Világgazdaság, 1996. szeptember (28. évfolyam, 169/6929-189/6949. szám)

1996-09-27 / 188. (6948.) szám

NAPRÓL NAPRA Biztonságosabb gáz- és olajellátás Két új létesítmény októberi átadásával, a vezetékek “rehabi­litációjával” tovább növeli a gáz- és olajellátás biztonságát a Mal Rt. — mondta Pál László, a cég igazgatóságának elnöke csütörtökön Tihanyban az Országos Magyar Bányá­szati és Kohászati Egyesület nemzetkö­zi vándorgyűlésén. Hamarosan felavat­ják Zsanán az új félmilliárd köbméteres gáztárolót, és az ősz folyamán a magyar hálózatot összekapcsolják az európai­val. A további előadásokból kiderült, hogy a gáz- és olajkészlet még 15 év alatt bányászható ki, ha a jelenlegi üte­met veszik alapul. Ez azonban nem azt jelenti, hogy másfél évtized múltán leáll a termelés, ma is nagy erővel folytatja a Mal a kutatásokat, évente mintegy negyvenezer méteres kutatófúrással. A koncessziós szerződések értelmében négy külföldi cég is megkezdte a magyarországi szénhidrogén­kutatásokat. (MTI) Nemzeti üzleti és innovációs park nyílik Pénteken nyitja kapuit az első olyan üzleti és innovációs park, amelynek létrehozásából az állam is jelentős részt vállalt. Az ÁPV Rt. térítésmentesen bocsátotta az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Park rendelkezésére a korábbi Vasipari Kutatóintézet épületkomplexumát. Részt vett továbbá a piaci értéken 100 millió forintot érő ingatlan felújításának és ipari park céljára történő átalakításának finanszírozásában is. Az innovációs park 6 ezer négyzetméternyi területe már 75 száza­lékban foglalt. Az Innostart-központ jelenleg összesen 25 vállalkozót segít szolgáltatásaival. A központ 1994-ben jött létre 500 ezer ECU-s PHARE- és 70 millió forint körüli hazai támogatással. (VG) Pro Turismo-díjak Az elmúlt években a központi költségvetés turisztikának juttatott támogatása nem volt akkora, mint amekkorát a szakma elvárt, az ágazat fejlődése mégis letagadhatatlan. Jövőre várhatóan az álla­mi feladatokra 1,8 milliárd forint jut. Fi­gyelemmel kell lenni a kényes költségve­tési egyensúlyra — hangoztatta Suchman Tamás ipari és kereskedelmi miniszter teg­nap, amikor a turizmus világnapja alkal­mával 10 turisztikai szakembernek adta át a Pro Turismo­­díjat. (VG) Árvízvédelmi készültségek Az elmúlt napokban lehullott csapadék erősen megemelte a Répce vízszintjét, ezért mellékfolyóján Répceszemere, Rép­celak és Rábakecöl térségében másodfokú árvízvédelmi ké­szültséget rendelt el csütörtökön az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A Lajta országhatár és Mosonmagyaróvár közöt­ti szakaszán az előbbinél enyhébb, azaz elsőfokú az árvízvé­delmi készültség. Az Ikva szerda este tetőzött a torkolatnál, a Hanság-főcsatornánál, így csütörtökön a folyón jelentős apa­dást észleltek, az árvízveszély megszűnt. A Rábca térségében továbbra is másodfokú a belvízvédelmi készültség: több mint négyezer hektárt öntött el a víz. A belvízzel borított terület nagyobb hányada rét, de nem jelentéktelen nagyságú vetés és szántó is víz alatt van a Hanság területén. (VG) Agrárúton Európába Agrárúton Európába címmel Szolnok ad otthont csütörtöktől annak az ötnapos nemzetközi agrárszemináriumnak, amelyen az európai integráció kérdéskörét vitatják meg a meghívott külföldi és hazai szakemberek. Az eszmecserén szó esik majd a mezőgazdasági földek és termékek védelméről, támogatásá­ról, illetve az agrárszféra és a környezetvédelem kapcsolatá­ról. Szombaton a szolnoki Európa-nap keretében a megyehá­zán nyilvános plenáris ülésen vitatják meg az EU-csatlakozás agrárvonatkozású kérdéseit. A többek között arra keresik a választ: hogyan lehetnek versenyképesek a kelet-közép-európai országok az EU-tagállamokkal és milyen problémákat kell megoldaniuk az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt ez országok mezőgazdaságainak. (MTI) r ....'fthiMáteír :■? Közéleti lapszemle M­INDEN OLDALON - MINDEN OLDALRÓL Válogatás valamennyi napi- és hetilapból Megjelenik csütörtökönként Az infláció megdrágítja a hiteleket Regionálisan eltérő a lakáshelyzet A kormány lakásprogramjának sarkalatos pontja a finanszírozás kérdése. Ma a magas infláció miatt kevesen mernek hosszú lejáratú hitelt igénybe venni lakásgondjuk megoldá­sára. Kiutat az infláció egy számjegyűre csökkentése jelenthet — mondta Tétényi Tamás, a PM helyettes államtitkára. MIMIM 11N­11111 — A kormány lakásprogramjá­nak leglényegesebb eleme a fi­nanszírozás kérdésének meg­oldása — mondta Tétényi Ta­más, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára a lakás­finanszírozás kérdéseiről ren­dezett tegnapi konferencián. Hozzátette: napjainkra tartha­tatlan lett a korábbi évtizedek gyakorlata, amikor nagyrészt a költségvetésből fedezték az építkezések és lakásvásárlások költségeit. Tétényi kifejtette: a 60-as évektől a 80-as évek végéig a lakásépítési koncepció legfon­tosabb szempontja a mennyi­ség volt, ezért Magyarorszá­gon lényegében nincs lakáshi­ány. Ám az egyes térségek ma­gas munkanélküliségi rátája belső migrációt indított el. Emi­att az ország néhány területén túlkínálat alakult ki, míg más­hol nincs elegendő lakás. A helyettes államtitkár úgy vél­te: ennek a belső feszültségnek nem szabad megszűnnie, hi­szen ez is hozzájárulhat a la­káspiac fellendüléséhez. Kon­junktúra viszont csak úgy ér­hető el, ha sikerül megnövelni a lakáspiaci mobilitást és az adásvételi tranzakciók során felhasználható tőke mennyisé­gét. Tétényi rámutatott: a né­met gyakorlatban az ilyen tranzakciók során a hitel része­sedése az összköltségből a 60 százalékot is meghaladhatja, míg nálunk csupán 10 és 30 százalék között mozog. Ahhoz, hogy a hitel részese­dése növekedjék, az inflációt kell lejjebb szorítani — mond­ta Tétényi. Hiszen a hosszú tá­vú finanszírozás két számje­gyű infláció mellett nem kiszá­mítható. A 20 százalék körüli infláció 25 százalék körüli hi­telkamatot von maga után — tette hozzá. Ám a kamat 80 százaléka csupán a tőke érték­­vesztését fedezi és a lakosság számára szinte megfizethetet­len. A 10 százalék alatti inflá­ció már csak 10-13 százalékos kamatot feltételez. Addig a ha­lasztott kamatfizetési konstruk­ciók vezethetnek eredményre. A másik megoldandó prob­lémakör az állami és a magán­finanszírozás összekapcsolása. A helyettes államtitkár szerint az államnak a keresletet kell támogatnia oly módon, hogy a szociálisan rászorultaknak jut­­tat társadalmilag még elfogad­ható lakhatást. Lakásügyben a Belügymi­nisztériumnak (BM) elsősor­ban az önkormányzatiság lét­rejötte és a privatizáció jelen­tette a legnagyobb kihívást — mondta Kara Pál helyettes ál­­­lamtitkár. A kezdeti jogalkotá­si nehézségeken túllépve mára megszületett a volt tanácsi bér­lakások jogállásának rendezé­se és ezzel együtt a lakástör­vény. A tárca módszertani aján­lást készített az önkormányza­tok számára a bérlakásokkal, kényszerbérletekkel kapcsola­tos eljárásokról, a dokumentu­mot nemsokára publikálja a BM — tette hozzá az államtit­kár-helyettes. A főváros és a vidéki nagy­városok hosszú távú feladatai között hangsúlyos helyet ka­pott a szociálisbérlakás-prog­­ram beindítása. Ezzel kapcso­latosan a következő 4-5 évben az önkormányzatoknak fel kell mérniük az önálló lakással nem rendelkező családok anyagi helyzetét, valamint a várható­an megüresedő lakások kom­fortfokozatát és mennyiségét. Az ajánlásban kitértek a bérbe­adás feltételeire is (szobaszám, komfortfokozat), ám a térítés mértékét nem határozták meg központilag. Jellemzők Budapest Nyugat­európai fővárosok Egy főre eső GDP 2,970 19,792 Lakbér a jövedelem %-ában 9,5 15,9 Átlagos lakás ára hány éves jöv. 11,3 4,7 Egy főre jutó alapterület (m2) 29,4 32,3 Egy lakásra jutó háztartások száma 1,04 1,02 Egy szobára jutó személyek száma 0,9 0,67 1000 főre jutó lakások száma 397 481 1000 főre jutó új lakásépítés 2­6,1 Lakásberuházás a GDP %-ában 2,3 3,8 % ■ Forrás: BAU-DATA Kft. Elkészült a területfejlesztési koncepció PHARE-támogatás az idegenforgalomnak EU-konform intézmények kellenek Az Európai Unió területfejlesztési forrásai csak akkor vál­nak hozzáférhetővé Magyarország számára, ha sikerül lét­rehozni az EU-kompatíbilis területi integrációkat, illetve az ezeket koordináló intézményrendszert, és sikerül csökkente­ni az egyes területek között mutatkozó óriási fejlettségbeli különbséget — nyilatkozta lapunknak Süli-Zakar István egye­temi docens, az országos területfejlesztési koncepció egyik kidolgozója a munkaanyag debreceni vitáját követően. DOMBI MARGIT Az EU területi politikájának alapegységei a régiók (ezek na­gyobbak, mint a magyar me­gyék) és a beavatkozási térsé­gek (ezek nagyjából az egykori járások méretének megfelelő te­rületi egységek). A magyar köz­­igazgatás hagyományaitól kis­sé távol eső regionális szerve­ződések elősegítésére a terület­­fejlesztési koncepció alkotói ki­dolgoztak egy felosztási rend­szert, amely az országot körze­tekre bontaná. Eszerint létre­jönne a Budapestet is magában foglaló központi, a dél-dunántú­li, nyugat-dunántúli, dél-alföl­di, észak-alföldi, illetve észak­magyarországi körzet, s ezek az egymással szerves kapcso­latban állnak majd, megfelelve az EU elvárásainak. A régiók létrehozására irányuló törekvé­sek azonban egyelőre csak részsikert hoztak, s még min­dig nem lehet pontosan látni, hogy a jelenlegi közigazgatási egységek számára milyen fel­állásban lenne elfogadható a re­­gionalizáció. Az EU-konform területfej­lesztés másik alapegységét ké­pező beavatkozási térségek meghatározása, illetve az or­szág területének felosztása sta­tisztikai körzetekre már meg­történt. A KSH által kialakított rendszert bírálva Süli-Zakar Ist­ván elmondta: ezek kialakítá­sakor nem vették figyelembe egyes hátrányos helyzetű tér­ségek érdekeit. A megyeszék­helyek vonzáskörzetében lévő területek mutatói ilyen alapon a valóságosnál sokkal kedve­zőbbnek látszanak, hiszen a nagyváros és a tanyavilág fej­lettségének átlagából számítot­ták ki őket. Ez az érintett kistér­ségre nézve azzal a negatív kö­vetkezménnyel jár, hogy nem minősül beavatkozási körzet­nek, vagyis nem tarthat igényt kiemelt támogatásra, ugyanak­kor a nagyváros közelsége ön­magában kevés ahhoz, hogy te­rületén tényleges fejlődést in­dukáljon. A koncepció szerint egyébként beavatkozási körzet­nek — vagyis kiemelten támo­gatandónak — minősülnek a szélsőségesen agrárjellegű, a tartós, illetve tartós ifjúsági munkanélküliséggel sújtott, az ipari válságot szenvedő, illetve a határ menti térségek. Süli-Zakar István tegnapi előadásában hangsúlyozta: a te­rületfejlesztési törvény szán­dékai, illetve az országos kon­cepció hangsúlyai ellenére fé­lő, hogy az erősebb ágazati és terület lobbyk ellehetetlenítik a tiszántúli, észak-magyar­országi területek felzárkózását. Ez pedig az európai csatlako­zást is megkérdőjelezi, mert amikor a fővárosi vonzáskör­zet egy főre eső GDP-része­­sedése közel negyven száza­lék, a keleti térségé pedig alig 11, nem vagyunk szalonképe­sek Európában. Régió Mrd Ft* % Dél-Dunántúl 44,9 12,9 Észak-Dunántúl 50,4 14,5 Dél-Alföld 37,4 10,7 Észak* Alföld 39,3 14,3 Észak-Magyarország 48,8 14,0 Központi Körzet 127,2 36,6 Összesen 348,0 100,0 * 1991. évi áron Forrás: VG ■ Döntés novemberben Az IKM turizmus főosztályának tervei szerint az 1 millió ECU PHARE-támogatást a regionális irányítás megújításá­ra, az országos turisztikai információs hálózat kiépítésére, valamint a lovas turizmus minősítő rendszerének kidolgozá­sára kell fordítani. A főosztály javaslata a közelmúltban elkészült, amelyről a brüsszeli bizottság várhatóan novem­berben dönt — közölte a főosztály illetékese. razm Az egymillió ECU felhasz­nálását jóváhagyó döntést kö­vetően 1997. június 30-ig kell kidolgozni a részletes megva­lósítási terveket, s a kivitele­zésre öt év áll rendelkezésre. Arról még nincs döntés, hogy az összegből a három feladat milyen arányban részesül majd. A regionális irányítás kor­szerűsítésének kidolgozásával és megvalósításával várhatóan a magyar turizmus bécsi kép-Az információs rendszer ki­építése egyrészt a már jelenleg is működő Tourinform-háló­­zat további tervszerű bővíté­sét, másrészt egy országos tu­risztikai adatbázis létrehozását jelenti. Ez utóbbi lehetővé ten­né, hogy az idegenforgalom egyes területeiről részletes elemzések készüljenek. A lovas turizmus fejlesztése a hazai kínálatbővítés egyik fontos eleme, amely vonzó a külföldiek számára. Ám ma még érdemben nem lehet­ne- Az idegenforgalmi bevétel és kiadás alakulása (1991-1996. I-Vll. hu) viseletének volt vezetőjét, Czeglédi Józsefet bízzák meg, miniszteri biztosi beosztásban. Egy olyan rendszer megvaló­sítása lesz a feladata, amely­ben nagyobb szerepet kapnak az önkormányzatok, illetve a jelenleg is működő hat regio­nális intézőbizottság, vélni az e programokat megvá­sárló külföldiek számát, hiszen hiányzik egy nemzetközileg is elfogadható minősítő rendszer. A PHARE-pénzből lehetőség lesz egy átfogó, a hazai kínála­tot bemutató lovaskiadvány el­készítésére is. L. I. Millió dollár

Next