Világgazdaság, 1995. január (27. évfolyam, 1/6510-21/6530. szám)

1995-01-14 / 10. (6519.) szám

4 & VILÁGGAZDASÁG Fővárosi Fürdőigazgatóság A gondokon csak enyhít a megállapodás A Fővárosi Fürdőigazgatóság idei gazdálkodását némileg megkönnyíti az Országos Egészségbiztosító Pénztárral a közelmúltban aláírt megállapodás, ám a gondokon alapvető­en nem segít — nyilatkozta a Világgazdaságnak Horváth Gábor, a cég vezetője. A megállapodás értelmében az egész­ségbiztosító az idén 1,3 milliárd forint támogatást ad bizo­nyos gyógyfürdő-szolgáltatások után. Az 1,3 milliárd forint mint­egy felét a fővárosi, másik fel­ét a vidéki fürdők kapják, így a budapesti vállalat “utalványos” bevételei az elmúlt évihez vi­szonyítva mintegy 20 száza­lékkal növekednek. A tavalyi bevétel 410 millió forint volt, az idei eléri a közel 500 millió forintot. Az Egészségbiztosító Pénztár az utalványt igénybe vettek után havonta utalja át a pénzt a Fürdőigazgatóságnak. A fürdővállalat — amelynek legnagyobb vevője a tb — idei üzleti terve szerint az árbevétel 1 milliárd forint körüli lesz, akárcsak a költségek, így ter­veik szerint — hasonlóan az 1994. évhez — nullszaldóval zárják az évet. Ám ez pusztán az üzemeltetést jelenti, hiszen jelentős felújításra, beruházás­ra nincs elegendő pénz. Az idén az úgynevezett egy­szerű felújításokra (kisebb kar­bantartásokra, strandok sze­zonindító munkáira) csaknem 150 millió forintot tudnak köl­teni. Ez a pénz a fürdőigazga­tóság kezelésében lévő 22 egy­ségből 16 munkálatainak el­végzésére szolgál. Hat fürdő­jük ugyanis bérlemény, a bér­be adásból a vállalatnak 15-18 millió forint bevétele lesz. Az elmúlt évben a vállalat 240 millió forint összértékben 11 felújítási munka tervét ké­szítette el és nyújtotta be a tu­lajdonos Fővárosi Önkormány­zatnak. A jelenlegi gazdasági helyzetben azonban e tervek megvalósítására nem számíta­nak, csak ha lenne tőkeerős befektető. Ám erre még várni kell, hiszen amíg nem tisztáz­ható egyértelműen a fürdők tu­lajdonjoga, a fürdővállalat tár­sasággá alakítása nem jöhet szóba. Ezt azonban a tövényi szabályozás értelmében 1996 végéig el kell végezni. Lázár Ildikó Magyar Iparszövetség Oktatási Kft. Országos lett a vizsga- és módszertani központ Antal Ildikó jelenti Pécsről Az országos képzési jegyzékben szereplő 958 szakma közül ötven vizsgakövetelményeinek kidolgozására a Magyar Ipar­­szövetség Oktatási Központja kapott megbízást a szaktár­cáktól. E szakmák közül negyvenháromban országos vizsga- és módszertani központként fognak működni — mondta a Világgazdaságnak Kiss István igazgató. A legeredményesebb kiren­deltség, a pécsi igazgatója sze­rint mind a tanfolyamok szá­mát, mind a hallgatók arányát tekintve a baranyai megyeszék­hely bizonyult a legsikeresebb­nek, de hozzájuk hasonlóan na­gyon jól zárta az 1994-es évet a miskolci és a szegedi kiren­deltség is. A cég négy éve végzi okta­tásszervező tevékenységét, át­véve a valamikori OKISZ ily­en feladatkörét. Azóta tanfo­lyamainak száma megtöbbszö­röződött, az elmúlt évben meg­haladta a 650-et. Képzésükben több mint 10 ezer hallgató vett részt, a bruttó árbevétel az elő­ző évihez képest 25 százalék­kal volt magasabb. 1994-ben csaknem 700 gazdálkodó szer­vezetet képeztek — ez a szám is évről évre növekszik. Körükben a legnagyobb ér­deklődés a nyelvtanfolyamok­ra, a számítástechnikai, a veze­tőképző és a közgazdasági tan­folyamokra volt. Kiss István elmondta, csak ilyen nyelvtan­­folyamból is több mint három­százat szerveztek tavaly. Emel­lett számítanak arra is, hogy a privatizációt, tulajdonosváltást megért gazdálkodó szerveknél — a már kialakult jó partneri viszonynak köszönhetően — ez előbb-utóbb jelentkező szak­képzési igényeket is az oktatá­si központ fogja kielégíteni. Az oktatási központ alapító tagja a Felnőttképzési Vállal­kozások Kamarájának, mely közgyűlésén elfogadta minő­sítési rendszerét. Ennek lénye­ge, hogy független szakértők­ből alakult bizottság minősíti a kamaratag oktatási cégeket. Az első öt minősítést elvégezte ez a független bizottság, s első­ként a Magyar Iparszövetség Oktatási Központja lett a ka­mara minősített tagja. Az idei év nagy kihívása min­denképpen az lesz, mennyire tudnak eleget tenni az orszá­gos vizsga- és módszertani köz­ponti státusuk adta követelmé­nyeknek. Az ezen és a megszo­kott tanfolyamszervezői tevé­kenységen kívüli feladataikat a mindenkori piaci igények ha­tározzák majd meg. Az Iposz Intermerkant Kft. hat megyei kirendeltségét átvé­ve 1993 óta országos hálózat­ként dolgozik az Oktatási Köz­pont; mára további öt képvise­lettel bővülve végzik munkáju­kat. A legeredményesebbként számon tartott pécsi kirendelt­ség vezetője, Szőke Attiláné a tavalyi tapasztalatokról elmond­ta, a két megyében működő iro­dájuk hatékonyságát abban lát­ja, hogy az 1994-ben bővítetten megjelent programajánlat fel­tehetően eltalálta a képzési igé­nyek nagy részét, az új elvárá­soknak megfelelően sikerült az infrastrukturális hátteret is meg­teremteni, de munkájuk ered­ményességéhez nagyban hoz­zájárult régi és új oktatógárdá­juk is. Ez nem elhanyagolható olyan kirendeltségnél, ahol csu­pán egy főállású és két mellék­foglalkozású dolgozó szervezi a közel száz tanárt foglalkozta­tó tanfolyamokat Tolnában és Baranyában. Legközkedveltebb tagozat­nak a kézműves (kosárfonó, fonottbútor-készítő, szőnyeg­­szövő, textiljáték-készítő és vi­rágkötő), a szolgáltató (kéz- és körömápoló, műkörömépítő, masszőr, reflexológus) és épí­tőipari (kandalló-kemenceké­­szítő, üvegező és bútoraszta­los) szakmák voltak. A múlt évben több mint ötszáz mun­kanélküli és munkaviszonyban lévő hallgató szerzett képesí­tést vagy tanult új szakmát a harmincnál több tanfolyamon. VÁLLALKOZÁSOK Kossuth Nyomda Rt. Januártól már részben magánkézben Dombi Margit jelenti Debrecenből A vállalatvezetésből és a dolgozókból álló konzorcium szerzett többségi tulajdont a 700 millió forintos alaptőkéjű Kossuth Nyomda Rt-ben. Az 51 százalékos részvénycsomagot 113 százalékos árfolyamon értékesítette az ÁVÜ — tájékoztatta a Világgazdaságot Székely Károly, a nyomda vezérigazgatója. A kivásárlás nagyobb rész­ben E-hitelből történt, illetve kárpótlási jeggyel és kész­pénzzel fizetett az MBO— MRP. Az önkormányzatok ke­zében 3 százalék van, a rész­vények 46 százalékának bir­tokosa pedig továbbra is az Állami Vagyonügynökség. A privatizáció folytatását egye­lőre nem tervezik. A cég a hazai színes folyó­iratok piacán vezető helyet foglal el, részesedése 30 szá­zalék. A könyvnyomtatás pi­acából 10 százalékkal része­sedik. A termelésen belül a folyóirat 65, a könyv 35 szá­zalékot képvisel. A Kossuth Nyomda tavaly mintegy 3 milliárd forintos ár­bevételt ért el, amelyből több mint 500 millió forintot kép­viselt az export. Külkereske­delmi tevékenységét a cég önállóan végzi. A nyomda a tavalyi évet várhatóan nyere­séggel zárja. A vezérigazgató szerint a közeljövőben a termelékeny­séget és az átfutási sebességet kell növelni. Ehhez viszont korszerűsí­teni kell a gépparkot. A nyom­­dagépek amortizációja ugyan­is igen gyors, az erkölcsi ko­pás sebessége megközelíti a számítógépeket. A cég beru­házási lehetőségeit azonban nagymértékben korlátozza, hogy a nyomdagépeket ann­­nak ellenére vám és áfa terhe­li, hogy nin­s Magyarorszá­gon sem gép-, sem alkatrész­­gyártás. Alkaloida—Monsanto vegyes vállalat? (Folytatás az 1. oldalról) Az Alkaloida tavaly pályá­zatot nyújtott be beruházásia­­dó-kedvezményre, s azt 1994- gyel kezdődően öt évre meg is kapta. A kedvezmény mértéke 100 százalék. Ezen öt év alatt 3,5 milliárd forintot kívánnak termelő-, kutatás-fejlesztési és környezetvédelmi beruházás­ra fordítani. A cégnek ugyanis van olyan kész technológiája, amelyet beruházási forrás hí­ján nem tudtak termelésbe állí­tani. Tavaly elkészült 1,8 mil­liárd forintos beruházási költ­séggel az új formázóüzem is. Itt a gyártás beindítása folya­matban van, ám az optimális kihasználáshoz korszerű gépe­ket kell beszerezni. Az adókedvezmény eredmé­­nyként növelhetik a saját for­rást, illetve csökkenthetik a cég jelenleg igen tetemes hitelállo­mányát. Amint azt Dupcsák László elmondotta, 1,3 milli­árd forintnyi közép-, ugyanek­kora összegű hosszú, 2 milli­árd forintnyi rövid lejáratú hi­telállománnyal gazdálkodik a cég, amelyet tovább növelnek a szállítói tartozások. Az­ Alkaloida privatizációja remélhetően márciusban a zárt körű pályázati kiírással utolsó fázisába ér. A 4,86 milliárd fo­rint alaptőkéjű cég tulajdonosa jelenleg 92,7 százalékban az ÁV Rt., néhány százalék köz­forgalomban van, s néhány szá­zalékon pedig a Postabank és az önkormányzatok osztoznak. Az ÁV Rt. tulajdoni hánya­da rövidesen csökken 5 száza­lékkal, ugyanis döntöttek ar­ról, hogy 243 millió forint érté­kű részvényt ingyenesen átad­­nak a társadalombiztosításnak. Hewlett-Packard Kft. Újabb 22 százalékos bevételnövekedés A kaliforniai székhelyű Hewlett-Packard (HP) informatikai nagyvállalat magyarországi leányvállalata a tavalyi évet 42,4 millió dollárnak megfelelő összegű bevétellel zárta. Ez 22 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi teljesítményt, arányában pont annyival amennyivel az anyavállalaté, az októberben zárult pénzügyi évében. Ami az egyes termékcsalá­dokat illeti, a kisebb teljesít­ményű számítógépeknek és nyomtatóknak, továbbá a táv­közlési vizsgáló- és mérőmű­szereknek kedvezőek az érté­kesítési mutatói, míg a maga­sabb kategóriájú számítógépek piacán még nem tudták meg­szerezni átlagos piaci részese­désüket — jelentette be Olivi­­er Trancart, a Hewlett-Pack­ard Magyarország Kft. ügyve­zető igazgatója. Ami az analitikai és orvosi berendezések forgalmát tekin­ti, az itteni keresletnek a na­gyobb egészségügyi intézmé­nyek pénzügyi helyzete szab határt. A hazai megrendelők köre egyébként szerteágazó: ál­lami intézmények mellett pénz­intézetek és a különböző ipari profilú vállalatok egyaránt. Az anyavállalatnál Magyar­­országot a közös dél-, közép-­ és kelet-európai értékesítési körzetbe sorolják. Az itt sze­replő országokat figyelembe véve ez a piac a HP ötödik legjelentősebb piaca Ausztria, Oroszország, Csehország és Lengyelország után. A cseh pi­acon, ahol egyébként is kisebb az ágazati konkurencia, a cég a magyarországinál korábban je­lent meg saját érdekeltségével, így több nagyobb informatikai projekt elindításában tudott részt venni — mondta a Világ­­gazdaság kérdésére Kimberly C. Lasko, a leányvállalat egyik részlegének vezetője. Az anyavállalat az elmúlt pénzügyi évet 1,6 milliárd dol­láros nyereséggel és 25,4 mil­liárd dolláros bevétellel zárta. Az előbbi mutató 36 százalék­kal haladta meg az egy évvel korábbit. A tengerentúlon úgy vélik, végéhez közeledik a szá­mítógépes korszak, s azt az in­formációs korszak váltja fel. A tendenciák afelé mutatnak, hogy a világ az “azonnali” in­formációs társadalom irányá­ban halad, amelynek kulcssza­va a hálózat lesz. Ez éppúgy jelenti a berendezések és a szol­gáltatók közötti hálózatot, a be­rendezések és az alkalmazá­sok közöttit, egy másikat az alkalmazások egymás közötti összeköttetésére, végül magát a hálózatokat összekötő háló­zatot. Ebben maga a számító­gép, fizikai valóságában — már rejtve marad az alkalmazások mögött — vázolta fel a HP-nak a Project 2000 nevű “jövőké­pét” az ügyvezető igazgató. Sági Gyöngyi " Forintos Percek" FM 102.1 gazdasági-pénzügyi hír-show Minden nap 9.00-10.00 - értéktőzsde - értékpapírpiac - árutőzsde - nemesfém- és olajárak - deviza-valuta - exkluzív interjúk - árfolyamok - az ÁVÜ privatizációs hírei - bankkamatok - a bel- és külgazdaság - befektetések legfrissebb hírei Szerkeszti a MARCO ♦ Kft. "Forintos Percek" FM 102.1 gazdasági-pénzügyi hír-show Mindennap 9.00-10.00 A MATÁV RT. támogatásával 1995. január 14. Turisztikai Szolgálat kiadói szerepre is vállalkozna Az Országos Idegenforgalmi Hivatal (OIH) felügyelete alatt működő — az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium egyszemélyes részvénytársa­sága — Magyar Turisztikai Szolgálat (MTSZ) Rt. tevé­kenységi köre a bővülni fog. Elsősorban olyan tevékeny­ségeket terveznek, amelyek többletbevételt hozhatnak az Idegenforgalmi Alapból (Ifa) finanszírozott társaságnak — nyilatkozta Székely György, aki január elején vette át az MTSZ Rt. irányítását. Még ebben a hónapban el­kezdik előkészíteni a jelenleg részvénytársaságként műkö­dő, ám nem profitorientált szervezet átalakítását. A jogi, közgazdasági és adózási átvi­lágítás célja, hogy megtalál­ják az optimális működési for­mát. Ez az elképzelések sze­rint lehet részvénytársaság, közhasznú társaság, alapít­vány vagy egyesülés. A tulaj­donviszonyokban is elképzel­hető változás: az OIH többsé­gi tulajdona mellett a közjogi kamara is részesedést szerez­hetne. A Magyar Turisztikai Szol­gálat — amelynek alaptőkéje 15 millió forint — jelenleg a Tourinform-irodahálózat üze­melteti, kezeli az OIH orszá­gos adat-, fotó- és chatárát, valamint a kiadványok terjesz­­tése a feladata. Bevételeinek döntő hányadát az Ifa-tá­­mogatás adja. 1994-re az Or­szágos Idegenforgalmi Tanács (OIT) 94 millió forintot ha­gyott jóvá, ám ebből csupán 70 milliót használtak fel. Idén várhatóan hasonló összeget kapnak, de erről döntés még nem született. Ez azonban ke­vés országmarketinghez kap­csolódó feladataik elvégzésé­hez, meg kell termelni tehát a bevételeket. Az elképzelések szerint — egyebek mellett — a jövőben a nemzeti kiadványokban is lehetnek hirdetések. A koráb­bi években erre nem volt mód, de külföldi tapasztalatok alap­ján ez életképes megoldás. Az elmúlt években az OIH jelentős összegeket fizetett ki kiadányainak készítéséért. Ez megtakarítható lenne, ha a MTSZ Rt. kiadói tevékenysé­get is végezne. Jelenleg a fel­tételek még nem adottak e munkához, de az OIH illeté­kesei fontolgatják a szakap­parátus ilyen irányú bővíté­sét. Ha ez megvalósul, nem csak “házon belül” de akár külső megrendelőknek is dol­gozhatnának. L. I. |_______________________________________|_______________mi HIRDETŐINK FIGYELMÉBE! Ha közgyűlésének összehívását a® VILÁGGAZDASÁG-ban jelenteti meg, mérlegének közzétételéhez 50 százalék kedvezményt adunk hirdetési árainkból!

Next