Világgazdaság, 1997. január (29. évfolyam, 1/7011-22/7032. szám)
1997-01-06 / 3. (7013.) szám
1997. JANUÁR 6. A tb-alapok 1996. évi hiánya túl a pótköltségvetésben előirányzottnál is A tervezéskor sem volt megalapozott A társadalombiztosítási alapok tavalyi hiánya az eredetileg tervezett 17,8 milliárd forinttal szemben a tavaly év végén elfogadott pótköltségvetési törvény szerint 62 milliárd forint. A tb-alapok kezelői mégis 70 milliárd forintos deficitet várnak a tavalyi évtől, a Pénzügyminisztérium előzetes számításai szerint a tényleges hiány azonban elérheti a 80 milliárdot is. Az előirányzott hiány háromszorosát meghaladó delért oka: a bevételek már a büdzsé elfogadásakor is megalapozatlanok voltak, illetve a kiadások is túllőttek a célon. Az Egészségbiztosítási Alap tavalyi költségvetése már elfogadása pillanatában bizonytalan lábakon állt, és több kritikus pontot tartalmazott. Ennek ellenére az előterjesztő Pénzügyminisztérium közel kiegyensúlyozott bevételi és kiadási oldalt jósolt, és 1,6 milliárd forint hiányt irányzott csak elő. Már a tervezés időszakában is látszott, hogy egyes esetekben a büdzsé teljesíthetetlen előirányzatot is tartalmaz. Ilyen intézkedés volt például, hogy a két alapnál összességében 24 milliárd, úgynevezett rendkívüli behajtásból származó bevételt irányoztak elő. Ennek az összegnek az egészségbiztosítóra eső része 10,3 milliárd forintot tett ki. Ekkora nagyságú bevétel kormányzati intézkedéseket feltételezett, a parlament azonban csak június végén fogadta el az ezt megalapozó törvénycsomagot. A féléves késlekedés miatt a bevételek elhanyagolhatóak voltak. A táppénzkiadások csökkenését és a járulékbevételek növekedését célozta meg a munkáltatók által fizetett betegszabadság napjainak 10-ről 15-re növelése. Az intézkedés miatt a tb számára a táppénzkiadások is kedvezően alakultak: 4,3 milliárd forintot takarítottak meg. A munkáltatói táppénzhozzájárulás bevezetése is a bevételek növelését szolgálta volna. Az intézkedésből 12 milliárd forint bevételt irányoztak elő. Ehelyett azonban csak mintegy 5 milliárd forint folyt be az alapba. A túltervezett bevételek mellett év közben több olyan intézkedés történt, amely tovább fokozta a költségvetés bizonytalanságát. A nyár elején az egészségügyi szakszervezetek nyomására a kormány és az érdekképviseleti szervek között létrejött egy megállapodás a dologi és bérkiadások 24 százalékos növelésére. Ez a megállapodás 9,3 milliárd forinttal szaladt túl az Egészségbiztosítási Alap törvényben szereplő 217,5 milliárd forintos ilyen jellegű előirányzatán. Az előzetes szándékok szerint ezt az összeget kompenzálta volna a még ez évben végrehajtott kórházi struktúraváltás és kapacitásszűkítés. Ebben az évben azonban elmaradtak ezek az intézkedések, így ebből megtakarítás nem várható. Nagymértékben rontotta az Egészségbiztosítási Alap pozícióját a gyógyszeráremelés többszöri elhalasztása. Ugyancsak késtek a szükséges intézkedések a gyógyászati segédeszközök és a gyógyfürdői szolgáltatások területén. A népjóléti miniszter január helyett csupán májusban hirdette meg ezeknek ez évi támogatási kulcsait. Az intézkedések elhalasztása 8 milliárd forint mínuszt idézett elő. Mindezek miatt már az első hat hónapban az alapban 17,5 milliárd forint hiány keletkezett, ami többszörösen meghaladta az egész évre tervezett hiányt. Az év végére pedig ez az összeg hozzávetőlegesen 40 milliárd forint lesz. A Nyugdíj-biztosítási Alap tavalyi hiányát 16,2 milliárd forintra tervezték. Ténylegesen hiánya várhatóan 21,3 milliárd forint lesz. A mintegy 5 milliárdos többletdeficit a járulékbevételek elmaradásából származik. A tb-alapok hiányának növekedése egyelőre nem okozott jóvátehetetlen problémát, mivel a központi költségvetés tavaly 80 milliárd forinttal kevesebb hiánnyal zár a tervezettnél. A Népszabadság információi szerint ugyanis a privatizációs bevételek nélkül 153 milliárdos mínusszal zárt a központi büdzsé az eredetileg tervezett 232,8 milliárddal szemben. Olcsóbb import a WTO tagországaiból Gyorsul a vámkezelés Ferihegyen Akadozott a vámkezelés a Ferihegyi repülőtéren az év első napjaiban, de e héten várhatóan már jól működik az új számítógépes program — nyilatkozta a Világgazdaságnak Sípos Jenő. A VPOP sajtóosztályának munkatársa megerősítette, hogy eltörölték a WTO tagországaiból érkező áruk vámkezelési díját és statisztikai illetékét. ■mngiMniHM Új programra állt át a reptéren található vámhivatal, ami lelassította a vámkezelést — ismerte el kérdésünkre Sípos Jenő, hozzátéve, hogy mától normális működésre számítanak. Egy-két határátkelőről jelentettek áramkimaradás miatti meghibásodást, de a vámosok számítógépes hálózata működik — közölte a VPOP számítógépközpontjának egyik munkatársa. Mint arról korábban beszámoltunk, a WTO tagországaiból érkező áruk esetében január 1-jétől megszűnt az egyszázalékos statisztikai illeték és a szintén egyszázalékos vámkezelési díj (Világgazdaság, 1997. január 2., 1. oldal). Cikkünk megjelenése után olyan jelzések érkeztek, hogy egyes vidéki vámhivatalok nem tudnak e rendelkezésről. Megkeresésünkre Sipos Jenő megerősítette, hogy az év elejétől megszűnt a két, egyszázalékos kifizetendő tétel. A VPOP illetékesei arról tájékoztattak, hogy a vámosok számítógépes rendszerében a statisztikai illeték és a vámkezelési díj a WTO-országokból érkezett áruknál január 1- je óta 0 százalékos kulccsal szerepel — közölte lapunkkal Gyárfásné Fekete Judit, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium sajtófőnöke. Az idén júliusig egyébként további vámtehercsökkenés várható. Ez ideig vállalta ugyanis a kormány, hogy leépíti a nyolcszázalékos importvámpótlékot. Sz. L. Á. Bonyodalmak lehetnek (Folytatás az 1. oldalról) Gombos András (SZDSZ) országgyűlési képviselő az FM javaslattervezetével kapcsolatosan a Világgazdaságnak elmondta: a mezőgazdasági igazgatóságok létrehozását nem támogatják. Helyette javasolják, hogy az állat- és növényegészségügyi szolgálat, önállóságát megőrizve, továbbra is dekoncentrált hivatalként funkcionáljon. Az FM-hivatalok az ott dolgozó szakértőket is beleértve adják át feladataikat, illetve a munkatársakat a növény- és talajtani szolgálatnak, valamint az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző intézeteknek. Az FM jelenlegi feladatainak 80 százalékát tudná átvenni a két szakszolgálat. Erről előzetes felmérést készített a javaslattervezetet kidolgozó szakértői csoport. Az FM maradék, jelenlegi feladatainak 20-25 százalékát képviselő részét a kamarák vehetnék át, illetve a megyei főjegyző, valamint a települések jegyzői. A hatósági feladatok másodfokú eljárásaival a megyei közigazgatási hivatalok foglalkoznának. Az átszervezéssel az FM-hivatalok számára mindössze egy feladat maradna: az 1996. december 31 -ével megszűnt földkiadó bizottságok a be nem fejezett munkát folytatnák csökkentett létszámmal, 1997. december 31 -ig. A tagi részaránytulajdonok kiadását az FM-hivatalok felgyorsíthatnák. Az FM-hivatalok megszűnése után, 1998. január elsejétől a még mindig ki nem adott vagy vitás tagi részarány-tulajdonú földekkel kapcsolatos feladatot az egyesülő föld- és kárpótlási hivatalok vehetnék át. A javaslattervezet elfogadásának és megvalósításának esélyeivel kapcsolatos kérdésünkre válaszolva Gombos úgy nyilatkozott: Lakos László volt miniszter a javaslatot kidolgozó képviselőknek ígéretet tett arra, hogy december 31-én — egyeztetve a tervezetet Verebély Imre kormánybiztossal — második változatként a kormány elé kerül. Az FM élén történt személyi változás miatt Gombos András szerint esetleg újra kell tárgyalni a szakszolgálatok önállóságáról. A parlamenti képviselők javaslattervezetének hatástanulmánya is elkészült. Több száz millió forinttal kerülne kevesebbe az átszervezés, ha a szakszolgálatok szervezeti önállósága megmaradna és a megyei mezőgazdasági bizottságokat nem alakítanák meg. A legnagyobb gond az, hogy szakszolgálataink EU-akkreditálása megtörtént, a magyarországi laboratóriumok eredményeit elfogadják. Amennyiben a mezőgazdasági bizottságokba olvasztják a szakszolgálatokat, azok akkreditálása automatikusan megszűnik. Az új minősítés elnyerése ismét több mint két évbe is beletelhet. Az átmeneti időszakban bérmunkában, komoly pénzekért kellene elvégeztetni a kötelező laboratóriumi vizsgálatokat. A két szervezet beolvasztása az EU követelményrendszerének sem felel meg. Mint Lővei László MSZP-s képviselő la az EU-vala pünknak elmondta, az állategészségügyről és az állatorvosi kamarákról szóló törvény életbeléptetése óta a szakszolgálat megfelel az unió követelményrendszerének. A szervezet jelenlegi struktúrája harmonizál az unióval aláírás előtt álló megállapodástervezet végső változatával. A beolvasztás ellentmond az aláírás előtt álló, e szakterületekről szóló végleges EU-megállapodás tartalmának. A szakember véleménye szerint a szakszolgálat mezőgazdasági igazgatóságokba olvasztása minden bizonnyal meglepetést okozna az EU állat-egészségügyi bizottsága számára. Érvei szerint a GATT/WTO megállapodás állat- és növényegészségüggyel foglalkozó részének 13 cikkelye kifejezetten tiltja, hogy kormányzati szint alatti szervezetek a megállapodásból adódó feladataikat önálló értelmezés alapján eltérően hajtsák végre. A mezőgazdasági igazgatóságok életre hívása — ellentétben a kormányprogrammal — az FM-hivatalok túléltetését szolgálja. Ez azt jelentené, hogy a növény- és az állat-egészségügyi szolgálat vészhelyzetben félkatonai szervezetként képtelen lenne működni. Lővei szerint az EU szakmai és szervezeti felépítéssel kapcsolatos elvárásait Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter minden bizonnyal újragondolja. Mint a parlament EU-integrációs bizottságának alelnöke néhány héttel ezelőtt személyesen is meghallgatta az állat- és a növény-egészségügyi szolgálat első számú vezetőit. Lővei megerősítette a Világgazdaság információit arról, hogy a közelmúltban az állategészségügyi szolgálat vezetői és érdek-képviseleti szervezete, valamint több párt országgyűlési képviselője tárgyalt a szakszolgálat átszervezésével kapcsolatos szakmai ellentmondásokról. A konzultáción a belügyi tárca részéről Balázs István volt jelen, a földművelésügyi tárca képviselője Nagy András helyettes államtitkár volt. Az állatorvosi szakszolgálat vezetői és az érdekképviselet a kormány képviselőinek jelezték: nem a közigazgatás korszerűsítése ellen vannak, hanem a szakszolgálat önállósága mellett. Az FM megyei mezőgazdasági igazgatóságok felállítására tett javaslatával kapcsolatban az állat-egészségügyi szakszolgálat érdekképviselete szakmai fenntartásait megfogalmazta és elküldte Horn Gyula miniszterelnöknek. A levélre Verebély Imre, a közigazgatás korszerűsítésével megbízott kormánybiztos adott választ. Álláspontja szerint a szervezeti racionalizálásról szóló kormányhatározatot csak akkor lehet érdemben felülvizsgálni, ha az FM átszervezési koncepciója teljesen elkészül. A reform — véleménye szerint — nem ellentétes az EU előírásaival, a tervezett mezőgazdasági igazgatóságokhoz hasonlóakra is van példa. Törökország esetében például, ahol a járványellenes küzdelem mélyponton van, és az EU állat-egészségügyi bizottsága — tekintettel a tűrhetetlen helyzetre —javasolja az átszervezést. Németországban a magyarországnyi területű tartományi rendszer is gátolta a járványok elleni összehangolt országos védekezést. Ezért ott Brüsszel országos hatáskörű, a tartományi kormányoktól független intézkedésre jogosult szervezet létrehozására tesz javaslatot. Kőolajtartalék-stratégia Tovább nőtt a készlet Az év elején immár ötvennapnyi olajtermék-ellátáshoz elegendő stratégiai készlettel rendelkezik Magyarország. A közel négy éve megalkotott törvény alapján 1998 végén érik majd el a 90 napos szintet. nxEQHHmn Információnk szerint tavaly összesen 230 ezer tonnányi készletet vásárolt a feladattal megbízott Kőolaj és Kőolajtermék-készletező Szövetség (KKKSZ). Július óta havi 50 ezer tonnát vettek, az utolsó, 30 ezres tételt novemberben szerezték be. (A szövetség egyébiránt nyílt tendereket hirdet a tartalékok biztosítására.) A termékek 70 százaléka benzin és gázolaj, azaz úgynevezett “fehéráru”. Korábban ez utóbbit a Mal Rt. tárolóiban helyezték el, ám — szabad kapacitások híján — tavaly öt társaságot bíztak meg,14 millió köbméternyi kapacitás kiépítésével. Az 1996. június elején rendelkezésre álló (akkor közel 43 napi ellátásra elegendő) készlet értéke nagykereskedelmi árakon meghaladta a 18 milliárd forintot. Az 1993 májusában született készletezési törvény előírása alapján 1998 végére kell elérni a 90 napos készletet. A stratégiai tartalékok kérdése fontos szempont volt Magyarország felvételekor a Nemzetközi Energiaügynökségbe. P. K. Szerzői jog az Interneten NMHH IMNI I.NT A szellemi, művészeti alkotásokat az Interneten is csak a szerzők engedélyével, díjazás ellenében lehet közzétenni — tájékoztatta lapunkat Gyertyánffy Péter, a Szerzői Jogvédő Hivatal főigazgatója. Mindezt annak kapcsán mondta el lapunknak, hogy Genfben decemberben fogadtak el egy ezzel kapcsolatos nemzetközi egyezményt. Magyarországon egyébként a bírói gyakorlat tapasztalatainak felhasználásával eddig is ez volt a hazai álláspont, a genfi nemzetközi egyezmény azonban megerősíti ezt. A főigazgató tájékoztatása szerint a svájci városban két korábbi egyezmény felülvizsgálata történt meg. A rendelkezések módosítását a technika fejlődése tette szükségessé. Az egyik szabály az Interneten közzétett alkotások felhasználási jogát rendezi, feltételül szabva a szerző engedélyét és díjazását, a másik pedig az előadóművészek és a hangfelvételgyártók jogait, kötelességeit rendezi. Az egyezményekhez hazánk is csatlakozni fog, az aláírásra azonban csak néhány hónap múlva kerül sor. J. K. A. Az Investor-MKB Befektetési Alapkezelő Kft. értesíti tisztelt ügyfeleit és leendő ügyfeleit, hogy a Bonus Zártvégű Befektetési Alap 1997. január 2-ával nyíltvégű befektetési alappá alakult. A Bonus Befektetési Alap nyitvégű befektetési alappá történő átalakítását, valamint az Alap Alapkezelési Szabályzatának módosítását az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet 1996. november 3-án kelt 110.010-8/96 számú határozatával jóváhagyta. Az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet a 110.010/1993 lajstromszámon nyilvántartott Bonus Befektetési Alapot 1997. január 2-ával kivezette a zártvégű befektetési alapok listájáról és egyben 1997. január 3-án 111123 sz. lajstromszámon, Bonus II Nyíltvégű Befektetési Alap néven a nyitvégű befektetési alapok listáján az 1997. január 2-ai 1 706 043 192 Ft nettó eszközértéken nyilvántartásba veszi. A befektetési jegyek száma 1 706 043 192 db, az egy jegyre jutó nettó eszközérték megegyezik a névértékkel. A Bonus Befektetési Alap 1996. második félévére eső hozama 1 db 10 000 Ft-os befektetési jegyre 1298 Ft, ami a már kifizetésre került 1600 Ft első félévi hozammal együtt kamatos kamattal számítva évi 31%-os hozamnak felel meg. A hozam 1997. január 3-án kerül kifizetésre úgy, hogy a befektetők részére az őket megillető hozam mértékéig az Alapkezelő nyíltvégű befektetési jegyeket ad át, illetve helyez letétbe. A nyittvégű Bonus II befektetési jegyek 1997. január 3-tól bármely munkanapon megvásárolhatók (és visszaválthatók) a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. fiókjaiban és pénztáraiban. 5 Magyarország stratégiai kőolaj- és kőolajtermék-tartalékai Forrás: Világgazdaság