Világgazdaság, 1996. október (27. évfolyam, 190/6950-211/6971. szám)

1996-10-01 / 190. (6950.) szám

Magyarok Ausztriában Nyaralás helyett „telelés” Erős hullámzás jellemezte az elmúlt években a magyarok ausztriai tartózkodását. Emellett megállapítható, hogy a ’80-as évekhez képest a magyarok egy nappal hosszabb időt töltenek Ausztriában, míg csökkent a beutazások száma. Az idén az első nyolc hónapban a magyarok a küldő országok sorában áll. helyet foglalják el — tartalmazza az Österreich Werbung legfrissebb, a magyar piaccal foglalkozó, elemzése. ■ Kmmzralmzii: Tavaly a magyar turisták fe­le télen utazott Ausztriába, s ez egyben jelzi a tíz éve tartó ten­denciát: a magyar turisták sze­mében az ausztriai nyaralás fo­lyamatosan veszít jelentőségé­ből, a “telelés” viszont egyre népszerűbb lesz. A vendégéj­szakák számát tekintve tavaly nyáron a júl­ius és az augusztus volt a legerősebb hónap — az eltöltött éjszakák 13, illetve 14 százaléka jutott erre a két hó­napra­­, télen a január és a február, 10, illetve 13 százalé­kos részesedéssel. Az osztrák elemzés szerint a magyarok az 1-2 csillagos, va­lamint az 5 csillagos szállodá­kat részesítik előnyben: az előbbiekre jut az Ausztriában eltöltött vendégéjszakák 23 százaléka, míg az utóbbiakra 20 százaléka. Ezenkívül szíve­sen bérelnek honfitársaink önálló lakrészeket, apartmano­kat is.­­ Tavaly a legtöbb magyar Stá­jerországot kereste fel, ez a ven­dégéjszakák közel 19 százalé­kát tette ki, ezt követte közel 17 százalékos részesedéssel Salzburg, illetve 15,7 százalé­kos részesedéssel Karintia tar­tománya. A legkisebb érdeklő­dés Voralberget és Burgenlan­­dot övezi a magyarok körében, ezekben a tartományokban a vendégéjszakák megoszlása 1,5-1,5 százalék. A vendégéjszakák és a tartózkodási idő változása ezer vendég­éjszaka­i tartózkodási idő 700 600 400 400 300, 200 590 o o o o 2 10 0 O o 325 3.00 2.75 2.50 2.25 2.00 Forrás: Österreich Werbung Élénkül a horvát turizmus Horvátország turistaipara öt nehéz esztendő után 1996-ban olyan eredményt mutat fel, amely a turizmus világpiacára való visszatérést jelenti. A ta­valyi 800 millió dollárról az idén 1,3 milliárd dollárra nő Horvátország idegenforgalmi bevétele, 2001 -ig e szám 3 mil­liárd dollárra emelkedhet. A hajdani Jugoszlávia, amelyből 1991 -ben vált ki Horvátország, a legjobb években 4,5 milliárd dollár bevételre is szert tett az idegenforgalomból, s ennek legalább a fele a horvát tenger­parton képződött. Az idei év első 8 hónapjában 18,3 millió vendégéjszakát jegyeztek fel az országban, ami 65 százalék­kal több a tavalyinál. A turista­iparban már nagyon kevés azoknak a vállalatoknak a szá­ma, amelyekben még megha­tározó az állam vagy az állami alapok tulajdonhányada. (MTI) ­ AJÁNLATUNK mer­, gépek, termelő kventtek, kémforma, sző LÍZINGELÉSE minden formában, kedvező feltételekkel CSAK EGY TELEFON: 203-4357 MTA-MMSZ Kft. 1119 Budapest, Etele út 59-61. fax: 203-4328 VILAGGAZDASAG ÜZLETI NAPILAP IDEGENFORGALOM Augusztusig közel 10 millióan látogattak Budapestre Nőtt a garantált programok iránti igény Idegenforgalmi szempontból eredményes volt az első nyolc hónap a fővárosban, hiszen a vendégéjszakák száma több mint 5 százalékkal nőtt, s így elérte a 1,9 milliót. Becsült adatok állnak csak rendelkezésre a látogatók számáról: közel 10 millióan fordultak meg Budapesten augusztus végéig. A szolgáltatócégek tapasztalatai szerint az idén nagyobb igény volt az úgynevezett garantált programok iránt, ami a vendégek nagyobb költési hajlandóságát mutatja — nyilatkozta Ifjú György, a Budapesti Turisztikai Hivatal igazgatója. Iu­llisHilil Turisztikai szakemberek ta­pasztalatai szerint a ’96 Ma­gyarország és az 1100 éves év­forduló eseményei, a mintegy 2 ezer attrakció vonzzák a láto­gatókat. Ezek közül mintegy 15-20 százalékkal megnőtt a városnézések iránti igény, s a Duna Palota garantált program­jainak forgalma is növekedett az idén. Július végéig — be­csült adatok szerint — közel 10 millió látogató érkezett a fővárosba, míg a kereskedelmi szálláshelyeket mintegy 790 ezer fő vette igénybe. Ez az egy évvel korábbihoz viszo­nyítva több mint 3 százalékos növekedés. A vendégéjszakák száma az első hét hónapban elérte az 1,9 milliót, ez közel 5,4 százalékos emelkedést je­lent az egy évvel korábbi adat­hoz képest. Persze ezek csak a hivatalos adatok, hogy feketén vagy rokonoknál hányan s hány éjszakát töltöttek, nem lehet tudni — hangsúlyozza a hiva­tal vezetője. Mint Ifjú György elmondta, egyéb adatok a fővárosi turisz­tikával kapcsolatban nem áll­nak rendelkezésre, ami meg­nehezíti a szakemberek mun­káját. Ezért a hi­vatal jelenleg is dolgozik egy új statisztikai rendszer megvalósításán. A jö­vőben például információt kí­vánnak kapni — egyebek mel­lett — arról, mennyi volt az egyes időszakokban az eladott múzeumi belépők száma, há­nyan váltottak belépőt a Ha­lászbástyára, hányan vásárol­ták meg a BKV egy-, illetve háromnapos bérleteit. A főváros az idén 355 millió forintot fordíthat turisztikai cé­lokra, ebből augusztus végéig 97 millió forintot költöttek el. Ám, mint a Fővárosi Önkor­mányzatnál megtudtuk, több pályázat eredményhirdetése csak a közelmúltban volt, a szerződéskötések, s így a pén­zek felhasználása folyamato­san történik. Az elmúlt évben egyébként e célra 287,4 millió forint állt rendelkezésre, ebből december 31-ig 157,9 millió forintot használtak fel. A fenn­maradó hányad — mint áthú­zódó tétel — az idei költségve­tést növelte. A Fővárosi Turisztikai Hi­vatal — amely kettős feladatot lát el, egyrészt irányítja a ter­mékfejlesztést, másrészt ellát­ja a marketingfeladatokat — tervei között szerepel egy úgy­nevezett Budapest Card elké­szítése és bevezetése. E kártya birtokosai bizonyos turisztikai attrakciók belépőjegyéből ked­vezményt kapnának, bizonyos helyekre ingyen léphetnének be, illetve — a tervek szerint — e kártya feljogosítaná tulaj­donosát a BKV-járatok ingye­nes használatára. Az elképze­lés megvalósításán jelenleg is dolgoznak, s várhatóan az év végére vagy jövő év elejére piacra kerülhet a Budapest Card. Számítások szerint a kár­tya fenntartása nem igényelne támogatást, hiszen az értékesí­tés bevételéből lehetne fedezni a kiadásokat. Másik folyamat­ban lévő munka a fővárosi in­formációs hálózat bővítése. Je­lenleg a hivatal hatáskörébe két tájékoztatóiroda — egyik a Nyugati pályaudvar területén, a másik pedig az M1-es és az M7-es találkozásánál található — tartozik, számukat hatra kí­vánják bővíteni. Az elképzelé­sek szerint a Déli és a Keleti pályaudvarok területén, a Feri­hegyi repülőtéren és a Várne­­gyedben nyitnak információs kirendeltségeket 1998-ig folya­matosan. ­ Csúcsévet zár a gyulai gyógyidegenforgalom Novemberig telt ház van Az elmúlt öt év legjobb szezonját zárja a gyulai gyógyidegen­forgalom, július—augusztusban valamennyi szálloda 100 százalékos telítettséggel üzemelt. A Gyulatourist tapasztala­tai szerint az 1996-os nyár volt az első olyan szezon az 1989— 1990-es visszaesést követően, amikor a városban, a szállo­dákban és a Várfürdő Kft.-nél az elmúlt három év marke­tingmunkája meghozta a kívánt eredményeket. amiiEnain­. A Nemzeti Üdültetési Ala­pítvány tulajdonában lévő gyu­lai Erkel Hotel — amely a bel­földi turizmusban is jelentős szerepet vállal — november közepéig 100 százalékos teh­e­­tettséggel üzemel. A szálloda már augusztus végére teljesí­tette az egész évre tervezett 300 millió forintos bevételi ter­vét. Lévárdy Jenőné igazgató úgy látja, három évig követke­zetes és szívós marketingmun­kát kellett végezni ahhoz, hogy az Alföld gyöngyszemét, Gyu­la városát és az itteni gyógy­­idegenforgalmi szolgáltatáso­kat megismerjék a hazai és a külföldi piacokon. A Várfürdővel egybeépített háromcsillagos Erkel Szálló ma már öt meghatározó európai utazási iroda programfüzetei­ben kínálja gyógyászati cso­maggal együtt szállodai szol­gáltatásait. A szálloda állandó partnere lett a németországi utazási irodák közül a Hoff­mann Reisének, a Pinter Rei­­sének, vagy például a Kurrei­­sének. Jó üzleti kapcsolatot si­került kiépíteni a dán Top Tours irodával is. Az őszi sze­zon vendégkörét a kelet­európai országokból érkező tu­risták jelentik. Klinkovics Márta, a Békés megyei Tourinform iroda ve­zetője az idei szezonnal kap­csolatosan a Világgazdaságnak elmondta: felméréseik azt iga­zolják, a Gyulán található 4500 vendégágy kihasználtsága 1996-ban a nyári hónapokban 90-100 százalék között volt, és az őszi szezonban sem csök­kent látványosan a vendégek száma. & 1 . A v­­ Elégedettek a nyárral a balatoni klubok Ősztől konferenciákra számítanak A kedvezőtlen időjárás ellenére is megfelelő eredménnyel zárta a nyári szezont a különböző színvonalú szolgáltatást nyújtó három balatoni üdülőcentrum, a Club Tihany, a Club Tomaj és a Club Aliga. Az egész évben nyitva tartó tóparti üdülőtelepek az év további hónapjaiban konferenciák, tanfolyamok szervezésével próbálják kihasználni kapacitásaikat. lKiM'lMlll.'li'IJ Club Aliga több mint 700 férőhelyes üdülőkomplexumá­nak évek óta felújításra szoru­ló épületeit 97 százalékban bel­földi vendégekkel töltötték meg a nyáron. A csúcsszezon­ban 6-7 héten keresztül csak­nem maximális kihasználtság­gal üzemelt, ami a szokatlanul rossz időjáráshoz képest jó eredmény. A családi turizmust ősszel a konferenciák rendezé­se váltja fel. A foglalások biz­tatóak, nagyobb az érdeklődés e szolgáltatás iránt a külföldi­ek részéről is, mint az előző években. Az előzetes számítá­sok szerint a tavalyihoz képest 20-30 százalékkal javul az idén a forgalom, és az árbevétel meghaladja a 300 millió forin­tot. Mindez azonban csak a leg­optimálisabb esetben hoz majd számottevően jobb eredményt a nullszaldónál. Club Aliga épületei lelakottak, így jövőre a legszükségesebb, minimum 200-300 millió forintot igény­lő felújításokat kell elvégezni, így nem tervezik a szolgáltatá­sok bővítését. Jó nyári szezont zárt a más­fél ezer ember befogadására képes Club Tihany, amely ta­valy év elején egy kétszemé­lyes magyar konzorcium több­ségi tulajdonába került. A 900 millió forintos alaptőkével megalakult Club Tihany Rt. egy év alatt 120-130 millió fo­rintos fejlesztéssel gyakorlati­lag egy gyógycentrumot ho­zott létre. A magas árakra több­nyire a külföldiek a vevők, így a vendégkör 85 százaléka né­met, a többi svájci, holland, osztrák és japán turista. Az idén június végétől szeptember első hetéig átlagosan 92 százalékos kihasználtsággal üzemelt az üdülőcentrum. Ez foglaltság­ban 15 százalékos javulást je­lent az elmúlt évihez képest, aminek köszönhetően bruttó 1 milliárd forint körüli árbevé­telre számítanak a tulajdono­sok. Az eredményt befolyásol­hatja a téli szezon, amely a foglaltságok alapján 70 száza­lékos telítettséget ígér. A Club Tomaj már 7 éve vár új tulajdonosra. A végső ren­dezést a több mint száz érdek­lődő befektetőcég és fél tucat megírt szerződés után sem si­került elérni. A legutolsó vari­áció szerint a tavaly (áfa nél­kül) 380-400 millió forintosra becsült ingatlan vagyon az in­gyenes vagyonátadás kereté­ben a Nyugdíjbiztosítási Ön­­kormányzaté lesz. Valójában az üdülőbázist a mai napig a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (volt Kincstári Vagyonkezelő Szervezet) tulajdonában lévő ’96 Kft. üzemelteti, amely re­ménykedhet az ez év decem­ber végéig tartó szerződésének meghosszabbításában. A nyár a várakozásnál job­ban sikerült az üdülőben. Jú­liusban a korábbi év forgalmát 40 százalékkal sikerült felül­múlni, az augusztus forgalma már gyengébb volt. A május elején megnyitott üdülőben a ’96 Kft. év végéig nettó 30,3 millió forintos árbevételre szá­mít. Az 50 szobás Club Tomaj az idén szeretne télen is nyitva tartani, tanfolyamoknak, kon­ferenciáknak helyt adva pró­bálják meg eredményüket ja­vítani. 1996. OKTÓBER 1. Fejlesztési terv készül Aggtelekre A vendéglátás még nem készült fel A hazai lakosság körében népszerű ugyan a közelmúltban a világörökség részének kijelölt Aggteleki-cseppkőbarlang, ám a látogatók mindössze egy-két napot töltenek el a környéken. A hazai turistalátványosságok sorában még nem kapta meg az őt megillető helyet a világörökség részévé vált Baradla­­barlang. E látványosság hazai és külföldi megismertetése, népszerűsítése a következő időszak feladata lesz — mondta Nagy Katalin, a megyei önkormányzat idegenforgalmi hiva­talának szakértője. A várhatóan megélénkülő tu­ristaforgalom nagy felelőssé­get jelent a szaktárcának, az érintett önkrományzatnak, s a turisztika irányítóinak egy­aránt, hiszen a fogadás feltéte­leit úgy kell megteremteni, hogy az ne sérje meg az ökoló­giai egyensúlyt. Ennek érde­kében az Aggteleki Nemzeti Park fejlesztésére egy önálló projekten dolgoznak a szak­emberek, amely tartalmazza a barlangbejáratok rekonstruk­ciójának tervét is. Mivel a vilá­görökség listájára való felke­rülés nem csak dicsőséget, de felelősséget is jelent, a szak­tárca a környezetvédelemi alapból Aggtelek számára kü­lön támogatást nyújtott a szennyvíztisztító beruházások megvalósítására, s várhatóan e keretből rövidesen támogatást kap Jósvafő község is csator­nahálózatának bővítéséhez. Az elmúlt években nem gya­rapodott számottevően a tér­ségben működő vendéglátóhe­lyek száma, hiszen nincs meg a fejlesztésekhez szükséges for­galom. Aggteleken egy koráb­ban épült szálloda és néhány, az utóbbi években létrehozott panzió található csupán. Ugyanakkor kibontakozóban van a falusi turizmus, amely­nek fejlesztésével a készülő megyei idegenforgalmi straté­gia is foglalkozik.

Next