Világgazdaság, 1996. március (28. évfolyam, 44/6804-63/6823. szám)

1996-03-12 / 51. (6811.) szám

NAPRÓL NAPRA Magyar—lengyel tárgyalások Az észak—déli közlekedési folyosó fejlesztéséről tárgyalt hétfőn Koti Károly és Boguslaw Liberadzki közlekedési mi­niszter Budapesten. Várhatóan három hónapon belül beindít­ják a Gdansk—Budapest közötti kombinált vasúti fuvarozást. Elképzelhetők új légi járatok is. A lengyel javaslat szerint közvetlen légi összeköttetést kellene biztosítani Budapest— Krakkó, valamint Budapest—Katowice között is. (MTI) Idegenforgalom: jelentős dolláraktívum Tavaly 658,6 millió dollár aktívum­ keletkezett az idegenfor­galom dolláregyenlegében, és ez több mint 150 millió dollárr­­ral haladja meg az előző évit, jelentősen hozzájárulva a folyó fizetési mérleg javulásához. 1995-ben 1 milliárd 714,2 millió dollár bevétel keletkezett a turizmusból, és ez 20 százalékos növekedés 1994-hez képest. A kiadás 1 milliárd 55,6 millió dollár volt, ami 14 százalékos emelkedés. A többlet 658,6 millió dollár, míg 1994-ben 502,7 millió dollár volt az aktí­vum. Forintban számolva tavaly 218,5 milliárd bevétel szár­mazott az idegenforgalomból, a kiadás 130 milliárd volt, az aktívum pedig 88,5 milliárd forint. (MTI) Üvegipari érdekvédelem Megalakult Magyar Üvegipari Szövetség, az üvegipari szak­ma érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezete. A huszon­négy alapító között üveggyártók, -felhasználók és kereskedők egyaránt vannak. A szövetség a Budapesti Kézműves Kama­rával létesít tagsági viszonyt, s minden a szakmával kapcsolat­ban álló gazdálkodószervezet, magánvállalkozó és természe­tes személy jelentkezhet soraiba. (VG) Fűtőmű-beruházást terveznek Szombathelyen A Világbank támogatásával magyarországi energiatanulmány készül, amely a növényi eredetű faipari és mezőgazdasági hulladékanyagok felhasználását célozza meg. Eszerint vegyes tüzelésű, földgázzal és biomasszával működő fűtőművek épül­nének Magyarországon. A fahulladék elégetésével évi 6-7 millió köbméter földgáz lenne kiváltható. A rendelkezésre álló bionyersanyagok akár a legnagyobb kapacitású fűtőmű kivál­tására is elegendőek lennének. A bioenergiát hasznosító fűtő­mű nemcsak a Világbank, hanem a kormányzat, az MNB, az IKM, a KTM támogatását is élvezi. Ha a beruházás — melynek értéke mintegy 40-50 millió dollárt tesz ki — Szombathelyen valósul meg, két éven belül kezdheti az üzemelést. (VG) A nógrádi termőföldek egyötöde magánkézben A Nógrád megyei termőföldek csaknem egyötöde került eddig magánkézbe az árveréseken. A statisztikai adatok szerint több mint 45 ezer hektárt árvereztek el, és 10 575-en jutottak átlag 4,3 hektárnyi földhöz. A termőterületek jelentős része szétap­rózódott, a gazdák többsége önellátásra rendezkedett be. Az új tulajdonosok egyelőre kevés hajlandóságot mutatnak az új típusú, önkéntes szövetkezésre, pedig a gazdaságos, jövedel­mező növénytermesztés, a gépek beszerzése, majd optimális kihasználása megkövetelné az összefogást. Ennek szükséges­ségét a kárpótlásul erdőt kapott licitálók már felismerték: az erdőkkel való ésszerű gazdálkodás érdekében egymás után alakítják meg közös társulásaikat. (MTI) Mértéktartó önkormányzatok A helyi adók kivetésében mértéktartóak a Fejér megyei önkor­mányzatok, hogy ne riasszák el a vállalkozókat, ne terheljék tovább a lakosságot. Székesfehérvár önkormányzata gazda­ságpolitikai programjában stabil, kiszámítható adópolitikát ígért: az idén nem szed a korábbinál nagyobb összegű iparűzé­si adót, és csak a törvényben meghatározott minimális mérték­ben növelte a gépkocsik súlyadóját. Az önkormányzat jövőre rákényszerül az iparűzési adó emelésére. Székesfehérváron tavaly tucatnyinál több nemzetközi cég telepedett le, és létesí­tett kétezernél több új munkahelyet. Az idén újabb öt beruhá­zás fejeződik be, kétezer szakember talál munkát. (MTI) Zalában nő a munkanélküliség Zala megyében februárban 14 829 fő munkanélkülit regiszt­ráltak, a 10,7 százalékos ráta csaknem fél százalékkal maga­sabb a januárinál. A legnagyobb mértékű növekedést a zalae­gerszegi kirendeltségnél állapították meg, nem sokkal marad el ettől Nagykanizsa, illetve a Balaton-part, ahol a kemény és hosszú tél miatt várhatóan késve indul majd az idegenforgalmi szezon. Tavaly munkanélküli járadékra és annak tb-vonzatára 1,3 milliárd forintot fordított a megye. Csak az elmúlt két hónapban e célra már 271 millió forintot kellett költeni. (VG) Miről ír a 168 ÓRA Természetesen a pártsza­kadás kulisszatitkairól. Ar­ról, hogy mi történt a pódiu­mon és mi a színfalak mö­gött, ami miatt Szabó Ivánék kivonultak az MDF-ből, ott­hagyták Lezsákékat. Mi a helyzet a magyar egészségügyben, hogyan lobbyznak és milyen furfan­­gokhoz kénytelenek folya­modni a kórházak, klini­kák, hogy több pénzhez jus­sanak? Szabó Magda régi márci­us 15-ére emlékezik, arról beszél a 168 Óra olvasói­nak: hogyan lehetett ünne­pelni a háború előtt, s ho­gyan az átkosban? A lap riportot közöl a bics­kei “szellemvárosról”, s egy különös, kocsmai vérszerző­désről is. VILAGGAZDASAG BELFÖLD ZÜLETI NAPILAP Az állami banktulajdon vándorlása Azé a jog, akié a befolyás Az elmúlt három év alatt a bankokban lévő állami tulajdon tulajdonosi jogának birtok­lása megfordult az Állami Vagyonügynökségnél, az Állami Vagyonkezelő Rt.-nél, a Pénzügyminisztériumnál és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nél. Volt olyan időszak is, amikor három intézmény, az ÁVÜ, az ÁV Rt. és a Pénzügyminisztérium gyakorolta a tulajdonosi jogokat. A tulajdonosi érdek intézményi megjelenítésének vál­tozása inkább egyes miniszterek, vezető beosztású szakértők befolyásos voltára volt visszavezethető, mint észérvekre. PIlRP EMÍLIA A miniszterelnök legutóbb bejelentette, hogy ismét meg­változik az egyes bankokban lévő állami tulajdon kezelése. Szavai szerint újból osztatlan lesz a tulajdon, ezúttal Such­­man Tamás, az Állami Privati­zációs és V­agyonkezlő Rt.-t fel­ügyelő privatizációs miniszter kezében összpontosulva. A visszaadás technikáját a Pénz­ügyminisztériumban most dol­gozzák ki. Szakértők szerint elképzelhető, hogy új vagyon­kezelési szerződést kötnek az ÁPV Rt.-vel. A lépéssel az ál­lami bankrészvények feletti tu­lajdonosi jogok gyakorlása is­mét egy kézbe kerül. A PM, mint a bankokban lé­vő közvetlen állami tulajdon letéteményese először az Álla­mi Vagyonügynökség mega­lakulásakor mondott le jogai gyakorlásáról. Az ÁVÜ 1992 tavaszán bejelentette azt is, hogy a társasággá átalakuló ál­lami vállalatoktól elvonja a bankrészvényeket. A lépést többek között a bankok eladá­sakor elérhető állami bevéte­lek növelésével indokolta. Az 1992-es tavaszi banki közgyűlések előtt azonban a tiszta szereposztás ellenére megmutatkozott az állami tu­lajdonlás megosztottsága. A Kupa Mihály vezette Pénzügy­­minisztérium rosszallotta a bankok (elsősorban a BB) tör­vény által lehetővé tett céltar­talékképzését. Kijelentette, hogy a bankok csak azt köve­tően számíthatnak a tartalék­­képzés miatt visszaigényelt nyereségadó kifizetésére, hogy a mérleget és a céltartalékkép­zést a közgyűlésen államilag elfogadják. Az ÁVÜ igazgatótanácsának egyik ülésén akkoriban a költ­ségvetési és a bankbiztonsági szempontokat eltérő mértékben képviselő állami tisztségvise­lők között heves vita zajlott. Szabó Tamás privatizációs mi­niszter, aki az ÁVÜ-t is felü­gyelte, azonban magabiztosan védte saját álláspontját. A vég­ső döntések befolyásosságáról tanúskodtak. Az ÁV Rt. megalakulása és az állami vagyonkezelésről szóló 1992. augusztus 28-i tör­vény hivatalosan is megosz­totta az állami banktulajdont. Az ÁV Rt. portfoliójába bee­melték az addig az ÁVÜ-nél lévő, stratégiai fontosságú na­gyobb pénzintézeteket, így a Budapest Bankot, a Magyar Hi­tel Bankot, a Magyar Külke­reskedelmi Bankot, a Kereske­delmi Bank Rt.-t, az Általános Értékforgalmi Bankot, az OTP Bankot, továbbá a Postaban­kot és a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bankot. Az állam számára kevésbé fontos és mielőbb eladandó pénzintézetek állami részvé­nyei az ÁVÜ-nél maradtak. Ide sorolhatók például a Dunabank és az Inter-Európa Bank rész­vényei. Mivel az ÁV Rt.-hez csak a nagybankok tartoztak, az 1992 végén csődközelbe ju­tott vagy meggyengült helyze­tű kisbankoknál az ÁVÜ-nek kellett lépnie. A tőkeinjekció, a részvényvásárlások és a spe­ciális szanálási megállapodá­sok révén az Iparbankházban és a Konzumbankban 80 és 75 százalékos szavazati részhez, a Dunabankban 50 százalék fe­letti tulajdoni részhez jutott az ÁVÜ 1992 végén,1993 ele­jén. Az 1993-as nagybanki köz­gyűléseken az ÁV Rt. tovább erősítette befolyását, általában elérte, hogy az igazgatóságban két személy is képviselhesse, az egyik az ÁV Rt. mint jogi személy volt. Az MHB-nál az elnöki posztot is egy darabig az ÁV Rt. mint jogi személy látta el. A bankok 1993 év végi kon­szolidációja új helyzetet terem­tett. Az állami tőkejuttatását a Pénzügyminisztérium végezte el államkötvények kibocsátá­sával. Már az előterjesztések során sem tudtak megegyezni abban, ki képviselje a tulajdo­nosi jogokat a feltőkésítés mér­tékében. Az akkor már Szabó Iván vezette PM magának kö­vetelte a tulajdonosi jogokat, amivel nem értett egyet az ak­kor Szekeres Szabolcs vezette ÁV Rt. Szekeres hangoztatta: ha a konszolidációs tőkeemelés so­rán az ÁV Rt. kisebbségbe jut, már nem lesz felelős a banko­kért, annak ellenére, hogy a privatizációjukat kézben tart­ja. A tulajdonlás kérdése az akkori nyilatkozatok szerint azért merült fel, mert az állam­­háztartási törvény szerint a kincstárhoz kell rendelni az ál­lami tőkeinjekció révén kelet­kezett tulajdonrészt, miközben a vállalkozói vagyonra vonat­kozó törvény szerint az ÁV Rt.-hez tartozna. Végül az a kompromisszum körvonalazódott, hogy az ál­lam megtartja tulajdonjogát, de a tulajdonrészt vagyonkezelés­be átadja az ÁV Rt.-nek. A helyzetet zűrzavarosabbá tet­te, hogy a korábban az ÁV Rt.­­hez nem tartozó, ÁVÜ-tulaj­­donban lévő egyes kisbankok­nál, például az Iparbankháznál és a Dunabanknál is szükség volt további állami konszoli­dációra. Itt szentesítették a ket­tős állami ÁVÜ MÁV Rt.-tu­­lajdont, ami csak a két intéz­mény 1995-ös összevonásával került ismét egy intézmény ke­belébe. A gyakorlatban a konszoli­dált nagybankoknál sem volt igazán tiszta, ki is a tulajdonosi jogok gyakorlója. Az 1994-es tavaszi közgyűléseken a PM erősítette meg a helyét az igaz­gatóságokban, s látványosan külön kezelték az ÁV Rt. és a PM tulajdonát. Az 1994. évi választások új pártkoalíciót emeltek kor­mányzati pozícióba, ami újabb személyi és koncepcióbeli vál­tozásokkal járt a banktulajdon­lásban. Az ÁV Rt.-ben 1994 szep­temberében bankstratégiai munkacsoportot hoztak létre Iványi György vezetése alatt, de eközben a Pénzügyminisz­tériumban már körvonalazó­dott egy bankszektorral, pénz- és tőkepiaccal foglalkozó rész­leg, amelyet Farkas István ve­zetett. A hatalom azután lassan láthatóan átkerült Farkashoz, miután kinevezték bankpriva­tizációs kormánybiztossá. A részvények azonban kezelés­ben még mindig az Á­V Rt.-nél, majd később az ÁPV Rt.-nél voltak. Az 1995 májusában elfoga­dott privatizációs törvényre hi­vatkozva azonban újabb válto­zás következett be. Bokros La­jos, az új pénzügyminiszter szorgalmazására az ÁVÜ- és ÁV Rt.-utód ÁPV Rt. némi vi­ta után teljes mértékben átadta a konszolidált bankokban való állami részvénycsomagot — fi­zikai értelemben is — a Pénz­ügyminisztériumnak. Tette ezt azután, hogy 1995 tavaszán el­távozott a minisztériumból Far­kas István bankprivatizációs kormánybiztos, és a bankok eladása ismét a privatizációs miniszterré kinevezett és az ÁPV Rt.-t felügyelő Suchman Tamás fennhatósága alá került. A bankrészvények mostani visszaadásával az ÁPV Rt. és leginkább a privatizációs mi­niszter újból növeli befolyását a pénzintézeti szektorban. Állami tulajdonrész a nagybankokban (százalékban) (1993 végétől a Pénzügyminisztérium tulajdonrészét is tartalmazza) Bankok 1992 nyár 1993 nyár 1993 év vége 1994 év vége 1995 év vége Budapest Bank 41,8 50* 78,1 83 22,8 Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 35 40* 85 87,5 87,6 Magyar Hitel Bank 47,4 64 94 91 94 Magyar Külkereskedelmi Bank 44,7 47 47 25 25 OTP Bank 100 97,19 96,11 78,5 25 * becsült adat Forrás: VG Március végén megalakul az Országos Közmunkatanács Az árvízvédelmi munkák a legfontosabbak A március végén megalakuló Országos Közmunkatanács feladata az lesz, hogy összevont pénzügyi forrást biztosítson központi irányítók alatt álló közhasznú munkákhoz. Az idén a foglalkoztatási alapból 300 millió forintot szánnak bérekre. A projektek dologi kiadásait pedig az ágazati minisztériumoknak kell fedezniük — tájékoztatta lapunkat Garzó Lilla, a Munkaügyi Minisztérium (MVM) helyettes államtikára. K­rFTT1r Az Országos Közmunkata­nács azért alakul meg, hogy egy-egy országos jelentőségű projektet önállóan, akár az ön­­kormányzatok együttműködé­se nélkül közvetlenül tudjon megszervezni. Ezek sorába tar­toznak például a szociális, ár­víz-, környezet- és tájvédelmi feladatok. A sürgető feladatok között szerepel a Tisza és mel­lékfolyói árvízvédelmi töltése­inek megerősítése, valamint tájházak építése. Az Országos Közmunkata­nácsot az Országos Munka­erő­piaci Tanács hozhatná létre. A munkáltatók vétója miatt az idén ez az intézmény nem ala­kult meg, így az 1996. január 1-jével összevont egységes Munka­erőpiaci Alap felhasz­nálásáról — az önkormányza­tiság megteremtéséig — ebben az évben a munkaügyi minisz­ter dönt. A közmunkatanácsban a mi­nisztériumokat (ipari és keres­kedelmi, környezetvédelmi, népjóléti, művelődési, földmű­velésügyi) helyettes államtit­károk képviselik majd. A tanács feladataira a foglal­koztatási alapból erre az évre biztosított 300 millió forint hozzávetőlegesen 3 ezer em­ber fél évi munkájának bérét fedezi majd. Ezek az emberek általában a jövedelempótló tá­mogatásban részesülő munka­­nélküliek köréből kerülnek majd ki. Az idén február végén az 530 ezer munkanélküli kö­zül 210 ezer részesült jövede­lempótló támogatásban. A szá­mok ismeretében kevésnek tű­nik a 3 ezres létszám, de fontos tudni, hogy a Foglalkoztatási Alapból a jövedelempótló el­látásban részesülők közhasz­nú foglalkoztatására az idén to­vábbi 2,2 millárd forint jut. Azért is fontos, hogy a jöve­delempótló ellátásban részesü­lők mihamarabb rövid távon munkát tudjanak vállalni, mi­vel szeptembertől a jövedelem­­pótló támogatás a régi formá­jában megszűnik. A további­akban csak két évig jár majd. Megújításához az szükséges, hogy a munkanélküli legalább 90 napos munkaviszonyról szóló munkáltatói igazolást tudjon felmutatni. A jövedelempótló támoga­tásban részesülő munkanélkü­li egy harmadik, talán leg­könnyebben hozzáférhető csa­tornán keresztül is munkát kap­hat a helyi önkormányzaton ke­resztül. A foglalkoztatási alap­ból az idén 12 milliárd forintot szánnak aktív eszközökre, kép­zésre, közhasznú munkára és bértámogatásra is jut. 1996. MÁRCIUS 12.

Next