Világgazdaság, 1996. augusztus (28. évfolyam, 149/6909-168/6928. szám)

1996-08-26 / 164. (6924.) szám

AUGUSZTUS 26. ÁÉB-tervek 3 és fél milliárdos tőkeemelés Az Általános Értékforgalmi Bank új tulajdonosa, az orosz Gazprombank döntött az ÁÉB jelenlegi 1 milliárdos tő­kéjének 4,5 milliárd forintra emeléséről. A gázimportfor­galom pénzügyeinek egy ré­sze átkerül az ÁÉB-hez, s a Gazprom más vállalkozásai számláinak kezelését is vár­hatóan ez a pénzintézet végzi majd. A múlt év végi tárgyalásokat követően az orosz Gazprom­bank idén augusztusban meg­kapta az Állami Bankfelügye­let engedélyét az Általános Ér­tékforgalmi Bank részvényei­nek megvételére. Az ötven­ötven százalékban az államhoz, és a Ronald Lauder-csoporthoz tartozó Közép-Európai Fej­lesz­­tési Társaság (CEDC) tulajdo­nában lévő részvényeket a no­­minál értéknél alig magasabb összegért vásárolta meg az orosz fél — erről Rahimkulov Megdet, a pénzintézet új elnö­ke — aki egyúttal a Panrusgaz Rt. vezérigazgatója — tájékoz­tatta a sajtót. A Gazprombank vállalta, hogy szeptember 15-ig fel­emeli az ÁÉB alaptőkéjét 1 mil­­liárdról 4,5 milliárd forintra. Ezt követően is fokozatos tő­­keemlést hajt végre az új tulaj­donos, de már az orosz Nem­zeti Tartalékbank közreműkö­désével. Rahimkulov megje­gyezte, csak olyan tulajdonos bevonása várható, ahol a Gaz­prom meghatározó részesedés­sel rendelkezik, ilyen a Tarta­lékbank is. Az ÁÉB feladata lesz a Gaz­prom magyarországi gázszál­lításaihoz kapcsolódó pénzfor­galom részbeni lebonyolítása, várhatóan a Gazprom érdekelt­ségi körébe tartozó Panrusgaz Rt. is a bank ügyfélkörébe ke­rül. Rahimkulov Megdet tájé­koztatása szerint a Gazprom és a Mal Rt. tulajdonában lévő Panrusgaz eddig évente 5,8 milliárd köbméter gázt szállí­tott Magyarországra, a forga­lom értéke elérte a mintegy 600 millió dollárt. A szállított mennyiség 2000 után 12-14 milliárd köbméterre emelke­dik. A bank tavalyi mérlegfő­összege 32 milliárd forint volt, hitelportfoliója pedig 5 milli­árd. Változtatások várhatók a számlavezetéssel kapcsolatos kondíciók terén, a fő cél a je­lentősebb bevétellel rendelke­ző magán- és vállalkozói ügy­felek megtartása és további tő­keerős partnerek vonzása. O. J. Öt éven belül alig lesz korlátozás (Folytatás az 1. oldalról) Szó lehet továbbá arról is, hogy a szövetségi államok mel­lett az egyes államok — így az USA-t alkotó tagállamok — papírjainak adásvételét is en­gedélyezik. Tétényi Tamás, emlékeztet­ve a július elsején életbe lépett liberalizációs lépésekre, el­mondta: már csak idő kérdése az is, hogy engedélyezzék bi­zonyos, egy évnél rövidebb fu­tamidejű papírok vételét és el­adását. Mint emlékezetes, július el­seje óta immár mindazon, leg­jobb minősítéssel bíró OECD- papírok és ezen országokban bejegyzett vállalatok kötvényei elérhetővé váltak, amelyeknek eredeti futamideje minimum egy év, függetlenül attól, hogy milyen hosszú az idő a tényle­ges lejártukig. Ezután már csak idő kérdése, hogy a ténylege­sen rövid lejáratú papírok for­galmát is liberalizálják, ám Té­tényi szerint erre akkor kerül­het majd sor, ha már nem lesz jelentős kamatdiszparitás, s a külföldi tőke nem a rövid lejá­ratú kamatnyereség érdekében akar majd bejönni az országba, és ha a belföldi befektetők tu­domásul veszik, hogy a kor­mány inflációs és kamatprog­nózisa tartható. Ezt azért tartja fontosnak, mert máskülönben az egy éven belüli befekteté­sek kontrollálhatatlan mozgá­sokat indíthatnának el a pia­con. A helyettes államtitkár azonban hangoztatta, hogy a nem spekulációs külföldi tőke már ma is gyakorlatilag szaba­don áramolhat be az országba. Tétényi szerint egyébként a valamikori jövőben engedé­lyezni kell a nem befektetői minősítésű papírok forgalmát is, habár erre semmilyen nem­zetközi kötelezettséget nem vállaltunk. Véleménye szerint azonban nem áll az ország ér­dekében az, hogy a magyar intézményi befektetők pénze kockázati alapokba vagy bóvli kötvényekbe vándoroljon. Ugyancsak az OECD-nél vállaltuk — igaz egy későbbi, 1998. január elsejei időpontra — az OECD országaiban be­jegyzett vállalatok magyaror­szági fióknyitásának engedé­lyezését, belelértve a pénzinté­zetek és a biztosítótársaságok fióknyitását is. Tétényi lapunk­nak ezzel kapcsolatban kifej­tette: az Igazságügyi Miniszté­rium vezetésével folynak az előkészületi munkák, annyi már mindenesetre történt, hogy a társaságiadó-törvényben megvan a helye a fiókkal kap­csolatos adóztatásnak. Ugyan­csak előkészületi stádiumban van a fiókszabályozás, a tör­vénytervezet a jövő évben ke­e­rül az Országgyűlés elé. Ezt követően módosítani kell a most készülő hitelintézeti tör­vényt is, olyan módon, hogy már tükrözze a felügyelet, a működési előírás, a számvitel, a szabályozás szempontjait. A fióknyitás 1998. január elseji engedélyezésének komplex voltát jelzi, hogy ezzel kapcso­latban egy sor törvény­t kel­l mó­dosítani, s újat is kell alkotni. Továbbá fel kell szabadítani az ingatlanvásárlás korlátozását. A külföldiek magyarországi ingatlanvásárlásait elsősorban a földtörvény tartja korlátok között. Hasonlóan korlátozzák a magyarok ingatlanszerzését külföldön az adott országban érvényes “földvédelmi” szabá­lyozások. Amennyiben a foga­dó országban lehetséges, a ma­gyarok ma csak devizahatósá­gi engedéllyel szerezhetnek külföldön ingatlant, ám ez majdhogynem automatikus en­gedélyeztetést jelent. Ennek egyik oka lehet, amit egyes szakértők hangoztatnak, hogy inkább politikai, mint közgaz­dasági megfontolásból korlá­tozták a külföldi ingatlanszer­zést a devizatörvényben a ma­gyarok számára. Tétényi külön kitért a time­­sharing kérdésére, s elmondta: az erre vonatkozó korlátozá­sok feloldásával egyelőre nem foglalkoznak, már csak azért sem, mert nem akarják ösztö­nözni ezt a fajta “passzív” tő­kekiáramlást. A helyettes államtitkár az idén január 1-je óta végrehaj­tott liberalizáció eddigi tapasz­talatait megvonva hangoztat­ta: forintértékben talán nem, de devizában mindenképpen folyamatosan csökken a meg­takarítások összege, a liberali­zációs lépések javították a fo­rint megítélését. Mint elmond­ta, az Európai Unió kérdőívét kitöltve tűnt ki igazán, hogy ugyan még több területen re­­zervációkkal éltünk, de öt év távlatában a földtulajdonszer­zésen kívül más korlátozás nemigen lesz. Hozzátette: a kor­látozások jelentős része egyéb­ként sem devizális kérdés. A július 1-jén életbe lépett liberalizáció eddig inkább csak jelképes hatású volt, igazán nagy tőkekiáramlásra nem ke­rült sor. Szakértők szerint ugyan a maihoz képest még felfutásra lehet számítani, de nagyon kicsi az esélye annak, hogy a hazai befektetők értékpapír-vásárlásai felborítanák az ország tőkemérlegét. Eddig csak egyetlen brókercég — a jogszabályok előírják, hogy csak hazai értékpapír-forgal­mazón keresztül lehet üzletet kötni — foglalkozik a külföldi értékpapírok vásárlásával és eladásával. A Bank Austria GiroCredit ugyan nem hozta nyilvánosságra, hogy mekkora forgalmat ért el, de az optimistább becslések szerint is legfeljebb néhány száz millió forintos tételről lehet szó. Nagyobb változásra akkor lehet számítani, ha majd olyan hazai befektetési alapok alakulnak, amelyek az összegyűj­tött pénzt külföldi értékpapírokba fektetik. Ezen alapok befektetési jegyei ésszerű alternatívát nyújthatnak azoknak, akik eddig devizabetétben tartották a pénzüket. Az itt elér­hető hozam ugyanis magasabb, mint amit a bankok fizetnek, a kockázat pedig gyakorlatilag ugyanakkora. G. L. LAKOSSÁGI DEVIZAÁLLOMÁNY EXPORT-IMPORT PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁS LÍZING Egyedi konstrukciók kialakítása, gyors, rugalmas ügyintézés. Lízing -bérlet, tartósbérlet Forgalmazás -targoncák, földmunkagépek Pénzügyi szolgáltatás -faktoring, üzletviteli tanácsadás Export-Import -piackutatás, vámügyintézés, szállítmányozás Ingatlanforgalmazás: Számítástechnikai eszközök értékesítése részletvásárlási, lízing, ill. bérleti konstrukcióban. DIANA Lízing Kft 1146 Budapest, Hermina út 17 Tel./Fax: 343-3682,343-3810 "Forintos Percek" FM 102.1 gazdasági-pénzügyi hír-show Minden nap 9.00-10.00 - a BÉB Rt. tőzsdehírei - a BÉB Rt. árfolyamhírei - árfolyamok - bankkamatok - befektetések - értékpapírpiac - nemesfém- és olajárak - exkluzív interjúk - az ÁPV Rt. privatizációs hírei - a bel- és külgazdaság - legfrissebb hírei Szerkeszti a MARCO ♦ Kft. "Forintos Percek" FM 102.1 gazdasági-pénzügyi hír-show Mindennap 900-10.00 A MATÁV RT­ támogatásával 1,5 milliárd nyugdíjtámogatásra Még lehet pályázni Szeptember 15-ig még elküldhetik a Pénztárfelügyeletnek pályázataikat azok a költségvetési intézmények, melyek ré­szesedni szeretnének az önkéntes nyugdíjbiztosítók támoga­tására szánt 1,5 milliárd forintból. i'i'mmi'iTiTi— A kormány még júliusban döntött a közszolgálatban dol­gozók önkéntes kölcsönös biz­tosítópénztárainak szervezé­sét segítő 1,5 milliárd forintos előirányzat elosztásának sza­bályairól. A kormányzat a tá­mogatással ösztönözni szeret­né a közalkalmazottak és köz­­tisztviselők nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztári tagok­ká válását. A támogatást pályázati úton lehet megszerezni, ezeket 1996. július 31-ig kellett, illet­ve november 15-ig kell eljut­tatni az intézmények felügye­letét ellátó minisztériumhoz. A tárcák összegyűjtve továbbít­ják az igényeket a Pénztárfelü­gyelethez. Minden olyan költ­ségvetési szerv kaphat támo­gatást, amelynek legalább egy alkalmazottja pénztári tag, vagy a pályázat lezárásáig az­zá válik. A normatív jellegű támoga­tás mértékét az összes — mun­káltatói hozzájárulásban része­sülő — pénztártagra jutó átla­gos munkáltatói hozzájárulá­sok nagysága határozza meg. Az intézménynek nyújtandó tá­­mogatás megállapításánál ugyanazon dolgozó különbö­ző típusú pénztári tagságát kü­lön tagsági viszonynak kell te­kinteni — mondja ki a rende­let. Az egy főre jutó támogatás ez évben várhatóan 3000— 6000 forint között alakul. A minisztériumoknak, az előírás szerint már korábban el kellett juttatniuk a pályázato­kat a felügyeletnek, ám a ren­delet szeptember 15-ig kitolta a határidőt. Addig az időpon­tig elviekben már csak a hibás pályázatok korrigálására van lehetőség, gyakorlatilag azon­ban nem kizárt új jelentkezők pályázatainak elfogadása sem — tudtuk meg Szabó László­tól, a Pénztárfelügyelet főosz­tályvezetőjétől. A pályázat el­ső felében a rendelkezésre álló pénz egyharmadára, tehát 500 millió forintra lehet az igénye­ket benyújtani. A fennmaradó 1 milliárd forintra november 15-ig lehet pályázni. T. J. Járadék az átlagkereset 65 százaléka? Önkormányzativá válhat a Munkaerő-piaci Alap Az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) pénteken elfogadta, hogy a kormány ezen a héten benyújtsa a parlamentnek a foglalkoz­tatási törvény módosítását. Ez tartalmazza a Munkaerő­piaci Alap önkormányzati jellegű irányítását és a munkanél­küliek ellátásának változását. A szociális partnerek elutasí­tása miatt ez utóbbihoz módosító javaslatok várhatók. Az Országgyűlés tavaly de­cember 26-i ülésén döntött ar­ról, hogy az idén január 1-jével létrehozott, évi közel 100 mil­liárd forinttal gazdálkodó Mun­kaerő-piaci Alapot 1997-től a munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselőiből ál­ló, önkormányzati jellegű irá­nyítás alá kell helyezni. Ennek érdekében a foglalkoztatási tör­vény módosítása még az idén augusztus 31-ig a parlament elé kerül — erről döntött az ÉT pénteki plenáris ülésén. A foglalkoztatási törvény módosításának másik része a munkanélküliek ellátásának változásáról szól. A munka­adók és a munkavállalók kép­viselői­ az ülésen a jelenlegi változatában elutasították a ja­vaslatot, de hozzájárultak ah­hoz, hogy a kormány e tervezet alapján nyújtsa be a foglalkoz­tatási törvény módosító javas­latát az Országgyűlésnek, amelyhez parlamenti bizottsá­gi indítványként csatolnák az ÉT-ben később létrejövő meg­állapodást. A törvénymódosí­tási javaslat alapján a munkaa­dók, a munkavállalók és a kor­mányzat képviselőiből álló, az alapot irányító testület jönne létre, amely több kérdésben önálló döntési jogkört kapna. A munkanélküliek ellátásá­ra vonatkozó módosítási javas­lat fontos eleme a járadékfize­tés egységesítése. A változás alapján a munkanélküli jára­dék összege egy évig egysége­sen a korábbi átlagkereset 65 százaléka lenne. A járadék leg­kisebb összegét a módosítás szerint az öregségi nyugdíjmi­nimumhoz kötnék, a legmaga­sabb összegét pedig ennek két­szeresében határoznák meg. Telephely: Esztergom-kertváros, Kesztölci u. 15. Tel./fax: 33/319-525,30/215-143,30/215-146 Bemutatóterem: Esztergom-kertváros, Kesztölci u. 15. A CTRYBA termékek kizárólagos magyarországi gyártója és forgalmazója ( f/­­az /onn­ár­ a öntrilAS - méretre készített ablakok, bejárati ajtók - redőnyök - teraszelemek, tolóajtók­­ ablak- és ajtótartozékok igénnye/t szerint! Termékeink alkalmazhatóak a műemlék jellegű épületek felújítására is!

Next