Világgazdaság, 1994. július (26. évfolyam, 126/6382-147/6403. szám)

1994-07-01 / 126. (6382.) szám

2­0] VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN EBRD-beszámoló Strasbourgban Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a fő mozga­tója a magántőkének Kelet- és Közép-Európában — jelentette ki az intézmény elnöke. Jacques de Larosiere Strasbourgban, az őt ellenőrző Európa Tanács parlamenti közgyűlésének adott szá­mot tevékenységéről. Elmondta, intézménye létének három évé­ben összesen 13,2 milliárd dollárt mozgatott meg, amiből 4,3 milliárd volt a saját forrás, a többit az EBRD mozdította elő a beruházásokban való részvételével. (MTI) A Westinghouse orosz reaktorokat alakít át A Westinghouse Electric az amerikai kormány garanciája nélkül is segíteni kíván a volt Szovjetunió területén levő, potenciálisan veszélyes atomreaktorok biztonságának javításában — közölték a vállalat vezetői Washingtonban. Oroszország és Ukrajna meg­állapodást írt alá a washintoni kormánnyal, miszerint az ameri­kai cégek mentesülnek az esetleges katasztrófát követő perek alól, ha részt vesznek a programban. (Reuter) Ma kezdődik a brazil pénzcsere A világtörténelem egyik legnagyobb pénzcseréjét ma indítják be Brazíliában, ahol a havi 47 százalékos inflációtól sújtott cruzeiro reált dollárfedezetű új realra cserélik. Az új real immár a hatodik pénznem lesz a dél-amerikai országban 1980 óta, a mostani csere azonban annyiban különbözik az előzőektől, hogy a költségvetés végre egyensúlyban van, és az ország rekordnagyságú, 40 milliárd dolláros valutatartalék felett rendelkezik. Az új bankjegyeket 1:1 arányban lehet dollárra váltani, 1 új reált 2750 régit ér. (MTI) Mától új orosz importvámok (Folytatás az 1. oldalról) Az átlagos vámszint az MTI értesülése szerint 5 százalékkal emelkedik. A hús- és tejtermé­kekre 15, a zöldségfélékre 10- 15, a margarinokra és az étola­jokra 10, a gabonafélékre pedig 1 százalékos vámot kell üzetni. A finomított cukorra kirótt vám 20 százalékra nő, a ruhaneműké 15-ről 25-re, a cipőké 10-ről 15- re, a cigarettáké 15-ről 30-ra, a magnetofonoké 15-ről 25-re, a televízióké 25-ről 30 százalékra emelkedik. Továbbra is vám­mentesen vihetők be a gyerme­kélelmiszerek, a gyógyszerek és az Oroszországban nem fellel­hető nyersanyagok. A magyar kereskedelmi tanácsos informá­ciói szerint korábban arról volt szó, hogy Moszkva a verseny­­képesség növelése céljából ugyancsak a mai nappal csök­kenti az exportilleték-szintet egyes termékek — például kőo­laj, kőolajtermékek, alumínium — esetében. Az orosz kormány tegnap jó­váhagyta a privatizációs prog­ram második szakaszának be­indítását — jelentette az Inter­fax hírügynökség. A mai na­pon várhatóan Viktor Cserno­­mirgyin kormányfő, majd Bo­risz Jelcin elnök is aláírja a tervezetet. Mint ismeretes, az első fordulóban az orosz ál­lampolgárok gyakorlatilag in­gyen juthattak privatizációs ku­ponokhoz. A két éve tartó fo­lyamat következő szakaszában a vállalati részvényeket már csak készpénzért lehet meg­szerezni. Fontos változás, hogy a magánkézre jutott vállalatok megvásárolhatják, illetve elad­hatják azt a földdarabot, ame­lyen működnek. Csökken a dol­gozói részesedés aránya is, 51 százalékról 10 százalékra. MEGHÍVÓ AZ AVIKO BURGONYAFELDOLGOZÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (2651 Rétság, 0342/1 írsz major) igazgatósága meghívja részvényeseit az 1994. augusztus 1-jén 10 órakor tartandó rendkívüli közgyűlésére. Közgyűlés helye: 2600 Vác, Csányi krt. 45. Közgyűlés napirendi pontja: 1. A III. sz. apportlista módosítása Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság az 1992. évi XXIII. (köztisztviselői) törvényben előírt feltételeknek megfelelő munkatársakat keres. 1. peresügyi főosztályra jogtanácsost. Érdeklődni: a 149-1794-es számon lehet. 2. Az informatikai üzemeltetési osztályra számítógépes rendszerek üzemeltetéséhez egyetemi, főiskolai végzettségű vagy töb­béves szakmai gyakorlattal rendelkező mun­katársakat. Érdeklődni: a 120-9605-ös számon lehet. 3. A személyügyi és bérgazdálkodási, illetve az oktatási osztályra osztályvezetőket. Érdeklődni: a 270-1506-os számon lehet. A fényképes jelentkezéseket az ONYF humán­­politikai főosztály (1558 Budapest, Pf. 223) részére kérjük, legkésőbb július 15-ig. NEMZETKÖZI GAZDASÁG „Ingyenpénz” Kelet-Európának? A Hetek napirendjén az új SDR-kibocsátás A hét legfejlett­ebb ipari ország (G-7) jövő heti csúcstalálkozóján igenis napirendre kerülnek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mesterséges pénzének kibocsátásával kapcsolatos ügyek — állítják közelebbről meg nem nevezett források. Az erről szóló, washingtoni keltezésű hírek szerint csupán az kérdéses, sikerül-e megálla­podni a művelet technikai rész­leteiről. A létrehozandó pótlóla­gos likviditássa­l elsősorban a fej­lődő országok és a korábbi keleti blokkhoz tartozó államok valu­­táris pozícióit szeretnék javítani. Az SDR (Special Drawing Rights) néven ismert mestersé­ges pénzből legutóbb 1981-ben juttattak a fejlődő országok egy részének. Egy újabb kibocsátási akció gondolata néhány héttel ezelőtt vetődött fel, amikor Mi­chel Camdess­us, az IMF vezér­­igazgatója javaslatot tett 36 mil­liárd ECU szétosztására. Az már az első felvetés időpontjában közismertté vált, hogy az elsőd­leges kedvezményezettek között ott lesz Oroszország és a korábbi Szovjetunió néhány utódállama. Az említett összeg szétosztá­sának és felhasználásának tech­nikájával kapcsolatos tervek nem ismeretesek. A legutóbb megszólaló washingtoni pénz­ügyi körök nyilatkozatukban csupán arra utaltak, hogy két címen bocsátanának ki SDR-t. Néhány országot kedvezmé­nyes megítélés alá vonnának, és számukra “felzárkózási célú” összegeket utalnának ki. Szó lenne ezen kívül egy általános célú kibocsátásról, amellyel a 177 IMF-tagállam mindegyiké­nek tartalékpozícióit szeretnék javítani. Előzetes értesülések szerint a G-7 csoport tagjai általában egyetértenének a “felzárkózási célú” összegek allokálásának gondolatával, megosztottak vi­szont az általános rendeltetésű tartaléknövelő és likvidásbővítő akcióval kapcsolatban. Ez utób­bit bizonyos megszorításokkal az Egyesült Államok is el tudná fogadni, erősen ellenzi viszont Németország. Ez utóbbi jegy­bankja szükségtelennek tartja a globális likviditás növelését mesterséges eszközökkel, mert ezzel — hangzik az érvelés — veszélyes inflációs tendenciákat lehet gerjeszteni a nemzetközi pénzügyi rendszerben. További viták forrása, miként érvényesítsék azt az elvet, mi­szerint a mostani elosztásnál előnyt kell adni az IMF új tagja­inak, akik 1981 -ben értelemsze­rűen ki­vül rekedtek a kedvezmé­nyezettek körén. Az időközben felvettek között van Svájc és Szaúd-Arábia is, amelyek nyil­vánvalóan nem minősíthetők rá­­szorultnak. Az IMF felvetése szerint az SDR szétosztásával növelni le­hetne a Valutaalap hagyomá­nyos hitelezési formáinak igénybevételét és fokozni lehet­ne a felhasználás hatékonysá­gát. (Reuter) Az üzleti szféra csalódott Nápolyba készül az új japán kormány Szokatlan koalíció került Japán élére, a hosszú ideig ellenzéki szociáldemokraták a hatalom­ból néhány hónappal ezelőtt kiszorult liberális demokratákkal együtt kerülnek kormányba, és támogatj­a őket az LDP-től nemrég elszakadt Szakigake (Előőrs) Párt is. Az új kormány feladata a gazdasági válságból való kilábalás és a kereskedelmi többlet miatt, — elsősorban az Egyesült­ Államokkal szemben — fennálló feszültség megszüntetése. A japán üzleti élet képvise­lői meglepetéssel és csalódott­sággal vették tudomásul, hogy Murajama Tomiicsi szociálde­mokrata pártelnök veszi át a kormány irányítását. Attól tar­tanak, hogy megreked a politi­kai és gazdasági reformok ép­­pen csak, hogy megindult fo­lyamata. Politikusok és üzletemberek körében általános az a véleke­dés, hogy álcázott formában visszatér az “1955-ös rendszer”, amelyben a hatalomban lévő konzervatívok és az ellenzéki szociáldemokraták álltak szem­ben, és amely évtizedekig mű­ködött. Az üzletemberek főleg azért aggódnak, hogy a várható politikai bizonytalanságok mi­att nem lehet majd enyhíteni az amerikai—japán kereskedelmi feszültségeket, nem csökkent a külkereskedelmi mérleg többle­te, drágul a jen, és későbbre to­lódhat a fellendülés. Egyes szakértők szerint nem lehet bejelenteni a konjunktúra­ösztönző adócsökkentést, mert a bevételeket részben a forgal­mi adó növelésével kellen pó­tolni, ezt azonban a szociálde­mokraták ellenzik. Elképzelhe­tőnek tartják, hogy a Washing­ton és Tokió közötti feszültség miatt a dollár árfolyama még a nápolyi csúcstalálkozó előtti na­pokban 95-96 jen körüli szintre süllyedhet. Ezzel szemben a pénzügymi­nisztérium tisztviselői csütörtö­kön bizakodtak, hogy Muraja­ma miniszterelnökké választása következtében nem változik az adóreform általános iránya. Vég­rehajtását azonban elhalaszthat­ják. Ezért Murajama csak általá­nos ígéretet tehet az adócsök­kentésről, amikor Nápolyban a hét vezető ipari ország csúcsér­tekezletén felszólal. A pénzügy­­miniszter egyik vezető munka­társa elismerte, hogy az adóre­form részleteit a politikusok és nem a pénzügyminisztérium fogja eldönteni. A N­ato-kormány által kidol­gozott terv az adóreformon kí­vül tartalmazta volna a külföldi ellenőrzés engedélyezését szá­mos termék importjának adatai fölött, az építési szabályok libe­ralizálását, a magántelefon-háló­­zatok könnyebb kapcsolását a közületihez és bizonyos szár­mazékos értékpapírok forgalma­­zásának engedélyezését a tőzs­dén. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az új kormány mit vesz át elődjeinek tervezetéből. (MTI, AP—DJ, Financial Times) Izmosodó növekedés új munkahelyek nélkül (Folytatás az I. oldalról) A jelentés szerint nem sza­bad, hogy a konjunkturális ja­vulás önelégültségre vezessen, és nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a most elmúlt visszaesésnek csak egy része származott konjunkturális ha­nyatlásinál, míg egyharmada­­fele strukturális okoknak tulaj­­­donítható. Ezt az bizonyítja, hogy az utóbbi időben több or­szágban emelkedtek a hosszú lejáratú hitelek kamatlábai. A jelentés külön fejezetben foglalkozik a munkanélküliség helyzetével. Megállapítja, hogy nem lehet különféle csodasze­rekkel elérni, hogy a — különö­sen a szakképzettséget nem kí­vánó —m­un­kaerőkereslet a gaz­daság fellendülésével arányban fokozódjon. A munkahelyte­remtésben is a munkaerő-keres­let strukturális okait kell gyógyí­tani. A megfelelő makrogazda­sági politikán kívül gyorsítani kell a műszaki fejlődést és a műszaki újdonságok elterjedé­­sét. Fokozni kell a rugalmas munkaidő bevezetését mind a napi munkarendben, mind pe­dig a dolgozók életkortól függő alkalmazása területén. Ösztö­nözni kell a magánszektorban a vállalkozókedvet és fokozni a rugalmasságot mint a bérezés­ben, mind pedig a közvetett munkaköltségek területén. Ak­tív intézkedéseket kell tenni a munkanélküliek újraalkalmazá­­sa céljából. Ebben fontos szere­pe van az oktatás és a képzés reformjának. Mérsékelni kell a munkanélküli-segély káros mel­lékhatásait. Tar­tós élénkülés Kelet-Európa nagy részén Kelet-Európa nagy részén gyökeret eresztett tavaly a gazdasági élénkülés, és a volt Szovjet­unió területét leszámítva a térségben a folyamat várhatóan 1995-ben is tart majd — áll az OECD jelentésében. A Gazdasági Együttműködé­si és Fejlesztési Szervezet tanul­mánya úgy értékeli, hogy a hiva­talos kelet-európai statisztikák igencsak alábecsülhetik az erő­södő magánszektor növekedési ütemét. Jövőre a statisztikailag kimutatható bruttó hazai termék (GDP) várhatóan mindenütt nő­ni fog, jóllehet Romániában és Bulgáriában az élénkülés kilá­tásai bizonytalanok. Bulgáriá­ban ugyanakkor az exportnak erős lökést adhat a leva jelentős leértékelése. Az OECD szakemberei sze­rint a kivitel fontos motorja marad a kelet-európai növeke­désnek, mivel jobban hozzá­férnek majd ezek az országok a nyugati piacokhoz. Az infláció általában lassult, ám nemzet­közi összevetésben még min­dig gyors. A jelentés kiemeli Csehországot, mint az infláci­ót legjobban kordában tartó ál­lamot, hozzátéve, hogy Prága mondhatja magáénak a lege­gészségesebb államháztartást is a térségben. Az átmenet állapotában lévő országok többsége már kiala­kította a bankrendszer útján a hatékony átutalási mechaniz­must, ezért a figyelem újabb kérdésekre irányulhat. Ezek közül fontos a csődtörvény, amelynek fontosságát nem mindig fogják fel. 1994. július 1. Jugoszláv embargó Feloldás utáni tervek A Jugoszlávia elleni ENSZ- szankciók eltörlését követő idő­szak gazdasági lehetőségeiről és a nemzetközi együttműkö­dés lehetőségeiről tartottak két­napos nemzetközi konferenciát Budvában. A tegnap véget ért konferen­cián a szerb üzletemberek mel­lett a Reuter jelentése szerint orosz, francia, olasz, román, bul­­gár, görög, lengyel és magyar üzletemberek vettek részt. A belgrádi magyar nagykövetség kereskedelmi kirendeltsége és a konferenciát szervező Jugoszláv Menedzserek Szövetségének il­letékese nem tudta megerősíteni a magyar részvétel tényét. A konferencián részt vevő Alekszandr Ponomarjov, a belg­­rádi orosz nagykövetség másod­titkára azt javasolta, az embargó feloldása után Jugoszlávia és Oroszország hozzon létre kö­zös bankot az együttműködés megkönnyítésére. A lengyel Handlowy Bank képviselője hangsúlyozta, hogy a pénzinté­zet az embargó ellenére sem szakította meg kapcsolatait Ju­goszláviával. Jugoszláv állítások szerint a Szerbiából és Montenegróból álló államszövetségnek 50 mil­liárd dolláros kárt okoztak az 1992 májusában bevezetett ENSZ-szankciók. N.A. ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten Főszerkesztő: Dunai Péter Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Lakatos Mária, Varga András Főmunkatársak: Bán Zsuzsa, Bányai Gyula, Kozma Géza, Magos Katalin Művészati szerkesztő: Horváth László Béla Szekcióvezetők: Árupiacok, expo: Horváth Lilla Értékpapírpiacok: Golubeff Lóránt Menedzser Kalauz: Kvassinger Klára Mezőgazdaság: Szirmai L. Péter Nemzetközi: Gaál Csaba Pénzügyek: Kiss Tamás Vállalatok, vásárok: Sági Gyöngyi Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak: Eidenpenz József, Fabók Margit Fehér István, Facsinay Kinga,Gárdonyi Imre, Kovács Péter, Krekó László, Mádl József, Mayer Győző, Mucsi Ferenc, Pekár Erzsébet Tóth Levente Tudósítók: dr. Elek Lenke (Moszkva), Antal Ildikó (Pécs), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehőcz Rudolf (Kaposvár), Mentusz Károly (Eger), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Káziratszerkesztők: Róna Judit, Tatai Miklós, Weisz Györgyi T­örde­lőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Krizsán Ágnes, Major István, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria Számítástechnika: EFGÉ Kft Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel­efax: 202-4199; tel.: 175-6722/1145 Képviselők: Cselkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a HELIR-nél: Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, , valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 9840, fél évre 4920 Ft Terjeszti a Nemzeti Hírlapker. Rt. és a regionális rt.-k ISSN 0042 6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Budapest F.v.: dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet.

Next