Világgazdaság, 1997. január (29. évfolyam, 1/7011-22/7032. szám)
1997-01-29 / 20. (7030.) szám
Elhalasztották a tárgyalásokat A magyar lista még orosz mustrán van Későbbre halasztotta az erre a hétre tervezett budapesti látogatását az orosz államadósság törlesztésének kérdéskörével megbízott orosz pénzügyminiszter-helyettes, Mihail Kaszjanov. Gilyán György, az IKIM államtitkára lapunknak azt is elmondta: megvizsgálják annak lehetőségét, hogy a közeljövőben ő utazzon Moszkvába, egyeztetendő a törlesztéssel kapcsolatos még nyitott kérdéseket. N. VADÁSZ ZSUZSA Mihail Kaszjanov arra hivatkozva halasztotta el az erre a hétre tervezett budapesti látogatását, hogy közreműködnie kell az idei orosz költségvetés véglegesítésében még az orosz törvényhozás felsőházi vitája előtt. Budapesti tárgyalásaira várták a hivatalos orosz választ a tavaly ősszel Moszkvába eljuttatott projektlistára, amely a még fennálló 320 millió dollárnyi orosz államadósság teljes törlesztését célozza. Mint emlékezetes, 1989-ben kezdődtek meg a tárgyalások a mintegy kétmilliárd transzferábilis rubel értékű áruforgalmi adósságról. 1991 áprilisában megegyezés született az átváltásról: 1,8 milliárd dolláros orosz, “nem klasszikus” adóssággá alakították át azt. 1993-ban megegyeztek 800 millió dollár értékű MiG harci gépek szállításában. 1994 áprilisában újabb megállapodást kötöttek, s ebben hároméves időtartamot jelöltek meg a törlesztés lebonyolítására. Öt lehetséges ellentételezési módban állapodtak meg, ám tulajdonképpen a haditechnikai, illetve polgári célú szállítások valósultak-valósulnak meg. (Kivéve egy tízmillió dollárnyi tételt, amit Oroszországban lévő magyar katonai sírok ápolására fordítanak.) Ugyanakkor orosz jogszabályi hiányok miatt nem sikerült realizálni az “adósságért tulajdonrész” konstrukciót. Ezt követően egy 320 millió dolláros szerződést kötöttek haditechnika, alkatrész szállítására, illetve mintegy 330 millió dollár értékűt polgári célú termékekre, közte teherautóra, személygépkocsira, hajóra (Ukrajna közbeiktatásával), villamos energiára. Maradt tehát mintegy 320 millió dollárnyi adósságrész rendezése, amit már tavaly sikerült projekttervekkel kitölteni. Megszülettek a magyar— orosz vállalati magánszerződések is, ám Moszkvából még nem jelezték vissza, mely szállításokat hajlandók finanszírozni. Megjegyzendő egyébként, hogy a héten bejelentett újabb, ezúttal 50 millió dollár értékű Mahart hajóvásárlási megállapodás már ennek a “keretnek” a terhére születik meg, várhatóan a közeljövőben. Piaci alapon indulhat a magyar—kubai kereskedelem • Adósságtörlesztés csak később A Havannában aláírt magyar—kubai kereskedelmi-gazdasági együttműködési egyezmény immár új, üzleti alapokra helyezi, a kölcsönös előnyök bázisára építi a két ország kapcsolatait, s eredményeként a közeljövőben megduplázódhat a kétoldalú forgalom — összegezte kubai látogatásának eredményeit Gilyán György. Az IKIM államtitkára pozitív elmozdulást tapasztalt az adósságtörlesztés kérdésében is. untmmm A rendszerváltás után a környező volt KGST-tagállamokkal kötött kereskedelmi megállapodásokhoz hasonló egyezmény eredményeként rövid távon két területen indulhatnak be a magyar eladások — mondta Gilyán. Egyrészt a népélelmezés, másrészt a járműalkatrész-ellátás területén lehetnek a magyar termékek versenyképesek Kubában, ahol a helyi gazdaság élénkülésével párhuzamosan az utóbbi időben tapasztalható egyes érdekeltségi elemek beépítése a gazdaság mechanizmusába. Átstrukturálódott a kubai külkereskedelem is, s ma már a latin-amerikai országok, az EU-tagállamok és Kanada a fő partner, szemben a ’90 előtti állapottal, amikor Kuba kereskedelmének 80 százalékát a KGST-n belül bonyolította. Mindennek megfelelően élénkült a nemzetközi verseny; nem véletlen, hogy más országok mellett például Csehország, Szlovákia, Románia és Oroszország már korábban meglépte, amit mi most. Rövid távon a jelenleg 2-4 millió dolláros magyar—kubai forgalom megduplázódhat, akár megtriplázódhat — véli Gilyán. Középtávon is lehet keresnivalónk: a közvetlen eladásokon túllépve lehetőségek nyílhatnak például az energetikai, a járműipari rekonstrukcióban, az üvegipar és a vegyipar területén. Hosszabb távon a kubai gazdaság talpra állása után biztosíthatna komoly piaci pozíciót, ha most újra megerősíthetnénk, de immár üzleti alapon, jelenlétünket. A havannai vizit során kubai részről ismét kinyilvánították, hogy egyelőre nem képesek törleszteni a KGST-időkben felhalmozódott — kamatokkal együtt 213 millió transzferábilis rubelre rúgó — adósságot. Pozitív elmozdulás azonban, hogy ehhez hozzátették: a jövőben minden megoldási javaslatot alkotó módon készek megvizsgálni. N. V. Zs. Kihirdették a kukorica garantált árát Pályázat 240 ezer tonnára Az idén 15 ezer forint lesz a kukorica tonnánkénti garantált ára — jelentették be tegnap a Földművelésügyi Minisztérium sajtótájékoztatóján. Rövidesen napvilágot lát az az exportpályázat, amelynek révén 240 ezer tonna kukoricát, illetve kukoricaőrleményt lehet exportálni. MUNKATÁRSUNKTÓL A szakminisztérium a terméktanácsokkal közösen elkészítette a takarmánymérleget. Ebből kitűnik, hogy tavaly hazánkban mintegy 5,9 millió tonna kukorica termett, így a hazai ellátási igényeket meghaladó mennyiség van a magtárakban. A felesleg a tavalyi össztermésnek mintegy 10 százaléka. Ezt követően határoztak úgy — jelentette be ma Kis Zoltán államtitkár, hogy engedélyezik 200 ezer tonna kukorica és 40 ezer tonna kukoricaőrlemény exportját. A pályázati feltételek szerint egy exportőr egyszerre maximálisan 5 ezer tonna,kivitelére kaphat engedélyt. F.I. Hitelek energiatakarékosságra Késik a panelprogram Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumnak (IKIM) az idén is lehetősége van energiatakarékos programok finanszírozására — hangzott el az IKIM ipari és energetikai blokkjának aktuális feladatairól tartott tegnapi sajtóbeszélgetésen. MUNKATÁRSUNKTÓL Folytatódik az 1,5 milliárd forintos német hitelprogram, a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatból pedig 800 millió forintot különítettek el erre a célra. Remény van hárommilliárd forint értékű PHARE- keretre is, ami a német hitelhez hasonlóan nnlírozó hitelként működne. Horváth Sándor építési főosztályvezető szólt arról, hogy nem a forrás hiánya a probléma, hanem a banki egyeztetések, illetve ellentétek miatt nem indulhat a panelfelújítási program. Mint ismeretes, ennek finanszírozására az egymillárd márkás német hitelből 30 milliót különítettek el. A szaktárca teljesítette feladatát, kidolgozta a hitelkonstrukcióhoz a műszaki feltételeket. Kirilly Tamás ipari főosztályvezető elmondta, hogy a tárca háttéripari fejlesztési programot indít. Ezzel a kis- és középvállalkozásokat kívánják olyan helyzetbe hozni, hogy beszállítói lehessenek a Magyarországon megtelepedett multinacionális cégeknek. A tárca célja, hogy a hazai vállalkozók a külföldi befektetőknek ne csak a magyarországi gyártásához, hanem nemzetközi hálózatához is csatlakozzanak. Ehhez egyrészt pénzre van szükség, másrészt meg kell győzni a külföldieket, hogy érdemes a hazai beszállítókra építeni. M. K. BELFÖLD Még mindig sok a tartósan állástalan Stabilabb munkaerőpiac A tavalyi negyedik negyedévben 375 ezren (az előző negyedévinél 28 ezerrel, az egy évvel korábbinál 33 ezerrel kevesebben) voltak munkanélküliek. Számuk 1992 óta gyakorlatilag először maradt 400 ezer fő alatt. A nemzetközi összehasonlítási célokra számított munkanélküliségi ráta, amely a gyermekgondozási ellátást igénybe vevőket nem tekinti foglalkoztatottnak, 9,2 százalékra csökkent — tartalmazza a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése. (Összehasonlításul: a 15 EK-tagország együttes munkanélküliségi rátája az áprilistól novemberig tartó időszakban folyamatosan 10,9 százalék volt.) A tartósan munkanélküliek, vagyis az egy éve vagy annál hosszabb ideje munkát keresők száma mintegy 198 ezer volt a negyedik negyedévben. Arányuk a munkanélkülieken belül 53 százalék, ami 1995 utolsó negyedéve óta lényegében változatlan. A munkanélküliek 27,2 százaléka volt 15—24 éves a negyedik negyedévben, míg az előző év ugyanezen időszakában 29 százalék volt ez az arány. A fiatalok munkanélküliségi rátája 14,1 százaléknak felelt meg, ami 2,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi. A munkaerő-piaci helyzet stabilizálódását jelzi, hogy a foglalkoztatottak számában nem következett be számottevő változás. 1996-ban a munkanélküliek átlagos száma 400,1 ezer fő volt, alacsonyabb, mint a megelőző négy év bármelyikében. Az elmúlt öt évben a munkaerőpiac mind méretét, mind struktúráját tekintve jelentősen átalakult. Nincs béke a Sziget hasznosítása körül Támadják a tervet Lehet, hogy a fővárosi közgyűlés csütörtökön mégsem tud állást foglalni a margitszigeti közhasznú társaság létrehozásáról. A szocialista főpolgármester-helyettes előterjesztését elsők között a környezetvédelmi bizottság MSZP-s vezetője támadja. KHf.iff.ixr: Mint Buhla Gyula, a fővárosi önkormányzat környezetvédelmi és városüzemeltetési bizottságának elnöke (MSZP) hangsúlyozta, évek óta aktuális lenne, hogy létrehozzanak valamiféle gondnokságot, amely egy kézben tartaná az ügyeket. A Margitszigeten — nyíltan vagy rejtve — évek óta dúl a háború a vállalkozói szemlélet s a természet- és a műemlékvédelem között. Mind többen szeretnék majálisméretű üzleti rendezvényeiket az elsőrangú környezetben lebonyolítani. Mások a fővárosi közönség kiszolgálására vállalkozva alkalmi árudákat nyitnak, a szemét elhelyezése azonban a legtöbb helyen megoldatlan. Mindez kiegészül a riválisok konkurenciaharcával, a parkolás gondjaival és a közbiztonság hiányosságaival. Emellett a Sziget Budapest tulajdono — fenntartási költségeit a fővárosi önkormányzat fedezi —, a helyfoglalási engedélyt viszont a XIII. kerület adta ki, s beszedte az érte járó pénzt. Érthető, hogy Vajda Pál (MSZP), a város üzemeltetéséért felelős főpolgármesterhelyettes megoldást keresett, s egyesztendei előkészület után elkészítette javaslatát. Ez azonban — Bubla Gyula szerint — kiérleletlen. Az jó, hogy a kerület és a főváros összefog, hiba azonban, hogy a közösen létrehozandó közhasznú társaság pénzügyi terve mindössze egy évre szól. A 25 milliós alaptőkét a főváros kiegészítené 24 millió forint támogatással úgy, hogy az év végén továbbra is meglegyen az alaptőke. A marketingterv olyan célokat fogalmaz meg — igaz, nagyon talányosan —, hogy A fővárosi önkormányzat tulajdonosi bizottsága tegnap állást foglalt a Margitsziget Kht. ügyében. A képviselők nem támogatták a társaság létrehozását, azokból arra lehet következtetni, netán piaci alapokra helyezik a közhasznú társaság munkáját. További kifogás, hogy az ügyvezetőt nem pályázaton választanák ki, hanem ezzel — a javaslat szerint — a vállalkozási ügyosztály egyik munkatársát bízná meg a közgyűlés. Javadalmazása havi 250 ezer forint lenne, ami szintén vitatható, hisz nagy múltú fővárosi közművállalatok vezérigazgatói sem feltétlenül kapják meg ezt a pénzt. A képviselő az előterjesztés visszavonását, átdolgozását javasolja a főpolgármester-helyettesnek. Támogatási reformot ígér az FM (Folytatás az 1■ oldalról) Magyarországnak egyébként — az ominózus Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezményen (GATT) kívül — nem kellene igazodnia nemzetközi korlátozásokhoz az agrártámogatások megállapításánál. Várkonyi László, az ipari tárca főosztályvezetője szerint az Európai Unióval (EU) kötött társulási megállapodás sem tartalmaz szubvenciós megkötéseket. A dokumentum általában hibás gyakorlatnak minősíti, ha az állami támogatások sértik a piaci versenyt és befolyásolják a kétoldalú termékforgalmat. E rendelkezések viszont — feltehetően az EU protekcionista agrárpolitikája miatt — nem vonatkoznak a mezőgazdaságra — állítja Várkonyi. A GATT is csupán azért jelenthet szubvenciós problémát, mert hazánk a megállapodásban saját exporttámogatási kötelezettségeit közismerten roszszul határozta meg. Az egyezmény az úgynevezett belső támogatások (AMS) mértékét is megszabja, a főosztályvezető szerint azonban e keretet Magyarország jól választotta meg. A szerződés megkötésekor hazánk az AMS címén 45-50 milliárd forintot kért, amelyet a GATT alapján — figyelembe véve az ezredfordulóig tartó, 4 százalékos évenkénti csökkentési kötelezettséget — az inflációval arányosan növelhet. Más forrásból szerzett értesüléseink szerint a GATT-ban szabadon kezelt, a mennyiségi agrártermelést nem ösztönző (green box) támogatások tovább bővíthették volna a szubvenciós mozgásteret, ha Magyarország kidolgozza a szabályozási konstrukciókat. Hazánk azonban — elsősorban a WTO-n belüli exportvita sikeres lezárásában bizakodva — eddig alig foglalkozott e támogatási elemekkel. Ehelyett az illetékes tárcák a kifogásolt kiviteli szubvenciókat az idén “piacra jutási támogatásokra” keresztelték el. Az exportra szánt normatív költségvetési keretet pedig — amely várhatóan 12-13 milliárddal meghaladja majd a GATT-ban engedélyezett 18,3 milliárdos összeget — az agrárexportról szóló rendeletben nem tüntették fel. A lapunknak nyilatkozó agrárszakértők úgy vélik, hogy a jelenlegi támogatási szerkezetben — bár Magyarország nemzetközi viszonylatban nem szubvencionálja túl agrárgazdaságát — nincs értelme a mezőgazdasági források jelentős növelésének. Halmai Péter, a GATE Vezető- és Továbbképző Intézetének vezetője szerint a támogatások hatékony felhasználásához a mai rendszer reformjára lenne szükség. Kiss Judit, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa pedig elmondta: a változtatásokat az is indokolja, hogy EU — amely a belső agrárszubvenciók csökkentését fontolgatja — várhatóan nem nyújt számottevő segítséget a magyar agrárium fejlesztéséhez. Benedek Fülöp, az FM közigazgatási államtitkára kérdésünke kifejtette, hogy a tárca az ezredfordulóig — függetlenül a WTO-vitától — az agrártámogatási rendszer fokozatos átalakítását tervezi. A minisztérium elképzelései szerint 2000 tájékán a hazai szabályozás illeszkedne a GATT és az EU előírásaihoz. Az európai tagság elnyerése után viszont várhatóan az agráralaptézisek újragondolása lesz a legfontosabb feladat. Akkor a még készülő nemzeti agrárprogramot, illetve a ráépülő agrártörvényt is módosítani kell majd — hangsúlyozta Benedek.