Világgazdaság, 1996. március (28. évfolyam, 44/6804-63/6823. szám)

1996-03-11 / 50. (6810.) szám

6. MÁRCIUS 11. Surányi: ’97-ben javulhat az életszínvonal Esély a tartós növekedésre Van esély arra, hogy 1996-97-ben egyre gyorsuló növekedési pályára lépjen a gazdaság — mondta Surányi György, a jegybank elnöke sajtótájékoztatóján. Szerinte ezt megalapozzák az 1995-ben elindult pozitív folyamatok és 1996 első két hónapjának kedvező adatai is. A reálkeresetek több mint 10 százalékos csökkenésére utal­va Surányi úgy vélte: megvolt az eredménye milliók áldozat­­vállalásának, mert a változá­sok után a gazdaságban hosz­­szan tartó kedvező folyamatok indulhatnak el, és az életszín­vonal már 1997-ben javulhat. Surányi szerint 1995-ben nem volt egyoldalú megszorí­tás a gazdaságban, a vállalatok forint- és devizahitelfelvétele a devizahitelezés bővülésének köszönhetően együttesen 30 százalékkal nőtt, gyorsabban, mint az előző évben. A lakos­ság hitelfelvétele viszont lé­nyegesen kisebb volt, mint egy évvel korábban. Kiemelte, hogy a megtakarí­tások a nagymértékben csök­kenő reálkeresetek ellenére nö­vekedtek, bár szerinte a meg­takarítási ráta még mindig nem tekinthető nagynak. A jegy­bank vizsgálja jelenleg a meg­takarítások számbavételének metodikáját, mert gyanítják, hogy a valódi lakossági rész­vétel a kimutatottnál valami­vel kisebb. Példaként a jegy­bankelnök azt hozta fel, hogy az egyéni vállalkozók megta­karítását is lakosságiként tart­ják nyilván. Az infláció tavaly valamivel felülmúlta a jegybank várako­zásait, de az ősz óta elindult, a csökkenés irányába mutató fo­lyamatot Surányi szerint az idei januári magas árindex csak megtörte, de nem fordította meg. A februárra vonatkozó 2,1-2,2 százalékos havi árin­dexbecslés a lefelé szálló irányzat folytatódásának jele. Csillapítja az áremelkedés üte­mét az 1995-ös mértéknek csak felét kitevő idei leértékelés. Ke­resleti oldalról sem lehet inflá­ciós nyomásra számítani. Az 1995. évi, a vártnál nagyobb infláció okaként többek között az őszi rendkívüli energiaár­emelést és a társadalombizto­sításnak a vártat 40 milliárd forinttal meghaladó hiányát je­lölte meg. Az infláció alakulásától függ, kiáll-e a jegybank a további kamatcsökkentés mellett. A re­álkamatszint jelenlegi 4-5 szá­zalékos mértékét nagyjából el­fogadhatónak tartotta. Az ár­emelkedés alakulásán túl a költ­ségvetési deficit és a külső fi­zetési mérleg alakulásán mú­lik, hogy a jegybank a havi leértékelés mértékét 1,2 száza­lék alá csökkenti-e a második fél évben. A külső befektetések tavalyi 4,5 milliárd dolláros rendkívü­li összege miatt az egy főre jutó tőkeimport tekintetében Magyarország messze kima­gaslik a régióból. Az állam net­tó külső adóssága 11 milliárd dollárra csökkent, és a követ­kező évek kamatfizetési terhei kisebbek lettek.­­Az adósság­­szolgálati ráta idővel elfogad­ható mértékre, 30 százalék alá esik. A külső pozíció javulásá­val, a felhalmozódott, közel 12 milliárd dollárt kitevő deviza­­tartalékokkal indokolta egy kérdésre Surányi, hogy egye­lőre nem valószínű újabb, je­lentős nemzetközi kötvényki­bocsátás. Mint Surányi jelezte, az idei év első két hónapjának makro­szintű folyamatai, így a költ­ségvetés és a folyó fizetési mér­leg egyenlege az előzetesen vártnak megfelelően alakul. A kutatóintézetek jegybanknál pesszimistább előrejelzései kapcsán utalt arra, hogy tavaly a jegybank pontosabban be­csülte meg az inflációt (a kuta­tók 30 százalék fölötti indexet vártak) és a folyó fizetési mér­leg hiányát is (a kutatói jósla­­tok 500 millió-1,5 milliárd dol­lárral “lőttek túl” a célon). An­nak kapcsán pedig, hogy egyes kutatók a tavalyi GDP- növekedést inkább 0-1 száza­lékra, mint 2 százalékra teszik, elmondta, hogy a jegybank szá­mításai szerint az iparban 5-6, a mezőgazdaságban 1-2 százalékkal növekedhetett a termelés. P. E. Két tűz között az agrártárca (Folytatás az 1. oldalról) Az exportárualap bővítésére kiírt reorganizációs pályáza­tokon anyagi okokból a jóvá­hagyott beadvánnyal rendelke­ző termelők töredéke jutott csak a megígért állami segítséghez. Ma néhány olyan gazdálko­dó is pénzre vár, akik a Mező­­gazdasági és Erdészeti Alap (MEA) forrásaira adtak be ér­vényes kérelmet. A korábban felvett agrárgazdasági hitelek­hez nyújtott kamattámogatások egy részét is 1996-ban hasz­nálják majd fel az igénylők. Benedek Fülöp, a tárca köz­­igazgatási államtitkára szerint a minisztériumnak 13-15 mil­liárd forint tartozása van. Ha a jogos követeléseknek eleget tenne, az idén csupán 66-67 mi­ll­iárd forinttal gazdálkodhat­­na. Ezért az FM azt kéri a kor­mánytól, vizsgálja felül a je­lenlegi támogatásokat. A Világgazdaság más for­rásból szerzett értesülései sze­rint a kabinet már csütörtöki ülésén megtárgyalhatja az ag­rártárca előterjesztését. Kedve­ző döntés esetén a költségveté­si tartalékkeretből és a privati­zációs többletbevételekkel tör­lesztett államadósság kamat­megtakarításaiból kaphat ki­egészítést az ágazat. Ezenkí­vül az érintett minisztériumok forrásainak egy részét is átcso­portosítják az illetékesek. Az agrártárca többek között az exportfeltételek javítására fordítaná a pluszpénzeket. A tervek szerint az FM a norma­tív szubvenciókat a későbbi­ekben sem növeli majd. Ehe­lyett várhatóan olyan konstruk­ciókat dolgoz ki, amelyekkel WTO-konform módon ösztö­nözheti az exportot. VILAGGAZDASAG Magyarország főbb külgazdasági mutatói Időszak Folyó fizetési mérleg hiánya Nettó működő­tőke­beáramlás* Működőtőke­befektetések állománya* Működőtőke­befektetések állománya" összesen Nettó adósságállomány Deviza­tartalékok állománya MNB és kormány kéz. bankok és váll. szektor összesen 1989 1400 200 200 200 15 500 -600 14 900 1 700 1990 -100 300 600 1 100 16 600 -600 16 000 1 200 1991 -300 1500 2100 2 900 15 100 -500 14 600 4 000 1992 -300 1500 3 200 4 200 13 000 100 13 100 4 400 1993 3500 2400 5 400 6 500 13 400 1500 14 900 6 700 1994 3900 1100 6 800 8100 15 200 3700 18 900 6 800 19950* 2480 4450 11 920 13 340 11 000 5800 16 800 11 900 * Tőkeberuházás készpénzben a bankrendszeren keresztül ” Tőkeberuházás készpénzben és tárgyi apportban “ Az ÁPV Rt. 3025 millió dollár privatizációs bevételével Forrás: MNB BELFÖLD ÜZLETI NAPILAP Suchman Tamás közvetíteni akar Vagyonátadás fél éven belül A volt állami gazdaságok és termelőszövetkezetek gazdátlanná váló településeinek, közmű­veinek ügyében Suchman Tamás kezdeményezésére rövidesen megkezdődik a konkrét egyeztetés a minisztériumok között, a rendezés legalább 10 milliárd forinttal fogja ter­helni a költségvetést — mondta a privatizációért felelős miniszter hétvégén egy, Sár­­bogárdon megrendezett fórumon. MUNKATÁRSUNKTÓL Suchman Tamás fontosnak tartja az energiaszektor új tu­lajdonosait összehozni az ön­­kormányzati képviselőkkel — derült ki a rendezvényen, ame­lyen elsősorban a környék pol­gármesterei és jegyzői vettek részt. Az eddigi komoly érdek­­sérelmek ellensúlyozására az ÁPV Rt. 87 milliárd forintnyi vagyont ad át fél éven belül az önkormányzatoknak. A három­négy éve “felelőtlenül” amor­tizációnak kitett és nem érté­kesített volt szovjet ingatlanok esetében szintén konstruktív együttműködést ajánlott a mi­niszter a polgármestereknek, jelképes árakat ígérve például lakáscélú fejlesztések esetén. Azokon a településeken, amelyek környékén még nem zajlott le a kárpótlás, lehet az ellen tenni, hogy a kialakuló magánföldtulajdon a leendő önkormányzati fejlesztések gátja legyen. Az önkormány­zatok későn ébredtek, és egy részük még ma sem él a lehető­séggel, hogy bizonyos terüle­tek ezen ellentmondás feloldá­sára kivonhatók a kárpótlási földalapból — mondta Such­man Tamás, akit az általa ki­harcolt lehetőség miatt a kis­gazdák a kárpótlás hátráltató­jának kiáltottak ki. Több százezer ember él ma olyan területen, amely hajdan állami gazdaságokhoz vagy ter­melőszövetkezetekhez tarto­zott, de mára gazdátlanná vált. Senki nem felel a többnyire elavult vagy nem szabvány sze­rint létesített közművekért, a villany- vagy a vízellátásért, és például télen nem akadt, aki a havat elkotorta volna az utak­ról az érintett kistelepüléseken, tanyákon. A probléma megol­dására a felelős minisztériu­mok hamarosan konkrétan egyeztetik elképzeléseiket. Az “örökség” orvoslása több mint 10 milliárd forintos teher a költ­ségvetésnek. Kérdésekre a miniszter el­mondta, hogy addig nem ért egyet a külföldiek földtulajdon­vásárlásának engedélyezésé­vel, ameddig nem alakul ki a föld valódi ára, vagy nincsen olyan illetékrendszerünk, melynek segítségével ellensú­lyozható a külföldi tőke erőfö­lénye. A kárpótlás során szüle­tett megannyi zsebszerződés miatt ideje lenne végére járni, kik is valójában a földtulajdo­nosok — hangsúlyozta Such­man Tamás. A rövidesen meg­születő új vadászati törvény még sürgetőbbé teszi ezt a kér­dést, ugyanis a földtulajdon­hoz fogja kötni a vadászati jo­got, ami számos kötelezettség­gel is jár majd. Az Ikarus Rt. ügyében a hétvégén külföldre utazva tovább “házal” a mi­niszter, aki megpróbálja a cég és a Volán Rt. privatizációját összekapcsolni. T. T. Féléves perszünetet kér Suchman Tamás azoktól az ön­­kormányzatoktól, amelyeknek tartozik az ÁPV Rt. Az érin­tett polgármesterekhez írt levelében a privatizációs minisz­ter azt ígéri: ez idő alatt az állami vagyonkezelő rendezi tartozásait. Lascsik Attila, az ÁPV Rt. vezérigazgatója a féléves türelmi időről, illetve a tartozások kifizetéséről úgy nyilat­kozott: nagyon fontos politikai döntésről van szó, amelyben — mint a privatizációval kapcsolatosan minden egyéb kér­désben — az ÁPV Rt. végrehajtó szerepet tölt be. A priva­tizációs miniszter levelét minden érintett önkormányzat komolyan veheti, fél éven belül valóban megkapják járan­dóságukat az önkormányzatok. Ez mintegy 80 milliárd forint értékű állami vagyon átadását jelenti. Lascsik Attila nem vitatta, hogy az önkormányzatok követelése jogos, hiszen ezt jogszabály is rögzíti, és eddig a vagyonkezelő ennek nem tett eleget. (MTI) Gázos gázszállítás? (Folytatás az 1. oldalról) Wojta László, a Metra Kft. ügyvezető igazgatója elmond­ta, hogy Oroszországban sze­reztek tudomást arról, hogy a magyar államnak egy 1991- 1992-es gabonaszállítás után az orosz fél nem fizetett. Fel­vették a kapcsolatot a két or­szág pénzügyminisztériumá­val, és mint Wojta mondta, 25 százalékos diszkont ár mellett vállalták — azaz az eredeti adósság hetvenöt százalékát behajtják —, hogy közvetíte­nek az üzletben. Wojta szerint 600 ezer dollár lehet a kft.-re haszna, amennyi­ben az oroszok nemcsak a 16,2 milliós, de a fennmaradó összegnek megfelelő gáztéte­leket is leszállítják. Sikerüket Wojta László abban látja, hogy mivel már régóta jelen vannak az orosz piacon, remek “hely­ismerettel” rendelkeznek. Információnk szerint a janu­ár 4-ei szerződés aláírása után pár nappal, január 8-9-én Ma­gyarországon járt Rém Vjahi­­rev, a világ egyik legnagyobb cégének, a Gazpromnak (a Gazexport tulajdonosa) az el­nöke. Vjahirevet fogadta Horn Gyula, a tárgyalásokon jelen volt még Suchman Tamás pri­vatizációért felelős tárca nél­küli miniszter, Pál László, a Mal Rt. elnöke, Veress József, a miniszterelnök kabinetfőnök­helyettese, Tamás István, az IKM főosztályvezetője, vala­mint Meggyet Rahimkulov, a Panrusgaz Rt. — ahol melles­leg Vjahirev fia igazgatósági tag — vezérigazgatója. A kér­déses 185 millió köbméter föld­­gáz leszállítása csak ezen tár­gyalások után kezdődött meg. A Metra mindazonáltal csak összehozta az üzletet — nincs importengedélye földgázra —, mert a gázt már a Gazexport ajánlására a Zarubezhgaz Ma­nagement und Beteiligungsge­­sellschaft nevű berlini cég hoz­ta be az országba. Az ezen cég nevében aláírók orosz nemze­tiségűek. A számlát a Mólnak azonban már az ötven-ötven százalékban orosz—magyar vegyes vállalat — a Mól és az orosz gázexportőr tulajdona —, a Panrusgaz Rt. nyújtotta be, mert a német cég neki adta tovább a kérdéses földgáz­tételt. Bokros támogatni akarja Medgyessyt nzer 25 százalékos hozama nem tekinthető alacsonynak. Ennél lejjebb rövid távon nem lehet menni, de az eddigi csök­kenési tendencia mindenkép­pen kívánatos volt, hiszen ezál­tal a költségvetés adósságszol­gálati terhei csökkentek, és a piac is jelzést kapott: kisebb mértékű a költségvetés kiszo­rító hatása, így nőnek a vál­lala­­ti beruházások finanszírozásá­ra fordítható források, vagyis van esély a gazdasági növeke­dés felpörgetésére. Az expénz­ügyminiszter hangsúlyozta: a magyar gazdaság csak akkor mozdulhat ki a stabilizáció vagy növekedés húsz éve tartó dilemmájából, ha megindul az államadósság csökkenése. A Világgazdaság kérdésére válaszolva Bokros Lajos el­mondta: három oka volt annak, hogy belépett az MSZP-be. Több mint százan kérték: ne tűnjön el a “történelem süllyesz­tőjében”, illetve valamilyen polgári foglalkozás keretében, hanem segítsen a parlamenti munkában és a képviselők közgazdasági képzésében. Maga is úgy gondolta, hogy adósa a párt parlamenti frakciójának. A szocialista képvise­lők ugyanis nagyon komoly támogatásukról biztosították az elmúlt egy évben, s az ő cselekvő közreműködésük nagy­mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a stabilizációs program megvalósuljon. A képviselők kifejezésre juttatták: annak a makroközgazdászi magatartásnak, amely a Bokros-program­ban fogalmazódott meg, helye van a szocialista párton belül. (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanis “a falból az első tég­lát a legnehezebb kirúgni”, s ennek értékén mit sem változ­tat, ha a sorban következő eset­leg már valóban nem kénysze­rül újabb megszorításokra, il­letve olyan helyzetbe kerül, hogy megvalósíthatja az állam­­háztartási reformot. Medgyessy Péterről szólva Bokros Lajos úgy nyilatkozott, hogy nagyon nagyra tartja, és munkáját min­den fórumon támogatni fogja. A kincstárjegyhozam-elvá­­rások alakulását elemezve az expénzügyminiszter kifejtette: az 1996-ra hivatalosan prog­nosztizált infláció 20 százalék, s ehhez képest az államkötvé­ ­­ imium Benedek Fülöp szerint a ha­zai kereslet legkorábban 2000- ben indulhat növekedésnek, de ehhez számos további feltétel­nek kell teljesülnie. Ma inkább csak a gyengébb minőségű, ki­sebb feldolgozottságú termé­kekre van pénze a lakosság­nak: nem a szalámi, hanem a krinolin fogy. Az államtitkár elmondta, hogy 1995. évi 3 milliárd dol­láros exportjával és 1 milliár­dos importjával a nemzetgaz­dasági ágak közül az agrárága­zat hozta a legnagyobb, 2 mil­liárd dolláros aktívumot. Az 1994/95-ös támogatások hatá­sára a baromfi létszám csaknem megduplázódott egyetlen év alatt, a sertésállomány 28-30 százalékkal nőtt, és a kibocsá­tás 1,2 millió darabbal haladta meg az 1994-es szintet. 1996- ban összesen 81 milliárd forint a kivitel támogatására adható keret, ebből már csupán 64 mil­liárd van meg, mert a többit már korábban odaítélték. Benedek említette a kor­mányprogramnak azt a passzu­sát, amely szerint a mezőgaz­dasági szövetkezetek földvá­sárlási jogot kaphatnak. A gya­korlatban ezt nem egyszerű biz­tosítani, hiszen igen komoly alkotmányossági kifogások merülhetnek föl. A szakértők foglalkoznak ugyan a kérdés­sel, de válasz még nincs. A krinolin jobban fogy, mint a szalámi Keresletbővülés 2000 után A magyar piacon 1998-99-ig nem várható a fizetőképes kereslet növekedése az agrárgazdaság termékei iránt — mondta Benedek Fülöp, az FM közigazgatási államtitkára.

Next