Világgazdaság, 1993. október (25. évfolyam, 188/6195-208/6215. szám)
1993-10-07 / 192. (6199.) szám
Élő állatok Átlagárak az Európai Közösség tagországaiban Sertés Marha Borjú ECU/100 kg, vágósúly ECU/100 kg, élő súly ECU/100 kg, élősúly szept.20-26. előzó hét ok.4-9. előző hét okt.4-9. előző hét Belgium 110,19 110,01 126,93 128,03 273,76 273,76 Dánia 94,24 94,24 111,42 113,67 114,80 116,93 Franciaország 97,67 97,78 141,44 142,06 261,88 278,55 Görögország 128,69 128,15 152,52 152,23 161,51 154,62 Hollandia 84,63 85,65 121,60 123,39 205,09 201,96 Írország 99,71 100,66 109,51 112,90 166,33 173,10 Luxemburg 119,76 119,19 138,06 138,06 135,92 135,92 Nagy Britannia 93,15 96,12 121,10 120,44 120,47 120,47 Németország 97,01 99,90 126,16 127,75 250,75 254,63 Olaszország 132,30 122,10 136,85 143,04 241,64 231,19 Portugália 108,42 106,94 151,00 151,00 203,01 203,01 Spanyolország 94,50 105,34 146,54 146,67 183,84 184,37 Eu átlag 98,75 100,83 130,37 131,85 220,59 219,88 Forrás: AE 10 °» VILÁGGAZDASÁG MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZERIPAR Védjegyes élelmiszer-offenzíva A siker titka a minőség A magyar termékek világpiaci ismertségét és népszerűségét — elterjedése esetén — jelentősen növelheti a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában (NGKM) tegnap bemutatott minőség- és eredetjelző védjegy. Az első, már a “Rendszeresen ellenőrzött kiváló magyar termék” felirattal ellátott áruk előreláthatóan 1994 elején kerülnek forgalomba. Az egyelőre csak az élelmiszereknél alkalmazandó védjegy német nyelvű változata a napokban kezdődő kölni termékkiállításon lesz először látható. A jelvény grafikáját bemutató Kádár Béla külgazdasági miniszter az emblémától a magyar áruk versenyképességének javulását várja. A szakemberek az Európai Közösség előírásaira épülő, egységes termékminősítő rendszert dolgoztak ki. Ennek alapján csak a követelményeknek megfelelő és azoknál még legalább egy tulajdonságukban kiemelkedőbbnek bizonyuló, magyar eredetű élelmiszerek kaphatnak tanúsító jegyet. A külgazdasági miniszter a világpiaci igényekre utalva leszögezte, hogy a mennyiségi kivitellel ma már nem lehet sikereket elérni. A magyar mezőgazdaságnak — éppen a minőségi mutatókban jelentkező — komparatív előnyei vitathatatlanok, ám nincsenek kihasználva. A tipikusan magyar termékek nemzetközi piacokon való megismertetését szolgálja az új tanúsító embléma, amely a külföldi vásárlók bizalmát is fokozni igyekszik. A miniszter igazi teljesítménynek manapság az áruk értékesítését és nem a megtermelését tartja. Mindezek miatt a korábbiaknál nagyobb szerepet kell kapnia a marketingtevékenységnek. Annál is inkább, mivel már nemcsak az EK egységes piacán, hanem a külföldi termékek számára nyitva álló belső piacon is erős a verseny. A tervek szerint a védjegyet később más ágazatokban is bevezetik. Az élelmiszergazdaság azért élvez elsőbbséget, mert az országnak ebben a legnagyobbak az áttörési lehetőségei, ám tavaly mégis itt csökkent leginkább a kivitel. Egyidejűleg az életszínvonal változását is ez az iparág jelzi a legjobban. A külgazdasági miniszter a tanúsítójegyben egyben a protekcionista kereskedelmi politika egyik ellenszerét is látja. Véleménye szerint a protekcionizmus mostanság túlnyomórészt abban nyilvánul meg, hogy az egyes árukra magas minőségi mutatókat állapítanak meg. L. R. Holland fejlesztés Szobon Bizakodó almások A jelenlegi almapiaci nehézségek ellenére bízik a termelés későbbi jövedelmezővé válásában Guttmann Vilmos, a belga érdekeltségű Eurotrust Consult Kft. szobi kerületének igazgatója, miután a terület almásaiban 100-150 millió forint értékű öntözésfejlesztésre készülnek. Az egykori Alagi Állami Tangazdaság vámosmikolai kerületében működő társaság 185 hektárról takarítja be az almát, évente mintegy 4500 tonnát. A termésen meglátszik az aszály, így csak annak az ötéves, 20 hektáros ültetvénynek a hozamával elégedettek, amelyet évekkel ezelőtt szuperintenzív művelésbe fogtak. Az ültetvényben a gazdaságos és biztos termesztéshez csepegtető öntözést alakították ki; a vízzel, tápanyagokkal jól ellátott almafák harmadik éve adnak nagy termést. A belga tulajdonos a szobi kerület ültetvényeiben jelentős fejlesztésre készül, mivel Magyarországon a kedvezőbb éghajlat miatt a hollandnál jóval ízletesebb almák teremnek. Ősszel új fajtákkal ültetnek be 40 hektárt, 35-40 hektáron pedig átoltással frissítik fel a gyümölcsöst. Az eddigieknél jobb minőségű, a világpiacon keresettebb fajtákkal dolgoznak majd, így például a korai érésű Morren, a Jonagored, a Reinders Golden, a Red Elstar és a Jonagold egy változata foglalja majd el a terület nagy részét. Újabb területeken térnek át a szuperintenzív termelésre, ennek kapcsán egyedül az öntözőberendezések telepítésére kell 100-150 millió forintot költeniük. Almáskertjük termésének egy részét “szedd magad”akcióban kényszerülnek értékesíteni. A Starking és a Golden almát egyaránt 18 forintért adják kilogrammonként; nyugdíjasoknak további 15-20 százalék árengedményt adnak. Az idén termett 4500 tonna gyümölcs több mint a felét léalmaként adják el. Közvetlen étkezési célra mintegy 2000 tonnát szánnak. A kereskedők nem kapkodnak az almáért, és Nyugaton sincs a korábbihoz hasonló érdeklődés a magyar alma iránt. Tapasztalatuk szerint a szabolcsi alma nagy tömegben jelent meg a fővárosban és környékén, egyelőre ezzel is állniuk kell a versenyt. Számukra becsülete van minden kisebb üzletnek: már második évben szállítják a gyümölcsöt a Centrum Áruházak Rt.-nek. Ezen kívül a burgonyát termelő gazdaságokhoz hasonlóan — házalni is kénytelenek az almával a közel eső nagyobb településeken. Arra törekszenek, hogy télre, bértárolásra mindössze 350-400 tonna almájuk maradjon. Fehér István Két malom maradt A GMV különösebb nehézség nélkül vált meg négy malomtól, hat raktártól, egy teleptől, s több üzemtől; mindegyiket hazai befektető vásárolta meg. A cég törzsvagyonához ma már csak a korszerű szegedi Izabella-malom, és a hódmezővásárhelyi, kissé már elavult, de nagy kapacitású malom tartozik. Valószínűleg ezekkel az eszközökkel alakul át részvénytársasággá a gabonaforgalmi vállalat. A cég pontot tett a tulajdonában lévő szentesi erőtakarmánygyár ügyére is. A megye legnagyobb alapanyaggyártó üzemének helyzete megnyugtatóan rendeződött. Egyelőre még kívánják, nyilvánosságra hozni, hogy ki a tulajdonos, de annyit tudni lehet, hogy az egyik legnagyobb vevővel írtak alá adásvételi szerződést. Korábban a hódmezővásárhelyi malommal kapcsolatban több elképzelés élt. Dr. Szabó Lajos helyi országgyűlési képviselő köré például a helyi kistermelők, mezőgazdasági üzemek csoportosultak, akik elképzelhetőnek tartották, hogy gazdasági társaságot alakítanak a malom megvásárlására. Dr. Tráser Ferenc szerint jobb, hogy a leendő rt. tulajdonában marad mindkét nagy kapacitású őrlőegység, különben a piacon egymás ellen dolgoztak volna. Ez kívülálló cégeknek, például a Békés megyei Agromill Rt.-nek jött volna jól. A GMV-re a magánkézbe adás során még várnak feladatok. Máris döntés született arról, hogy a vállalat bekerül az ÁVÜ adóskonszolidációs alapjában azon cégek közé, amelyeket a privatizáció során “feljavítanak”. A Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat nincs könnyű helyzetben: egyrészt az örökölt 250 millió forint értékű befagyott követelés miatt (ez a már felszámolás alatt álló Szentesi Baromfi Rt. és a Farm- Coop tartozása), másrészt az Izabella-malom 200 millió forint értékű építési hitele következtében. Mielőtt a vállalat végleges privatizálására sor kerül, az ÁVÜ részben vagy egészben átvállalja ezeket az összegeket, így vonzóbbá teszi az eladásra váró céget. Fekete Klára Hízókúrán a Csongrádi GMV Nagyobb siker nélkül fejeződött be a Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál az ÁVÜ tavaly decemberben meghirdetett decentralizációs privatizációs programja — mondta el a Világgazdaságnak dr. Tráser Ferenc igazgató. Bizonytalan belépő a vidék bankjába Majdnem “államosított” takarékszövetkezetek Beárnyékolja az ünnepi aktust, hogy a Pénzügyminisztérium — az érdekképviselet megkérdezése nélkül — 256 takarékszövetkezetnek kiküldte saját integrációs szerződésajánlatát. Ezt a törvény durva megsértésének, a szövetkezetek érdekeinek háttérbe szorításának, a takarékszövetkezetek “államosításása” kezdetének tekintették. Ráadásul a PM olyan időpontban tette ezt, amikor a takarékszövetkezetek közel álltak saját együttműködési szerződésük aláírásához. Kérdés persze, hogy az egységes takarékszövetkezeti mozgalom képviselői közül hány írja alá a PM-szerződést. Az OTSZ-ben ugyan nem tartanak attól, hogy ezt sokan megtennék, hiszen a saját érdekvédelmi szervezetükkel közösen kialakítandó együttműködést a 256 szövetkezet közül csaknem 240 mindvégig teljes mértékben támogatta. Annál is inkább, mert ha ebben a körben maradnak, s tisztán szövetkezeti összefogással támogatják a vidék bankja létrehozását is, tagjaiknak, betéteseiknek a jövőben kettős betétbiztosítást tudnak nyújtani, mint az külföldön szokásos. Ha az integráció létrejön, életrehívják az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapot (Otiva), így a szövetkezeti pénzintézetek pénzpiaci részaránya a sokszorosára emelkedhet. A magyar takarékszövetkezetek egyébként jelenleg mintegy 110 milliárd forint lakossági betétállománnyal rendelkeznek. Ebből 50 milliárdot tesz ki a lakossági hitel, s 55- 60 milliárd forint bankközi állomány, amelynek termelői, vállalkozói hasznosítása hárulna egyebek mellett az új vidék bankjára. Ezért szerencsésebb lenne, ha az állam a beavatkozással helyett inkább támogatná a takarékszövetkezeteket — mondják az érintettek. A magyar takarékszövetkezetek jelenleg is 1100 olyan településen vannak jelen, ahol ez az egyedüli pénzintézet. F.I. A takarékszövetkezetek egy hét múlva, október 13-án tartandó országos értekezletükön döntenek arról, hogy miként vesznek részt a vidék bankja megszervezésében. Ez lesz a két éve folyó szervező munka utolsó aktusa , amelyben a falusi pénzintézetek képviselői együttműködési megállapodást írnak alá — jelentette be dr. Gergely Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. Tengerentúli távlatok Amerikai élelmiszergépészek az Éfosznál Amerikai élelmiszer-ipari gépek, termelési eljárások importja, magyar egyetemisták és oktatók amerikai ösztöndíja is szóba került az USA Élelmiszeripari Gépgyártóinak Szövetsége, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége és a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület vezetőinek napokban megtartott konzultációján. A tavasszal megkötött együttműködési megállapodás eredményeiről a MÉTE társelnöke, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem rektora, az Éfosz elnöke, valamint a Zalahús Rt. vezérigazgatója számolt be. Közös érdek, hogy amerikai élelmiszer- és élelmiszer-ipari gépgyártó ipar, valamint a magyar élelmiszeripar területén működő cégek kölcsönösen megismerjék egymást, s egyre szélesebb körű kapcsolatok alakuljanak ki a két ország gazdálkodó szervezetei között — hangoztatták az érintettek. Fejleszteni kívánják az egyes szakmacsoportok, a kisebb és közepes méretű cégek kapcsolatát, kölcsönösen bemutatják a két ország kínálatát. A hazai szakértők hasznosnak ítélnék, ha az amerikai gépgyártók, illetve a washingtoni kormány valamilyen formában kedvezményt nyújtana a magyar vevőknek. Ehhez össze kellene gyűjteni a magyar igényeket és ajánlatokat. A magyarországi piacra jutáshoz meg kell ismertetni az amerikai gyártókkal a hazai szabványokat, előírásokat, saját élelmiszer-termelőinkkel pedig az amerikai fogyasztási szokásokat. Ezt segíthetné, ha amerikai referenciaüzemeket létesítenének Magyarországon. Az amerikai szövetség elnöke ígéretet tett magyar élelmiszeripari mérnökhallgatók és oktatók amerikai ösztöndíjas továbbképzésére is. P. L. Félmilliós aranykorona a negyvenedik héten A múlt héten 345 kárpótlási földárverést hirdettek meg, ebből 29 végződött eredménytelenül.Összesen 617 966 aranykorona értékű földhöz juthattak a kárpótlási jegyek tulajdonosai, ebből az erdő 16137 aranykorona értéket képviselt. Az árveréseken összesen 11 984-en vettek részt, közülük 8804-en jutottak földtulajdonhoz. A licitár általában 2600-4800 forint között alakult. A legnagyobb ár aranykoronánként 500 000 forint volt Veszprém megyében. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal összesítése a 49. hét földárveréseiről Megye Meghir- Megter- Ereddelek leltménytelen érverések száma Elmaradt Elárverezett AK Ebből érték erdő Árverezők széma Tulajdonhoz jutottak száma Kialakult licitár Megegyezés száma max. min. Baranya 27 275 0 13057 99 284 2365 60000 500 Bács-Kiskun 30 302 0 53823 2245 1296 886 11 10000 500 Békés 19 190 0 113968 1558 1045 8554 4800 500 Borsod-Abaúj-Zemplén 31 313 0 25609 754 318 2654 2600 500 Csongrád 11 110 0 26636 245 222 1871 3100 500 Fejér 11 111 0 46170 356 290 2750 5000 500 Győr-Moson-Sopron 12 111 1 18750 224 338 2830 28000 500 Hajdú-Bihar 18 171 1 46354 612 1587 659 10 2400 500 Heves7 7 0 0 12520 43 104 890 1600 500 Jász-Nagykun-Szolnok8 8 0 0 59263 2012 910 6093 3200 500 Komárom-Esztergom4 4 0 0 5781 90 166 864 3100 500 Nógrád9 9 2 0 8575 176 152 1304 1700 500 Pest8 8 0 0 18532 108 575 4548 2600 500 Somogy 18 180 0 29031 645 285 239 47 18000 500 Szabolcs-Szatmér-Bereg 19 191 0 15579 254 456 3762 3200 500 Tolna6 6 1 0 11768 1838 212 1641 1000 500 Vas 41 404 1 43100 2512 1277 1226 11 12000 500 Veszprém 34 346 0 55163 1143 1699 1192 32 500000 500 Zala 30 302 0 11577 1225 416 381 18 11000 500 Budapest2 2 0 0 27100 352 2123 500 500 Összesen: 345 342 293 617966 16137 11984 8804 168 500 000 500 1993. október 7. 111 Magyar-német együttműködés Sikeresebb agrármarketing reményében Munkatársunktól A magyar élelmiszergazdaság szerény idei árualapja miatt több mint negyedével csökkent a Németországba irányuló mezőgazdasági termékexport — hangzott el tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyet Szabó János magyar és Jochen Borchert német földművelésügyi miniszter tartott tegnap Budapesten. Mintegy 240 millió márkát veszíthetünk a német piacon, holott további növekedésre lenne szükség. Még így is Németország a legfontosabb nyugateurópai partnerünk, s a kivitelünk jócskán meghaladja az importot. A magyar tárca vezetője elmondta, hogy a jövőben hatékonyabb együttműködésre törekednek a környezetkímélő termelési eljárások megvalósításában, a szárazság okozta károk megelőzésében, valamint a jelenleginél sikeresebb agrármarketing megvalósításában. Németország mezőgazdasági minisztere egyebek közt arról szólt, hogy a legtöbb tapasztalatot a magyar agrárstruktúra átalakításában szerezte. Úgy vélte, hogy nálunk jobb ütemben halad az ágazat üzemeinek privatizációja, mint a keletnémet tartományokban. Élelmiszergazdaság Telefon: 175-6722/2021 Fax:175-4191