Világgazdaság, 1995. január (27. évfolyam, 1/6510-21/6530. szám)
1995-01-27 / 19. (6528.) szám
6 . VILÁGGAZDASÁG Biztató jelek a kubai gazdaságban Havanna elkötelezte magát a reformok mellett Kuba gazdasága biztató jeleket mutatott ugyan a tavalyi évben, ám általános fellendülésről még korai beszélni — jelentette ki Carlos Lage, az ország alelnöke. A tavalyi év valóban számos biztató jellel ért véget. Megnövekedtek a külföldi befektetések, kiegyensúlyozottabb lett a belső pénzügyi helyzet, fellendült a turizmus, nőtt az olajkitermelés és néhány más iparág is — a cukortermelést kivéve — számottevően fejlődött — hangsúlyozta a kubai reformok vezető személyiségeként ismert Lage a Kommunista Párt lapjának, a Granmának adott nyilatkozatában. Lage szerint azonban még nem lehet beszélni általános gazdasági felemelkedésről. Számos olyan probléma van ugyanis,mellyel Kuba azóta nem tud megbirkózni, hogy a szovjet blokk összeomlásával elvesztette hagyományos gazdasági partnereit. Állandósult a devizahiány, és ez megakadályozza a behozatalt. Az ország nem jut hozzá nemzetközi hitelekhez, és az Egyesült Államok hosszan tartó embargója is hátrányosan befolyásolja a fejlődési lehetőségeket — panaszkodott Lage. Számos intézkedés jelzi, hogy a kubai kormány elkötelezett a reformok mellett. Nagymértékben csökkentették a központi adminisztrációt. A 24 minisztériumban és 3 másik kormányhivatalban dolgozó, csaknem 20 ezer hivatalnok közül csupán 8 ezer maradhat állásában. Nagyobb pénzügyi önállóságot adnak a kubai vállalatoknak, és ezzel együtt a felelősséget is decentralizálják. Csökkentik az állami támogatások mértékét néhány veszteséges ágazatban is. Lage azonban sietett hozzátenni: ez nem jelenti azt, hogy Kubában védtelenül maradhat bárki is, megmarad az ingyenes oktatás és egészségügy is. A változásoknak konkrét személyi következményei is vannak. A gazdasági miniszterek közül többet leváltottak, és fiatalabb szakértőket helyeztek ezekre a posztokra. Bár Lage a vezetők természetes cserélődésének tartotta a személyi változásokat, mégis inkább arra lehet következtetni, hogy Fidel Castro kormánya igen nagy elszántsággal viszi keresztül a mostani reformokat. (Reuter) Keletnémet vállakozások támogatása Tovább él a Marshall-segély A német szövetségi és tartományi hatóságok összesen mintegy 55 milliárd dollárt szánnak különböző kedvezményes hitelek, támogatások, adókönnyítések formájában azok számára, akik a keleti országrészben kívánnak üzleti tevékenységet folytatni. A program finanszírozásának legjelentősebb forrása az a pénzügyi alap, amelyet Németország a II. világháború után az Egyesült Államok által nyújtott Marshall-segélyből hozott létre. Németország — a többi európai országgal ellentétben — nem egyszeri gyorssegélynek tekintette a kapott összeget, s így nemcsak vissza nem fizetendő támogatásokra fordította, hanem egy részét kedvezményes hitelek formájában hasznosították, amelyet kamatokkal együtt vissza is kellett fizetni. Az e célra létrehozott alap (ERP) 1989-re eredeti pénzügyi forrásainak már majdnem négyszeresével rendelkezett. Bankokon keresztül Az ERP fontos szerepet játszott a keletnémet gazdaság újjáélesztésében is. Az alap 1990 óta eddig mintegy 26 milliárd dollár értékben biztosított olcsó hiteleket, s így több mint 150 ezer vállalat beindítását tette lehetővé. A befektetések ilyetén ösztönzésével mintegy 3 millió munkahely megtartását illetve létrehozását segítette elő. A segélyeknek köszönhetően a fellendülés a vártnál hamarabb következett be. Az ERP-támogatások—más állami kezdeményezésű pénzügyi programokhoz hasonlóan — a kereskedelmi bankokon keresztül jutnak el a vállakozókhoz. Ennek az az előnye, hogy a kormányhivatalnokok nem avatkoznak be a vállakozói tevékenységbe, és a kereskedelmi bankok forgalma is növekszik. Csőd esetén a bank köteles kifizetni a vállalat tartozásait az ERP-nek. Igaz azonban, hogy fennáll annak veszélye, hogy a bankok túlságosan is beavatkoznak a kapott pénzek felhasználásának ellenőrzésébe, és ezzel a vállakozók függése a pénzintézetektől jelentősen megnövekszik. Éppen ezért a bonni kormány igyekszik csökkenteni a bankok szerepét. Hitel a kicsiknek Az alap elsősorban a kis- és középvállakozások támogatását szolgálja. A keletnémet vállalatok mintegy fele jutott pénzügyi forrásokhoz az alapon keresztül. A hitelek hosszú távra — gyakran 20 évre — szólnak, legtöbbször öt év türelmi idővel, és a fix kamatlábak szintje — jelenleg 7 százalék — alatta marad a piaci kamatlábnak. A keleti országrészben a kritika elsősorban a vállakozások tőke helyett hitelből történő finanszírozása miatt hangzik el, és egyesek szerint a bürokrácia is sok problémát okoz. Összhangban az eredeti programmal A Marshall-tervnek ilyen jellegű felhasználása (bár eredetileg nem hosszú távú program volt) nem sérti meg a program szellemét — hangsúlyozzák Bonnban. Az Egyesült Államok összesen 13 milliárd dolláros segélyéből Németország 1,5 ezer milliárd dollárt kapott annak idején, és további 17 milliárd dollár könnyítésben részesült a honvédelmi minisztériumon keresztül. Az 1953-as hitelmegállapodás értelmében Németországnak egymilliárd dollárt kellett visszafizetnie 60 részletben. A türelmi idő lejártával azonban a német kormány — felismerve a Marshall tervből létrehozott EPR-alap jelentőségét — úgy döntött, hogy a visszafizetéshez más pénzügyi forrásokat használ fel. (Reuter) EURÓPAI UNIÓ Leépítendők az agrártámogatások Az Európai Uniónak mielőbb nyitnia kell erődítményszerű mezőgazdasági politikáján, hogy az képes legyen a szervezetbe jelentkező közép-európai országok befogadására — állapították meg nyugat-európai szakértők egy brüsszeli mezőgazdasági szemináriumon. A résztvevők többsége az értekezleten nem titkolta azt a meggyőződését, hogy a mezőgazdaság az EU középeurópai bővítésének kulcskérdése, legfőbb gazdasági és politikai akadálya — mutat rá a Reuter, amelynek kommentátora egyébként biztosra veszi, hogy Lengyelország, Magyarország, Csehország, Bulgária és Románia belépésére e században már nem kerül sor. Henri Nallet volt francia mezőgazdasági miniszter és Arne Larsen, a Dán Mezőgazdasági Intézet igazgatója a tanácskozáson egyaránt sürgette, hogy az EU alapjaiban és hosszú távra érvényesen változtassa meg mezőgazdasági stratégiáját. Ez szerintük egyrészt a középeurópai országokat nyugtathatná meg, másrészt az EU földműveseit, akik Larsenék fogalmazása szerint könnyebben elviselik a kiszámíthatatlan időjárást, mint a tartós politikai bizonytalanságot. Nallet szerint a reformnak három területet kell érintenie. Egyrészt fokozatosan le kell építeni a mezőgazdasági támogatásokat, mert ellenkező esetben az EU költségvetésének mezőgazdasági kiadásai a több millió újabb termelő megjelenésével az egekbe szöknek. Az új agrárpolitikának a termelés ellenőrzésére és ésszerűsítésére újabb intézkedéseket kell tartalmaznia, harmadrészt pedig 21 tagra kell átszabnia döntéshozatali rendszerét. A jelenlegi agrárpolitika mellett szinte bizonyos, hogy a bővülés után az EU-gazdák termelése jelentősen csökkenne. A szakértők azonban azt a félelmet kategorikusan cáfolják, hogy a közép-európai termelők kiszorítanák a piacról a magasabb költségekkel dolgozó nyugatiakat. Nallet szerint a folyamat éppen fordított lesz: az EU mezőgazdasági exportja már az utóbbi években is jelentősen emelkedett. Emellett — véli az exminiszter —, a fogyasztók ma már megválogatják, hogy milyen minőségű zöldséget vagy húst vásárolnak. A közép-európaiak versenyhelyzetét rontja az is, hogy kereskedelmi képzettséggel nemigen rendelkeznek, és nincs, aki nyugati színvonalon menedzselhetné eladásaikat — tette hozzá. (MTI) NEMZETKÖZI GAZDASÁG Cél a távközlés liberalizálása A brüsszeli bizottság elfogadta az Európai Unió távközlésének majdani teljes liberalizálására vonatkozó csomagterv második, immár részletekbe menő fejezetét is. A Satter-féle új testület első, brüsszeli ülésén jóváhagyott dokumentumot most vitára bocsátják a különböző távközlési társaságok, üzemeltetők és gyártók, valamint a fogyasztók és szakszervezetek képviselői körében. Az 1993. január 1-én életbe lépett, szabad áru-, tőke- és pénzmozgást biztosító egységes piac alóli kivételek egyike a távközlés, amely gyakorlatilag valamennyi tagországban ma még állami ellenőrzés alatt áll. Hosszas vita után tavaly sikerült tető alá hozni az elvi megállapodást arról, hogy 1991. január 1-től e téren is meg kell nyitni a nemzeti piacokat a külső verseny előtt. (Ötéves haladékot kapott ez alól Spanyolország, Portugália, Görögország és Írország, kétéveset pedig Luxemburg.) A most elfogadott bizottsági javaslat mindehhez olyan szigorú szabályozási keretet kíván adni, amely egyfelől garantálja a piacok szabad hozzáférhetőségét az újabb versenytársak előtt, másfelől viszont intézkedéseket tesz az alapellátás szavatolására is. (Több országban ugyanis attól tartanak, hogy ha csak a piac logikája érvényesül, akkor ez veszélyeztetheti a szegényebb, vagy távoli térségek ellátását.) Abban azonban a jelek szerint egységes a bizottság, hogy a nemzeti távközlési monopóliumok rendszere tarthatatlan. A bizottsági dokumentum szerint létre kellene hozni egy olyan pénzügyi alapot, amelynél az érintett cégek maguk dönthetnek, hogy az általuk lefedett térség teljeskörű kiszolgálását, vagy az alapba való befizetéssel az érdeklődési körükből kiesett, ám hozzájuk tartozó fogyasztók közvetett támogatását választják-e. Az EU hozzájárul ahhoz, hogy a tagállamok kormányai maguk döntsék el, létrehozzák-e ezt az alapot, vagy pedig valamilyen más módon biztosítják a rendszer finanszírozását. Akár többféle módszer is élhet egyidejűleg egymás mellett — hangsúlyozzák a bizottság tagjai. A javaslat részletesen felsorolja, hogy mely törvényeket kellene megváltoztatni a tagállamokban ahhoz, hogy a piac már 1998-tól kezdve liberalizáltan működhessen. Brüsszelben azt szeretnék, ha a javaslattervezet előzetes konzultációja még a francia EU-elnökség idején (azaz június végéig) lezárulna, amelynek ismeretében aztán év végéig ki lehetne dolgozni a majdani rendelkezések végső változatát. (MTI, Reuter) Kipusztul az északi-tengeri halállomány? A közös európai halászati politika működése nem kielégítő, ezért a hatékonyság növelésére Nagy-Britannia kezdeményezni fogja egy világszintű fórum összehívását — hangzott el a brit kormány a fenntartható fejlődéssel foglalkozó szakbizottsága javaslatának ismertetésekor. A bizottság további javaslatai között szerepel a folyamatosan elvékonyodó ózonréteg problémájának megoldására teendő erőfeszítések, valamint a közös európai agrárpolitika reformja. A környezetszennyezők megfékezésére indítványozta a környezetvédelmi adók bevezetését, valamint a környezetvédelem, mint önálló tantárgy oktatását az iskolákban. A legnagyobb problémát azonban továbbra is a halászat kérdése jelenti. A múlt hónapban John Major hat miniszterelnöknek csak minimális többséggel sikerült elfogadtatni a parlamenttel az ország nyugati felségvizeinek megnyitását a spanyol és portugál halászok előtt. A brit szakemberek továbbra is kitartanak álláspontjuk mellett, hogy a jelenlegi európai halászati politika a halállomány jelentős pusztulásához vezethet, különösen az észak-atlanti vizeken. A nemzeti kormányoknak, amelyek elsősorban saját érdekeiket tartják szem előtt, többet kell tenni az állomány megóvásáráért. Ennek eszközei lehetnek a nemzeti kvóták felállítása a halászat területén, védett területek kialakítása, szezonális tiltás, vagy a halászok kárpótlása a kitermelés csökkentése céljából. Ez utóbbi azonban csak akkor működik hatékonyan, ha a nagy halászhajók is részt vesznek a programban. (Reuter) 1995. január 27. Brazil privatizáció Rekordbevétel várható A brazil kormány a tavalyi 2 milliárd után az idén mintegy 5 milliárd dolláros bevételre számít az állami vállalatok eladásából — jelentette ki Elena Landau, az ország fejlesztési bankjának vezetője. A privatizációs folyamat felgyorsítása a tavalyi elnökválasztásokon győztes Fernando Cardoso legfontosabb célkitűzései közé tartozik. Az államfő legelőször az elődje, Itamar Franco által megkezdett magánkézbe adási programot kívánja befejezni. Ennek részeként privatizálnak két energiaipari céget, néhány petrolkémiai vállalattal és egy vezető pénzintézettel, a Banco Meridionallal együtt. Az utóbbi eladását az a múlt héten megszületett új törvény teszi lehetővé, amely a szövetségi államok bankjainak privatizációját engedélyezi. A jogszabály egyúttal olyan területek előtt is megnyitotta a privatizáció útját, mint a telekommunikáció vagy az áramszolgáltatás. Ezen ágazatokban azonban a kormánynak még el kell döntenie, hogy mekkora részesedéseket adnak el az egyes vállalatokban, így a tényleges eladásokra csak 1996-ban kerülhet majd sor. A magánkézbe adási folyamat fő döntéseit ezentúl az elnök kabinetfőnökéből, a pénzügyminiszterből, a tervhivatal vezetőjéből és egy államtitkárból álló új bizottság fogja meghozni. A többi kormánytag akkor vesz majd részt a testület munkájában, amikor az adott szakterület valamely cége szerepel napirenden. A bankvezér nyilatkozatával egyidőben napvilágot látott elemzés szerint a brazil reformok (és ezen belül a privatizáció) sikeréhez elengedhetetlen a költségvetés és a társadalombiztosítás reformja. A Bankers Trust ügyvezető igazgatója által ismertetett tanulmány úgy véli, hogy a változások csak akkor lehetnek sikeresek, ha sikerül egészen megnyugtatniuk a külföldi befektetőket. A külföld bizalma az ország iránt akkor ingott meg, amikor a decemberben kitört mexikói pénzügyi válság nyomán nagyarányú részvényeladási hullám rázta meg szinte egész Latin-Amerikát. Ez a folyamat azonban visszafordítható, amennyiben azonnali lépéseket tesznek Cardoso reformterveinek életbe léptetésére — hívja fel a figyelmet az elemzés. A tanulmány tanácsokat is ad arra vonatkozóan, hogy melyek legyenek ezek a legsürgősebb lépések: a bankok és a termelővállalatok adóterheinek csökkentése, annak érdekében, hogy mérsékelődjenek a hitelfelvétel költségei, és több forrás keletkezzen a beruházásokhoz. (Reuter) Szerencsés csillagzat alatt dönt, ha a QWERTY számítógépet választja, mert: Tetszőleges kiépítésben 386/ 486 és PENTIUM számítógépek 3 ÉV GARANCIÁVAL, RÉSZLETRE IS kaphatók! NOTEBOOK-ok, EPSON, HEWLETT PACKARD, CANON nyomtatók MODEMEK, tartozékok, kiegészítők, szakkönyvek széles választékával várjuk. I ICDTU QWERTY High lech KFT • 1114 Budapest, Bartók Béla út 9. VjyUJCK I Y lel.: 18-68-858, 18-52-687, 18-69-285, Fox: 18-52-687, Alapítva: 1984-ben Nyitva: Hétfőtől péntekig 10-1 8 óráig