Világgazdaság, 1994. július (26. évfolyam, 126/6382-147/6403. szám)
1994-07-01 / 126. (6382.) szám
4 & VILÁGGAZDASÁG Radegast sörgyár Újra Magyarországon Munkatársunktól ötéves távollét után ismét megjelent az egyik legnagyobb cseh sörgyár, a Radegast terméke a magyar piacon. A Radegastot 1992-ben adták magánkézbe, jelentős részben kuponos privatizáción keresztül. A cég egyike a cseh piac négy legjelentősebb belföldi sörgyártójának. Hagyományos exportpiacai Németország, Svédország, Nagy- Britannia, az USA és Spanyolország. Bár a Radegastot a hatvanas évek második felében alapították, s ekkor épültek üzemei is, tevékenysége 1567-ig visszavezethető észak-morva sörgyártási hagyományokon alapul. Indulókapacitása 9 ezer hektoliter volt, amely 1992-re elérte 1,316 millió hektolitert, idén már 2 millió hektoliter sört dob piacra. A Beskydy-hegy közelébe telepített gyár a környék jó minőségű ivóvizét használja a sörgyártáshoz. Négy fő sörtípust forgalmaz, az alkohomentes Radegast Büréit, az alacsony, 3,52 százalék alkoholtartalmú Radegast Lightot, a hagyományos, 4,26 százalékos Radegastot és az 5,6 százalékos Radegast Prémiumot. Kínál egyeztetést ajánl (Folytatás az 1■ oldalról) A Rekord-ügy kapcsán megkérdeztük Jankó Ferencet, a győri Ringa Húsipari Rt. vezérigazgatóját, az áruház egyik nagyobb szállítóját, mennyivel tartozik nekik a budapesti cég. “Ugye visszaveszi Kínál a Rekordot?” — kérdezett vissza a vezérigazgató, aki követelésüket üzleti titokként kezeli. A csődegyeztetésen részt vettek, s a 90 napos moratóriumot megadták a Rekordnak, noha az áruház vezetői nem mutattak be nekik biztos programot a csődből menekülésről. A régi vezetés alatt sohasem maradt ilyen tartósan adósa a Ringának a Rekord. A Rekord adósságai között van az a mintegy 300 millió forintos hitel is, amelyet a Közép-európai Hitelbank Rt. (CIB) nyújtott idén februárban. Csakhogy a kölcsön mögé az áruházi rt. külföldi tulajdonosai még mindig nem sorakoztattak fel garanciát, félő, hogy a bank a csőd miatt azonnal lejárttá teszi azt. Zdeborsky György, a bank elnök-vezérigazgatója elzárkózott a választól, akárcsak Forgács Katalin, a Budapest Bank Rt. lipótvárosi igazgatóságának ügyvezető igazgatója, akitől szintén a Rekord-hitel, garancia és a fizetési haladék felől érdeklődtünk. A Rekord jelenlegi tulajdonosai beperelték Kinál Jánost, akit igencsak meglepett a hír, mondván, sem az igazgatóság, sem más fórum előtt sohasem fogták kérdőre egy szerinte egyébként sem létező garancia eltitkolása miatt. Arra a kérdésre, milyen gyors megoldásban reménykedik, az üzletember válasza: nem kéne folytatni a jogi hercehurcát, ha igen rövid idő alatt sikerülne egy asztalhoz ültetni a Rekord régi és új vezetését, az igazgatósági tagokat és egy független könyvvizsgálót. A meghívólevelet csütörtökön postázta az érintetteknek. Fehér István Eravis Szálloda és Vendéglátó Rt. Úton a tőzsde felé Az Eravis privatizálásakor a többségi tulajdonos ÁVÜ eredetileg a társaság 50 százalékát plusz egy szavazatot kitevő részvénycsomagját szakmai befektetőnek szánta. Ezt az Eravis vezetése éss munkavállalói is készültek megpályázni. Az ÁVÜ igazgatótanácsa szerint azonban a társaság tőzsdére vihető, ezért elvetette az értékesítési pályázat tervét, s ennek figyelembevételével új előterjesztést kért. Az Eravis jogelődjét 1956- ban Építőipari Szolgáltató Vállalat néven alapították munkásszállások üzemeltetésére. Ahogy csökkent az ezek iránti kereslet, úgy alakítják át a munkásszállókat egy- illetve kétcsillagos szállodává. Ezzel párhuzamosan az 1988-ig közszolgálati feladatot ellátó cég profintorientálttá vált. A változásokat a férőhelyek száma is követte, 1988 óta 20 ezerről 15 ezerre csökkent. Ebből ezerezer körül van a két-, illetve az egycsillagos színvonalú, mintegy 2500, a turistakategóriában is értékesíthető kollégiumi szállásférőhely. A 2,8 milliárd forint alaptőkével 1991 végén részvénytársasággá alakult Eravis fejlesztési stratégiája értelmében a városszéli, nehezen értékesíthető épületeket eladják és az ÁVÜ- vel való megállapodás szerint az árbevételt részben vagy egészben reorganizációra — főleg az egy-, illetve kétcsillagos szállodák számának növelésére, valamint a megváltozott igényeknek eleget tevő, többnyire univerzális, vagyis munkás- és turistahotelek kialakítására fordítják. Az így eladásra szánt 12 munkássállóból tavaly kettőt értékesítettek, és a 200 millió forintos bevétel teljes egészében az Eravisnál maradt, míg a nemrég eladott harmadikból származó 326 millió forint fele lett a cégé. A reorganizáció során 1993-ban két épületet újítottak fel. Idén 280 millió forintot szánnak színvonal javításra. Nemcsak az expo idején, hanem már az előkészítése alatt is számítanak a középkategóriájú szálláshelyek iránti igény növekedésében. Ebben a kategóriában tavaly a budapesti átlagnál jobb, 60 százalék körüli kihasználtságot értek el. A 900 embert foglalkoztató társaság az 1993. évet mintegy 1,5 milliárd forint árbevétellel, 190 millió forint üzemi eredménnyel és 221 millió auzás előtti eredménnyel zárta. A budapesti szállodaláncot üzemeltető Eravis — felismerve a belföldi értékesítésben rejlő lehetőségeket, valamint az árakból adódó azonos közönséget — 20 millió forint értékű tulajdonrészt szerzett a Centrum privatizációjakor. Ennek révén az ország különböző városaiban működő áruházakban utazási irodát nyitnak, bővítve ezzel az 1991-ben megkezdett szolgáltatást. Magos Katalin Sütév Rt. Kenyérharc Kaposváron Lehőcz Rudolf jelenti Somogy megyéből Másodszor is meghiúsult a Sütév Rt. privatizációja, miután az ÁVÜ igazgatótanácsa eredménytelennek nyilvánította a kaposvári székhelyű kenyérgyár ismételt eladására tett kísérletet. A két pályázó közül ugyanis az egyik az utolsó pillanatban visszalépett, míg a másik pályázó, a Sütév vezetőiből alakult MBO-csoport és a cég MRP-szervezete, valamint 16 somogyi termelőszövetkezetből létrejött konzorcium módosított ajánlattal igyekszik harcolni a társaságért. A Sütév, a hazai kenyérgyárak közül az elsők között, még 1991 decemberében alakult át részvénytársasággá. A gyár első privatizációját egy évvel később hirdette meg az ÁVÜ, pályázó viszont csupán egyetlen akadt, annak ajánlata sem érte el a Vagyonügynökség megkívánta mércét. A 716 millió forintos törzstőkével, illetve összesen 730 milliós vagyonának értékében szabad eladásra felkínált Sütével jobban értékesíthetőnek ítélte az ÁVÜ. A kenyérgyár második privatizációs pályázatát — egyben hirdetve meg az üzemet — 1994. februárban írta ki a vagyonkezelő azzal a kikötéssel, hogy 25 százalék plusz 1 szavazatarányban a mezőgazdasági termelők részére biztosítani kell a részvényeket. A kaposvári Impulse Enterprise Kft. előbb 215 százalékos ajánlatot tett, majd visszalépett, ám e döntését is később visszavonta. Az ÁVÜ nem adta a Sütévet az Impulsenak, felmerült a gyanú, hogy a magas vételi ajánlatot tett társaság mögött külföldi befektető áll. A Sütév köré szerveződött konzorcium vezetője, Bödő Imre szerint amennyiben az ÁVÜ nem fogadja el a Sütév vezetőinek módosított ajánlatát, mezőgazdasági termelőiket hozza nehéz helyzetbe. A konzorciumba tömörült agráregyesülések ugyanakkor készek hosszú távon együttműködni a Sütével. A Sütév ma eredményesen dolgozik, éves árbevétele eléri az 1 milliárd forintot, adózás előtti eredménye pedig 60-70 millió forint. A vállalat jelenleg 30-50 milliót költ lízing jellegű fejlesztésre és ugyanennyit beruházásra. VÁLLALKOZÁSOK 1994. július 1. Mától Exclusive Card Munkatársunktól A német Exclusive Travel Club—melynek alapítója a szintén német Lukas & Partner GmbH — megnyitotta első magyarországi képviseletét, és mától értékesítik a többfajta kedvezményt nyújtó és a betegbiztosítást is magában foglaló kártyát, az Exlusive Cardot. Magyarországi bevezetésének egyik célja, hogy a nyugati kártyatulajdonos utazók számára a magyar szolgáltatások olcsóbbak legyenek. A magyar utazók pedig forintért vásárolhatják meg a kártyát, ami 10—60 százalékos kedvezményre jogosít. Az Exlusive Travel Club a világ 82 országában jelenlévő szervezet. Partnerei között a nagy szállodaláncokon túl több mint 5 ezer különböző kategóriájú hotel, panzió, autókölcsönző cég, légitársaság is megtalálható. Magyar Államkötvény 1997/J Nyilvános Ajánlattétel A Magyar Állam által az 1993. évi CXI. tv. felhatalmazása alapján kibocsátott Magyar Államkötvény 1997/J nyilvános értékesítésére. A kibocsátott összeg: A nyilvános értékesítésre felajánlott összeg: A kibocsátás jogi alapja: Kibocsátó: Elnevezés: Fajta, típus: A kibocsátás napja: A lejárat napja: Az államkötvény futamideje: Kamatozás: A kamatmegállapítás időpontjai: Kamatfizetés és törlesztés: A kamatfizetések időpontjai: A kötvény kamatozása: Az első félévre esedékes kárpát mértéke: Garancia: Irányadó jog: Jegybankképesség: Tőzsdei bevezetés: A kötvény vásárlóinak köre: Átruházás: Az aukció: Aukció utáni értékesítés: 10.000. 000.000 Ft, azaz Tízmilliárd forint 5.000. 000.000 Ft, azaz Ötmilliárd forint az 1993. évi CXI. tv. alapján az 1982. évi 28. tvr. és az 1990. évi VI. tv. szerint A Magyar Állam Magyar Államkötvény 1997/J bemutatóra szóló kötvény 1994. június 24. 1997. június 24. 3 év Az államkötvény változó kamatozású, félévente fizet kamatot. A kamat megállapítására félévente kerül sor a következő féléves időszakra vonatkozóan. A kamat mértéke a kamatmegállapítás időpontját megelőző naptári hónap 30, 90, és 180 napos lejáratú diszkont kincstárjegy aukciókon kialakult átlaghozamok adott aukción elfogadott ajánlatok összegével súlyozott számtani átlagaiból számított egyszerű számtani átlag 1,75 százalékpont kamatprémiummal növelve (a kerekítés szabályai szerint 0,01 százalékpontra kerekítetten). 1994. június 8. 1994. december 8. 1995. június 8. 1995. december 8. 1996. június 8. 1996. december 8. Az államkötvény összegének visszafizetése lejáratkor egyösszegben esedékes. 1994. december 24 1995. június 24. 1995. december 24. 1996. június 24. 1996. december 24. 1997. június 24. 1994. június 24-én kezdődött. 26,01% Az Államkötvény névértékének és kamatának visszafizetéséért a magyar állam szavatol. Az Államkötvényen alapuló követelés nem évül el. Az Államkötvényre a magyar jog rendelkezései az irányadóak. Az Államkötvény kibocsátása napjától jegybankképes. A kibocsátó a kibocsátást követően a lehető legrövidebb időn belül kezdeményezi az Államkötvények bevezetését a Budapesti Értéktőzsde forgalmazotti kategóriájába. A Magyar Államkötvény 1997/J-t belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vásárolhatják meg. Az államkötvény minden korlátozás nélkül átruházható. Az államkötvényre a Pénzügyminisztérium Állami Értékpapír Kibocsátást Szervező Iroda (1051 Bp. Roosevelt tér 7-8.1/110., Telefax: 112-2023, 112-0635) által 1994. július 8-án 10 órakor megtartandó aukción lehet ajánlatot tenni. Az aukción elfogadható legalacsonyabb árfolyam a névérték 101 %-a. Az aukción közvetlenül csak tőzsdetag értékpapírforgalmazó cégek, bankok, szakosított pénzintézetek és befektetési alapok vehetnek részt. A befektetők az értékpapírforgalmazó cégeknek adhatnak megbízást az államkötvény vásárlására. Az aukciót követően értékpapírforgalmazó cégek a befektetők számára 1994. július 18. és július 22. között értékesítést vállalhatnak. A maximális értékesítési ár legfeljebb az aukción kialakult átlagár 0,2% ponttal, valamint az aukció értéknapja (1994. július 13.) utáni napi felhalmozott kamattal megnövelt értéke lehet. A forgalmazók és forgalmazói helyek listája országos napilapokban lesz meghirdetve az aukció után. , I O H 15 S Z O K O S 15 I Z I' O N S A Im