Világgazdaság, 1995. február (27. évfolyam, 22/6531-41/6550. szám)
1995-02-03 / 24. (6533.) szám
1995. február 3. Vendégségben Magyarországon ’96 Az 1996-ra tervezett Vendégségben Magyarországon című programsorozatra a szakértők szerint 2,5 milliárd forint költségvetési támogatásra lenne szükség. A rendezvény — az előzetes számítások szerint — összesen mintegy 7-7,5 milliárd forintba fog kerülni. Az előkészítő munkákra 1995-ben mintegy egymilliárd forintra van szükség. Ennek egy részét — mintegy félmilliárd forintot — elsősorban a világkiállítási és a hozzá kapcsolódó fejlesztési alapból kapná az ipari tárca. Az összeg nagysága attól függ, hogy az expo lemondása miatti kártérítási kötelezettségek kifizetése után mennyi pénz marad az alapban. Emellett elképzelhető, hogy a második félévben a költségvetés általános tartalékának felosztásakor is szóba kerül a Vendégségben Magyarországon támogatása. Az 1996-ra tervezett 1,5 milliárd forintot pedig a következő évi költségvetés biztosítaná. Az előzetes számítások szerint a vállalkozók, vállalatok, önkormányzatok mintegy 5 milliárd forintot vállalnának a rendezés költségeiből. Szakértők rövidesen megkezdik annak a pénzügyi konstrukciónak a kidolgozását, amely szerint az egyes rendezvényekre támogatást lehet majd kapni. A kormány elé terjesztett koncepció szerint a programokat két fordulóban bírálják el. Az első körbe kerülő események bekerülnek a programok hivatalos jegyzékébe, ám csak a második fordulóba bejutók kaphatnak anyagi támogatást is. Jelenleg közel 300 pályázó készített részletes megvalósíthatósági tanulmányt és pénzügyi tervet. Szakértők szerint a Vendégségben Magyarországon rendezvénysorozat 1996-ban mintegy 18-20 milliárd forinttal növeli meg Magyarország turisztikai bevételeit. A ráfordítások költségei pedig már egy év alatt megtérülnek. Lázár Ildikó Magyar-olasz kapcsolatok Február 6-án hivatalos látogatásra Olaszországba utazik Göncz Árpád köztársasági elnök, és kíséretében magyar üzletemberek jelentős csoportja. A látogatás előkészítésébe bekapcsolódva rendezte meg tegnap a Kárpátok-Adria Alapítvány egynapos szimpóziumát a magyar—olasz gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségéről . A két ország közötti kapcsolat megfelelő, de sok esetben tovább fejleszthető a meglévő lehetőségek jobb kihasználásával — mondta Kupa Mihály, az alapítvány elnöke. Olaszország egyes kimutatások szerint Magyarország negyedik legfontosabb kereskedelmi partnere, de a tényleges tőkebefektetések területén csak a 10. helyen áll. Az eladott magyar állami vállalatok közül mindössze 22 került olasz kézbe, és ez a privatizált vállalatoknak mindössze 2,2 százaléka. Az olasz tőkével finanszírozott vegyes vállalatok száma 700 körül van, a Magyarországon felhalmozott tőkeállomány pedig közel 500 millió dollár. Az 1993-ben létrehozott alapítvány fontos célként tűzte ki a olasz vállalatok magyarországi tevékenységének aktivizálását. Elsősorban az informatika, a biotechnológia, az energetika, valamint az infrastruktúra fejlesztésében nyílik lehetőség az olasz cégek beruházásaira. Quittner Katalin AKTUÁLIS OTP-privatizáció Zártkörű értékesítés és nyílt kibocsátás Munkatársunktól A kormány tegnapi ülésén megtárgyalta és elfogadta az OTP Bank privatizációs stratégiájának elveit, és ezek alapján még az év első felében megkezdődhet a részvények zártkörű értékesítése, illetve nyílt kibocsátás útján történő eladása. Farkas István bankprivatizációs kormánybiztos a kormányszóvivői tájékoztatón hangsúlyozta: a stratégia a bank középtávú üzletpolitikájára épül, és figyelembe veszi azt, hogy az OTP tőkemegfelelési mutatója, tőkeellátottsága jó, profitkilátásai kedvezőek. Ezért az elfogadott koncepció szerint a privatizációnál nincs szükség tőkebevonásra, így lehetőség nyílik a bankrészvények egy részének eladására, ami után az állami tulajdon 25 százalék + 1 szavazatra csökken az OTP- ben. A koncepció szerint első lépcsőben az OTP nem több mint 10 százalékát zártkörű értékesítés útján privatizálnák. Ennek során figyelembe kell venni azt az elfogadott szempontot, hogy a külföldi befektetők nem szerezhetnek 5 százaléknál nagyobb részt a bankból, míg a hazai tőkénél ez a határ 10 százalék. A zártkörű eladás után sor kerül — hasonló nagyságrendben — nyílt kibocsátásra a kisbefektetők részére, és ezt követően haladéktalanul megtörténik a tőzsdei bevezetés. A társadalombiztosítási önkormányzatoknak az állami vagyonátadás keretében várhatóan 10-10 százalék jut a bankból, ennek előkészítő munkája már folyik. Farkas István lapunk kérdésére elmondta: a tb-önkormányzatok a zártkörű eladás során már nem szerezhetnek újabb részvénycsomagot, mivel ezzel átlépnék a 10 százalékos határt. Leszögezte azt is: a nyílt kibocsátás során a befektetők nem fizethetnek kárpótlási jeggyel. A kormánydöntés nyomán egy hónapon belül el kell készíteni a privatizációs ütemtervet, amelynek alapján még az első félévben meg kell indulnia az értékesítésnek. Farkas István kifejtette: a privatizációt 1996 végére be kell fejezni, és ennek során a későbbiekben a bank vezetőinek és dolgozóinak, valamint a helyi önkormányzatoknak is lehetővé kell tenni a részvényvásárlást. Kétszer ennyi orosz földgáz is jöhetne (Folytatás az 1. oldalról) A magyar fél — egy dollárelszámolásos ügylet közbeiktatásával — végső soron áruval fizet — közölte a sajtótájékoztatón az idei árformuláról szóló szerződést aláíró négy cég egyikének, a Panrusgaznak a vezérigazgatója. Mihail Rahimkulov elmondta, hogy a Gazprom 40 millió dollár értékben olajipari szerelvényeket, továbbá Magyarországon gyártott, pb-gáz szállítására alkalmas vasúti tartálykocsikat, valamint olajipari automatizálási és távközlési berendezéseket kap. Ezekből annyit át tudna venni, hogy cserébe a szerződött gázmennyiségnek akár a kétszeresét is szállítaná. Az ország mintegy 10,5 milliárd köbméteres éves földgázigényének körülbelül a fele Oroszországból érkezik. Ebből januárban mintegy félmilliárd köbméter érkezett már az új, “karbantartott” áron. A korábbiakhoz képest merőben új felállásban született meg az idei gázmegállapodás. (Világgazdaság, 1995. febr. 3., 1. oldal.) Eladóként továbbra is a Gazprom (illetve Gazexport nevű leányvállalata) szerepelt, a vevő viszont a Panrusgaz, amely a Malnak adja el az árut. A Gazprommal tavaly ötéves magánjogi gázszállítási szerződést kötött Mineralimpex az idén a Panrus bizományosaként vesz részt az ügyletben — ismertette Szalóky István, a Mól vezérigazgató-helyettese. A négy cég azon kívül, hogy megkezdte az orenburgi árformulán alapuló jamburgi egyezmény előkészítését, más közös terveket is fontolgat. Együttesen kívánnak fellépni például a térség más országainak gázpiacán, s megkezdték egy Oroszországból induló és Olaszország felé tartó tranzitgázvezeték építési terveinek kidolgozását is. A cső éves kapacitása 10 milliárd köbméter lenne. Megépítése révén egyrészt biztonságosabbá válna a belföldi gázellátás, kiváltva a kimerülő hazai forrásokat, a tranzit révén pedig bevételekre lehetne szert tenni. Ehhez azonban még vevőket is kell keresni a tranzitgázra. B. H. L. „A labda a Pénzügyminisztériumnál van... ” Amerikai támogatás lakásépítéshez Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) segítséget kíván nyújtani Magyarországnak olyan intézményi bázis megteremtéséhez, amely révén finanszírozható a piaci alapú lakásépítés és -vásárlás — hangzott el az USAID budapesti irodájának tegnapi sajtókonzultációján. David Cowles, az USAID budapesti irodájának vezetője szerint ennek érdekében szervezetük lakásépítési garanciális programja keretében 60 millió dollár garanciális kölcsönt készül Magyarország rendelkezésére bocsátani. Ennek első, 20 millió dolláros részletét már a közeli hónapokban folyósítanák, ha sikerül megegyezniük a magyar kormánnnyal — a Pénzügyminisztériummal — a folyósítás feltételeiről. A kölcsön révén alacsonyabb kamattal lehetne több pénzt felvenni lakás célú hitelként a programban részt vevő magyarországi bankoknál. A Pénzügyminisztériumtól ezért olyan tájékoztatást várnak, amelynek alapján az USAID felhatalmazást ad majd a magyar kormánynak, hogy megjelenjék az amerikai tőkepiacon, az amerikai kormány által garantált kölcsön felvétele érdekében. Jelenleg a legfontosabb nyitott kérdésnek az számít, hogy a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank milyen feltételeket szab a részt vevő bankoknak a kölcsön folyósításakor felszámítható kamatlábakat illetően. “A labda a Pénzügyminisztériumnál van, várjuk, hogy eleget tegyen a kondícióknak” — hangzott el az amerikai sajtótájékoztatón. A lakásfinanszírozást jelenleg lényegében az OTP monopolizálja. Az USAID arra törekszik, hogy még több bank vegyen részt ilyen finanszírozásban, hogy verseny alakulhasson ki közöttük. E célra 5 millió dollárnyi technikai segélyt nyújt. B. Gy. Soós Károly Attila az EU központjában Több PHARE-pénz Magyarországnak (is)? Az Európai Unió 1995-99-es indikatív PHARE-programját csak négy országgal fogják aláírni, közöttük Magyarországgal, és a következő években remélhetően több PHARE-pénzhez jutunk — tájékoztatta a Világgazdaságot az IKM Segélykoordinációs Titkárságának vezetője. Iván Gábor szerint — aki a Soós Károly Attila államtitkár vezette delegáció tagjaként részt vett a PHARE nemzeti koordinátorainak e héten Brüsszelben tartott negyedik találkozóján — áttekintették az esseni csúcstalálkozónak a PHARE-program jövőjével kapcsolatos elképzeléseit. A bizottság elismerte, hogy a programban részt vevő országoknak szükségük van középtávú támogatásra. Ezért biztosan lehet azzal számolni, hogy a PHARE-program 1995-től 1999-ig folytatódik. A tanácskozáson az is egyértelműen kifejezésre jutott, hogy a PHARE támogatni kívánja az integrációs törekvéseket, ugyanakkor beruházásokra és beruházásorientált programokra kell a költségvetése nagyobb részét fordítani. Összesen 5,5 milliárd ECU-t helyeztek kilátásba valamennyi országnak öt évre, mintegy alsó limitként. Ám a bizottság javaslata 7,1 milliárd ECU volt, ami jelentős növekedés lenne. Összehasonlításképpen: eddig évente körülbelül közel 1 milliárd ECU volt ez az összeg. Az összegből 11 ország részesedik, nevezetesen a négy visegrádi ország, a három balti állam, további két társult ország: Románia és Bulgária, végül Albánia és Szlovénia. Mivel a már kilátásba helyezett 5,5 milliárd ECU is bizonyos növekedést jelez, Magyarország remélhetően ismét el fogja érni az évi átlag 100 millió ECU-s szintet. Bányai Gyula A VILÁGGAZDASÁG 3 Adria olajvezeték A Mol szed tranzitdíjat A napokban várhatóan megkezdődik a hazai olajimportőrök és az Adria olajvezetéket üzemeltető Jadranskij Naftovod (Janaf) cég közötti tranzitdíj-egyeztetés. Bár a Mal Rt. és a Minaralimpex külön-külön tárgyal a horvát céggel, nem valószínű (persze eltérő cégstratégiák esetén nem is zárható ki), hogy különböző tranzitárakban állapodnának meg. Alács Lajos, a Mineralimpex igazgatója szerint konkrét szállítópartnerekről és importmennyiségekről még korai gondoskodni, cége egyelőre a horvát fél javaslatát szeretné látni. Amellett tehát, hogy még körvonalazódnia kell a behozatal gazdaságosságának, a szakember komoly , nehézségeket lát az árubiztosításban is. A Mal Rt., mint a magyar szakasz tulajdonosa és üzemeltetője, az országhatáron belüli szállításért nem fizet, hanem maga is díjat szed — például a Mineralimpextől, ennyiben kedvezőbb helyzetben van nála — tudtuk meg József Gábor ügyvezető igazgatótól. A Mal egyedüli gondja az, hogy a (Krk-szigeten fekvő) omisalji kikötőből érkező olaj magyar határig történő szállításáért a Janafnak kell fizetnie a bérszállításért. B. H. L. A kormány egyeztetési javaslata (Folytatás az 1. oldalról) Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter beszámolt arról is, hogy a kormány indokoltnak tartja a munka törvénykönyvének módosításáról szóló törvényjavaslat parlament elé terjesztését, de ez előtt, február 6- án újabb egyeztetést kezdeményez az Érdekegyeztető Tanácsban. A kormány úgy véli: nem lenne szerencsés, ha a parlament olyan javaslatot tárgyalna, amely nem búja a munkaadók és a munkavállalók bizalmát, viszont ha az újabb tárgyalások is eredménytelenek lesznek, akkor a kormány saját javaslatát nyújtja be az Országgyűlés elé. A miniszter azt is elmondta: a kormány nem lát esélyt az eredeti formában és tartalommal a társadalmi-gazdasági megállapodás megkötésére, mivel a tg-ről szóló tárgyalásokat az ÉT plenáris ülésén még meg sem kezdték. A kabinet ezért a következő ÉT-ülésen javaslatot tesz az eddig történtek értékelésére és a folyamat lezárására, és a további társadalmi párbeszéd folytatására. A szóvivői tájékozatatón azt is bejelentették, hogy a kormány a jövő héten nem ülésezik, mivel nincs olyan előterjesztés, amit sürgősen meg kellene tárgyalnia. A Versenyhivatal döntései Az elmúlt évben 1993-hoz képest mintegy 15 százalékkal több, összesen 116 esetben hozott határozatot a Versenytanács. A Gazdasági Versenyhivatal előzetes összesítése alapján 48 esetben állapítottak meg jogsértést. A kirótt bírság összege több mint 626,7 millió forintot tett ki — mondta el az MTI érdeklődésére Boytha Györgyné, a Versenyhivatal elnökhelyettese. A fogyasztók megtévesztése miatt 29 esetben szabtak ki pénzbüntetést, mintegy 204,2 millió forint értékben. Az eljárások többsége versenytársi kezdeményezésre indult. A generálklauzula — amely többek között kimondja, hogy tilos üzleti tevékenységet a versenytársak és a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon folytatni — megsértését 9 esetben állapította meg a Versenytanács. A jogsértőket összesen 9,9 millió forint megfizetésére kötelezte. Az erőfölénnyel való visszaélés kategóriájába 6 eset tartozott. A kartellbe tömörülést a Versenyhivatal egy esetben találta törvénybe ütközőnek. A Vasárnap elköltözött Munkatársunktól Többségi tulajdont szerzett az Első Magyar Alap a Vasárnapot kiadó kft.-ben, miután megemelte annak törzstőkéjét. Elképzelhető, hogy a hetilap több területen is együttműködik majd a Népszabadsággal, amelyben szintén érdekelt az alap. A Vasárnapot még a Középeurópai Befektetési Társaság (CEIC) tulajdonában lévő Centál Kft. indította el. Később a CEIC-től megvásárolta a lapot a Newscoop, amelynek kiadócégébe lépett most be az Első Magyar Alap. Horváth István, a Vasárnap főszerkesztője és a kiadó Vasárnap Kft. ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak elmondta: a mostani tőkeemeléssel megoldódott a lap hosszú távú finanszírozása, amelynek időtartama természetesen függ a Vasárnap sikerességétől. A főszerkesztő tájékoztatása szerint a Vasárnap jelenleg több mint 20 ezer példányban fogy el. Szerinte a nyereségességhez 40- 50 ezer eladott példányra lenne szükség. Kérdésünkre, vajon a Vasárnap szekesztőségének Népszabadság-székházba költözése jelenti-e a két lap közötti együttműködést, a főszerkesztő azt válaszolta: folynak a tárgyalások egy szorosabb együttműködésről, de a lap önállósága akkor is megmarad, ha kiadói, hirdetésszervezési vagy más területen igénybe veszik a Népszabadság szakmai hátterét. NAPRÓL NAPRA ▲ Január 1-től a háztartási tüzelőolaj fogyasztási adóját az üzemanyagtöltő állomás, az önálló hto-eladóhely és a hto-t is értékesítő tüzelőanyag telephely tulajdonosa, bérlője, üzemeltetője igényelheti vissza. A jövedéki engedéllyel rendelkező cégek jegyzékét a Pénzügyi Közlöny második száma tartalmazza. (MTI) ▲ Még nem dőlt el, hogy az állam és a helyi önkormányzatok részt vegyenek-e, s ha igen, akkor milyen arányban a győrgönyüi kikötő megvalósítására alapítandó koncessziós társaságban. Szakemberek szerint a 20- 25 százalékos részvétel indokolt. Mindez azon a kétnapos konferencián hangzott el, ami tegnap kezdődött Győrben. (MTI)