Világgazdaság, 1996. február (28. évfolyam, 23/6783-43/6803. szám)
1996-02-19 / 35. (6795.) szám
4 NAPRÓL NAPRA Hárommilliárdon felüli agrárexport A múlt évben valóra váltak a kormányprogram mezőgazdasági fejezetében rögzített agrárgazdasági exporttervek, mert az ágazat kivitelből származó árbevétele 8 millió dollárral meghaladta a 3 milliárd dollárt — jelentette be Lakos László földművelésügyi miniszter. A szaktárca vezetője szerint 1995-ben minden agrárgazdasági árucikk exportforgalma növekedett, kivéve a zsírok, olajok és viaszos termékek árucsoportját. Lakos László bízik abban, hogy kedvező időjárás esetén az ágazat tovább fokozza kivitelét ebben az évben. (VG) Teljes Hungarovin-tulajdonban a BB Rt. Az ÁPV Rt. 1 milliárd 70 millió forintos bevételhez jutva 180 százalékos árfolyamon eladta a Balatonboglári Borászati Rt. még kezelésében lévő részvényeit a Hungarovin Rt.-nek. A Hungarovin egy hete a dolgozói részvényeket is megvásárolta, így korábbi többségi tulajdonosi pozíciója után 100 százalékos tulajdonosa lett a boglári borászati társaságnak. A BB Rt. — mint cég- és márkanév — védelmét az állam egy aranyrészvény megtartásával biztosítja. A Hungarovin tulajdonosa, az Oetker család érdekeltségébe tartozó Henkell und Söhnlein ezzel a részvényvásárlással és a BB Rt. alaptőkéjének a napokban történt 680 millió forintos megemelésével összesen 100 millió márkát fektetett be eddig hazánkban. (VG) Hetvenezer dollár huszonhét pályázatra Egerben kétnapos tanácskozáson vont mérleget eddigi munkájáról a Kárpátok Eurorégió Alapítvány kuratóriuma. A nemzetközi szervezet 1995 tavaszán jött létre, hogy az országhatárok által kettévágott közösségek tevékenységét támogassa. Tavaly hazánkban 70 ezer dollár értékben huszonhét, pályázatra beérkezett programot támogatott az alapítvány. Közülük kiemelkedik a magyar, ukrán és román határ menti összefogásból létrehozott népfőiskola, illetve az ózdi térség települési fejlesztése. (VG) Magyar—román kereskedelmi együttműködés A magyar—román kereskedelem feltételeinek javításáról, liberalizálásáról tárgyalt Gilyán György ipari és kereskedelmi helyettes államtitkár február 14—16. között Budapesten Mihai Berindével, a román Kereskedelmi Minisztérium főigazgatójával. Megvitatták a korábbi elhatározások értelmében létrehozandó szabadkereskedelmi megállapodás főbb összefüggéseit. Miután a románok jelezték, hogy várhatóan a közeljövőben hivatalosan is kérni fogják csatlakozásukat a CEFTA- hoz, egyetértettek abban, hogy a magyar—román megállapodás kidolgozásakor erre is tekintettel lesznek. Az általános szabályokat, a konkrét kedvezmények rendszerét a CEFTA- feltételekhez igazodva akarják kialakítani. Előirányozták, hogy a következő, a kedvezmények által érintett árulisták kialakítását is szolgáló megbeszéléseket április közepén tartják. (VG) Gyógyászati segédeszközök információs irodája Információs irodát nyitott Budapesten a Népjóléti Minisztérium támogatásával a Gyógyászati Segédeszközök Magánforgalmazóinak Országos Szövetsége. Az iroda naprakész információkkal szolgál a gyógyászati segédeszközök használatára szorult betegeknek. Felvilágosítást adnak az orvosoknak és az egészségügyi ellátásban dolgozóknak is az eszközökről, az árakról, a felírási és a javítási lehetőségekről. (MTI) Sikeres magyar részvétel Salzburgban Rendkívül nagy érdeklődéssel fogadták a hétvégi salzburgi nemzetközi idegenforgalmi vásáron a magyar kiállítókat. A szombaton szervezett magyar nap keretében sajtótájékoztatót tartottak a magyar idegenforgalmi tervekről, különös tekintettel a magyarországi millecentenáriumi ünnepségekre, majd a Balaton Táncegyüttes magyar tájegységek táncait mutatta be. A vásáron a bécsi képviselet, az Eravis Rt., a Győr-Moson- Sopron Megyei Idegenforgalmi Hivatal, a Pusztatourist, a soproni régió idegenforgalmi szervezete és a debreceni Tourinform mutatta be a magyar kínálatot. (MTI) "Forintos Percek" FM 102.1 gazdasági-pénzügyi hír-show Minden nap 9.00-10.00 - a BÉB Rt. tőzsdehírei - értékpapírpiac - a BÉB Rt. - nemesfém- és olajárak árfolyamhírei - exkluzív interjúk - árfolyamok - az ÁPV Rt. privatizációs hírei - bankkamatok - a bel- és külgazdaság - befektetések - legfrissebb hírei Szerkeszti a MARCO ♦ Kft. "Forintos Percek" FM 102.1 gazdasági-pénzügyi hír-show Minden nap 9.00-10.00 A MATÁV RT. támogatásával 1996. FEBRUÁR 19. A német hitelhez még alacsonyak a tarifák Hárommillió márkára számíthat az M3-as Az egymilliárd márkás német hitelkeret 500 milliós vállalkozói hitelhányadának felhasználásánál a megtérülés az elsődleges, nem úgy, mint a keret feléből finanszírozandó, nemzetgazdaságilag fontos infrastrukturális beruházásoknál — tudta meg a Világgazdaság Ocskay Ákostól, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) főosztályvezető-helyettesétől. A szolgáltatások díjszabásához azonban nehezen igazíthatók a kedvezményes hitelek. MUNKATÁRSUNKTÓL A német hitelkeret kötetlen felének felhasználásánál csupán egyeztetni kell a német féllel a terveket. A hitelvizsgálatot a magyar kormány gazdaságfejlesztési stratégiája szempontjából, azaz makrogazdasági, nem pedig megtérülési szempontból végzik. Nem támasztanak feltételeket a kivitelezéssel (közbeszerzési törvény szerint, nemzetközi versenytárgyalás nyomán vagy egyéb módszerrel) kapcsolatban sem. Elvileg ennek az 500 millió márkának már csak a kondícióiról tárgyalnak. Feltételeiről Ocskay Ákos csupán annyit árult el, hogy hasonlóak a nemzetközi pénzintézetek hosszú lejáratú beruházási hiteleihez, amelyeknek általában 12—15 év a futamidejük, és a LIBOR-hoz közel álló a kamat. A félmilliárd márkából mintegy 300 millióra számíthat az M3-as autópálya. Erről előrehaladott tárgyalások zajlanak a Kreditanstalt für Wiederaufbau Frankfurt bankkal és a luxembourgi székhelyű Európai Fejlesztési Bankkal. A KHVM reményei szerint a közeljövőben megköthető a hitelszerződés, és az építés még az idén megkezdhető. E keret terhére tárgyalnak a vasúti fejlesztés finanszírozásáról is. A megváltozott balkáni helyzetre tekintettel a tárca vizsgálja, milyen beruházás(oka)t részesítsen előnyben. A Világgazdaság információi szerint a német hitelből finanszírozandó programok között szereplő, 12 milliárd forintot igénylő szlovén—magyar közvetlen vasúti összeköttetés kiépítésén kívül a kelebiai vonal első, mintegy 20 milliárd forintot igénylő korszerűsítése merült fel új tervként. A német hitel 500 millió már Február 20—21-én Stuttgartban tárgyal Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. A tárgyalásokon részletesen megvitatják a magyar infrastrukturális fejlesztésekben való német részvételi lehetőségeket. A magyar fél 1995 októberében átadta az infrastruktúratervek listáját. Magyarország számít a német és a tartományi hitelkeretre az európai közúti közlekedési folyosók hazai szakaszának megvalósításában, a budapesti körgyűrű további kiépítésében, a kombinált fuvarozás fejlesztési terveiben, a magyar—szlovén vasúti összeköttetés megteremtésében, mintegy 300 kilométer vasútvonal villamosításában, a Ferihegyi repülőtér fejlesztésében. Az ezek megvalósítását szolgáló 250 millió márkás tartományi hitelnyújtás feltételrendszerét a Magyar Nemzeti Bank német partnerével már hónapokkal ezelőtt egyeztette. Lotz Károly tárgyalásai elősegíthetik, hogy a hitelkeret tényleges megnyitásához az Európai Unió jóváhagyását adja. Más vállalkozói részét Baden- Württemberg tartomány, illetve a Bajor Szabad Állam egyenlő arányban nyújtja (Észak- Rajna-Vesztfália pedig további 300 millióról fejezte ki szándékát). Ezen hitelek feltételei azonban eltérőek az előzőtől. Nem kötetlen kölcsön, hanem a tartományi tőke részvételével Magyarországon alapított, illetve alapítandó vegyes vállalatok beruházásait finanszírozza. Az MNB kezeli és hazai kereskedelmi bank folyósítja. Kondíciói kedvezőbbek a középlejáratú hitelekénél, de nem érik el a másik félmilliárd márka, illetve a nemzetközi pénzintézetek feltételeit. A német vállalkozói hitel felhasználására a KHVM területén a víz- és csatornaművek, a helyi telefonhálózatok fejlesztéséhez, illetve a Volán autóbuszparkjának felújításához lenne igény. Gond azonban — véli Ocskay Ákos —, hogy az érintett vállalatok nem nyereségesek. A hitel hatékony felhasználása azonban biztos jövedelmezőséget feltételez. Ehhez viszont a jelenlegi szolgáltatási díjak nem elegendőek. M. K. „Nincs köze Paks biztonságához” Mesterségesen gerjesztett aggodalmak A Paksi Atomerőműnél folyó átszervezések kapcsán a foglalkoztatással és a biztonsággal kapcsolatos aggodalmak láttak napvilágot. Lengyel Gyula, a Magyar Villamos Művek Rt. (MVM) vezérigazgatója lapunknak adott nyilatkozatában elmondta: a karbantartást nem szervezik kft.-be Pakson, s a dolgozók érdekei sem sérülnek. IimmusTim A magyar villamosipar mintegy 52 ezer főt foglalkoztat, ez az adott műszaki és szervezési körülmények között viszonylag reális — szögezte le a vezérigazgató. A korszerűbb technikai felszereltségű nyugat-európai ágazat azonban kevesebb foglalkoztatottal dolgozik, ott ugyanis a piaci viszonyok miatt az energiaipar közvetlen szükségleteihez igazítják a létszámot. Nincs például transzformátorműhelyük, takarító- vagy építési részlegük. Nálunk is az volt a rendszerváltás egyik jelszava, hogy a cégekből átszervezéssel ki kell emelni az alaptevékenységtől idegen, önállóan is megélő profilokat. Az MVM Rt. társaságainál 1994-ben kezdődött meg a racionalizálás, vagyis a kiegészítő tevékenységet folytató egységek kft.-vé szervezése. Ez egyébként teljesen normális piaci magatartás, s a dolgozókat “nem is izgatta” különösebben, hiszen munkahelyeik nem kerültek veszélybe, mert azok más formában, de megmaradtak, s a szociális vagyonhoz sem nyúltak a társaságok. Pakson korábban közel négyezren dolgoztak, ma jóval kevesebben. Az idén mintegy 300-350 alkalmazottat érint az átszervezés, amikor tehát a főprofilhoz nem kapcsolódó tevékenységek olyan kft.-kbe kerülnek át, amelyek továbbra is az erőműnek dolgoznak. Nem sérül tehát a munkavállalói érdek — hangsúlyozta a vezérigazgató —, hiszen ezekkel a kft.-kel az erőmű a következő évre is szerződést kötött. Persze nem törvényszerű, hogy mindig is ezeknek a kft.-knek adjon megbízást, hiszen itt is a piaci szempontoknak kell érvényesülniük. Nem igaz tehát az a híresztelés, hogy 1200 főt érintenek a változások. Az átszervezés nem érinti a karbantartást — szögezte le Lengyel Gyula az erőmű biztonságával kapcsolatos aggodalmak említésekor. Mint mondta, ezek érthetetlen és mesterségesen gerjesztett problémák, a karbantartás ugyanis a cégnél marad. A biztonság — azon túl, hogy millió szállal kötődik a törvényi előírásokhoz — természetesen prioritást élvez a társaságnál. Az persze más kérdés, hogy az erőművön belül profitcentereket hoznak létre, hiszen látni kell, a tevékenységek (közöttük a karbantartás is) mekkora költséget okoznak. Nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is a cégvezetésnek, hogy tisztában legyen a ráfordítások részleteivel. Egyébként a villamosenergia-törvény is arra kényszeríti a termelőket, hogy ne éljenek vissza monopolhelyzetükkel. B. H. L. Tavaly 2,9 milliárd volt a Szerencsejáték Rt. nyeresége Márciusban jön az új játék, a kenő A Szerencsejáték Rt. (SZRT) adózás előtti nyeresége 1995-ben 2,9 milliárd forintra rúgott. A bevétel nagy részét a fogadóirodák gépesítésére és játékfejlesztésre kívánják fordítani — mondta sajtótájékoztatóján Pongrácz Antal, az SZRT vezérigazgatója. SKODA LÁSZLÓ A Szerencsejáték Rt. tavaly mintegy 510 millió fogadást bonyolított le. Ám már az év közepétől új árképzési stratégiát készítettek elő. Ennek keretében egyaránt 10 forinttal megemelték a totó- és a lottószelvények árát. Emellett megváltoztatták a nyereményalap felosztását is: megjelentek a nagy nyeremények. A halmozódások nagyban emelik a fogadások számát, ezért ezen a stratégián az idén sem változtatnak. Jövőre 23-25 százalékos forgalomemelkedést terveznek, ami először lesz reálnövekedés az SZRT 5 éves történetében. 1994 novemberében a Szerencsejáték Rt. élére új vezetés került, amely 3 éves programot dolgozott ki a likviditási gondok megoldására. Az addigi piaci részesedés megtartását tűzték ki célul, eredményeik azonban felülmúlták a várakozásokat. A Szerencsejáték Rt. 1994-ben viszonylag szerény, 1,1 milliárd forintnyi adózás előtti nyereséget ért el, ez a szám a tavalyi év végén 2,9 milliárd volt. Az adózás utáni tiszta nyereség mintegy 1,85 milliárd forintra rúgott. 1995-ben növekedett a gazdálkodás fegyelmezettsége, a cég pénzügyileg kiegyensúlyozott helyzetbe került. Az árbevétel 22,4 százalékos növekedését az alkalmazotti létszám 6 százalékos csökkenése és a reáljövedelmek 10 százalékos visszaesése mellett érték el. 1995-ben két új terméket dobtak a piacra, az Olimpiai és a Telemázli sorsjegyet. Ezektől az eddigi sikereken túl még többet is remélnek. Március 18- án indul az új játék, a kenő, ami a rulett és a lottó keveréke. Itt fix nyereményszorzatok vannak, így a többet kockáztatók többet is nyerhetnek. Ezzel a játékkal elsősorban azt a fiatalabb fogadóközönséget célozzák meg, akik szeretnek kombinálni. A sorsolást minden munkanap a televízió nyilvánossága előtt szeretnék megejteni. Pongrácz Antal a Világgazdaság kérdésére elmondta, hogy a kenő bevezetését már szeptemberre tervezték. Azonban gépi játékról lévén szó, ennek különféle technikai feltételei voltak. Ezek megvalósításához 10 hónapra volt szükség. Terveik szerint a kenő a bevétel szempontjából meghatározó játék lesz, és komoly piaci részesedést jósolnak neki. A heti forgalom összehasonlítása (1994—95)