutakereskedelem, s a kiskereskedelmi egységek is vezethetik számláikat konvertibilis pénznemekben. (MTI) Német hitel Iránnak A német Berliner Bank AG. 500 millió márka hosszú lejáratú hitelt ad Iránnak német beruházási javak vásárlására, a hitelre a Hermes állami hitelbiztosító vállalt garanciát. A német vállal­kozók részéről egyre nagyobb nyomás nehezedett Bonnra, hogy adjon hiteleket Iránnak, mert már több millió márka előzetes megrendelésük van. (Reuter) Törökország és Bosznia együttműködése A gazdasági, kereskedelmi és műszaki együttműködési kapcso­latok fejlesztéséről írtak alá megállapodást Törökország és Bosznia képviselői. Ankara február elején ismerte el a Bosznia- Hercegovinát a többi, magát függetlennek nyilvánított ju­goszláviai köztársasággal együtt. (Reuter) Csökkenő brazil adósságok Brazília külföldi adósságállománya 5,3 milliárd dollárral, 115,7 milliárdra csökkent 1990. december és 1991. június között, mivel az ország felújította tőke- és kamattörlesztéseit. Brazília, mint ismeretes, 1989 júniusában függesztette fel ka­mattörlesztéseit, majd 1991 januárjában újította fel. A jelenlegi tartozásból 89,1 milliárd dollár a közületi, s 26,6 milliárd a magántartozás. (AP-DJ) Német kereskedelmi többlet - Keletről Németország külkereskedelmi mérlegében mindössze 50 millió márka volt az aktívum idén januárban. A statisztikai hivatal adatai szerint a nyugati tartományokban 408 millió márkás volt a hiány, miközben a keleti tartományokban 458 millió márka többlet halmozódott fel. (DPA) Alig csökken az orosz földgázexport Az idén várhatóan csak kismértékben, 103 milliárd köbméterre csökken Oroszország legfőbb földgázkitermelő és -exportáló vállalatának, a Gazpromnak a kivitele a tavalyi 105,2 mil­­liárdról. A vállalat kitermelése 117,65 milliárd köbméter volt idén januárban-februrában a 125,1 milliárdra tehető összes orosz kitermelésből. A cég az év első két hónapjában 700 millió dolláros bevételre tett szert 16,85 milliárd köbméter földgáz exportjából. (Reuter) Lengyel-amerikai gazdasági tanács Május elején tartja tizenegyedik ülését a lengyel-amerikai gaz­dasági tanács, ezúttal Washingtonban. A megbeszéléseken mint­egy 40 lengyel vállalkozó vesz részt, akik tájékozódhatnak a külföldi beruházókra vonatkozó adórendszerről, a vámren­delkezésekről, a hitellehetőségekről. Az amerikai üzletemberek pedig megismerheti­k a lengyel privatizáció elveit, a beruházások feltételeit. (Rynki Zagraniczne) Jugoszláv exportcsökkenés A jugoszláviai vállalatok összesen 612 millió dollár értékben exportáltak idén januárban, 29,9 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ebből Szerbiára 321 millió, Bosznia- Hercegovinára 194 millió, Macedóniára 68 millió dollár jutott. Bevitelük 1,47 milliárd dollárra rúgott, ez 10,5 százalékkal több a tavaly januárinál. (Tanjug) Üzletemberek az orosz Távol-Keleten Élénkíteni akarják a bel- és külföldi vállalkozók tevékenységét a Szahalin-szigeten és a Kuril-szigeteken, ebből a célból hozták létre Juzsno-Szahalinszkban a Szahincentr elnevezésű nem­zetközi üzleti együttműködési központot. A részvénytársaság az itteni tőkebefektetésekben érdekelt országokból érkező üzlet­embereket fogja tömöríteni. Néhány japán, dél-koreai és kana­dai cég már bejelentette irodaigényét. (Ekonomika­i Zsizny) 2 . VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI GAZDASÁG Franciaország választások előtt Nyugtalanok a befektetők A kormányzó szocialisták várható veresége a vasárnapi helyhatósági választásokon, vala­mint a szélsőjobboldal egyre hangosabbá és erősebbé válása jó néhány külföldi befektetőt elijeszthet Franciaországból. A francia államkincstár-köt­vény árfolyama fél pontot esett a napokban annak a hatására, hogy a külföldi tulajdonban lévő hányadának aránya csök­kent. Gazdasági szakértők sze­rint a bizalmatlanságot a jövő politikai bizonytalansága idé­zi elő. A befektetők tartanak attól, hogy az estleges válasz­tási vereség arra késztetheti a kormányzó pártot, ezután po­litikájában inkább az 1993-as általános választások meg­nyerésére koncentráljon, hát­térbe szorítva a befektetők szimpátiáját megnyerő intéz­kedéseket. A legújabb közvélemény­kutatások szerint a szocialisták várhatóan a szavazatok 17-18, a kommunisták 8-10, a kon­zervatívok 33-35, a szélsőjobb­­oldali Nemzeti Front pedig 15 százalékát szerzik majd meg. A külföldieknek egyébként nem az érdekli, hogy az egyes régióknak kik lesznek a ve­­zetői, hanem sokkal inkább az, hogy Mitterrand elnök és Cresson miniszterelnök-asz­­szony hogyan fog reagálni az ellenük szóló szavazatok nagy arányára. A legtöbben attól tartanak, a kormány annak érdekében, hogy az általános választásokra szavazatokat hódítson vissza, enyhíteni fog azon a szigorú fiskális politikán, amelynek köszönhetően az államkötvé­nyek nagy hányada külföldi tu­lajdonba került. Az 1991-es költségvetési deficit 63 száza­lékkal túllépte az előirányzott 80,7 milliárd frankot, ami a lassuló gazdasági növekedés miatti alacsony adóbevételek­nek köszönhető. Szakértők sze­­rint az 1992-re előirányzott 90 milliárdos deficitet sem fogják tudni tartani. A két év múlva esedékes választások, a 2,9 mil­lió munkanélküli és a lassú gaz­dasági növekedés terhe mel­lett a kormány várható túlköl­tekezése jogosan aggasztja a befektetőket, bár sokan elis­merik, hogy a bruttó hazai ter­mékhez (GDP) viszonyított 1,9 százalékos deficit a többi fej­lett gazdasághoz viszonyítva még alacsonynak mondható. Valószínű, hogy a kincstár 1992-ben sokkal több állam­­kötvényt fog kibocsátani, mint amennyit előrejelzett, hogy fe­dezze az akár 150 milliárd fran­kot elérhető deficitet. A befektetőket aggasztja meg, hogy ha a kormányzó párt vereséget szenved a helyható­sági választásokon, esetleg kormányválság következik be. Több találgatás látott napvi­lágot azzal kapcsolatban, hogy Mitterrand meneszti Cresson asszonyt, akinek népszerűsége jelenleg igen csekély, és olyan miniszterelnököt nevez ki, aki választási győzelemre viheti a szocialista pártot. Bizonytalan­­ságot okozhat Beregovoy pénzügyminiszter távozása is, akinek négyéves gazdaságpo­litikája előnyös volt a külföldi befektetők számára. (Reuter) EK-szakértők javaslata Harminc-negyven százalékos nyereségadó Az Európai Közösség (EK) tagállamaiban a vállalati nyereségadó minimális kulcsa általában 30 százalék legyen, a maximális pedig 40 százalék - mondják a közösség pénzügyi szakértői, akik azokkal a sürgős reformokkal foglalkoznak, amelyek lehetővé teszik az egységes európai piacon a nemzetközi befektetéseket. A szakértői csoportot Onno Ruding volt holland pénzügyminiszter vezeti. Ruding a reformjavaslatról szóló jelentést ismertető sajtó­­értekezleten elmondotta, hogy számos olyan adó és szabá­lyozó van, amely eltorzítja a versenyt, és nehezíti a nem­zetközi befektetéseket. A szak­értők munkájára a brüsszeli bi­zottság 1990-ben adott meg­bízást. A jelentés szerint a 12 tagállam eltérő adókulcsai és szabályai - amelyek befolyá­solják a vállalkozás helyszí­nének kiválasztását, valamint a tőkeszerzés helyét és mód­szereit - eltorzítják a beruházási döntéseket. Kijelentette, hogy az ajánlott sürgős reformok minden tagállamtól cselekvést követelnek. Írországnak példá­ul emelnie kell a nyereségadót, míg Németországnak, Olasz­országnak és Görögországnak le kell azt szállítania. A közösség már kötelező ajánlásokat fogadott el a köz­vetett adók egységesítéséről, és a kettős adózás elkerü­léséről. A kormányok azonban eddig féltékenyen maguknak tartották meg az egyenes adók - a nyereségadó és a személyi­­jövedelem-adók­­ feletti el­lenőrzést. Ruding kijelentette, ha a tagállamok továbra is ra­gaszkodnak ezeknek a jöve­delemforrásoknak a meg­határozásához, arra lehet számítani, hogy csak a leg­sürgősebb reformok első soro­zatában tudnak 1994-ig mege­gyezni, így az egységes mi­nimális adókulcsban. Ennek keretében megszüntetik a for­rásadót azoknak az osztalék­­fizetéseknek az esetében, ame­lyeket valamely leányvállalat anyavállalatának fizet vala­mely más tagállamban. Ezt a szabályt kiterjesztik a kamat­­fizetések és rogalu­k forrás­adójára is. A szakértők azt ja­vasolják, hogy a tagállamok fogadják el azt a törvény­­tervezetet, amely megengedi az anyavállalatoknak, hogy a nyereség terhére elszámolják más tagállamban működő leányvállalatuk veszteségét. Megegyezés lehetséges még a közösségen kívüli országokkal kötendő kettős adózási szer­ződések kérdésében. Más reformok, ezek között a vállalati nyereségadó ma­ximális kulcsa, későbbre ha­lasztódhatnak, mivel a közös­ségi szabályozások teljes összehangolása várhat a Gaz­dasági és Monetáris Unió 1997-re tervezett teljes meg­valósításáig. ( Reuter) Szlovéniában korlátozzák az autóimportot A szlovén kormány a hazai autógyárak, elsősorban a Re­­nault-érdekeltségű Revoz követelésére rendeletben tiltja a gépkocsik magánimportját, a külföldi gyárakat képviselő cégek számára pedig im­portkvótákat vezet be. A 10 ezer darabos kvóta viszonylag szerénynek tekinthető, hiszen tavaly Szlovéniában 50 ezer autót értékesítettek, s ebből 30 ezret külföldről hoztak be. A mostani keretet elosztják a cé­gek között, de azokat nem érin­ti, amelyek alkatrészeket, rész­­egységeket szállítanak külföl­di autógyáraknak. A kvóta te­hát nem vonatkozik sem a Re­­vozra, sem pedig a Citroennel kooperáló Cimosra - a kiszál­lított komponensek értékéig. Szinte teljesen megszűnik a magánimport. Magánszemély ugyanis csak abban az esetben hozhat be saját használatára gépkocsit, ha külföldi állam­polgár, külföldi munkáról tér haza, vagy rokkant. (Vjesnik) r ■ HIRDETMÉNY A BUDA-FLAX Győri Lenszövő Rt. igazgatósága értesíti Tisztelt Részvényeseit, hogy április 13-ra meghirdetett éves rendes közgyűlés “7. Egyéb kérdések” napirend keretében a következőket tárgyalja meg: a) személyi kérdések b) beszámoló az ellenőrzésekről A közgyűlés eredeti hirdetménye március 12-én jelent meg a Világgazdaságban BUDA-FLAX Győri Lenszövő Rt. igazgatósága­­ . 1992. március 21. Oroszország türelmetlen a francia bankokkal A francia bankok lassúságára panaszkodott Oleg Klimov, a volt Szovjetunió gabona-kül­kereskedelmi vállalatának (Ex­porthieb) elnöke párizsi tár­gyalásain. Oroszország mind­addig nem férhet a francia hatóságok által már jóváha­gyott 2 milliárd frankos gabo­navásárlási hitelkerethez, amíg a megállapodáshoz csatlakoz­ni kívánó bankok alá nem írják a szerződéseket. “Azt nem le­het mondani, hogy a tárgyalá­sok végleg megfeneklettek vol­na, de csigalassúsággal halad­nak előre” - vélekedett Kli­mov. Párizs a gabonavásárlási hi­telt eredetileg a Szovjetuniónak szánta, és csak februárban ajánlotta fel Oroszországnak. Klimov már több gabonake­reskedővel is tárgyalt, de a szál­lításokra a bankok belee­gyezéséig várni kell. A francia pénzügyminisztérium mintegy 2 millió tonna gabona im­portjára ad garanciát. (Reuter) t .© A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Gyulai István Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Nemzetközi gazdasági rovat Rovatvezető: Boronkay Tamás. • Munkatársak: Facsinay Kinga, Kozma Géza, Kvassinger Klára, Mádl József, Szabó László Zsolt (rovatszerkesztő). Wirtschaftskurier Szentgyörgyi Tibor Magyar gazdasági rovat. Tel.: 202-4962 Rovatvezető: G. Barta Ágnes. Munkatársak: Bányai Gyula, Czibor Valéria, Juhász György, Lovász Péter, Pekár Erzsébet, Szarka Rozália, Vámos Éva, Vitéz Ibolya. Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Fisch Judit (Székesfehérvár), Gémes Gábor (Kecskemét), Gyócsi László (Budapest), Hargitai Éva (Budapest), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Mentusz Károly (Eger), Lendvai Emil (Szombathely), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Árupiaci rovat. Tel.: 202-4971 Rovatvezető: Sági Gyöngyi. Munkatársak: Amar Rezső, Báti Júlia, Fabók Margit, Gárdonyi Imre, Horváth Lilla, Kovács Péter, Róna Judit (rovatszerkesztő) Pénzügyi rovat. Tel.: 202-4971 Rovatvezető: Barna Zsuzsa. Munkatársak: Gilyén Ágnes, Krekó László (rovatszerkesztő), Mezei Tünde, Németh Géza. Művészeti vezető: Horváth Mária Művészeti szerkesztő: Horváth László Technikai munkatársak Ajtai Anikó, Balázs Erzsébet, Barcsai Ildikó, Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Koczka Éva, Kovács Andrea, Krepfer István, Major István, Posta Ágnes, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria, Tatai Miklós, Tóth Brigitta, Weisz Györgyi Szerkesztőség és Kiadóhivatal, Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím 1426 Bp., Pf. 3 Telefon: 175-6722 (MTI) 11-30, 11-34,11-36,11-42, 11-49 mellék. Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Telefon: 202-4199 Rádiótelefon: 06-6014813 Képviselők: Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR, Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219 98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta ISSN 0042-6148 A lap a MONTANA Kft. által szállított kiadványszerkesztő rendszeren készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra való hivatkozással lehet.

Next