Világgazdaság, 1996. október (27. évfolyam, 190/6950-211/6971. szám)
1996-10-01 / 190. (6950.) szám
Magyarok Ausztriában Nyaralás helyett „telelés” Erős hullámzás jellemezte az elmúlt években a magyarok ausztriai tartózkodását. Emellett megállapítható, hogy a ’80-as évekhez képest a magyarok egy nappal hosszabb időt töltenek Ausztriában, míg csökkent a beutazások száma. Az idén az első nyolc hónapban a magyarok a küldő országok sorában áll. helyet foglalják el — tartalmazza az Österreich Werbung legfrissebb, a magyar piaccal foglalkozó, elemzése. ■ Kmmzralmzii: Tavaly a magyar turisták fele télen utazott Ausztriába, s ez egyben jelzi a tíz éve tartó tendenciát: a magyar turisták szemében az ausztriai nyaralás folyamatosan veszít jelentőségéből, a “telelés” viszont egyre népszerűbb lesz. A vendégéjszakák számát tekintve tavaly nyáron a július és az augusztus volt a legerősebb hónap — az eltöltött éjszakák 13, illetve 14 százaléka jutott erre a két hónapra, télen a január és a február, 10, illetve 13 százalékos részesedéssel. Az osztrák elemzés szerint a magyarok az 1-2 csillagos, valamint az 5 csillagos szállodákat részesítik előnyben: az előbbiekre jut az Ausztriában eltöltött vendégéjszakák 23 százaléka, míg az utóbbiakra 20 százaléka. Ezenkívül szívesen bérelnek honfitársaink önálló lakrészeket, apartmanokat is. Tavaly a legtöbb magyar Stájerországot kereste fel, ez a vendégéjszakák közel 19 százalékát tette ki, ezt követte közel 17 százalékos részesedéssel Salzburg, illetve 15,7 százalékos részesedéssel Karintia tartománya. A legkisebb érdeklődés Voralberget és Burgenlandot övezi a magyarok körében, ezekben a tartományokban a vendégéjszakák megoszlása 1,5-1,5 százalék. A vendégéjszakák és a tartózkodási idő változása ezer vendégéjszakai tartózkodási idő 700 600 400 400 300, 200 590 o o o o 2 10 0 O o 325 3.00 2.75 2.50 2.25 2.00 Forrás: Österreich Werbung Élénkül a horvát turizmus Horvátország turistaipara öt nehéz esztendő után 1996-ban olyan eredményt mutat fel, amely a turizmus világpiacára való visszatérést jelenti. A tavalyi 800 millió dollárról az idén 1,3 milliárd dollárra nő Horvátország idegenforgalmi bevétele, 2001 -ig e szám 3 milliárd dollárra emelkedhet. A hajdani Jugoszlávia, amelyből 1991 -ben vált ki Horvátország, a legjobb években 4,5 milliárd dollár bevételre is szert tett az idegenforgalomból, s ennek legalább a fele a horvát tengerparton képződött. Az idei év első 8 hónapjában 18,3 millió vendégéjszakát jegyeztek fel az országban, ami 65 százalékkal több a tavalyinál. A turistaiparban már nagyon kevés azoknak a vállalatoknak a száma, amelyekben még meghatározó az állam vagy az állami alapok tulajdonhányada. (MTI) AJÁNLATUNK mer, gépek, termelő kventtek, kémforma, sző LÍZINGELÉSE minden formában, kedvező feltételekkel CSAK EGY TELEFON: 203-4357 MTA-MMSZ Kft. 1119 Budapest, Etele út 59-61. fax: 203-4328 VILAGGAZDASAG ÜZLETI NAPILAP IDEGENFORGALOM Augusztusig közel 10 millióan látogattak Budapestre Nőtt a garantált programok iránti igény Idegenforgalmi szempontból eredményes volt az első nyolc hónap a fővárosban, hiszen a vendégéjszakák száma több mint 5 százalékkal nőtt, s így elérte a 1,9 milliót. Becsült adatok állnak csak rendelkezésre a látogatók számáról: közel 10 millióan fordultak meg Budapesten augusztus végéig. A szolgáltatócégek tapasztalatai szerint az idén nagyobb igény volt az úgynevezett garantált programok iránt, ami a vendégek nagyobb költési hajlandóságát mutatja — nyilatkozta Ifjú György, a Budapesti Turisztikai Hivatal igazgatója. IullisHilil Turisztikai szakemberek tapasztalatai szerint a ’96 Magyarország és az 1100 éves évforduló eseményei, a mintegy 2 ezer attrakció vonzzák a látogatókat. Ezek közül mintegy 15-20 százalékkal megnőtt a városnézések iránti igény, s a Duna Palota garantált programjainak forgalma is növekedett az idén. Július végéig — becsült adatok szerint — közel 10 millió látogató érkezett a fővárosba, míg a kereskedelmi szálláshelyeket mintegy 790 ezer fő vette igénybe. Ez az egy évvel korábbihoz viszonyítva több mint 3 százalékos növekedés. A vendégéjszakák száma az első hét hónapban elérte az 1,9 milliót, ez közel 5,4 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest. Persze ezek csak a hivatalos adatok, hogy feketén vagy rokonoknál hányan s hány éjszakát töltöttek, nem lehet tudni — hangsúlyozza a hivatal vezetője. Mint Ifjú György elmondta, egyéb adatok a fővárosi turisztikával kapcsolatban nem állnak rendelkezésre, ami megnehezíti a szakemberek munkáját. Ezért a hivatal jelenleg is dolgozik egy új statisztikai rendszer megvalósításán. A jövőben például információt kívánnak kapni — egyebek mellett — arról, mennyi volt az egyes időszakokban az eladott múzeumi belépők száma, hányan váltottak belépőt a Halászbástyára, hányan vásárolták meg a BKV egy-, illetve háromnapos bérleteit. A főváros az idén 355 millió forintot fordíthat turisztikai célokra, ebből augusztus végéig 97 millió forintot költöttek el. Ám, mint a Fővárosi Önkormányzatnál megtudtuk, több pályázat eredményhirdetése csak a közelmúltban volt, a szerződéskötések, s így a pénzek felhasználása folyamatosan történik. Az elmúlt évben egyébként e célra 287,4 millió forint állt rendelkezésre, ebből december 31-ig 157,9 millió forintot használtak fel. A fennmaradó hányad — mint áthúzódó tétel — az idei költségvetést növelte. A Fővárosi Turisztikai Hivatal — amely kettős feladatot lát el, egyrészt irányítja a termékfejlesztést, másrészt ellátja a marketingfeladatokat — tervei között szerepel egy úgynevezett Budapest Card elkészítése és bevezetése. E kártya birtokosai bizonyos turisztikai attrakciók belépőjegyéből kedvezményt kapnának, bizonyos helyekre ingyen léphetnének be, illetve — a tervek szerint — e kártya feljogosítaná tulajdonosát a BKV-járatok ingyenes használatára. Az elképzelés megvalósításán jelenleg is dolgoznak, s várhatóan az év végére vagy jövő év elejére piacra kerülhet a Budapest Card. Számítások szerint a kártya fenntartása nem igényelne támogatást, hiszen az értékesítés bevételéből lehetne fedezni a kiadásokat. Másik folyamatban lévő munka a fővárosi információs hálózat bővítése. Jelenleg a hivatal hatáskörébe két tájékoztatóiroda — egyik a Nyugati pályaudvar területén, a másik pedig az M1-es és az M7-es találkozásánál található — tartozik, számukat hatra kívánják bővíteni. Az elképzelések szerint a Déli és a Keleti pályaudvarok területén, a Ferihegyi repülőtéren és a Várnegyedben nyitnak információs kirendeltségeket 1998-ig folyamatosan. Csúcsévet zár a gyulai gyógyidegenforgalom Novemberig telt ház van Az elmúlt öt év legjobb szezonját zárja a gyulai gyógyidegenforgalom, július—augusztusban valamennyi szálloda 100 százalékos telítettséggel üzemelt. A Gyulatourist tapasztalatai szerint az 1996-os nyár volt az első olyan szezon az 1989— 1990-es visszaesést követően, amikor a városban, a szállodákban és a Várfürdő Kft.-nél az elmúlt három év marketingmunkája meghozta a kívánt eredményeket. amiiEnain. A Nemzeti Üdültetési Alapítvány tulajdonában lévő gyulai Erkel Hotel — amely a belföldi turizmusban is jelentős szerepet vállal — november közepéig 100 százalékos tehetettséggel üzemel. A szálloda már augusztus végére teljesítette az egész évre tervezett 300 millió forintos bevételi tervét. Lévárdy Jenőné igazgató úgy látja, három évig következetes és szívós marketingmunkát kellett végezni ahhoz, hogy az Alföld gyöngyszemét, Gyula városát és az itteni gyógyidegenforgalmi szolgáltatásokat megismerjék a hazai és a külföldi piacokon. A Várfürdővel egybeépített háromcsillagos Erkel Szálló ma már öt meghatározó európai utazási iroda programfüzeteiben kínálja gyógyászati csomaggal együtt szállodai szolgáltatásait. A szálloda állandó partnere lett a németországi utazási irodák közül a Hoffmann Reisének, a Pinter Reisének, vagy például a Kurreisének. Jó üzleti kapcsolatot sikerült kiépíteni a dán Top Tours irodával is. Az őszi szezon vendégkörét a keleteurópai országokból érkező turisták jelentik. Klinkovics Márta, a Békés megyei Tourinform iroda vezetője az idei szezonnal kapcsolatosan a Világgazdaságnak elmondta: felméréseik azt igazolják, a Gyulán található 4500 vendégágy kihasználtsága 1996-ban a nyári hónapokban 90-100 százalék között volt, és az őszi szezonban sem csökkent látványosan a vendégek száma. & 1 . A v Elégedettek a nyárral a balatoni klubok Ősztől konferenciákra számítanak A kedvezőtlen időjárás ellenére is megfelelő eredménnyel zárta a nyári szezont a különböző színvonalú szolgáltatást nyújtó három balatoni üdülőcentrum, a Club Tihany, a Club Tomaj és a Club Aliga. Az egész évben nyitva tartó tóparti üdülőtelepek az év további hónapjaiban konferenciák, tanfolyamok szervezésével próbálják kihasználni kapacitásaikat. lKiM'lMlll.'li'IJ Club Aliga több mint 700 férőhelyes üdülőkomplexumának évek óta felújításra szoruló épületeit 97 százalékban belföldi vendégekkel töltötték meg a nyáron. A csúcsszezonban 6-7 héten keresztül csaknem maximális kihasználtsággal üzemelt, ami a szokatlanul rossz időjáráshoz képest jó eredmény. A családi turizmust ősszel a konferenciák rendezése váltja fel. A foglalások biztatóak, nagyobb az érdeklődés e szolgáltatás iránt a külföldiek részéről is, mint az előző években. Az előzetes számítások szerint a tavalyihoz képest 20-30 százalékkal javul az idén a forgalom, és az árbevétel meghaladja a 300 millió forintot. Mindez azonban csak a legoptimálisabb esetben hoz majd számottevően jobb eredményt a nullszaldónál. Club Aliga épületei lelakottak, így jövőre a legszükségesebb, minimum 200-300 millió forintot igénylő felújításokat kell elvégezni, így nem tervezik a szolgáltatások bővítését. Jó nyári szezont zárt a másfél ezer ember befogadására képes Club Tihany, amely tavaly év elején egy kétszemélyes magyar konzorcium többségi tulajdonába került. A 900 millió forintos alaptőkével megalakult Club Tihany Rt. egy év alatt 120-130 millió forintos fejlesztéssel gyakorlatilag egy gyógycentrumot hozott létre. A magas árakra többnyire a külföldiek a vevők, így a vendégkör 85 százaléka német, a többi svájci, holland, osztrák és japán turista. Az idén június végétől szeptember első hetéig átlagosan 92 százalékos kihasználtsággal üzemelt az üdülőcentrum. Ez foglaltságban 15 százalékos javulást jelent az elmúlt évihez képest, aminek köszönhetően bruttó 1 milliárd forint körüli árbevételre számítanak a tulajdonosok. Az eredményt befolyásolhatja a téli szezon, amely a foglaltságok alapján 70 százalékos telítettséget ígér. A Club Tomaj már 7 éve vár új tulajdonosra. A végső rendezést a több mint száz érdeklődő befektetőcég és fél tucat megírt szerződés után sem sikerült elérni. A legutolsó variáció szerint a tavaly (áfa nélkül) 380-400 millió forintosra becsült ingatlan vagyon az ingyenes vagyonátadás keretében a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzaté lesz. Valójában az üdülőbázist a mai napig a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (volt Kincstári Vagyonkezelő Szervezet) tulajdonában lévő ’96 Kft. üzemelteti, amely reménykedhet az ez év december végéig tartó szerződésének meghosszabbításában. A nyár a várakozásnál jobban sikerült az üdülőben. Júliusban a korábbi év forgalmát 40 százalékkal sikerült felülmúlni, az augusztus forgalma már gyengébb volt. A május elején megnyitott üdülőben a ’96 Kft. év végéig nettó 30,3 millió forintos árbevételre számít. Az 50 szobás Club Tomaj az idén szeretne télen is nyitva tartani, tanfolyamoknak, konferenciáknak helyt adva próbálják meg eredményüket javítani. 1996. OKTÓBER 1. Fejlesztési terv készül Aggtelekre A vendéglátás még nem készült fel A hazai lakosság körében népszerű ugyan a közelmúltban a világörökség részének kijelölt Aggteleki-cseppkőbarlang, ám a látogatók mindössze egy-két napot töltenek el a környéken. A hazai turistalátványosságok sorában még nem kapta meg az őt megillető helyet a világörökség részévé vált Baradlabarlang. E látványosság hazai és külföldi megismertetése, népszerűsítése a következő időszak feladata lesz — mondta Nagy Katalin, a megyei önkormányzat idegenforgalmi hivatalának szakértője. A várhatóan megélénkülő turistaforgalom nagy felelősséget jelent a szaktárcának, az érintett önkrományzatnak, s a turisztika irányítóinak egyaránt, hiszen a fogadás feltételeit úgy kell megteremteni, hogy az ne sérje meg az ökológiai egyensúlyt. Ennek érdekében az Aggteleki Nemzeti Park fejlesztésére egy önálló projekten dolgoznak a szakemberek, amely tartalmazza a barlangbejáratok rekonstrukciójának tervét is. Mivel a világörökség listájára való felkerülés nem csak dicsőséget, de felelősséget is jelent, a szaktárca a környezetvédelemi alapból Aggtelek számára külön támogatást nyújtott a szennyvíztisztító beruházások megvalósítására, s várhatóan e keretből rövidesen támogatást kap Jósvafő község is csatornahálózatának bővítéséhez. Az elmúlt években nem gyarapodott számottevően a térségben működő vendéglátóhelyek száma, hiszen nincs meg a fejlesztésekhez szükséges forgalom. Aggteleken egy korábban épült szálloda és néhány, az utóbbi években létrehozott panzió található csupán. Ugyanakkor kibontakozóban van a falusi turizmus, amelynek fejlesztésével a készülő megyei idegenforgalmi stratégia is foglalkozik.