Világgazdaság, 1996. március (28. évfolyam, 44/6804-63/6823. szám)
1996-03-12 / 51. (6811.) szám
NAPRÓL NAPRA Magyar—lengyel tárgyalások Az észak—déli közlekedési folyosó fejlesztéséről tárgyalt hétfőn Koti Károly és Boguslaw Liberadzki közlekedési miniszter Budapesten. Várhatóan három hónapon belül beindítják a Gdansk—Budapest közötti kombinált vasúti fuvarozást. Elképzelhetők új légi járatok is. A lengyel javaslat szerint közvetlen légi összeköttetést kellene biztosítani Budapest— Krakkó, valamint Budapest—Katowice között is. (MTI) Idegenforgalom: jelentős dolláraktívum Tavaly 658,6 millió dollár aktívum keletkezett az idegenforgalom dolláregyenlegében, és ez több mint 150 millió dollárrral haladja meg az előző évit, jelentősen hozzájárulva a folyó fizetési mérleg javulásához. 1995-ben 1 milliárd 714,2 millió dollár bevétel keletkezett a turizmusból, és ez 20 százalékos növekedés 1994-hez képest. A kiadás 1 milliárd 55,6 millió dollár volt, ami 14 százalékos emelkedés. A többlet 658,6 millió dollár, míg 1994-ben 502,7 millió dollár volt az aktívum. Forintban számolva tavaly 218,5 milliárd bevétel származott az idegenforgalomból, a kiadás 130 milliárd volt, az aktívum pedig 88,5 milliárd forint. (MTI) Üvegipari érdekvédelem Megalakult Magyar Üvegipari Szövetség, az üvegipari szakma érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezete. A huszonnégy alapító között üveggyártók, -felhasználók és kereskedők egyaránt vannak. A szövetség a Budapesti Kézműves Kamarával létesít tagsági viszonyt, s minden a szakmával kapcsolatban álló gazdálkodószervezet, magánvállalkozó és természetes személy jelentkezhet soraiba. (VG) Fűtőmű-beruházást terveznek Szombathelyen A Világbank támogatásával magyarországi energiatanulmány készül, amely a növényi eredetű faipari és mezőgazdasági hulladékanyagok felhasználását célozza meg. Eszerint vegyes tüzelésű, földgázzal és biomasszával működő fűtőművek épülnének Magyarországon. A fahulladék elégetésével évi 6-7 millió köbméter földgáz lenne kiváltható. A rendelkezésre álló bionyersanyagok akár a legnagyobb kapacitású fűtőmű kiváltására is elegendőek lennének. A bioenergiát hasznosító fűtőmű nemcsak a Világbank, hanem a kormányzat, az MNB, az IKM, a KTM támogatását is élvezi. Ha a beruházás — melynek értéke mintegy 40-50 millió dollárt tesz ki — Szombathelyen valósul meg, két éven belül kezdheti az üzemelést. (VG) A nógrádi termőföldek egyötöde magánkézben A Nógrád megyei termőföldek csaknem egyötöde került eddig magánkézbe az árveréseken. A statisztikai adatok szerint több mint 45 ezer hektárt árvereztek el, és 10 575-en jutottak átlag 4,3 hektárnyi földhöz. A termőterületek jelentős része szétaprózódott, a gazdák többsége önellátásra rendezkedett be. Az új tulajdonosok egyelőre kevés hajlandóságot mutatnak az új típusú, önkéntes szövetkezésre, pedig a gazdaságos, jövedelmező növénytermesztés, a gépek beszerzése, majd optimális kihasználása megkövetelné az összefogást. Ennek szükségességét a kárpótlásul erdőt kapott licitálók már felismerték: az erdőkkel való ésszerű gazdálkodás érdekében egymás után alakítják meg közös társulásaikat. (MTI) Mértéktartó önkormányzatok A helyi adók kivetésében mértéktartóak a Fejér megyei önkormányzatok, hogy ne riasszák el a vállalkozókat, ne terheljék tovább a lakosságot. Székesfehérvár önkormányzata gazdaságpolitikai programjában stabil, kiszámítható adópolitikát ígért: az idén nem szed a korábbinál nagyobb összegű iparűzési adót, és csak a törvényben meghatározott minimális mértékben növelte a gépkocsik súlyadóját. Az önkormányzat jövőre rákényszerül az iparűzési adó emelésére. Székesfehérváron tavaly tucatnyinál több nemzetközi cég telepedett le, és létesített kétezernél több új munkahelyet. Az idén újabb öt beruházás fejeződik be, kétezer szakember talál munkát. (MTI) Zalában nő a munkanélküliség Zala megyében februárban 14 829 fő munkanélkülit regisztráltak, a 10,7 százalékos ráta csaknem fél százalékkal magasabb a januárinál. A legnagyobb mértékű növekedést a zalaegerszegi kirendeltségnél állapították meg, nem sokkal marad el ettől Nagykanizsa, illetve a Balaton-part, ahol a kemény és hosszú tél miatt várhatóan késve indul majd az idegenforgalmi szezon. Tavaly munkanélküli járadékra és annak tb-vonzatára 1,3 milliárd forintot fordított a megye. Csak az elmúlt két hónapban e célra már 271 millió forintot kellett költeni. (VG) Miről ír a 168 ÓRA Természetesen a pártszakadás kulisszatitkairól. Arról, hogy mi történt a pódiumon és mi a színfalak mögött, ami miatt Szabó Ivánék kivonultak az MDF-ből, otthagyták Lezsákékat. Mi a helyzet a magyar egészségügyben, hogyan lobbyznak és milyen furfangokhoz kénytelenek folyamodni a kórházak, klinikák, hogy több pénzhez jussanak? Szabó Magda régi március 15-ére emlékezik, arról beszél a 168 Óra olvasóinak: hogyan lehetett ünnepelni a háború előtt, s hogyan az átkosban? A lap riportot közöl a bicskei “szellemvárosról”, s egy különös, kocsmai vérszerződésről is. VILAGGAZDASAG BELFÖLD ZÜLETI NAPILAP Az állami banktulajdon vándorlása Azé a jog, akié a befolyás Az elmúlt három év alatt a bankokban lévő állami tulajdon tulajdonosi jogának birtoklása megfordult az Állami Vagyonügynökségnél, az Állami Vagyonkezelő Rt.-nél, a Pénzügyminisztériumnál és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nél. Volt olyan időszak is, amikor három intézmény, az ÁVÜ, az ÁV Rt. és a Pénzügyminisztérium gyakorolta a tulajdonosi jogokat. A tulajdonosi érdek intézményi megjelenítésének változása inkább egyes miniszterek, vezető beosztású szakértők befolyásos voltára volt visszavezethető, mint észérvekre. PIlRP EMÍLIA A miniszterelnök legutóbb bejelentette, hogy ismét megváltozik az egyes bankokban lévő állami tulajdon kezelése. Szavai szerint újból osztatlan lesz a tulajdon, ezúttal Suchman Tamás, az Állami Privatizációs és Vagyonkezlő Rt.-t felügyelő privatizációs miniszter kezében összpontosulva. A visszaadás technikáját a Pénzügyminisztériumban most dolgozzák ki. Szakértők szerint elképzelhető, hogy új vagyonkezelési szerződést kötnek az ÁPV Rt.-vel. A lépéssel az állami bankrészvények feletti tulajdonosi jogok gyakorlása ismét egy kézbe kerül. A PM, mint a bankokban lévő közvetlen állami tulajdon letéteményese először az Állami Vagyonügynökség megalakulásakor mondott le jogai gyakorlásáról. Az ÁVÜ 1992 tavaszán bejelentette azt is, hogy a társasággá átalakuló állami vállalatoktól elvonja a bankrészvényeket. A lépést többek között a bankok eladásakor elérhető állami bevételek növelésével indokolta. Az 1992-es tavaszi banki közgyűlések előtt azonban a tiszta szereposztás ellenére megmutatkozott az állami tulajdonlás megosztottsága. A Kupa Mihály vezette Pénzügyminisztérium rosszallotta a bankok (elsősorban a BB) törvény által lehetővé tett céltartalékképzését. Kijelentette, hogy a bankok csak azt követően számíthatnak a tartalékképzés miatt visszaigényelt nyereségadó kifizetésére, hogy a mérleget és a céltartalékképzést a közgyűlésen államilag elfogadják. Az ÁVÜ igazgatótanácsának egyik ülésén akkoriban a költségvetési és a bankbiztonsági szempontokat eltérő mértékben képviselő állami tisztségviselők között heves vita zajlott. Szabó Tamás privatizációs miniszter, aki az ÁVÜ-t is felügyelte, azonban magabiztosan védte saját álláspontját. A végső döntések befolyásosságáról tanúskodtak. Az ÁV Rt. megalakulása és az állami vagyonkezelésről szóló 1992. augusztus 28-i törvény hivatalosan is megosztotta az állami banktulajdont. Az ÁV Rt. portfoliójába beemelték az addig az ÁVÜ-nél lévő, stratégiai fontosságú nagyobb pénzintézeteket, így a Budapest Bankot, a Magyar Hitel Bankot, a Magyar Külkereskedelmi Bankot, a Kereskedelmi Bank Rt.-t, az Általános Értékforgalmi Bankot, az OTP Bankot, továbbá a Postabankot és a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bankot. Az állam számára kevésbé fontos és mielőbb eladandó pénzintézetek állami részvényei az ÁVÜ-nél maradtak. Ide sorolhatók például a Dunabank és az Inter-Európa Bank részvényei. Mivel az ÁV Rt.-hez csak a nagybankok tartoztak, az 1992 végén csődközelbe jutott vagy meggyengült helyzetű kisbankoknál az ÁVÜ-nek kellett lépnie. A tőkeinjekció, a részvényvásárlások és a speciális szanálási megállapodások révén az Iparbankházban és a Konzumbankban 80 és 75 százalékos szavazati részhez, a Dunabankban 50 százalék feletti tulajdoni részhez jutott az ÁVÜ 1992 végén,1993 elején. Az 1993-as nagybanki közgyűléseken az ÁV Rt. tovább erősítette befolyását, általában elérte, hogy az igazgatóságban két személy is képviselhesse, az egyik az ÁV Rt. mint jogi személy volt. Az MHB-nál az elnöki posztot is egy darabig az ÁV Rt. mint jogi személy látta el. A bankok 1993 év végi konszolidációja új helyzetet teremtett. Az állami tőkejuttatását a Pénzügyminisztérium végezte el államkötvények kibocsátásával. Már az előterjesztések során sem tudtak megegyezni abban, ki képviselje a tulajdonosi jogokat a feltőkésítés mértékében. Az akkor már Szabó Iván vezette PM magának követelte a tulajdonosi jogokat, amivel nem értett egyet az akkor Szekeres Szabolcs vezette ÁV Rt. Szekeres hangoztatta: ha a konszolidációs tőkeemelés során az ÁV Rt. kisebbségbe jut, már nem lesz felelős a bankokért, annak ellenére, hogy a privatizációjukat kézben tartja. A tulajdonlás kérdése az akkori nyilatkozatok szerint azért merült fel, mert az államháztartási törvény szerint a kincstárhoz kell rendelni az állami tőkeinjekció révén keletkezett tulajdonrészt, miközben a vállalkozói vagyonra vonatkozó törvény szerint az ÁV Rt.-hez tartozna. Végül az a kompromisszum körvonalazódott, hogy az állam megtartja tulajdonjogát, de a tulajdonrészt vagyonkezelésbe átadja az ÁV Rt.-nek. A helyzetet zűrzavarosabbá tette, hogy a korábban az ÁV Rt.hez nem tartozó, ÁVÜ-tulajdonban lévő egyes kisbankoknál, például az Iparbankháznál és a Dunabanknál is szükség volt további állami konszolidációra. Itt szentesítették a kettős állami ÁVÜ MÁV Rt.-tulajdont, ami csak a két intézmény 1995-ös összevonásával került ismét egy intézmény kebelébe. A gyakorlatban a konszolidált nagybankoknál sem volt igazán tiszta, ki is a tulajdonosi jogok gyakorlója. Az 1994-es tavaszi közgyűléseken a PM erősítette meg a helyét az igazgatóságokban, s látványosan külön kezelték az ÁV Rt. és a PM tulajdonát. Az 1994. évi választások új pártkoalíciót emeltek kormányzati pozícióba, ami újabb személyi és koncepcióbeli változásokkal járt a banktulajdonlásban. Az ÁV Rt.-ben 1994 szeptemberében bankstratégiai munkacsoportot hoztak létre Iványi György vezetése alatt, de eközben a Pénzügyminisztériumban már körvonalazódott egy bankszektorral, pénz- és tőkepiaccal foglalkozó részleg, amelyet Farkas István vezetett. A hatalom azután lassan láthatóan átkerült Farkashoz, miután kinevezték bankprivatizációs kormánybiztossá. A részvények azonban kezelésben még mindig az ÁV Rt.-nél, majd később az ÁPV Rt.-nél voltak. Az 1995 májusában elfogadott privatizációs törvényre hivatkozva azonban újabb változás következett be. Bokros Lajos, az új pénzügyminiszter szorgalmazására az ÁVÜ- és ÁV Rt.-utód ÁPV Rt. némi vita után teljes mértékben átadta a konszolidált bankokban való állami részvénycsomagot — fizikai értelemben is — a Pénzügyminisztériumnak. Tette ezt azután, hogy 1995 tavaszán eltávozott a minisztériumból Farkas István bankprivatizációs kormánybiztos, és a bankok eladása ismét a privatizációs miniszterré kinevezett és az ÁPV Rt.-t felügyelő Suchman Tamás fennhatósága alá került. A bankrészvények mostani visszaadásával az ÁPV Rt. és leginkább a privatizációs miniszter újból növeli befolyását a pénzintézeti szektorban. Állami tulajdonrész a nagybankokban (százalékban) (1993 végétől a Pénzügyminisztérium tulajdonrészét is tartalmazza) Bankok 1992 nyár 1993 nyár 1993 év vége 1994 év vége 1995 év vége Budapest Bank 41,8 50* 78,1 83 22,8 Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 35 40* 85 87,5 87,6 Magyar Hitel Bank 47,4 64 94 91 94 Magyar Külkereskedelmi Bank 44,7 47 47 25 25 OTP Bank 100 97,19 96,11 78,5 25 * becsült adat Forrás: VG Március végén megalakul az Országos Közmunkatanács Az árvízvédelmi munkák a legfontosabbak A március végén megalakuló Országos Közmunkatanács feladata az lesz, hogy összevont pénzügyi forrást biztosítson központi irányítók alatt álló közhasznú munkákhoz. Az idén a foglalkoztatási alapból 300 millió forintot szánnak bérekre. A projektek dologi kiadásait pedig az ágazati minisztériumoknak kell fedezniük — tájékoztatta lapunkat Garzó Lilla, a Munkaügyi Minisztérium (MVM) helyettes államtikára. KrFTT1r Az Országos Közmunkatanács azért alakul meg, hogy egy-egy országos jelentőségű projektet önállóan, akár az önkormányzatok együttműködése nélkül közvetlenül tudjon megszervezni. Ezek sorába tartoznak például a szociális, árvíz-, környezet- és tájvédelmi feladatok. A sürgető feladatok között szerepel a Tisza és mellékfolyói árvízvédelmi töltéseinek megerősítése, valamint tájházak építése. Az Országos Közmunkatanácsot az Országos Munkaerőpiaci Tanács hozhatná létre. A munkáltatók vétója miatt az idén ez az intézmény nem alakult meg, így az 1996. január 1-jével összevont egységes Munkaerőpiaci Alap felhasználásáról — az önkormányzatiság megteremtéséig — ebben az évben a munkaügyi miniszter dönt. A közmunkatanácsban a minisztériumokat (ipari és kereskedelmi, környezetvédelmi, népjóléti, művelődési, földművelésügyi) helyettes államtitkárok képviselik majd. A tanács feladataira a foglalkoztatási alapból erre az évre biztosított 300 millió forint hozzávetőlegesen 3 ezer ember fél évi munkájának bérét fedezi majd. Ezek az emberek általában a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliek köréből kerülnek majd ki. Az idén február végén az 530 ezer munkanélküli közül 210 ezer részesült jövedelempótló támogatásban. A számok ismeretében kevésnek tűnik a 3 ezres létszám, de fontos tudni, hogy a Foglalkoztatási Alapból a jövedelempótló ellátásban részesülők közhasznú foglalkoztatására az idén további 2,2 millárd forint jut. Azért is fontos, hogy a jövedelempótló ellátásban részesülők mihamarabb rövid távon munkát tudjanak vállalni, mivel szeptembertől a jövedelempótló támogatás a régi formájában megszűnik. A továbbiakban csak két évig jár majd. Megújításához az szükséges, hogy a munkanélküli legalább 90 napos munkaviszonyról szóló munkáltatói igazolást tudjon felmutatni. A jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküli egy harmadik, talán legkönnyebben hozzáférhető csatornán keresztül is munkát kaphat a helyi önkormányzaton keresztül. A foglalkoztatási alapból az idén 12 milliárd forintot szánnak aktív eszközökre, képzésre, közhasznú munkára és bértámogatásra is jut. 1996. MÁRCIUS 12.