Világgazdaság, 1997. január (29. évfolyam, 1/7011-22/7032. szám)

1997-01-29 / 20. (7030.) szám

Elhalasztották a tárgyalásokat A magyar lista még orosz mustrán van Későbbre halasztotta az erre a hétre tervezett budapesti látogatását az orosz államadósság törlesztésének kérdéskörével megbízott orosz pénzügyminiszter-helyettes, Mihail Kaszja­­nov. Gilyán György, az IKIM államtitkára lapunknak azt is elmondta: megvizsgálják annak lehetőségét, hogy a közeljövőben ő utazzon Moszkvába, egyeztetendő a törlesztéssel kapcso­latos még nyitott kérdéseket. N. VADÁSZ ZSUZSA Mihail Kaszjanov arra hivat­kozva halasztotta el az erre a hétre tervezett budapesti láto­gatását, hogy közreműködnie kell az idei orosz költségvetés véglegesítésében még az orosz törvényhozás felsőházi vitája előtt. Budapesti tárgyalásaira várták a hivatalos orosz választ a tavaly ősszel Moszkvába el­juttatott projektlistára, amely a még fennálló 320 millió dollár­nyi orosz államadósság teljes törlesztését célozza. Mint emlékezetes, 1989-ben kezdődtek meg a tárgyalások a mintegy kétmilliárd transzfe­rábilis rubel értékű áruforgal­mi adósságról. 1991 áprilisá­ban megegyezés született az átváltásról: 1,8 milliárd dollá­ros orosz, “nem klasszikus” adóssággá alakították át azt. 1993-ban megegyeztek 800 millió dollár értékű MiG harci gépek szállításában. 1994 áp­rilisában újabb megállapodást kötöttek, s ebben hároméves időtartamot jelöltek meg a tör­lesztés lebonyolítására. Öt le­hetséges ellentételezési mód­ban állapodtak meg, ám tulaj­donképpen a haditechnikai, il­letve polgári célú szállítások valósultak-valósulnak meg. (Kivéve egy tízmillió dollár­nyi tételt, amit Oroszország­ban lévő magyar katonai sírok ápolására fordítanak.) Ugyan­akkor orosz jogszabályi hiá­nyok miatt nem sikerült reali­zálni az “adósságért tulajdon­­rész” konstrukciót. Ezt követően egy 320 millió dolláros szerződést kötöttek ha­ditechnika, alkatrész szállítá­sára, illetve mintegy 330 mil­lió dollár értékűt polgári célú termékekre, közte teherautóra, személygépkocsira, hajóra (Ukrajna közbeiktatásával), villamos energiára. Maradt tehát mintegy 320 millió dollárnyi adósságrész rendezése, amit már tavaly si­került projekttervekkel kitöl­teni. Megszülettek a magyar— orosz vállalati magánszerződé­sek is, ám Moszkvából még nem jelezték vissza, mely szál­lításokat hajlandók finanszíroz­ni. Megjegyzendő egyébként, hogy a héten bejelentett újabb, ezúttal 50 millió dollár értékű Mahart hajóvásárlási megálla­podás már ennek a “keretnek” a terhére születik meg, várha­tóan a közeljövőben. Piaci alapon indulhat a magyar—kubai kereskedelem • Adósságtörlesztés csak később A Havannában aláírt magyar—kubai kereskedelmi-gazdasági együttműködési egyezmény immár új, üzleti alapokra helyezi, a kölcsönös előnyök bázisára építi a két ország kapcsola­tait, s eredményeként a közeljövőben megduplázódhat a kétoldalú forgalom — összegezte kubai látogatásának eredményeit Gilyán György. Az IKIM államtitkára pozitív elmozdulást tapasztalt az adósságtörlesztés kérdésében is. untmm­m A rendszerváltás után a kör­nyező volt KGST-tagállam­­okkal kötött kereskedelmi meg­állapodásokhoz hasonló egyez­mény eredményeként rövid tá­von két területen indulhatnak be a magyar eladások — mond­ta Gilyán. Egyrészt a népélel­mezés, másrészt a járműalkat­rész-ellátás területén lehetnek a magyar termékek versenyké­pesek Kubában, ahol a helyi gazdaság élénkülésével párhu­zamosan az utóbbi időben ta­pasztalható egyes érdekeltségi elemek beépítése a gazdaság mechanizmusába. Átstrukturá­lódott a kubai külkereskede­lem is, s ma már a latin-ameri­kai országok, az EU-tagállam­­ok és Kanada a fő partner, szemben a ’90 előtti állapottal, amikor Kuba kereskedelmének 80 százalékát a KGST-n belül bonyolította. Mindennek meg­felelően élénkült a nemzetközi verseny; nem véletlen, hogy más országok mellett például Csehország, Szlovákia, Romá­nia és Oroszország már koráb­ban meglépte, amit mi most. Rövid távon a jelenleg 2-4 mil­lió dolláros magyar—kubai forgalom megduplázódhat, akár megtriplázódhat — véli Gilyán. Középtávon is lehet ke­resnivalónk: a közvetlen ela­dásokon túllépve lehetőségek nyílhatnak például az energe­tikai, a járműipari rekonst­rukcióban, az üvegipar és a vegyipar területén. Hosszabb tá­von a kubai gazdaság talpra ál­lása után biztosíthatna komoly piaci pozíciót, ha most újra meg­erősíthetnénk, de immár üzleti alapon, jelenlétünket. A havannai vizit során kubai részről ismét kinyilvánították, hogy egyelőre nem képesek törleszteni a KGST-időkben felhalmozódott — kamatokkal együtt 213 millió transzferábi­lis rubelre rúgó — adósságot. Pozitív elmozdulás azonban, hogy ehhez hozzátették: a jö­vőben minden megoldási ja­vaslatot alkotó módon készek megvizsgálni. N. V. Zs. Kihirdették a kukorica garantált árát Pályázat 240 ezer tonnára Az idén 15 ezer forint lesz a kukorica tonnánkénti garantált ára — jelentették be tegnap a Földművelésügyi Miniszté­rium sajtótájékoztatóján. Rövidesen napvilágot lát az az exportpályázat, amelynek révén 240 ezer tonna kukoricát, illetve kukoricaőrleményt lehet exportálni. MUNKATÁRSUNKTÓL A szakminisztérium a ter­méktanácsokkal közösen el­készítette a takarmánymérle­get. Ebből kitűnik, hogy ta­valy hazánkban mintegy 5,9 millió tonna kukorica termett, így a hazai ellátási igényeket meghaladó mennyiség van a magtárakban. A felesleg a ta­valyi össztermésnek mintegy 10 százaléka. Ezt követően ha­tároztak úgy — jelentette be ma Kis Zoltán államtitkár, hogy engedélyezik 200 ezer tonna kukorica és 40 ezer ton­na kukoricaőrlemény export­ját. A pályázati feltételek sze­rint egy exportőr egyszerre maximálisan 5 ezer tonna,ki­vitelére kaphat engedélyt. F.I. Hitelek energiatakarékosságra Késik a panelprogram Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumnak (IKIM) az idén is lehetősége van energiatakarékos progra­mok finanszírozására — hangzott el az IKIM ipari és ener­getikai blokkjának aktuális feladatairól tartott tegnapi saj­tóbeszélgetésen. MUNKATÁRSUNKTÓL Folytatódik az 1,5 milliárd forintos német hitelprogram, a Gazdaságfejlesztési Célelő­irányzatból pedig 800 millió forintot különítettek el erre a célra. Remény van hárommil­­liárd forint értékű PHARE- keretre is, ami a német hitel­hez hasonlóan nnlírozó hitel­ként működne. Horváth Sándor építési fő­osztályvezető szólt arról, hogy nem a forrás hiánya a problé­ma, hanem a banki egyezteté­sek, illetve ellentétek miatt nem indulhat a panelfelújítási program. Mint ismeretes, en­nek finanszírozására az egy­­millárd márkás német hitel­ből 30 milliót különítettek el. A szaktárca teljesítette fel­adatát, kidolgozta a hitelkonst­rukcióhoz a műszaki feltéte­leket. Kirilly Tamás ipari főosztály­­vezető elmondta, hogy a tárca háttéripari fejlesztési progra­mot indít. Ezzel a kis- és kö­zépvállalkozásokat kívánják olyan helyzetbe hozni, hogy beszállítói lehessenek a Ma­gyarországon megtelepedett multinacionális cégeknek. A tárca célja, hogy a hazai vállal­kozók a külföldi befektetők­nek ne csak a magyarországi gyártásához, hanem nemzetkö­zi hálózatához is csatlakozza­nak. Ehhez egyrészt pénzre van szükség, másrészt meg kell győzni a külföldieket, hogy ér­demes a hazai beszállítókra épí­teni. M. K. BELFÖLD Még mindig sok a tartósan állástalan Stabilabb munkaerőpiac A tavalyi negyedik negyedévben 375 ezren (az előző negyed­évinél 28 ezerrel, az egy évvel korábbinál 33 ezerrel keveseb­ben) voltak munkanélküliek. Számuk 1992 óta gyakorlatilag először maradt 400 ezer fő alatt. A nemzetközi összehasonlí­tási célokra számított munka­nélküliségi ráta, amely a gyer­mekgondozási ellátást igény­be vevőket nem tekinti foglal­koztatottnak, 9,2 százalékra csökkent — tartalmazza a Köz­ponti Statisztikai Hivatal leg­utóbbi jelentése. (Összehason­lításul: a 15 EK-tagország együttes munkanélküliségi rá­tája az áprilistól novemberig tartó időszakban folyamatosan 10,9 százalék volt.) A tartósan munkanélküliek, vagyis az egy éve vagy annál hosszabb ideje munkát kere­sők száma mintegy 198 ezer volt a negyedik negyedévben. Arányuk a munkanélkülieken belül 53 százalék, ami 1995 utolsó negyedéve óta lényegé­ben változatlan. A munkanélküliek 27,2 szá­zaléka volt 15—24 éves a ne­gyedik negyedévben, míg az előző év ugyanezen időszaká­ban 29 százalék volt ez az arány. A fiatalok munkanélkü­liségi rátája 14,1 százaléknak felelt meg, ami 2,3 százalék­ponttal alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi. A munkaerő-piaci helyzet stabilizálódását jelzi, hogy a foglalkoztatottak számában nem következett be számotte­vő változás. 1996-ban a munkanélküliek átlagos száma 400,1 ezer fő volt, alacsonyabb, mint a meg­előző négy év bármelyikében. Az elmúlt öt évben a munkae­rőpiac mind méretét, mind struktúráját tekintve jelentősen átalakult. Nincs béke a Sziget hasznosítása körül Támadják a tervet Lehet, hogy a fővárosi közgyűlés csütörtökön mégsem tud állást foglalni a margitszigeti közhasznú társaság létrehozá­sáról. A szocialista főpolgármester-helyettes előterjesztését elsők között a környezetvédelmi bizottság MSZP-s vezetője támadja. K­Hf.iff.ixr: Mint Buhla Gyula, a főváro­si önkormányzat környezetvé­delmi és városüzemeltetési bi­zottságának elnöke (MSZP) hangsúlyozta, évek óta aktuá­lis lenne, hogy létrehozzanak valamiféle gondnokságot, amely egy kézben tartaná az ügyeket. A Margitszigeten — nyíltan vagy rejtve — évek óta dúl a háború a vállalkozói szemlélet s a természet- és a műemlékvédelem között. Mind többen szeretnék majálismére­­tű üzleti rendezvényei­ket az el­sőrangú környezetben lebo­nyolítani. Mások a fővárosi kö­zönség kiszolgálására vállal­kozva alkalmi árudákat nyit­nak, a szemét elhelyezése azon­ban a legtöbb helyen megol­datlan. Mindez kiegészül a ri­válisok konkurenciaharcával, a parkolás gondjaival és a köz­­biztonság hiányosságaival. Emellett a Sziget Budapest tulajdono — fenntartási költ­ségeit a fővárosi önkormány­zat fedezi —, a helyfoglalási engedélyt viszont a XIII. kerü­let adta ki, s beszedte az érte járó pénzt. Érthető, hogy Vajda Pál (MSZP), a város üzemelteté­séért felelős főpolgármester­helyettes megoldást keresett, s egyesztendei előkészület után elkészítette javaslatát. Ez azon­ban — Bubla Gyula szerint — kiérleletlen. Az jó, hogy a ke­rület és a főváros összefog, hi­ba azonban, hogy a k­özösen létrehozandó közhasznú társa­ság pénzügyi terve mindössze egy évre szól. A 25 milliós alaptőkét a főváros kiegészíte­né 24 millió forint támogatás­sal úgy, hogy az év végén to­vábbra is meglegyen az alaptő­ke. A marketingterv olyan cé­lokat fogalmaz meg — igaz, nagyon talányosan —, hogy A fővárosi önkormány­zat tulajdonosi bizottsága tegnap állást foglalt a Mar­gitsziget Kht. ügyében. A képviselők nem támogat­ták a társaság létrehozását, azokból arra lehet következ­tetni, netán piaci alapokra he­lyezik a közhasznú társaság munkáját. További kifogás, hogy az ügyvezetőt nem pályázaton vá­lasztanák ki, hanem ezzel — a javaslat szerint — a vállalko­zási ügyosztály egyik munka­társát bízná meg a közgyűlés. Javadalmazása havi 250 ezer forint lenne, ami szintén vitat­ható, hisz nagy múltú fővárosi közművállalatok vezérigazga­tói sem feltétlenül kapják meg ezt a pénzt. A képviselő az előterjesztés visszavonását, átdolgozását ja­vasolja a főpolgármester-he­lyettesnek. Támogatási reformot ígér az FM (Folytatás az 1■ oldalról) Magyarországnak egyébként — az ominózus Általános Ke­reskedelmi és Vámtarifa Egyez­ményen (GATT) kívül — nem kellene igazodnia nemzetközi korlátozásokhoz az agrártámo­gatások megállapításánál. Vár­­konyi László, az ipari tárca fő­osztályvezetője szerint az Eu­rópai Unióval (EU) kötött tár­sulási megállapodás sem tartal­maz szubvenciós megkötéseket. A dokumentum általában hibás gyakorlatnak minősíti, ha az ál­lami támogatások sértik a piaci versenyt és befolyásolják a két­oldalú termékforgalmat. E ren­delkezések viszont — feltehe­tően az EU protekcionista ag­rárpolitikája miatt — nem vo­natkoznak a mezőgazdaságra — állítja Várkonyi. A GATT is csupán azért je­lenthet szubvenciós problémát, mert hazánk a megállapodás­ban saját exporttámogatási kö­telezettségeit közismerten rosz­­szul határozta meg. Az egyez­mény az úgynevezett belső tá­mogatások (AMS) mértékét is megszabja, a főosztályvezető szerint azonban e keretet Ma­gyarország jól választotta meg. A szerződés megkötésekor ha­zánk az AMS címén 45-50 mil­liárd forintot kért, amelyet a GATT alapján — figyelembe véve az ezredfordulóig tartó, 4 százalékos évenkénti csökken­tési kötelezettséget — az inflá­cióval arányosan növelhet. Más forrásból szerzett érte­süléseink szerint a GATT-ban szabadon kezelt, a mennyiségi agrártermelést nem ösztönző (green box) támogatások to­vább bővíthették volna a szub­venciós mozgásteret, ha Ma­gyarország kidolgozza a sza­bályozási konstrukciókat. Ha­zánk azonban — elsősorban a WTO-n belüli exportvita sike­res lezárásában bizakodva — eddig alig foglalkozott e támo­gatási elemekkel. Ehelyett az illetékes tárcák a kifogásolt ki­viteli szubvenciókat az idén “piacra jutási támogatásokra” keresztelték el. Az exportra szánt normatív költségvetési keretet pedig — amely várha­tóan 12-13 milliárddal megha­ladja majd a GATT-ban enge­délyezett 18,3 milliárdos össze­get — az agrárexportról szóló rendeletben nem tüntették fel. A lapunknak nyilatkozó ag­rárszakértők úgy vélik, hogy a jelenlegi támogatási szerkezet­ben — bár Magyarország nem­zetközi viszonylatban nem szubvencionálja túl agrárgaz­daságát — nincs értelme a me­zőgazdasági források jelentős növelésének. Halmai Péter, a GATE Vezető- és Továbbkép­ző Intézetének vezetője szerint a támogatások hatékony fel­­használásához a mai rendszer reformjára lenne szükség. Kiss Judit, a Világgazdasági Kuta­tóintézet munkatársa pedig el­mondta: a változtatásokat az is indokolja, hogy EU — amely a belső agrárszubvenciók csök­kentését fontolgatja — várha­tóan nem nyújt számottevő se­gítséget a magyar agrárium fej­lesztéséhez. Benedek Fülöp, az FM köz­­igazgatási államtitkára kérdé­sünke kifejtette, hogy a tárca az ezredfordulóig — függetle­nül a WTO-vitától — az agrár­­támogatási rendszer fokozatos átalakítását tervezi. A minisz­térium elképzelései szerint 2000 tájékán a hazai szabályo­zás illeszkedne a GATT és az EU előírásaihoz. Az európai tagság elnyerése után viszont várhatóan az agráralaptézisek újragondolása lesz a legfonto­sabb feladat. Akkor a még ké­szülő nemzeti agrárprogramot, illetve a ráépülő agrártörvényt is módosítani kell majd — hangsúlyozta Benedek.

Next