Világgazdaság, 1996. március (28. évfolyam, 44/6804-63/6823. szám)

1996-03-19 / 55. (6815.) szám

Vendéglátósok az egyszerűsített privatizációban Eddig harminc szerződést írtak alá Az egyszerűsített privatizáció második listáján meghirdetett 48 társaság dokumentumait 150-en vásárolták meg — jelentette be Buglos Katalin, a program vezetője. Az elsőn eredményesen szereplő 37 cég közül egyelőre 30 adásvételi szerződést írtak alá. NAGY ILDIKÓ Az első listán 71 céget hirdettek meg, 37-re érkezett értékelhető ajánlat, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. igazgatósága nyertest is hirdetett, eddig 30 adásvételi szerződés született. Három társaságnál a legmagasabb ajánlatot tevők elállnak a szerződéskötéstől. Két esetben van második pályázó, a harmadiknál viszont nincs. Ilyenkor — mivel az ajánlattevők gondolták meg magukat — a bánatpénz az ÁPV Rt.-nél marad. Két esetben azért nem kötötték meg a szerződést, mert akiknek elővásárlási joguk van, nem nyilatkoztak. A Dokut Rt.-nél amiatt nem került sor az aláírásra, mert a 25,05 százaléknyi részvénypakett nyertese maga a társaság, ám az önkormányzattól korábban már megvásárolták a 15 százalék részvénycsomagot, így a tulajdoni arány meghaladja a társasági törvényben megengedetett mértéket. A Budapestlft nyertese arra hivatkozva jelezte visszalépési szándékát, hogy időközben egy hitelező felszámolási kérelmet nyújtott be a cég ellen. Mivel nincs érvényes felszámolói határozat, vitatott, hogy visszajár-e a bánatpénz. Az első fordulóban megmaradt 34 társaság közül 22-nél a vezetés, illetve a munkavállalók bejelentették, élni kívánnak a versenyen kívüli értékesítés lehetőségével. Ez esetben a vételárnak el kell érnie a limitár 80 százalékát, és csak készpénzben lehet fizetni. Az ÁPV Rt. igazgatósága döntött az üzleti feltételekről — milyen részletfizetésre van lehetőség és milyen biztosítékokat kell bemutatni —, s az érintettek április végéig nyújthatják be részletes ajánlataikat. Öt társaság — az Egri Útépítő Rt., a Mélyfúró Berendezések Gyára Kft., az Olimpia Kft., a Somogy megyei Nyomdaipari Kft. és a Topáz Kereskedelmi Rt. — úgy döntött, maga írja ki és bírálja el a pályázatot (a végső döntést itt is az ÁPV Rt. hozza). Két cég — a BRG Rádiótechnikai Rt. és a Cukorkutató Kft. — az egyszerűsített eljárás felfüggesztését kérte, és azt, hogy a privatizációs intézmény írja ki a pályázatot. Ez esetben nem csak készpénzzel, hanem kárpótlási jeggyel és E-hitellel is lehet fizetni. Három társaságnál nem vették át az ÁPV Rt. tájékoztatóját, illetve nem jeleztek vissza. A Salgótarjáni Vegyipari Gépgyárat és a Polimetál Győri Tömegcikkgyártó Kft.-t felszámolják. Eddig 150-en vásároltak a február végén megjelent második listán szereplő 48 társaság tenderdokumentumaiból — mondta Buglos Katalin (egy dokumentum ára 12 500 forint áfával). A pályázatok beadási határideje május 28., s ezúttal is a legtöbb készpénzt ajánló befektető vásárolhatja meg a céget. Sem az ÁPV Rt., sem a vevő nem léphet föl semmilyen igénynyel a másik féllel szemben. A tegnapi tájékoztatón a listán szereplő vendéglátóipari társaságokat ismertették. A hét céget viszonylag magas, összességében 114 százalékos limitáron ajánlja megvételre az ÁPV Rt. (A 48 társaság adatainak összesítése szerint a névérték 60 százalékát éri el a limitár.) Társaság neve ÁPV Rt. Névérték Limitár Tulajdoni arány (%) (millió forint) (millió forint) Gastron Vendéglátó Rt. 26 41 25 Orient Vendéglátó Rt. 37 87 150 Bigatton Kft. 43 47 26 Gourmandia Kft. 65 1,1 1 Pálya Büfé Kft. 50 0,5 0,7 Terminus Vendéglátó Kft. 31,7 0,52 0,6 Tímea Vendéglátó Kft. 38 0,5 0,4 Forrás: ÁPV Rt. % BELFÖLD Szigorítja a szerződésfigyelést az ÁPV Rt. Nem a döntés helyességét firtatják Március elejétől szerződésmenedzselési feladatot is ellát az etikai ellenőrzési ügyvezető igazgatóság, ami azt jelenti, hogy az adásvételi szerződéses kötelezettségek teljesülését, illetve elmulasztását az ellenőrök figyelik — nyilatkozta a Világgazdaságnak Orbán Sándor, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. ügyvezető igazgatója. MUNKATÁRSUNKTÓL A szerződésmenedzsment nem vizsgálja az adásvételi szerződés létrejöttének körülményeit. Kizárólag az adásvételi szerződésekben rögzítettek teljesülésének üzleti mérlegelése folyik. Tehát nem a döntések helyességét firtatják, s nem azt feszegetik, hogy jó áron kelt-e el a vagyon. (Természetesen az ÁPV Rt. etikai tranzakciós és szerződés-ellenőrzési ügyvezető igazgatósága továbbra is odafigyel a tranzakciók előzményeire.) Orbán Sándor tévedésnek nevezte azt az állítást, hogy korábban a privatizációs szervezet, illetve jogelődei nem foglalkoztak a szerződések teljesülésével. A szerződéseket az aláíró portfólióigazgatóságok kezelték, s bizony nem mindig ítélték meg azonos módon a kötelezettségek teljesítettségének fogalmát. A szankciók alkalmazása is felemás módon érvényesült. Különösen a kezdeti időkben vagy nem szankcionálták a szerződésekben a kötelezettségek elmaradását, vagy nem egységesen. Nehezíti az új egység munkáját, hogy a dokumentumtárban nincs meg minden szerződés eredeti példánya, s a mellékletek is hézagosak. Ugyanakkor a követelések teljesülését dokumentáló levelezés is nehezen követhető. Hozzá kell tenni: a szerződéstárat csupán 1993-ban hozták létre, s a belső szabályozókból nem derül ki egyértelműen, hogy mit várnak el a nyilvántartási rendszertől. Azaz az adatrögzítő szubjektív ítéletétől is függött az adatbevitel, s ebből adódóan egyes kötelezettségek számonkérése “elfelejtődhetett”. A jövőben a számítógép még a lejárat előtt jelzi a határidőket az ügyintézőnek. A szerződések teljesülését ezentúl nem a tranzakciót végzők, hanem az ellenőrök figyelik. A feladat egy kézbe kerülése lehetővé teszi az egységes gyakorlat kialakítását. Mivel a szerződésmenedzserek kizárólag a szerződéses kötelezettségek teljesülésének nyomon követésével foglalkoznak, ezért az ÁPV Rt. gyors és hatékony intézkedést vár el az új egységtől. Nem az új szervezeti egység foglalkozik majd az 1995. évi privatizációs törvény alapján tartós állami tulajdonba sorolt cégekre vonatkozó értékesítési szerződésekkel, az elő- és önprivatizációs, valamint a tanácsadói és az egyéb nem privatizációs szerződésekkel. N. I. Sok a hibás családipótlék-igénylés MUNKATÁRSUNKTÓL Még a mai nap folyamán be lehet küldeni a családipótlékigénylő lapokat. A családok többsége csak nehezen és hibásan küldi vissza a kitöltött nyomtatványokat — nyilatkozta lapunknak Gulyás János, az OEP illetékese. Lehetőség van arra, hogy a családok ezután küldjék vissza a nyomtatványokat. A jövedelemigazolást az szja-bevallás alapján kell kitölteni, és előfordul, hogy az erről szóló igazolást a munkáltató csak március 20. után adja ki a munkavállalónak. Gulyás János elmondta: aki később küldi be az igénylőlapokat, csak késve, de visszamenőlegesen megkapja a pótlékot. Az új támogatási rendszerben áprilistól 1-jétől családi pótlékot az egy- és kétgyermekes szülők csak akkor kapnak, ha a múlt évi jövedelmük alapján számított egy főre jutó nettó jövedelem 19 500 forint alatt van. A jogosultsági határ a gyermekét egyedül nevelő szülő esetében 23 400 forint. A három- és többgyermekes, a tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket nevelő családnak, illetve egyedülállónak a családi pótlék a jövedelmi viszonyoktól függetlenül jár. T. J. Keller László javaslata a 24 milliárdos plusz járulékbevételre A tb nem adott pontos adóslistát A tb-alapok költségvetésében nincs részletezve, hogy a tervezett 24 milliárd forintos rendkívüli járulékbevételt milyen intézkedéssel lehet behajtani. Keller László MSZP-s képviselő javaslata szerint 13 milliárd forintot az adósok felszámolásának meggyorsításával, 5 milliárd forintot a MÁV-tartozás megfizetéséből, 2 milliárdot a költségvetési intézmények járuléktartozásának rendezéséből és 5 milliárdot adósságtörlesztési megállapodás előlegéből még ebben az évben be lehetne szedni, hullni A társadalombiztosítási alapok elfogadott költségvetése nem részletezte tételesen, hogy milyen intézkedésekkel lehetne a parlament által megszavazott 24 milliárdos rendkívüli járulékbehajtást elérni. Ez Keller László szerint azért nem volt lehetséges, mivel még nem volt mód és idő annak részletes vizsgálatára, hogy milyen a tb adósságszerkezete. A tb ugyan már küldött két jelentést — egyet a kormánynak, egyet pedig a költségvetési bizottságnak —, azonban a két jelentésben az a tétel, amely azt mutatta, hogy kikkel és milyen értékben egyezett meg a tb, tízmilliárdos nagyságrenddel különbözött egymástól. Ilyen számításokra alapozva nem lehetett intézkedést tervezni. Keller László egyébként már a költségvetés lezárása előtt megfogalmazott egy olyan intézkedéscsomagot, amely alapján a 24 milliárdos plusz járulékbevétel behajtható. A tbnek adós vállalatok felszámolási eljárásának gyorsításából 13 milliárd forintot lehetne beszedni — véli Keller. A képviselő szerint lehetőség lenne arra, hogy a tb megyei szervezetei mindenhol kérjék be a felszámolóktól, hogy milyen stádiumban állnak a felszámolások. A tb kötelezhetné őket, hogy ne csak a zárómérleg elkészítése után elégítsék ki a tbkövetelést, hanem már a közbülső mérlegkészítéskor is. A tb bírósághoz is fordulhatna az ügyben, ha kifogásolja a felszámoló munkáját. Vannak olyan felszámolási eljárások, amelyek már 5-6 éve tartanak, azonban ebből még egy fillérhez sem jutott hozzá a tb — indokolta a képviselő, hogy miért lenne szükség ilyen intézkedésre. Jelenleg 86 milliárd forinttal tartoznak a felszámolás és csődeljárás alatt álló cégek, 15 százalékos megtérülési arány mellett úgy vélte, hogy reálisnak tűnhet a 13 milliárd forint. Újabb 5 milliárd forint pluszbevételt jelenthetne, ha a kormány rendezné a MÁV tb-tartozását. A vasút egyébként fizeti folyó járulékát, azonban a korábbi évekről még van elmaradt járuléktartozása. A hiányzó összeget ingatlanátadással kívánják kiegyenlíteni. A költségvetési szervek 2 milliárd forinttal tartoznak. A tb a jövőben átadja a kormánynak azt a listát, amely tartalmazza, hogy melyek azok az intézmények, amelyek az adósok körébe tartoznak. Ezután döntenek arról, hogy a tartozást a költségvetés milyen módon fizesse ki a tbnek. Jelenleg 480 ezer olyan folyószámla van, amelyek tulajdonos cégei mintegy 40 milliárd forinttal tartoznak a tb-nek. A tb-nek ezekkel is törekedni kellene a megállapodásra. A szerződéskötés azonban csak úgy jöhetne létre, ha az adós adósságállományának 20 százalékát befizetné a tb kasszájába. Ebből az akcióból ebben az évben 4 milliárdot lehetne behajtani. Újragondolják a jamburgi egyezményt? A Mól csak a jegyzőkönyvből értesült A Mól vezetése csak utólag, a Dunai Imre miniszter tárgyalásainak jegyzőkönyvéből értesült arról, hogy immár nem kedvezményezettje a jamburgi államközi gázszerződésnek. A Mól nem fogadja el ezt a jegyzőkönyvet. Ugyanakkor a vezérigazgató a tárgyalások híve, s nem peres úton kívánja visszaszerezni ezt a jogot. A részvényesek persze perelhetnek, hiszen az olajvállalat privatizációjakor értéknövelő tényezőként szerepelt a jamburgi üzlet birtoklása. Elméletileg fennáll annak a lehetősége, hogy a Mal Rt. részvényesei kártérítési pert indítsanak — nyilatkozta lapunknak Mándoki Zoltán, a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság vezérigazgatója. A privatizáció meghirdetésekor, a vállalat külföldi reklámozásakor, az úgynevezett roadshow alkalmával ugyanis értéknövelő tényezőként említették a jamburgi államközi gázegyezmény kedvezményezettségét. Ha a jamburgi üzletből most majd más húzza a hasznot, a befektetők reklamálhatnak, ám nem a Malnál, hanem az ÁPV Rt.-nél — szögezte le Mándoki. A vezérigazgató nem tudott arról, hogy ezen kedvezményezettségi jog a Panrusgaz Rt.hez került, amelyből ugyan ötven százalékkal a Mal is részesedik, de a másik ötven százalékig az a tulajdonos — az orosz Gazprom —, amely Magyarország gázexportőre is egyben. Mándoki csak abból a jegyzőkönyvből ismerte meg az orosz álláspontot, amelyről lapunk már beszámolt (Világgazdaság, 1996. március 13., 1. oldal), és amelyben Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter nem tiltakozott az orosz közlés ellen. Mándoki Zoltán elmondása szerint a Mal jegyzőkönyvei — amennyiben nézetkülönbség áll fenn a felek között — rögzítik az egyező pontokat, viszont a különvélemény megjelenítése nélkül nem írják alá az emlékeztetőt. Amikor a Mól vezetői megismerték a jegyzőkönyvben foglaltakat, arra kérték Dunait, hogy fogalmazzon meg új magyar álláspontot, és azt juttassa el az orosz félnek, ugyanis a Mal meg akarja tartani a jamburgi egyezmény kedvezményezettségét. Mándoki elmondta, hogy most, amikor már piaci ára lesz a földgáznak, és valódi nyereséget hozna a cégének, nem szeretnének elesni egy jelentős bevételi forrástól egy orosz—magyar vegyes vállalat javára. A Mal vezérigazgatója úgy véli, a kedvezményezettséget tárgyalásokkal kell megtartani, visszaszerezni, nem pedig peres úton. Mindemellett kérdéses — Mándoki szerint is —, hogy az orosz fél elfogadja-e az új magyar álláspontot. A vezérigazgató kérdésünkre kifejtette, hogy a jamburgi egyezmény kedvezményezettségének megszerzése valóban az orosz törekvések részét képezi, ugyanis a Panrusgaz Rt.-n keresztül szeretnének eljutni közvetlenül a fogyasztókhoz. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint még nem lehetnek az orosz— magyar vegyes vállalatnak gáznagykereskedői jogai, mert még nincs tárolókapacitása, és még nincs csővezeték a tulajdonában. Meggyet Rahimkulov, a Panrusgaz vezérigazgatója viszont a Ráadás című rádióműsorban a közelmúltban kifejtette, hogy terveik szerint hamarosan megépül a tárolójuk. A magyar kormány szerinte már elvi beleegyezését adta ahhoz, hogy a megépülő déli vezetékszakasz a Panrusgaz tulajdona legyen. Amennyiben a Panrusgaznak nagykereskedői jogosítványai lesznek, mutattak rá a szakértők, akkor a földgáz szállítása és árképzése orosz “fennhatóság” alá kerül. Mándoki Zoltán a fideszes Kósa Lajos felvetésére — amely szerint az energiahordozókkal történő zsarolási pozíció súlyosabb Magyarország számára, mintha NATO-csatlakozásunkat elleneznék — kifejtette: “nem szeretném feltételezni, hogy az energiacsapot politikai eszközként használná fel az orosz fél”. A Mal Rt. vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a cégben 58 százalékig tulajdonos ÁPV Rt. legújabb elképzelését, amely szerint a Mal gázrészlege különálló cégként működne, nem tartja szerencsésnek. Ebben az ügyben egy hónappal ezelőtt tárgyalt utoljára Suchman Tamás privatizációért felelős miniszterrel. Soros Károly Attila, az IKM politikai államtitkára lapunk kérdéseire nem volt hajlandó válaszolni. Március 15-étől megszűnt az orosz földgáz exportvámja, ettől azonban nem lesz olcsóbb a gáz Magyarországon. A Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (MOl) a gázt is belföldi áron vásárolja az importőr Panrusgaztól. Lapunk érdeklődésére az utóbbi társaság vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy cége éves eladási szerződést kötött a Mollal, amin nem kíván változtatni. A gáz olcsóbbodásából eredő haszon tehát a Panrusgaznál csapódik le. Az illetékes ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Molhoz a megállapodott időre és mennyiségben érkezik a földgáz. Mint arról korábban beszámoltunk, már Ausztria és Lengyelország is megkötötte az orosz gázra vonatkozó éves gázszállítási szerződését. Bár a két ország közvetlenül a Gazpromtól vásárol, az utóbbi panaszkodott, hogy a vám megszüntetésének haszonélvezője a Gazprom lesz. A Népjóléti ÉT ülése Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) ügyvivője szerint első ízben júliusban juthatnak több bérhez a dolgozók, igaz, akkor az áprilisig visszamenőleg érvényes emelést is megkapják. Ez az időpont azonban késői ahhoz, hogy májusra megemelt összegű bért számfejtsenek — mondta Gácsi Mária. Szabó György népjóléti miniszter elmondta: hamarosan elkészül az a finanszírozási kormányrendelet, amelynek alapján a béremelés forrását az egészségbiztosító átutalhatja az intézményeknek. Az egészségügyiekénél biztosabbnak tűnik a szociális intézményekben dolgozók májusi béremelése. A szociális ágazat bérfejlesztésének fedezetét teljes egészében a központi költségvetés biztosítja.