Világgazdaság, 1996. április (28. évfolyam, 64/6824-84/6844. szám)

1996-04-12 / 72. (6832.) szám

A Csabai Konzervgyár Rt. múlt évi mérlege Az MBFB megválna a részvényeitől A békéscsabai konzervipari részvénytársaság ötmilliárd forint árbevétellel zárta az 1995- ös gazdasági évet. A társaságnál a teljes tőkére vetített nyereség aránya 28 százalékos. Az eredmény alapján a kizárólagos tulajdonos MBFB Rt. 300 millió forint osztalékot fizethe­tett volna, ám úgy döntött: az adózás utáni nyereség teljes összegét a társaságnál hagyja és fejlesztésre fordítja. A MIMIZ Kaposi Annamária, az MBFB Rt. vezérigazgató-he­lyettese lapunknak elmondta: az MBFB Rt. sikeresen reor­ganizálta a békéscsabai kon­zervgyárat. Az MBFB Rt. vál­lalását teljesítette, a békéscsa­bai társaság 1995-re a hazai konzervipar meghatározó gyá­ra lett. Tőkeerős, kiegyensú­lyozott pénzügyi gazdálkodás jellemzi. Az MBFB Rt. induláskor 1995 március elsején 200 mil­lió forint forgóalaptőkét jutta­tott a gyárnak. A társaság a szezonális termelést 1995-ben a 200 millió forint készpénz­tőkéből és mintegy 500 millió forint külső banki hitelből fe­dezte. A sikeres üzleti évnek köszön­h­etően a­z 500 m­i­ll­i­ó fo­rint szezonális időszakra fel­vett banki hitelt a békéscsabai társaság 1996 februárjában visszafizette. A tartósítóipari vállalatokra nem jellemző mó­don ma a gyárnak 100 millió forint betétállománya van, amely kamataival együtt je­lentős önerőt képvisel az 1996- os gazdasági év szezonális ki­adásainál. A vezérigazgató-helyettes az MBFB konzervgyárral kap­csolatos terveiről lapunknak el­mondta: az MBFB Rt. szíve­sen maradna továbbra is meg­határozó tulajdonosa a társa­ságnak. A részvények eladá­sából származó bevételből azonban tovább folytathatná más, likviditási problémákkal küszködő gyárak reorganizá­cióját. A békéscsabai gyárnál elért eredmények azt igazol­ják: ma bizonyos meglévő ter­melő kapacitásokat lehet ered­ményesen menedzselni, illet­ve átszervezni. Az MBFB Rt. egyébként azt tervezi, hogy nem nyilvános, hanem másodlagos forgalom­ban értékesíti a konzervipari részvénytársaság többségi részvényeit. Viszont erősen foglalkozik azzal a gondolat­tal is, hogy nem adja el a rész­vények 100 százalékát, hanem egy blokkoló kisebbségi rész­vénycsomagot megtart avé­gett, hogy a békéscsabai gyár több évre kidolgozott komp­lex termeltetési, gyártási és piaci startégiája maradéktala­nul megvalósuljon. Kaposi Annamária utalt ar­ra: az MBFB Rt. megvizsgálta a részvénytársaság esetleges tőzsdei bevezetésének lehető­ségét is. Ám, önálló tőzsdei bevezetésre csak két teljes üz­leti év után, gyakorlatilag 1998-ban lenne lehetőség. A Glóbus Rt. felkereste az MBFB Rt.-t azzal a javaslattal, hogy a Glóbus és a Csabai Konzerv­gyár Rt. együtt menjen tőzsdé­re. Egy esetleges egyesítés ese­tén nem kellene Békéscsabá­nak kivárni a két teljes üzleti évet. A Glóbus egyébként húsalapanyagú konzerveket gyárt, így a két cég egységes tőzsdei bevezetése egyik fél üzleti érdekeit sem sértené. Az MBFB Rt. mégis visszautasí­totta a Glóbus Rt. ajánlatát. Kaposi Annamária szerint azért, mert ma a békéscsabai gyár anyagi kondíciói messze felülmúlják az eladósodott Globusét és egy esetleges fú­zióval Békéscsaba nivelláló szerepet töltene be a Globus Rt. javára. Az MBFB Rt. egyébként zárt körben, meghívásos alapon, néhány hónappal ezelőtt már pályáztatta a gyár többségi részvényeit. A tárgyalásra egy angol stratégiai befektetőt, egy amerikai stratégiai és pénzügyi befektető konzorciumot hív­tak meg, illetve egy Oroszor­szágban kereskedő német cé­get. A zártkörű versenytárgya­lások eredményei igazolták: a békéscsabai konzergyárat 3 milliárd forint alatt nem sza­bad eladni. A gyár auditált ér­téke 1994-ben 300 millió fo­rint volt. A Békéscsabai Konzervgyár Rt. 40 millió forintért tavaly év végén megvásárolta a dabasi konzervgyár dzsemkészítő komplett gépsorát. Az idei évben már elkezdődik a gyártás is. A profilbővítés elengedhetetlen feltétele annak, hogy a gyár a — FÁK és nyugat-európai — külpiaci pozícióit megőrizze. A szintén Dabasról vásárolt gépeken gyár 1996- ban 800 tonna meggybefőtt és 200 tonna szilvabefőtt gyár­tását is tervezi. Az alapanyagot elsősorban a Nyírségben termeltetik meg. Fejlesztésre közel egymilliárd forintot fordítanak. A tésztagyár gépsorának korszerűsítésére és a kapacitás bővítésére összesen 500 millió forintot fordíta­nak. A még ez évben elkezdődik a gyár állagmegóvását szolgáló rekonstrukciók sorozata is, amelynek teljes össze­ge várhatóan 400 millió forint lesz. Cáfolnak a külföldi gyógyszergyártók A napokban a Magyar Gyógyszergyártók és Nagy­­kereskedők Szövetsége több hibás adatot juttatott el a saj­tóhoz — állapítja meg a Nem­zetközi Gyógyszergyártók Szövetségének közleménye. A Nemzetközi Gyógyszer­gyártók Egyesületének tagvál­lalatai 1995-ben 850 millió fo­rintot fizettek társadalombiz­tosítási hozzájárulás formájá­ban, 4,7 milliárd forint érték­ben fektettek be, míg a külföldi tagvállalatokat sújtó 8 százalé­kos import vámpótlék miatt mintegy 2,8 milliárd forintot fizettek be a költségvetésnek. A közlemény megállapítja, hogy külföldi gyógyszergyár­tók nemzetközi költségszerke­zetének és a magyarországi gyárak hazai költségszerkeze­tének egybevetéséből inkorrekt félrevezetés az egy dobozra eső magyarországi profitra vonat­kozó összehasonlítást megje­lentetni. A magyarországi pia­ci helyzet miatt ugyanis az AIPM tagvállalatok magyar­­országi költségszerkezete és így profitrátája eltér az iparág nemzetközi átlagától. A MAGYOSZ-közlemény­­ben szereplő adatokból kide­rül, hogy a magyarországi gyógyszergyárak 113,9 milli­­árdra becsült 1995-ös nettó ár­bevétele és 19,4 milliárd forin­tos nyeresége átlagosan nem a szintén a MAGYOSZ diagram­ján közölt 5 százalékos, hanem 17 százalékos profitot jelent. Figyelembe véve, hogy a leg­nagyobb magyarországi gyár­tók ráadásul adómentességet élveznek, részükről nem meg­alapozott dolog az alacsony jö­vedelmezőségre hivatkozva pi­acvédelmet sürgetni. VÁLLALKOZÁS­I PIAC Közvetlen gázforgalmazásra készül Hosszú távú szerződést készít elő a Panrusgas A Panrusgaz magyar—orosz vegyes vállalat és a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. a magyar­­országi hosszú távú földgázellátás érdekében 2010-ig szóló szerződést készít elő. A társaság — amint megfelel a törvényi feltételeknek, közvetlen gázforgalmazásba kezdenek az országban — hangzott el a társaság tájékoztatóján. UlfHIUHU­T A társaság tavaly 4,3 milli­árd köbméter földgázt értéke­sített a Mal Rt.-n keresztül Ma­gyarországon, a hosszú tél mi­­­att 40 százalékkal többet a szer­ződöttnél — közölte Meggyed /fa/Jím&M­ov vezérigazgató. Az idei import 5,8 milliárd köb­méter. Tavaly a Mol 11 milliárd köbméter földgázt értékesített, ebből 4,3 milliárd köbmétert a Panrusgáz szállított, 4,8 milli­árd köbmétert saját termelés­ből biztosítottak, 2 milliárd köbméter pedig az orenburgi egyezmény keretében érkezett Magyarországra. A Panrusgáz és a Mal várha­tóan rövidesen megállapodik a hosszú távú szállítási szerző­dés, illetve a mindenkori ár képzését szabályozó árformu­la ügyében. Az árformulát a Panrusgaz elképzelése szerint csak igen indokolt esetben vizsgálnák felül, azt azonban még tisztázni kell, hogy mi­lyen piaci változás tekintendő elégséges indoknak. A Pan­rusgáz előrejelzése szerint Ma­gyarországon 1999-ben 10,2 milliárd köbméterre, 2010-ben pedig 15,8 milliárd köbméter­re nő a földgázimport-igény. Többek között ennek kielégí­tését is szolgálja a Magyaror­szágon át Dél-Európába veze­tő tranzit gázvezeték megépí­tése is, amelynek megvalósít­hatósági tanulmányáról ápri­lis végén határoznak. A finan­szírozásra kétféle elképzelést dolgoztak ki, a hitelből, illetve a negyven százalékkal ol­csóbbnak ígérkező önerős épít­kezést. A beruházás várható nagy­sága 500 mill­ió dol­lár, megva­lósítására három lépésben ke­rülne sor. Elsőként a vezetéke­ket építik meg, amelyeken 1998-ban már olaszországi földgáztranzitot terveznek, ezt követően épülne a komp­resszor és a tárolók. A költsé­gek csökkentésére a Panrus­gáz ma kezd tárgyalásokat a Dunaferr Rt.-vel. Rahimkulov el­képzelése szerint a Dunaferr lemezt szállítana Ukrajnában, ahol abból az orosz tartozások törlesztése fejében készítenék a csővezetéket. Hasonló meg­állapodások révén — amelyek­hez az orosz és a magyar kor­mány együttműködésére, azaz vám- és adóelengedésére len­ne szükség — mintegy 15 szá­zalékkal csökkenne a szüksé­ges ráfordítások nagysága. A felelősségteljes beruházásra való tekintettel a Panrusgáz a társaság részvényeiből egy aranyrészvényt kíván a magyar államnak átadni. A társaság azt tervezi, hogy a vezetéken át­haladó gázból 2010 után mint­egy évi 2-3 milliárd köbméter­nyit maga értékesít az ország­ban, amint eleget tud tenni a szükséges törvényi feltételek­nek. A vezérigazgató hangsú­lyozta, hogy kizárólag új terü­letek, fogyasztók gázellátásba való bekapcsolásáról lenne szó, terjeszkedése nem más szolgáltatók rovására menne. B. H. L. Tulajdonosi háttér A vegyes vállalat 1994 októberében jött létre, 120 millió forintos alaptőkével a Magyarországra irányuló földgáz­­szállítások lebonyolítása érdekében. Tulajdonosai a a Rao Gazprom (40 százalék), a Mal Rt. (50 százalék) és az Interprocom (10 százalék), ez utóbbi a Gazexport cégen keresztül Gazprom-érdkeltség­ alapító okirata szerint a tár­saság igyekszik a gázszállítások áruexporttal történő ellen­­tételezését elősegíteni, de erre szerződéses kötelezettsége nincs. Tavaly 6-7 milliárd forintnyi ilyen ügyletet vállalt, amit 60-65 millió dolláros kiszállításával túl is teljesített. Az összegben szénhidrogén-ipari berendezések, gyógyszerek, híradástechnikai cikkek szerepeltek. A Saab magyarországi irodája nem szűnik meg Gripenek a Közel-Keletre A Saab brit partnere, a British Aerospace (BAE) a Jas 39 Gripent most Szaúd-Arábiának próbálja eladni. Ez a típus azonban nem pontosan ugyanaz, mint amelyet a svéd légi­erő megrendelt. Az exportra szánt gépeknél több olyan kívánalom van, amelyet a NATO-szabványok szerint kell kialakítani és ez a típus először idén augusztusban lesz kész. Ezt a NATO-kompatibilis gépet ajánlották már Magyaror­szágnak, de próbálnak betörni vele a lengyel, a cseh és az osztrák piacra is. MUNKATÁRSUNKTÓL A szaúdi üzletet a svéd kor­mánynak is jóvá kell hagynia. Ez azonban azt jelentené, hogy megtörnék azt a korábbi svéd gyakorlatot, hogy az ország nem ad el fegyverrendszert a Közel-Keletre. A Saab és a B­AE között 1995 óta van életben együttműkö­dési szerződés közös piacku­tatásra és a Gripen exportké­pessé tételére. Az angol Flight International újság értesülése szerint a britek most úgy vélik, hogy saját gépük, a Hawk 200 nem eléggé versenyképes az amerikai F—16-tal szemben. A svéd Jas azonban kielégít­hetné a szaúdi igényeket. Sza­­úd-Arábiának jelenleg 100 da­rab régebbi típusú F—5-ös amerikai repülőgépe van, ame­lyeket modernebbekre kíván­ja lecserélni. Jan Ahlgren, a Saab Mili­­tary Aircraft tájékoztatási fő­nöke szerint az egész hírt csu­pán az újság találta ki. Eddig Európán és Chilén kívül egyet­len országnak sem ajánlották a Gripent. Az azonban tény, hogy több olyan régebbi típu­sú harci repülőgép van, ame­lyek kiváltására a Jas 39 Gri­pen nagyon alkalmas volna. Ezek közé tartozik például az F—5-ös is, így elméletben vol­na lehetőség szélesebb körű exportra, például akár Szaúd- Arábiába is. Miközben a Gripen eladá­sok a kelet-európai országok­ba nem okoznak pol­iti­kai prob­lémákat Svédországban, egy esetleges repülőgépexport a Közel-Keletre politikai robba­násként hatna. Ott ugyanis megvan a veszélye fegyveres konfliktus kialakulásának. Ép­pen ezért eddig oda csak terep­járókat és radarrendszereket le­hetett exportálni, fegyverrend­szert azonban nem. A britek azonban egészen másként lát­ják a helyzetet. Őket régi szá­lak fűzik ehhez a területhez. A British Aerospece például Sza­­úd-Arábiában több ezer alkal­mazottat foglalkoztat. A Gripen harmadik ország­ba irányuló exportját — az együttműködési szerződés sze­rint — mind a svéd, mind pe­dig a brit kormánynak jóvá kell hagynia. Az tény, hogy egy esetleges szaúdi üzlet rész­letei még nagyon bizonytala­nok. Az azonban már egyre jobban érezhető, hogy a svéd restriktív fegyvereladási gya­korlatot a jövőben egyre nehe­zebb lesz folytatni. Más északi országok már régen feloldot­ták ezekre az országokra a ti­lalmat. A Jas, amelynek fenn­tartási költségei viszonylag alacsonyak, nagyon megfelel­ne kis országok légvédelme számára. A növekvő fejleszté­si költségek a védelmi iparon belül már eddig is a nemzetkö­zi együttműködés irányába ha­tottak és éppen emiatt liberali­zálni kellene a svéd fegyvere­ladási gyakorlatot is. Marad a budapesti képviselet A Saab magyarországi irodájának vezetője Torbjörn Nordstrom, reagálva a napokban velük kapcsolatban meg­jelent hírekre, lapunknak elmondta: nem fogják bezárni az irodát akkor sem, ha a Gripen-szerződés nem jön létre. Elkezdtek már dolgozni Angliában és Svédországban is, megpróbálják “eladni" Magyarországot, megismertetni az ottani cégekkel az itteni lehetőségeket. Felépítenek egy adatbázist, s összehasonlítják hasonló svéd és angliai adatbázisokkal, megpróbálják megtalálni a kapcsolódási pontokat. Mirage—F—16— Gripen helyett Lengyel—cseh közös harci gép? A lengyel és a cseh hadse­reg együtt kíván működni har­ci repülőgépek közeljövőben esedékes vásárlásában, s kon­zultálni fognak a géptípus ki­választásában is — jelentette ki szerdán Varsóban Roman Czerwinski ipari és kereske­delmi miniszterhelyettes. Mindkét ország hadserege ugyanazon döntés előtt áll: a szóba jöhető gyártmányok a svéd Gripen, az amerikai F— 16-os, illetve a francia Mi­­rage — tette hozzá Vladimír Prochazka, a cseh parlament honvédelmi bizottságának a lengyel fővárosban tárgyaló képviselője. Bár még korai arról beszél­ni, hogy épül-e valaha mind­két ország hadserege által hasznosítható közös fejlesz­tésű repülőgép, az első lépé­sek ebben az irányban is meg­történtek — mondta a lengyel miniszter. Czerwinski emlí­tést tett arról is, hogy a védel­mi együttműködés terén már vannak eredmények, ezek kö­zé tartozi­k például, hogy a cse­hek tavaly MiG—29-es repü­lőgépeket cseréltek lengyel Sokol helikopterekre. (MTI)

Next