Világgazdaság, 1994. május (26. évfolyam, 84/6340-103/6359. szám)

1994-05-21 / 98. (6354.) szám

Tisztelt Olvasóink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy lapunk legközelebbi száma 1994. május 25-én, szerdán jelenik meg. Ekkor adjuk köz­re az egyébként kedden megjelenő Privinfo mellékletet is. ­NEDZSER 79 inni -V» oldal­nyiért?K­ALAUZ MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL TÁMADÁS A DRACHMA ELLEN 2 ALKALOIDA - NÉGYMILLIÁRDOS EXPORT 4 VESZÉLYBEN A VADÁLLOMÁNY 10 OROSZOK AZ EURÓPAI GÁZPIACON 11 A VILÁGGAZDASÁG JELENTI A HONVÉDELEM NAPJA ALKALMÁBÓL Göncz Árpád köztársasági elnök katonákat tüntetett ki, és többek között tábori püspököket nevezett ki. ISMÉT NYILVÁNOSSÁGRA HOZZA közvéleménykutatásá­nak eredményét a választás második fordulójáról a Szonda Ipsos május 29-én este 19 órakor. A Magyar Gallup Intézet május 30- án kezd kérdezősködni arról, hogy mit vár a szavazópolgár az új kormánytól. FEL SEM MERÜLT A SZÁNDÉKOSSÁG LEHETŐSÉGE a Horn Gyula autóbalesete kapcsán tett rendőrségi tanúvallomá­sokban — számolt be az Országos Rendőr-főkapitányság a vizsgálat befejezéséről. A gépkocsi sebessége a legnagyobb valószínűséggel óránként 98-102 kilométer volt. AZ ÖNKOMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK LEHETSÉGES IDŐPONTJÁRÓL kérték ki az önkormányzati szakemberek és érdekképviseletek véleményét az MSZP szakértői pénteki buda­pesti fórumukon. Az érintettek nem tartották szerencsésnek, ha ugyanazon évben bonyolítják le az országgyűlési és az önkor­mányzati képviselő-választásokat. A KÖZVÉLEMÉNY MÁR-MÁR TÉNYNEK TEKINTI az MSZP—SZDSZ koalíciót, noha ez csak csak kiegyenlített erő­viszonyok alapján jöhet létre — mondta Pető Iván, az SZDSZ elnöke Tatabányán tartott sajtótájékoztatóján. A pártelnök kö­zölte: csak a koalíciós tárgyalásokon hozzák nyilvánosságra, hogy az SZDSZ mely tárcák élére kíván minisztert állítani. TÖBB HASZNOT HOZNA AZ ORSZÁGNAK az SZDSZ ellenzékben, mint a körvonalazódó kormánykoalícióban — vé­lekedett Kulin Ferenc MDF-frakcióvezető. Megítélése szerint az utóbbi esetben elmélyülhet az ellentét a liberálisok és a konzer­vatívok között. TIZENKETTŐRE NÖVEKEDETT A VISSZALÉPŐK SZÁ­MA a választások második fordulójában — számolt be Pálffy Ilona, a BM Választási Irodájának helyettes vezetője újabb képviselőjelöltek ilyen értelmű bejelentéséről. ÚJABB BŰNÜGYBEN RENDELT EL NYOMOZÁST a Ma­gyar Honvédségnél a Budapesti Katonai Ügyészég, ezúttal az Anyagi-Technikai Főcsoportfőnökség alárendeltségébe tartozó Élelmezési Szolgálatnál elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt. Az MTI értesülése szerint a katonai ügyészség előreláthatólag egy-két magas rangú katonatisztet von majd büntetőeljárás alá. CÁFOLTA AZ RMDSZ KÉPVISELŐCSOPORTJÁNAK EL­NÖKE, Vida Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőcsoportjának elnöke azokat a spekuláció­kat, amelyek szerint a magyarországi választási eredmények veszélyeztetik az erdélyi magyarság helyzetét. Magyarországon az összes politikai párt szerint a nemzet szerves részét alkotja a határon túli magyarság — mondta sajtónyilatkozatában. A VARSÓBAN TÁRGYALÓ JACQUES DELORS-T, az Euró­pai Unió bizottságának visszavonuló elnökét magas állami ki­tüntetésben részesítette Lech Walesa lengyel államfő. Józef Oleksy, a szejm marsallja azt javasolta, hogy adjanak állandó megfigyelői státust Lengyelországnak az Európa Parlamentben. KIÉLEZŐDTEK AZ ELLENTÉTEK ÉSZTORSZÁGBAN az államfő és az őt tisztségébe választó kormánykoalíció között. Lennart Meri a hét elején kijelentette: országa kész­ engedélyez­ni, hogy sok egykori orosz katonatiszt a jövőben is eddigi lakóhelyén maradjon. ELSŐ ÍZBEN VÁLASZTANAK ÁLLAMFŐT az újraegyesült Németország élére pünkösd hétfőjén. Az államelnöki tisztségért négy jelölt verseng, de leginkább Roman Herzogot (CDU/CSU) és Roman Herzogot (SPD) tartják esélyesnek. Sárközy Tamás: a parlament mond véleményt Készül az új privatizációs törvény Az összvagyon háromnegyede még mindig állami. A közhatalmi államot eltorzítja az állami tulajdon bénítóan nagy mértéke. Ezért átalakítani, gyorsítani kell a privatizációt — mondta a Világgazdaságnak adott interjújában dr. Sárközy Tamás professzor, az új privatizációs törvényt kidolgozó munkacsoport vezetője. Sárközy professzor felvázolja az új törvénytervezet főbb sajátosságait. — Maradt-e elegendő pri­vatizálandó vagyon? — Úgy gondolom, igen. Ne feledjük, a bankoknál jelentős visszaállamosítás történt, eb­ben a szektorban komoly pri­vatizációs lehetőséget látok. A bankok privatizációja előmoz­dítja majd a velük kapcsolat­ban álló vállalatokét is. Má­sodszor: az állam, kisebbségi jelleggel, de sok társaságban “bennragadt”. Ezeket a kisebb­ségi állami részeket sürgősen fel kell ajánlani, s abban a pil­lanatban már bővebb a kínálat. Végül van egy jelentős vállala­ti kör, amely igazából nem pri­­vatizálódott. — Ezek már nem tartoznak a vállalati szektor krémjéhez— — Egy ország nem indulhat ki abból, hogy csak a legjobb vállalatokat privatizálja. A sok, kevéssé vonzó kis- és közép­­vállalatot is privát kézbe kell adni. Szerintem lényegében a közüzemi szférát célszerű ál­lami tulajdonban megtartani. Ezt a nézetet képviseli szinte egyértelműen az SZDSZ, a Fi­desz és a Békesi-program is. (Folytatás a 4. oldalon) A gazdaság első negyedéve Nő az ipari termelés, csökken a létszám Munkatársunktól Az ipari termelés növekedése az első negyedévben 9,4 százalékkal meghaladta a tavaly ilyenkori értéket, a foglalkoztatottak száma tovább csökkent, a reálbérek viszont jelentősen emelkedtek az utóbbi egy évben — derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. Az első negyedévben folyta­tódott a gazdaság szervezeti-tu­lajdonosi átalakulása. A három hónap alatt alapított 4699 jogi személyiségű gazdasági szerve­zetből 1042 külföldi érdekeltsé­gű vállalat volt. A beruházási tevékenység jelentősen élénkült. Bár az első negyedévben a fej­lesztések kis része valósul meg — 1993-ban körülbelül egytize­­de —, figyelemre méltó, hogy a beruházások háromhavi össze­ge — folyó áron — 1,6-szerese az egy évvel ezelőttinek. Az ipari termelés 1993-ban megindult növekedése folytató­dott, az első negyedévi termelés volumene 9,4 százalékkal meg­haladta a tavalyit. Az áremelkedés mértéke mind a fogyasztói, mind a termelői szférában kisebb volt, mint ta­valy, ami az év eleji, döntően a januári mérsékeltebb növeke­désből adódott. (Folytatás a 3. oldalon) ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. Csaknem 100 százalék Aegon-tulajdon Az Állami Vagyonkezelő (ÁV) Rt. és a hollandiai központú nemzetközi Aegon Biztosítócsoport között létrejött a megállapodás, amely szerint az Aegon megvásárolja az ÁV Rt. 20 százalékos tulajdonrészét az ÁB-Aegon Biztosítótársaságban. A pénteki rendkívüli közgyű­lésen 1,25 milliárd forintos alap­tőke-emelésre került sor, ami­nek eredményeként az alaptőke meghaladja a 9 milliárd forintot — hangzott el a biztosítótársa­ság pénteki sajtótájékoztatóján. Az ÁB-Aegon Általános Biz­tosító Rt. 1992 májusában ala­kult, amikor az Aegon megvásá­rolta az Állami Biztosító Rt. rész­vényeinek 75 százalékát, és az­zal egy időben tőkeemelést is végrehajtott. Tavaly az Aegon 4,2 milliárd forintot invesztált a biztosítóintézetbe, így az Aegon a mostani részvényvásárlással és alaptőke-emeléssel együtt összesen több mint 10 milliárd forintot fektetett be a társaságba. Az ÁV Rt. és az Aegon két­éves szoros és harmonikus együttműködése meggyőzte az ÁV Rt.-t partnere megbízható­ságáról, így megvalósulhatott az állami tulajdonrész privatizáci­ója. A névérték többszöröséért vette meg az Aegon a 78 400 részvényt. (Folytatás a 3. oldalon) A fő tulajdonos, az orosz Gazprom vezényletével Egyesül a két DKG vállalat Inkovics Andrea jelenti Zala megyéből Egyesül a nagykanizsai Dunántúli Kőolajipari Gépgyár Rt. (DKG Rt.) és a DKG-East Kft. — döntötték el a két cég tegnapi közgyűlésén, amelyen a fő napirendi pont a két cég, továbbá a DKG Rt. két egyszemélyes kft.-jének összevonása volt. Az egyesítéstől a meghatározó tulajdonos, az orosz mamutcég, a Gazprom nagyobb hatékonyságot remél. Október 1-jétől e társaságok DKG-East Rt. néven működ­nek tovább, 2,3 milliárd forint jegyzett tőkével. Ebből 68 szá­zalék lesz az orosz Gazprom részesedése, 14,1 százalék az Állami Vagyonügynökség ke­zében marad, 13 százalékot bir­tokol az MRP-szervezet, a töb­bit pedig a nagykanizsai és a Fonyódi Önkormányzat. Miha­il N. Rahimkulov, a Gazprom vállalatának, az Interprocom­­nak a vezérigazgatója a Világ­­gazdaságnak elmondta: a fú­zió nyomán létrejövő társaság termelékenysége, nyeresége növekszik, utóbbi mintegy 10 százalékkal. A termelés volu­mene 1995—97-re 30 száza­lékkal emelkedik, s az rt. éves árbevétele az előzetes becslé­sek szerint 5,5 milliárd forint körül alakul. Ennek 70 száza­léka export, amely zömmel Oroszországba irányul. Ám változatlanul megmaradnak a meglévő nyugat-európai és tá­vol-keleti piacok is. (Folytatás a 3. oldalon) via­ mst le ------------------------------------------­BÉT-index Kárpótlási jegy 102,81 HUF (MNB) 111,45 HUF (BÁT) 1,6537 DEM (Frankfurt) 62,15 HUF (MNB) f 66,25 HUF (BÁT) 98,56 HUF (MNB) 883,79 (MNB) 383,15 (London) ' 1556,27(-11,01) J 595,00 HUF (BÉT) XXVI. évfolyam, 98. (6354.) szám ÜZLETI NAPILAP 1994. május 21., szombat 1 USD 1 USD (’94. szept.) 1 USD 1 DEM 1 DEM (’94. szept.) 100 JPY 100 ATS Arany (1 uncia USD-ben) Közgyűlés : csak az ÁV Rt. tartott igényt az osztalékra Matáv: 1,6 Mrd forint adózott nyereség A Matáv 1993-as eredménye alapján 1,6 milliárd forint adózott nyereséget ért el, ez sokkal nagyobb, mint az előző évi —hangzott el a pénteki közgyűlésen. A tulajdonosok közül egyedül az ÁV Rt. tartott igényt az osztalék kifizetésére. A sajtótájékoztatón élénk vi­tát váltott ki, hogy az ÁV Rt. — többségi tulajdonosként — fél­­milliárd forint osztalékot szava­zott meg magának, ugyanakkor a tulajdonostársak, a Deutsche Telekomot és az Ameritechet egyesítő MagyarCom, az EBRD és az IFC úgy döntött, hogy a nyereséget visszaforgatja fej­lesztésekre. Szinte valamennyi tulajdonos változtatott az igaz­gatótanács és a vállalatvezetést végző operatív bizottság össze­tételén. Az ÁV Rt.-nek mint jogi személynek a Matáv igazgató­ságában Kü­nszler Béla vezér­igazgató-helyettes a képviselő­je. A korábbi felügyelőbizott­ságból igazgatósági tagnak de­legálták dr. Bogár Dezsőt, a KHVM privatizációs főosztály­­vezetőjét és dr. Csapodi Csabát. (Folytatás a 3. oldalon) Devizaszámlák Lassú gyarapodás Az elmúlt hónapban 3 milli­árd forinttal növekedett a lakos­sági devizaszámlák értéke, ápri­lis végén 222,7 milliárd forint, azaz mintegy 2,1 milliárd dollár volt. Az MNB-nél pénteken az MTI érdeklődésére elmondták, hogy áprilisban a befizetések 32,56 milliárd forintot, a kifize­tések pedig 29,54 milliárd forin­tot tettek ki a konverziókkal együtt. A lakossági devizaállo­mány az idén négy hónap alatt 18 milliárd forinttal növekedett. Aeroflot-magánosítás Oroszországban privatizálni akarják a több mint 300 vállala­tot összefogó Aeroflot légitársa­ságot. Az illetékesek holdinggá kívánják átalakítani, az új cég neve Aeroflot International Air­lines lesz. Részvénytársasággá alakul a seremetyevói repülőtér is, de állami tulajdonban marad. A repülőtársaság részvényeinek 51 százaléka három évig állami tulajdonban marad, a többi a dol­gozóké lesz. (WVD) A külföldi élelmiszer sem hibátlan Nem minden külföldi élelmi­szertermék jobb a hazainál, s a forgalombahozatalukkal kap­csolatos előírásainknak sem fe­lel meg közülük sok. Ennek elle­nére számos esetben kiszorítják a megfelelő magyar árukat az üzletekből — ezt tanúsítja az a széles körű vizsgálat, amelyet a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelő­ség végzett, s amelynek egyes részleteiről már beszámoltunk (Világgazdaság, 1994. május 18., 9. oldal). Ezúttal néhány fontos élelmiszeráru minősége elleni kifogásról kapott tájékoz­tatás részleteire térünk vissza. (Folytatás a 10. oldalon) Forintszámla Óvatos külföldiek Fontos érdeke a gazdaságnak, hogy a külföldiek minél több pénzt tartsanak akár devizában, akár forintban Magyarországon. A kormány tovább szeretné erő­síteni a forintpiacot, amelynek lényeges eleme lehet, hogy a hazai fizetőeszközt a külföldiek minél szélesebb körben elfogad­ják — nyilatkozta az MTI-nek Pásztor Csaba, a Magyar Nem­zeti Bank ügyvezető igazgatója a kormány tegnapi döntését kö­vetően (Világgazdaság, 1994. május 20., 1. oldal). (Folytatás a 3. oldalon) VALUTÁK,TŐZSDÉK BUDAPEST: Lényeges kivétel nélkül igen lassan lefelé mozog­tak a részvényárfolyamok a tőzs­dén. A kárpótlási jegy viszont élénk forgalom mellett stabil ma­radt 595 forinton. A dollár 6, a márka 1 forinttal olcsóbb az MNB-nél. VILÁG: az európai valutapia­cokon a görög drachma ellen in­tézett támadás volt figyelemre méltó esemény (cikkünk a 2. ol­dalon). A dollár esett a márkával szemben, főleg technikai okok miatt, a jennel szemben viszont stabilnak mutatkozott a kereske­delmi tárgyalások hatására.

Next