Világgazdaság, 1996. április (28. évfolyam, 64/6824-84/6844. szám)
1996-04-12 / 72. (6832.) szám
A Csabai Konzervgyár Rt. múlt évi mérlege Az MBFB megválna a részvényeitől A békéscsabai konzervipari részvénytársaság ötmilliárd forint árbevétellel zárta az 1995- ös gazdasági évet. A társaságnál a teljes tőkére vetített nyereség aránya 28 százalékos. Az eredmény alapján a kizárólagos tulajdonos MBFB Rt. 300 millió forint osztalékot fizethetett volna, ám úgy döntött: az adózás utáni nyereség teljes összegét a társaságnál hagyja és fejlesztésre fordítja. A MIMIZ Kaposi Annamária, az MBFB Rt. vezérigazgató-helyettese lapunknak elmondta: az MBFB Rt. sikeresen reorganizálta a békéscsabai konzervgyárat. Az MBFB Rt. vállalását teljesítette, a békéscsabai társaság 1995-re a hazai konzervipar meghatározó gyára lett. Tőkeerős, kiegyensúlyozott pénzügyi gazdálkodás jellemzi. Az MBFB Rt. induláskor 1995 március elsején 200 millió forint forgóalaptőkét juttatott a gyárnak. A társaság a szezonális termelést 1995-ben a 200 millió forint készpénztőkéből és mintegy 500 millió forint külső banki hitelből fedezte. A sikeres üzleti évnek köszönhetően az 500 millió forint szezonális időszakra felvett banki hitelt a békéscsabai társaság 1996 februárjában visszafizette. A tartósítóipari vállalatokra nem jellemző módon ma a gyárnak 100 millió forint betétállománya van, amely kamataival együtt jelentős önerőt képvisel az 1996- os gazdasági év szezonális kiadásainál. A vezérigazgató-helyettes az MBFB konzervgyárral kapcsolatos terveiről lapunknak elmondta: az MBFB Rt. szívesen maradna továbbra is meghatározó tulajdonosa a társaságnak. A részvények eladásából származó bevételből azonban tovább folytathatná más, likviditási problémákkal küszködő gyárak reorganizációját. A békéscsabai gyárnál elért eredmények azt igazolják: ma bizonyos meglévő termelő kapacitásokat lehet eredményesen menedzselni, illetve átszervezni. Az MBFB Rt. egyébként azt tervezi, hogy nem nyilvános, hanem másodlagos forgalomban értékesíti a konzervipari részvénytársaság többségi részvényeit. Viszont erősen foglalkozik azzal a gondolattal is, hogy nem adja el a részvények 100 százalékát, hanem egy blokkoló kisebbségi részvénycsomagot megtart avégett, hogy a békéscsabai gyár több évre kidolgozott komplex termeltetési, gyártási és piaci startégiája maradéktalanul megvalósuljon. Kaposi Annamária utalt arra: az MBFB Rt. megvizsgálta a részvénytársaság esetleges tőzsdei bevezetésének lehetőségét is. Ám, önálló tőzsdei bevezetésre csak két teljes üzleti év után, gyakorlatilag 1998-ban lenne lehetőség. A Glóbus Rt. felkereste az MBFB Rt.-t azzal a javaslattal, hogy a Glóbus és a Csabai Konzervgyár Rt. együtt menjen tőzsdére. Egy esetleges egyesítés esetén nem kellene Békéscsabának kivárni a két teljes üzleti évet. A Glóbus egyébként húsalapanyagú konzerveket gyárt, így a két cég egységes tőzsdei bevezetése egyik fél üzleti érdekeit sem sértené. Az MBFB Rt. mégis visszautasította a Glóbus Rt. ajánlatát. Kaposi Annamária szerint azért, mert ma a békéscsabai gyár anyagi kondíciói messze felülmúlják az eladósodott Globusét és egy esetleges fúzióval Békéscsaba nivelláló szerepet töltene be a Globus Rt. javára. Az MBFB Rt. egyébként zárt körben, meghívásos alapon, néhány hónappal ezelőtt már pályáztatta a gyár többségi részvényeit. A tárgyalásra egy angol stratégiai befektetőt, egy amerikai stratégiai és pénzügyi befektető konzorciumot hívtak meg, illetve egy Oroszországban kereskedő német céget. A zártkörű versenytárgyalások eredményei igazolták: a békéscsabai konzergyárat 3 milliárd forint alatt nem szabad eladni. A gyár auditált értéke 1994-ben 300 millió forint volt. A Békéscsabai Konzervgyár Rt. 40 millió forintért tavaly év végén megvásárolta a dabasi konzervgyár dzsemkészítő komplett gépsorát. Az idei évben már elkezdődik a gyártás is. A profilbővítés elengedhetetlen feltétele annak, hogy a gyár a — FÁK és nyugat-európai — külpiaci pozícióit megőrizze. A szintén Dabasról vásárolt gépeken gyár 1996- ban 800 tonna meggybefőtt és 200 tonna szilvabefőtt gyártását is tervezi. Az alapanyagot elsősorban a Nyírségben termeltetik meg. Fejlesztésre közel egymilliárd forintot fordítanak. A tésztagyár gépsorának korszerűsítésére és a kapacitás bővítésére összesen 500 millió forintot fordítanak. A még ez évben elkezdődik a gyár állagmegóvását szolgáló rekonstrukciók sorozata is, amelynek teljes összege várhatóan 400 millió forint lesz. Cáfolnak a külföldi gyógyszergyártók A napokban a Magyar Gyógyszergyártók és Nagykereskedők Szövetsége több hibás adatot juttatott el a sajtóhoz — állapítja meg a Nemzetközi Gyógyszergyártók Szövetségének közleménye. A Nemzetközi Gyógyszergyártók Egyesületének tagvállalatai 1995-ben 850 millió forintot fizettek társadalombiztosítási hozzájárulás formájában, 4,7 milliárd forint értékben fektettek be, míg a külföldi tagvállalatokat sújtó 8 százalékos import vámpótlék miatt mintegy 2,8 milliárd forintot fizettek be a költségvetésnek. A közlemény megállapítja, hogy külföldi gyógyszergyártók nemzetközi költségszerkezetének és a magyarországi gyárak hazai költségszerkezetének egybevetéséből inkorrekt félrevezetés az egy dobozra eső magyarországi profitra vonatkozó összehasonlítást megjelentetni. A magyarországi piaci helyzet miatt ugyanis az AIPM tagvállalatok magyarországi költségszerkezete és így profitrátája eltér az iparág nemzetközi átlagától. A MAGYOSZ-közleményben szereplő adatokból kiderül, hogy a magyarországi gyógyszergyárak 113,9 milliárdra becsült 1995-ös nettó árbevétele és 19,4 milliárd forintos nyeresége átlagosan nem a szintén a MAGYOSZ diagramján közölt 5 százalékos, hanem 17 százalékos profitot jelent. Figyelembe véve, hogy a legnagyobb magyarországi gyártók ráadásul adómentességet élveznek, részükről nem megalapozott dolog az alacsony jövedelmezőségre hivatkozva piacvédelmet sürgetni. VÁLLALKOZÁSI PIAC Közvetlen gázforgalmazásra készül Hosszú távú szerződést készít elő a Panrusgas A Panrusgaz magyar—orosz vegyes vállalat és a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. a magyarországi hosszú távú földgázellátás érdekében 2010-ig szóló szerződést készít elő. A társaság — amint megfelel a törvényi feltételeknek, közvetlen gázforgalmazásba kezdenek az országban — hangzott el a társaság tájékoztatóján. UlfHIUHUT A társaság tavaly 4,3 milliárd köbméter földgázt értékesített a Mal Rt.-n keresztül Magyarországon, a hosszú tél miatt 40 százalékkal többet a szerződöttnél — közölte Meggyed /fa/Jím&Mov vezérigazgató. Az idei import 5,8 milliárd köbméter. Tavaly a Mol 11 milliárd köbméter földgázt értékesített, ebből 4,3 milliárd köbmétert a Panrusgáz szállított, 4,8 milliárd köbmétert saját termelésből biztosítottak, 2 milliárd köbméter pedig az orenburgi egyezmény keretében érkezett Magyarországra. A Panrusgáz és a Mal várhatóan rövidesen megállapodik a hosszú távú szállítási szerződés, illetve a mindenkori ár képzését szabályozó árformula ügyében. Az árformulát a Panrusgaz elképzelése szerint csak igen indokolt esetben vizsgálnák felül, azt azonban még tisztázni kell, hogy milyen piaci változás tekintendő elégséges indoknak. A Panrusgáz előrejelzése szerint Magyarországon 1999-ben 10,2 milliárd köbméterre, 2010-ben pedig 15,8 milliárd köbméterre nő a földgázimport-igény. Többek között ennek kielégítését is szolgálja a Magyarországon át Dél-Európába vezető tranzit gázvezeték megépítése is, amelynek megvalósíthatósági tanulmányáról április végén határoznak. A finanszírozásra kétféle elképzelést dolgoztak ki, a hitelből, illetve a negyven százalékkal olcsóbbnak ígérkező önerős építkezést. A beruházás várható nagysága 500 millió dollár, megvalósítására három lépésben kerülne sor. Elsőként a vezetékeket építik meg, amelyeken 1998-ban már olaszországi földgáztranzitot terveznek, ezt követően épülne a kompresszor és a tárolók. A költségek csökkentésére a Panrusgáz ma kezd tárgyalásokat a Dunaferr Rt.-vel. Rahimkulov elképzelése szerint a Dunaferr lemezt szállítana Ukrajnában, ahol abból az orosz tartozások törlesztése fejében készítenék a csővezetéket. Hasonló megállapodások révén — amelyekhez az orosz és a magyar kormány együttműködésére, azaz vám- és adóelengedésére lenne szükség — mintegy 15 százalékkal csökkenne a szükséges ráfordítások nagysága. A felelősségteljes beruházásra való tekintettel a Panrusgáz a társaság részvényeiből egy aranyrészvényt kíván a magyar államnak átadni. A társaság azt tervezi, hogy a vezetéken áthaladó gázból 2010 után mintegy évi 2-3 milliárd köbméternyit maga értékesít az országban, amint eleget tud tenni a szükséges törvényi feltételeknek. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy kizárólag új területek, fogyasztók gázellátásba való bekapcsolásáról lenne szó, terjeszkedése nem más szolgáltatók rovására menne. B. H. L. Tulajdonosi háttér A vegyes vállalat 1994 októberében jött létre, 120 millió forintos alaptőkével a Magyarországra irányuló földgázszállítások lebonyolítása érdekében. Tulajdonosai a a Rao Gazprom (40 százalék), a Mal Rt. (50 százalék) és az Interprocom (10 százalék), ez utóbbi a Gazexport cégen keresztül Gazprom-érdkeltség alapító okirata szerint a társaság igyekszik a gázszállítások áruexporttal történő ellentételezését elősegíteni, de erre szerződéses kötelezettsége nincs. Tavaly 6-7 milliárd forintnyi ilyen ügyletet vállalt, amit 60-65 millió dolláros kiszállításával túl is teljesített. Az összegben szénhidrogén-ipari berendezések, gyógyszerek, híradástechnikai cikkek szerepeltek. A Saab magyarországi irodája nem szűnik meg Gripenek a Közel-Keletre A Saab brit partnere, a British Aerospace (BAE) a Jas 39 Gripent most Szaúd-Arábiának próbálja eladni. Ez a típus azonban nem pontosan ugyanaz, mint amelyet a svéd légierő megrendelt. Az exportra szánt gépeknél több olyan kívánalom van, amelyet a NATO-szabványok szerint kell kialakítani és ez a típus először idén augusztusban lesz kész. Ezt a NATO-kompatibilis gépet ajánlották már Magyarországnak, de próbálnak betörni vele a lengyel, a cseh és az osztrák piacra is. MUNKATÁRSUNKTÓL A szaúdi üzletet a svéd kormánynak is jóvá kell hagynia. Ez azonban azt jelentené, hogy megtörnék azt a korábbi svéd gyakorlatot, hogy az ország nem ad el fegyverrendszert a Közel-Keletre. A Saab és a BAE között 1995 óta van életben együttműködési szerződés közös piackutatásra és a Gripen exportképessé tételére. Az angol Flight International újság értesülése szerint a britek most úgy vélik, hogy saját gépük, a Hawk 200 nem eléggé versenyképes az amerikai F—16-tal szemben. A svéd Jas azonban kielégíthetné a szaúdi igényeket. Szaúd-Arábiának jelenleg 100 darab régebbi típusú F—5-ös amerikai repülőgépe van, amelyeket modernebbekre kívánja lecserélni. Jan Ahlgren, a Saab Military Aircraft tájékoztatási főnöke szerint az egész hírt csupán az újság találta ki. Eddig Európán és Chilén kívül egyetlen országnak sem ajánlották a Gripent. Az azonban tény, hogy több olyan régebbi típusú harci repülőgép van, amelyek kiváltására a Jas 39 Gripen nagyon alkalmas volna. Ezek közé tartozik például az F—5-ös is, így elméletben volna lehetőség szélesebb körű exportra, például akár Szaúd- Arábiába is. Miközben a Gripen eladások a kelet-európai országokba nem okoznak politikai problémákat Svédországban, egy esetleges repülőgépexport a Közel-Keletre politikai robbanásként hatna. Ott ugyanis megvan a veszélye fegyveres konfliktus kialakulásának. Éppen ezért eddig oda csak terepjárókat és radarrendszereket lehetett exportálni, fegyverrendszert azonban nem. A britek azonban egészen másként látják a helyzetet. Őket régi szálak fűzik ehhez a területhez. A British Aerospece például Szaúd-Arábiában több ezer alkalmazottat foglalkoztat. A Gripen harmadik országba irányuló exportját — az együttműködési szerződés szerint — mind a svéd, mind pedig a brit kormánynak jóvá kell hagynia. Az tény, hogy egy esetleges szaúdi üzlet részletei még nagyon bizonytalanok. Az azonban már egyre jobban érezhető, hogy a svéd restriktív fegyvereladási gyakorlatot a jövőben egyre nehezebb lesz folytatni. Más északi országok már régen feloldották ezekre az országokra a tilalmat. A Jas, amelynek fenntartási költségei viszonylag alacsonyak, nagyon megfelelne kis országok légvédelme számára. A növekvő fejlesztési költségek a védelmi iparon belül már eddig is a nemzetközi együttműködés irányába hatottak és éppen emiatt liberalizálni kellene a svéd fegyvereladási gyakorlatot is. Marad a budapesti képviselet A Saab magyarországi irodájának vezetője Torbjörn Nordstrom, reagálva a napokban velük kapcsolatban megjelent hírekre, lapunknak elmondta: nem fogják bezárni az irodát akkor sem, ha a Gripen-szerződés nem jön létre. Elkezdtek már dolgozni Angliában és Svédországban is, megpróbálják “eladni" Magyarországot, megismertetni az ottani cégekkel az itteni lehetőségeket. Felépítenek egy adatbázist, s összehasonlítják hasonló svéd és angliai adatbázisokkal, megpróbálják megtalálni a kapcsolódási pontokat. Mirage—F—16— Gripen helyett Lengyel—cseh közös harci gép? A lengyel és a cseh hadsereg együtt kíván működni harci repülőgépek közeljövőben esedékes vásárlásában, s konzultálni fognak a géptípus kiválasztásában is — jelentette ki szerdán Varsóban Roman Czerwinski ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes. Mindkét ország hadserege ugyanazon döntés előtt áll: a szóba jöhető gyártmányok a svéd Gripen, az amerikai F— 16-os, illetve a francia Mirage — tette hozzá Vladimír Prochazka, a cseh parlament honvédelmi bizottságának a lengyel fővárosban tárgyaló képviselője. Bár még korai arról beszélni, hogy épül-e valaha mindkét ország hadserege által hasznosítható közös fejlesztésű repülőgép, az első lépések ebben az irányban is megtörténtek — mondta a lengyel miniszter. Czerwinski említést tett arról is, hogy a védelmi együttműködés terén már vannak eredmények, ezek közé tartozik például, hogy a csehek tavaly MiG—29-es repülőgépeket cseréltek lengyel Sokol helikopterekre. (MTI)