Világgazdaság, 1994. október (26. évfolyam, 191/6447-211/6467. szám)
1994-10-20 / 204. (6460.) szám
1994. október 20. Kormányülés-előzetes Napirenden a paprika és az acélipar A kormány csütörtöki ülésén téma lesz, hogy mikor lehet feloldani a fűszerpaprikaőrlemény forgalmazásának tilalmát. A Kormányszóvivői és Sajtóiroda közölte, hogy a kabinet megvitatja a környezetvédelemről szóló törvénytervezetet. Előterjesztést hallgatnak meg a miniszterek a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény módosításáról. Ezenkívül szóba kerülnek a gazdasági kamarákkal kapcsolatos törvény kormányzati feladatai, továbbá a borsodi acélipar folyamatos működtetésének kérdései. Konferencia a FÁK-piacokról Munkatársunktól A Magyar Közgazdasági Társaság ma és holnap kétnapos konferenciát szervez a FÁK-országokkal fenntartott gazdasági kapcsolataink fejlesztéséről. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Társaság a Keleti Piacokért, a System International Foundation és a Bank Austria támogatásával megrendezendő szakmai kongresszuson a magyar FÁK gazdasági kapcsolatok szakértői tartanak előadásokat. Pál László ipari és kereskedelmi miniszter a közelmúltban csaknem egy hetet töltött Moszkvában, majd Kijevben, ahol találkozott az orosz, illetve ukrán kormány pénzügyi és gazdasági tárcáinak vezetőivel, a kőolaj- és földgázexportot irányító miniszterekkel és Moszkva polgármesterével. Az orosz és ukrán partnerek kedvezően fogadták, hogy erősíteni kívánjuk a magyar áru- és tőkekivitelt. Sikerült lépni követelésállományunk felhasználásában és a magyar vállalkozók befektetési törekvéseinek koordinálásában. Ma tiltakozás Heves megyében (Folytatás az 1. oldalról) A kamara fontosnak tartaná a gyógyszer nagy- és kiskereskedelmének elkülönülését is, hiszen jelenleg például a nem magángyógyszerészek csak a megyei gyógyszertári központtól rendelhetnek, ami hátrányos számukra. Szabó Sándor szerint az is indokolt lenne, ha a jelentős nagykereskedelmi cégek között maradna magyar többségi tulajdonú is. Az elnök elmondta: a kért politikai garancia önmagában nem biztos, hogy elégséges lesz a gyakorlatban, hiszen nem tudni, képes-e hatni a kormány az önkormányzatokra ebben az ügyben. Amennyiben azonban szükséges, törvénymódosítással kellene érvényt szerezni a kormányprogramban is leírt gyógyszertár-privatizációs elveknek. Szabó Sándor arról tájékoztatta lapunkat: a mai Heves megyei tiltakozás még nem része a tervezett novemberi akciónak, hiszen ezzel a helyi gyógyszerészek nem a törvénymódosítás, hanem a megyei önkormányzat szerintük jogsértő lépései ellen tiltakoznak. T. L. Aktuális Telefon: 175-6722/2026 Fax: 175-4191 Diszkriminálták a VG-t A főbiztos expotájékoztatója Munkatársunktól Diszkriminálták a Világgazdaságot a Világkiállítási Programiroda (VKPI) tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyet később az MTI közleménye “a sajtó meghívott képviselőinek rendezett baráti beszélgetésnek” nevezett. Igen sajnálatosnak tartjuk, hogy éppen most, amikor az expo a parlamentben is, a civil szférában is reflektorfényben van, olyan sajtórendezvényt tartanak az egyébként hírzárlatot tartó irodán, amelyen a csak kiválasztott meghívott médiumok újságíróinak volt — a médium nevével külön megjelölt — férőhelye, s ezek között lapunk, a legnagyobb példányszámú hazai gazdasági napilap nem szerepelt. (A tájékoztatóra nem kapott meghívást két másik országos napilap sem, bár munkatársaik utóbb leülhettek a távol maradt újságíróknak kijelölt székekre.) Telefonérdeklődésünkre Dérczy Ferenc expobiztos sajnálatos tévedésnek minősítette az esetet, elnézést kért, és hozzátette, munkatársunk ott maradhatott volna, ha szól neki. Kérdésünkre elmondta, hogy a tájékoztatón ismertette azokat az okokat, amelyek miatt eltérnek az expo megrendezésének költségei, illetve elhagyásának megtakarításai az ellenzék és a kormány által közzétett számításokban . Az utóbbiakba ugyanis azok az összegek is bekerültek, amelyek a kormány garanciavállalási kötelezettségéből, valamint a főváros expóhoz szükséges infrastrukturális fejlesztéseiből (53 milliárd forint) adódnak, és szerepel az egyetemek expo utáni (19 milliárd forint) átalakítása is. A kiadási főösszeg — ezt már a Programiroda sajtóközleményében olvastuk— 177 milliárd forint. Az expopártiak viszont a visszaigényelni kívánt áfát — 14 milliárd forintos tételként — bevételként tüntették fel. A Vendéglátóipari Főiskola júniusban készült tanulmánya szerint — a Szállodaszövetség korábbi állításával ellentétben — az expo idejére nem lesz megfelelő számú szálláshely Budapesten. Az expobiztos állítólag szólt arról is, hogy a VKPI tanácsadó cége, a Bechtel már májusban figyelmeztetett arra, hogy az expo építkezései késnek, egyes tervei túl költségesek. Az expo várható látogatottsága kapcsán Dérczy Ferenc rámutatott, hogy a Sevillai Világkiállítás és az azzal egy időben rendezett Barcelonai Olimpia sem vonzott annyi vendéget, amennyire számítottak. Úgy véli, a magyarországi helyzet sem ígéretesebb, hiszen 1992-ről 1993-ra az ideérkező külföldiek számának növekedése kizárólag abból adódott, hogy a korábbiaknál többen jöttek Romániából és a volt jugoszláv területekről. AKTUÁLIS Az ISZB-k szerint Elfogadhatatlan egy új kamarai törvény Munkatársunktól A kormány a múlt heti halasztás után várhatóan október 20-i ülésén tárgyalja a gazdasági kamarákról szóló törvénnyel összefüggő kormányzati feladatokról szóló előterjesztést. Az ebben a témában a Világgazdaság október 15-i számában Új kamarai törvény készül? címmel megjelent tudósítással összefüggésben az Ideiglenes Szervezőbizottságok Elnöki Kollégiuma megismétli állásfoglalását, miszerint az ideiglenes szervezőbizottságok (ISZB-k) elfogadhatatlannak tartanak minden olyan javaslatot, amely nem a már elfogadott kamarai törvény végrehajtását, hanem annak hatályon kívül helyezését szorgalmazza — a kamarai szervezőmunka végső fázisában. Ez a változtatás ellentmond a kamarai rendszer kiépítését célzó eddigi társadalmi megállapodásoknak, illetve a kormányprogramnak. Az ISZB-k kezdettől a kamarai törvény alapelvei és konkrét feladatok szerinti végrehajtást támogatták, és ezt várják el a kormánytól, az államigazgatási szervektől is. Az ISZB-k ezzel együtt tudomásul veszik, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt a költségvetésnek és a vállalkozóiknak egyaránt ki kell venniük részüket a kamarai rendszer működtetéséből már 1995-ben is. A kamarai szervezőmunkák rövidesen lezárulnak, és október 24-től sorra alakulnak az új közjogi kamarák. Az a megoldás, amely támogatja a kamarák létrehozását, de egyáltalán nem nyújt költségvetési támogatást az 1995. évi működéshez és induló ingatlanvagyont sem kíván juttatni, kétségessé teszi a közjogi kamarai funkciók elláthatóságát. Az ÉT a jövő évi béremelésekről A kormány a versenyszférában 16%-ot javasol A 19-20 százalékos inflációhoz képest szerényebb mértékű, 16 százalékos keresetnövelési középértéket tart indokoltnak a versenyszférában jövőre a kormányzat. Erről az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) Bér- és Munkaügyi Bizottságának szerdai ülésén tárgyaltak a felek. A munkaadói oldal jelezte, hogy elfogadja tárgyalási alapnak a 16 százalékos mértéket, a munkavállalók viszont hangsúlyozták: csak az infláció mértékéhez igazodó keresetnövelési átlag lehet számukra megfelelő kiindulási alap. A munkaadói és a munkavállalói oldal egyaránt elutasította azt a kormányzati koncepciót, hogy a belföldi kereslet visszafogásával teremthető árualap az exporthoz. Figyelmeztettek rá: nem biztos, hogy ez az árualap megfelelő exportra. A belföldi kereslet visszafogása viszont a termelők sorát hozhatja nehéz helyzetbe. Bár a kormányzat többször kifejezte az ülésen, hogy nincs bérszabályozási szándéka, a munkaadói oldal erre irányuló törekvésnek vélt bizonyos bérkorlátozási javaslatokat. Ezek lényege, hogy az állami tulajdoni többséggel működő vagy a működésük fenntartásához a költségvetéstől támogatásban részesülő vállalkozásoknál az ÉT által majdan ajánlott keresetnövelési mértékekhez igazodjanak. Azoknál a cégeknél, ahol még nem történt meg a bank- és adóskonszolidációs szerződés aláírása, ám a reorganizációra rászorulnak, a kormányzati oldal szerint a jóváhagyás feltételéül kellene szabni a béremelési korlátok vállalását. Ennek értelmében a gazdálkodó jövőre és az azt követő évben nem valósít meg nagyobb bérnövelést, mint az ÉT által az adott évre ajánlott minimális bérfejlesztési mérték. Hasonló korlátozásokat tart indokoltnak a kormányoldal a csőd- és felszámolási eljárások, illetve a hatósági ármegállapítási körbe tartozó tevékenységek esetében. (MTI) Nem lelkesednek a gyártók (Folytatás az 1. oldalról) Mivel a sör szezonális termék, a július 1-jei adóemelés kisebb hatást gyakorolt forgalmukra, mint amennyit várhatóan a mostani fog, hiszen télen sokkal könnyebben fogják vissza vásárlásaikat a fogyasztók. Ráadásul a bornál nem nő az adókulcs, így a helyettesítési hatással is számolni kell. Az igazgatóhelyettes szerint a sörár várható emelkedése 5-6 százalékos lesz, ez csak a fogyasztási adó növekedését és ennek áfa-vonzatát tartalmazza majd. Mindezek után a cég eladásai mintegy 15 százalékkal csökkenhetnek. Prognózisuk szerint egyébként az adóemelés révén egy fillérrel sem fognak nőni a költségvetés bevételei. A fogyasztási adó emelése a legkézenfekvőbb, de nem a legszerencsésebb lépés — vélekedett Schleicher Éva, a Zwack Unicum Rt. vezérigazgató-helyettese. A magasabb árszintű termékek értékesítését kevésbé fogja érinteni, az alcsonyabb árszintűek esetében viszont a feketepiac további térnyerését segíti elő. A Zwack-termékek szintén csak az adóteher növekedésének arányában drágulhatnak majd. Schleicher Éva elmondta, idén ez már a harmadik, a Zwackot érintő fogyasztásiadóemelés. A Mal Rt.-nek egyelőre nincsenek olyan mértékadó információi, amelyek alapján számszerűsíthető lenne az árhatás — tájékoztatta lapunkat József Gábor ügyvezető igazgató. A cégnél akkor kezdődik majd a kalkuláció, ha a törvény megjelenik a Magyar Közlönyben is. Addig csak annyit lehet elmondani, hogy a Mol nem lesz képes az adóteher átvállalására, s így ez hat majd az árra is, amit azonban ugyanilyen mértékben befolyásol a világpiaci ár, a forintárfolyam és a kereskedelempolitikai megfontolások is — hangsúlyozta az ügyvezető igazgató. O.P. Helyi adók Növekedett a főváros bevétele Szeptember végéig a fővárosi önkormányzatnak 12,1 milliárd forint iparűzési adót fizettek be. A tervhez képest, ami 10 milliárd forint volt, ez dinamikus fejlődést jelent — tájékoztatta lapunkat dr. Deli Lajos, a főpolgármesteri hivatal adóügyosztályának vezetője. A helyi adók közül az év második felében bevezetett idegenforgalmi adóból 5 millió forintot szedtek be, s az év végéig összesen 10 millió forint idegenforgalmiadó-bevétellel számol az ügyosztály. Mint ismeretes, a Fővárosi Közgyűlés határozata értelmében azokban a kerületekben, ahol eddig nem szedtek idegenforgalmi adót, az év második felétől kivetették. P. E. VILÁGGAZDASÁG 3 Részítélet és új eljárás (Folytatás az I■ oldalról) A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmek nyomán a Legfelsőbb Bíróság öttagú felülvizsgálati tanácsa részítéletet hozott, melynek értelmében azon vásárlóknál, akik az áremelések nyomán nem vették át autójukat, nem állapítható meg a Merkur kártérítési felelősége. Az indoklás szerint nem bizonyítható a károkozás, hiszen nem tudni, ki miért nem vette át az autót, illetve keletkezett-e ezáltal kára. Ezzel a részítélettel elestek a kártérítéstől azok az egykori Merkur-ügyfelek, akik nem vették át gépjárművüket, de az eljárás során beavatkozóként a perbe beléptek. Esetükben ugyanis a másodfokú bíróság korábban megállapította a cég kártérítési felelősségét. Az áremelés után kiadott autók ügyében a Legfelsőbb Bíróság új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot, mivel úgy ítélte meg, a per folyamán felvett bizonyítékok alapján nem lehet megállapítani, a Merkur erőfölényben volt-e a vizsgált időszakban, és szintén hiányos a bizonyítás a feltűnő értékkülönbözet tárgyában és mértékében. A Legfelsőbb Bíróság határozata szerint az elsőfokú bíróságnak az eljáráskor abból kell kiindulnia, hogy a jogsértés megállapításához az erőfölényes helyzetnek és a feltűnő értékkülönbözetben megjelenő indokolatlan egyoldalú előny kikötésének együttesen kell fennállnia. A mostani döntés gyakorlatilag újabb egy-két évvel elodázta az ügy végleges lezárását. Kérdés, addigra lesz-e még kin számon kérni az ügyfeleknek a javukra esetleg megítélt kártérítést. T. L. Kettévágják a MÁV-ot? (Folytatás az 1■ oldalról) A rentábilis egységekkel nincs gond, azok kiválnának a vagyonkezelőből. Tulajdonosuk lehet a MÁV vagy az állam, de banki szándék is van a részvételre. Számítanak az önkormányzati és szállítási érdekek jelenlétére is, kérdés azonban, hogy ezek részt vesznek a működtetésben. A nem rentábilis vasútrészeknél viszont az állami és helyi érdekek ütközése várható. A megszüntetetés gazdasági, illetve politikai kérdés — véli Kálnoki Kis Sándor —, eldöntése azonban már nem a MÁV, hanem az ellátásért felelős és egyben tulajdonos állam dolga. Ha a további működtetést választja, vállalnia kell annak támogatási költségét is. A tervek szerint a vagyonkezelő szervezet legkésőbb 1998- ban megszűnik, mert a rentábilis, illetve a támogatott regionális helyiérdekű vasutak addigra kiválnak, a többit pedig be kell zárni. Az átmeneti időben ezeket a vasutakat a vagyonkezelő szervezet megrendelése és finanszírozása alapján a MÁV működtetné. A szolgáltatásokat igénybe vevők az árakban nem fogják érzékelni a különválást, mert az új vasúttársaságok és a MÁV, valamint a GYSEV tarifaközösségben működnének — mondta befejezésül a MÁV Rt. elnöke, M. K. Magyar—Izraeli Együttműködési Alapítvány Ülésezik a kuratórium Október 20—23. között nem hivatalos látogatást tesz Izraelben Gyarmati András, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára. Mint a Világgazdaság érdeklődésére Pados László kereskedelmi tanácsos kifejtette, Gyarmati András részt vesz a Magyar—Izraeli Együttműködési Alapítvány kuratóriumi ülésén, amelyen kiértékelik a szervezet eddigi akcióit és megszabják a fontosabb jövő évi teendőket. Az izraeli—jordán békeegyezmény várható hatásáról Pados László úgy vélekedett, eredmények hosszabb távon várhatók. Izraeli vállalatok máris fontolgatják a közös szállodépítést, vegyes vállalatokat alapítását; jelenleg is sok izraeli üzletember tartózkodik és tárgyal Jordániában. És bár tegnap Tel Aviv belvárosában történt terrorcselekményekhez hasonlók sokat árthatnak, izraeli üzleti körök szerint a sokoldalú gazdasági kapcsolatok kibontakozásához vezető békefolyamatot nem vethetik vissza. B. Gy. NAPRÓL NAPRA ▲ Csökkent a tartósan munka nélkül lévők, de folyamatosan emelkedik az önkormányzatok jövedelempótló támogatására szorulók száma Fejér megyében, ahol jelenleg a gazdaságilag aktív népesség 11 százaléka regisztrált munkanélküli. Huszonötezernél többen vannak állás nélkül. Közülük mintegy háromezerháromszáz a pályakezdő fiatal. (MTI) ▲ Az Autójavítók és Autókereskedők Országos Szövetsége (Ajaksz) október 21-22-én Kecskeméten tartja szakmai konferenciáját és közgyűlését. A szervezet országos gépkocsijavítóműhely-hálózatot kíván létrehozni, amelyhez azok a vállalkozók csatlakozhatnak, akik eleget tudnak tenni a TÜV- minősítés által támasztott szakmai követelményeknek. (MTI)