Világgazdaság, 1996. március (28. évfolyam, 44/6804-63/6823. szám)
1996-03-11 / 50. (6810.) szám
6. MÁRCIUS 11. Surányi: ’97-ben javulhat az életszínvonal Esély a tartós növekedésre Van esély arra, hogy 1996-97-ben egyre gyorsuló növekedési pályára lépjen a gazdaság — mondta Surányi György, a jegybank elnöke sajtótájékoztatóján. Szerinte ezt megalapozzák az 1995-ben elindult pozitív folyamatok és 1996 első két hónapjának kedvező adatai is. A reálkeresetek több mint 10 százalékos csökkenésére utalva Surányi úgy vélte: megvolt az eredménye milliók áldozatvállalásának, mert a változások után a gazdaságban hoszszan tartó kedvező folyamatok indulhatnak el, és az életszínvonal már 1997-ben javulhat. Surányi szerint 1995-ben nem volt egyoldalú megszorítás a gazdaságban, a vállalatok forint- és devizahitelfelvétele a devizahitelezés bővülésének köszönhetően együttesen 30 százalékkal nőtt, gyorsabban, mint az előző évben. A lakosság hitelfelvétele viszont lényegesen kisebb volt, mint egy évvel korábban. Kiemelte, hogy a megtakarítások a nagymértékben csökkenő reálkeresetek ellenére növekedtek, bár szerinte a megtakarítási ráta még mindig nem tekinthető nagynak. A jegybank vizsgálja jelenleg a megtakarítások számbavételének metodikáját, mert gyanítják, hogy a valódi lakossági részvétel a kimutatottnál valamivel kisebb. Példaként a jegybankelnök azt hozta fel, hogy az egyéni vállalkozók megtakarítását is lakosságiként tartják nyilván. Az infláció tavaly valamivel felülmúlta a jegybank várakozásait, de az ősz óta elindult, a csökkenés irányába mutató folyamatot Surányi szerint az idei januári magas árindex csak megtörte, de nem fordította meg. A februárra vonatkozó 2,1-2,2 százalékos havi árindexbecslés a lefelé szálló irányzat folytatódásának jele. Csillapítja az áremelkedés ütemét az 1995-ös mértéknek csak felét kitevő idei leértékelés. Keresleti oldalról sem lehet inflációs nyomásra számítani. Az 1995. évi, a vártnál nagyobb infláció okaként többek között az őszi rendkívüli energiaáremelést és a társadalombiztosításnak a vártat 40 milliárd forinttal meghaladó hiányát jelölte meg. Az infláció alakulásától függ, kiáll-e a jegybank a további kamatcsökkentés mellett. A reálkamatszint jelenlegi 4-5 százalékos mértékét nagyjából elfogadhatónak tartotta. Az áremelkedés alakulásán túl a költségvetési deficit és a külső fizetési mérleg alakulásán múlik, hogy a jegybank a havi leértékelés mértékét 1,2 százalék alá csökkenti-e a második fél évben. A külső befektetések tavalyi 4,5 milliárd dolláros rendkívüli összege miatt az egy főre jutó tőkeimport tekintetében Magyarország messze kimagaslik a régióból. Az állam nettó külső adóssága 11 milliárd dollárra csökkent, és a következő évek kamatfizetési terhei kisebbek lettek.Az adósságszolgálati ráta idővel elfogadható mértékre, 30 százalék alá esik. A külső pozíció javulásával, a felhalmozódott, közel 12 milliárd dollárt kitevő devizatartalékokkal indokolta egy kérdésre Surányi, hogy egyelőre nem valószínű újabb, jelentős nemzetközi kötvénykibocsátás. Mint Surányi jelezte, az idei év első két hónapjának makroszintű folyamatai, így a költségvetés és a folyó fizetési mérleg egyenlege az előzetesen vártnak megfelelően alakul. A kutatóintézetek jegybanknál pesszimistább előrejelzései kapcsán utalt arra, hogy tavaly a jegybank pontosabban becsülte meg az inflációt (a kutatók 30 százalék fölötti indexet vártak) és a folyó fizetési mérleg hiányát is (a kutatói jóslatok 500 millió-1,5 milliárd dollárral “lőttek túl” a célon). Annak kapcsán pedig, hogy egyes kutatók a tavalyi GDP- növekedést inkább 0-1 százalékra, mint 2 százalékra teszik, elmondta, hogy a jegybank számításai szerint az iparban 5-6, a mezőgazdaságban 1-2 százalékkal növekedhetett a termelés. P. E. Két tűz között az agrártárca (Folytatás az 1. oldalról) Az exportárualap bővítésére kiírt reorganizációs pályázatokon anyagi okokból a jóváhagyott beadvánnyal rendelkező termelők töredéke jutott csak a megígért állami segítséghez. Ma néhány olyan gazdálkodó is pénzre vár, akik a Mezőgazdasági és Erdészeti Alap (MEA) forrásaira adtak be érvényes kérelmet. A korábban felvett agrárgazdasági hitelekhez nyújtott kamattámogatások egy részét is 1996-ban használják majd fel az igénylők. Benedek Fülöp, a tárca közigazgatási államtitkára szerint a minisztériumnak 13-15 milliárd forint tartozása van. Ha a jogos követeléseknek eleget tenne, az idén csupán 66-67 milliárd forinttal gazdálkodhatna. Ezért az FM azt kéri a kormánytól, vizsgálja felül a jelenlegi támogatásokat. A Világgazdaság más forrásból szerzett értesülései szerint a kabinet már csütörtöki ülésén megtárgyalhatja az agrártárca előterjesztését. Kedvező döntés esetén a költségvetési tartalékkeretből és a privatizációs többletbevételekkel törlesztett államadósság kamatmegtakarításaiból kaphat kiegészítést az ágazat. Ezenkívül az érintett minisztériumok forrásainak egy részét is átcsoportosítják az illetékesek. Az agrártárca többek között az exportfeltételek javítására fordítaná a pluszpénzeket. A tervek szerint az FM a normatív szubvenciókat a későbbiekben sem növeli majd. Ehelyett várhatóan olyan konstrukciókat dolgoz ki, amelyekkel WTO-konform módon ösztönözheti az exportot. VILAGGAZDASAG Magyarország főbb külgazdasági mutatói Időszak Folyó fizetési mérleg hiánya Nettó működőtőkebeáramlás* Működőtőkebefektetések állománya* Működőtőkebefektetések állománya" összesen Nettó adósságállomány Devizatartalékok állománya MNB és kormány kéz. bankok és váll. szektor összesen 1989 1400 200 200 200 15 500 -600 14 900 1 700 1990 -100 300 600 1 100 16 600 -600 16 000 1 200 1991 -300 1500 2100 2 900 15 100 -500 14 600 4 000 1992 -300 1500 3 200 4 200 13 000 100 13 100 4 400 1993 3500 2400 5 400 6 500 13 400 1500 14 900 6 700 1994 3900 1100 6 800 8100 15 200 3700 18 900 6 800 19950* 2480 4450 11 920 13 340 11 000 5800 16 800 11 900 * Tőkeberuházás készpénzben a bankrendszeren keresztül ” Tőkeberuházás készpénzben és tárgyi apportban “ Az ÁPV Rt. 3025 millió dollár privatizációs bevételével Forrás: MNB BELFÖLD ÜZLETI NAPILAP Suchman Tamás közvetíteni akar Vagyonátadás fél éven belül A volt állami gazdaságok és termelőszövetkezetek gazdátlanná váló településeinek, közműveinek ügyében Suchman Tamás kezdeményezésére rövidesen megkezdődik a konkrét egyeztetés a minisztériumok között, a rendezés legalább 10 milliárd forinttal fogja terhelni a költségvetést — mondta a privatizációért felelős miniszter hétvégén egy, Sárbogárdon megrendezett fórumon. MUNKATÁRSUNKTÓL Suchman Tamás fontosnak tartja az energiaszektor új tulajdonosait összehozni az önkormányzati képviselőkkel — derült ki a rendezvényen, amelyen elsősorban a környék polgármesterei és jegyzői vettek részt. Az eddigi komoly érdeksérelmek ellensúlyozására az ÁPV Rt. 87 milliárd forintnyi vagyont ad át fél éven belül az önkormányzatoknak. A háromnégy éve “felelőtlenül” amortizációnak kitett és nem értékesített volt szovjet ingatlanok esetében szintén konstruktív együttműködést ajánlott a miniszter a polgármestereknek, jelképes árakat ígérve például lakáscélú fejlesztések esetén. Azokon a településeken, amelyek környékén még nem zajlott le a kárpótlás, lehet az ellen tenni, hogy a kialakuló magánföldtulajdon a leendő önkormányzati fejlesztések gátja legyen. Az önkormányzatok későn ébredtek, és egy részük még ma sem él a lehetőséggel, hogy bizonyos területek ezen ellentmondás feloldására kivonhatók a kárpótlási földalapból — mondta Suchman Tamás, akit az általa kiharcolt lehetőség miatt a kisgazdák a kárpótlás hátráltatójának kiáltottak ki. Több százezer ember él ma olyan területen, amely hajdan állami gazdaságokhoz vagy termelőszövetkezetekhez tartozott, de mára gazdátlanná vált. Senki nem felel a többnyire elavult vagy nem szabvány szerint létesített közművekért, a villany- vagy a vízellátásért, és például télen nem akadt, aki a havat elkotorta volna az utakról az érintett kistelepüléseken, tanyákon. A probléma megoldására a felelős minisztériumok hamarosan konkrétan egyeztetik elképzeléseiket. Az “örökség” orvoslása több mint 10 milliárd forintos teher a költségvetésnek. Kérdésekre a miniszter elmondta, hogy addig nem ért egyet a külföldiek földtulajdonvásárlásának engedélyezésével, ameddig nem alakul ki a föld valódi ára, vagy nincsen olyan illetékrendszerünk, melynek segítségével ellensúlyozható a külföldi tőke erőfölénye. A kárpótlás során született megannyi zsebszerződés miatt ideje lenne végére járni, kik is valójában a földtulajdonosok — hangsúlyozta Suchman Tamás. A rövidesen megszülető új vadászati törvény még sürgetőbbé teszi ezt a kérdést, ugyanis a földtulajdonhoz fogja kötni a vadászati jogot, ami számos kötelezettséggel is jár majd. Az Ikarus Rt. ügyében a hétvégén külföldre utazva tovább “házal” a miniszter, aki megpróbálja a cég és a Volán Rt. privatizációját összekapcsolni. T. T. Féléves perszünetet kér Suchman Tamás azoktól az önkormányzatoktól, amelyeknek tartozik az ÁPV Rt. Az érintett polgármesterekhez írt levelében a privatizációs miniszter azt ígéri: ez idő alatt az állami vagyonkezelő rendezi tartozásait. Lascsik Attila, az ÁPV Rt. vezérigazgatója a féléves türelmi időről, illetve a tartozások kifizetéséről úgy nyilatkozott: nagyon fontos politikai döntésről van szó, amelyben — mint a privatizációval kapcsolatosan minden egyéb kérdésben — az ÁPV Rt. végrehajtó szerepet tölt be. A privatizációs miniszter levelét minden érintett önkormányzat komolyan veheti, fél éven belül valóban megkapják járandóságukat az önkormányzatok. Ez mintegy 80 milliárd forint értékű állami vagyon átadását jelenti. Lascsik Attila nem vitatta, hogy az önkormányzatok követelése jogos, hiszen ezt jogszabály is rögzíti, és eddig a vagyonkezelő ennek nem tett eleget. (MTI) Gázos gázszállítás? (Folytatás az 1. oldalról) Wojta László, a Metra Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy Oroszországban szereztek tudomást arról, hogy a magyar államnak egy 1991- 1992-es gabonaszállítás után az orosz fél nem fizetett. Felvették a kapcsolatot a két ország pénzügyminisztériumával, és mint Wojta mondta, 25 százalékos diszkont ár mellett vállalták — azaz az eredeti adósság hetvenöt százalékát behajtják —, hogy közvetítenek az üzletben. Wojta szerint 600 ezer dollár lehet a kft.-re haszna, amennyiben az oroszok nemcsak a 16,2 milliós, de a fennmaradó összegnek megfelelő gáztételeket is leszállítják. Sikerüket Wojta László abban látja, hogy mivel már régóta jelen vannak az orosz piacon, remek “helyismerettel” rendelkeznek. Információnk szerint a január 4-ei szerződés aláírása után pár nappal, január 8-9-én Magyarországon járt Rém Vjahirev, a világ egyik legnagyobb cégének, a Gazpromnak (a Gazexport tulajdonosa) az elnöke. Vjahirevet fogadta Horn Gyula, a tárgyalásokon jelen volt még Suchman Tamás privatizációért felelős tárca nélküli miniszter, Pál László, a Mal Rt. elnöke, Veress József, a miniszterelnök kabinetfőnökhelyettese, Tamás István, az IKM főosztályvezetője, valamint Meggyet Rahimkulov, a Panrusgaz Rt. — ahol mellesleg Vjahirev fia igazgatósági tag — vezérigazgatója. A kérdéses 185 millió köbméter földgáz leszállítása csak ezen tárgyalások után kezdődött meg. A Metra mindazonáltal csak összehozta az üzletet — nincs importengedélye földgázra —, mert a gázt már a Gazexport ajánlására a Zarubezhgaz Management und Beteiligungsgesellschaft nevű berlini cég hozta be az országba. Az ezen cég nevében aláírók orosz nemzetiségűek. A számlát a Mólnak azonban már az ötven-ötven százalékban orosz—magyar vegyes vállalat — a Mól és az orosz gázexportőr tulajdona —, a Panrusgaz Rt. nyújtotta be, mert a német cég neki adta tovább a kérdéses földgáztételt. Bokros támogatni akarja Medgyessyt nzer 25 százalékos hozama nem tekinthető alacsonynak. Ennél lejjebb rövid távon nem lehet menni, de az eddigi csökkenési tendencia mindenképpen kívánatos volt, hiszen ezáltal a költségvetés adósságszolgálati terhei csökkentek, és a piac is jelzést kapott: kisebb mértékű a költségvetés kiszorító hatása, így nőnek a vállalati beruházások finanszírozására fordítható források, vagyis van esély a gazdasági növekedés felpörgetésére. Az expénzügyminiszter hangsúlyozta: a magyar gazdaság csak akkor mozdulhat ki a stabilizáció vagy növekedés húsz éve tartó dilemmájából, ha megindul az államadósság csökkenése. A Világgazdaság kérdésére válaszolva Bokros Lajos elmondta: három oka volt annak, hogy belépett az MSZP-be. Több mint százan kérték: ne tűnjön el a “történelem süllyesztőjében”, illetve valamilyen polgári foglalkozás keretében, hanem segítsen a parlamenti munkában és a képviselők közgazdasági képzésében. Maga is úgy gondolta, hogy adósa a párt parlamenti frakciójának. A szocialista képviselők ugyanis nagyon komoly támogatásukról biztosították az elmúlt egy évben, s az ő cselekvő közreműködésük nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a stabilizációs program megvalósuljon. A képviselők kifejezésre juttatták: annak a makroközgazdászi magatartásnak, amely a Bokros-programban fogalmazódott meg, helye van a szocialista párton belül. (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanis “a falból az első téglát a legnehezebb kirúgni”, s ennek értékén mit sem változtat, ha a sorban következő esetleg már valóban nem kényszerül újabb megszorításokra, illetve olyan helyzetbe kerül, hogy megvalósíthatja az államháztartási reformot. Medgyessy Péterről szólva Bokros Lajos úgy nyilatkozott, hogy nagyon nagyra tartja, és munkáját minden fórumon támogatni fogja. A kincstárjegyhozam-elvárások alakulását elemezve az expénzügyminiszter kifejtette: az 1996-ra hivatalosan prognosztizált infláció 20 százalék, s ehhez képest az államkötvé imium Benedek Fülöp szerint a hazai kereslet legkorábban 2000- ben indulhat növekedésnek, de ehhez számos további feltételnek kell teljesülnie. Ma inkább csak a gyengébb minőségű, kisebb feldolgozottságú termékekre van pénze a lakosságnak: nem a szalámi, hanem a krinolin fogy. Az államtitkár elmondta, hogy 1995. évi 3 milliárd dolláros exportjával és 1 milliárdos importjával a nemzetgazdasági ágak közül az agrárágazat hozta a legnagyobb, 2 milliárd dolláros aktívumot. Az 1994/95-ös támogatások hatására a baromfi létszám csaknem megduplázódott egyetlen év alatt, a sertésállomány 28-30 százalékkal nőtt, és a kibocsátás 1,2 millió darabbal haladta meg az 1994-es szintet. 1996- ban összesen 81 milliárd forint a kivitel támogatására adható keret, ebből már csupán 64 milliárd van meg, mert a többit már korábban odaítélték. Benedek említette a kormányprogramnak azt a passzusát, amely szerint a mezőgazdasági szövetkezetek földvásárlási jogot kaphatnak. A gyakorlatban ezt nem egyszerű biztosítani, hiszen igen komoly alkotmányossági kifogások merülhetnek föl. A szakértők foglalkoznak ugyan a kérdéssel, de válasz még nincs. A krinolin jobban fogy, mint a szalámi Keresletbővülés 2000 után A magyar piacon 1998-99-ig nem várható a fizetőképes kereslet növekedése az agrárgazdaság termékei iránt — mondta Benedek Fülöp, az FM közigazgatási államtitkára.