Világgazdaság, 1996. augusztus (28. évfolyam, 149/6909-168/6928. szám)
1996-08-13 / 157. (6917.) szám
1996. AUGUSZTUS 13. A földbérleti díj nem javítja a statisztikákat „Fekete”- búzából „fekete”-kenyér lesz A szakmai felmérések szerint évente 600-700 ezer tonna gabona tűnhet el “nyomtalanul” az országban, mert a piaci szereplők egy része a terméssel fizeti a földbérleti díjat és ezt nem szerepelteti termésátlagaiban. Az adózási szabályok megkerülésével gazdára talált termények többnyire hasonló csatornákon jutnak el a felhasználókig és a fogyasztókig. Gabonaágazati felmérések szerint a közel 2,6 millió hektáros vetésterület legalább 60 százalékát földbérlet formájában hasznosítják a tulajdonosok. Napjainkban a mintegy 1,5 millió hektárnyi bérletért többnyire 20 kilogramm aranykoronánkénti díjat állapítanak meg a szerződő felek. Hektáronként 22 aranykoronás átlagos földminőséget feltételezve a földek művelői összesen 600-700 ezer tonna gabonával fizetnek a bérbeadóknak. A termények értéke mértéktartóbb, 24 ezer forintos tonnánkénti piaci árakkal számolva is meghaladja a 14,4 milliárd forintot. A partnerek az esetek zömében arra törekednek, hogy az üzletkötéseknek ne maradjon adminisztrációs nyoma. Ezért a bérleti díj általában nem készpénzben, hanem természetben cserél gazdát. Gabonaágazati szakértők szerint az ilyen ügyletek lehetőséget nyújtanak arra, hogy az érdekeltek kijátsszák a forgalmazásra vonatkozó adózási szabályokat. A földek művelői ugyanis a bérleti díjra szánt árumennyiséget többnyire nem szerepeltetik termésátlagaikban, azaz az így értékesített termények nem jelennek meg a központi statisztikákban. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a tulajdonosok egy része a földbérletért kapott természetbeni díjat maga használja fel, mások viszont a feldolgozóknak és a kereskedőknek adják tovább termékeiket. A hivatalosan nem létező termények ritkán kerülnek vissza a törvényes forgalomba, mert a piaci szereplők később is számla nélkül igyekeznek lebonyolítani ügyleteiket. Megbízható forrásokból szerzett értesüléseink szerint az illegálisan értékesített búza mennyisége elérheti a 200-300 ezer tonnát is. A “fekete”gabonára, illetve az ebből készült lisztre és kenyérre főként a kisebb malmok, sütödék és boltok a vevők, amelyek készleteik hiányos nyilvántartásával egyébként is kibúvót keresnek az adózási kötelezettségek alól (Világgazdaság, 1996. július 3.). Nevük elhallgatását kérő szakértők szerint az ellenerőzizetlen forgalmazásnak kedvez, hogy a mezőgazdasági kistermelőként bejegyzett piaci szereplőknek egymillió forintos árbevételig nem kell elszámolniuk tevékenységeikkel. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) többek között ezért szorgalmazza, hogy a jövőben megszűnjön az automatikusan adómentességet nyújtó kedvezmény. Az FM szerint az illegális értékesítés nagymértékben csökkenne, ha 100 ezer forint éves árbevétel felett minden agrárgazdálkodó tényleges adóalannyá válna. A termőföldtulajdon használati szerkezetének megoszlása, 1991/1994 Gyengébben teljesítő árukörök kivitele (1995 és 1996 első felében ezer dollárban) Megnevezés 1995 1996 Gabona és gabonakészítmény 255 048 53 434 Nyersgumi, műgumi- és gumi-regeneráti 1 081 579 Textilrost és textilrosthulladék 22 292 17 800 Fémtartalmú érc és fémhulladék 96 398 87 714 Feldolgozott áll. és növ.olaj 409 287 Szén, koksz és brikett 14 716 10 502 Szerves vegyi termék 161 356 149 377 Műanyag-alapanyag 256 969 201 222 Műanyagtermék 48 152 47 536 Kész bőr és bőrgyártmány, szőrme 25 854 24 800 Vas és acél 198 481 188 009 Színesfém 227 667 192 318 Nem fizetési eszköz célját szóig. term. 2 259 1 266 Irodagép és gépi adatfeld. ber. 42 265 24 396 Híradástechnikai, hangrögzítő berendezések 210 456 148 291 Közúti jármű 297 684 281 214 (Forrás: IKM) VILflGGflZDflSflGgBfiBSS ÜZLETI NflPILflP^^ Májusban és júniusban csökkent az export (Folytatás az 1. oldalról) Hozzá kell azonban tenni: a bázisként tekintett tavalyi évben jellemző volt a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeknek az átlagot meghaladó — éves szinten 27,9 százalékos — bővülése, amin belül elsősorban a növényi termékek, főleg a búza kivitele “ugrott meg”. Ezért a viszonyítási alap is relatíve magas volt, s ehhez képest következett be a csökkenés. Az élelmiszerekből, italokból, dohányból álló árufőcsoport az idei év első hat hónapjában összesen 987,3 millió dollár értékű kivitelt produkált, ami a tavalyi év hasonló időszakának 97,4 százaléka volt. Ezzel szemben a négy másik árufőcsoport — változó mértékű — exportnövekedést ért el (lásd a táblázatot). Ami pedig az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoportján belüli megoszlást illeti, két termékkör kivételével mindegyik kivitelnövekedést ért el, mégpedig olyan mértékűt, hogy ennek köszönhetően a termékfőcsoporton belüli zsugorodás mértéke nem “drámai”. Kiss Judit, a Világgazdasági Kutatóintézet mezőgazdasági szakértője szerint a gabonaexport jelentős visszaesése két okkal magyarázható. Egyrészt az adminisztratív korlátozással, de ennél is nagyobb mértékben azzal a bizonytalansággal, ami a gabonakivitel körül az elmúlt időszakban kialakult. Igaz — tette hozzá —, a termés sem akkora, amekorrát vártak az idénre, s statisztikai regisztrációs problémák is adódnak. Ezért azt sem tartja kizártnak, hogy a statisztikákban esetleg nem jelentkezik majd az sem, ha az év második felében esetleg sikerülne “bepótolni” az első hónapokban kiesett gabonaexportot. Molnár László, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese szerint nem kell túlzott következtetéseket levonni az export májusi és júniusi alakulásából. Szerinte ez nem tartós tendencia, ráadásul megvan az ésszerű magyarázata. A májusi visszaesést az 1995. májusi teljesítmény, vagyis az okozza, hogy a bázisidőszak kiugróan magas volt. A júniusi adatoknál pedig — ahol az idei zsugorodás látszólag nagyobb mértékű — figyelembe kell venni, hogy nem teljes havi kivitelt rögzít: a statisztikákban egyelőre csak az első 26 nap alatt beérkezett bizonylatokat veszik figyelembe, s az általános gyakorlat szerint csak később korrigálnak. Igaz jócskán csökkent a búzaexport, ám ezt ellensúlyozta más élelmiszer-ipari és mezőgazdasági cikkek kivitele, így 0,5 százalékkal az első fél évben nőtt is az agrárexport. A főosztályvezető-helyettes elmondta azt is, hogy az év végére is tartható lesz a külkereskedelmiegyenleg-hiány kormány által tervezett mértékelek 20 százalékkal, az importkiadások 12 százalékkal emelkedtek dollárban, folyó áron számítva. Júniusban az export megtorpant, a kivitelből származó bevétel az előző év azonos hónapjához hasonló szintre, 1,15 milliárd dollárra esett. Ennek ellenére a második negyedévi átlagos havi export 1,22 milliárd dollár volt, ami 200 millió dollárral haladja meg az első negyedévit és 250 millióval a múlt évit. Az importkifizetés júniusban 1,41 milliárd dollárt tett ki. A második negyedév havi átlagos importkiadása 1,35 milliárd dollár volt, ami kismértékben meghaladja az első negyedévi 1,3 milliárd dollárt. Az IKM és az MNB által kiadott adatok tehát eltérnek egymástól. Mint ismert, en kivitel (1996.I—VI. hó millió dollárban) Érték Előző év %-ában Élelmiszerek, ital, dohány (0+1) 987,3 97,4 Nyersanyagok (2+4) 307,3 102,9 Energiahordozók (3) 247,4 118,5 Feldolgozott termékek (5+6+8+9) 2973,9 107,0 Gépek, gépi berendezések (7) 1612,9 107,2 Összesen: 6128,8 105,6 (Forrás: IKM) Élelmiszer, ital, dohány, kivitele A májusi és a júniusi exportvisszaesés fő oka a búzakivitel nagymértékű csökkenése, ám az év első felében több más termékkörnek is esett a kivitele (lásd a táblázatot). Ezek a fejlemények tükröződnek a folyó fizetési mérleg alakulásában, amelyről most tett közzé gyorsmérleget a Magyar Nemzeti Bank: júniusban a folyó fizetési mérlegben 110 millió dolláros deficit keletkezett, s a féléves összesített hiány 936 millió dollár volt, ami egyébként kevesebb mint fele a tavalyi időarányos hiánynak. Áprilisban a mérlegben 78 millió, májusban 10 millió dolláros többlet volt, összességében a második negyedévben a mérleg közel egyensúlyban volt. A hat hónapban az exportbevételek több oka is van. Az egyik, hogy az IKM a beérkezett export és import bizonylatokkal dolgozik, az MNB viszont a később beérkező fizetési bizonylatokkal. Emellett az MNB nem veszi számba azokat a tételeket, amelyek nem vonnak maguk után kifizetéseket — ilyen a jamburgi gázimportunk. A bankrendszeren keresztül — olvasható az MNB gyorsjelentésében — 79 millió dollárnyi működőtőke érkezett a hatodik hónapban, s így az első félévi tőkebeáramlás nagysága elérte a 724 millió dollárt. Tavaly ennek értéke 488 millió dollár volt a fél év végén. A devizatartalékok állománya június végén 9,8 milliárd dollárt tett ki. (1995 és 1996 első hat hónapjában,ezer dollárban) Megnevezés 1995 1996 Élő állat 60 518 65 835 Hús és húskészítmény 261 494 320 009 Tejtermék és tojás 26 067 38 701 Hal, rák, puhatestű állat 4 296 4 367 Gabona és gabonakészítmény 255 048 53 434 Zöldségféle és gyümölcs 190 416 216 563 Cukor, cukorkészítmény és méz 9 973 18 860 Kévé, tea, kakaó, fűszer 31 253 36 140 Állati takarmány 20 252 41 880 egyéb táplálkozásra alkalmas term. 27 351 32 928 Ital 109 653 118 426 Dohány és dohánygyártmány 17 654 40 192 Összesen 1 013 975 987 335 (Forrás: IKM) Nincs az őszibaracknak piaca A termés sok, de nem jó a minősége Az elmúlt évekhez képest viszonylag jó őszibaracktermést prognosztizáltak a szakemberek. Számításaik beigazolódtak, ám a termés minősége nem kielégítő. Nem ritka a nagyság alatti termés, ami sem a külföldi, sem a belföldi piacon nem adható el. Lux Róbert, a Gyümölcs Terméktanács főtitkára az exporttámogatás hiányát is sérelmezi. 11111111 ignm» Az 1996-os esztendő őszibarackterméséről a Földművelésügyi Minisztériumnak csupán becslései vannak — válaszolta kérdésünkre Maczák Béla, a növénytermelési osztály tanácsosa. Az értékesítés hazai és külföldi arányáról pedig 2,5- 3 hónap múlva lesznek a szaktárcának adatai, mivel ennyi az 1991-es vámokmányok statisztikai feldolgozásának átfutási ideje. Elmondta, hogy tavaly 16 százalékkal kevesebb őszibarack termett, mint 1994-ben. 1995-ben 42 ezer tonna őszibarackot szedtek le, döntő hányada (34 ezer tonna) egyéni gazdálkodóktól származott. A csökkenő termés mellett visszaesett a hektáronkénti termésátlag is. 1994-ben 3090, tavaly már csak 1900 kilogramm őszibarack termett hektáronként. A viszonylag kevés termésből jelentéktelen mennyiséget exportáltunk — mondta Maczár. Az ipari és étkezési célú őszibarackból összesen 64 tonna volt a kivitel, főleg Ausztriába és Lengyelországba. A tanácsos szerint ennek oka, hogy Magyarország nem őszibaracknagyhatalom. Az olyan kiemelkedő termésű esztendők, mint 1991, amikor 3354 tonna őszibarackot exportáltunk, kivételes évnek tekinthető, amikor mind a csapadék mennyisége, mind a napos órák száma kedvezett a termésnek. A rendszerváltás óta a központi utasítás a különböző termékek előállítására és értékesítésére a Gyümölcs Terméktanácsnak sincsenek egyértelmű információi az őszibaracktermésről — mondta Lux Róbert. Becslésük szerint idén 45 ezer tonna körüli termés várható, ami a néhány évvel ezelőtti 70-80 ezer tonnás átlagához képest kevés, a tavalyi termésnél sokkal több, minősége azonban nem kielégítő. A tavaszi fagykárok ellenére viszonylag ígéretes baracktermést vártak a termelők. Lux szerint a gazdák ebbéli örömükben megfeledkeztek a ritkításról, így nagy mennyiségű, ám igen kisméretű barack termett. A hazai és a külföldi piacokon egyaránt az AA, A és a B minősítésű gyümölcs az eladható. Az idei termés viszont E, F, sőt nemritkán G jelzést kapott; ez jóformán eladhatatlan. A helyzetet bonyolítja — mondta Lux —, hogy az FM- ígérvények ellenére a tárcaközi bizottság nem adta meg az őszibarackra az exporttámogatást. Az elmúlt évek gyenge termése miatt a termelők feldolgozóipari partnerei pedig “elszoktak” tőlük — tette hozzá. A dél-alföldi régióban idén 20 ezer tonna barack termett — mondta Szél István, a Délalföldi Őszibaracktermelők Szövetségének elnöke. A tavalyi 500-600 tonnás terméshez viszonyítva teljes termésnek tekinthető, sőt az utóbbi évek legjobb termése volt az idei. Minősége viszont rendkívül különböző mind fajtára, mind nagyságra nézve. A nagy, összefüggő és magas ráfordítású földeken igen jó a termés, meghatározó az A és B minőség. Ám a szórványföldeken a nem megfelelő öntözés és tápanyagozás következtében nem ritka a D minősítés alatti barack. Emiatt komoly ellentmondás alalkult ki a barack értékesítésében — véli Szél. A belföldi piac nem képes ekkora mennyiséget felvásárolni. Külföldi minőségi követelményeknek nem felel meg. Emellett az igazán komoly vevők (Lengyelország, Anglia, Németország) a szezon előtt kötik meg a szerződéseket a termelőkkel. Ám a magyar gazdák a tavalyi 200 forint körüli kilónkénti árak miatt nem fogadták el a 80—100 forintos árat így elestek ezektől a piacoktól. A bő termés miatt belföldön csak nyomott árakon tudják értékesíteni a barackot, így a nektarin ládánkénti ára 750 forinttól lefelé várható, a sárga húsú szőrös baracké 550- től lefelé, a léárak 20—30 forint között alakulnak. Leading international business group DAEWOO is seeking CHIEF CONSTRUCTION ENGINEER lor site - management of new DAEWOO office-house construction. Requirements fór the job: * fluency in English * min. 10 years of experience in construction engineering, high proficiency in same * comprehensive knowledge of the Hungárián construction markét * applicant must be is in his 30's or early 40's Your tasks will be: * controlling the progress, the quality and the budget of the DAEWOO office - building construction project Applicants should send CV to Daewoo Bank (Magyarország) Rt., 1088 Budapest, Rákóczi út 1-3. / IV. em. to Ms. Ágnes Pálos