Világgazdaság, 1997. január (29. évfolyam, 1/7011-22/7032. szám)

1997-01-06 / 3. (7013.) szám

1997. JANUÁR 6. A tb-alapok 1996. évi hiánya túl a pótköltségvetésben előirányzottnál is A tervezéskor sem volt megalapozott A társadalombiztosítási alapok tavalyi hiánya az eredetileg tervezett 17,8 milliárd forinttal szemben a tavaly év végén elfogadott pótköltségvetési törvény szerint 62 milliárd forint. A tb-alapok kezelői mégis 70 milliárd forintos deficitet várnak a tavalyi évtől, a Pénzügymi­nisztérium előzetes számításai szerint a tényleges hiány azonban elérheti a 80 milliárdot is. Az előirányzott hiány háromszorosát meghaladó del­ért oka: a bevételek már a büdzsé elfogadásakor is megalapozatlanok voltak, illetve a kiadások is túllőttek a célon. Az Egészségbiztosítási Alap tavalyi költségvetése már elfo­gadása pillanatában bizonyta­lan lábakon állt, és több kriti­kus pontot tartalmazott. Ennek ellenére az előterjesztő Pénz­ügyminisztérium közel ki­egyensúlyozott bevételi és ki­adási oldalt jósolt, és 1,6 milli­árd forint hiányt irányzott csak elő. Már a tervezés időszaká­ban is látszott, hogy egyes ese­tekben a büdzsé teljesíthetet­len előirányzatot is tartalmaz. Ilyen intézkedés volt példá­ul, hogy a két alapnál összessé­gében 24 milliárd, úgyneve­zett rendkívüli behajtásból származó bevételt irányoztak elő. Ennek az összegnek az egészségbiztosítóra eső része 10,3 milliárd forintot tett ki. Ekkora nagyságú bevétel kor­mányzati intézkedéseket felté­telezett, a parlament azonban csak június végén fogadta el az ezt megalapozó törvénycsoma­got. A féléves késlekedés mi­att a bevételek elhanyagolha­tóak voltak. A táppénzkiadások csökke­nését és a járulékbevételek nö­vekedését célozta meg a mun­káltatók által fizetett betegsza­badság napjainak 10-ről 15-re növelése. Az intézkedés miatt a tb számára a táppénzkiadá­sok is kedvezően alakultak: 4,3 milliárd forintot takarítottak meg. A munkáltatói táppénz­hozzájárulás bevezetése is a be­vételek növelését szolgálta vol­na. Az intézkedésből 12 milli­árd forint bevételt irányoztak elő. Ehelyett azonban csak mintegy 5 milliárd forint folyt be az alapba. A túltervezett be­vételek mellett év közben több olyan intézkedés történt, amely tovább fokozta a költségvetés bizonytalanságát. A nyár elején az egészség­ügyi szakszervezetek nyomá­sára a kormány és az érdek­­képviseleti szervek között lét­rejött egy megállapodás a do­logi és bérkiadások 24 százalé­kos növelésére. Ez a megálla­podás 9,3 milliárd forinttal sza­ladt túl az Egészségbiztosítási Alap törvényben szereplő 217,5 milliárd forintos ilyen jellegű előirányzatán. Az elő­zetes szándékok szerint ezt az összeget kompenzálta volna a még ez évben végrehajtott kór­házi struktúraváltás és kapaci­tásszűkítés. Ebben az évben azonban elmaradtak ezek az intézkedések, így ebből meg­takarítás nem várható. Nagymértékben rontotta az Egészségbiztosítási Alap po­zícióját a gyógyszeráremelés többszöri elhalasztása. Ugyan­csak késtek a szükséges intéz­kedések a gyógyászati segéd­eszközök és a gyógyfürdői szolgáltatások területén. A nép­jóléti miniszter január helyett csupán májusban hirdette meg ezeknek ez évi támogatási kul­csait. Az intézkedések elhalasz­tása 8 milliárd forint mínuszt idézett elő. Mindezek miatt már az első hat hónapban az alapban 17,5 milliárd forint hiány keletke­zett, ami többszörösen megha­ladta az egész évre tervezett hiányt. Az év végére pedig ez az összeg hozzávetőlegesen 40 milliárd forint lesz. A Nyugdíj-biztosítási Alap tavalyi hiányát 16,2 milliárd forintra tervezték. Ténylege­sen hiánya várhatóan 21,3 mil­liárd forint lesz. A mintegy 5 milliárdos többletdeficit a já­rulékbevételek elmaradásából származik. A tb-alapok hiányának növe­kedése egyelőre nem okozott jóvátehetetlen problémát, mi­vel a központi költségvetés ta­valy 80 milliárd forinttal keve­sebb hiánnyal zár a tervezett­nél. A Népszabadság informá­ciói szerint ugyanis a privatizá­ciós bevételek nélkül 153 milli­árdos mínusszal zárt a központi büdzsé az eredetileg tervezett 232,8 milliárddal szemben. Olcsóbb import a WTO tagországaiból Gyorsul a vámkezelés Ferihegyen Akadozott a vámkezelés a Ferihegyi repülőtéren az év első napjaiban, de e héten várhatóan már jól működik az új számítógépes program — nyilatkozta a Világgazda­ságnak Sípos Jenő. A VPOP sajtóosztályának munkatár­sa megerősítette, hogy el­törölték a WTO tagorszá­gaiból érkező áruk vámke­zelési díját és statisztikai il­letékét. ■mngiMniHM Új programra állt át a repté­ren található vámhivatal, ami lelassította a vámkezelést — ismerte el kérdésünkre Sípos Jenő, hozzátéve, hogy mától normális működésre számíta­nak. Egy-két határátkelőről je­lentettek áramkimaradás miat­ti meghibásodást, de a vámo­­sok számítógépes hálózata mű­ködik — közölte a VPOP szá­mítógépközpontjának egyik munkatársa. Mint arról korábban beszá­moltunk, a WTO tagországai­ból érkező áruk esetében janu­ár 1-jétől megszűnt az egyszá­zalékos statisztikai illeték és a szintén egyszázalékos vámke­zelési díj (Világgazdaság, 1997. január 2., 1. oldal). Cikkünk megjelenése után olyan jelzések érkeztek, hogy egyes vidéki vámhivatalok nem tudnak e rendelkezésről. Megkeresésünkre Sipos Je­nő megerősítette, hogy az év elejétől megszűnt a két, egy­százalékos kifizetendő tétel. A VPOP illetékesei arról tá­jékoztattak, hogy a vámosok számítógépes rendszerében a statisztikai illeték és a vámke­zelési díj a WTO-országok­­ból érkezett áruknál január 1- je óta 0 százalékos kulccsal szerepel — közölte lapunkkal Gyárfásné Fekete Judit, az Ipari, Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Minisztérium sajtófőnöke. Az idén júliusig egyébként további vámtehercsökkenés várható. Ez ideig vállalta ugyanis a kormány, hogy leépíti a nyolcszázalékos im­portvámpótlékot. Sz. L. Á. Bonyodalmak lehetnek (Folytatás az 1. oldalról) Gombos András (SZDSZ) országgyűlési képviselő az FM javaslattervezetével kapcsola­tosan a Világgazdaságnak el­mondta: a mezőgazdasági igaz­­gatóságok létrehozását nem tá­mogatják. Helyette javasolják, hogy az állat- és növény­egészségügyi szolgálat, önál­lóságát megőrizve, továbbra is dekoncentrált hivatalként funk­cionáljon. Az FM-hivatalok az ott dolgozó szakértőket is be­leértve adják át feladataikat, illetve a munkatársakat a nö­vény- és talajtani szolgálatnak, valamint az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző intéze­teknek. Az FM jelenlegi feladatainak 80 százalékát tudná átvenni a két szakszolgálat. Erről előze­tes felmérést készített a javas­lattervezetet kidolgozó szakér­tői csoport. Az FM maradék, jelenlegi feladatainak 20-25 szá­zalékát képviselő részét a ka­marák vehetnék át, illetve a me­gyei főjegyző, valamint a tele­pülések jegyzői. A hatósági fel­adatok másodfokú eljárásaival a megyei közigazgatási hivata­lok foglalkoznának. Az átszervezéssel az FM-hi­­vatalok számára mindössze egy feladat maradna: az 1996. de­cember 31 -ével megszűnt föld­kiadó bizottságok a be nem fe­jezett munkát folytatnák csök­kentett létszámmal, 1997. de­cember 31 -ig. A tagi részarány­tulajdonok kiadását az FM-hi­­vatalok felgyorsíthatnák. Az FM-hivatalok megszűnése után, 1998. január elsejétől a még mindig ki nem adott vagy vitás tagi részarány-tulajdonú földekkel kapcsolatos felada­tot az egyesülő föld- és kárpót­lási hivatalok vehetnék át. A javaslattervezet elfogadá­sának és megvalósításának esé­lyeivel kapcsolatos kérdésünk­re válaszolva Gombos úgy nyi­latkozott: Lakos László volt mi­niszter a javaslatot kidolgozó képviselőknek ígéretet tett ar­ra, hogy december 31-én — egyeztetve a tervezetet Vere­­bély Imre kormánybiztossal — második változatként a kor­mány elé kerül. Az FM élén történt személyi változás miatt Gombos András szerint eset­leg újra kell tárgyalni a szak­­szolgálatok önállóságáról. A parlamenti képviselők ja­vaslattervezetének hatástanul­mánya is elkészült. Több száz millió forinttal kerülne keve­sebbe az átszervezés, ha a szak­­szolgálatok szervezeti önálló­sága megmaradna és a megyei mezőgazdasági bizottságokat nem alakítanák meg. A legna­gyobb gond az, hogy szakszol­gálataink EU-akkreditálása megtörtént, a magyarországi la­boratóriumok eredményeit el­fogadják. Amennyiben a me­zőgazdasági bizottságokba ol­vasztják a szakszolgálatokat, azok akkreditálása automati­kusan megszűnik. Az új minő­sítés elnyerése ismét több mint két évbe is beletelhet. Az át­meneti időszakban bérmunká­ban, komoly pénzekért kellene elvégeztetni a kötelező labora­tóriumi vizsgálatokat. A két szervezet beolvasztása az EU követelményrendszeré­nek sem felel meg. Mint Lővei László MSZP-s képviselő la­ az EU-vala­ pünknak elmondta, az állat­­egészségügyről és az állator­vosi kamarákról szóló törvény életbeléptetése óta a szakszol­gálat megfelel az unió követel­ményrendszerének. A szerve­zet jelenlegi struktúrája har­monizál az unióval aláírás előtt álló megállapodástervezet vég­ső változatával. A beolvasztás ellentmond az aláírás előtt ál­ló, e szakterületekről szóló vég­leges EU-megállapodás tartal­mának. A szakember vélemé­nye szerint a szakszolgálat me­zőgazdasági igazgatóságokba olvasztása minden bizonnyal meglepetést okozna az EU ál­lat-egészségügyi bizottsága számára. Érvei szerint a GATT/WTO megállapodás állat- és növény­­egészségüggyel foglalkozó ré­szének 13 cikkelye kifejezet­ten tiltja, hogy kormányzati szint alatti szervezetek a meg­állapodásból adódó feladatai­kat önálló értelmezés alapján eltérően hajtsák végre. A mezőgazdasági igazgató­ságok életre hívása — ellentét­ben a kormányprogrammal — az FM-hivatalok túléltetését szolgálja. Ez azt jelentené, hogy a növény- és az állat-egészség­ügyi szolgálat vészhelyzetben félkatonai szervezetként képte­len lenne működni. Lővei szerint az EU szakmai és szervezeti felépítéssel kap­csolatos elvárásait Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter min­den bizonnyal újragondolja. Mint a parlament EU-integ­­rációs bizottságának alelnöke néhány héttel ezelőtt személye­sen is meghallgatta az állat- és a növény-egészségügyi szolgálat első számú vezetőit. Lővei megerősítette a Világ­­gazdaság információit arról, hogy a közelmúltban az állat­egészségügyi szolgálat veze­tői és érdek-képviseleti szer­vezete, valamint több párt or­szággyűlési képviselője tár­gyalt a szakszolgálat átszerve­zésével kapcsolatos szakmai el­lentmondásokról. A konzultá­ción a belügyi tárca részéről Balázs István volt jelen, a föld­művelésügyi tárca képviselője Nagy András helyettes állam­titkár volt. Az állatorvosi szak­­szolgálat vezetői és az érdek­­képviselet a kormány képvise­lőinek jelezték: nem a közigaz­gatás korszerűsítése ellen van­nak, hanem a szakszolgálat önállósága mellett. Az FM megyei mezőgazdasági igazgatóságok felállításá­ra tett javaslatával kapcsolatban az állat-egészségügyi szak­­szolgálat érdekképviselete szakmai fenntartásait megfogal­mazta és elküldte Horn Gyula miniszterelnöknek. A levélre Verebély Imre, a közigazgatás korszerűsítésével megbízott kormánybiztos adott választ. Álláspontja szerint a szervezeti racionalizálásról szóló kormányhatározatot csak akkor lehet érdemben felülvizsgálni, ha az FM átszervezési koncepciója teljesen elkészül. A reform — véleménye szerint — nem ellentétes az EU előírásaival, a tervezett mezőgazdasági igazgatóságokhoz hasonlóakra is van példa. Törökország esetében például, ahol a járványellenes küzdelem mélypon­ton van, és az EU állat-egészségügyi bizottsága — tekintet­tel a tűrhetetlen helyzetre —javasolja az átszervezést. Né­metországban a magyarországnyi területű tartományi rend­szer is gátolta a járványok elleni összehangolt országos védekezést. Ezért ott Brüsszel országos hatáskörű, a tarto­mányi kormányoktól független intézkedésre jogosult szer­vezet létrehozására tesz javaslatot. Kőolajtartalék-stratégia Tovább nőtt a készlet Az év elején immár ötvennapnyi olajtermék-ellátáshoz ele­gendő stratégiai készlettel rendelkezik Magyarország. A közel négy éve megalkotott törvény alapján 1998 végén érik majd el a 90 napos szintet. nxEQHHmn Információnk szerint tavaly összesen 230 ezer tonnányi készletet vásárolt a feladattal megbízott Kőolaj és Kőolaj­termék-készletező Szövetség (KKKSZ). Július óta havi 50 ezer tonnát vettek, az utolsó, 30 ezres tételt novemberben szerezték be. (A szövetség egyébiránt nyílt tendereket hir­det a tartalékok biztosítására.) A termékek 70 százaléka benzin és gázolaj, azaz úgyne­vezett “fehéráru”. Korábban ez utóbbit a Mal Rt. tárolóiban helyezték el, ám — szabad ka­pacitások híján — tavaly öt társaságot bíztak meg­­,14 mil­­lió köbméternyi kapacitás ki­építésével. Az 1996. június elején ren­delkezésre álló (akkor közel 43 napi ellátásra elegendő) készlet értéke nagykereskedel­mi árakon meghaladta a 18 mil­liárd forintot. Az 1993 májusában született készletezési törvény előírása alapján 1998 végére kell elérni a 90 napos készletet. A straté­giai tartalékok kérdése fontos szempont volt Magyarország felvételekor a Nemzetközi Ener­giaügynökségbe. P. K. Szerzői jog az Interneten N­MH­H IMNI I.N­T A szellemi, művészeti alko­tásokat az Interneten is csak a szerzők engedélyével, díjazás ellenében lehet közzétenni — tájékoztatta lapunkat Gyer­tyán­ffy Péter, a Szerzői Jogvé­dő Hivatal főigazgatója. Mind­ezt annak kapcsán mondta el lapunknak, hogy Genfben de­cemberben fogadtak el egy ez­zel kapcsolatos nemzetközi egyezményt. Magyarországon egyébként a bírói gyakorlat ta­pasztalatainak felhasználásával eddig is ez volt a hazai állás­pont, a genfi nemzetközi egyez­mény azonban megerősíti ezt. A főigazgató tájékoztatása szerint a svájci városban két korábbi egyezmény felülvizs­gálata történt meg. A rendel­kezések módosítását a techni­ka fejlődése tette szükségessé. Az egyik szabály az Interneten közzétett alkotások felhaszná­lási jogát rendezi, feltételül szabva a szerző engedélyét és díjazását, a másik pedig az elő­adóművészek és a hangfelvé­telgyártók jogait, kötelessége­it rendezi. Az egyezményekhez hazánk is csatlakozni fog, az aláírásra azonban csak néhány hónap múlva kerül sor. J. K. A. Az Investor-MKB Befektetési Alapkezelő Kft. értesíti tisztelt ügyfeleit és leendő ügyfeleit, hogy a Bonus Zártvégű Befektetési Alap 1997. január 2-ával nyíltvégű befektetési alappá alakult. A Bonus Befektetési Alap nyitvégű befektetési alappá történő átalakítását, valamint az Alap Alapkezelési Szabályzatának módosítását az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet 1996. november 3-án kelt 110.010-8/96 számú határozatával jóváhagyta. Az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet a 110.010/1993 lajstromszámon nyilvántartott Bonus Befektetési Alapot 1997. január 2-ával kivezette a zártvégű befektetési alapok listájáról és egyben 1997. január 3-án 1111­23 sz. lajst­romszámon, Bonus II Nyíltvégű Befektetési Alap néven a nyitvégű befektetési alapok listáján az 1997. január 2-ai 1 706 043 192 Ft nettó eszközértéken nyilvántartásba veszi. A befektetési jegyek száma 1 706 043 192 db, az egy jegyre jutó nettó eszközérték megegyezik a névértékkel. A Bonus Befektetési Alap 1996. második fél­évére eső hozama 1 db 10 000 Ft-os befektetési jegyre 1298 Ft, ami a már kifizetésre került 1600 Ft első félévi hozammal együtt kamatos kamattal számítva évi 31%-os hozamnak felel meg. A hozam 1997. január 3-án kerül kifizetésre úgy, hogy a befektetők részére az őket megillető hozam mértékéig az Alapkezelő nyíltvégű befektetési jegyeket ad át, illetve helyez letétbe. A nyittvégű Bonus II befektetési jegyek 1997. január 3-tól bármely munkanapon megvásárolhatók (és visszaválthatók) a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. fiókjaiban és pénztáraiban. 5 Magyarország stratégiai kőolaj- és kőolajtermék-tartalékai Forrás: Világgazdaság

Next